Fontos

Ujhelyi támogatja a kormányt

Levélben fordult az MSZP európai parlamenti képviselője Janez Lenarčič válságkezelésért felelős uniós biztoshoz annak érdekében, hogy Brüsszel támogassa a magyar kormány jelentkezését a rescEU-programba és járuljanak hozzá, hogy Magyarországon legyen az Európai Unió egyik stratégiai egészségügyi készlete.

Ujhelyi István a közösségi oldalán tartott sajtótájékoztatón elmondta: az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében, a tavaly életre hívott rescEU-n keresztül az Unió stratégiai készletet halmoz fel a koronavírus elleni védekezéshez szükséges életmentő eszközökből, így lélegeztető-gépekből, védőfelszerelésekből, vagy épp laboratóriumi kellékekből. Ezek az eszközök a betegek ellátására, az egészségügyi dolgozók védelmére és a vírus terjedésének lassítására szolgálnak.

A készletet egy vagy több tagállamban helyezik majd el, az eszközök beszerzésének költségét pedig teljes egészében az Unió állja, vagyis a tagállamoknak nem kell saját forrással hozzájárulniuk.

Ujhelyi ismertette, hogy a program költségvetését épp a napokban emelték meg, amely így már megközelíti a 100 millió eurót.

Az MSZP EP-képviselője üdvözölte, hogy korábbi, többszöri felszólítására a magyar kormány végül úgy döntött, hogy csatlakozik ehhez a programhoz és jelezték Brüsszel felé: Magyarország raktárt alakít ki és az uniós eszközökből egészségügyi készletet halmoz fel. Ujhelyi hangsúlyozta: magyar EP-képviselőként fontosnak tartotta, hogy megtámogassa a kormány jelentkezését és ezzel is segítse a védekezést. „A Fidesz vezetői és képviselői iránti bizalom – különösen most a felhatalmazási törvény abszurditása miatt – komolyan meggyengült az európai intézményekben, ezért különösen fontos, hogy minden eszközzel segítenünk kell a magyar érdekek védelmét és érvényesítését. Orbánék az EU-ellenes kirohanásaik miatt jelentősen vesztettek érdekérvényesítő képességükből, ezért már az is nagy eredmény, ha részt veszünk ebben a programban.

Bízom benne, hogy a Fidesz félreteszi az Unió elleni háborúskodást és végre partnerként tekint az Unióra. Ez ugyanis mindannyiunk, minden magyar ember közös érdeke” – tette hozzá Ujhelyi István.

Mégiscsak kér segítséget a kormány Brüsszeltől

Vannak még csodák, a kormány reagált az elérhető uniós támogatásokat felsoroló javaslatomra és korábbi kijelentéseivel ellentétben mégiscsak élni kíván a brüsszeli segítséggel. – közli Ujhelyi István európai parlamenti képviselő.

Az Európai Parlament közegészségügyi területért felelős szakbizottságának tagjaként csak támogatja a kormány bejelentését, miszerint aktívan részt kívánnak venni az Európai Bizottság stratégiai készlet-felhalmozási programjában, a RescEU-ban.

„Mint ahogyan arra az elmúlt napokban többször is felhívtam már a figyelmet: az EU a koronavírus elleni védekezésben többek között azzal kíván segíteni a tagállamoknak, hogy lélegeztető-gépekből, védőmaszkokból és egyéb egészségügyi eszközökből álló stratégiai készletet alakít ki, a költségek kilencven százalékát pedig magára vállalja.” – folytatja az MSZP-s politikus.

Ebben a programban fog aktívan részt venni Magyarország is a belügyi tárca bejelentése szerint. Megnyugtató, hogy a kormány ezzel végre beismerte: nem igaz, hogy semmilyen segítséget nem kapunk az Európai Uniótól. Várom, hogy a kormányzat a további, rendelkezésre álló európai lehetőséggel is hasonló módon élni fog a magyar emberek egészségének és munkahelyeinek védelmében.

Újabb húszmilliárddal nőtt a kórházak adóssága!

Csak az elmúlt hónapokban közel húszmilliárd forintnyi újabb adósságot halmoztak fel az állami finanszírozású kórházak az orvostechnikai eszközök beszállítói felé, ez pedig veszélyezteti az ellátás- és betegbiztonságot – jelentette be európai, szakmai forrásokra hivatkozva vasárnapi online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István.

Az MSZP európai parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy a tavalyi évben már súlyos problémát jelentett, hogy ez az összeg elérte a 70 milliárdos kintlévőséget, amelyet a kormány elsőként „maffiaszerű ajánlattal” próbált megoldani: az érintett magyar cégeknek azt ajánlotta, hogy ha elengedik a követelésük húsz százalékát, akkor azonnal megkapják a fennmaradó összeget. Ujhelyi szerint a koronavírus-járvány idején megengedhetetlen, hogy a kórházak további adósságspirálba szoruljanak, ezért

felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul biztosítsa a megfelelő forrást és jogi hátteret ahhoz, hogy az állami fenntartású egészségügyi intézmények a következő hónapokban ki tudják egyenlíteni a beszállítók felé a számláikat.

Ez ugyanis a politikus szerint elengedhetetlen a biztonságos ellátás garantálása érdekében.
Az MSZP EP-képviselője a sajtótájékoztatón beszámolt arról is, hogy az Európai Unió az elmúlt napokban sikerrel zárta azt az európai, központi közbeszerzési eljárást, amely során védőfelszerelésekre írtak ki pályázatot a rászoruló tagállamok gyors és érdemi ellátása érdekében.

A 25 uniós tagállam részvételével végrehajtott központosított eljárás elősegítette, hogy lenyomják az eszközök beszerzési árát, így az érintett országok jelentős kedvezménnyel juthatnak hozzá az szükséges védőfelszerelésekhez.

Ujhelyi reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány is részt vett ebben a programban és a napokban megköti az ezzel kapcsolatos szerződéseket a beszállítókkal, hozzátéve: a Fidesz egyelőre hallgat erről a programról is.

A szocialista politikus bejelentette azt is, hogy az európai intézmények egy jelentős méretű, stratégiai készletet halmoznak fel lélegeztető-gépekből, védőmaszkokból és egyéb egészségügyi eszközökből.

Az úgynevezett „rescEU-készlet” költségeit kilencven százalékban az Európai Bizottság állja, vagyis ismét bebizonyosodott, hogy a kormány hazudik, amikor azt állítja: semmilyen segítséget nem kap Brüsszeltől.

„Felszólítom a magyar kormányt, hogy számoljon el azzal: mikor és mekkora készletet igényel ebből az alapból a magyarországi ellátásbiztonság garantálására!”

– fogalmazott az EP-képviselő.

Ujhelyi István az online tájékoztatón beszámolt arról is, hogy az Európai Parlament közegészségügyi szakbizottságának tagjaként kezdeményezni fogja az orvostechnikai és diagnosztikai eszközökre vonatkozó európai rendelet – most májusban esedékes – hatályba lépésének elhalasztását annak érdekében, hogy a cégek most minden erővel a koronavírus elleni védekezést tudják segíteni. A politikus hozzátette: Európában közel harmincezer cég működik ebben az ágazatban és közel hétszázezer embert foglalkoztatnak.

„Orbán a korlátlan hatalomért nyúl”

„Orbán a korlátlan hatalomért nyúl” – ezzel a címmel közölt terjedelmes cikket a honlapján a szászországi közszolgálati műsorszóró. Megállapította: Magyarországot diktatúra fenyegeti, a magyar miniszterelnök ugyanis még több hatalmat akar, mint amennyit kétharmados parlamenti többsége biztosít neki.

Egy beterjesztett felhatalmazási törvény értelmében a miniszterelnök rendeleti úton, vagyis a parlamenti jóváhagyás nélkül kormányozhat, a törvényben foglalt két új bűnügyi tényállás értelmében a hamisnak minősített hírek terjesztését akár 5 évig terjedő börtönnel büntethetik, és a rendkívüli helyzet fennállása idején nem lehet választásokat tartani.

Orbán tehát biankó csekket kér a parlamenttől, és a jövő héten meg is kapja. A cikk Arató Gergelyt (DK) idézte, aki azt mondta: a törvény „korlátlan időre korlátlan hatalmat biztosít Orbánnak”.

Ellen Bos, az Andrássy egyetem politológusa szerint a lényeg az, hogy a vészhelyzetre az alkotmányban már előirányzott felhatalmazásokat ezzel korlátlan időre meghosszabbítják, és ez, akármeddig tartson is, hosszú távon a parlamentet gyengíti, és a végrehajtó hatalmat erősíti.

A szerző idézte a Momentum pártot is, amely a Facebookon egy németül is kitett posztban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezett felhatalmazási törvény a halálos döfést jelentheti az egyébként is kritikus állapotban lévő magyar demokráciának.

A szerző abból, hogy a poszt németül is olvasható, azt vonja le, hogy a magyar ellenzék külföldről, mindenekelőtt az EU-tól vár segítséget.

Szól a cikk arról is, hogy számos civil szervezet és jogász szerint a tervezett törvényre nincs jogi ok, mert már jelenleg is az a helyzet, hogy a kormány nagy felhatalmazásokkal rendelkezik, döntéseit azonban a parlamentnek 15 naponként jóvá kell hagyni.

Bárándy Péter jogász szerint ehelyett a jogrenden kívül eső megoldást választottak.

”A kormány, ami a mi rendszerünkben egyetlen személyt jelent, fel akarja számolni az összes korlátozást, hogy ne maradjon egyetlen ellensúly sem”

– idézte a cikk Bárándyt a Hírklikk portálról.

Részletesen szólt az írás a törvény elleni petícióról, amelyet eddig több mint 90 ezer ember írt alá, valamint a TASSZ és mások figyelmeztetéséről, hogy a törvényben foglalt két új bűnügyi tényállást a kormány a véleménynyilvánítási és sajtószabadság korlátozására, újságírók bebörtönzésére használhatja ki.

Bukovics Márton, az Azonnali.hu munkatársa azt mondta, nem lát ilyen veszélyt, mert ehhez először is a szándékot kellene bizonyítani bíróság előtt, és a jelen helyzetben igen nehéz meghatározni, hogy mi a fake news. Bukovics szerint a felhatalmazási törvény mindenekelőtt politikai kommunikációs manőver, amennyiben az önkormányzati választások eredménye után Orbán meg akarja mutatni, hogy az ellenzék „Magyarország ellen van”, és Ő az ország egyetlen igazi védelmezője.

Részletezte a cikk az Európából érkező bírálatokat, valamint az Európa Tanács főtitkárának figyelmeztetését, és Orbán Viktor arra adott „lapidáris és arrogáns” válaszát.

A szerző rámutatott: a felhatalmazási törvény nem változtat az egészségügy nyomorúságos helyzetén, amely alulfinanszírozott, és amely semmit nem változott Orbán hatalomra jutása óta.

Végül idézte Kim Lane Scheppele megállapítását, amely szerint Orbán azon van, hogy már most biztosítsa magának az eszközöket ahhoz, hogy hatalmon tudjon maradni, ha a közvélemény az egészségügy helyzete és az elkerülhető áldozatok miatt ellene fordul.

Ara-Kovács Attila

Koronavírus: újabb fertőzöttek és egy elhunyt vírusfertőzött

343-ra nőtt a beazonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon. Egy újabb idős beteg is elhunyt.

Újabb fertőzötteken mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 343-ra nőtt az itthon beazonosított fertőzöttek száma – olvasható a koronavirus.gov.hu oldalon.  A fertőzöttek közül 10 iráni, 2 brit, 1 kazah, 1 vietnámi és 329 magyar állampolgár. Elhunyt egy újabb idős – krónikus alapbetegségekkel küzdő – beteg is ezzel 11-re emelkedett az elhunytak száma.

A közlemény ismét hangsúlyozza, hogy a csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Már bárhol és bárkiben jelen lehet a vírus.

A beazonosított koronavírus-fertőzötteknél jóval nagyobb a tényleges vírushordozók száma, akik fertőzhetnek.

A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők, és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be a szabályokat, az ajánlásokat és a mától életbe lépett kijárási korlátozásokat.

Ha a gazdaság köhögni kezd… I. rész.

A járvány terjedésének napi gondjai és feladatai mellett egyre több elemzés foglalkozik a járvány gazdasági, társadalmi, politikai következményeivel, lefutásának lehetséges forgatókönyveivel, kezelésének eszközeivel, a járvány utáni időszak feladataival, esélyeivel, buktatóival.

Valamennyi aspektus figyelmet érdemel, gondos, elmélyült elemzést kíván.

A következő napokban megkísérelem összegezni saját véleményemet, dilemmáimat – egy közgazdász és egykori gyakorló gazdaságpolitikus szemével.

1./ A koronavírus járvány hatása a világgazdaság működésére, a napi gazdasági folyamatokra.
A járvány rohamos, világméretű terjedése három egymással szorosan összefüggő, egymásra épülő hatást fejt ki a világgazdaságra és a napi gazdasági folyamatokra:

– a szerteágazó és bonyolult, többnyire globális termelési, szolgáltatási és értékesítési láncok felbomlásával, megszakadásával erős kínálati sokk éri a gazdaságot;
– a fogyasztás, termelés, beruházások csökkenésével, halasztásával gyorsan terjedő és növekvő kereslet hiány lép fel a gazdaságban;
– a járvány egészségügyi, társadalmi, veszélyei és romboló hatása humanitárius katasztrófával fenyeget a világ számos országában.

A kínálati sokk a termelés, szolgáltatás és beruházások gyors, helyenként drámai csökkenésével jár. A hatékony, tartalékokat is felhasználó és mozgósító globális lánc nehezen állítható helyre. A kieső alkatrészek, részegységek, anyagok pótlása időigényes, többnyire drága, kezdetben megbízhatósága és minősége is kérdéses. Azzal, hogy Kína a világ második legnagyobb gazdaságaként úgyszólván valamennyi korszerű termék és szolgáltatás közvetlen, vagy közvetett beszállítója és felhasználója, az onnan származó eszközök hiánya rövid távon pótolhatatlan.

(Ha a kínai gazdaság köhögni kezd, az megfertőzi az egész világgazdaságot.)

De hasonló a helyzet a mélyen integrált gazdaságok esetében is, mint amilyen pl. az EU.
Ez a kínálati sokk ma még kiszámíthatatlan mértékű visszaesést okoz a világgazdaságban és az egyes országok gazdaságában. A recesszió elkerülhetetlen, csak mértéke és tartóssága kérdéses.

A csökkenő kibocsátás egyfelől valószínűleg drasztikus munkanélküliséget, életszínvonal csökkenést, fokozódó szociális és társadalmi feszültségeket okoz, másfelől vállalatok, vállalkozások tömeges csődjével, megszűnésével, de legalább is kezelhetetlen eladósodásával jár együtt.

A kínálati sokk következményei tovagyűrűznek és csökkentik az aggregált keresletet. A munkanélküliség, ill. a csökkenő bérek mérséklik a vásárlóerőt, az emberek többsége elhalasztja nélkülözhető kiadásait, takarékoskodik, a halasztható beruházások leállnak, a fejlesztések lelassulnak – néhány, járvánnyal kapcsolatos kutatás kivételével – , az időszerű pótlás, karbantartás sok helyen elmarad, de legalább is késik.

Mindez keresleti sokkot idéz elő a gazdaságban és mélyíti a recessziót.

A bizonytalan jövő és a fenyegető jelen hatására terjed a pánik a tőkepiacokon, gyors és brutális vagyonvesztés megy végbe.

A pusztító járvány a legfontosabbat, az emberi életet fenyegeti, rettegést szül, pánikot kelt, kétségbeesést okoz. Tömegek érzik reménytelennek helyzetüket, kilátástalannak jövőjüket. Ez a tömegpszichózis bénítja a racionális cselekvést, dühödt haragot vált ki, erőszakos megmozdulások forrása lehet , veszélyezteti a krízis hatékony kezelését és a kibontakozást, talpra állást.

A reménytelen helyzetbe kerülő tömegek – betegek, szegények, munkanélküliek – mozgása és az azokra adott erőszakos válaszok – akár hatósági intézkedések is! – humanitárius katasztrófával fenyegetnek.

A három, egymásra épülő sokk miatt a jelenlegi gazdasági helyzet nem hasonlítható – főleg nem azonosítható – egyik nagy világgazdasági válsággal sem. A világháborúk az emberéletek mellett termelőkapacitások és infrastruktúra fizikai megsemmisülését is okozták, így azok pótlása a háborúk befejezése után viszonylag gyors kilábalást tett lehetővé.

A 29-33-as válság a kereslet gigantikus növelésével (Keynes!) kezelhető volt. A 2008-as hitelválság következményeit enyhítették a monetáris intézkedés csomagok és az állami beavatkozások.

Momentán ezek egyike sem elég a gazdasági krízis kezelésére. Ez nem azt jelenti, hogy a már egyszer kipróbált és hatékony eszközöket ne lehetne ismét alkalmazni – ellenkezőleg: azokat is fel kell használni a válság enyhítésére. Csupán arról van szó, hogy mindez jelenleg kevés, többre és másra van szükség!
Békesi László

(Folyt.köv.)

Szombattól kijárási korlátozás

Magyarország egész területére kijárási korlátozást léptetnek életbe március 28. és április 11. között. Munkavégzés és az alapvető szükségletek céljából lehet elhagyni a lakóhelyeket – közölte Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott pénteki interjújában.

Az élelmiszerboltok, patikák, piacok és drogériák látogathatók lesznek. De a kormány Fb-oldalán lévő tájékoztatás szerint „65 év felettiek csak 9 és 12 óra között” látogathatják ezeket a helyeket – mások viszont ebben az időszakban nem.

Orbán szerint az eddigi korlátozások eredményesek voltak.

„A magyarok fegyelmezetten a társadalmi érintkezések méretét tizedére csökkentették”. A csökkenés most megállt, ezért a további előmozdítására lépett életbe a kijárási korlátozás. Ez hangsúlyozottan nem kijárási tilalom, amikor „egy légy sem repülhet ki”.

A kijárást engedélyező alapos okok között van, hogy a gyerekeket be lehet vinni az iskolák ügyeleteire, ahol ötfős csoportokban vigyáznak rájuk. Ki lehet menni a szabadba, csak tartsanak egymás között a távolságot. – sorolta Orbán, megjegyezve, hogy szabálysértés, ha nem tartják ezt a szabályozást, de „nem az a feladat, hogy büntessék az embereket. Azt kell elnyernünk, hogy meglegyen az együttműködés. A rendőröknek segíteniük kell az embereket, hogy betartsák a szabályokat, cél nem a kikényszerítés”.

Szükség esetén azonban akár 5 és 500 ezer forint közötti büntetés is kiszabható.

Kár volt hazudozni

Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke  közleményben reagált Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatójára.

A Demokratikus Koalíció szerint a kormány maga bizonyította be, hogy hazudott a veszélyhelyzet fenntartásáról.

A kormány két napja azt hazudja az országnak, hogy az ellenzék veszélybe sodorta a járvány elleni védekezést és a magyarokat azzal, hogy nem szavazta meg a teljhatalom-törvény sürgős parlamenti tárgyalását. – mondja Molnár Facebookon is közzétett nyilatkozatában.

Mi két napja mondjuk, hogy a teljhatalom-törvény elutasításának semmi köze a veszélyhelyzethez, hiszen az ettől függetlenül nem jár le, ehhez nem kell egyetlen ellenzéki képviselő szavazata sem!

A „felelőtlen ellenzék miatt bekövetkezett nemzethalál” helyett Gulyás Gergely miniszter az imént bejelentette, hogy a helyzet fenntartását megoldják miniszteri rendeletekkel, valamint a fenntartók bevonásával.

„Na ugye, ezért kár volt az ellenzékről hazudozni.”

A Demokratikus Koalíció szerint a kormány az imént maga bizonyította be, hogy a magyarok szemébe hazudott a veszélyhelyzet fenntartásáról. Reméljük, hogy legalább ezek után már fontosabb lesz a kormánynak a járvány kezelése és a válság elleni védekezés, mint az ellenzék bemocskolása. Itt lenne az ideje.

Bizalmat követelve

„Haditervek készítése hétfő reggelre.” – mondja a miniszterelnök. Tessék mondani háború van vagy vírusjárvány? Látja-e, érzi-e  Orbán annak felelősségét, hogy most mi, mind a tízmilliónyian isszuk meg annak a levét, hogy az utóbbi tíz évben haditerveket készített, háborút vívott a civilizált világ ellen ahelyett, hogy a gazdasági konjunktúra hátán – no meg az EU-s pénzek segítségével – az ország jólétének érdekében az egészségügy feneketlen kútjába is tölteni kellett volna legalább annyit, hogy a körülöttünk lévő országokhoz képest ne maradjunk le még inkább?

Tizedik nap. Helyzetelemzés // Day ten. Situation analysis

Tizedik nap. Helyzetelemzés // Day ten. Situation analysis

Közzétette: Orbán Viktor – 2020. március 21., szombat

Kevéssé hihetjük.

Egy felelős államférfi péntek reggelről ugyanaznap estig nem tesz egymásnak teljesen ellentmondó kijelentéseket, vagy ha mégis, akkor odaáll és elnézést kér tízmilliónktól. Talán elvárható lenne, hogy  ismerje Illyés Gyula örökbecsűjét: „Mert növeli, ki elfödi a bajt

Visszamutogatni sincsen erkölcsi alapja – igaz ez sosem hozza zavarba – hiszen az eltelt harminc év egyetlen átfogó egészségügyi reformját pusztán hatalom megszerzésének eszközeként ő akadályozta meg!  Igen, határozottan állítható,

ha csak a fele megvalósul a Molnár Lajos féle egészségügyi reformoknak, akkor most nem kellene a miniszterelnöknek pánikolni és hazudozni

mert tudja a mi egészségügyünk még a hétköznapi problémák megoldására sem alkalmas nemhogy egy katasztrófahelyzet elfogadható menedzselésére. Mindannyian jobban jártunk volna, ha csak a kerítést bontja le a Kossuth téren és nem „300 forintos” őrületbe viszi az országot!

Nem az a jó főnök, még vezérlőtábornok sem, aki „mindent” tud, hanem az, ki képes maga köré gyűjteni olyanokat, akik saját szakmájukat a legmagasabb szinten gyakorolják.

Nálunk az egészségügyben illetékes minisztérium és a tisztiorvosi szolgálat vezetője is akkor teszi a köz számára a leghasznosabbat, ha csupán imádkozik és semmi egyebet nem tesz. Azzal ha nem is használ, de legalább nem árt.

Az Operatív Törzset sem belügyérekkel és katonákkal kell feltölteni hanem  szakemberekkel!

Ha így lenne, az országban nem a hadsereg masírozna fel s alá és nem azzal etetné a  jónépet, hogy a nyugalom biztosítása miatt van szükség a Hősök terén a harckocsikra és városszerte a járőröző géppisztolyosokra akik minden jóérzésű embert inkább felizgatnak és elbizonytalanítanak, mint megnyugtatnak.

Vagy a 140 állami cég katonai felügyeletére mi szükség? Inkább fenyegetés mintsem segítség, főleg, mert sem alkotmányos, sem jogi felhatalmazásuk nincsen – szakértelemről nem is beszélve.

Hetek óta számos hozzáértő szakember minden létező fórumon elmondta mit kellene tenni, de csak ellenzéki károgásnak minősíttette félszáz központilag irányított orgánumában ahelyett, hogy aztán kapkodva, jelentős fáziskéséssel  a háttérben titokban tűzoltást végeztessen nacsalnyíkjaival!

Ugye közhely, ha azt írom nincsen kormánypárti vagy ellenzéki vírus!

Haditerv gyártás és tűzoltás folyik még most is ahelyett, hogy a máshol hatékonynak bizonyult nagy számú teszteléssel vennék elejét a tömeges járvány kialakulásának.

Ezek után előjönni a vészhelyzet idejének meghosszabbítása mellett annak teljhatalommal való megszavazással, a pofátlanságnak is a csimborasszója!

Nem a korlátlan hatalom az orvosság hanem a hatékony intézkedések sorozata

Az ellenzéktől a kialakult helyzetben jogosan önmérsékletet kért, de azt nem várhatja, hogy Bólogató Jánosként befogják a szájukat, azt igen, hogy csak építő jellegű kritikával illessék. (Megjegyzem ebben a helyzetben talán el lehetett volna igazítani Gulyás miniszter urat, vagy a Jobbik jobbszárnyától (aki ma inkább a Mi Hazánk rasszistáival értékazonos) igazolt Kocsis Máté kicsit sem urat.)

Ha az ellenzék megszavazná a T/9790 törvényjavaslatot az a Fidesz számára olyan helyzetet teremtene amikor kénye-kedve szerint visszaélhetne a vészhelyzet  meghosszabbításának és kiterjesztésének felhatalmazásával.

Vajon létezik olyan indok amely alá tudja támasztani akár – vészhelyzet idején is – miért kell törvények fölé helyezni egy végrehajtó hatalmat, amely tíz éve nap mint nap visszaél kétharmados többségével?

Vagy miért kell a médiumok egyébként is fenyegetett, nyomás alatt tartott véleménynyilvánítási jogát korlátozni? A rémhírterjesztőket, a fake news-t gyártókat eddig is felelősségre lehetett volna vonni, igaz akkor a Fidesz, alias kormány által pénzelt médiumoknál dolgozó tollnokokkal lenne tele a börtönök színjátszó csoportja! Különben sem csak a megmaradt nem kormánypárti médiáról van szó, hanem a hatalmat buzgón kiszolgálókról is. Ott az önálló gondolatot pozíciójukat féltő, megfelelési kényszertől dús javakban „vergődő” káderek egymást felülmúló gyilkos cenzúrája fojtja meg!

Végezetül visszatérnék az erőszakszervezetek a mostaninál is nagyobb mértékű felhatalmazásának igényére. Ez semmi mást nem mutat, mint annak a beismerését, hogy az egészségügy összeomlásától joggal félő kormány hatalma biztosítása érdekében előre legalizálni akarja haditervekben már megfogalmazott lépéseit.

Az már csak bónusz, hogy mindezt egy előre aláírt, de kitöltetlen csekken szeretnék az ellenzékkel szentesíttetni. Demokráciában nincs és nem is lehet olyan hatalom amely erre igényt tarthat! Nem kellene az Alkotmánybíróságra ellensúlyként hivatkozni, mert ott is csak a Fideszhez hűségesküvel kötődő alattvalók szolgálnak.

Idézem a pénteken este benyújtott törvénytervezet néhány mondatát:

„Figyelemmel a helyzet rendkívüliségére és a szükséges intézkedések előre nem látható voltára, a javaslat nem határozza meg taxatívan azon intézkedéstétel és normaalkotás körét, amelyet a Kormány gyakorolhat.

A felhatalmazás tárgyi és időbeli kereteinek meghatározásakor a javaslat figyelemmel van arra, hogy a Kormány intézkedéseit, illetve vonatkozó normáit több kormányrendelet tartalmazza, ezért a hatály-meghosszabbítással érintett kormányrendeletek körét a szabályozási tárgykörük szerint is és nem kizárólag merev hivatkozás útján állapítja meg. Lényeges, hogy ez a felhatalmazás a Kormány jövőben meghozandó intézkedéseire is vonatkozik.”

A fenti idézeteket akkor sem szavazhatja meg egy demokrata, ha a Kormány iránt teljes bizalommal van, ha tudja, hogy egy konszenzussal született Alkotmány mindenki számára szent és sérthetetlen! Csakhogy nálunk egy vonaton megfogant Alaptörvény van nem Alkotmány! Konszenzusról meg ez a kormánypárt még nem is hallott. Ráadásként, a tíz év alatt a maguk által megfogalmazott Alaptörvényt sem vésték kőbe, ha szükségesnek ítélték egyszerűen módosították, átírták anélkül, hogy bárki véleményét meghallgatták volna.

Felelős vezetőként bizalmunkat elnyerni kellene nem pedig megkövetelni!

Főleg annak nem aki azt állítja magáról még sosem hazudott, viszont tíz éve bizonyítja, hogy igazat mondani meg nem szokott.

Parlament járványban

A hétfői parlamenti ülés természetesen a koronavírus-járványról szólt. Meg persze a mai Magyarországról.

Három dolgot emelek ki a hétfőn elhangzottakból. Az első: voltak azonnali kérdések, de látványosan nem voltak rájuk válaszok. A miniszterelnöknek címzett, a járvány kormányzati kezelésére irányuló azonnali kérdések megválaszolásával Nagy István agrárminisztert bízta meg az addigra már távol levő miniszterelnök. Ő pedig szép általánosságokat mondott, de érdemben semmire nem tudott válaszolni. Arra, hogy miért nem tesztelték azokat, akik fertőzöttekkel érintkeztek, persze nem is lehetett válaszolni. De mégis:

ha van az országnak egészségügyért felelős minisztere, miért nem ő válaszol a miniszterelnök helyett, miért az agrárminiszter?

Tekintettel arra, hogy a járvány miatti korlátozások miatt egyes területen tömegesen kerülhetnek veszélybe munkahelyek, Szabó Tímea felvetette: itt az ideje, hogy háromról újra kilenc hónapra emeljék az álláskeresési támogatást. Orbán ezt azonnal elutasította: „… a munkahelyvédelmi akciótervünknek a logikája pont az ellenkezője annak, amit Önök itt elmondtak. A mi elképzelésünk szerint olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek segítik az embereket munkában maradni. Azt kell támogatni, hogy a munkavállaló meg tudja tartani, bocsánat, a munkaadó meg tudja tartani a munkavállalóját. Tehát abban kell segítséget nyújtani, hogy ne essenek ki a munkából.

Tehát nem az a cél, hogy pótoljuk a kieső jövedelmüket – ilyenre is lehet majd szükség –, hanem olyan intézkedéseket kell hozni, hogy bent tudjanak maradni.

Szeretném jelezni, hogy Magyarországon a 12 százalékos munkanélküliséget így szorítottuk le 3 százalékra. Mert olyan munkavédelmi akciótervet hirdettünk meg 2010-ben, talán van, aki még emlékszik erre, amely kifejezetten járulékcsökkentéssel és más eszközökkel ahhoz segítette hozzá a munkaadókat, hogy meg tudjanak egyezni a munkavállalókkal, és munkában tudják tartani az embereket (….) Tehát ne azon gondolkodjunk, hogy hogyan kárpótoljuk azokat, akik kiesnek a munkából, hanem első helyen azon gondolkodjunk, hogy senki se essen ki a munkából.
Azért idézem ilyen hosszasan, hogy világos legyen:

Orbán nem érti, hogy ami működhet konjunktúrában, az aligha működhet válságban, egyes iparágak súlyos visszaesése idején, és mint vallási dogmához ragaszkodik a „munkaalapú gazdaság” szent eszméjéhez. Rögeszméjéhez.

Fura önvallomást tett hozzászólásában Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Annak kapcsán, hogy az emberekkel el kell fogadtatni a korlátozásokat, a következőt jegyezte meg:

„… az Önök szimpatizánsait leginkább Önök tudják arra rávenni, hogy tartsák be a szabályokat, mi a saját szimpatizánsait tudjuk erre legjobban rávenni.

Hogyan? Normális országban a megválasztott, hivatalban levő kormányban az egész lakosság megbízik, ha az ellenzék támogatói nem is értenek egyet a politikájával. Kocsis ezzel a megjegyzésével elismerte – és ez nagyon fontos –, hogy velük kapcsolatban a társadalom fele tekintetében az elemi bizalom is hiányzik.
Végül valami, ami nem került szóba, holott szóba kellett volna kerülnie. A kormány, mint tudjuk, az alaptörvényre hivatkozva veszélyhelyzetet hirdetett. Először az Eötvös Károly Intézet, majd egy bejegyzésben Lattmann Tamás, majd Fleck Zoltán egyetemi tanár, a hvg.hu-n Schiffer András, az ATV Civil a pályán műsorában pedig Zamecsnik Péter ügyvéd mutatott rá:

a veszélyhelyzet kihirdetésére még a Fidesz alaptörvénye sem adott alkotmányos alapot.

Amit járvány esetében csinálni kell, annak jogi alapját megadja az egészségügyi törvény, a veszélyhelyzet viszont az alapjogok olyan korlátozását is lehetővé teszi, amire a járvány kezeléséhez nincs szükség. Az Országgyűlésben ezt a kérdést a parlamenti ellenzéknek kell felvetnie, de sem a napirend előtt, sem az azonnali kérdések során nem tette, holott ez lett volna a dolga.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK