A szerbek buszokkal elvitték a kelebiai határról a menekülteket, reggelre újra megnyílt a forgalom. Semmilyen atrocitás nem történt.
Hajnalban buszok érkeztek a szerb-magyar határnál estére összeverődött mintegy háromszáz menekültért. Őket egy befogadótáborba szállították, reggelre újranyitották a határon a forgalmat.
A pár száz menekült hónapok óta tartózkodik Szerbiában, közösségi oldalon szerveződött a vonulás a határhoz. A magyar állami médiában elhangzottakkal szemben teljesen békés demonstrálók egyszerűen nyugatra akartak menni. Sokuknak már például Németországban van családja egy része.
Eredeti szándékuk az volt, hogy az éjszakát is a határon töltik. Ezt akadályozták meg a szerb hatóságok a buszok odaküldésével.
Néhány száz menekült érkezett délután a kelebiai határhoz, akik Nyugat felé szeretnének tovább menni. A tömeg éjszakára letáborozott a dermesztő hidegben. A tompai határt lezárták.
Takarókat és hálózsákokat készítettek elő csütörtökön sötétedés után azok a menekültek, akik néhány órával korábban érkeztek a szerb-magyar határra Kelebiához, az éjszakát is a határkerítés mellett szándékoznak tölteni – írja az MTI a helyszínről. (Lapunk az állami hírügynökségtől felhasznált írásokban a migráns szó helyett a menekült kifejezést használja, továbbá figyelmen kívül hagyja a tendenciózus megjegyzéseket, például migránskaraván.)
Menekültek a Kelebia-Tompa határátkelő szerbiai oldalán. MTI/Molnár Edvárd
A Kelebia felé tartók az újságíróknak elmondták, azért mennek arra, mert úgy hallották, Magyarország megnyitotta a bevándorlók előtt azt a határt. Állítólag a belgrádi autóbusz-pályaudvaron szerda este óta – két napra előre – minden jegy elkelt a Szabadkára tartó buszokra, a szabadkai állomásra pedig folyamatosan érkeznek a menekültekkel teli buszok az ország minden részéről.
A menetet állítólag a közösségi médiában zárt csoportokban szervezték hetek óta. A tervek szerint péntek hajnalban indultak volna el a magyar határ felé, ám miután a szerb hatóságok felfedték a tervet, korábban indultak el. A szerb rendőrség nem hivatalos információk szerint a múlt éjszaka már több tucat menekültet begyűjtött, és rabszállító járművekkel a dél-szerbiai befogadóközpontba szállította őket. Mivel azonban a szerbiai befogadóközpontok nem zártak, így az odaszállítottak bármikor úgy dönthetnek, hogy ismét elindulnak a magyar határ felé, és csatlakoznak az ott demonstráló többszáz fős tömeghez.
A tompai határátkelőt a magyar hatóságok határozatlan időre lezárták,
az arra tartó autósokat a többi átkelőhely felé irányítják. A szabadkai Pannon RTV beszámolói szerint a menekültek egész nap készülődtek a határ irányába, a korábban a magyar-szerb-román hármas határ közelében, a Rábé-Kübekháza határátkelőnél tartózkodók is elindultak a kelebiai-tompai határátkelő felé. Magyar oldalon rendőri egység tartózkodik.
Magyar rendőrök a Tompa-Kelebia határátkelő magyar oldalán. MTI/Molnár Edvárd
A hvg.hu tudósításából azért az is kiderül, hogy rengeteg a gyerek a menekültek között, akik
teljesen békésen tüntetnek.
Szándékukat táblákra írt feliratokkal tudatják: „Gyerekeink jobbat érdemelnek”, „Hadd menjünk át békében”, „Menekültek vagyunk, nem bűnözők”. Többségük a szíriai és afganisztáni, valamint a líbiai háború pusztítása és népirtása elől keres menedéket Európában és már hónapokat töltöttek Szerbiában. Többüknek már a kontinensen, például Németországban vannak családtagjai.
Semmi mást nem akarnak, mint hogy Magyarország engedje át őket.
Ez derül ki az alábbi videóból.
Letaboroztak a menekültek és migránsok a kelebiai határátkelőn
Szerbiában jelenleg mintegy hatezer menekült tartózkodik, 2015 óta ilyen nagy számban nem jelentek meg a szerb-magyar határon, inkább a Horvátországgal és a Bosznia-Hercegovinával közös határszakaszon próbáltak meg továbbjutni Nyugat-Európába.
A szerb rendőrség semmilyen erőfeszítést se tett a határra vonulás megakadályozása ellen. Náluk nyitott a menekülttábor, ahonnan akadály nélkül érkezhettek a Kelebiához, ahonnan eddig nem küldték el őket a szerb rendőrök.
Este a határhoz érkezett a szerb védelmi miniszter. Aleksandar Vulin szégyenletesnek nevezte, hogy a magyar határ megnyitásáról készült hamisított felvételekkel és álhírekkel vezetik félre egyes csoportok a Szerbiában tartózkodó menekülteket, akik ezek hatására indulnak el hiába Magyarország felé – hangsúlyozta a szabadkai Pannon RTV helyszínen tartózkodó tudósítója az MTI szerint. Vulin arról beszélt, a belgrádi kormány nem fogja megengedni, hogy a menekültek elrontsák a jószomszédi viszonyt Szerbia és Magyarország között.
Lehetséges forgatókönyv az, hogy a szerb rendőrség az éjszaka folyamán, de legkésőbb péntek este elszállítja a határ mellől a menekülteket. A civil szervezetek a tömegben lévő gyerekek és betegek miatt aggódnak, akiket megviselhet az éjszakai fagy. Védelmükre sátrakat állítottak fel.
Folyamatosan napirenden van a Niedermüller Péter ATV-ben tett megjegyzése körüli vita, a Niedermüllert ért ocsmány támadássorozat, ezért én is visszatérek annak két elemére.
Gulyás Gergely múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján a köztévé képviselője úgy idézte fel Niedermüller szavait, hogy „a polgármester úr szerint szörnyű képződmények a keresztény nők és férfiak, fehér keresztény nők és férfiak”, és erről kérte a miniszter véleményét, aki azt válaszolta: „Tényszerűen egy szélsőséges, egyértelműen és durván rasszista kijelentésről beszélünk. Kétségtelenül itt a megtámadott rassz a fehér keresztény faj, amit polgármester úr ezek szerint gyűlöl, ki nem állhat, és nem tud elviselni. Én úgy gondolom, hogy a fajelméleteket az európai politika réges-régen maga mögött hagyta. Jó lenne, hogy ha bármilyen szélsőséges párt is a Demokratikus Koalíció, lassan nekik is sikerülne maguk mögött hagyni ezeket.”
Kénytelen vagyok felhívni a figyelmet egy nyelvi trükkre, amely, ha odafigyelünk rá, leleplezi azt a hamisítást, amit az Orbán-kormány politikusai és az általuk működtetett média alkalmaz.
Niedermüller megjegyzésében egyes számban beszélt „rémisztő képződményről”, tehát arról az emberideálról, amit a más etnikumú (menekültek), más vallású (muzulmánok) illetve más szexuális orientációjú emberek diszkriminációja után marad, a fehér keresztény heteroszexuális férfiak és valamelyest nők is.
Az újságírói kérdésben viszont többes számban szerepelnek „képződmények”, és ezzel a trükkel állítja, hogy a „fehér keresztény nők és férfiak” a „szörnyűek”. Erre válaszolja Orbán minisztere, hogy „ezek szerint” Niedermüller gyűlöli, ki nem állhatja és nem tudja elviselni a „fehér keresztény fajt” (mióta beszélünk a keresztényekről mint fajról???), és ilyen alapon vádolja Niedermüllert „szélsőséges, egyértelműen és durván rasszista” fellépéssel.
Ugye, világos a trükk, a hamisítás?
Nincs ebben semmi meglepő, ez a hamisítás szakembereinek gondos munkáját dicséri. Hogy mennyire gondos munkáról van szó, az abból is látható, hogy öt nappal később, kedden Hollik István, aki kormányszóvivőből a Fidesz kommunikációs igazgatójává vedlett át, a Klubrádióban Bolgár Györgynek válaszolva szintén többes számban „rémisztő képződményekről” beszélve indokolta meg, hogy miért volt rasszista Niedermüller megjegyzése.
Én ugyanilyen gondosságot várnék el a független újságíróktól is, de hiába. Oda kellene figyelni, meg kellene érteni, hogy mi folyik. Akkor nem mondaná Nagy József szintén a Klubrádióban, a Hetes Stúdió műsorában Niedermüller mondatára, hogy „vadbaromság”.
Akkor megértette volna, hogy Niedermüller a Fidesz több irányú kirekesztő ideológiájának lényegéről beszélt, ami a mai magyar közélet alapvető fontosságú ténye. Az ATV műsorának egyszeri nézőjétől nem feltétlenül várható el, hogy ezt átlássa, bár a betelefonálók és Facebook-kommentelők közül nagyon sokan szemlátomást átlátták.
A politikai újságírónak azonban, aki elmegy a heti politikai háttérműsorba erről beszélgetni, munkaköri kötelessége lenne, hogy mindezt megértse.
Nálunk azonban újságírói körökben az a vagányság, a függetlenség ismérve, ha ekként minősít valaki egy, a hatalmon levők által durván támadott ellenzéki politikus kijelentését, mindjárt a Bayer-féle tüntetés másnapján. A baj egyszerre intellektuális és morális.
Szomorú, hogy a minősítést a többi újságíró sem utasította vissza.
Sőt, megint egyetértettek abban, hogy Niedermüllernek bocsánatot kellett volna kérnie. Az imént leírtak újra megerősítenek abban, hogy nem volt szabad bocsánatot kérnie. Az a Kósa és más fideszesek által alkalmazott formula, hogy „sajnálom, ha valaki megbántott az, amit mondtam”, igazi képmutatás.
Bocsánatot kérni akkor szabad és kell, ha ténylegesen olyasmit teszek vagy mondok, amit magam nem tartok helyesnek. Ha rálépek valakinek a lábára a zsúfolt autóbuszon, akkor bocsánatot kérek. De ha nem léptem a lábára, viszont ő rám rivall, hogy miért léptem rá, és ezzel engem megzavarva kiveszi a zsebemből a pénztárcámat, az egészen más helyzet. Márpedig itt valami ilyesmi történik.
Februártól bárki kérdezhet a kormányszóvivőtől – jelentette be Szentkirályi Alexandra. A Kormányinfó Pluszra havonta egyszer a közösségi médiában kerül sor, a szóvivő ott válaszolja meg a kérdéseket.
Februártól indul a Kormányinfó Plusz, ahol bárki kérdezhet! – jelentette be a Facebookon közzétett videón a nemrégiben kinevezett Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
„Hiszek a minél személyesebb jelenlétben, és a minél közvetlenebb kapcsolatban, ezért várom majd a kérdéseket” – indokolta a kezdeményezést Szentkirályi. A legfontosabb kormányzati döntésekről, és az embereket leginkább érintő témákról szeretne beszélni.
A kérdéseket e-mailben a kormanyinfoplusz@mk.gov.hu-n vagy levélben a „Kormányinfó Plusz” – Miniszterelnöki Kabinetiroda, 1054 Budapest, Garibaldi utca 2. címen várják. A beérkezett kérdéseket feldolgozzák és a leginkább közérdeklődésre számot tartókat a hónap vége felé meg is válaszolja Facebook-oldalán videóban.
Magyarország, sőt, az egész régió sikeres, de ha konzervatív vezető hibázik, azt „megölik” – mondta Orbán Viktor Rómában egy szélsőjobbos rendezvényen. Szerencsés, mert a média helyzet miatt azt mondhat, amit akar. A Néppártban például „ellenforradalmat”.
A gazdasági sikerességet nevezte a konzervatív politika előfeltételének Orbán Viktor miniszterelnök kedden Rómában, az Edmund Burke Alapítvány Nemzeti konzervativizmus című konferenciáján rendezett pódiumbeszélgetésen. A rendezvény szervezői meghívták a Liga elnökét, Matteo Salvinit (aki az utolsó pillanatban lemondta ezt), a vállaltan Mussolini-hívő Olaszország Testvérei elnökét, Giorgia Melonit és a szintén szélsőjobbos francia Nemzeti Tömörülés politikusát, Marion Maréchalt.
Orbán azt mondta,
a gazdasági siker az egyetlen módja annak, hogy a nemzeti konzervatív, illetve kereszténydemokrata vezetők túléljenek.
Ha ugyanis ez nem sikerül, ha egy konzervatív politikai vezető hibát követ el, és a gazdasági mutatók csökkennek, másnap reggel „megölik”.
Orbán kiemelte, hogy Magyarországon a gazdaság évi 4-5 százalékkal bővül, a munkanélküliségi ráta 3 százalékra mérséklődött, és az államadósság is csökken. Magyarország stabil ország, az egyetlen olyan európai állam, ahol 1990 óta nem volt előrehozott választás – mondta még.
Szerinte a magyar konzervatív vezetés abban különbözik sok más európai társától, hogy egyrészt a magyarországi kormánypártokon nincs olyan nyomás, hogy alkossanak koalíciót más pártokkal, mert többségük van a parlamentben. Másrészt
a médiavilág nem olyan, mint Nyugat-Európában,
ahol – mondta – a média 90 százaléka a progresszív liberálisoké és csak 10 százaléka a konzervatívoké. Magyarországon nagyobb az egyensúly – jelentette ki, úgy fogalmazva, hogy mindennek köszönhetően ő az a szerencsés az európai konzervatív politikusok között, aki
azt mondhatja, amit gondol.
A populizmus vádjára Orbán úgy reagált: amikor fiatal volt, a populizmus azt jelentette, hogy egy politikus ígér valamit, de nem tudja megvalósítani. De ha egy politikus megígér valamit, és azt végre is hajtja, az nem populizmus, hanem demokrácia – közölte, példaként említve, hogy kormánya 2010-ben egymillió új munkahely létrehozását vállalta 10 év alatt, és most 860 ezer új munkahelynél tartanak.
A liberalizmust bírálva kifejtette: a liberális kormányok kétszer is kudarcot vallottak egy évtizeden belül. Először 2008-ban, amikor nem tudták kezelni a gazdasági válságot, majd 2015-ben, a migrációs válságkor, amikor kudarcot vallottak állampolgáraik és országhatáraik megvédésében. A liberális demokráciának ebben az értelemben vége, mivel a liberális kormányok elvi alapja ez, a liberális demokrácia volt – mondta, hangsúlyozva, hogy
valami új kell, liberalizmus helyett kereszténydemokrácia.
Magyarországon egyetlen muszlim migráns sincs, ezzel teljesen különbözik a nyugat-európai országoktól, ahol a muszlim közösség aránya nő, a keresztény közösség pedig csökken – mondta. A liberálisok szerint ez helyes, ők ugyanis nem szeretik a keresztény társadalmat – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez az ő dolguk, de azt kérte, ne akarjanak ráerőltetni Közép-Európára egy ilyen folyamatot. A migrációs válság pedig lehetőséget teremtett arra, hogy az identitásról beszéljenek, arról, „kik vagyunk”. Azt is hangoztatta, hogy Európában
új kihívásokra és energiával teli új mozgalmakra van szükség,
különben a kontinens nem lesz versenyképes.
Az Európai Unióról kifejtette, hogy ma két eltérő megközelítés van Európa felépítésének kérdésében: az egyik alulról szeretné építeni a kontinenst, ami a nemzetek egyfajta együttműködése. A másik koncepció szerint viszont felülről kell építeni Európát, ami egy föderalista, „birodalomorientált” megközelítés, amelyben nincsenek szuverén államok. A versengés folyamatos e két hozzáállás között, és ez az oka a nyitott vitáknak az európai vezetők között – fűzte hozzá.
A Fidesz európai pártcsaládjáról, az Európai Néppártról (EPP) Orbán azt mondta: az EPP bármilyen módon szeretne részt venni az EU hatalmi struktúrájában. És ha ennek az az ára, hogy feladjon bizonyos értékeket, és hogy kompromisszumot kössön a baloldallal, akkor megteszi, lépésről lépésre elveszítve identitását. Ha
a pártcsalád nem nyit új fejezetet, akkor mindig csak a baloldali, liberális irányba fog mozogni,
mert többek közt a média és az egyetemek részéről érkező nyomás arra készteti, hogy feladja eredeti ideológiája egyre több elemét. Hozzátette,
ő mindenesetre megpróbál egy „ellenforradalmat”.
Közép-Európáról azt mondta, hogy ma ez Európa legsikeresebb régiója, és amikor Magyarország sikeréről beszél, akkor meg kell említenie a környező országok sikerességét is. Például a szlovákokét, a csehekét, a lengyelekét, a horvátokét és a szerbekét. Azt is mondta, hogy mindenhol a régióban – pártcsaládhoz tartozástól függetlenül – politikájuk alapelvét tekintve nemzeti konzervatívok a kormányok.
Marad a Fidesz felfüggesztése az Európai Néppártban, de jövőre kongresszust tartanak az EPP alapértékeiről. Az EPP szerint nincs kompromisszum az európai és a néppárti alapértékekben.
Ahogyan az tudható volt, marad a Fidesz tagságának felfüggesztése az Európai Néppártban. Az EPP politikai közgyűlésének (választmányának) ma kezdődött ülésén ennek megfelelő döntés született. Donald Tusk, az EPP elnöke később arról beszélt, hogy
nem akar az EPP alapértékeiről tárgyalni, és ebben semmilyen kompromisszumra se hajlandó.
A Fidesz jövője attól függ, változtat-e politikáján. Ha nem, akkor nincs értelme a visszavételről beszélni.
Erről közölt bejegyzést az EPP európai parlamenti frakciójának román helyettes vezetője is.
The EPP just decided to prolong the suspension of #Fidesz from #EPP. Future relationship depends fully on developments in #Hungary. There can never be compromise on #European and on @EPP values.
Aura Salla, a finn Kokoomus elnöke azt írta a Twitteren, hogy ők ki akarták zárni az EPP-ből a Fideszt, mert az megsérti a Néppárt értékeit és alapelveit. Egy másik bejegyzésben tisztázta, hogy valóban szükség van az EPP mélyreható átgondolására és új politikai jövőképére, de
alapvető értékeik újradefiniálására nincs szükség. Ezért az EPP elnöke 2021-re különleges kongresszust hívott össze, hogy megvitassák ezt a jövőképet.
Folytatódni fog a párbeszéd az Európai Néppártban (EPP) a Fidesz tagságával kapcsolatban felvetődött kérdésekről, és érvényben marad a párt tagságának önként vállalt felfüggesztése is – közölte Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti (EP) képviselő hétfőn, a pártcsalád brüsszeli politikai gyűlésének szünetében. A néppárti politikus az Európai Parlamentben magyar újságíróknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy Donald Tusk, az EPP elnöke napirend előtti beszámolójában befejezettnek mondta a Herman Van Rompuy, Wolfgang Schüssel és Hans-Gert Pöttering által alkotott testületnek a magyarországi helyzetet és a Fidesz tevékenységét értékelő vizsgálatát.
Tusk szerint a vizsgálat eredményében nincs egyetértés. A szóbeli jelentés alapján egyetértés abban mutatkozott, hogy a Fidesz tagságának felfüggesztése maradjon érvényben, valamint abban, hogy a párbeszédet folytatni kell – mondta Hölvényi.
Amikor ezek a nyilatkozatok elhangzottak, Orbán Viktor már Rómában tartózkodott (a felfüggesztés miatt a Fidesz nem vehet részt az EPP ülésein, a KDNP igen). Orbán az újfasiszta Olaszország Testvérei (Fratelli d’Italia) elnöke, a Liga-vezér Matteo Salvini és a francia Nemzeti Tömörülés egyik fiatal csillaga, Marion Maréchal részvételével is rendezendő eseményen fog részt venni és felszólalni.
Tisztességes alapokra kell helyezni az uniós költségvetést, alapkoncepciója ugyanis nem sportszerű, olyan módosítások vannak benne, amelyek a szegényebb országoktól a gazdagok irányába csoportosítanának át pénzt – mondta Orbán Viktor Brüsszelben. Előtte találkozott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével.
A miniszterelnök magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, sűrű félév várható, még minden kérdés nyitott, amelyek között az unió 2020 utáni hétéves költségvetése, a migráció, a digitalizáció és a bővítés kérdése szerepel. Közölte, ezekről nemcsak tárgyalni szeretnének, hanem a többségét le is szeretnék zárni. A menetrend nagyon ambiciózus, amelynek teljesítése véleménye szerint nem lehetetlen, de mint mondta: „csodát kell hozzá tenni”.
A tanács elnökével folyatott megbeszélés zömét az unió 2020 utáni, hétéves költségvetésének tervezete tette ki, ugyanis február 20-ra e témára összpontosítva hívott össze rendkívüli uniós csúcsot Charles Michel.
Magyarország eddig nem mutatta be a költségvetésre vonatkozó nemzeti számait,
a tárgyalások ugyanis még nem tartanak abban a szakaszban – mondta Orbán.
Szerinte az eddig bemutatott tervezet nem változtat az előző hét év rossz gyakorlatán. Olyan igazságtalanságok vannak benne, mint az, hogy
a Brüsszelben elosztott pénzügyi alapok esetében a szegényebb országok részesedése 5 százalék, miközben a népességük 20 százalékát teszi ki Európának.
Az igazságtalanság orvoslásában semmiféle javulás nem mutatkozik – mondta.
Közölte, további egyeztetés várható azokkal az országokkal, amelyeknek Magyarországhoz hasonlóan, bajuk van a költségvetés „eszmei, szellemi, elvi alapjaival”. Ezeket az országokat tájékoztatta a Kohézió Barátai csoport kormányfői szintű szombati, Portugáliában tartott ülésén a költségvetés elvi helyességének helyreállítása érdekében tett konkrét javaslatairól, amelyet hétfőn átadott az uniós tanács elnökének is – mondta.
Mi tisztességes költségvetést akarunk. Ha ez megvan, azon belül a magyarok meg fogják találni a számításukat, vagyis a nekik kedvező számkombinációkat is – fogalmazott. Orbán azon véleményének adott hangot, hogy a február 20-i csúcstalálkozó nem jelenti azt, hogy be is kell fejezni a tárgyalásokat. Jó lenne, de a magyar álláspont szerint a költségvetés minősége fontosabb, mint elfogadásának időpontja – tette hozzá a miniszterelnök.
A február 20-ra összehívott uniós csúcs középpontjában álló, 2021-2027 közötti uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni. Az Európai Bizottság a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százalékának megfelelő összegű költségvetést javasol, az Európai Parlament 1,3 százalékért áll ki, míg több ország nem szeretne 1 százaléknál többet.
Az állami hírügynökség ismertetéséből kimaradt, hogy nem csupán pénzügyi, fejlesztéspolitikai viták középpontjában áll a tervezet, amely nyomán Magyarországot akár 27 százalékos veszteség is fenyegetheti. Ezen túlmenően több – elsősorban északi – tagállam szeretné bevenni a szabályok közé a kifizetések feltételeként a jogállamisági előírások betartását.
Este megérkezett a hét magyar, akiket előzőleg francia gép szállított Marseille közelébe Kínából. Egészségesnek tűnnek az orvosok szerint. Estére tovább nőtt a fertőzöttek száma.
Vasárnap este valamivel 20 óra után megérkezett Budapestre az a hét magyar, akik a koronavírus-járvány sújtotta kínai Vuhanból jöttek haza. A nyolc közül ők döntöttek úgy, hogy szeretnének hazatérni a lezárt kínai Hupej tartományból. Előzőleg francia segítséggel hagyták el Vuhant, vasárnap délután érkeztek Franciaországba, onnan a Magyar Honvédség repülője hozta őket Budapestre.
Az állami tévé a Szent László kórház elől arról tudósított, hogy a hazaérkezettek az Országos Mentőszolgálat két hétszemélyes járműjével mentek meg a kórházba. A járművezetők maszkot, védőruhát viseltek. Megvizsgálják őket, de az eredményekre néhány napot várni kell. Korábban Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt mondta, hogy a magyarok tünetmentesek, jól vannak.
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa elmondta:
a hét embert az osztály karanténépületében helyezik el.
Orvosi vizsgálatok alapján teljesen egészségesnek. Azonnali vizsgálatokat végeztek el rajtuk, és semmilyen fertőző betegségre utaló panaszuk nincs. Még további vizsgálatok várnak rájuk, ezek eredménye hétfőn várható. Mivel ismereteik szerint a koronavírus lappangási ideje átlagosan 5, legfeljebb 14 nap, ezért a hét embert két hétre helyezik karanténba. Ezalatt nem hagyhatják el az épületet és az első vizsgálatok lezajlásáig a családtagok se látogathatják őket. Az egészségügyi személyzet megfelelő védőfelszerelésben – védőruhában, maszkban, szemüvegben – látja el a karanténban lévőket, ami megfelelő védelmet ad számukra – jelezte.
A nap folyamán újabb számokat tettek közzé a kínai hatóságok. A Johns Hopkins Egyetem, amely globálisan összegzi az adatokat, térképén azt közölte, hogy estére
tovább emelkedve már 14 637 fertőzöttet tartanak nyilván.
A halálos áldozatok száma változatlanul 305 =egy kivételével mind otthoni kínai, egy fülöp-szigeteki. Csaknem 60-nal 443-ra nőtt a felépültek száma.
Hónapok óta folyamatosan a déli határon lévő „fokozódó migránsveszélyről” beszélnek, komoly felszerelések bevetéséről. Mégis pár napja három fegyveres biztonsági őr került szembe határsértőkkel. A katonák számának megduplázását már többször bejelentették, és az se világos, megtörtént-e már.
Már nem csak tájékoztató füzetek és mobilalkalmazások segítik a határsértőket, egyre magasabb szintű támogatás állhat mögöttük – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az állami tévében szombat este. Bakondi György szerint
jelentős szervezettséget és irányítást feltételez,
hogy a migránsok nagy csoportjai hirtelen letértek a balkáni migrációs útvonalról, és jó helyismerettel, új módszerekkel, a leginkább támadható szakaszokon próbálták meg átlépni a magyar határt. Az év eleje óta már 3800-an akartak így bejutni az országba – tette hozzá.
Orbán Viktor a megoldást is elmondta arra, kik lehetnek a magas fokú szervezők. A
„Soros-hálózat” emberei szervezik a migrációt az egész Balkánon
– mondta pénteken az állami rádióban.
Most Bakondi megnyugtatott mindenkit, mert a határvédelem kivédte a korábbinál lényegesen nagyobb nyomást, és a szerb hatóságokat is információkkal tudta segíteni. Szerinte szükséghelyzetben a fegyveres biztonsági őrség a szabályoknak megfelelően figyelmeztető lövéseket adott le, és szinte azonnal megjött az erősítés, a visszavonuló migránsok így nem is kerültek a kiérkező rendőrök közelébe.
Utóbbi mondat a keddi incidensre utal, amikor mintegy hatvan határsértő játszi könnyedséggel egy mozdulattal letépve a fémkerítést akadálytalanul lépett be Magyarországra a horgosi-röszkei határátkelőn. Mindössze három fegyveres biztonsági őr (kettő közülük hölgy) volt ott, akik egyike figyelmeztető lövést adott le, ami után a többség visszafutott Szerbiába. Négyüket magyar területen elfogták, csütörtökön a bíróság elítélte őket. A rendőrség pedig még aznap elismerésben részesítette a három fegyveres biztonsági őrt.
Már akkor több kérdés felvetődött. Elsősorban arról, hogy az elmúlt sok hónapban közöltek alapján
kisebb hadsereg teljesít szolgálatot a déli határon rengeteg emberrel, mégis átcsoportosítással kellett rendőröket küldeni Horgosra,
ahol az objektumvédelmi őrök triója egymaga volt. (Mint a következőkből kiderül, alighanem csak szavakban van ott seregnyi ember.)
Merthogy ezek objektumőrök. A Magyar Hang – amely még kedden riportban tudatta, hogy „egyszerű” afgán embercsempészek állnak a kísérlet mögött – tételesen ismertette. Eszerint a fegyveres biztonsági őrségről – vagyis FBŐ-ről – szóló jogszabály alapján „fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a Magyar Honvédség, (…) a rendvédelmi szervek, (…) az Országgyűlési Őrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabállyal nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt”. A fegyveres biztonsági őr az általa őrzött objektumban ki- és belépéskor igazoltathat, illetve csomagokat is átvizsgálhat. Ha pedig szabálysértést vagy bűncselekményt észlel, akkor az érintettet a rendőrség kiérkezéséig visszatarthatja, illetve „az arányosság követelményeinek betartásával” több dolgot is tehet. Testi erőt alkalmazhat, bilincset, vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, sőt, még lőfegyvert is. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy „a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását”.
Normális körülmények közt teljesen indokolt, hogy éjszaka a zárva tartó átkelőhelyen csak biztonsági őrök vannak. De
a déli határvonal a hivatalos nyilatkozatok alapján öt éve valóságos ostrom alatt áll.
E hét csütörtökön aztán Gulyás Gergely bejelentette, hogy a kormány döntése értelmében
megduplázták a déli határt védő katonák számát.
A kancelláriaminiszter szerint a határszakaszon a korábbinál lényegesen nagyobb a migrációs nyomás, Röszkénél kedd hajnalban egy áttörési kísérlet is történt, a határsértők száma akkorra 80-ra nőtt. A kormány elrendelte a déli határ megerősített védelmét, mivel a helyzet a korábbi két év „viszonylagos nyugalmi állapotánál” lényegesen rosszabb, és a nyomás a déli határon a következő időszakban is jelentős lesz – mondta Gulyás Gergely, megjegyezve, hogy a magyar hírszerző szervek minden adatot értékelnek.
De ezt a duplázást széles nyilvánosság előtt már Orbán Viktor bejelentette január 9-i „évi egyszer szokásos” sajtótájékoztatóján. Kisebb publicitással pedig már előtte többen beszéltek erről.
Tavaly június 1-jén Németh Szilárd, a HM parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy
ismét ezer honvéd vesz részt Magyarország déli határszakasza védelmében;
ezt a Balkánon jelentősen megnövekedett migrációs nyomás és a rendőrség nyári feladatai teszik szükségessé. Már akkor ugyanarról beszélt, amiről Pintér Sándor a mostani határsértés után pár órával elmondott, hogy
a hazai titkosszolgálatok és külföldi társszolgálataik jelentései állnak rendelkezésre.
Ezek szerint pedig
„iszonyatosan megnőtt az illegális migrációs nyomás”
a Balkánon, a rendőrségnek komoly erőket kell vezényelnie nyári feladatainak ellátására. A kormány ezért úgy döntött, hogy a honvédség ismét nagyobb létszámmal, teljes képességével vesz részt a határőrizeti feladatokban – hangsúlyozta a Németh Szilárd. Ismertetése szerint a manőverező
katonák száma – három váltásban – 650, logisztikai feladatokat mintegy 200 honvéd lát el, a támogató erők 150 fővel vannak jelen, ami összesen ezer honvéd.
December elején ismét Németh Szilárd kért szót. A röszkei tranzitzónánál a katonák és a rendőrök közös járőrözési feladatairól beszélt. A határ őrzéséhez fontos segítséget nyújtanak a honvédség kutyás járőrei – tudatta az államtitkár. A katonák felderítési feladatokat is végeznek, „a helikopteres járőrözés pedig egyfajta demonstráció is a migránsok felé”. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, nő a feszültség a déli határszakaszon. A migránsok változatos módszerekkel – létrán átmászva, alagutat építve, a kerítés alá ásva, kamionokban, tehervagonokban elrejtőzve – próbálnak Magyarországra jutni. Ezért egyre nagyobb erő szükséges a határ őrizetéhez – hangsúlyozta. A kormány célja garantálni az ország és a magyar emberek biztonságát, ehhez rendelkezésre állnak a szükséges személyi feltételek és eszközök.
Éppen csak átléptünk az új évbe, amikor a HM azt tudatta, hogy a Magyar Honvédség katonái – az erősödő migrációs nyomásra való tekintettel – január 6-tól az eddiginél nagyobb létszámmal támogatják a rendőröket a határvédelmi feladatok ellátásában. Ugyanezt jelentette be ismét Németh Szilárd pár nappal később. Nevezetesen, hogy „egyre növekszik a migrációs nyomás”, ezért növelik a Magyar Honvédség jelenlétét a déli határon.
Ekkor hangzik el először a kétszeresére emelt létszám,
„a növekvő biztonsági kockázatok miatt a rendőrség kérésére”. Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese azt mondta, hogy a honvédség megkezdte a személyi állomány és a szükséges technikai eszközök átcsoportosítását. A korábban váltásonként ötven fős kerettel járőröző katonák létszámát január 6-tól százra emelik, de a kiszolgáló személyzettel együtt összesen
több, mint 500 főre növeli a Magyar Honvédség a rendőrség támogatását.
(Mint fentebb láttuk, tavaly nyáron ez ezer fő volt.) Most (?) tehát 250-ről emelik a létszámot 500-ra. A gyalogos és gépjárműves járőrözés mellett a Magyar Honvédség alapvetően felderítő erőkkel,
rohamcsónakos és katonai rendész kutyás járőrszolgálattal, valamint helikopteres felderítéssel segíti a rendőrség munkáját.
Január 20-án Szegeden mi másról beszélt volna megint csak Németh Szilárd, hogy „nagyon megerősödött a migrációs nyomás a déli határon”, a téli időjárás ellenére a szárazföld mellett vízen is próbálkoznak a határsértők. Az év eleje óta hetente ötvennel-százzal növekszik az elfogottak száma – mondta. Megtudhattuk azt is, hogy tavasztól őszig a honvédség rohamcsónakokkal járőrözött a Tiszán, a Maroson és a Ferenc-csatornán, de a téli időjárás ellenére folyamatos a migránsok próbálkozása a Tisza szerb-magyar határszakaszán.
Ezért a honvédségnek az elmúlt héten vissza kellett térnie oda, és az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred aknász naszádja, a Baja teljesít szolgálatot
a Tisza Szeged alatti szakaszán. A magyar építésű hajó
éjjellátó készülékkel, reflektorral és nagyon pontos radarral van felszerelve. Az eszközök lehetővé teszik a határsértők felderítését,
akik nemcsak gumicsónakokon, hanem összekötött uszadékfákon és palackokon is igyekeznek átkelni a folyón – mondta a politikus.
Másnap rendkívüli rendőrfőkapitányi értekezletet tartott Pintér Sándor belügyminiszter Bácsalmáson, a Magyarország schengeni határszakaszán „felerősödött migrációs nyomás miatt”. Az értekezleten a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója, az országos rendőrfőkapitány és helyettesei, a budapesti és a megyei rendőrfőkapitányok, továbbá a velük azonos jogállású rendőri vezetők vettek részt.
A miniszternek a Bács-Kiskun és a Csongrád megyei rendőrfőkapitány, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője tett jelentést a határőrizet és az embercsempészés elleni fellépés helyzetéről. A jelentések kitértek a határvédelmi képesség megőrzése érdekében alkalmazott intézkedésekre, amelyeket az újonnan megjelenő és elterjedő módszerek követeltek ki.
Arról beszéltek, hogy egyre növekvő számban vannak azok az illegális migránsok, akik kivágják a vasúti konténereket és azokban bújnak meg. Az ilyen esetek felderítésére alkalmazott eszközt részletesen ismertették a miniszterrel.
A miniszter a feladatszabó értekezletén Balogh János országos rendőrfőkapitány arról beszélt, hogy a magyar rendőrség eleget tud tenni Magyarország schengeni határvédelemre vonatkozó vállalásainak. Itt is
előkerült a hírszerzés:
Papp Károly, a BM közbiztonsági főigazgatója ezekre és a FRONTEX elemzéseire hivatkozva kiemelte, hogy a magyar rendőrségnek tartósan kell berendezkednie a migrációs nyomás kezelésére. Arra is felhívta a figyelmet, hogy kizárólag komplex intézkedések eredményezhetnek sikert a határőrizet és az embercsempészés elleni fellépés területén.
Pintér Sándor – egy héttel az incidens előtti – összegzése szerint a rendőrség „jól vizsgázott határaink védelmében”,
áldozatvállalását a társadalom elismeri. A rendőrség bemutatott eredményei megerősítik korábbi tapasztalatát, amely szerint a rendőri szervek, a honvédség erői és a polgárőrség együttműködése kiváló. Ugyanakkor szorgalmazta, hogy ebbe az együttműködésbe vonjanak be minél több, az érintett határszakaszokon jelen lévő személyt, szervezetet. Pintér
további eredményeket vár a drónok alkalmazásától,
s feladatul szabta a máshol már bevezetett határvédelmi technikai lehetőségek felkutatását, alkalmazhatóságuk vizsgálatát.
Egy nappal később (január 22-én) Bakondi György azt közölte, hogy
a magyar hatóságok éjjellátó és hőérzékelő rendszerekkel, drónokkal és helikopterekkel vigyázzák az államhatárt.
Tehát a migrációs nyomás a határon folyamatosan egyre csak nő, és ezt a kormány látja is hosszú ideje. Ahogyan rendre elégedett a megtett intézkedésekkel is, most mégis zavartalanul áttörhette a határt 60 (80?) személy néhány „portás” szeme láttára.
Az talán aligha véletlen, hogy a létszámra vonatkozó kérdések elől szigorúan elzárkóznak az illetékesek. A katonákra vonatkozó adatokról (ha azok a valóságnak megfelelőek) szóltunk. A határvédelemért elsőrendűen felelős rendőrség azonban semmit se közöl. Az InfoRádiónak január közepén mindössze annyit árultak el, hogy 2015 óta 20 ezer magyar katona teljesített szolgálatot a magyar–szerb határon, január 6-tól kétszeresére emelték (tehát múlt időben!) ezt a számot.
A BM megelégedett annyival, hogy tavaly 17 200, csak decemberben 3299, 2020 január 1-jén 212, az év első tizenkét napjában pedig 1630 migráns próbált illegálisan bejutni Magyarország területére gyalog, vonaton, taxival, vízen és alagúton. Az elmúlt egy évben százezerre nőtt, vagyis megduplázódott a balkáni útvonalon tartózkodó bevándorlók száma. Erre reagálva döntöttek most a határvédelem megerősítéséről, sőt, január 13-tól a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezredének Baja nevű járőrhajója is megkezdte a járőrözést a Tisza déli szakaszán – írták tehát január 14-én.
A zavaros és információínséges közlésekre magyarázatul szolgálhat a Népszava tavaly áprilisi írása, amely arról tudósít, hogy lasszóval fogják a déli határvadászokat. Akiknek háromezres bővítéséről a kormány 2016. augusztusában döntött. Az az ígéret is elhangzott, hogy három hónapon belül feltöltik az állományt. Ehhez képest akkor nyolc hónap alatt majdnem hatodára esett vissza a frissen végzett határvadászok száma, legutóbb már csak 22-en álltak szolgálatba a Készenléti Rendőrségnél.
Ahogyan pár napja írtuk, nem akarunk tápot adni a konteóknak, de ekkora – legalábbis szavakban – erőfeszítések, odavezényelt erők és eszközök láttán legalábbis magyarázatra szorul néhány körülmény. Már csak azért is, mert – mint láttuk – hosszú ideje
rendszeresen arról beszélnek, hogy a „migrációs helyzet fokozódik”, de minden eszköz és a szükséges létszám rendelkezésre áll,
aztán mégis… Eközben egyre többen úgy vélik, hogy az elmúlt hetekben kiötlött hívószavak („munka nélküli kifizetés” cigányoknak és a bebörtönzöttek, valamint az ügyvédek elleni kampány) vékony jégnek bizonyulhatnak. Tehát „jókor jöttek” a határsértők. A konteó nem először táplálkozna ebből: tavaly ősszel látott napvilágot az az – állítása szerint – leszerelt rendőr által közzétett írás, amely a 2015 őszi menekülthullámban vélte felfedezni a TEK kezenyomát.
Koronavírus-fertőzés gyanújával vizsgálnak egy beteget, aki a ferihegyi reptérre érkezett – értesült az Index. Már 12 ezren betegedtek meg a vírusban, 259 kínai a halálos áldozatok száma. Nálunk börtönüzemben kezdték meg a maszkok gyártását.
Kora délután a Liszt Ferenc repülőtéren elkülönítettek egy lázas utast, akit koronavírus-fertőzés gyanújával vizsgálnak – írta az Index. Forrásuk szerint a férfi nem kínai nemzetiségű, de állítása szerint nemrégiben járt Vuhanban, a koronavírus-járvány kiindulópontjában. Úgy tudják, az illető az Emirates légitársaság járatával érkezett a fővárosba. Az esetről a reptéri egészségügyi szolgálatot ellátó AMS mentőszolgálat értesítette az Országos Mentőszolgálatot, amely életbe léptette az ilyen helyzetekre kidolgozott protokollt. Egy olvasójuk délután 2 óra körül látott a ferihegyi gyorsforgalmi úton egy mentőautót befelé tartani, amely megkülönböztető jelzést használt, és a sofőr fehér izolációs ruhába volt öltözve. (A reptér péntek estétől valamennyi közvetlenül Kínából érkező utast megvizsgál.)
A Budapest Airport egyelőre semmilyen tájékoztatást se adott, ahogyan más
hivatalos részről se közöltek információt
erről. A reptérüzemeltető csak az általános információs táblát tette közzé pár órája.
Forrás: Facebook
A koronavírus pedig megállíthatatlannak tűnően terjed. A Johns Hopkins Egyetem információs oldalán, már 12 024 fertőzöttet tartanak nyilván világszerte, az elhunytak száma (mind kínai) 259. Az igazoltan felgyógyultak is csak 287-en vannak eddig. A koronavírus terjedését szemlélteti a grafikon január 20-a óta.
Ezen jól látható, hogy – noha további 26 országban regisztráltak fertőzést – a betegek elsöprő része, 11 860 kínai területen történt, 7153 Hubej tartományban, ahol az elhalálozások zöme (249) is megtörtént.
Az amerikai szakhatóság, a CDC új fényképet közölt a vírusról.
A koronavírus. Forrás: CDC
Magyarországon – bár már az elmúlt év végén kiderült a járvány ténye és lehetséges természete – teljes hiány alakult ki a lakosság számára megvásárolható maszkokból, amelyeket nem pótoltak. Ezen a Belügyminisztérium azzal próbál enyhíteni, hogy
soron kívül elkezdte a maszkok gyártását a büntetés-végrehajtási szervezet.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) szóvivője szombaton a debreceni büntetés-végrehajtási intézet gyártóüzemében elmondta, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs pénteki ülésén elfogadott akciótervében a BVOP feladatául szabta, készítse elő az egészségügyi védőfelszerelések gyártására történő átállást.
Orosz Zoltán alezredes közölte, hogy a védőmaszkok gyártásához minden alapanyag rendelkezésre áll, a fogvatartottak hosszított idejű váltásban, napi 12 órán át készítik, csomagolják a maszkokat, amelyből
húszezer darab gyártására képes naponta az üzem.
Ezzel folyamatosan nő az árukészlet, de már most jelentős raktárkészlettel, több mint 320 ezer védőmaszkkal rendelkeznek. A maszkokat az ország több pontján kialakított raktárakban tárolják, ahonnan szükség esetén azonnal szállíthatják a felhasználókhoz.
A vírus terjedése miatt eddig két kínai légitársaság jelentette be, hogy
felfüggesztik budapesti járataikat.
Jövő péntektől a Hainan Airlines március 27-ig nem repül Ferihegyre a Csungking-Budapest járaton. Korábban a Shanghai Airlines tudatta, hogy a Csengtu-Budapest járatot február 4. és március 28. között, a Hszian-Budapest járatot február 6. és március 26. között felfüggeszti. A Sanghaj-Budapest járat az eredeti menetrend szerint közlekedik.
A Hainan esete azért különös, mert ennek budapesti megjelenését múlt pénteken Szijjártó Péter jelentette be diadalmasan.
A Hainan Airlines új, Csungking és Budapest között közlekedő járatának avatási ünnepsége. MTI/Kovács Tamás
Akkor,
amikor már tombolt a koronavírus, és egyértelmű volt, hogy annak központja Kína.
És amikor egyre több országban kezdték el felülvizsgálni az onnan induló turizmuskapcsolatokat.
FRISSÍTVE
Nem fertőződött koronavírussal a férfi – közölte a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa. Szlávik János elmondta, hogy a fiatalember nem mutatja a betegség egyetlen tünetét sem, nem lázas, nem fullad, nem köhög. Megfigyelésre kórházban marad, de ezt nem a betegség gyanúja, hanem a kimerültség indokolja – hangsúlyozta.
A főorvos tájékoztatása szerint a férfi a járvány gócpontjaként ismert közép-kínai Hupej tartomány székhelyén, Vuhanban járt egyetemre. A várost január 23-án hagyta el, vasúton Hongkongba, majd repülőn Európába utazott, és átszállással érkezett Budapestre. Utazása során átesett testhőmérséklet-ellenőrzésen, de nem volt lázas, így továbbengedték – tette hozzá Szlávik János.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
