Az utolsó pillanatban fontos részek kikerültek a kulturális életet teljes kormányellenőrzés alá helyező törvény benyújtott szövegéből. Kimaradt a színházigazgatók személyére vonatkozó vétó, de a közös finanszírozásról a kormány döntene.
Talán a kibontakozó tiltakozások hatására, talán mert még saját oldalukon se volt elsöprő támogatása, mindenesetre a hazai kulturális életet feje tetejére állító, és szinte korlátlan kormányzati beavatkozást eredményező törvénymódosítás parlamentnek benyújtott verziója végül nem tartalmaz néhány kritikus részt. De azért nem is fúj visszavonulót a kormány.
A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról címet viselő törvényjavaslatból kimaradt a Nemzeti Kulturális Alap teljes átalakítása, a területért felelős miniszter egyetértési joga a színházigazgatók kinevezéséhez és leváltásához, valamint nem szűnne meg a független színházak támogatásának lehetősége. A rossz hír azonban az, hogy az önkormányzati tulajdonú, de vegyes fenntartású színházak eddigi szabadsága megszűnik,
a kormány változatlanul kiterjesztené befolyását.
Az NKA ugyan nem szűnne meg de facto, de a létrehozandó Nemzeti Kulturális Tanács alapos beleszólást kapna a kulturális életbe.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott javaslat ma került fel a parlament honlapjára, és
szerdán már szavazni is akarnak róla.
A színigazgatókkal kapcsolatos vétójog tehát kikerül, de az eddigi normatív támogatás rendje megszűnne. A közös finanszírozású teátrumoknak
fenntartási megállapodást kellene kötniük a kormánnyal.
Ha tehát az önkormányzatnak állami pénz is kell a fenntartáshoz, „a miniszter és az önkormányzat meghatározza – ideértve a vezetői kinevezés módját is – az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait; rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét.” Ennek ismeretében nem tűnik túl meggyőzőnek az a fordulat, hogy „a színház közös működtetésére irányuló megállapodásnak garantálnia kell a közös működtetésben működő színház művészeti szabadságát.” Merthogy
a kormány „megvizsgálja” az önkormányzat kérelmét.
Megmarad a Nemzeti Kulturális Tanács létrehozása, amelyben csupa olyan intézmény vezetője lesz, amelynek kivétel nélkül a kormány lojális kinevezettjei. Az egyes területeken ez a testület fogja megszabni a kulturális stratégiát a kormány igényei alapján.
Nem tiltanák meg a független színházak költségvetési támogatását se, bár kérdés, ez a gyakorlatban mit fog jelenteni. Kihúzták a törvényjavaslatból a meglehetősen homályosan megfogalmazott Magyar Nemzeti Kultúrközpont létrehozását.
A tüntetést változatlanul megtartják a Madách téren eset hat órakor.
Először azzal állt elő a Fidesz az önkormányzati választás után, hogy az önkormányzatoknak az iparűzési adót – ez az egyetlen számottevő bevételi forrásuk – elsősorban a közösségi közlekedésre kell fordítaniuk. Ez ugyebár azt jelenti, hogy mivel a közösségi közlekedés finanszírozásához valamelyest eddig is hozzájárult az állam, most azt akarják, hogy az eddiginél nagyobb mértékben finanszírozza Budapest, Miskolc, Pécs, Szeged maga a városi közlekedést, és ne jusson pénze másra.
Bolgár György műsorában Orbán Balázs államtitkár ezt meg is mondta. Valami olyasmit mondott, hogy nem helyes azért adnia a kormánynak pénzt a közlekedésre, hogy azután a főváros olyan kérdéses célokra költsön, mint a minimáljövedelem (amit Karácsony Zuglóban már bevezetett). Vagyis lehetetlenné akarják tenni, hogy a fővárosi önkormányzat az új többség sajátos szociális, kulturális törekvéseit finanszírozza.
Ugyanakkor álltak elő az építésigazgatás áthelyezésének az önkormányzatoktól a kormányhivatalokhoz. Ne legyen módja az önkormányzatnak építésigazgatási eszközökkel megakadályozni egy kormányzati beruházási szándékot. Azt hiszem, a változtatási tilalom építésigazgatási eszköz.
Változtatási tilalmat mondott ki például a fideszes önkormányzat a második Gyurcsány-kormány idején megszüntetett OPNI területére, hogy ne lehessen más célra hasznosítani a területet.
Most majd a kormányhivatalok hatáskörébe kerül ez is, nehogy a főváros vagy valamely kerület így akadályozzon valamilyen kormányzati beruházást.
Most pedig a színházigazgatók kinevezésének és a színházak finanszírozásának centralizálása következik. Amíg Tarlós volt a főpolgármester, és fideszes polgármestere, illetve fideszes többségű közgyűlése volt Miskolcnak, Pécsnek, Szombathelynek, addig nem merült fel az, hogy a kormánynak vétójoga legyen a színházigazgatók kinevezésében. Addig egyetlen színházi városnak volt nem fideszes vezetése (Szegednek), addig ezt elviselték. Most, hogy Budapestnek és további három, színházat működtető város vesztette el a fideszes többségű önkormányzatot, már nem viselik el.
Vegyük észre: az önkormányzati választások megnyerésével az új polgármesterek illetve önkormányzati testületek nem jutottak valódi hatalomhoz. A kétharmados parlamenti többség bármikor bármilyen jogosítványukat elveheti, és, mint látjuk, el is veszi. És ez még csak a kezdet! Miután a személyi jövedelemadó önkormányzatoknál maradó része 1990 óta ciklusról ciklusra csökkent, 2010 óta végképp úgy alakult át az önkormányzati rendszer, hogy az önkormányzatoknak saját pénze voltaképpen nincs,
minden fejlesztésre az államtól kell pénzt kérniük.
Ezt nevezte el a Fidesz elegánsan Modern Városok Programjának. Olyan fejlesztéseket ad ennek keretében a kormány a városoknak, amelyeket a nyugati világban saját pénzükből valósítanak meg a városok, így önállóan is döntenek róluk.
Ebből nagyon kellemetlen következtetés adódik. 2010 óta sok vita folyt arról, hogy vajon szabad-e, érdemes-e elindulni a választásokon, bent ülni ellenzékiként az Orbán-rendszer parlamentjében. Most újabb kérdés merül fel: szabad-e, érdemes-e elindulni az önkormányzati választáson, megnyerni azt, és utána folyamatosan pitizni az önkényuralmi rendszer kormányzatánál azért, hogy valamennyit megvalósítsunk a kormányétól eltérő politikai törekvéseinkből. Merthogy, valljuk be, a Városliget ügyében, az atlétikai stadion ügyében, a közösségi közlekedés ügyében máris ez folyik, és még sok mindenben ez folyik majd.
Magam a választásokon való elindulás és a parlamenti jelenlét ügyében sok töprengés után arra jutottam, hogy el szabad indulni a választáson, be szabad ülni a parlamentbe, de csak úgy, hogy megkeressük és megtaláljuk azokat az eszközöket, amelyek révén világossá tesszük, hogy a rendszer ellenzéke vagyunk. A jelenlegi parlamenti ellenzéknek ez szerintem nem sikerült.
Az önkormányzati tisztségekért való elindulás és a polgármesteri felelősség elvállalása esetében is szeretném azt mondani, hogy igen, szabad és érdemes elindulni az önkormányzati választáson, szabad és érdemes elvállalni a polgármesteri illetve képviselői felelősséget. Azt viszont még nem tudom, hogyan lehet nem beleesni abba a csapdába, amit az jelent, hogy
a polgármestereknek és képviselőtestületeknek semmiféle igazi hatalma vagy forrása nincs, minden tekintetben folyamatosan a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz-kormány jóváhagyásától függenek.
Új önkormányzati vezetőink a választások óta azzal nyugtatgatták magukat is és bennünket is, hogy Orbán nem teheti meg, hogy ellehetetleníti az új budapesti, miskolci, pécsi stb. vezetést, mert ezzel maga ellen hangolná ezeknek a városoknak a lakosságát, ahogy Budapest esetében 1998 és 2002 között tette. Én ezt másképp látom. Szerintem fordítva áll a dolog:
Orbán azt nem teheti meg, hogy nem lehetetleníti el ezeket az új polgármestereket és testületeket, mert ha nem lehetetleníti el őket hatalmuk és pénzük elvonásával, akkor esetleg sikeresek lesznek, népszerűek lesznek, és azzal a saját esélyeit rontja az országos választáson.
Nem az az igaz, amit Orbán és még egy-két embere (Gulyás Gergely, Fürjes Balázs) mond az együttműködésről, a közös érdekekről, hanem az, amit Orbán és a mögötte álló parlamenti többség csinál.
„Ne azt nézzék, amit mondok, hanem azt, amit csinálok.”
Az Újszínház vezető színésze, Mihályi Győző a legújabb zaklatási vád alanya. Az általa vezetett szakszervezet hétfőn kezd vizsgálatba.
A Színházi Dolgozók Szakszervezete az elnökét érintő bejelentés kivizsgálására Etikai Bizottságot hozott létre, amely első ülését 2019. december 9-én tartja. A vizsgálat eredményéről a bizottság tájékoztatni fogja a nyilvánosságot – tudatták közleményben az Újszínházban kipattant zaklatási ügyben. A szakszervezet elnöke Mihályi Győző.
Szombaton derült fény arra, hogy egy állami kitüntetéssel is rendelkező, ismert színész lehet az érintett, míg a vélt áldozat az intézmény nem színész alkalmazottja. Az eset még 2016 elején történt.
Indonéziai hulladékexport-stratégia kidolgozására kötött szerződést az FKF Zrt. nettó 11 millióért novemberben – tudatta Tüttő Kata főpolgármester-helyettes. E cég vezetőjét menesztette Karácsony Gergely egy másfélmilliárdos ügylet miatt is.
Vasárnapi kis színes-szürreális, mert az élet nem csak bor és bonbon, ha lehet exportálni Indonéziába – írta a Facebookon Tüttő Kata.
A főpolgármester-helyettesnek megakadt a szeme egy szerződésen, amit a Fővárosi Közterület-felügyelet Zrt. kötött novemberben (abban az időszakban, amikor a főpolgármester utasította a cégvezetőket, hogy ne nagyon kössenek szerződéseket) „Az FKF Nonprofit Zrt. részére hulladékgazdálkodási tevékenységéhez kapcsolódó indonéziai exportstratégia kidolgozása” címmel.
A szerződésben az FKF megbízott egy céget 11 millió forint plusz áfá-ért, hogy 30 nap alatt írjon egy 30 oldalas tanulmányt, aminek szakmai teljesítését a PR és kommunikációs osztály vezetője igazolja le. A műszaki leírás alapján a tárgy:
az FKF Zrt. hulladékgazdálkodási tevékenységéhez kapcsolódó indonéziai exportstratégia
kialakítása.
Nagyon izgalmasan hangzik, alig várom, hogy olvashassam, biztosan jól fog hasznosulni – írja Tüttő. Gondolja, valami know-how export lehet, például „hogyan vegyük meg egy évben kétszer ugyanazokat az úttisztító gépeket, második alkalommal drágábban” tudás nagyon értékes lehet máshol is. (Budapest- Jakarta távolság légvonalban: 10 351 km, röpke nettó 13 órás repüléssel ott van az ember) – fűzi hozzá.
Na, nem akarom előre temetni, tényleg nagyon kíváncsi vagyok, mi várhat az FKF-re Indonéziában. Már csak néhányat kell aludni – közölte a politikus.
Ugyanez a cég, pontosabban vezetője, Nagy László Albert kötött másfélmilliárdért szerződést a cég hulladékhasznosító művének négy kazánjához tartozó füstgáztisztító berendezésekben keletkező pernye és füstgáztisztító maradékanyag elszállítására szerződést – egy Mészáros Lőrinc-féle társasággal – október utolsó napján. Szintén abban az időben, amikor a nélkülözhetetlen napi feladatokon túl szerződéskötési tilalom volt érvényben az új városházi vezetés létrejötte előtt.
A hétfői havazásban végzett elégtelen teljesítmény miatt és a szerződésre tekintettel Karácsony a héten menesztette az FKF vezérigazgatóját.
Vezető színészek és direktorok videóban, valamint a színművészeti egyetem tanárai írásban tiltakoznak a kulturális életet és s színházakat érintő kormányzati tervek ellen. A nagy érdeklődés miatt a hétfői tüntetés helyszíne megváltozott.
Akkora az érdeklődés a hétfői tüntetés iránt, hogy a Városháza helyett kissé odébb, a Madách térre várják a szervezők a szimpatizánsokat este hatra – tudatta a Katona József Színház.
Eközben vezető színészek egész sora videónyilatkozatban tiltakoznak a Nemzeti Kulturális Alap megszüntetése (átalakítása) ellen, amelynek sorában az önkormányzati-állami vegyes finanszírozású színházak felett venné át az ellenőrzést a kormány.
A videóban megszólal Ónodi Eszter, Borbély Alexandra és Nagy Ervin, a Katona József Színház művészei, Pogány Judit, Gálffi László és Nagy Zsolt, az Örkény Színház színészei, valamint Mácsai Pál, a színház igazgatója, a Radnóti Színházat harminc évig vezető Bálint András és a jelenlegi igazgató, Kováts Adél, a független színházi vezető Pintér Béla, valamint Péterfy Bori.
A várható elítélő mondatok mellett Pogány Judit fogalmazott a leghatásosabban.
„Én már színész voltam a 60-as, 70-es, 80-as években is. Harminc év demokrácia után nem gondoltam, hogy egyszer ugyanúgy fogom érezni magam, mint akkor”.
Mi, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai határozottan visszautasítjuk azokat a feltételezéseket és vádakat, amelyek az egyetemünk működésének tisztességét és szakszerűségét megkérdőjelezik – ezt már az egyetem bocsátotta közre. Gothár Péter ügyét, melyet az egyetem Etikai Bizottsága jogszerűen vizsgál, ürügyként használják fel az egyetem lejáratására, ellehetetlenítésére, színházvezetői kinevezések befolyásolására, a független színházi szféra sarokba szorítására – folytatják.
Leszögezik, hogy az SZFE-n rend van. Törvényesen kinevezett és megbízott vezetők irányítják. A tanárok és a hallgatók lelkiismeretesen végzik munkájukat, elkötelezetten őrzik a 155 éves múlttal és oktatási hagyománnyal bíró intézmény éthoszát. A magyar színház- és filmművészet kiemelkedő alkotóinak sokasága nevelkedett ezek között a falak között.
Oktatásuk – mint minden érdemi művészeti képzés – ideológiamentes, a színház- és filmművészetet a szabad és független gondolkodás mentén közelíti meg. A művészet szabadsága megkérdőjelezhetetlen érték számunkra.
Több színházban is szolidaritási szelfik készültek előadás után a színészekkel és a nézőkkel. A tiltakozó petíciót már csaknem 25 ezren írták alá.
Több színházban készültek demonstratív szelfik a művészekkel és a nézőkkel a szombati előadások után. Mindegyikre a Katona József Színház kormány általi megtámadása nyomán került sor.
A Katonában A borbély, a Miskin herceg és a Terror c. előadás után
Forrás: Katona József Színház
A Nóra és a Holt lelkek után
Forrás: Katona József Színház
A Jurányiban A hurok végén
Forrás: Jurányi inkubátorház
Az aHang oldalán indult petíciót estig 24 675-en írták alá.
Közben a Fidesz megismételte eddigi álláspontját. Eszerint „az állam nem támogathat a Gothár-féle bűncselekményeket eltussoló színházakat. Elfogadhatatlan, hogy olyan színházak követelnek pénzt a kormánytól, amelyek akár éveken át eltussolnak súlyos, nők elleni zaklatásokat, bűncselekményeket.” A kormány egyik kedvenc teátrumában, az Új Színházban kipattant ugyanilyen ügyre nem reflektáltak. Ennek fényében különösnek tetszik a szöveg.
Öt év alatt 150 milliót kocsikáztak el a VIII. kerület előző, fideszes vezetői – közölte az új polgármester, Pikó András. A hét szolgálati autóból kettőt tartanak meg.
Józsefváros a kerület vezetőinek autóhasználatára az elmúlt öt évben összesen 150 millió forint közpénzt költött – tudatta Facebook-oldalán Pikó András, a kerület új, összellenzéki polgármestere.
Pikó vizsgálódásának eredményeként kiderült, hogy
az előző polgármesternek, Sára Botondnak volt személyi használatra kapott önkormányzati autója, és saját sofőrrel ellátott hivatali autója,
az egyik alpolgármesternek személyi használatú autója,
a másik alpolgármesternek egy sofőrrel ellátott hivatali autója,
a polgármester kabinetfőnökének is egy személyi használatra adott autója.
Pikó látott havi 120 ezres üzemanyag elszámolásokat is.
„Ilyenkor megerősödik az emberben az érzés, hogy ha nem váltják le a fideszes elődöket a választók október 13-án, akkor flexszel kellett volna kivágni őket a hivatali autójukból”
– írta a demokrata kerületvezető.
Nincs szükségük hét autóra, közölte Pikó. Kettőt megtartanak, mert valóban lehetnek olyan feladatok, amelyekre hivatali autót kell igénybe venni, de ezek a Polgármesteri Hivatal működését fogják szolgálni és külön sofőrük biztosan nem lesz. Két autót átadnak a közterület-felügyeletnek, mert nekik szükségük van az elöregedett járműpark frissítésére, egyet pedig a kerületi idősek gondozásában fogunk közösségi szolgálatba állítani. Két autónak keresik a helyét, ahol a legjobban tudják szolgálni a józsefvárosiakat.
Az Új Színházban is történt szexuális zaklatás, 2016 elején – értesült a hvg.hu. Minden feltétel adott a „zaklatószínház” és az „éveken át eltussolták” kormányzati érveléséhez, amit a Katona kapcsán megfogalmaztak, kilátásba helyezve a színházak feletti állami ellenőrzést. A Katona demonstrációt hirdetett hétfőre.
Egy állami kitüntetéssel is rendelkező, ismert színész lehet az érintett, míg a vélt áldozat az intézmény nem színész alkalmazottja – írta meg a hvg.hu. Értesülésük szerint az Új Színház vezetése, konkrétan Dörner György igazgató pénteken levelet kapott a fenntartó Fővárosi Önkormányzattól, melyben azonnali tájékoztatást kértek a színházban történt állítólagos szexuális visszaélésről.
Az eset 2016 elején (!), vagyis csaknem négy éve történt. A főváros illetékesei azt tudakolják, hogy érkezett-e bejelentés akkor a színház vezetéséhez, és ha igen,
milyen intézkedés történt.
Ha érkezett bejelentés, de nem volt vizsgálat, úgy az elmaradás okára kérdeznek rá, illetve arra, hogy milyen belső szabályok léteznek a munkavállalók védelmére.
Dörner György a lapnak azt felelte, hogy „köszönöm kérdését, és minden jót kívánok”, majd letette a telefont.
„Elkülönítették” a zaklatót és a sértettet
A hvg.hu érdeklődésére az Új Színház társulatában volt olyan, aki nem hallott ilyesmiről vagy hasonlóról, más viszont megerősítette, hogy
az egyik vezető színészt érte vád az intézmény egyik nem művész alkalmazottjától,
aki jelezte ezt főnökeinek, intézkedés viszont csak annyi történt, hogy a két felet elkülönítették egymástól, azaz az volt az igazgatói kérés, hogy a továbbiakban ne dolgozzanak együtt. A sértett panaszával most megkereste az egyik színházi szakszervezetet is. Történetesen azt, amelyiknek a vád szerinti elkövető vezető tisztségviselője.
„Fejlődött” az indok
Mint ismert, a Katona József Színházban november 19-én pattant ki Gothár Péter zaklatási ügye; ő ezt közleményben ismerte el. Az események sodrásában a héten szivárgott ki, hogy a kormány törvénymódosítást készített, amelyben beleszólást (egyétértést, vagyis vétó lehetőségét) kötnék ki a szakminiszter számára az igazgatói kinevezésekbe és visszahívásokba, azon színházakban, amelyek önkormányzati fenntartásúak, de vegyes, önkormányzati-állami finanszírozásúak. Ebben a szövegben
még nyoma sincs a zaklatási motívumnak.
Sőt, az derül ki, hogy a közigazgatási államtitkári egyeztetés még október végén megtörtént. Ekkor még csupán az „átlátható gazdálkodás” és hasonlók voltak olvashatók.
Pénteken került elő a Katonára húzott indoklás, amikor a kormány szócsöve, a Magyar Nemzet írta meg, hogy „nem maradhat következmény nélkül” az ügy. Pár órával később Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető már „Gothár-féle zaklatószínházakról” írt a Facebookon, meg hogy „akár évekig is eltussolnak bűncselekményeket”. S arról, hogy a frakció meg fogja szavazni a – hivatalosan még meg se jelent – törvénymódosító javaslatot, ezzel egyértelművé téve a várható fejleményeket. Az ügy eddigi előzményeit itt foglaltuk össze.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig elutasította Karácsony Gergely hozzá írt nyílt levelének tiltakozó mondatait.
Kiáll a Katona Máté mellett
Ma a Katona teljes társulata nyilatkozatban állt ki Máté Gábor igazgató mellett. Visszautasítják
„a nemtelen és a valós tények ismerete nélküli támadást, amit a színház és Máté Gábor ellen indítottak politikai erők”.
Világossá teszik, hogy a Gothár-ügyben a vezetőség a társulat egyöntetű támogatásával a hivatalos eljárásrendnek megfelelően járt el, ezt független szakértők bevonásával lefolytatott vizsgálat is igazolta. A színház
minden valótlan híresztelés esetén megteszi a szükséges jogi lépéseket.
Kijelentik, hogy a Katona további működését Máté Gábor személyében látják biztosítottnak.
Felháborítónak tartják, hogy transzparens, de az áldozatokat védő kommunikációnak 2019-ben az lehet a következménye Magyarországon, hogy felelős, az eljárásrendnek megfelelően eljáró vezetőt ilyen módon hurcoljanak meg. Határozottan elutasítják azokat a rágalmakat, melyek színházukat – és ezáltal a benne dolgozókat – „zaklatónak”, bűncselekményeket eltussolónak tüntetik fel.
Tüntetni hívnak
Mivel erre hivatkozva a kormány épp az egész magyar színházi életet – függetleneket és kőszínháziakat – akarja ellehetetleníteni, arra kérnek mindenkit, aki az általuk képviselt értékek mellett áll, akinek fontos a művészi autonómia és szeretne továbbra is nézőjük lenni, hogy hétfőn este 18 órakor a Városháza előtt jelenlétével fejezze ki szolidaritását társulatunk és a magyar kulturális élet egésze mellett.
A Fidesz részéről, például Kocsis Mátétól vagy Gulyás Gergelytől, egyelőre nem jelent meg semmi reagálás az új fejleményről.
Karácsony Gergely még csak érdeklődik, Kocsis Máté már egyértelművé tette: a vegyes finanszírozású önkormányzati színházak irányítását magához akarja vonni a kormány. A legújabb terv pedig állami ellenőrzés alá venné a könyvkiadást is.
Ha bárkinek kétsége lenne, mennyire tartja be ígéretét Orbán Viktor – hogy a fővárost érintő fontos ügyekben előzetesen egyeztetnek a városvezetéssel -, az most már képet alkothat erről. Péntek délután tette közzé Kocsis Máté a Facebookon, hogy
„A Gothár-féle zaklatószínházak követelik a pénzt a kormánytól, miközben nem engednek betekintést az ügyeikbe, és akár évekig is eltussolnak bűncselekményeket. Nem vitás, az állam így nem támogathat tovább működést, ezért a kormánypárti frakciók meg fogják szavazni a kulturális finanszírozásról szóló törvénycsomagot.”
Vagyis eldőlt az, amiről pár órával később közzétett posztja szerint érdeklődő levelet küldött Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek a birtokába jutott előterjesztésről. Az „egyes kultúrstratégiai intézkedésekről” szóló kormányzati előterjesztés szerinte azt a szándékot tükrözi, hogy a kormány érdemben és radikálisan alakítaná át a kultúrafinanszírozás rendszerét. Elsősorban – „a Gothár-féle zaklatószínházakra hivatkozva” – a területért felelős miniszter hozzájárulását-vétóját tenné lehetővé azon színházak igazgatóinak kinevezése és leváltása esetén, amelyek ugyan önkormányzati fenntartásúak, de a kormány is ad nekik támogatást (vagyis a hazai kőszínházak talán mindegyikénél).
Forrás: Facebook/Karácsony Gergely
A terv alapján a fenntartó kivonhatná magát e szabály alól,
ha teljesen saját maga állja a színház működésének számláját.
Ezt azonban egyetlen önkormányzat se bírná el, jellemzően a kormány viseli a költségek nagyobb részét.
Karácsony Gergely szerint
a javaslat egyszerre sérti a művészi és az önkormányzati autonómiát
azzal, hogy a művészi szabadságot kiszolgáltatja a politikai kinevezetteknek. Mivel a javaslat megengedhetetlen módon alakítaná át például a fővárosban működő színházak finanszírozását, a színházigazgatók státuszát, ezért ilyen javaslat
a miniszterelnök által is megerősített módon érvényben lévő kormány-Budapest megállapodás szerint nem születhetett volna
a Fővárosi Önkormányzattal történő egyeztetés nélkül. Ugyanakkor nem csak ez az egyeztetés maradt el, hanem az érintettekkel, az előadóművészek képviselőivel sem történt semmiféle egyeztetés.
A főpolgármester az általa ismert kormány-előterjesztés szándékait, szövegét, az abban megfogalmazott javaslatokat súlyos károkozásnak tartja. Mivel azonban hivatalos tájékoztatást sem az érintettek, sem a városvezetés a kormánytól nem kapott, ezért arra kéri Gulyás Gergelyt, erősítse meg:
készül-e a kormány a kultúrafinanszírozás átalakítására?
igaz-e, hogy miniszteri „egyetértési jogot” vezetne be az állam által is finanszírozott színházigazgatók kinevezéséhez és a megbízás visszavonásához?
mikor kívánja a kormány az érintetteket tájékoztatni szándékairól?
Mivel egyes hírek arról szólnak, hogy a javaslatot a kormány már a jövő héten az Országgyűlés elé kívánja terjeszteni, fontosnak tartja, hogy fenti kérdéseire postafordultával érkezzen válasz.
Egy nappal korábban azt tette közzé Karácsony, hogy az elmúlt napokban sok színházi emberrel beszélgetett, a szakma teljesen le van döbbenve.
„Ezt az ügyet nem fogjuk szőnyeg alá söpörni”
– ígérte a főpolgármester.
Közbeszól Gyurcsány: már minden előbb eldőlt
Az édesanyátok térde kalácsát! A Gothár-ügyre hivatkozva raboljátok el a főváros jogát, hogy döntsön a színházak vezetőiről – írta a Facebookon Gyurcsány Ferenc nem minden indulat nélkül.
De hazudtok.
Forrás: Facebook/Gyurcsány Ferenc
A javaslat hivatalos előterjesztése szerint már október 29-én tárgyaltatok erről. A Gothár-ügy november 19-én robbant, akkor hozta nyilvánosságra a Katona József Színház a zaklatási ügyet. Hazudtok, mint a vízfolyás.
Jönnek a könyvkiadók
De nincs megállás. Már évekkel ezelőtt elterjedt, hogy a Fidesz szándéka valamilyen módon a könyvkiadás rövidebb pórázra fogása. Erre rímel a hvg.hu által megszerzett tervezet, amely a kiadói piac feletti szinte teljes információs hatalmat adná az állam kezébe. Ennek keretében
minden könyvkiadó érzékeny adatához hozzáférnének
az Országos Széchenyi Könyvtár útján. Utóbbit a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM) vezető Demeter Szilárd felügyeli miniszteri biztosként. Megismerhetnének példányszámokat, sőt, az írók, jogtulajdonosok személyes adatai is hozzájuk kerülhetnének.
Ez illeszkedik abba az elképzelésbe, amely megszüntetné a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA), és az egyes kulturális területek pályázatait az illetékes „nemzeti intézmények” bírálnák el.
A mostani útmutató a „kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról” szól. Rengeteg probléma van az elképzeléssel. Olyan adatokat is bekérnének, amelyek
törvénytelenek, különféle szerzői jogokat sértenek.
Meg kell adniuk például a kiadványok jogtulajdonosainak nevét, címét, elérhetőségét, továbbá a felhasználói szerződés lejártának dátumát is. Ez ütközhet az adatkezelési törvénnyel (GDPR), de számos szerződés – különösen a külföldi szerzők esetében – kifejezetten tiltja, hogy a személyes adatokat továbbadják harmadik félnek – írja a hvg.hu a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökére, Gál Katalinra hivatkozva.
Az OSZK-t arról is tájékoztatniuk kell a kiadóknak, hogy könyveiket hány példányban adják ki, sőt, következő évi terveiket is meg kell osztaniuk a „Nemzeti Könyvtárral”. Gál Katalin szerint ezek üzleti titkot képeznek, és az OSZK nem tud garanciát vállalni arra, hogy nem kerülnek illetéktelen kezekben ezek az adatok. És ha ez még nem lenne elég, a „Nemzeti Könyvtár” a könyvek nyomdai pdf-ét is kéri. Ha illetéktelen kezekbe kerül, esetleg valaki feltöri az OSZK szerverét, a kiadókat hatalmas kár érné, mert ezeket azonnal fel lehet tenni az internetre, vagy kalózkiadásokat készíteni belőlük. A nyomdai pdf leadására kötelezni kiadót nem lehetséges, egyetlen uniós állam kötelespéldány-szolgáltatásra vonatkozó előírásaiban se találhat ez, különösen úgy, hogy „nyitott” legyen a fájl , hogy az informatika fejlődéséhez igazítva aktualizálni lehessen az anyagot.
A napokban kiszivárgott elképzelés szerint az NKA felszámolása után úgynevezett Magyar Nemzeti Kultúrközpontot alapítanának. Ebbe olvadna be az OSZK és a PIM is. Ebbe a rendszerbe kerülne be a több száz könyvkiadó szinte minden érzékeny adata.
Hármas dolgozat miatt szúrta meg tanárát egy 17 éves fiú a győri Jedlik Ányos szakközépben. A pedagógust kórházban ápolják, az elkövetővel szemben emberölés kísérlete miatt indult eljárás.
Késelés történt egy győri iskolában: egy 17 éves diák többször megszúrt egy tanárnőt csütörtökön. A rendőrség az ügyben emberölési kísérlet gyanúja miatt indított nyomozást. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) azt közölte, hogy kész minden támogatást megadni a tanárnőnek és az érintett szakképzési intézménynek.
Egy 17 éves fiú késelte meg 51 éves tanárnőjét a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium épületében. A sérültet a mentők kórházba vitték, az elkövetőt elfogták – közölte Tóth Gabriella, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Oláh Attila, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház orvosigazgatója elmondta, hogy a megszúrt tanárnő állapota stabil, a pedagógus nincs életveszélyben, megfigyelés alatt van. Több késszúrás érte, egyebek mellett a hátán, de sérült az alkarja is, amelyet később műteni kell.
Forrás: police.hu
„Már az óra elején megmondta, hogyha hármast kap a fizika dolgozatára, leszúrja a tanárt, majd amikor tényleg hármast kapott, hátba szúrta” − több diák is ezt állította az Indexnek arról a 17 éves fiúról. A diákok szerint a tanárnőről egy másik tanuló rángatta le a teljesen elborult fiút, aki egy bicskával támadt a pedagógusra. Az egész három másodperc alatt történt, aztán két másik tanár rohant be a terembe, akik azonnal kivitték a nőt. Három perccel később a rendőrök is megjöttek, addig András „halál nyugodtan ült, és azt hajtogatta, hogy ebből majd tanul” – mondták az osztálytársak.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
