Fontos

Brit választás: Orbán köpönyeget fordított

Orbán gratulált Boris Johnsonnak a sikeres Brexitet ígérő választási győzelemhez. Korábban még a kiválás ellen hirdetést is megjelentetett brit újságban.

Levélben gratulált Orbán Viktor miniszterelnök Boris Johnson brit kormányfőnek a Konzervatív Párt tegnapi választáson elért fölényes győzelméhez – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár pénteken. Ez eddig a szokásos „kötelező kör” a diplomácia udvarias világában.

Csakhogy Orbán – legalábbis a közlemény tanúsága szerint – telegramjának nagy részében már tovább gondolta az eredményt, és a Brexitről elmélkedett. Ahogyan Boris Johnson is ezt emelte ki, nevezetesen, hogy ezzel a nagy arányú felhatalmazással január végéig az ország ki tud lépni az EU-ból.

„Ez az eredmény nyilvánvalóvá tette, hogy a demokrácia csak a választók akaratára épülhet” – fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte a magyarok nagy érdeklődéssel és szimpátiával követték a britek küzdelmét. A „szimpátiára” semmi bizonyíték sincs, a pár napja közölt felmérés alapján éppenséggel az EU átlagánál nagyobb arányban uniópárti az ország, és a mostaninál is erősebb közösséget szeretne.

Gratulálok Önnek, hogy sikerült érvényesítenie népe akaratát, amely szuverenitását az Európai Unión kívül kívánja biztosítani – írta Orbán most.

Pár nappal a Brexit-népszavazás előtt, 2016. június 20-án a magyar kormány hirdetést jelentetett meg a nagy példányszámú konzervatív brit napilapban, a Daily Mailben.

„A döntés az önöké, de szeretném, ha tudnák, hogy Magyarország büszke arra, hogy önök mellett állhat az Európai Unió tagjaként” – üzente a briteknek Orbán. Ilyen formában az EU kormányai részéről egyedüliként szólt bele a referendumba. (A hirdetés akkori árfolyamon 21,1 millió forintba került – írta meg három éve a Privátbankár.

Az akkori orbáni álláspont az volt, hogy Nagy-Britannia uniós tagsága azért fontos, mert az erős Európa a nagy tagállamok együttműködésével valósítható meg. És Európa erősebb a britekkel, és mi örülünk annak, ha velük egy szövetségben lehetünk. Persze lehet, hogy azoknak van igazuk, akik szerint az egyik legnagyobb nettó befizető kihullását akarta megakadályozni azzal, hogy az egyik leginkább Brexit-párti lapban közöltetett hirdetést.

Kérdezni tudni kell

Néhány héttel ezelőtt a Závecz Research kérdezte meg a budapestieket, hogy mit gondolnak a Liget Projekt befejezéséről, a befejezést helyeslik-e, vagy azt, hogy a még el nem kezdett építkezéseket ne csinálják meg, ami az új fővárosi vezetés álláspontja. Akkor a megkérdezettek mintegy kétharmada a főváros álláspontját támogatta. A beruházást megvalósító Városliget Zrt. most csináltatott egy másik kutatást, amely szerint viszont a többség helyesli a projekt befejezését.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki a kormány részéről az egész Liget Projektet irányítja, elmagyarázta Bolgár Györgynek a Klubrádióban, hogy ezúttal másképp kérdeztek. Személyesen keresték meg a megkérdezetteket, eléjük tettek egy laptopot, megmutatták, hogy milyen épület állt ott korábban, és mit akartak a helyére építeni, például az eddigi autóparkoló helyére a Néprajzi Múzeum új csarnokát, vagy a Petőfi Csarnok helyére az új Nemzeti Galériát, akkor a válaszadók többségének az új megoldás tetszett. Baán szerint így kell korrekt módon kérdeznie a közvélemény-kutatónak.
Szerintem nem, és az igazi kérdést mostanában senki nem teszi fel a megkérdezetteknek, és általában a közvéleménynek. Az új fővárosi vezetés sem, amely egyoldalúan környezetvédelmi, „zöld” ügyként kezeli a Városliget ügyét. Holott – mint erről már írtam itt – nemcsak az a kérdés, hogy elvesznek a zöldterületet a múzeumok számára. Van itt még egy kérdés.

Az Orbán-kormány azért épít a Városliget szélére Néprajzi Múzeumot, hogy a múzeum kiköltözhessen a jelenlegi Kossuth Lajos téri épületből, és abba megint a Kúria, vagyis az államhatalom egy intézménye költözhessen.

Azért építene a Városliget közepébe Nemzeti Galériát, hogy a Galéria kiköltözhessen az egykori Királyi Palotának a Galéria számára újjáépített épületéből, s azt ismét a kormány reprezentációs céljaira használják. (Hogy pontosan mire, arról nem sok szó esik.) Ahogy az MTA korábbi tudományos kutatóintézeteit már kiköltöztették a Várból a Soroksári út egy mellékutcájába, hogy a helyükre a Belügyminisztérium költözhessen vissza a Várba. És ahogy a Széchenyi Könyvtárat is ki akarják költöztetni a Várból valahova, például az egykori Kilián-laktanyába az Üllői úton.

Mindez tíz- és százmilliárdokért, az adófizetők pénzéből.

A közvéleménykutatónak azt kellene kérdeznie, hogy helyeslik-e a megkérdezettek, hogy a Városliget közepére építsenek sok-sok közpénzből új Nemzeti Galériát azért, hogy az egykori Királyi Várban ismét az államhatalom reprezentálhasson. Nem hiszem, hogy erre igent mondana a megkérdezettek többsége. A fővárosnak, és különösen az ellenzéki pártoknak ezt a kérdést is fel kellene tennie, és nemmel kellene a maga részéről rá válaszolnia.
Kár, hogy a főváros és Ferencváros új vezetése elfogadja a tízmilliárdok elköltését, ha az új épületek nem a Városligetbe, hanem valahova máshova, mondjuk a ferencvárosi vagy zuglói rozsdaövezetbe kerülnek. Hogy a Galériának és, a Könyvtárnak is jó lenne egy alkalmasabb elhelyezés annál, ami a Várban megoldható? Elhiszem, csak azt nem tudom elfogadni, hogy ez lenne a legsürgősebb tennivalója ma a magyar államnak, hogy erre kellene a tízmilliárdokat költeni, miközben ugyanez az állam kisebb arányban költ közpénzt egészségügyre, oktatásra, szociális ellátásra.
Németországban is újjáépítették az egykori királyi palotát, de nem államhatalmi intézmények költöznek bele, hanem múzeumként, kulturális célra használják.
Akárcsak nálunk, amíg nem jött Orbán.

Tovább görög Kovács botránya

Az EU finn elnöksége tovább viszi Kovács Zoltán államtitkár brüsszeli botrányát, mert nem fogadja el a magyar kormány válaszát. Kovács a magyarországi 7. cikkelyes eljárás zárt meghallgatásáról folyamatosan twitterezett, sértegetve a minisztereket.

Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország nem tartja kielégítőnek a magyar választ Kovács Zoltán államtitkár keddi Twitter-üzenetei ügyében. Ezt Tytti Tuppurainen, a finn kormány európai ügyekért felelős minisztere közölte pénteken Brüsszelben. Szerinte a magyar válasz nem kielégítő és hiányos, nem foglalkozik a tweetelés tényével, és megpróbálja másra terelni a figyelmet.

A finn elnökség arról a botrányról kért magyarázatot, hogy Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára Twitter-üzeneteket küldött a Magyarországgal szemben indított, 7-es cikk szerinti eljárásról folytatott keddi második meghallgatásról az Általános Ügyek Tanácsában. Az ülés azonban zárt volt, ezért tilos lett volna bármilyen információt kijuttatni.

Tytti Tuppurainen hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Tanácsa

„ülései titkosságának megtiprása”

rendkívül komoly. Hozzátette, hogy az esetről konzultálni fognak a tanács jogi szolgálatával, valamint foglalkoznak vele az Európai Unió Tanácsa keretében működő Állandó Képviselők (nagykövetek) Bizottságának (Coreper) ülésén is.

A finn elnökség nevében még helyben magyarázatot kért a kormánytól Tuppurainen. Kérdéseire a Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszolt csütörtökön. Gulyás Gergely a kettős mérce megnyilvánulásának nevezte a számonkérést arról, hogy a magyar kormány egy államtitkára saját véleményét rögzítve tudósított a meghallgatásról. Kijelentette: a magyar kormány továbbra is nyitott az együttműködésre, de el kell dönteni, hogy milyen formában zajlanak az eljárások.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter már az ülésen kivonulását helyezte kilátásba, ha Kovács marad (akkor azonban vége lett annak). Két nappal később pedig egy interjúban közölte: már az ülés után elnézést kért tőlük a Varga Judit vezette magyar delegáció Kovács viselkedéséért. Mindemellett az ügyből igazán hangos skandalum amiatt lett, hogy a tanácskozás alatt írt 75 (!) üzenetben az államtitkár folyamatosan sorosozott, a megszólalókat (uniós miniszereket) a „Soros-zenekar” tagjainak nevezve sértegette.

Asselborn az eset kapcsán általánosságban fogalmazva szintén úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány lábbal tiporja az uniós szabályokat, és csak saját érdekeit követi az uniós ügyekben. „Torkig van” ezzel a viselkedéssel – mondta.

Átadták az első négy helikoptert

Átvette a honvédség az első négy Airbus H145M katonai helikoptert Szolnokon. A többi 16-ot két éven belül szállítja a gyártó.

A Magyar Honvédség átvette az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis hangárjában tartott ceremónián az első négy darabot az Airbus H145M típusú könnyű harci helikopterekből. Ebből a típusból 20 darabot rendelt a sereg, a többit 2021 végéig szállítja le a páneurópai cég. A helikopterek három hete érkeztek meg a gyárból, még német felségjelzéssel; a közreadott képekből nem derül ki, azóta megtörtént-e honosításuk.

Az árak szokás szerint titkosak, a H145M könnyű helikopterről talált pár éves vételárak 13 millió euró körüliek, ami a 20 darabnál 84 milliárd forintot tesznek ki. De a gyártó tavaly júniusi bejelentése tartalmazza azt is, hogy a felszerelés része a vadonatúj, tavaly óta szállított HForce moduláris fegyverrendszer, amely lehetővé teszi a különböző irányított és nem irányított fegyverzet alkalmazását. A rendszer tartalmaz levegő-levegő, levegő-föld, illetve lézervezérlésű irányított rakétákat, 20mm-es gépágyút, 12,7mm-es géppuskát, valamint 68 és 70mm-es nem irányított rakétákat egyaránt. Ez nyilván jelentősen megdobja az árat.

Ahogyan arról tavaly több ízben is beszámoltunk, a honvédség sok száz-, de inkább ezermilliárdos összegben vásárol mindenféle fegyvert és eszközt. Ezek összefoglalója itt olvasható a világpiacon megtalálható számok alapján becsült összegekkel együtt. (Helikopterből összesen 36 darab lesz, ugyancsak az Airbus szállít 16 darab H225M közepes kategóriájú harci helikoptert.)

A forgószárnyasok beszerzése kapcsán arról állapodtak meg a német-francia Airbus Helicoptersszel, hogy 2021-re a helikopterekhez szükséges alkatrészeket gyártó üzem létesül Magyarországon. A kormány vissza nem térítendő támogatást ad ehhez is, mint minden nagy volumenű ipari beruházáshoz.

A csehek is éppen most vásárolnak új harci helikoptereket. Ők nem titkolják az árat: a 12 darab Bell-gyártmány ára 14,6 milliárd korona (182,5 milliárd forint). Az erről szóló szerződést Washingtonban írta alá a két ország védelmi minisztere.

A 12 Bell helikopterből nyolc UH-1Y Venom típusú, négy AH-1Z Viper. A cseh hadsereg is a szovjet gyártmányú helikoptereket cseréli le, amelyek már működőképességük határán vannak.

Különbség az is a két tranzakció között, hogy a 2023-ig leszállítandó Belleknek már a gyártásában is részt vehet a cseh hadiipar, több, mint 30 százalék arányban. Több cseh cég már együttműködési emlékeztetőt írt alá az amerikai Bell céggel – mutatott rá Metnar.

Az is nyilvános adat, hogy Csehország kedvezményesen kapja meg a gépeket, olyan áron, mint az amerikai hadsereg. Ők két amerikai ajánlat közül választhattak. A másik a legendás UH-60M Black Hawk típus lehetett volna, a 12 darab 13,2 milliárd koronába került volna.

Vörösiszap: súlyosabb letöltendő

Súlyosította a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla pénteken az első fokon eljáró Győri Törvényszék bűnösséget megállapító ítéletét a vörösiszapperben. Kilenc évvel a baleset után.

A táblabíróság az elsőrendű vádlottat, B. Zoltánt, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori vezérigazgatóját négy év, a másodrendű vádlottat, D. Józsefet – a cég egykori műszaki igazgatóját – három év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Az ötödrendű vádlottat két és fél év börtönbüntetésre ítélte.

A Győri Törvényszék február 4-én B. Zoltánt két év hat hónap, a másodrendű vádlottat, D. Józsefet pedig két év végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte. A harmad-, a negyed-, az ötöd-, a hatod-, a nyolcad- és a tizennegyedrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztést, a hetedrendű pénzbüntetést, a tizenharmad-rendű megrovást kapott. Öt vádlottat minden vádpont alól felmentettek.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

Főváros-kormány: részmegállapodás

Az atlétikai vb és a diákváros nagyjából kipipálva, a Városliget ügye maradt, ahol eddig, a szuperkórház és a hidak helye bizonytalan. Karácsony Gergely optimista.

Szinte az összes folyó ügyet megtárgyalta a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a Városházát és a kormányt is népes delegáció képviselte. Karácsony Gergely főpolgármester és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter elmondása alapján nagyjából fele-fele az eredmény. Mindenesetre Karácsony Gergely optimista.

A legjobban a 2023-as atlétikai vb és a ferencvárosi diákváros ügyében állnak. A verseny kapcsán

a kormány még idén rendeletbe foglalja a főváros feltételeit,

ahogyan azt a közgyűlés kikötötte. Teljesítik a budapesti járóbeteg-ellátás fejlesztését 50 milliárdért. Atlétikai centrumot építenek, ami a vb után a tömegsportot szolgálja. Ezeken túl Csepelen zöld fejlesztést hajtanak végre.

Szintén túl vannak a nagyján

a Déli Városkapu – Budapest Diákváros, Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark fejlesztésének ügyében. A nyolcezer férőhelyes kollégium megépülhet tehát, ami a vb után diákalbérleti célokat szolgálhat.

Abban egyetértés van, hogy kell új szuperkórház, de a helye változatlanul bizonytalan. Az M7-M1 autópályák találkozásánál

kiszemelt területet a főváros változatlanul rossznak tartja, mert semmilyen tömegközlekedési infrastruktúra nincs arrafelé.

Ezért megvizsgálják, milyen más területek lehetnek alkalmasak. A főváros felvetette, hogy a Kelenföldi pályaudvar mellett lehetséges lenne helyet találni. A János-kórház felújítása haladhat tovább, függetlenül a centrumkórház ügyétől.

Szintén

szakmai nézeteltérés van a Galvani híd esetében, itt is a hely a kérdés.

Két álláspont fut egymás mellett, a Galvani mellett a délebbi albertfalvai hídé. Karácsony szerint fontos érv szól a Galvani híd mellett: a belváros autóforgalmának jelentős csökkentése.

Nincs vita abban, hogy a Lánchíd felújítása sürgős, Gulyás megerősítette, hogy az ehhez korábban odaígért pénz megvan. De ez az összeg kevésnek látszik, lehetséges, hogy az alagút felújítását későbbre tolják.

Nincs közeledés a városligeti beruházások esetében.

A kormány az összes épületet felhúzná, de tudomásul veszik a főváros véleményét. Ez pedig nem fog megváltozni – mondta Karácsony. Vagyis a megkezdett építkezéseket fejezzék be, de újakat ne kezdjenek el. Utóbbiak a Nemzeti Galéria, az Innováció Háza és a Városligeti színház.

Az utóbbi napok problémás ügye a városligeti Biodómé. Kiderült, hogy az eddig is négyszeresére nőtt ár se elég, a befejezéshez is szükség lenne nagyjából húszmilliárdra. Gulyás azt mondta, hogy a kormány korábban már adott erre a beruházásra plusz 18 milliárdot, szeretnék, ha ezt most már megoldaná a főváros. Karácsony szerint viszont az előző városvezetéstől örökölték ezt, a befejezéshez szükséges pénzük nincs meg. A munkákat jövő márciusig tudják fizetni, addig megoldást kell találni a  befejezésre.

Gulyás: nem kérnek bocsánatot

A kormány nem kér bocsánatot a keddi brüsszeli esemény miatt – mondta Gulyás Gergely. Szerinte Kovács Zoltánnak joga volt Twitteren kommentálni a zárt ülést. A luxemburgi külügyminiszter viszont elmondta: már akkor bocsánatot kért a magyar delegáció, és egyébként is „torkig van” a magyar kormánnyal. A felek egymásra mutogatnak.

Nincs oka bocsánatot kérnie a magyar kormánynak Kovács Zoltán brüsszeli viselkedéséért – mondta a Kormányinfón Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter úgy véli, hogy a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár szólásszabadságát senki se korlátozza.

Kedden az általános ügyek tanácsában (az EU-ügyi miniszterek értekezletén) óriási felháborodást keltett, hogy a magyarországi 7-es cikkelyes eljárásban a zárt tanácskozáson a magyar delegációban részt vevő Kovács folyamatosan Twitteren kommentálta az eseményeket. A zárt ülésekről tilos információt kiadni, ráadásul az államtitkár végig sorosozós megjegyzésekkel illette az elhangzottakat és a részt vevő minisztereket.

Akkor Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter

kilátásba helyezte, hogy távozik a teremből, ha Kovács marad

(addigra az ülés éppen véget ért, ezért erre nem kerülhetett sor). A soros elnök finn miniszter pedig

írásos magyarázatot kért a magyar kormánytól.

A luxemburgi külügyminiszter mindenesetre most is elmondta, hogy a magyar kormány lábbal tiporja az uniós szabályokat, és kizárólag saját nemzeti érdekeihez szabja tetteit.

„Torkig van”

ezzel a viselkedéssel – tette hozzá Asselborn.

Gulyás szavaiból kiderül, hogy semmi bocsánatkérésre nem fog sor kerülni. Csakhogy időközben a Politico megírta: Asselborn elmondta nekik, hogy már akkor,

az ülés után elnézést kért a magyar delegáció

(minden bizonnyal az azt vezető Varga Judit miniszter) a történtekért.

A kancelláriaminiszter egyébként „elégedett” államtitkára teljesítményével. Szerinte Kovács sorosozós tweetjei „szellemesek” voltak. A kormány egyébként az ilyen tanácskozások nyílt lezajlását támogatná, az Európa Tanács főtitkárságának javaslatát a zárt ülésre tudomásul vették, de azt látták, hogy a szeptemberi meghallgatás jegyzőkönyvét – egy CEU-s vendégprofesszor kérésére – kiadták, s az megjelent a Twitteren.

Egy EU-s diplomata – aki szerint Kovács viselkedése „szánalmas” volt – viszont azt mondta, hogy ha a magyar kormány a nyilvános meghallgatásokat szeretné, megteheti, hogy ezt kéri. Ez csak könnyebbé tenné a dolgokat – fűzte hozzá.

Gulyás szerint ezt követően számon kérni, hogy a magyar kormány egy államtitkára a saját véleményét rögzítve Twitteren tudósít a meghallgatásról, a kettős mérce megnyilvánulása – amelyet Magyarországgal szemben szokássá vált alkalmazni -, és az uniós tagállamok közötti lojális együttműködés elvét is sérti. Azt mondta: az új Európai Bizottság az új kezdet lehetőségét is hordozza, de ezeken a meghallgatásokon azt látni, hogy néhány tagállam képviselői a különböző, Soros György által támogatott szervezetek dokumentumaiból olvastak fel. Ha kizárnák ezeket a véleményeket, alig hangzana el bármilyen ellenérv a magyar állásponttal szemben.

Tb: százezrek veszélyben

Egységes társadalombiztosítási kulcsot alkotott a parlament, ami adminisztrációs egyszerűsítés, de ezzel párhuzamosan sok százezer ember ellátása kerül veszélybe. Most utólag kell rendezni az elmaradt járulékot, jövő júliustól azonnal kidobják az embert.

A társadalombiztosítási ellátásokat egységes, 18,5 százalékos kulcsba terelte a parlament. A nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási, valamint a munkaerőpiaci járulék 2020. július 1-jétől összeolvad egységes tb-járulékba, amelynek mértéke megegyezik ennek a négy járulékéval. Ez minden bizonnyal a könyvelők és járulék-számfejtők számára jelentős könnyebbség.

A jó hírek

Egyes biztosítotti kategóriákban új kötelezettség lesz az egységes tb-járulék megfizetése úgy, hogy ezzel ellátási jogosultság is jár. Azaz az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók a tb-járulék fizetésével szereznek munkaerőpiaci jogosultságot július 1-je után. Könnyítés, hogy

a vállalkozóknak az új járulékot a minimálbér után kell fizetni, míg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik az egyéni és társas vállalkozók.

Ezzel 7,5 milliárdot spórolnak meg.

Járulékmentességet kap minden munkát vállaló nyugdíjas,

jövedelmüket ezentúl csak a 15 százalékos szja terheli. Jelenleg csak a munkaviszonyban állók kapnak járulékmentességet.

A gyermekek után járó családi kedvezmény a teljes, 18,5 százalékos tb-járulék terhére érvényesíthető lesz.

Ezzel egymilliárd forint marad a gyermekes családoknál.

És akik rosszul járnak

Eddig a jó hírek. Látszólag nincs abban változás, hogy aki három hónapig nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, az kiesik a térítésmentes ellátásból – az életmentő beavatkozásból nem. Az áj szabály értelmében ebben az esetben

a TAJ-szám érvénytelenné válik, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, amíg a tartozást nem egyenlítik ki.

A változás azokra vonatkozik, akik saját maguk fizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amelynek összegét 7500-ról 7710 forintra emelik, és már januártól. Ez a kormány szerint a „potyautasokat” szűri ki a rendszerből. Álláspontja az, hogy a biztosítottakon túl nem merül fel semmilyen járulékfizetés, illetve térítési kötelezettség például a nyugdíjasoknál, a gyed-ben, gyes-ben, gyet-ben részesülőknél, a szociálisan rászorultaknál, hajléktalanoknál.

A dolog azonban egyáltalán nem ilyen egyszerű. Azok fizetik az egyéni egészségbiztosítási járulékot, akik után munkáltató vagy más kifizető (akár az állam) nem utalja ezt. Tipikusan ilyenek a munkanélküliek, iskolából frissen kikerültek, de még el nem helyezkedettek. A hatályos szabály értelmében az ilyen „rendezetlen” biztosításúakat is ellátja az orvos, akinek képernyőjén piros lámpa figyelmeztet a problémára. Ebben az esetben utólag kell befizetni az elmaradt járulékot (akár a NAV behajtása útján).

A változás nyomán azonban nincs haladék,

csak az ellátás készpénzes megfizetése ellenében kaphat szolgáltatást. Mint az olyanok, akiknek bármilyen más okból nincs biztosításuk (például külföldiek EU-kártya nélkül), akiknél barna lámpa jelzi az orvosnak ezt. Vagyis ilyen honfitársunk

vagy helyben állja a piacinak tekinthető tarifát, vagy mehet isten hírével.

Kivéve, ha háziorvosa megszánja, bár támogatott receptet vagy beutalót ekkor se írhat fel érvényes biztosítás híján.

Szerény becslések szerint is legalább félmillió olyan ember él az országban, akit ez a változás érint. Azokat, akik egyéni egészségbiztosítási szerződés alapján fizetik a havi díjat; közülük bárki válhat pénz híján három hónap elteltével azonnal biztosítatlanná. És azokat, akiknek korábban se volt biztosításuk.

Mivel az egyéni biztosításra a NAV-hoz kell bejelentkezni, csak azok tehetik meg ezt, akiknek van állandó lakcímük. Több tízezren lehetnek, akiknek nincs. Például albérletesek, akiknek bejelentkezéséhez a tulajdonos nem járul hozzá, márpedig ez a jellemző. Ennek a vékony rétegnek persze viszonylag kevéssé ront a helyzetén a mostani változás, de még az elvi lehetőséget is elvesztik arra, hogy legalább utólag próbáljanak megoldást találni a biztosítási jogviszonyra.

Kultúrharc a fővárosban is

A „mi színházunk” és az „ő színházuk” jegyében új pályázatot ír ki a Szabad Tér Színház igazgatói tisztére a Fővárosi Közgyűlés. Az előző ülésen négyből három vezetői megbízás átment, ez nem. Az indoklás homályos.

Új pályázatot írnak ki a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. vezetésére – döntött szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A fővárosi szabadtéri színpadok működését irányító társaság ügyvezetői posztjára még nyáron írták ki az első pályázatot, a szakmai bizottság támogatta a társaságot 15 éve vezető Bán Teodóra pályázatát, de azt a november 27-i közgyűlési ülésen érvénytelenítették.

Karácsony Gergely főpolgármester az új pályázat kiírását azzal indokolta, hogy az új működési struktúra kialakítása miatt van erre szükség. A november 27-i közgyűlési ülésre készült előterjesztésből kiderül, hogy négy színház vezetői megbízása jár le jövő február végén. A Bábszínház, a Kolibri, az Örkény és a Szabad Tér Színház vezetésére jelentkezettek (a Bábszínház kivételével a korábbi igazgatók) pályázatát

egyaránt ellenvélemény nélkül támogatták a felkért szakmai bizottságok.

A Karácsony Gergely által aláírt előterjesztés egyedül a Szabad Tér esetében javasolta eredménytelennek nyilvánítani a pályázatot. Az indoklás meglehetősen elnagyolt. Az előterjesztésben az olvasható, hogy a színház „jövőbeli működésének strukturális áttekintése okán” javasolta a főpolgármester a pályázat eredménytelenné nyilvánítását és

„az új szempontok figyelembe vételével”

új pályázat kiírását.

Fideszes Bán Teodóra?

Bán Teodórát régóta éri az a vád, hogy a Fideszhez  közelálló művész. Két napja arról érkezett hír, hogy a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság magyarázatot vár Budapest vezetésétől a Bán Teodóra ügyében. A legnagyobb hazai színházi érdekvédő szervezet azokra a hírekre reagált, hogy a „balliberális fővárosi vezetés” nem nevezte ki újra a Szabad Tér Színházat 15 éve vezető és munkájáért többszörösen kitüntetett Bánt. Bűne az, hogy 2013-ban kinevezték a főváros kultúráért és turizmusért felelős szervezete, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. ügyvezetőjének és ő a cég művészeti vezetője is. Öt éve zárt ülésen Tarlós István főpolgármester előterjesztésére a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy Bán Teodóra marad további öt évre cég ügyvezetője.

Ki kinek a színházát védi meg?

A közgyűlés mostani vitájában Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP) etikátlannak és méltatlannak nevezte, hogy noha a szakmai bizottság egyhangúlag támogatta Bán pályázatát, a közgyűlés a legutóbbi ülésen nem támogatta azt.

Szerinte politikai tisztogatás kezdődött.

Elmondta azt is, hogy a parlamentben most fogadták el azt a törvényt, amely továbbra is garantálja a színházak művészeti szabadságát és anyagi kiszámíthatóságot hoz létre. Azt kérte, hogy legyen egyenlő bánásmód minden tekintetben, majd úgy fogalmazott, „ne csak az egyik színházigazgatót védjük szakmailag, hanem védjük meg a másikat is”.

Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) és Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester szerint is politikai tisztogatás folyik. Láng Zsolt megjegyezte azt is, hogy a fővárosi színházak tekintetében Tarlós István vezetése alatt az elmúlt kilenc évben béke volt. Szaniszló Sándor (MSZP) XVIII. kerületi polgármester Hassaynak azt mondta, hogy

a politikusnak a fideszes párttársaitól kell megvédenie a színházakat,

ugyanis nagy léptékkel haladnak, hogy a teátrumok szabadságát elvonják.

Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes szerint cinikusan hangzik Hassay Zsófia szájából az, hogy „hadd védjük meg a színházigazgatókat”. Ha ezt akarnák tenni, akkor nem terjesztette be volna a pártja az új, színházi támogatásról szóló törvényt, amelyet az Országgyűlés el is fogadott már.

A vita után a képviselők egyhangúlag támogatták a Szabad Tér Színház új vezetői pályázatát és a Vígszínház ügyvezetői igazgatói posztjának betöltésére kiírandó pályázatot is.

A főváros nem enged a Városligetben

A fővárosi vezetés nem járul hozzá még el nem kezdett épület megépítéséhez a Városligetben – mondta az MSZP budapesti frakcióvezetője. Horváth Csaba szerint nem hagyják szó nélkül a „színháztörvényt”.

A budapestiek az októberi önkormányzati választáson úgy döntöttek, nem támogatják a Városliget tönkretételét, azt továbbra is közparkként kívánják megőrizni – mondta Horváth Csaba, Zugló polgármestere a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt. A már megkezdett építkezésekről hatástanulmányokat végeznek arról, hogy a teljes, vagy részleges befejezés, illetve a visszabontás jelent-e kisebb környezeti terhelést. Horváth Csaba arra kérte a kormányt, ne nehezítse ezeket a vizsgálatokat és engedje be az építési területekre a főváros műszaki szakembereit.

A szerdán elfogadott „színháztörvényt” Horváth szerint a kormány erőfitogtatásának tartják. A főváros vezetése azonban nem fogja szó nélkül hagyni a kultúra szabadságának megcsorbítását, valamint, hogy „kormányzati kinevezettek” vegyék át a tehetséges színházi vezetők helyét.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK