Fontos

Pintér Sándor titka

Német író a politika és a bűnözés kapcsolatáról Magyarországon. Dietmar Clodo, a „bomba gyáros” azt állítja, hogy Szemjon Mogiljevics, a hírhedt orosz maffiózó megbízásából pénzes borítékokat adott át a kilencvenes években a magyar rendőrség vezetőinek, a többi között Pintér Sándor rendőrfőkapitánynak  is – írja könyvében Jürgen Roth. A Piszkos Demokrácia című könyv magyar vonatkozásait az Átlátszó ismerteti.

Ki az a Dietmar Clodo?

A német szerző megpróbált ennek utánajárni. Fiatal korában Clodo Afganisztánban harcolt az iszlamista gerillák között a szovjet csapatok ellen. Gulbudin Hikmatjar parancsnokot segítette fegyverrel és tanácsokkal. Kinek a megbízásából járt Clodo Afganisztánban?

Rejtély. Éppúgy, hogy mit keresett azután Afrikában, az egykori brit Rhodesiában?

Aztán pedig a legérdekesebb: Dietmar Clodo kapcsolatban állt az Al Kaida vezetőivel, magával Oszama bin Ladennel, és utódával, Ajman al Zavahirivel. Minden bizonnyal még Afganisztánból ismerte őket amikor együtt harcoltak a szovjet csapatok ellen.

Mit csinált Clodo Magyarországon?

A kalandor 1989-ben érkezett Magyarországra, és biztonságtechnikai céget alapított. Magyarul is gyorsan megtanult. Ez nem esett nehezére hiszen Afganisztánban az urdu, a pastu és az arab nyelvet is elsajátította.

Budapesten Clodo a kereskedelmi és iparkamara nemzetközi osztályának vezetője lett. Itt került üzleti kapcsolatba Szemjon Mogiljeviccsel. Ő volt a legnagyobb orosz maffia fejének budapesti megbízottja. Clodo az orosz nagyfőnök unokaöccsét megmentette Afganisztánban amikor a lázadók fel akarták koncolni a szovjet katonát.

Mind Clodo mind pedig Szemjon Mogiljevics ugyanabba azsinagógába járt, hamarosan jó üzleti kapcsolatba is kerültek egymással.

Clodo hamarosan a megvesztegetési pénzek kiosztója lett. Budapesten a III-ik kerületben a Meggy utca 19-es számú ház alagsorában adta át az orosz maffia pénzes borítékjait a magasrangú rendőrtiszteknek. Köztük Pintér Sándor akkori rendőrfőkapitánynak is. Egy-egy borítékban általában 10 ezer márka lapult- vallja Clodo.

Felvételek is készültek a pénzek átadásáról – állitja a német kalandor, aki valószínűleg valamelyik titkosszolgálat munkatársa is.

Pintér hallgat

A német szerző kétszer is küldött kérdéseket a jelenlegi magyar belügyminiszternek, de – csodálatos módon – egyszer sem kapott rájuk választ.

Egymillió márka Orbánnak?

1994-ben Clodo ekkora pénzt adott volna át, de a fiatalember vonakodott személyesen elmenni a bőröndért. Azután egy idősebb úr mégiscsak elvitte a pénzt.

A HVG 2013-ban kiderítette, hogy kiről van szó, de nem írta le a kormánypárti politikus nevét tartva a kellemetlen következményektől.

„1998-ban megjelent a lakásomban Pintér Sándor. 51%-os részesedést akart a biztonsági cégemben, amelyikben Szeva bácsi volt a társam. Felháborodtam, pofon vágtam Pintér Sándort, majd kidobtam” – vallja Dietmar Clodo.

A rendőrség hamarosan lerohanta Clodo lakását. Bombát kerestek. 10 éves börtönbüntetésre ítélték a német kalandort.

Emlékeztetőül: 1998-ban Pintér Sándor Orbán Viktor kormányának belügyminisztere lett. Azóta is mindig ő a belügyminiszter amikor a kormányfőt Orbán Viktornak hívják.

Az USA külügyminiszterét aggasztja a magyar sajtó helyzete

Tony Blinken külügyminiszter utalt rá, hogy sürgetik  a magyar miniszterelnököt annak érdekében, hogy Magyarországon növekedjen a sajtószabadság. Az USA külügyminisztere a sajtószabadság világnapján kerekasztal beszélgetésen vett részt, és azon elsősorban Kína és Oroszország növekvő közép-európai befolyásának tulajdonította a sajtószabadság érzékelhető korlátozását a térség államaiban – köztük legfőképp Magyarországon.

A nemzeti együttműködés rendszere már jóval azelőtt megkezdte a magyar sajtó megrendszabályozását mielőtt az Orbán kormány diplomáciája nyitott volna Peking illetve Moszkva felé.

A Riporterek határok nélkül nemzetközi sajtó szervezet 16 ponttal lejjebb értékelte a magyar sajtószabadságot mint egy évvel korábban.

A nemzetközi közvéleményt is megrázta az Index és a Klubrádió ügye, amely a hatalom brutális beavatkozását mutatta a média szerepének korlátozására.

A járvány idején különösen fontos a média manipulálása

Miközben Magyarország éllovas a világon a Covid halálozásokat tekintve addig a központi irányítás alatt álló sajtó az oltási kampány sikereit hangsúlyozza.

A kórházak katonai irányítás alatt állnak, ennek következtében a független sajtónak semmilyen lehetősége sincsen arra, hogy reális képet mutasson a járvány helyzetről.

Moszkva és Peking hatása

A vakcinák ügyében jól megfigyelhető, hogy a magyar kormány sokat merít az orosz és a kínai propagandából. A kormánypárti magyar média erőteljesen bírálja az Európa Unió vakcina beszerzési politikáját. Brüsszelben nemrég jelentést tettek közzé azzal kapcsolatban, hogy az EU megállapította: Moszkva és Peking összehangolt kampányt folytat saját vakcinái érdekében. Az uniós tagállamok közül egyedül Magyarország használ orosz és kínai vakcinát. Nemrég a magyar hatóságok táblázatot tettek közzé arról, hogy a kínai és az orosz vakcinák kevesebb problémát okoznak mint a BioNtech/Pfizer oltóanyag.

Karikó Katalin, a BioNtech egyik vezetője szakmai alapon bírálta a hatalom által közzétett vakcina táblázatot.

Mai kérdés – A harmadik hullám napi kétszáz halottja ellenére Ön egyetért a kormány nyitási stratégiájával?

Orbán az ősszel azt mondta, hogy „a sikert az áldozatok számán mérik.” A kormány oltási sikerkampányt folytat, hogy elvonja a figyelmet a koronavírus következtében elhunytak európarekord számáról.

Közben nevüket elhallgatni kénytelen kórházi orvosok és ápolók arról számolnak be, hogy száz lélegeztetőgépre került beteg közül 95 meghal, többek között azért, mert nincsen megfelelő számú szakdolgozó a gépek biztonságos kezeléséhez. Ilyen körülmények között valóban a vendéglátó helyek nyitása volt a legfontosabb, sőt a semmilyen védettséget nem jelentő oltási igazolvánnyal jövő héttől színházak, mozik, éttermek is látogathatóvá válnak, a sportrendezvényekről már nem is beszélve. Vajon néhány hét múlva is megismétli Orbán hangzatos mondatát: ”

„a sikert az áldozatok számán mérik.” És a felelősséget?

This poll is no longer accepting votes

A harmadik hullám napi kétszáz halottja ellenére Ön egyetért a kormány nyitási stratégiájával?

Orbán orosz dilemmája

Videó csúcson vitatják meg a visegrádi államok vezetői a Moszkvához fűződő viszonyt. Ezt Piotr Müller kormányszóvivő jelentette be Varsóban. A téma: szolidaritás Prágával, mely orosz diplomatákat utasított ki egy hét évvel ezelőtti titkosszolgálati akcióra hivatkozva.

Vajon hogy reagál a magyar kormány, amely Putyin legjobb szövetségesének szerepét játsza a térségben? A magyar külügyminiszter orosz vakcinával oltatta be magát miközben a három másik visegrádi államban csakis az EU által jóváhagyott oltóanyagok vannak forgalomban. Szlovákiában Matovic miniszterelnök belebukott a Szputnyik V botrányba. Igaz, hogy így is pénzügyminiszter maradt.

Moszkva le, Peking felértékelődik

A magyar diplomácia csendben a keleti kapcsolatait elsősorban a dinamikusan fejlődő Kína irányába keresi, és párhuzamosan leértékeli Putyin stagnáló rendszerét. Annál is inkább, mert Orbán Viktornak fontos a lengyel szövetség. Varsóban pedig teljes a nemzeti egység Putyin elutasítására. Az Oroszországtól való távolodást az USA és Brüsszel is szorgalmazza. Ezzel magyarázható, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter megszavazta az uniós szankciókat Oroszországgal szemben bár később jelezte, hogy nem sok értelmét látja azoknak. Amikor viszont az EU Kínát akarta jelképes szankciókkal sújtani, akkor a magyar diplomácia vétózott.

Peking ugyanis olyan erős partner, akire Orbán Viktor akkor is számít, ha az USA és az EU határozottabban lép fel vele és a nemzeti együttműködés rendszerével szemben.

Euró milliárdokról tágyalt Brüsszelben Orbán

Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság elnökasszonyával azt vitatta meg a magyar miniszterelnök, hogy mire költi Magyarország az uniós 750 milliárd eurós válságkezelő alapból a neki jutó részt. A válságkezelő alapból csak azután lehet pénz, hogy valamennyi uniós tagállam parlamentje megszavazta azt.

A napokban a Bundestag jóváhagyta a válságkezelő alapot miután a német alkotmánybíróság megállapította: az nem ellentétes a Német Szövetségi Köztársaság jogrendjével.

A magyar parlament még nem szavazta meg a válságkezelő alapot, ezért is fogadta Ursula von der Leyen a magyar miniszterelnököt. A tanácskozáson a pénzen kivül szóba került az is, hogy az EU kifogásolja a jogállami szabályok egy részének negligálását Magyarországon.

A válságkezelő alap mellé az Európai parlament mellékelt egy olyan határozatot, mely a jogállami normák betartásához köti a pénzek felhasználását. Ezt a határozatot a magyar és a lengyel kormány nem fogadja el, ezért az Európai bírósághoz fordultak.

A magyar miniszterelnök abban reménykedik, hogy a pénz nagyrészét elköltheti még mielőtt érvénybe lépne a jogállami normákkal kapcsolatos uniós határozat.

Orbánnak a pénz a fontos

A 2022-es választás előtt életszínvonal emelő lépésekre van szüksége a hatalomnak, de a korona vírusválság miatt ehhez irdatlanul sok pénz kell. Ezért különösen fontosak az uniós források. 5800 milliárd forintról van szó.

Érdekes módon nem az egészségügyre költene a magyar kormány a legtöbbet hanem a zöld közlekedés fejlesztésére /több mint 1400 milliárd forint/. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy nagyobb biznisz a közlekedés mint az egészségügy, ahol az orvosok megnövekedett bérének a fedezését kívánja ebből a kormányzat részben megoldani (1268 milliárd forint). A harmadik helyen az egyetemek szerepelnek csaknem 1200 milliárd forinttal. A felsőoktatás privatizációja jó lehetőséget kínál a hatalomnak arra, hogy megerősítse befolyását arra az esetre is, ha esetleg elveszítené a választásokat. Ezenkívül pedig a hatalom híveit busás bizniszhez juttatja – így biztosítva az értelmiségi holdudvar támogatását. A közoktatás mindössze 458 milliárd forinttal szerepel a kormány terveiben. Ebben ugyanis nincsen biznisz. A pedagógusok régóta esedékes béremeléséhez pedig lényegesen nagyobb összegre lenne szükség.

A magyar miniszterelnök harminc éve jár Brüsszelbe, igen jól ismeri az uniós mechanizmust. Régóta kizárólag a pénzre koncentrál, de ezt mindíg elfedi valamilyen propaganda fogással.

Most például azzal, hogy Brüsszelt hibáztatja az oltási program lassúságáért, és azért, hogy oly sokan halnak bele a korona vírus válságba. Más uniós tagállamokban is előfordul Brüsszel bírálata, de ilyen szisztematikusan csak Orbán Viktor alkalmazza, hogy ily módon áthárítsa a felelősséget miközben felveszi a pénzt az Európai Uniótól.

Orbán kontra Hollandia

Egymilliárd dolláros üzlet megakadályozását kifogásolja Hollandia, mert a magyar kormány megakadályozta, hogy az Aegont megvegye az osztrák Vienna Insurance Group. Minthogy mindhárom állam az Európai Unió tagja, ezért a magyar kormány lépése azt jelenti, hogy nem tartja be az uniós jogot!

Az Európai Unió jogszabályai kivételes helyzetektől eltekintve nem teszik lehetővé az állami beavatkozást magáncégek ügyeibe.

A magyar kormány nem ortodox eljárását az tette lehetővé, hogy egészségügyi szükségállapot van. Jogilag viszont nehéz megmagyarázni, hogy ennek mi köze lehet egy biztosító társaság eladásához?!

A magyar kormány másik érve a nemzetbiztonság! A WTO szabályait ugyanis ilyen módszerekkel szokták megkerülni. Trump is erre hivatkozott amikor kereskedelmi szankciókat vezetett be Kínával szemben. Csakhogy a biztosító ügyében kissé nehéz felfedezni a nemzetbiztonsági szempontokat.

A miniszterelnök magánérdekét annál inkább.

Mészáros Lőrinc a láthatáron

A CIG Pannónia, amely Orbán barátjának a tulajdonában áll, pályázik a biztosító társaságra.

Visszautasíthatatlan ajánlat? A nemzeti együttműködés rendszerében egyáltalán nem ritka, ha egy cég visszautasíthatatlan ajánlatot kap – mint a Keresztapa című filmben. Ilyenkor az eladót megfenyegetik az adóhivatallal és a titkosszolgálattal. A hazai cégek általában értik a finom célzást, és kapitulálnak. Most viszont tekintélyes külföldi cégekről van szó, amelyek  számára a maffia módszerek szokatlanok az Európai Unión belül. Persze mind Hollandiában mind pedig Ausztriában nagyon jól tudják: Keleten minden egy kicsit másképp van. Hiába kerültek be az Európai Unióba az egykori szocialista országok, az állam továbbra is kulcs szereplő maradt a piacon. A nemzeti együttműködés rendszerében pedig deklarált cél az, hogy minél több külföldi cég kerüljön hazai tulajdonba. Ráadásul olyan hazai tulajdonba, amely megbízhatóan szolgálja az állam (Orbán Viktor) érdekeit.

Orbán Viktor nem lehet biztos abban, hogy 2022 után is a hatalom birtokában lesz, ezért minden eszközzel arra törekszik, hogy olyan gazdasági erőt hozzon létre, amely képes szembeszállni akár a kormány akaratával is.

Kérdés persze, hogy mindez nem eredményez-e káoszt, amelyet az üzleti világ igen rosszul fogad mindenütt, a közvéleményről már nem is beszélve.

Mai kérdés – Ön egyetért a szabad vakcinák közötti választás jogával?

Az oltóanyagokkal kapcsolatos uniós stratégia céljai

  • Gondoskodni arról, hogy az oltóanyagok biztonságosak, jó minőségűek és hatásosak legyenek
  • Biztosítani, hogy a tagállamok és lakosságuk időben hozzájussanak az oltóanyagokhoz, miközben az EU a globális szolidaritás terén is vezető szerepet vállal
  • Gondoskodni arról, hogy az EU-ban mindenki a lehető leghamarabb, méltányosan és megfizethető áron hozzájuthasson az oltóanyaghoz
  • Biztosítani, hogy az egyes tagországok megfelelően előkészítsék a biztonságos és hatásos oltóanyagok használatán alapuló oltási programjukat, ügyelve az oltások szállításával és elosztásával kapcsolatos logisztikai kérdésekre és a beoltás szempontjából prioritást élvező csoportok meghatározására

Ajánlatos, hogy a tagállamok a saját stratégiájuk kidolgozásakor hivatkozási pontként tekintsenek az uniós oltóanyag-stratégiára.

This poll is no longer accepting votes

Ön egyetért a szabad vakcinák közötti választás jogával?

Orbán és az ukrán válság

Magyarország kiáll Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett – hangsúlyozta Benkő Tibor honvédelmi miniszter, aki fogadta Ukrajna nagykövetét. Ljubov Nepop nagykövet tájékoztatta a magyar honvédelmi minisztert az Ukrajna határain összevont orosz erőkről. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök nemrég a fronton járt, és felkérte Biden elnököt, hogy garantálja Ukrajna szuverenitását.

Az amerikai elnök telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, és csúcstalálkozót javasolt. Bécs és Helsinki máris jelentkezett, de Putyin szóvivője tudatta: nekik egyelőre nem olyan nagyon sürgős.

Ukrajna NATO tagsága

Zelenszkij elnök megerősítette: Ukrajna szeretne bekerülni a NATO-ba. Ezt Moszkva tökéletesen elfogadhatatlannak tartja. Lavrov külügyminiszter szerint ez vörös vonal, mert aki azt átlépi olyan konfliktust produkálhat mint az 1961-es kubai válság. Akkor Hruscsov rakétákat telepített Kubába. Erre Kennedy elnök flotta zárlatot rendelt el a szigetország körül és készültségbe helyezte az amerikai csapatokat. Hruscsov végül visszatáncolt, és kivonta az orosz rakétákat Kubából.

Jelenleg Magyarország blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz. A magyar kormány ezzel akarja rákényszeríteni Ukrajnát arra, hogy változtasson a nyelvtörvényen, mely hátrányos a magyar kisebbségnek  Kárpátalján. Kijev azzal gyanúsítja a magyar kormányt, hogy Putyin kérésére blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz. A magyar diplomácia természetesen cáfol. Kijevben feltűnést keltett, hogy a magyar külügyminiszter az orosz Szputnyik V vakcinával olttatta be magát.

A magyar honvédelmi miniszter támogatást ígért Ukrajnának

Magyarország lélegeztető gépeket adott Ukrajnának, ahol tombol a járvány, és az egészségügy csak nehezen birkózik meg vele, mert a függetlenség kikiáltása óta szisztematikusan alulfinanszírozza az állam.

A kelet ukrajnai harcokban megsebesült katonák egy részét Magyarországon kezelik. Kárpátalján a magyar fiatalokat is behívják az ukrán seregbe, de nemigen van hajlandóság a hősi halálra. A 140 ezres magyar kisebbség döntő többsége magyar állampolgár is. Bár Ukrajna törvényei ezt elvben nem teszik lehetővé, de a hatóságok behunyják a fél szemüket. A magyar kormány jelentős összegekkel támogatja az oktatást és a kulturális életet Kárpátalján, ahol az egyházak is jelentős részben a budapesti támogatásból élnek.

Orbán Viktor a szülőkre hárítja azt a felelősséget, amit neki kellene vállalnia!

A kormány jövő hétfőtől több százezer óvodást, alsó tagozatos diákot, szülőt és tanítót tesz ki a koronavírus harmadik, és eddig legveszélyesebb hullámának. Miközben a frissen beoltott pedagógusoknál még nem alakulhatott ki teljes védettség, addig a betegek és a kórházban ápoltak átlagéletkora folyamatosan csökken, egyre több fiatal kapja el a betegséget és kell megküzdenie a súlyos tünetekkel.

Ha úgy nyitnak ki az óvodák és iskolák, hogy a pedagógusoknak még nem megfelelő a védettségi szintjük, akkor sokkal nagyobb az esélye a vírus terjedésének, így a szülők is sokkal kitettebbek a fertőzésnek, mert sok esetben még nem kapták meg az oltást.

Maruzsa Zoltán szerint az a megoldás, hogy az intézményvezetők engedélyezhetik a gyerekek távollétét, ha a szülők tartanak attól, hogy gyermekük az iskolából hazaviheti a vírust. Ez azonban hazárdjáték, Orbán Viktor a tanárokra és a szülőkre hárítja a felelősséget. A fertőzöttek és a halottak magas száma miatt a kormánynak kellene döntenie az online oktatás teljes körű fenntartásáról. Orbán Viktor azonban nem nyújt segítséget, csak a magának megrendelt közvélemény-kutatások alapján hozza meg járványügyi intézkedéseit.

Felszólítjuk a kormányt: ne játsszon több százezer magyar életével! Vonja vissza az óvodák és iskolák hétfői nyitását, és arról ne politikai alapon, vagy teltházas focimeccseket kergető álmok miatt, hanem az aktuális járványadatok alapján döntsön, azután, hogy minden azt kérő pedagógus megkapta a második oltást, és eltelt a védettség kialakulásához szükséges idő.

Ha már a magyarok munkáját, és megélhetését nem tudták megvédeni, legalább az egészségüket ne tegyék kockára!

DK Jobbik LMP Momentum MSZP Párbeszéd

Európa Tanács: Magyarország nemigen küzd a korrupció ellen

Ajánlásokat fogalmaz meg a Greco /a korrupció ellenes államok szövetsége/ a korrupció elleni harcban, de Magyarország ezeket nem nagyon fogadja meg – ez derül ki a legfrissebb jelentésből.

18 ajánlást fogalmazott meg a szervezet, ezekből Magyarország mindössze ötöt teljesített. Így továbbra is annak a renitens ország csoportnak a tagja az Európa Tanácsban, amely ellen vizsgálat folyik. Az Európa Tanácsban benne vannak azok az egykori szocialista államok is, melyeket nem vettek fel az Európai Unióba: például Azerbajdzsán vagy Szerbia. Oroszország is tag, így nem csoda, hogy 16 tagállam ellen folyik korrupció ellenes vizsgálat. Az Európa Tanácsnak nincs döntési csak ajánlási joga.  Az Európa Tanácsnak 49 tagja van, de a Greco-nak 50, mert az USA is részese a korrupció ellenes nemzetközi küzdelemnek.

Fegyver az autokrata rendszerek ellen

A Biden adminisztráció a korrupció ellenes nemzetközi harcot fel akarja használni az autokrata rendszerek meggyengítésére. A minta megvan: Malajzia. Abdul Razak miniszterelnök több milliárd dolláros korrupciós ügyét New Yorkban kezdte el vizsgálni a korrupció ellenes ügyészség. Amíg Abdul Razak hatalmon volt addíg a hazai hatóságok nem találtak okot a vizsgálatra, de miután elveszítette a választást, megindult az igazságszolgáltatás gőzhengere. A hosszú perben 20 éves börtönre ítélték a korrupt kormányfőt.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, hatékony módszernek nevezte a korrupciós ügyek felderítését az autokrata rendszerek meggyengítésére illetve a megbuktatására.

A Greco vizsgálat eredményei alapot nyújthatnak arra, hogy egyes tagállamok korrupciós ügyeit alaposabban is szemügyre vegyék.

Romániában kipróbált módszer

Laura Codruta Kövesi ügyésznő az USA nagykövetség adataira támaszkodva indított sok korrupciós pert Romániában.

Ennek eredményeképp sok magasrangú román vezető bukott meg és került rács mögé.

Végül Bukarestben megbuktatták a korrupció ellen küzdő ügyésznőt, de Laura Codruta Kövesi az EU-ban folytatja. Ő irányítja az uniós korrupció ellenes ügyészséget, melybe a magyar kormány nem lépett be. Vajon miért nem?

Orbán és a 22-es választás

Külföldön is lehet korrupciós vizsgálatot indítani – erre jött rá az USA és nyomában az Európai Unió. Ezek a vizsgálatok akkoris hatékonyak lehetnek, ha a hazai hatóságok akadályozzák azokat. A nagy korrupciós ügyek ugyanis általában olyan pénzmozgást eredményeznek, melyeket külföldi bankszámlákon hajtanak végre.

A magyar miniszterelnök egyik nagy félelme az, hogy a nagy korrupciós ügyek közül valamelyikre még a 22-es választások előtt fény derül. Ez ugyanis megtépázhatja presztízsét, melyet a nem épp sikeres járvány és válságkezelés amúgyis meggyengített.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK