Fontos

Hazaárulás vagy hazafias tett

Hazaárulás vagy hazafias tett az uniós forrásokat a jogállamisághoz kötni?  Ne siessenek a válasszal, mert messze nem olyan egyszerű, mint az elsőre tűnik! Sőt, a jobboldali véleményhuszárokat és kormányzati kommunikációs inasokat is óvom attól, hogy zsigerből a hazaárulással tegyék egyenlővé a Magyarországnak járó források visszatartását, hiszen Orbán Viktor 2006-ban (akkor még ellenzéki pártvezetőként) maga követelte ugyanezt a néppárti frakció előtt szónokolva.

Lassan tehát a testtel és óvatosan a minősítésekkel, mert hamar saját vezérükre hullhat vissza. A kérdést pedig nem véletlenül teszem fel, hiszen jelenleg is zajlik a következő hétéves uniós költségvetés előkészítése. Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács új elnöke, a belga Charles Michel a napokban egy olyan új javaslattal állt elő, amely ugyan egy fokkal előnyösebb Magyarország számára: a kohéziós források borítékja például vastagabb lehet a korábban javasoltnál, de így is komoly veszteségeket szenvedünk el a NER politikája miatt.

Orbán Viktor annak persze részben örülhet, hogy az uniós kifizetéseket az EiT elnöke úgy kötné a jogállamiság tiszteletben tartásához, hogy nem a források blokkolásának feloldásához, hanem eleve a kifizetések felfüggesztésének elrendeléséhez kellene minősített többség a Tanácsban. Az állam- és kormányfők most csütörtökön ülnek össze Brüsszelben, hogy többek között erről is tárgyaljanak.

Szeretném világossá tenni, hogy nem fogok megszavazni olyan hétéves költségvetést, amely kibúvót ad a renitens kormányoknak; amely megtűri és hagyja, hogy például a fideszes oligarcha-kormány szétlopja és saját céljaira fordítsa a magyar embereknek járó uniós forrásokat. Egyelőre sikerrel megküzdöttünk azért, hogy az eredeti költségvetési javaslattól eltérő módon jóval több – bár személyes véleményem szerint még így sem elégséges – fejlesztési forrás jusson, például Magyarország számára. Ebben az Európai Parlament progresszív többsége – a szociáldemokraták, a néppártiak, a zöldek és a liberálisok – közösen léptek fel, világossá téve az Európai Tanács vezetője felé: abszolút többségünkkel meg fogjuk vétózni a büdzsét, ha bizonyos feltételek nem teljesülnek, így például a kohéziós források érdemi növelése.

A jogállamisági kritérium és az azzal kapcsolatos mechanizmus szintén elengedhetetlen, hiszen rendszerszintű az európai értékek fenyegetése és az uniós források ellopása.

Nekem a magyar emberek érdekeit kell képviselnem, ezért meg kell védenem minden egyes eurocentet, amely nem a magyar emberek életének javítását szolgálja, hanem a Fidesz családi maffiájának kasszájában köt ki. Olyan mechanizmusokat kell, hogy találjon az Unió, amely a korrupt kormányzatokat megkerülve, közvetlenül biztosít forrásokat. A Fidesz hiába vagdalkozik a jogállamisági kitétel ellen, nagyon egyszerű a probléma megoldása: tessék visszatérni a tisztesség talajára, betartani a jogállami normákat és beszüntetni a rendszerszintű állami korrupciót.

A Fidesz legjobban tenné, ha haladéktalanul csatlakozna az Európai Ügyészség intézményéhez, ezzel is bizonyítva elhivatottságát az átláthatóság és az uniós közpénzek tisztességes felhasználása iránt. Ilyen egyszerű.

Mi a Fidesz helyett is megküzdünk a Magyarországnak járó források növeléséért, az viszont egyedül a Fideszen múlik, hogy ezek lehívását blokkolni fogják-e a jövőben. Nekem nincs és nem is lehet más lehetőségem, mint a rendelkezésemre álló eszközökkel biztosítani, hogy a magyar embereknek járó fejlesztési források ne tűnjenek el útközben a kormányzati közpénzszivattyúban.

A címben szereplő kérdésre tehát a válasz csak egy lehet. Az uniós források kifizetésének esetleges felfüggesztése nem hazaárulás, sokkal inkább hazafias tett, hiszen ezzel megakadályozható, hogy a magyar embereknek járó közpénz egy korrupt állami maffiaszervezet kezébe kerüljön.

Egy tisztességes és józan világban épp az merítené ki a hazaárulás fogalmát, ha a haza javát szolgáló támogatásokat tudatosan ellopják. Óvatosan tehát a szavakkal! Főleg azoknak, akik visszaélve hatalmi pozíciójukkal évek óta könyékig túrnak a közösség vagyonában.

Újhelyi Isván

Gulyás, a zsidók és az ország egésze

Álljon itt egy hosszabb idézet Gulyás Gergely miniszter csütörtöki sajtótájékoztatójából.

Nem vitás, hogy Magyarország számára a náci megszállás és a szovjet megszállás egyaránt tragikus volt. (…) Az a rombolás, amelyet Budapestnek jelentett a náci megszállás, majd ezt követően a szovjet megszállás, az ezen ország történetének legtragikusabb fejezetei közé tartozik. … Még annyit megengednek ehhez a kérdéshez, hogy ha már itt érzékenyítésről meg ezekről a kategóriákról szoktunk beszélni, nehéz azt vitatni,

tényszerűen igaz, sokak számára a szovjet megszállás, az valóban a náci megszállás után a túlélést hozta. A zsidóság a német megszállást túlélő része számára ez például így volt.

És ezzel egyidejűleg a szovjet megszállás olyan nőkkel szembeni tömeges nemi erőszakot valósított meg az országban, ami egészen elképesztő mértékű. Érdemes a történészeknek az ezzel kapcsolatos megbetegedésekről szóló írásait olvasni. Csak a szovjet megszállást követően nyolcszázezer nemi betegségről beszélhetünk, amelyek ilyen erőszakos cselekedetek következtében álltak elő vagy következtek be. Tehát azt szeretném csak jelezni, hogy ha a társadalmi érzékenységről beszélünk, akkor senki nem vitathatja azt, hogy aki a szovjet megszállásnak köszönhetően élte túl azt a borzalmat, amit át kellett élnie a német megszállás alatt, annak ez egy jó hír volt. De az ország egészének viszont tragédia volt, és rabságból rabságba jutottunk.”

Gulyás miniszter fejtegetésében terrorházás történelemszemlélet jelenik meg, amely ismeretes módon az egyik oldalon az alig féléves–háromnegyed éves nyilas uralmat, a másik oldalon a több mint négy évtizedes szocialista rendszert tekinti egyként diktatúrának,

és amely az orbáni alaptörvényben úgy jelenik meg, hogy a német megszállás idején ugyanúgy nem volt szuverén Magyarország, mint a szovjet hadsereg magyarországi jelenléte idején.
Ez végül is nem meglepő, Gulyás Gergely 2010 óta a Fidesz fontos, mégpedig egyre fontosabb, egyre nagyobb szerepet kapó politikusa, aki ráadásul részese volt az orbáni alaptörvény előállításának. Gulyás egy fontos elemet tesz hozzá ahhoz, amiben Schmidt Máriától Szájer József alaptörvény-szövegezőn és magán Orbán Viktoron át Gulyás Gergelyig sokan egyetértenek. Megjelöli, hogy melyik időszak kinek volt tragikus. Az, amit ezekben a mondatokban szovjet megszállásként jelöl meg, más szövegekben kommunista diktatúraként szoktak leírni, „az ország egészének”. A német megszállás, a nyilas uralom „a zsidóságnak”. Nemcsak nekik, hiszen „például a zsidóságot” jelöli meg kárvallottként, de semmiképp sem, mint a szovjet megszállás esetében, „az ország egészét”.

Mit is írt Naplójának sokat idézett soraiban Márai Sándor?

„Az oroszok olyanok, amilyenek, semmit nem ígértek nekünk, semmit nem akartak tőlünk, mi üzentünk hadat nekik, s most a fegyver jogán érkeztek hozzánk, legyőzött országba, mely jogcím nélkül megtámadta hazájukat. Nem illethetjük őket szemrehányással.”

Természetesen szörnyű volt nemcsak nők százezreinek megerőszakolása – amit amerikai katonák is elkövettek az általuk megszállt országokban, a szovjetek pedig, mint Milovan Gyilasztól tudjuk, a velük szövetséges Jugoszláviában is –, és szörnyű volt a sok százezer magyar hadifogoly elhurcolása is a Szovjetunióba munkára. Márainak mégis igaza van annyiban, hogy mindezt megelőzte, hogy Magyarország a náci Németország szövetségeseként rátámadt a Szovjetunióra, és hadserege megszállóként rémtetteket követett el ukrán és orosz területeken.
A német megszállásnak semmiféle ilyen előzménye nem volt. Nem lehet a kettőt párhuzamba állítani. Ahogy nem lehet a Terror Háza módjára a négy évtizedes kommunista rendszer a nyilas uralommal állítani párhuzamba akkor sem, ha szörnyűséges volt a Rákosi-rendszer terrorja is és az 1956 utáni kádári megtorlás is.
Az, hogy hol van hasonlóság és hol vannak a különbségek a két megszállás illetve a kétféle diktatúra, kétféle terror között, sokak által sokszor tárgyalt kérdés, amit itt most nem elemzek. A Gulyás által tett megkülönböztetés, miszerint az egyik „az ország egészét” sújtotta, a másik pedig „például a zsidóságot”, fontos sajátossága a fideszes történelemképnek. Gulyás ezt most ilyen félreérthetetlen módon kimondta.

Újra nemzeti konzultálnak

A „börtönbizniszről”, a gyöngyöspatai romák kárpótlásáról is nemzeti konzultáció lesz – jelentette be Orbán Viktor. Áttételesen jogerős bírósági döntések megkérdőjelezéséhez akarnak támogatást szerezni.

Újabb nemzeti konzultációt jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz balatonfüredi kihelyezett frakcióülésén – értesült a Magyar Nemzet online. A kormányfő megtartotta szokásos zárt körű beszédét a Fidesz-KDNP frakció képviselőinek. Ezen bejelentette, hogy ismét nemzeti konzultációt indít a kormány. Orbán szerint a kormány az elmúlt tíz évben sok jelentős kérdésben kikérte a magyar emberek véleményét, és „közös döntéseik igazolták a nemzeti egyetértés erejét”.

Orbán fő témaként azt a problémát fogalmazta meg, hogy „egyes aktivistacsoportok számára az erőszakos bűnözők jogai fontosabbak lettek a törvénytisztelő emberek jogainál”. Ez tehát az úgynevezett „börtönbiznisz”, ami a január eleji évi egyszeri sajtótájékoztatón került szóba először.

A miniszterelnök tájékoztatása szerint a nemzeti konzultáció keretein belül ez alkalommal több témában is kikérik az állampolgárok véleményét. A kormány tudni szeretné, miként vélekednek a magyarok „az iparággá vált börtönbizniszről”, a feltételes szabadságra bocsátás szigorításáról, a Szeviép-üggyel összefüggésben felmerült bírói korrupció gyanújáról és a gyöngyöspatai romák kárpótlása kapcsán felszínre került kérdésekről.

Orbán közlése szerint a konkrétumokról Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatja majd a nyilvánosságot a csütörtöki kormányinfón.

A visegrádi fővárosok polgármesterei Brüsszelben lobbiznak

Budapest, Prága, Pozsony és Varsó polgármesterei arról akarják meggyőzni Brüsszelt, hogy közvetlenül nekik utaljon át uniós pénzeket a nemzeti kormányok megkerülésével. Arra hivatkozik a négy főváros polgármestere, hogy ők betartják az európai normákat míg a kormányok sok esetben a saját klientúrájuknak juttatják az uniós pénzeket.

Brüsszel szimpatizál, de nem sokat tehet

330 milliárd euró lesz a kohéziós alapokban a következő uniós költségvetésben, mely 2021-ben indul. Erről a hatalmas összegről már megindult az alkudozás. Erről tárgyalt a többi között Berlinben Orbán Viktor Angela Merkel kancellárral. Németország mint befizető állam meg kívánja határozni, hogy ki és mire költi az uniós pénzeket – hangsúlyozta Angela Merkel. Orbán Viktor abban a csapatban lobbizik, mely nettó haszonélvezője az uniós pénzeknek.

Az Európai Unió jelenlegi szabályai szerint nem sokat tehet a fővárosok érdekében anélkül, hogy a nemzeti kormányok ne szóljanak bele a pénzek elköltésébe. Külön gondot jelent ebből a szempontból, hogy a fővárosok jóval gazdagabbak mint a vidék. Mindegyikük jóval túl van az egy főre jutó uniós GDP átlagon míg Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia alatta helyezkedik el.

Az EU-nak nemcsak szavakban kell támogatást nyújtania

A négy főváros polgármestere azt hangsúlyozza szerdán Brüsszelben, hogy ha az Európai Unió komolyan veszi a saját elveit, akkor anyagilag is támogatnia kell azokat, akik kiállnak ezért. Míg a visegrádi államok kormányai gyakran szembekerülnek Brüsszellel, mert megsértik az uniós előírásokat, a fővárosok ellenpéldát kívánnak nyújtani. Ehhez viszont pénz kell hiszen a nemzeti kormányok távolról sem adnak annyit a fővárosuknak mint amennyit azok az állam kasszájába befizetnek.

Karácsony Gergely arról nyilatkozott a brüsszeli Politico-nak, hogy Budapesten sok szociális és infrastrukturális probléma megoldatlan. Ha ebben nem kap segítséget, akkor ennek hátrányait az egész ország megérzi majd. Brüsszel szimbolikus programok támogatásával jelezhetné a közvéleménynek egész Európában, hogy számára mennyire fontos a populizmus elleni fellépés – nyilatkozta a Politiconak Prága városának polgármestere.

Ki(be-)tiltják a civil szervezeteket?

A nem kívánatos civil szervezetek lehetetlenné tétele látszik körvonalazódni. A kormány kutatóintézete „megmérte”, hogy a lakosság 61 százaléka kitiltaná a külföldről finanszírozott NGO-kat, most pedig ugyanez már „nemzetbiztonsági kockázatról” értekezik.

A „börtönbiznisz” és a szegregáció miatti kárpótlás „munka nélkül szerzett jövedelemmé” nyilvánításának, illetve jogvédő szervezetek ebben játszott szerepének folytatása sejlik fel a a legutóbbi napok fejleményeiből. Vagyis a kormánytól anyagilag is független civil szervezetek működésének lehetetlenné tétele. Az angol betűszóval NGO-k – különösen néhány kiemelt szerepű: például Helsinki Bizottság, TASZ, Transparency International – régóta tüske a köröm alatt, ami „megoldásért kiált”.

Először pár napja tudhattuk meg a kormánymédia egyik fontos megmondóembere, Kiszelly Zoltán blogjából, hogy a Századvég

„friss kutatása szerint a magyarok többsége (61%) betiltaná a külföldről pénzelt, politizáló ’civil’ szervezeteket”.

Ennyi. Se bővebb tudnivaló, se nagyobb publicitás. Kedden azonban már az állami hírügynökséghez juttatta el „elemzését” a Századvég Alapítvány arról, hogy

nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek

a „külföldről finanszírozott” nem kormányzati szervezetek Magyarországon.

Az írják, hogy az NGO-k – kihasználva intézményi beágyazottságukat, belső és külső kapcsolati hálózatukat – képesek nemzetbiztonsági jelentőségű tevékenységet kifejteni. Kiemelten foglalkoznak az írásban az érintett szervezetek által kezdeményezett

adatigénylési, börtönkártalanítási és rászorulókkal kapcsolatos „stratégiai” peres eljárásokkal.

Számos fejlett demokratikus jogállamhoz hasonlóan Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény prioritásként kezeli az ország gazdasági biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékok és cselekmények kiszűrését – írták.

Majd ismertetik azt az „elemzési” eredményt, hogy a globalizált világban a biztonság nem a határoknál kezdődik, a távoli biztonsági kockázatok, kihívások és veszélyforrások drámai gyorsasággal kerülhetnek a határokon belülre. A nemzetállamok elsődleges biztonsági érdeke a szuverenitás, a területi integritás és az alkotmányos rend védelme. Mindezen garanciális feltételek az elmúlt időszakban korábban nem tapasztalt támadások célpontjai lettek a világ számos pontján – áll a szövegben.

Ez a megállapítás abban nyer értelmet, hogy „egyértelmű bizonyítékok vannak” arra, hogy Izraelben 2012-ben és 2015-ben Soros György milliárdoshoz köthető szervezetek a jobboldali kormány leváltását próbálták elősegíteni, illetve belpolitikai befolyásolási tevékenységet fejtettek ki. Innen már csak egy lépés az, hogy

„a magyar jogalkotónak szintén empirikus tapasztalatai vannak abban a tekintetben, hogy a Soros György nevéhez köthető NGO-k körül belátható időn belül átláthatatlanság, káosz, az általános nemzetbiztonság fenyegetettsége áll elő”.

Ilyen nagy munkát igénylő közvéleménykutatás (illetve a kérdések pontos leírásának nem ismertetése), majd egy egész „elemzés” célirányos végkövetkeztetése, és ezek adagolt nyilvánosságra hozatala aligha lehet véletlen. Az eddigi kísérletek kudarca után tovább kell lépni. A Lex Soros besült (nem sikerült egyetlen fillér különadót se bevasalni az „illegális migrációt támogató” jogvédő szervezetektől) és ezek

az NGO-k változatlan vehemenciával perelik ki az eltitkolni kívánt közadatokat, illetve folytatják a különféle társadalmi kisebbségi csoportok érdekképviseletét.

Ráadásul az EU nyomására elállni kényszerültek attól, hogy az efféle kényes ügyeket a rendes bíróságokból kiszakított közigazgatási felsőbíróság vizsgálja felül.

A nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánítás nem eredeti ötlet. Putyin Oroszországában csaknem nyolc éve nyilvánították „külföldi ügynöknek” azokat az NGO-kat, amelyek külföldről kapnak támogatást és „politizálóak”. A „külföldi ügynök” skarlát bélyegét pedig minden nyilvános iratukon fel kellett tüntetniük. Mindennek logikus folytatása lett a nem kívánatos külföldi szervezetek listázása, amelyek az előbbi NGO-knak nyújtanak támogatást, és amelyek ezzel „nemzetbiztonsági kockázatot” hordoznak.

Ha nem puszta erőfelméréssel van dolgunk, akkor valami készül. Orosz mintájú betiltás talán nem, de a külföldi pénzügyi hátterű NGO-k működésének de facto lehetetlenné tétele lehetséges. Ez azonban nemzetközi erőfelmérés is lenne, mert ezen civil szervezetek legjelentősebb financiális háttere nem Soros György, hanem az EU.

Érdekegyeztetés a fővárosban

Megtartotta alakuló ülését a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács (Főét). A háromoldalú fórumban öt szakszervezeti, öt munkaadói szövetség, és a fővárosi önkormányzat képviselői foglalnak helyet. Karácsony Gergely szerint legalább Budapesten másképpen kormányozzanak.

A Fővárosi Érdekegyeztető Tanács (Főét) ülésén Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, reményeik szerint a tanács az elkövetkező években olyan fórum lesz, amelyben a munka világát érintően a résztvevőkkel minden kérdést meg tudnak beszélni. A Főét önmagában nem tudja megoldani a hiányzó országos érdekegyeztető folyamatok hiányát, de nagyon hasznos lehet abban, hogy

„legalább a fővárosi helyi kormányzás más elvek mentén történjen”

– mondta.

A főpolgármester szerint arra kértek mandátumot a budapestiektől, hogy nyitott kormányzást indítsanak el és a város érintő ügyekben ne egyszerűen a hatalmi viaskodás legyen a meghatározó.

Ne arról szóljon a politika, hogy ki kit győz le,

hanem arról, hogyan oldják meg a város problémáit közösen. Pozitív tapasztalatuk az, hogy – a főváros és a kormány képviselőiből álló – Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában sokkal konstruktívabban tudnak beszélni a város ügyeiről, mint „talán azt sokan gondoltuk”.

A testület munkavállalói oldalának soros elnöki tisztségét betöltő Kordás László (a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke) üdvözölte a Főét megalakítását és nagyon fontos lépésnek nevezte Budapest életében, hiszen – mint mondta – a párbeszédnek nincsen alternatívája, „nem lehet erőből megoldani a problémákat”. A munkaadói oldal soros elnöke, Rolek Ferenc (a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke) alapvető érdeknek nevezte, hogy részt vehessenek a tanács munkájában és kifejthessék a véleményüket. Azt mondta, számos olyan fővárosi témakör van, amelyekben az eszmecserének helye van, és erre példaként említette a fővárosi gazdaságfejlesztést, a közlekedés, logisztika, területfejlesztés, az oktatás, szakképzés, foglalkoztatás, munkavédelem, valamint az okos város kérdését.

Az alakuló ülésen elfogadták a tanács ügyrendjét.

A Főét két oldalán ugyanazok a szervezetek vesznek részt, amelyek a rendszerváltástól 2011 közepéig működött Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) képviselték a munkavállalókat és munkaadókat.

Az OÉT-et az Orbán-kormány )pontosabban törvénymódosítással a parlament) felszámolta. A helyébe léptetett Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot felpumpálták olyan szervezetekkel (például egyházak), amelyekkel érdemleges érdekegyeztetés nem folytatható.

A Fővárosi Közgyűlés 2019. december 11-én döntött a tanács létrehozásáról. A testület feladata a munkavállalók, a munkáltatók és a fővárosi önkormányzat érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások kialakítása. Ugyancsak feladata a tanácsnak a felek között a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő ügyekben kialakuló konfliktusok megelőzése, rendezése, valamint az információcsere, javaslatok, döntési alternatívák vizsgálata.

A testület véleményezi a munka világát, a munkaviszonyt, a foglalkoztatáspolitikát, a munkavégzés és a foglalkoztatás feltételeit érintő fővárosi közgyűlési és bizottsági, valamint – ha a főpolgármester szükségesnek tartja – a főpolgármesteri döntések tervezetét. A tanács nyomon követi és elemzi Budapest munkaerő-piaci helyzetét, a közép- és hosszú távú munkaerőpiaci fejlesztési irányokat, ezzel összefüggésben a városfejlesztés közép- és hosszú távú irányait, a fővárosi önkormányzat és az általa irányított gazdasági társaságok, költségvetési intézmények foglalkoztatási viszonyait.

A Főét megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerőpiaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő fővárosi önkormányzati stratégiákat, koncepciókat, valamint a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket is.

Elkezdődött Gyárfás Tamás pere

Háromnapos vallomással készül Gyárfás Tamás az ellene és Portik Tamás ellen zajló büntetőperben, amelyben Fenyő János meggyilkolásában felbujtóként vádolták meg. Gyárfás ártatlannak tartja magát.

Nem tudni, hogy a véletlen műve vagy valamilyen fekete humor terméke, mindenesetre éppen azon a napon kezdődött el a Fővárosi Törvényszéken a Fenyő János megölésével kapcsolatos per, amelyen 1998-ban a merénylet történt a médianagyvállalkozó ellen. Az ügyészség Gyárfás Tamást vádolta meg azzal, hogy felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberöléssel megölette Fenyőt. Gyárfás vádlott-társa Portik Tamás.

Gyárfás arra készül, hogy szinte maratoni hosszúságú, három napon át tartó vallomásban tisztázza magát. Az új büntetőjogi szabályok alapján ha beismerné a vádat, 12 év fegyházat és 10 év közügyektől eltiltást kaphatna. A novemberi előkészítő ülésen is azonban azt mondta, hogy ártatlan.

A Fővárosi Törvényszéken novemberben elhangzott vád szerint Gyárfás eltakarította az útból Fenyő Jánost, a VICO-birodalom tulajdonosát. Vitájuk a Nap TV körül zajlott: Fenyő szerette volna megszerezni Gyárfástól az akkoriban magas nézettségű reggeli műsort, a Nap-keltét gyártó céget. A nézeteltérés részben a nyilvánosság előtt zajlott, az ügyészség szerint Gyárfás ennek akart véget vetni.

Erre 1997-ben került sor, úgy, hogy megbízta az azóta elhunyt Tasnádi Pétert a gyilkossággal. A volt felesége elleni támadás miatt is elítélt férfi 12 millió forintért vállalta a gyilkosságot, de a 6 milliós előleg átvétele után nem teljesítette a megbízást. (Ezt egyébként Tasnádi maga állította.)

A vádirat szerint Gyárfás ezután Portik Tamáshoz fordult, aki az alvilágban ismerten erőszakos figura volt. Az ügyészség verziója szerint Portik az Aranykéz utca bombamerénylet miatta azóta életfogytiglani fegyházbüntetésre elítélt Josef Rohácot bízta meg a gyilkossággal. Erre 1998. február 11-én került sor a II. kerületi Margit utcában: a piros lámpánál Mercedesében a volánnál ülő Fenyőt egy gépkarabéllyal kivégezte.

Gyárfást 2018. április 17-én gyanúsította meg a rendőrség. Ennek alapja a Portik által készített hangfelvételek sora. Ezeket Portik 2002–2004 között titokban készítette a Gyárfással folytatott beszélgetések során. Gyárfás szerint ezekben a helyenként érthetetlen, rossz minőségű szövegekben semmi konkrét bizonyíték sincs a gyilkossággal megbízásra.

A Fővárosi Törvényszék bírája, Póta Péter egyesítette a Fenyő-ügy külön indult két büntetőeljárását. (Azért indult külön a két eljárás, mert ebben az ügyben Portikot korábban felmentették, aminek következtében újból nem emelhettek ellene vádat, hanem perújítást kezdeményezett az ügyészség.)

Az ismert egykori médiavállalkozó és úszószövetségi vezető megismételte korábbi álláspontját. Eszerint vitája Fenyővel a gyilkosság előtt lezárult, semmi oka se lett volna eltenni őt láb alól.

Gyárfás tehát legalább három napon át tartó védbeszédre készül. A két vádlotton kívül mintegy ötven tanú tehet vallomást a vád vagy a védelem idézésére.

A sas tárgyal Merkellel

Minden rendben van a német-magyar kapcsolatokban, legalábbis ez derül ki az Orbán Viktor és Angela Merkel közti tárgyalás előtti nyilatkozatokból. Merkel szerint közös úton jár a két ország.

„A sas leszállt” megjegyzéssel közölte a képet Orbán Viktor, amikor földet ért a honvédség nem kormánygépe Berlinben. A kétoldalú megbeszélés előtt Orbán arról beszélt, hogy, hogy biztosan találnak olyan megállapodási lehetőséget az Európai Unió következő, többéves költségvetése ügyében, amely mindenkinek jó lesz, de ehhez még idő kell, a következő uniós büdzsé is téma lesz az Angela Merkellel folytatandó tárgyaláson – közölte Orbán Viktor. Bár a magyar és a német nézőpont más, vannak olyan európai vezetők, akik nem először dolgoznak uniós költségvetésen, és biztosan találnak megállapodási lehetőséget – mondta. Hangsúlyozta: beszélni fognak kétoldalú kérdésekről, de ezeknek európai dimenziójuk is van.

Angela Merkel ragaszkodik ahhoz, hogy a márciusi EU-csúcson megvitassák az európai versenyképesség és iparpolitika kérdéseit. Ez lényeges találkozó lesz, hiszen a legfontosabb kérdés ma az, hogy miként nyerheti vissza versenyképességét Európa – mondta Orbán.

Emlékeztetett arra, hogy 2018 júliusi találkozójuk alkalmával a kancellár „pozitív agendára” tett javaslatot, amely az innovációs, digitalizációs, hadiipari és kutatás-fejlesztési együttműködést tartalmazta. Most ennek eredményeit is áttekintik. Az elmúlt években csúcsot döntött a magyar-német kereskedelmi forgalom, amelynek értéke 2019-ben az 55 milliárd eurót is meghaladhatja Orbán szerint.

Az EU bővítéséről Orbán azt mondta, hogy Magyarország szószólója a bővítésnek. Az egész nyugat-balkáni bővítés kulcsországa Szerbia, a tárgyalásokat fel kell gyorsítani az országgal, mert felvétele garancia a térség stabilitására – mondta.

Angela Merkel szerint közös úton jár Németország és Magyarország, gazdaságuk nagyon szorosan összekapcsolódott. Kiemelte, hogy az európai csúcstalálkozókat leszámítva legutóbb 2019 augusztusában Sopronban, a határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen találkozott Orbán Viktorral, ami jól mutatja azt a közös utat, amelyet a két ország a berlini fal leomlása óta megtett.

A gazdasági együttműködés is rendkívül szoros, és nemcsak Magyarországgal, hanem a visegrádi országcsoport egészével – tette hozzá a német kancellár. Kiemelte, hogy a magyar gazdaság fejlődése „nagyon-nagyon pozitív”, ami az EU-nak is tulajdonítható. Magyarország „okos beruházások” és gazdaságpolitika révén igen nehéz helyzetből indulva eljutott oda, hogy már nem a munkanélküliséggel kell küszködnie, hanem szakképzett munkaerőt kell találni a betöltendő állásokra.

Az EU következő hétéves költségvetésével kapcsolatban azt mondta, hogy a két ország eltérő helyzetben van, hiszen Németország nettó befizető, Magyarország pedig a büdzsé forrásainak nettó haszonélvezője. De Németország keleti tartományai, a volt NDK területe nem rendelkeznek akkora gazdasági erővel, mint a nyugati tartományok, ezért Németország „nagyon jól megérti” a közösségi forrásokat igénylő tagállamok gondjait – közölte Merkel. Mint mondta, a megbeszélés napirendjén biztonság- és védelempolitikai kérdések is szerepelnek, és tárgyalnak a migrációról is, amelyben vannak közös pontok és eltérések is a két ország álláspontjában.

Karácsony, HírTV, bojkott

Karácsony Gergely főpolgármester Facebook posztján jelentette be, hogy bojkottálja a HírTV-t, amíg nem kér bocsánatot a neonácikat mosdató, az antifasiszták tevékenységét megkérdőjelező riportjáért.

„Amíg a Hír TV nem kér bocsánatot a neonácikat mosdató, az antifasiszták tevékenységét megkérdőjelező riportjáért, addig sem én, sem a főpolgármester-helyettesek, sem a Főpolgármesteri Hivatal munkatársai nem adnak nyilatkozatot a Hír TV-nek, és nem is teszünk eleget semmilyen meghívásuknak. Erről ma levélben értesítettem Répásy Bálintot, a Hír TV vezérigazgatóját.”

Itt a Ciara vihar

Hazánkat is elérte a Ciara viharciklon, amely akár 100 kilométeres széllökésekkel érkezik. Repülő- és vasúti járatokat töröltek.

Vasárnap elérte Nyugat-Európát a Ciara nevű viharciklon, amely már Magyarországra is elérkezett. Az Országos Meteorológiai szolgálat figyelmeztetése értelmében országszerte erősödik a szél, emiatt több megyére és a fővárosra másodfokú, a többi megyére elsőfokú figyelmeztetést adott ki.

A szél tovább erősödik, emiatt

délelőtt már országszerte lehet számítani erős vagy viharos széllökésekre.

Főként a Dunántúlon lehetnek viharos, óránként 70-90 kilométeres széllökések. A nap első felében ettől erősebb lökések csak a hegyekben fordulhatnak elő. A délutáni órákban hidegfront érkezik, melynek környezetében országszerte viharos, elsősorban az Észak-Dunántúlon erősen viharos, 80-100 kilométeres, néhol 100 kilométer feletti széllökések is lehetnek. A hétfő esti órákra, a front átvonultával, átmenetileg mindenütt csillapodik a légmozgás, kedden napközben azonban ismét többfelé – a délnyugati országrész kivételével – viharossá, az északi országrészben erősen viharossá fokozódik a szél.

A viharos szél veszélye miatt Budapestre, Pest, Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Veszprém és Zala megyére másodfokú, a többi megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. A hidegfront mentén a Dunántúlon – legnagyobb eséllyel a Dél-Dunántúlon helyenként egy-egy zivatar is kialakulhat – tették hozzá. Emiatt Baranya, Bács-Kiskun, Somogy és Tolna megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.

Több járatot már töröltek a ferihegyi repülőtéren németországi célállomásokra. A MÁV a külföldi vasutaktól kapott tájékoztatás alapján tudatta, hogy a vihar miatt a német vasút hálózatán a távolsági forgalom vasárnap 18 órakor leállt. A németországi vasúti közlekedési korlátozásokról a DB honlapján található információ. A Budapestről induló, érintett nemzetközi vonatok hétfőn szintén nyugat-európai irányba szenvednek el korlátozásokat, törlést. Csehország felé a Magyarországról kilépő Hungária EuroCity (EC 172) legfeljebb Berlinig közlekedik. A hétfő reggeli Hungária EuroCity (EC 173) Hamburgból nem indult. A Prágától Budapestig tartó útvonalán való pótlásáról a cseh vasút még nem adott tájékoztatást. Ausztria irányában a Salzburg-München átmenetben közlekedő Railjet vonatok Münchenig közlekednek, ebben a viszonylatban nincs korlátozás. A müncheni Kálmán Imre EuroNight (EN 462, EN 463) is teljes útvonalán közlekedik.

Mintegy százezer háztartás maradt áram nélkül Csehországban az országon hétfőre virradóra átvonuló és kiadós esővel kísért szélvihar következtében. Számos helyen, főleg a cseh-német határon, leállt a vasúti forgalom a sínekre dőlt, kitört fák következtében, s több hegyvidéki közúton is közlekedési akadályok alakultak ki. A széllökések sebessége helyenként meghaladta az óránkénti száz kilométert. A cseh-lengyel határon fekvő Óriáshegység (Krkonose) legmagasabb, Snezka nevű hegycsúcsán pedig rekordnak számító 180 kilométer/óra szélsebességet mértek. A Cseh Hidrometeorológiai Intézet felhívta a lakosság figyelmét, hogy a nap folyamán újabb szélviharokra – 70-110 kilométeres óránkénti sebességűekre – lehet számítani, ezért mindenkit óvatosságra intett, és országszerte a legmagasabb fokú készültséget rendelték el.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK