Hasznos Archives Page 24 of 87 › Független Hírügynökség

Devizahitelt vesz fel a kormány

Polonius

-

2021-09-13

Nem jön az Európai Uniótól a pénz, így 4,5 milliárd eurós hitelt vesz fel a kormány – legalábbis ekkora keretet állapított meg az Államadósság Kezelő Központ. Ez 1600 milliárd forintnak felel meg vagyis jelentős összeg a magyar költségvetéshez viszonyítva is. Két ilyen államkötvény megszervezése már meg is kezdődött – értesült a Portfolió portál.

Az Államadósság Kezelő Központ célja az, hogy 10-20% között tartsa az egész államadósságon belül a devizahitelek arányát. Korábban az Orbán kormány gazdaságpolitikájának bevallott elsődleges célja volt, hogy csökkentse a devizahitelek arányát és növelje a magyar részesedést annak érdekében, hogy a nemzetközi hatások kevésbé befolyásolják a nemzeti együttműködés rendszerét.

Mire kell a devizahitel?

Hivatalos indoklás szerint előfinanszírozzák a jövő évi hiányt. Valójában azonban a hiányzó eurómilliárdok állhatnak a háttérben, melyeket az Európai Unió nem utal ki a jogállami viták miatt Magyarországnak.

Orbán Viktor Kötcsén állítólag arról is szót ejtett, hogy fel kell készülni arra: Brüsszel még sokáig nem utalja ki az uniós pénzeket!

A magyar kormány vállalta, hogy finanszírozza ezeket az uniós befektetéseket, de ez komoly pénzügyi kiadással jár.

Elszalad a költségvetési deficit, amely rövid távon még nem probléma, de hosszú távon az lehet. Erre Matolcsy György jegybank elnök is figyelmeztette Orbán Viktort. A magyar miniszterelnöknek szerencséje van: az EU jövőre még nem várja el a 3%-os költségvetési deficit betartását.

Szlovéniában a hétvégén rendeztek informális pénzügyminiszteri találkozót, és ott kiderült: a jövő év lehet az utolsó amikor elnézik a deficit túllépést. Nyolc fukar állam jelezte: nem tartja elfogadhatónak, hogy 2023 január elseje után is fennmaradjon ez az állapot.

Németország nincs köztük, mert a választási kampány kellős közepén nem akarnak ezzel foglalkozni, de

Olaf Scholz pénzügyminiszter, akinek jók a kancellári esélyei szintén azon a véleményen van, hogy a pandémia után vissza kell térni a korábbi szabályozáshoz.

Ez pedig sok tagállamban problémát jelenthet, köztük lehet Magyarország is. Orbán Viktornak egyelőre az a fontos , hogy megnyerje a választásokat a választópolgárok megvásárlásával, a költségvetési deficit problémáján pedig csak utána kezd el elmélkedni. Persze csak akkor, ha nyer. Különben a deficit probléma a győztesek nyakába szakad.

Rezsicsökkentés mindhalálig

Polonius

-

2021-09-10

0

Orbán Viktor választást nyert a rezsicsökkentéssel, és azóta ez szent tehénnek számít a nemzeti együttműködés rendszerében, csakhogy most kilőttek az árak.

Mind villamos áram mind pedig a gáz drágább a piacon mint amennyit a lakosság fizet érte. Ez többszáz milliárd forintos problémát jelenthet, melyet a hatalomnak meg kell oldania hiszen a rezsi emelése politikai öngyilkosság lenne Orbán Viktornak.

A piaci ár háromszor magasabb mint a lakossági

A villamos áram esetében ez az anomália fokozatosan alakult ki, de idén nőtt meg igazán a különbség amikor az újrakezdés lendülete jelentős energia hiányt eredményezett az egész globális gazdaságban. Drágábbak lettek a fűtőanyagok: földgáz, szén stb., ennek következtében a villamos áram ma jóval többe kerül a szolgáltatóknak mint amennyit elkérhetnek a lakosságtól – írta meg a G7.

A gázszolgáltatás állami kézben van, ott a költségvetés lenyelheti a deficitet, de az árampiacon magánszolgáltatók is jelen vannak.

Hol juthatnak olcsón áramhoz?

Pakson. Az atomenergia ugyanis relatíve olcsóbbá vált, mert az alternatív források árai növekedtek. Kezdetben az atomenergia méregdrága volt, mert a beruházás sokba kerül, de az üzemeltetés során már viszonylag olcsón ad áramot. Ezért

Paks szállíthat plusz áramot a piacra, ezzel elkerülhető a rezsicsökkentés feladása.

Igaz, hogy Paks drágábban is adhatná az áramot, de csak a plusz nyereségtől esne el, melyet nem kell elszámolni.

Orbán Viktor tehát megmentheti a rezsicsökkentést a költségvetési deficit növelése révén. Csakhogy ennek is megvan a kockázata, melyre Matolcsy György is figyelmeztetett. A Nemzeti Bank szerint vissza kell fogni a költségvetési hiányt, mert a jövőben ennek Magyarország ihatja meg a levét. Ugyanerre hívta fel a figyelmet 8 uniós állam, amely javasolta, hogy állítsák vissza mielőbb a 3%-os deficit kritériumot, melyet a vírusválság idején mindenki túllépett.

Galoppozik az infláció – Orbán főtanácsadója tanácstalan

Kenderessy Milán

-

2021-09-08

1

Galoppozik az infláció – Orbán főtanácsadója tanácstalan

A legfrissebb inflációs adat -4,9%-kal magasabb mint amennyire az elemzők többsége és a Nemzeti Bank is számított. Emiatt most csaknem mindenki azt gondolja, hogy Matolcsy György tovább szigorít majd hiszen a kamatláb emelése megerősítette ugyan a forintot, de az áremelkedés nem állt le. Vagyis nem igazolódott az a hivatalos álláspont, hogy importáljuk az inflációt.

„Az infláció szükséges rossz”

Így fogalmazott Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. A Nemzeti Bank egykori alelnöke szerint épp amiatt ilyen magas az infláció Magyarországon, mert a helyreállítás üteme itt volt a leggyorsabb az Európai Unióban. Lengyelországban hasonló a helyzet: gyors növekedés és gyorsuló infláció – hangsúlyozta Nagy Márton. Aki szerint a Nemzeti Bank helyesen tette, hogy szigorított, a kormány viszont azért önti a pénzt a piacra, hogy támogassa a konjunktúrát. Meglehetősen egyértelmű, hogy épp a kormányzati deficit az, amely felhajtja az árakat. Erre már Rogoff amerikai közgazdász professzor is rámutatott a Project Syndicate portálon, hogy

az infláció sokkal inkább politikai döntés mint gazdasági.

Nagy Márton is hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitikát nem Matolcsy György és nem Varga Mihály, hanem Orbán Viktor csinálja Magyarországon. Ez eddig sem volt titok, de most a miniszterelnök főtanácsadója megerősítette.

Az viszont nem derült ki, hogy szerinte hogy lehetne megállítani az inflációt? Orbán Viktor állítólag Matolcsy Györgyöt tartja felelősnek ezért. A Nemzeti Bank elnöke ezért is kezdett a kormányt bíráló cikksorozatba a Magyar Nemzetben. Nem kizárt, hogy a hatalom is zavarban van: nem tudja, hogy mit csináljon? A választásokig mindenképp vissza kellene fognia az inflációt, mely épp leghűbb szavazó rétegét, a nyugdíjasok millióit sújtja a legjobban. Sem Nagy Márton sem Orbán Viktor nem tudja, hogy miként lehetne végrehajtani ezt a bűvészmutatványt: ha ugyanis pechük van, akkor előidézhetik a stagflációt amikor a gazdaság stagnál, de az áremelkedés nem áll le!

Erre figyelmeztetett nemrég Nouriel Roubini New York-i közgazdász az USA és a globális gazdaság vonatkozásában. Ő a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét. Őt Mr. Doom (Végzet úr)-nak nevezik, mert megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008 előtt.

Ha most is igaza lenne, akkor ez alapjaiban ingathatná meg a nemzeti együttműködés rendszerét.

Továbbra is jó formában a hazai e-kereskedelem

FüHü

-

2021-08-27

0

Továbbra is jó formában a hazai e-kereskedelem

Sikeres a hazai e-kereskedelem, továbbra is jelentős növekedési potenciállal rendelkezik. Marketingszakértő segítségével annak jártunk utána, hol tart most a szegmens és milyen változások várhatók a következő néhány éves ciklusban.

A megkérdezett szakértő szerint mindenképpen érdemes visszatekintést tenni a pandémia előtti évekre, hiszen azok jó támpontot adhatnak a hazai piac potenciáljáról. Az említett időszakban a magyar online piac hozzávetőlegesen 15-20 százalékot tudott nőni; ez jelentősen felülmúlta a kontinens átlagát, illetve illeszkedett a közép-kelet-európai régió teljesítőképességéhez. Egyfajta lassú, de stabil felzárkózást láttunk a kontinens fejlettebb régióihoz.

A 2020-as esztendő azonban jelentős változásokat hozott, a kiszámíthatóság is megszűnt. A 16%-os várakozások helyett a hazai e-kereskedelem 45%-ot volt képes nőni, vagyis nem túlzó a kijelentés, miszerint a szektor egy év alatt hármat lépett előre. Tagadhatatlan, hogy ebben a pandémia által megváltozott vásárlói szokások rendkívüli mértékben közrejátszottak.

Érdemes látni azonban a különbséget a kontinens régiói között.

Míg a közép-kelet-európai régióban az e-kereskedelem rendkívüli növekedését láttuk, addig sok területen visszaesés volt tapasztalható, elsősorban a gazdasági bizonytalanság okán.

Ez persze azt is jelenti, hogy a nyugati e-kereskedelmi mélyrepülést várhatóan jelentős visszapattanás követi, a hazai szegmens azonban aligha lesz képes jelentős növekedésre. Sőt, a legtöbb szakértő szerint a bázis teljesítése már nagyszerű eredmény lenne a webáruházaktól. Az optimistább hangok szerint erre minden lehetőség megvan, hiszen az első negyedév kiugróan erős volt, az utolsó negyedév kapcsán pedig indokolt a pesszimizmus, miszerint a koronavírus-járvány ismét a négy fal közé kényszerít bennünket, így az online vásárlás felé fordulva.

Mindeközben jelentős változással kecsegtet a július 1-én életbe lépő áfatörvény-módosítás.

A legtöbb piaci szereplő úgy véli, jelentősen javultak az exportot célzó tevékenységek lehetőségei. Az áfaszabályok változásának legnagyobb hozadéka az adminisztratív terhek jelentős csökkenése. Ezidáig a külföldre is szállító webáruházaknak gyakorlatilag annyiféle módon kellett áfát fizetniük, ahány országba szállítottak. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a könnyítés nem csupán a magyar e-kereskedőkre vonatkozik, hanem az EU összes tagországában tevékenykedő társaikra is, vagyis a szomszédos és nem szomszédos piacok szereplői nagyobb valószínűséggel jelennek majd meg a magyar vásárlók előtt, ahogyan a kontinens egyik legnagyobb divat-webáruháza, a Zalando már bejelentette a 2022-es érkezését.

Némi pesszimizmusra ad okot, hogy ezidáig sokkal jellemzőbb a külföldi szereplők érkezése, mint a hazai e-kereskedők piachódítása.

Pozitív példaként említhetők az Extreme Digital külföldi webáruházai; a cég folyamatos terjeszkedéssel mára hét országban van jelen kisebb-nagyobb piaci részesedést uralva.

A legújabb webáruházuk Németországban működik.

Sokan úgy vélik, hogy az áfaszabályok jelentős egyszerűsítésének köszönhetően a hazai webáruházak megfelelő exportterv, tudatos digitális marketing és megfelelő logisztikai szolgáltatások birtokában eredményessé válhatnak a közép-kelet-európai régió országaiban. Nem kell sokat várnunk és kiderül, a hazai szereplők képesek lesznek-e élni a lehetőséggel.

ÁLLAMI GARANCIA ORBÁN OLIGARCHÁJÁNAK

Kenderessy Milán

-

2021-08-15

0

150 millió euróról vagyis körülbelül 53 milliárd forintról van szó – ennyibe kerül az a repülőgépgyár, melyet a kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf megvásárol Csehországban. Már hogyha valóban ő teszi.

Az állami garancia ennek 80%-ára vonatkozik. A hitelt a kormányhű Magyar Fejlesztési Bank nyújtja a a HSC Aerojet Zrt.-nek. A cég főnöke és egyetlen részvényese Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki nemrég még Orbán Viktor londoni nagykövete volt. Korábban Orbán egyik másik bizalmasa próbálta megvenni a cseh repülőgépgyárat, de a kezdeményezés bebukott, mert Tombor András nem tudott megfelelő pénzt és garanciát felmutatni. Most ez összeállt – legalábbis papíron.

A hibrid rendszer

Az állami és magán szféra furcsa szimbiózisát nem Magyarországon találták ki, de itt is alkalmazzák. Szalay-Bobrovniczky Kristófnak nem ez az első ilyen biznisze. Korábban az oroszokkal közösen az egyiptomi vasúti kocsi üzletben utazott. 1300 vasúti kocsit szállítanak Egyiptomba körülbelül 1 milliárd euró értékben. Az üzleti konstrukció itt még cifrább: az orosz és a magyar eximbankok együtt hitelezik meg az 1 milliárd eurót Egyiptomnak.

Az Egyiptomba szállított vasúti kocsiját részben a dunakeszi jármű javítóban szerelik össze. A MÁV tavaly tavasszal adta el ennek 90%-át egy cégnek, amely felerészben az oroszok felerészben pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdonában van.

A cég 2020-ban 7,9 milliárd forintos nyereséget ért el. Az orosz cég jellemző módon Svájcban van bejegyezve.

Sem Oroszországban sem pedig Magyarországon nem lehet tudni, hogy az oligarchák vagyona mennyiben magántulajdon és mennyiben az államot irányító Putyiné illetve Orbáné.

Oroszország leggazdagabb oligarchája, Hodorkovszkij ezt a saját kárán tanulhatta meg amikor elítélték, és hosszú éveket tölthetett Szibériában. Csak Merkel kancellár közbenjárására szabadult ki.

Sem az Európai Unió sem az USA nem fogadja el ezeket a kétes hibrid megoldásokat. Orbán Viktor ezért sem lép be az Európai Ügyészségbe, mert kínos kérdéseket tehetnének fel neki. Az amerikai nagykövetségen szorgosan jegyzik az ilyen hibrid ügyleteket. Egyrészt azért, mert a repülés stratégiai ágazat, másrészt pedig az orosz kapcsolat miatt. Amíg megy a szekér addig nincs gond, de hogyha leáll, akkor kellemetlen kérdések következhetnek nemcsak Budapesten, de külföldön is.

MATOLCSY GLOBÁLIS ADÓSSÁGVÁLSÁGTÓL TART

Kenderessy Milán

-

2021-08-14

0

A Magyar Nemzeti Bank elnöke egyért „a Végzet Apostolával”, Nouriel Roubinival, aki szerint fennáll egy világméretű stagfláció veszélye. Ez azt jelenti, hogy miközben a gazdaság stagnál az infláció növekszik, és olyan helyzet is előállhat amikor a legfőbb szereplők elveszítik a bizalmukat egymás iránt. Ez Minsky hatás – figyelmeztet Matolcsy György nemzeti bankos oldalán. Mit állít Roubini?

Ha emelkedni kezdenek a kamatlábak akkor adósságválság várható

A nemzeti bankok nagyon sok országban felvállalták az államadósság finanszírozását, és ez – noha szükséges volt a vírus válság idején – súlyos következményekkel járhat akkor, ha egy nagy pénzügyi krízis idején nem lesz elég pénzük a megoldásra mint a 2008-as világválság idején.

A New Yorkban élő Nouriel Roubini megjósolta a 2008-as nagy pénzügyi válságot. Azóta nevezik a Végzet Apostolának. Most arra hívja fel a figyelmet, hogy az államok, a cégek és magánszemélyek adóssága olyan hatalmas hitel piramissá válhat, melyet a nemzeti bankok sem tudnak majd kezelni krízis esetében.

Mit ajánl Matolcsy?

Pénzügyi szigorítást, melyet a nemzeti bank már meg is kezdett Magyarországon, és nemcsak ott. Moszkvában, Pekingben és Prágában hasonlóképp döntöttek. Emelték a bank kamatlábat. Matolcsy mindenkit erre buzdít mondván, hogy jobb fokozatosan emelni mint egyszerre nagy ugrást produkálni a válság idején, mert lehet, hogy akkor már késő lesz.

Nem ez a véleménye Yellen asszonynak. Az amerikai pénzügyminiszter, aki egyébként Pekingbe készül, korábban a Federal Reserve Board főnöke volt. Többször is arra kérte az utódát, hogy ne emelje a kamatlábat, mert az amerikai gazdaságnak szüksége van az olcsó hitelekre. Yellen asszony ugyanerre buzdította az uniós tagállamokat is amikor Európában járt.

Magyarországon Varga Mihály pénzügyminiszter képviseli ezt az álláspontot, amely folytatja a pénzügyi lazítást, mert úgy érzi, hogy erre a magyar gazdaságnak szüksége van. Még nagyobb szüksége van Orbán Viktornak, aki a következő évi választás előtt konjunktúrát akar produkálni. Kerül amibe kerül. Nem neki hanem az országnak.

Miért nincs 40 milliárd a Velencei tóra?

Kenderessy Milán

-

2021-08-11

0

Miért nincs 40 milliárd a Velencei tóra?

A tó vízszintje minden negatív rekordot megdöntött: jelenleg 53 centiméterrel alacsonyabb mint amikor vészhelyzet címen a kormányzatnak be kellene avatkoznia. Készült is egy 40 milliárd forintos előterjesztés, melyet a Szijjártó Pétert által vezetett bizottság még jóváhagyott, de a kormány nem fogadta el mondván erre most nincs pénz. Vajon miért?

Mesterterv a Velencei tó megszerzésére

Négy strandot bezártak, az ingatlanok értéke csökken. Az éttermek és más vállalkozások tulajdonosainál már megjelentek azok az öltönyös fiatalemberek, akik pártunkat és kormányunkat képviselik. Visszautasíthatatlan ajánlattal jönnek ebben a nehéz helyzetben: hajlandók fél vagy inkább negyedáron megvásárolni az éttermet vagy más vállakozást vagy ingatlant. Persze vissza lehet utasítani az ajánlatot, de akkor jöhet az adóhivatal. Közben pedig a vállakozás vagy az ingatlan értéke folyamatosan csökken hiszen ki akar ilyesmit egy fürdőhelyen, ahol nincs elég víz?!

Ha viszont pártunk és kormányunk hű oligarchái megszerzik az értékes partmenti ingatlanokat, akkor a kormány gyorsan találhat 40 milliárdot, hogy megmentse a Velencei tavat. Ha a mieink vannak a nyeregben, akkor már nemzeti értékről van szó, ezt pedig nem szabad veszni hagyni!

Akkor aztán megindulhat a tó feltöltése, és persze az építkezések a parton, melyek immár a hatalom kasszáját gyarapítják.

A nemzeti együttműködés rendszere remekül bizonyítja ezúttal is, hogy a válság helyzetet is megfelelően tudja kezelni: milliárdokat nyer ott, ahol a kisvállalkozók és ingatlantulajdonosok életük munkájának értelmét veszítik el.

Matolcsy felelős az inflációért

FüHü

-

2021-08-11

1

Az egykori gazdasági miniszter, aki fiatal korában együtt küzdött a reformokért Matolcsy Györggyel a pénzügyminisztériumban, élesen kritizálta a Nemzeti Bank elnökének öndicsérettől hemzsegő írásait, melyeket a kormánypárti sajtó lelkesen közöl. Matolcsy olykor bírálja a kormányt is, de mondanivalójának lényege: soha ilyen jó nem volt Magyarországon mint a nemzeti együttműködés rendszerében.

Miért szabadultak el az árak?

Magyarország uniós rekorder az infláció terén – hangsúlyozta Csillag István a Klubrádióban. Ezért pedig Matolcsy György kétszeresen is felelős. Egyrészt azért, mert még gazdasági miniszterként ő inditotta el azt a gazdaságpolitikát, amely két kézzel szórta az euró milliókat betonba. Ma már Matolcsy bírálja emiatt a kormányt mondván, hogy vasba fektet be és nem agyba, de ennek a gazdaságpolitikának ő volt a végrehajtója az évtized elején. Másrészt pedig milliós olcsó hitelekkel szórta meg a haverokat és kábította a népet olcsó lakáshitelekkel. Mindez halálos CSOK – hangsúlyozta Csillag István egykori gazdasági miniszter, aki rámutatott arra, hogy épp emiatt szárnyalnak az építőanyag árak, amelyek erősítik az inflációt.

Ugyanott tartunk mint a Kádár korban

Akkoriban azt tartották közgazdász körökben: a reformok arra kellenek, hogy megoldják a problémákat, melyek a szocializmus nélkül nem jöttek volna létre.

Most súlyos inflációval küzd az ország, és Matolcsy megpróbálja áthárítani a felelősséget Varga Mihály pénzügyminiszterre, de ez gyerekes dolog. Bűnbakot keres ahelyett, hogy vállalná a felelősséget és főként, hogy megvalósítható megoldást kínálna.

Persze Csillag István sem bővelkedik használható ötletekben.

Arra pedig az egykori reform közgazdászok végképp nem tudnak felelni: miért nem jutott sehova az 1968-ban megkezdett gazdasági reform Magyarországon miközben az 1978-ban elindult kínai reform az abszolút mélypontról indulva versenyképes világhatalommá tette Kínát.

Hogyan növelhető meg az állami nyugdíj

FüHü

-

2021-07-29

0

A nyugdíj téma nem véletlenül érdekli az embereket nagy mértékben, legalábbis egy bizonyos kor felett: ez valakinél 30 felett, másoknál a 40-es éveikben, de szinte mindenkinél az 5. X után, hogy hogyan is lesz tovább.

A jelenlegi születéskor várható élettartam Magyarországon 79,33 év nőknél és 72,86 év férfiaknál. Jelenleg mindkét nemnél a nyugdíjkorhatár ideje 65 év, a legtöbb kedvezményt az utóbbi 11 évben eltörölték, kivéve azt, hogy 40 év munkaviszony után a nők nyugdíjba vonulhatnak akkor is, ha nem töltötték be a 65. életévüket. Ebbe nem számítanak bele a tanulmányok, az egyetemi tanulmányok sem, így ez azoknak a nőknek jelent könnyebbséget, akik egyetem elvégzése nélkül kezdtek dolgozni és (hosszabb) megszakítások nélkül dolgozták végig az életüket. A következő időszakban azonban várható a várható élettartam további növekedése (az egészségügy, étrendek, közlekedésig biztonság stb. fejlődésével) és a nyugdíjkorhatár növekedése is, még úgy is, hogy rengeteg nagy kérdőjel árnyéke vetül a jövőnkre (többek között a klímaváltozás és az elképesztő sebességű tudományos fejlődés és ezen belül is a mesterséges intelligencia előretörése).

Néhány tévhit és alapvető tudnivaló a nyugdíjaskorról és a nyugdíjrendszerről

Ha egy általános iskolás matematikai feladatról lenne szó, akkor könnyen ki lehetne jelenteni, hogy a nők valamivel több mint 14 évet töltenek nyugdíjasként, míg a férfiak közel 8-at, amely átlagban igaz is, azonban ez nem azt jelenti, hogy valóban csak ennyi ideig nyugdíjas valaki, hanem azt, hogy sokan a nyugdíj előtt elhunynak (a gyermekhalandóság nagyon alacsony hazánkban, de ez is létezik), így a statisztikát lejjebb viszik. Tehát ne számítsunk arra, hogy csak rövid nyugdíjas időszakunk lesz: bár minden elképzelhető, a valószínű az, hogy 1-2, de akár több évtizedig is nyugdíjasak leszünk.

És erre, csakúgy, mint bármi másra, lehet legyinteni, de mi ezt semmiképp sem ajánljuk. Azért, mert az ember idős, nem fognak elsuhanni a napok, hanem épphogy az idő bizonyos szempontból, szubjektíven legalábbis, meg is fog hosszabbodni, hiszen a hetünket kitöltő átlagosan 40 órás munkaidő (plusz a home office időszakán kívül az oda-vissza utazás) egyik napról a másikra el fog tűnni az életünkből, így ezt is ki kell majd tölteni valamivel.

A gyorsan eltelő idő mellett gyakori tévhit a pénzzel kapcsolatban az, hogy a nyugdíjas kor sokkal olcsóbb, mint a fiatal vagy középkorú évek. Hiszen az idő eltöltése a legtöbb esetben nincs (teljesen) ingyen, sokan háziállatot tartanak idős korukra és nem szabad elfeledkezni a növekvő gyógyszer és egészségügyi költségekről.

Míg a legtöbb szakértő azt valószínűsíti, hogy az állami nyugdíjrendszer nem fog eltűnni, de az állami nyugdíjak egyre kevésbé lesznek alkalmasak rá, hogy 100%-ban lefedjék az idősek szükségleteit. Ez a folyamat elindult már az utóbbi években is: az idén nyugdíjba menők a szolgálati idejük alapján számított fizetésük alacsonyabb százalékát kapják meg, mint néhány évvel ezelőtt.

Milyen módokon lehet megnövelni az állami nyugdíjat?

Az állami nyugdíjat közvetlenül a jól ismert módszerekkel lehet megnövelni:

ha magasabb adóalap után kapunk jövedelmet (azaz megnövelik a fizetésünket, vagy ha nem vagyunk teljesen hivatalosan bejelentve, akkor a hivatalos fizetésünket), és / vagy
ha hosszabb ideig dolgozunk.

Mint köztudott, a 40 éves szolgálati idő a „szokásos”, amely után a nyugdíjakat számítják, de ez lehet ennél alacsonyabb is: 20 év után jár öregségi nyugdíj, ennek meg kell felelnie a minimum nyugdíj összegének (28.500 Ft, ez nem elírás!), míg az öregségi résznyugdíj ennél alacsonyabb is lehet (ha a szolgálati idő nem éri el a 20 évet).

Fontos tudni azonban, hogy a szolgálati idő a minimálbér adó- és járulékalapja után számolódik, így ha alacsonyabb fizetésű részmunkaidős állást vállalunk, akkor könnyen lehet, hogy egy évnyi munka kevesebb mint egy évnyi szolgálati időnek felel majd meg.

Az egyik rendkívül népszerű adózási forma, a KATA egyéni vállalkozás szintén rejt magában ilyen csapdát: ha havi 50.000 Ft-ot fizetünk adóból, akkor egy évnyi munka 7,3 hónap munkaidőnek felel meg. A teljes adóalap pedig 102.000 Ft-nak felel meg, így elviekben 40 évnyi KATA vállalkozás után (az idei számokkal) mindössze havi 41.376 Ft-os nyugdíjat eredményezne. Sajnos itt sincs elírás. Akik havi 75.000 Ft KATA adót fizetnek (ők vannak kisebbségben), kb. 90.500 Ft nyugdíjra számíthatnak 40 év ilyen munkaviszony után (ha ez egyáltalán lehetséges lesz, hiszen a KATA adózás nincs még 10 éves sem). De szerencsére léteznek más pénzszerzési módszerek is, mint az alkalmazotti lét önmagában.

Mik az alternatívák?

Minden befektetés és megtakarítás lehetőség, ha a nyugdíjas éveinket szeretnénk anyagilag jobbá tenni. Lehet szó párna alatt vagy éppen folyószámlán tárolt pénzről, állampapírról (például az inflációkövető verzióról), devizáról és valutáról vagy éppen kriptovalutáról, nemesfémekről (arany, ezüst stb.) és minden másról, amely a befektetés és / vagy megtakarítás kategóriákba tartozik.

Azonban létezik olyan nyugdíjcélú megtakarítás, amelyet a magyar állam is támogat. Ezeket nyugdíj előtakarékosságoknak hívjuk (és nemcsak mi, hanem a 2014-es SZJA (személyi jövedelemadó) törvény is. A három nyugdíj előtakarékossági termékcsoport az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ). Ezek közül a termékcsaládok közül az egyes (jövendő) nyugdíjasoknak érdemes a számukra leginkább megfelelőt kiválasztani, természetesen. Ezt meg lehet tudni hosszas egy személyes keresgélés, esetleg az összes biztosító- és ilyen termékeket ajánló pénzintézetek felkeresésével, vagy -mi ezt ajánljuk- egy független (nyugdíj)biztosítási szakember segítségével. Az ilyen konzultációk az ügyfelek részére díjmentesek.

Mennyi nyugdíjam lesz és hogyan kerülhetem el, hogy csökkenjen a bevételem?

Bármilyen magas is a fizetésünk és az adóalapunk, a nyugdíj mindig az aktív kereset alatt fog maradni. Azonban tévhit, hogy a nyugdíjas korszak alatt a kiadások is csökkennek. Még ha ez igaz is rövidebb távon, hosszabb távon az egészségügyi problémák és a család támogatása legalább ugyanannyi pénzt emészt fel, mint az aktív dolgozó korban.

A jövendő nyugdíjunkat kiszámolhatjuk a hivatalos nyugdíj kalkulátorral vagy egyes honlapoknak (pl. a nyugdíjbiztositas.com-nak) vannak saját nyugdíjkalkulátoraik is, és létezik nyugdíjbiztosítás kalkulátor is, amely a megtakarítások mértékében és milyenségében segít.

Itt 20 pénzintézet 32 nyugdíj ajánlatát találjuk, és ezekről megtudjuk, hogy:

mekkora teljes költségmutatóval rendelkeznek (TKM),
milyenek az ügyfelek értékelései, akik az adott cégen keresztül kötöttek ilyen biztosítást,
látjuk a választható portfóliók számát (hány különböző helyre tudunk befektetni),
a termékcsoportot (nyugdíjbiztosítás / garantált nyugdíjbiztosítás / önkéntes nyugdíjpénztár),
az adott terméket forgalmazó pénzintézetet (biztosítók és bankok), és
azt is látjuk, hogy jelenleg (a cikk megírásakor) az összes termék megfelel a Magyar Nemzeti Bank ajánlásának.

Ahhoz azonban, hogy valóban a számunkra leginkább megfelelő termékcsaládból a legjobb terméket ki tudjuk választani, a mi véleményünk szerint mindenképp érdemes egy független tanácsadóval személyesen is elbeszélgetni. Bár ez ingyenes, hosszabb távon akár szó szerint milliókat is nyerhetünk vele: akár egy új autó ára is lehet a különbség a legjobb és legkevésbé jó nyugdíj előtakarékosságok végeredményei között.

Fenyegeti-e a forint árfolyamát a Brüsszellel folyó vita?

Kenderessy Milán

-

2021-07-29

0

Fenyegeti-e a forint árfolyamát a Brüsszellel folyó vita?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egyelőre nem fenyegeti veszély a forintot, mert mindenki biztosra veszi, hogy Magyarország végül megkapja az uniós pénzeket. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy mikor?

A pénzpiacok a zlotyt is figyelik hiszen Varsó és Brüsszel között is folyik a kötélhúzás. A lengyeleknek azonban nem oly sürgős az uniós pénz, mert csak 2023-ban lesznek a választások. Ráadásul a zloty kockázati mutatói is jobbak mint a magyar forinté.

Matolcsy nem véletlenül emeli a kamatlábat

Nemcsak az infláció elleni harc a cél hanem a külföldi befektetők megnyugtatása is. A hatalom ellenőrzi a helyzetet a magyar gazdaságban annak ellenére, hogy egyelőre nem érkezett meg a Brüsszelből várt pénzes boríték.

Magyarország államadóssága is magasabb mint Lengyelországé, ezért magasabb a kockázati felár.

Matolcsy György ezért is bírálja a kormány gazdaságpolitikáját, mert az nagy költségvetési deficittel számol vagyis tovább növeli az államadósságot. A Nemzeti Bank elnöke szerint le kellene vinni a költségvetési hiányt 3% alá. Miért nem teszi ezt a kormány? Mert készül a választásokra , a választópolgárok megvásárlására.

Az idő pénz

A forint árfolyamát katasztrófálisan érintené, ha sokáig nem érkezne meg a pénz Brüsszelből. Azok, akik magyar államkötvényekben tartják a pénzüket, megkezdenék annak kivonását hiszen a galoppozó infláció azt ráfizetésessé tenné. Orbán fő gazdaságpolitikai tanácsadója viszont arról győzte meg a miniszterelnököt, hogy egy pénzügyi támadással szemben van elegendő muníció a magyar államkötvényekben.

Matolcsy György korántsincs erről meggyőződve: ő arról ír, hogy a közeljövőben erőteljes pénzügyi támadás érheti a forintot külföldről. Ha ez bekövetkezik, akkor borulhat a nemzeti együttműködés egész rendszere is, mert a választópolgárok szemében a stabil gazdasági rend a legfontosabb Magyarországon.

Hasznos

Mire kell a devizahitel?

Orbán Viktor választást nyert a rezsicsökkentéssel, és azóta ez szent tehénnek számít a nemzeti együttműködés rendszerében, csakhogy most kilőttek az árak.

A piaci ár háromszor magasabb mint a lakossági

Hol juthatnak olcsón áramhoz?

„Az infláció szükséges rossz”

Sikeres a hazai e-kereskedelem, továbbra is jelentős növekedési potenciállal rendelkezik. Marketingszakértő segítségével annak jártunk utána, hol tart most a szegmens és milyen változások várhatók a következő néhány éves ciklusban.

Míg a közép-kelet-európai régióban az e-kereskedelem rendkívüli növekedését láttuk, addig sok területen visszaesés volt tapasztalható, elsősorban a gazdasági bizonytalanság okán.

Pozitív példaként említhetők az Extreme Digital külföldi webáruházai; a cég folyamatos terjeszkedéssel mára hét országban van jelen kisebb-nagyobb piaci részesedést uralva.

150 millió euróról vagyis körülbelül 53 milliárd forintról van szó – ennyibe kerül az a repülőgépgyár, melyet a kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf megvásárol Csehországban. Már hogyha valóban ő teszi.

A hibrid rendszer

Ha emelkedni kezdenek a kamatlábak akkor adósságválság várható

Mit ajánl Matolcsy?

Mesterterv a Velencei tó megszerzésére

Miért szabadultak el az árak?

Ugyanott tartunk mint a Kádár korban

A nyugdíj téma nem véletlenül érdekli az embereket nagy mértékben, legalábbis egy bizonyos kor felett: ez valakinél 30 felett, másoknál a 40-es éveikben, de szinte mindenkinél az 5. X után, hogy hogyan is lesz tovább.

Néhány tévhit és alapvető tudnivaló a nyugdíjaskorról és a nyugdíjrendszerről

Milyen módokon lehet megnövelni az állami nyugdíjat?

Fontos tudni azonban, hogy a szolgálati idő a minimálbér adó- és járulékalapja után számolódik, így ha alacsonyabb fizetésű részmunkaidős állást vállalunk, akkor könnyen lehet, hogy egy évnyi munka kevesebb mint egy évnyi szolgálati időnek felel majd meg.

Mik az alternatívák?

Mennyi nyugdíjam lesz és hogyan kerülhetem el, hogy csökkenjen a bevételem?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egyelőre nem fenyegeti veszély a forintot, mert mindenki biztosra veszi, hogy Magyarország végül megkapja az uniós pénzeket. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy mikor?

Matolcsy nem véletlenül emeli a kamatlábat

Az idő pénz

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA