Hasznos

Surányi: a magas infláció miatt megszorítás kell

A Nemzeti Bank ex elnöke szerint az Orbán kormány is felismerte hogy megszorításra volt szükség és már a múlt nyáron nagy megszorítást hajtott végre. Ennek összege elérte a GDP 5%-át. 830 milliárd forint értékben emelte az adókat és a rezsiköltségeket, elhalasztottak 2200 milliárd forint értékű beruházást.

Tavaly ősszel megindult a reálkereset csökkenése vagyis az infláció elvitte a bérek és nyugdíjak növekedését. Az infláció továbbra sem csökken jelentősen: az elmúlt hónapban is 25% fölött volt. Ez messze meghaladja az uniós átlagot. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság fenntartható gyors növekedéshez térjen vissza, helyre kellene állítani az egyensúlyt – hangsúlyozta Surányi György, aki a Momentum Holnap Magyarországa tervének vitáján vett részt. A Nemzeti Bank ex vezetője, akinek nagy szerepe volt a Bokros csomag kidolgozásában és végrehajtásában a kilencvenes években, most arról beszélt mivel Magyarországon kiugróan magas az infláció és kiugróan magas a folyó fizetési mérleg hiánya, ezért “nálunk kell a legkellemetlenebb kiigazító intézkedéseket bevezetni”.

Az egyensúly helyreállítása “komoly megszorítás nélkül nem megy.”

Észszerűség kontra népszerűség

Orbán Viktor a bírálatokkal szemben azzal védelmezte a rezsicsökkentést, hogy az “lehet, hogy közgazdaságilag nem racionális, de szociális szempontból szükséges a társadalom stabilitása szempontjából.”

A tavaly tavaszi választások Orbánt igazolták: nagy fölénnyel győztek.

Azután úgy hajtottak végre megszorító csomagot, hogy azt – lányos zavarukban – elfelejtették bejelenteni. Tanultak ugyanis a Bokros csomag fogadtatásából. A megszorító csomag sehol sem népszerű, de olyan országban, ahol a lakosság többségének a jövedelme nem éri el az európai szegénységi küszöböt, felér egy politikai katasztrófával. Ezért most Orbán kettős gazdaságpolitikát folytat: miközben a kormány továbbra is önti a pénzt a gazdaságba, és ezzel fokozza az inflációt, a nemzeti bank magasan tartja a kamatlábat, hogy megvédje a forintot. A külföldi befektetők számára vonzó a 18%-os kamatláb, amely persze megdrágítja a külföldi hiteleket, és növeli a magyar állam kamatfizetési kötelezettségeit.

A nettó kamat teher a GDP 3,5%-a lehet jövőre – hangsúlyozta Surányi György.

Mindeközben az államnak csinos bevételei származnak az inflációból hiszen az áfa 27%-os. A lakosság életszínvonala csökken, de a választások még messze vannak. Orbán előre menekül miközben rámutathat arra: az ellenzék új Bokros csomagot készít elő. Amíg nincs reális alternatívája az ellenzéknek Orbán Viktor nem ortodox gazdaságpolitikájával szemben addig a magyar miniszterelnök nyugodtan üldögélhet a székében. Ha a liberális alternatíva egy megszorító csomag, akkor Orbán Viktornak aligha kell attól tartania, hogy a választói elfordulnak tőle hiszen ők épp azért szavaztak rá, hogy ettől megvédje őket.

Csillag: Orbán nem számít az uniós milliárdokra ebben a ciklusban

Az Orbán kormány maffia módszerekkel akar kiszorítani két német építőipari céget Magyarországról – írta meg nemrégiben a Der Spiegel.

A Heidelberg Materials és a Schwenk Zement levelet kapott egy, az Orbán kormányhoz közelálló vállalkozótól, hogy szívesen beszállna a két német cég magyarországi vegyes vállalatába a Duna-Dráva Cement Kft-be. Minthogy a németek nemet mondtak, az Orbán kormány több rendelettel is megnehezítette a Duna-Dráva Cement Kft. életét olyannyira, hogy a cég veszteségessé vált. Egy kereszténydemokrata (CDU)/ képviselőhöz fordultak Németországban, aki a Der Spiegelnek beszélt az Orbán kormány maffia módszereiről.

Eddig német cégeket az Orbán kormány megkímélte, mert Merkel kancellárral volt egy megállapodása Orbán Viktornak, és ezt a magyar miniszterelnök be is tartotta, mert tudta, hogy hatalma jelentős részben a német kancellártól függ.

Olaf Scholz kancellárral is megpróbált megállapodni Orbán Viktor, de szemmel láthatóan sikertelenül. Elsősorban ugyanis Olaf Scholz kancellártól függ, hogy megjönnek-e az uniós euró milliárdok. Csillag István, a Medgyessy kormány gazdasági minisztere úgy nyilatkozott a Klubrádióban, hogy Orbán Viktor lemondott arról, hogy ebben a ciklusban megjönnek az uniós pénzek, és ezért ment neki a viszonylag nem túl jelentős német cégeknek. A nagyok mint az Audi, a BMW vagy a Volkswagen továbbra is stratégiai partnerei az Orbán kormánynak, amely jelentős állami támogatást nyújt nekik.

Hogyan támogatják a német cégek Orbán maffia államát?

Nemrég erről is véleménycikket közölt a hamburgi Der Spiegel. Scholz kancellár is hamburgi, sokáig a kikötőváros főpolgármestere volt.

A Der Spiegel ebben a cikkben azt írja, hogy olyan óriások mint az Audi, a Bosch, a BMW, a Rheinmetall, a Thyssen Krupp euró milliárdokat fektet be Magyarországon, és ezzel támogatja Orbán maffia államát.

A német vélemény az időzítés miatt érdekes hiszen a német óriások évtizedek óta fektetnek be euró milliárdokat Magyarországon, és kapnak jelentős kormányzati támogatást ehhez. Míg Merkel kancellár idején szép csendben együttműködés folyt az Orbán kormány és Németország között, most épp ellenkezőleg: eljött a bírálat ideje. Egyszerre csak a Der Spiegel is felfedezi az Orbán kormány maffia módszereit, melyeket 2010 óta alkalmaz magyar vállalkozók ellen. Csillag István rámutat arra, hogy a német óriások olykor külföldi bírósághoz fordulnak, és ott nyernek is: például az RTL.

A médiaóriás és az Orbán kormány viszonya mint cseppben a tenger mutatja be a furcsán aszimmetrikus viszonyt Magyarország és Németország között.

Orbán Viktor elhatározta, hogy megszerzi az RTL Klubot, Magyarország legnézettebb televízióját. Meg is indult a szokásos offenzíva a célbavett intézmény megfélemlítésére, megadóztatására végső soron elüldözésére. Csakhogy az RTL Klub mégiscsak maradt Magyarországon, és továbbra is független, gyakran bírálja az Orbán kormányt. Mi történt? Az RTL csúcsvezetői Merkel kancellárhoz fordultak: állítsa már le a magyar maffiózó miniszterelnököt! Csodák csodájára Orbán Viktor, a nagy utcai harcos, meghátrált. Merkel mama egy két figyelmeztető mondata rádöbbentette:

eddig és ne tovább!

Drámai életszínvonal csökkenés Magyarországon

Az infláció megeszi a bér- és nyugdíjemelést, ezért jóformán mindenki az életszínvonal visszaesést konstatálhatja saját családi költségvetésében, ha nincs ezen kívül valamilyen plusz jövedelme.

A reálbérek 7,6%-kal csökkentek az előző évhez képest. Ilyen nagy visszaesést a KSH csak a 2008-as nagy pénzügyi válság idején mért. Akkor megrendült a baloldali kormányzat, amely kénytelen volt behívni a Nemzetközi Valutaalapot. A választásokon Orbán Viktor könnyedén győzött hiszen az életszínvonal csökkenését mindenki észrevehette. Most mintha hasonló lenne a helyzet ahogy erre Matolcsy György is felhívja a figyelmet. A jegybank elnök korábban még gazdasági miniszter korában kipaterolta az IMF-et mondván: megoldjuk a problémát magunk! A körülmények szerencsés alakulása miatt ez akkor sikerült is, de mostanában épp Matolcsy jelentette ki: Magyarország a világ négy vagy öt leginkább sérülékeny országa közé tartozik.

Mit tesz ebben a helyzetben Orbán Viktor?

Emlékszünk: a Bajnai kormány felvállalta a pénzügyi szigort és az ezzel járó népszerűtlenséget. A baloldal el is vesztette a választásokat 2010-ben.

Orbán Viktor előre menekül

A miniszterelnök már csak a Gyurcsány-Bajnai duó eredményei láttán sem választja a szigorítás útját, melyet régi jobbkeze, Matolcsy György javasol neki. Ehelyett tovább forszírozza a növekedési programot abban a reményben, hogy az infláció a külső hatások miatt csökken. Ez nem teljesen alaptalan várakozás, mert az energia árak már beépültek a rendszerbe itthon miközben a külvilágban stabilizálódtak. A dinamikus bérnövekedés sok családot megóv attól, hogy meg kelljen húznia a nadrágszíjat. Csakhogy nem mindenkinek nő a bére dinamikusan. Még azok is megérzik az inflációt, akik részesülnek a béremelésből. A végső kép lehangoló: a medián nettó kereset ma Magyarországon 294 ezer forint. Ennyit keres az átlag magyar egy hónapban. Ha ezt átszámítjuk euróra vagy dollárra, akkor az összehasonlítás siralmas. Régebben még lehetett azt állítani, hogy azért alacsonyak a jövedelmek Magyarországon, mert az árak is alacsonyak, de az infláció következtében ez ma már végképp elveszítette az igazságtartalmát. 700 eurónál alig több az átlag kereset Magyarországon 2023-ban. Hogy lehet ebből megélni miközben tőlünk nyugatra a szegénységi küszöböt felemelték 1000-ről 1200 euróra?

Miért van mégis Orbán nyeregben?

Mert a baloldali-liberális ellenzék szigorítási politikát javasolna, ha merne vagyis újabb Bokros csomagot. Ezt a választópolgárok elutasítják. Marad a Mi Hazánk szélsőjobboldali mozgalom, amely növelni tudja a népszerűségét, mert kihasználja a megélhetési válságot! A fiatalok körében egyre népszerűbb, mert felvállalja a szociális demagógiát. Orbán azért erős, mert az ellenfél gyenge nem csak politikailag, de szellemileg is. A baloldali-liberális ellenzéknek egészen egyszerűen semmilyen mondanivalója sincsen akkor amikor az ország megélhetési válsággal küszködik. Ez nem egyszerűen szegénységi bizonyítvány hanem politikai öngyilkosság.

De ebben a körben Descartes igazsága már régen így módosult:

nem gondolkodom, tehát vagyok!

Csúcson a nyugdíjas infláció

Az átlagnál jóval gyorsabban növekedtek az árak két szektorban: az élelmiszerek és az energia esetében. Márpedig ez a kettő a gyógyszerekkel együtt meghatározó a nyugdíjasok fogyasztói kosarában.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint az élelmiszerek árai 43,2%-kal nőttek februárban. Már ez is rémesen magas, de a nyugdíjasok által leggyakrabban vásárolt élelmiszerek esetében ez 48%! Ez kész katasztrófa. A legjobban a kenyér drágult : egy év alatt 98%-kal! A sajtnál az éves áremelkedés 87%, majd a tej és a tojás jön 85 illetve 83%-kal.

Csak emlékeztetőül: a nyugdíjak 15%-kal növekedtek az év elején.

Az energia és a gyógyszerek terén is drámai az emelkedés, ezért a nyugdíjasok mindinkább az elé a választás elé kényszerülnek, hogy miről mondanak le: a fűtésről és világításról vagy az evésről és az ivásról, esetleg az életmentő gyógyszerekről.

Orbán Viktor abban bízik, hogy az infláció egy számjegyű lesz az ősszel.

Kérdés, hogy megvalósul-e addigra az egy számjegyű infláció a valóságban is, és nemcsak a KSH mutatja ki – a miniszterelnök baráti biztatására.

A másik kérdés az, hogy hány nyugdíjas éri meg az egyszámjegyű inflációt?

Az államilag alulfinanszírozott egészségügy gondoskodik arról, hogy mind kevesebb nyugdíjas okozzon gondot Orbán Viktornak, akinek a csak a választások idejére van szüksége a megalázott és megszomorított milliókra, akik rászavaznak, mert kétségbeejtő helyzetükben csakis az állam szociális támogatásával tudják elkerülni a katasztrófát.

Magyarország akkumulátor nagyhatalom, de kinek és mire jó ez?

Kína és az Egyesült Államok után Magyarország rendelkezett a harmadik legnagyobb akkumulátor kapacitással a világon 2021-ben, és ehhez adódik majd a kínai CATL gyár termelése – írja Győrffy Dóra egyetemi tanár a Közgazdasági Szemle márciusi számában. 

A járműiparba és az akkumulátor gyártásba érkezett a külföldi működő tőkeberuházások csaknem háromnegyede – 73% – az elmúlt két évben. Ez elsősorban a kormány iparpolitikájának az eredménye.

Az állam iparpolitikája lehet sikeres mint Kelet Ázsiában – Japán, Kína, Tajvan, Dél Korea, Szingapúr -, és lehet sikertelen mint a kelet-európai szocialista országokban a második világháború után.

Kína domináns szerepet játszik az akkumulátor gyártásában, és az Európai Unió mindinkább mérsékelni szeretné ezt saját kapacitásai kiépítésével. Ezért fejleszti akkumulátor gyártását Németország, Svédország  és Magyarország. 2027-ben a világon ez lesz a sorrend az akkumulátor gyártásában: 1-Kína 2-USA 3-Németország 4-Magyarország 5-Svédország

Hol lehetnek problémák?

Az akkumulátorgyártás rendkívül energia- és vízigényes, ezenkívül környezet károsító folyamat lehet. Itt az első paradoxon:

az elektromos autók kímélik a környezetet, ehhez kellenek az akkumulátorok, amelyek viszont csak akkor környezetkímélőek, ha az energia megújuló energia forrásból származik.

Magyarországon nyilvánvalóan nem erről van szó vagyis óriási plusz energia kell, melyet jórészt a hagyományos környezetszennyező energia forrásokból kapnak majd az akkumulátor gyárak. Magyarország jelenleg az energia 59%-át importálja, ez az arány feltehetően növekedni fog.

Gödön a Samsung akkumulátor gyár 21 ezer köbméter vizet használ el naponta és 11 ezer köbméter szennyvizet bocsát ki. Ez megfelel egy 87 ezer lakosú város vízfogyasztásának.

Mi lesz Debrecen vízellátásával? Ezt egyelőre senki sem tudja.

Munkaerő problémák is felléphetnek. Legutóbb Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta a kereskedelmi kamarában, hogy 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség a közeli jövőben, és miután a hazai munkaerőforrások kimerültek, ezért külföldről kell vendégmunkásokat behozni.

Az ázsiai akkumulátorgyárakban nincs kutatás és fejlesztés csakis termelés folyik, ezért Magyarország ebben a tekintetben nem lép előre hiszen külföldi technológiához ad olcsó munkaerőt és áldozza fel a környezetet.

Győrffy Dóra professzor ezt nem hangsúlyozza, de ez a korai kínai iparfejlesztési  modell, amelyet épp maguk mögött akarnak hagyni Pekingben.

A svédek másképp csinálják

Svédország Magyarország mögött az ötödik akkumulátor gyártó nagyhatalom lesz, de más iparpolitikát alkalmaznak, mert Skandináviában a környezetvédelem abszolút prioritás. Jellemző, hogy évekkel ezelőtt már kérvényt adott be egy kanadai cég Európa legnagyobb lítium bányájának megnyitására, de mindeddig nem kapott működési engedélyt, mert a környék lakói féltik a környezetet a lítium bányászattól, amely Kínában holdbéli tájat teremt az egész vidéken.

A svédek teljes mértékben a megújuló energia forrásokra alapozva fejlesztik az akkumulátorgyártást, melyet az északi területekre koncentrálnak, ahol nagy vízkészletek vannak, és ahol viszonylag kevés ember él.

További előny a svédeknél az az, hogy saját akkumulátorukat gyártják, melyet otthon fejlesztettek ki. Vagyis az egész termelési lánc sokkal hatékonyabb Svédországban mint nálunk.

Félő tehát, hogy a Svédország és Magyarország közötti különbség a jövőben az ipar területén is növekedni fog ahelyett, hogy csökkenne. A balti országok, melyek a skandináv modellt utánozzák sokkal sikeresebbek a felzárkózásban mint Magyarország, ahol iparpolitika címen kísértenek az ötvenes évek amikor a Rákosi rendszer a vas és acél országát akarta megteremteni ott, ahol erre nem voltak meg a megfelelő adottságok – hangsúlyozza Győrffy Dóra professzor a Közgazdasági szemlében.

Álmodik a nyomor: a pénzügyminiszter 3%-os inflációt jósol

Varga Mihály szerint jövőre jelentősen mérséklődhet a jelenleg 25%-os infláció, és jövő nyárra ez lemehet 3%-ra. Az infláció fő okának a földgáz árának növekedését nevezte a pénzügyminiszter, aki épp ezért reménykedik abban, hogy az áremelkedés mértéke jelentősen csökken. Statisztikai szempontból ez úgy jöhet ki, hogy az idei nagyon magas alaphoz képest már csak 3% lesz az emelkedés. Csakhogy nem kizárólag az energiaárak okozzák az inflációt Magyarországon hanem az élelmiszer árak is!

Azt sem vehetjük biztosra, hogy a földgáz ára nem lesz magasabb 2024-ben mint az idén, mert Kína és India növekvő fogyasztása miatt verseny alakul ki a globális piacon, ahol még mindig az eladók vannak előnyösebb helyzetben. Az élelmiszerárak esetében pedig teljes a bizonytalanság: senki sem tudja, hogy mikor áll le az árak emelkedése. A 3%-os infláció 2024-re ezért sokkal inkább vágyálom mint reális előrejelzés.

Félmillió vendégmunkás jöhet

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki éppúgy a kereskedelmi kamarában beszélt mint Varga Mihály pénzügyminiszter, elmondta, hogy a gazdasági növekedéshez több energia és több munkaerő kell. Félmillió új munkavállalóra van szükség Magyarországon, jórészük vendégmunkás lehet. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy Magyarország elérheti korábbi célját: 2030-ban az uniós átlag 90%-át produkálja. Ez válasz volt Matolcsy Györgynek, aki azt állította parlamenti beszédében, hogy a magyar gazdaság utat veszített 2021-ben, ezért a felzárkózás az Európai Unió fejlettebb államaihoz immár illúzió. Ugyanezeket a húrokat pengette Parragh László  is. A kereskedelmi kamara elnöke szerint már nem Ausztria utolérése a realitás hanem az, hogy Románia is megelőz bennünket. Matolcsy György beszédére reagálva a kereskedelmi kamara elnöke kijelentette:

”lehet egyszerre nyomni a gázt és a féket, de csak akkor, ha egy ember csinálja”.

Ez nyílt utalás Orbán Viktor meghatározó szerepére. Matolcsy azt mondta, hogy

“a Nemzeti Bank a féket nyomta, a kormány a gázt. Ezért van infláció.”

A külső megfigyelő csak a zavart látja az erőben: Orbán Viktor döntésére vár mindenki, mert az alvezérek különböző elképzeléseit valahogy szinkronba kellene hozni egymással. Csakhogy ehhez csoda kellene: ezért kórusban énekelheti a nemzeti együttműködés rendszerének vezérkara Leonard Cohen dalát : waiting for the miracle to Come – a csodára várva…

Újra gáz válság fenyegeti az Európai Uniót

Az enyhe tél miatt átvészelte a fenyegető energiaválságot az Európai Unió, de nyáron új áremelkedés várható, mert fel kell tölteni a kiürült tárolókat.

50 euróról 100 euróra emelkedhet a földgáz ára, és ezt mindenki megérzi: a családok, a vállalkozások és az Európai Unió tagállamai is.

Miért várható, hogy megkétszereződik a földgáz ára a holland gáz tőzsdén?

Mert az ukrajnai háború előtt az Európai Unió gázfogyasztása 500 milliárd köbméter volt egy évben. Ha most összeadjuk, hogy nőtt a hazai gázkitermelés, a cseppfolyósított földgáz import – beleértve az oroszt is, melyre nem vonatkoznak a szankciók – akkor csak 440 milliárd köbméter jön ki. Vagyis 60 milliárd köbméter a hiány. Igaz persze, hogy az Európai Unió lényegesen csökkentette a gáz fogyasztást tavaly amikor 430 milliárd köbméter volt a fogyasztás, de ehhez enyhe tél kellett. Ha a következő tél “normális” lesz vagyis hidegebb mint az idei, akkor minimum 450 milliárd köbméter földgázra lesz szükség. Az Európai Unió 15%-os fogyasztáscsökkentést írt elő, de a 10% reálisabb elvárás.

A gázkereskedők a pénzüknél vannak – köztük talán Orbán Viktor is

Az Egyesült Államok számára az ukrajnai háború óriási lehetőség, mert el tudja adni a méregdrága palagázt Európában, mely korábban olcsó orosz földgázt vásárolt.

Most 10 milliárd köbméter – ennyi pluszra lesz szükség az energia biztonság érdekében. A baj az, hogy a világ cseppfolyósított földgáz termelése idén 23 milliárd köbméter körül alakul vagyis az Európai Uniónak meg kell szereznie a többlet csaknem felét.

Nagy verseny alakulhat ki a keresleti oldalon, melyet az eladók nyilvánvalóan igyekeznek majd kihasználni.

Ráadásul az Európai Uniónak nincs elegendő kapacitása a cseppfolyósított földgáz visszaalakítására. 193 milliárd köbméteres kapacitásra lenne szükség, de csak 157 milliárd van jelenleg. Igaz, hogy gyors ütemben épülnek a berendezések  a kikötőkben, hogy visszaalakítsák a cseppfolyósított földgázt.

Most az Európai Unió sokkal jobb helyzetben van mint tavaly amikor villámgyorsan kellett átállni a vezetékes orosz földgázról a cseppfolyósított földgázra.

Ezért nem megy az égbe az áremelkedés, nem úgy mint tavaly augusztusban nyáron amikor 350 euró volt a csúcs.

Elérheti viszont az ár a 80 eurót, sőt a 100-at is, ami  jelentős emelkedés a jelenlegi 50-hez képest.

Mindebből az is következik, hogy bár Oroszország részesedése az EU gázellátásában jelentős mértékben csökkent, de nem szűnt meg. Arra továbbra is szükség van mint ahogy azt Magyarország példája is mutatja. Brüsszelnek pedig a jövőben is forszíroznia kell a gázfogyasztás csökkentését éppúgy mint a tagállamok közötti szolidaritást. Ez utóbbi azt jelenti, hogy energia válság esetében a tagállamok kisegítik egymást. Ez Franciaország és Németország között természetes, de Magyarország esetében erősen kérdéses a kormány szuverenista diplomáciája miatt.

 Magyarország külön úton jár, és erre tavaly alaposan ráfizetett, mert a tőzsdén olcsóbban kapta volna meg a földgázt mint abban a szerződésben, melyet Oroszországgal kötött.

Orbán Viktor részben épp erre a szerződésre hivatkozva indokolta meg oroszbarát külpolitikáját, de a tények nem támasztják alá, hogy igaza lett volna. Putyin azt ígérte, hogy olcsóbban adja a földgázt “a baráti Magyarországnak”, de erről szó sem volt. Putyin ebben is hazudott. Magyarország 265 milliárd forintot spórolhatott volna meg tavaly, ha nem “orosz barátaitól” vette volna a földgázt.

Persze a Svájcban bejegyzett MET szépen pénzelt a gáz válságból. Lantos Csaba ennek a magyar-orosz-szingapúri gázkereskedő cégnek volt az igazgató tanácsi elnöke mielőtt Orbán Viktor kinevezte energia miniszternek. Lantos Csaba többször is cáfolta, hogy Orbán Viktor részvényes a cégben, amely busás profitot csinált a nagy energiaválság idején, melynek árát a fogyasztók fizették meg Magyarországon is.

Bajban a kémbank

Fizetésképtelenség fenyegetheti a Budapesten működő Nemzetközi Beruházási Bankot, melyben a főrészvényes Oroszország, a tagok között pedig már csak Magyarország, Mongólia, Kuba és Vietnam maradt meg.

Az Európai Unióból ugyanis csakis Magyarország tart ki miután Bulgária is kilépett Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Szankciók sújtják a pénzintézetet, mert szoros kapcsolatban állhat az orosz hírszerzéssel. Belgium is befagyasztott egy tisztes összeget. Az első nagy pénzügyi szankció során csak az orosz nemzeti banktól több mint 300 milliárd dollárt koboztak el a nyugati világban. Ezt a hatalmas pénzösszeget az USA-ban részben a szeptember 11-i merénylet áldozatainak akarta juttatni a Biden kormány, de ezt a bíróság megakadályozta. A pénz nagy része Ukrajnának juthat, de ennek még számtalan jogi akadálya van.

Nagy Márton levele

A magyar gazdaságfejlesztési miniszter levélben kérte a Nemzetközi Beruházási Bank Belgiumban lefoglalt értékeinek kiadását, de nem járt eredménnyel – írja a hvg.hu. A bank szerint a levél hamisítvány, de a hvg.hu szerint nagyon is valódi: a magyar gazdaság fejlesztési miniszter megpróbálta megfúrni az Oroszország elleni pénzügyi szankciót, de nem járt sikerrel.

Szijjártó Péter külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy miután az uniós tagállamok többsége kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból, Magyarország részesedése növekedhet. Arról is szó van, hogy Orbán és Putyin barátja, Vucsics szerb elnök is csatlakozna a Nemzetközi Beruházási Bankhoz. Csakhogy az Egyesült Államok és az Európai Unió szemében mindez azt jelentené, hogy a magyar kormány erőteljesen támogat egy orosz többségű pénzintézetet, amely megpróbálja kijátszani azokat a pénzügyi szankciókat, melyekkel Oroszországot Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt sújtják.

Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét már amúgy sem látják szívesen az Egyesült Államokban túlságosan szoros kínai kapcsolatai miatt. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki Matolcsy helyettese volt egykor, és az utóda szeretne lenni, könnyen fekete listára kerülhet, ha a kétes nemzetközi bank mellett lobbizik. Putyin barátsága olyan mint piszkos Fredé: könnyen öl!

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahova kínai turista csoportok érkezhetnek

Vang Ji, Kína első számú diplomatája, aki Münchenben Blinken amerikai külügyminiszterrel is tárgyalt, lángost evett a magyar fővárosban Szijjártó Péter társaságában Budapestről Moszkvába utazott. Vang Ji államtanácsos szerint a lángos a kínai-magyar kulináris kapcsolatot jelképezi.

Kína jelenleg 20 országba engedélyezi társas utazások szervezését, ebből csak kettő európai. Svájc az egyik, a másik pedig Magyarország – egyedül az uniós tagállamok közül.

Peking az Új Selyemút program fontos európai célpontjának tekinti Magyarországot, de természetesen Németország számít az első számú partnernek az Európai Unióban. Mind Németország mind az Európai Unió számára Kína a legfontosabb kereskedelmi partner, de az Egyesült Államok fúrja a kínaiakat. Washington azzal zsarolja európai NATO szövetségeseit, hogy csak akkor számíthatnak megfelelő katonai védelemre Oroszországgal szemben, ha nemcsak Moszkvával, de Pekinggel is leépítik gazdasági kapcsolataikat. Sem Németország sem Franciaország nem hajlandó a kapcsolatok leépítésére Kínával. Magyarország még kevésbé.

8-10 milliárd eurós új kínai beruházások

Erről folynak a tárgyalások jelenleg négy kínai vállalattal – írta Facebook oldalán a magyar külügyminiszter. Aki emlékeztetett rá, hogy Magyarország legnagyobb külföldi beruházása is Kínából érkezett: ez a debreceni akkumulátor gyár, melyet sokan bírálnak a túlságosan magas környezetvédelmi kockázatok miatt. Kínában hagyományosan elhanyagolják a környezetvédelmet, mert az drágítja a termelést.

Vang Ji államtanácsos budapesti tárgyalásai után kijelentette, hogy Magyarország a modellje lehet a sikeres kínai-európai együttműködésnek. Jelenleg az uniós tagállamok többsége egyre jobban visszafogja a kínai kapcsolatok fejlesztését. Csehország új köztársasági elnöke például el akar látogatni Tajvanra. Ez vörös posztó Peking számára. Ugyanakkor nem véletlen a cseh elnök tervezett tajvani programja hiszen ezen a szigeten működik a világ legnagyobb chip gyára, amely piacot keres Európában is. Ez a chip gyár állítja elő a legkorszerűbb chipek 90%-át a világon, épp ezért Tajvan nagyon felértékelődött a high tech piacon. Az USA-ban már terveznek gyárat nyitni, és jelenleg sok uniós tagállam verseng azért, hogy náluk legyen a tajvani chip gyár.

Paks: németek helyett franciák?

A berlini kormány blokkolja a Siemens Energy részvételét a Paks 2 atomerőmű építésében. A magyar kormány a francia Framatome-tól várja az alternatív tervet. Erről is tárgyalt Párizsban  Szijjártó Péter külügyminiszter francia kollégájával, Catherine Colonnával.

Míg Németország fokozatosan leépíti nukleáris energiahálózatát addig a franciák számára az atomenergia továbbra is meghatározó fontosságú. Ha az energiaválság elhúzódik, akkor Németország Franciaországból importál energiát, amely jórészt az atomerőművekből származik.

A magyar diplomácia magánya

Szijjártó Péter külügyminiszter Párizs előtt Minszkben tárgyalt, hogy demonstrálja a magyar diplomácia külön útját. Kinek és mire jó ez? Erre az egyszerű kérdésre Orbán Viktor nehezen válaszol azóta, hogy kiderült: Putyin hazudott az olcsó orosz gáz ügyében. Magyarország tőzsdei áron kapja az orosz földgázt éppúgy mint mindenki más. Akkor mi haszna van az orosz barátságból Magyarországnak, amelyet egyre gyakrabban bírálnak emiatt még az olyan egykori barátok is mint Lengyelország? A sajtó megírta, hogy Magyarországon villámgyorsan kaphatnak vízumot az orosz polgárok, akiket más uniós államok be se engednek.

Magyarország lehet, hogy nem profitál az oroszbarát politikából, de Orbán igen. A MET gázkereskedő cég szépen pénzel az energiaválságból, ahogy erre legutóbb Boriszov ex miniszterelnök Bulgáriában rámutatott. Orbán nagy bolgár barátja kifogásolja a magas árat, amelyet Bulgáriának felszámoltak. A MET igazgató tanácsának elnöke a legutóbbi időkig Lantos Csaba volt, akit Orbán Viktor nemrég energiaügyi miniszterré nevezett ki. Lantos Csaba többször is cáfolni volt kénytelen, hogy Orbánnak komoly részesedése lenne a MET-ben. Lantos Csaba szorgosan cáfolt, és miniszter lett Orbán kormányában.

Talán épp a cáfolat miatt…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK