Fontos

Az Európai Bizottság terítette a lapjait, a magyar kormány továbbra is titkolózik

Még március elején fordult levélben Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az Európai Bizottság egészségügyért is felelős biztosához, amelyben azt kérte, hogy az uniós testület hozza nyilvánosságra a közös vakcinabeszerzések szerződéseit és a szállítási menetrendeket. Arról azonban, hogy a magyar kormány milyen választ kapott Brüsszeltől, azóta sem tudni – nyilván nem véletlenül.

Az Európai Bizottság ugyanis az elmúlt időszakban – a Fidesz kérésétől függetlenül – folyamatosan közzétette a közös uniós beszerzés dokumentumait, a vállalatokkal egyetértésben fokozatosan elérhetővé tették a szerződéseket. A Fidesz ezzel kapcsolatos kérése, illetve propaganda-akciója tehát nagyrészt okafogyottá vált. Nem véletlenül hallgat azonban ebben a kérdésben a kormány, saját felelősségéről és titkolózásáról igyekszik ugyanis elterelni a figyelmet.

Tény, hogy a közös uniós vakcinabeszerzés során a keretmegállapodásokat az Európai Bizottság kötötte, viszont mindezt a tagállami kormányok leadott igényei és a tagállami kormányok által delegált személyek felügyeletével tette. Ráadásul, mint

tudjuk, a keretmegállapodások megkötése után a szállítási megrendeléseket már a tagállami kormányok kötötték, így az ütemezésbe is érdemi beleszólásuk volt.

Mindez azért fontos, mert a Fidesz-kormány az elmúlt hónapokban hazug kampányt épített arra, hogy az uniós oltóanyagok nem a megfelelő időben érkeznek, azok leszállításához pedig a magyar kabinetnek semmi köze.

Az elmúlt napokban az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagjaként Ujhelyi István EP képviselő, aki az EP közegészségügyi bizottságának tagja írásbeli kérdéssel fordult Stella Kyriakides illetékes biztoshoz, hogy többek között arról érdeklődjön: ki volt az a személy, aki a magyar kormány képviseletében felügyelte és egyetértően jóváhagyta a közös beszerzés lépéseit, illetve ez az illető a magyar kormány nevében emelt-e bármikor is kifogást a folyamat során.

Az Európai Bizottság válasza egyértelmű volt: a hivatkozott irányítóbizottság tagjait a tagállami kormányok jelölték ki, kilétükről ezért az adott kormány hivatott nyilatkozni.

Vagyis, ha a Fidesz-kormány valóban olyan nagy bajnoka az átláthatóságnak, akkor nyilvánosságra hozza a kormánydelegált szakember nevét, ismerteti esetleges kifogásait (amelyek alátámasztanák a kormány mostani kritikáit), valamint azonnali hatállyal nyilvánosságra hozza az uniós vakcinák kormány által kötött megrendelési és szállítási dokumentumait. Ha nem így tesz, akkor

ismét csak azt bizonyítja, hogy a társadalmat megtéveszteni képes, átmeneti propaganda-győzelmekért bármilyen hazugságra képesek.

Apropó, a kormány által kért uniós szerződések az alábbi linkeken elérhetőek. A Johnson&Johnsonnal kötött dokumentumot az európai parlamenti képviselők – amennyiben ezt igényelték – személyesen megtekinthették, így többek között a Fidesz politikusai is.

  1. CureVac AG – https://bit.ly/3bRg9ni
  2. Sanofi Pasteur SA & GlaxoSmithKline Biologicals SA – https://bit.ly/3wxdnLL
  3. AstraZeneca – https://bit.ly/3uiOmm3
  4. Pfizer/BioNTech – https://bit.ly/2SrQ0nX / https://bit.ly/3yEl0Sk
  5. Moderna – https://bit.ly/34sJ3pP

Nincs pénz

A múlt héten tartották az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés vitáját. Az ellenzéki vezérszónoklatok közül leginkább Tóth Bertalan beszéde ragadott meg, holott őt – hogy is mondjam – nem a lángoló szónoklatok embereként tartjuk számon. Mégis, nemcsak jól, de szellemesen indított gondolatmenettel érzékeltette velünk, hogy mit is gondol az MSZP, s hozzátehetjük, az egész parlamenti ellenzék az Orbán-kormány költségvetéséről.

„… van egy jó hírem, és van egy rossz hírem”, kezdte beszédét, és a jó hírt úgy fogalmazta meg: „van pénz (…) ebben a költségvetésben van pénz, lenne fedezet arra, hogy a magyar emberek végre jobban éljenek. Meglenne a fedezete annak, hogy adómentes legyen a minimálbér, ne csak a 25 év alattiak részesüljenek adómentességben, de mindenkinek, aki a mediánbér alatt, 321 ezer forint alatt keres, mindenkinek nőjön a jövedelme, a minimálbéresek pedig adómentessé váljanak.

Ez közel 2 millió 300 ezer ember életét javítaná.

A minimálbéreseknek havonta 25 ezer forinttal több jutna.

Ennek a költségvetése nagyjából 250-300 milliárd forint, ha megnézzük a költségvetés kiadási oldalát, ez annak az 1-1,5 százaléka. Ekkora összeg biztosítása nem lehetne probléma egy 25 000 milliárdos költségvetésnél. Ugyancsak meg lehetne oldani, hogy a munkanélküliek legalább havonta nettó 100 ezer forintos ellátást kapjanak, méghozzá kilenc hónapig.

És van pénz arra, hogy a közmunkások is megkapják a minimálbért.

De megvan a pénz arra is, hogy felzárkóztassuk az alacsony nyugdíjakat. (…) mi azt akarjuk, hogy a nyugdíjemelés meghatározásánál az infláció mellett a keresetek emelkedését is vegyék figyelembe. (…) Emelni kell a minimálnyugdíjat (…). Erre is ott van a pénz a költségvetésben.

De megvan a pénz a családok megélhetésének biztosítására is

(…) növelni kell a családtámogatásokat, és biztosítani kell ezek értékállóságát. Ezért akarjuk azt, hogy a tizenhárom éve változatlan családi pótlék összege emelkedjen a duplájára. Azt akarjuk, hogy az alacsony jövedelmű, adókedvezményre jogosult családok kapjanak kiegészítő családi pótlékot is. Azt akarjuk, hogy a gyes és a gyet összege radikálisan emelkedjen, és az összes családtámogatási juttatás értékállósága törvényben legyen biztosítva. (…)

Azt akarjuk, hogy a gyermekek utáni adókedvezmény, a négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye, a 25 évnél fiatalabbak és az első házasok kedvezménye megmaradjon.

(…) Azt akarjuk, hogy a nők negyven év munkaviszony után továbbra is nyugdíjba mehessenek, és ők is jogosultak legyenek az özvegyi nyugdíjra. Erre is van pénz, megvan a fedezet.

De arra is megvan a pénz, hogy a Fidesz által lerombolt egészségügyi ellátórendszert a feje tetejéről a talpára állítsuk.

Ott van a pénz a költségvetésben,

amiből ki lehetne fizetni a kórházak adósságát, meg lehet oldani, hogy minden körzetben legyen háziorvos, emelkedjen az ápolók, egészségügyi szakdolgozók fizetése, és el tudjon kezdődni a kilométer hosszú várólisták csökkentése, legyen szó szűrésről vagy éppen orvosi beavatkozásról.

Megvan a pénz arra is, hogy a Fidesz által szétvert oktatási rendszert el lehessen kezdeni újjáépíteni, hogy jelentősen emelni tudjuk a pedagógusok fizetését, hogy újra

18 éves korig legyen a tankötelezettség,

és visszaadjuk a pedagógusok oktatási szabadságát.

És van lehetőség arra is, hogy a települések önkormányzatai önállóan dönthessenek a saját bevételeik felhasználásáról az ott élő emberek javára.”

Összefoglalásként megismételte:

„Ez lenne a jó hír: a költségvetésben lenne elég pénz, amit amúgy mi mindannyian befizetünk.”

Majd ezzel szembeállítva így folytatta:

„A rossz hír viszont az, hogy ezt a költségvetésben szereplő hatalmas összeget a Fidesz nem ezekre a célokra akarja felhasználni.”

De hogy mi az a más, arról nem beszélt, és az utána szóló Mesterházy Attila is csak annyit mondott: azoknak adnak, akiknek már amúgy is van, akik kevésbé szorulnak rá vagy egyáltalán nem szorulnak rá ilyen típusú állami segítségre”.

Más ellenzéki szónokok arról is beszéltek, hogy mi mindenre jutnak a költségvetésben százmilliárdok, amire nem lenne szükség: Paks-II. előkészítésére, Belgrád–Budapest vasútvonalra, a Fidesz-barát oligarchák beruházásainak támogatására, állami propagandára.

Nekem is van egy rossz hírem.

Szemben az MSZP frakcióvezetőjének – és a parlamenti ellenzék többi politikusának feltételezésével – nincs pénz.

Nincs, nem lehet a magyar költségvetésben annyi pénz, hogy mindazokra a célokra jusson, amelyeket Tóth felsorolt, de az Orbán-kormány nem ad rá, és közben ne kelljen hozzányúlni azokhoz a kiadásokhoz illetve elmaradó bevételekhez (adókedvezményekhez), amelyekhez a szocialisták és általában az ellenzékiek nem akarnak hozzányúlni.

Amikor az ellenzékiek azt gondolják, hogy mind arra lehet forrást találni, amire az Orbán-kormány ma nem ad, de ők adnának,

és ehhez csak az kell, hogy ne finanszírozzák a szükségtelen gigaberuházásokat és az állami propagandát, azt feltételezik, hogy nincs baj azzal, hogy Magyarországon a költségvetési kiadások elérik a GDP 50 százalékát.

A régió más országaiban ez az arány jóval alacsonyabb, és nálunk is erre kellene törekedni: szűkíteni kellene a költségvetés terjedelmét. Ez a szempont az ellenzéki beszédekben fel sem merült.

Magyarországon a gyermekvállalás támogatása adókedvezményekkel és direkt juttatásokkal, valamint a „családoknak” adott lakáshoz jutási, sőt autóvásárlási kedvezményekkel messze a legmagasabb Európában. Az ellenzéki pártok ennek további növelését szorgalmazzák, amikor a családi pótlék megduplázását követelik úgy, hogy közben változatlanul megtartanák mindazt, amit ma a Fidesz ad.

Helyeselhető ez?

Szerintem nem. Az mérlegelhető, hogy a jövőben a nyugdíjakat újra a svájci indexálás szerint emeljék, de az az ötlet, hogy emellett egyszeri százötvenezer forintos „jóvátételt” kapjon minden nyugdíjas, szerintem megalapozatlan:

a járvány és a válság nem a nyugdíjasoknak, hanem az aktívak egy részének okozott jelentős jövedelemkiesést, a nyugdíjasok megélhetési biztonságát nem érintette.

Nem volna ezért méltányos mások terhére a nyugdíjasoknak többletjuttatást adni. Ezek megalapozatlan ígéretek, ahogy megalapozatlan a jóvátételnek általános politikai célként való meghirdetése is. Jóvátételt háborús károkozásért szoktak vesztes államokkal fizettetni, a mi esetünknek azonban, ha el is fogadjuk, hogy az orbáni kormányzás sokaknak okozott veszteséget, nincs a magyar gazdaságban forrás arra, hogy ezekért „jóvátételt” kapjanak az érintettek.

Arra nézve, hogy mit lehet az Orbán-rendszer haszonélvezőitől utólag jogszerűen „visszavenni”, még csak feltételezései sem lehetnek ma senkinek.

Ha egy esetleges másfajta kormánynak sikerül kiszállni az Oroszországgal illetve Kínával a gigaberuházások hitellel történő megvalósítására kötött megállapodásokból, az nem most, hanem a távolabbi jövőben szabadítaná fel azokat a forrásokat, amelyeket így nem kellene törlesztésre fordítani.

Az előttünk álló években azonban egy másfajta kormánynak sem lenne módja, hogy mind arra forrást biztosítson, amire Tóth Bertalan szerint „van pénz”.

Az sem állítható, hogy ezek egytől-egyig olyan célok, amelyek érdekében a jelenlegi szinten érdemes tartani az adóztatást.

Nem diszkriminizáció

A Momentum EP-képviselői, Cseh Katalin és Donáth Anna a Fidesz képviselőihez hasonlóan nemmel szavaztak az Európai Parlamentben a schengeni övezeten belüli szabad utazást lehetővé tevő „zöld útlevél” előterjesztésére. Az elfogadott határozat szerint ugyanis a szabad utazást csak azok számára teszi kötelezően lehetővé, akiket az Európai Gyógyszerhatóság által jóváhagyott vakcinával oltottak be. Ők ezt a Sinopharmmal és Szputnyikkal beoltott magyarok diszkriminációjának tekintik. Szerintem ez tévedés: nincs szó diszkriminációról.

Az Unió tagországai azzal védik polgáraikat a fertőzés behurcolásától, hogy a beutazóknak PCR-tesztet illetve karantént írnak elő. Ezt váltja ki az olyan oltás, amelynek hatásos voltáról a tagországok meg lehetnek győződve, mert az illetékes európai hatóság azt megvizsgálta és jóváhagyta.

Vannak német és osztrák állampolgárok, akik nem győzték kivárni, amíg hazájukban megkapják az oltást, és ezért elutaztak Oroszországba illetve Szerbiába, és ott olttatták be magukat Szputnyikkal. Nekik saját országukban is tesztet kell készíttetniük, ha boltokban akarnak vásárolni illetve étterembe, színházba vagy moziba mennek. Ugyanúgy nem mentesülnek ez alól, mint a magyarok, akiket Szputnyikkal oltottak be.

Ha eltérően kezelik azt, aki a szabály szerint jár el, illetve aki nem, az nem diszkrimináció.

Az Orbán-kormány tette ki a magyarok egy részét ennek a kellemetlenségnek. Ezt kell elmagyarázni a magyaroknak: ne az EU-országokra nehezteljenek, hanem az Orbán-kormányra.

A Momentum EP-képviselői azt is mondják, hogy a magyar kormány bírja rá kínai partnerét, hogy nyújtsa be a Sinopharm vakcinát az Európai Gyógyszerügynökséghez. (Az oroszokat pedig arra kellene rábírni, hogy teljes és megbízható dokumentációt nyújtsanak be oda.)

Ezzel csak az a baj, hogy a Sinopharm és a Szputnyik behozatala nem a kínaiaknak illetve oroszoknak volt fontos, hanem az Orbán-kormánynak.

Ahhoz kellett nekik, hogy megvalósítsák azt a kampányötletet, hogy e vakcinák behozatalával gyorsabban tudják beoltani az oltásra hajlamos magyarokat, mint az Unió többi tagországa, ez ügyben is lehet csepülni Brüsszelt, magasztalni önmagukat, és demonstrálni a magyar választók előtt, hogy a leleményes kormánynak köszönhetik, hogy másfél-két hónappal előbb lesznek beoltva és előbb szabadulhatnak a korlátozásoktól, mint más tagországok lakói.

A kormány azonban nincs abban a pozícióban, hogy bármit megköveteljen az orosz illetve kínai vakcinaszállítóktól, amit a megállapodástól nem kívánt meg.

Korábban a kormány miniszterei, államtitkárai azzal hitegették önmagukat és bennünket is, hogy majd más tagállamok is rendelnek Szputnyikot, és azt gondolhattuk, hogy akkor a jóváhagyás is meglesz. Csakhogy ma már látható, hogy mire meglenne, a jóváhagyott nyugati vakcinákból is lesz elegendő, és a jóváhagyás rajtunk kívül senkinek nem lesz sürgős. Van rá esély, hogy a dologban az utazni vágyó magyarok húzzák a rövidebbet. Hacsak nem Mongóliába, Grúziába, Bahreinbe vagy Észak-Macedóniába készülnek a nyáron. Azt Szijjártó már elintézte.

Csak a szokásos fideszes valósághajlítási kísérlet

Azt követően, hogy a tagállamok többsége már leadta az uniós helyreállítási alapból származó források felhasználásához szükséges nemzeti reformterveket, tizenkét nappal a határidő lejárta után a magyar kormány is nagy nehezen eleget tett ezen kötelezettségének. Pedig büszkén hirdették, hogy az elsők között lesznek majd „ebben is”. Hát, nem. És nem véletlenül. A kései teljesítésénél azonban jóval nagyobb problémák is vannak a szakmailag megkérdőjelezhető, a prioritások tekintetében arányt és célt tévesztett, széleskörű társadalmi konzultáció nélkül elkészített tervvel.

Számos alkalommal felhívta rá a figyelmet – többek között az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek küldött, Karácsony Gergellyel közösen jegyzett levélben is -, hogy gyakorlatilag valós és érdemi egyeztetés nélkül valósult meg a magyar nemzeti reformterv kidolgozása – írja Ujhelyi István EP képviselő bejegyzésében.

Annak ellenére nem kérték ki érdemben senkinek sem a véleményét, hogy a helyreállítási alapról szóló uniós jogszabály minden kormánynak előírja, hogy széleskörű társadalmi egyeztetést folytasson le a pénzek tervezett elköltéséről, beleértve az önkormányzatokat, civil- és szakmai szervezeteket.

Tökéletesen mutatja, hogy a Karmelitában trónoló egyszázalék miként gondolkodik a másik kilencvenkilencről: magasról tesznek a véleményükre.

Sem a nemzeti terv első verziójáról nem folytattak széleskörű párbeszédet, sem arról a módosított, immár csak a pénz felére igényt tartó tervről, amit most adtak be. A Fidesz olyannyira pofátlan, hogy az Európai Bizottságnak leadott papírban a kötelezően előírt

konzultáció központi elemeként hivatkoznak például arra az országgyűlési vitanapra, amelyet az ellenzéki pártok kezdeményezésére hívtak csak össze. Azért ehhez kell egy bőrvastagság arctájékon.

Pontosan tudjuk, hogy a legutóbbi Orbán-VonDerLeyen találkozón a Fidesz miniszterelnöke kapott pár kokit és sallert. Hiába utazott ki nagy mellénnyel és zsebre dugott kézzel, csendben kullogott haza nyalinger fanfárok nélkül.

Az Európai Bizottság elnöke ugyanis világossá tette Orbánnak: elég volt a lopásból, az elsőre benyújtani szándékozott pénzköltési terv formailag és tartalmilag is elfogadhatatlan.

A Fidesz ezért volt kénytelen új tervet csinálni és nem azért nem kérik a teljes támogatási összeget, mert nem akarnak hitelt felvenni – hiszen nyakra-főre veszik fel máshonnan, rosszabb kondíciókkal -, hanem mert így nem, vagy csak kevésbé tudnak beleszólni a pénz felhasználásába.

Ennyit a „nekünk Magyarország az első” szlogenről, ami valójában: „nekünk a zsebünk az első”.

A kormány készíthetett volna egy olyan, széleskörű társadalmi és szakmai párbeszéd eredményére alapuló tervet, amely évtizedekre meghatározza hazánk sorsát és társadalmi konszenzuson alapulva lett volna egy zöld, digitális, szociális, innovatív és modern, a 21. század kihívásaira reagálni képes Magyarország alapja. De, a Fidesznek – mint ahogy az elmúlt években ennek világosan tanúbizonyságát adta – megint nem az ország, hanem csak a fideszes műanyag-arisztokrácia érdekei számítottak.

Az újonnan, kapkodva összerakott és módosított tervnek számos „áldozata” van. Vesztesei viszont, mi magyarok vagyunk, mindannyian. A 3400 milliárd eurós kedvezményes uniós hitelkeretről való lemondás eredményeként egészen biztos, hogy számos kiemelt beruházás és reform nem az uniós Helyreállítási Alap forrásaiból valósul meg.

Az új nemzeti reformterv lemond a háromszáz legszegényebb magyar település átfogó fejlesztéséről, mintegy 400 milliárd forinttal kevesebb uniós forrást szán az egészségügy fejlesztésére, az egyetemek megújítását célzó 1200 milliárd forintnyi forrás teljes mértékben kikerült a tervből, de megközelítőleg 800 milliárd forinttal kevesebb jut a zöld és fenntartható közlekedésre is.

Tehát Magyarország azért esik el 3400 milliárd forint kiemelkedően kedvező kamatozású hiteltől, mert a kormány mintegy fél év alatt nem tudott egy olyan szakmailag megalapozott és az uniós jogszabályban rögzített elvárásoknak megfelelő nemzeti reformtervet elkészíteni, amely az Európai Bizottság számára is elfogadható lett volna.

Nem volt magasan a léc, ellenben ezt sem sikerült megugrania a plakátkormánynak.

A kormányzati elemző-ficsúrok központi hazugságairól pedig csak annyit, hogy a visszautasított uniós keret hitelkamata várhatóan 1 százalék alatt lesz, míg a Budapest-Belgrád vasútvonalra felvett kínai hitel mutatója 2,5 százalék, a Paks2-re kötött orosz megállapodás kamata pedig 3,9-4,9 százalék között mozog. Igazi olcsó hazugság az eladósodás elleni küzdelemnek bemutatni az uniós hitel visszautasítását, ez mindössze a már jól ismert Fideszes valósághajlítási kísérlet. Ezzel szemben mi nemcsak kormányt, de korszakot is váltunk majd jövőre és az olcsó emberek drága luxusélete helyett egy gyarapodó, zöld, digitális és szociális Magyarország megteremtésére fordítjuk majd a rendelkezésre álló uniós forrásokat. Már nem kell sokáig várni.

Ellenzéki pávatánc

Súlyos dolgok történtek ezen a héten az orbáni parlamentben: meghosszabbították a veszélyhelyzetet és ezzel további hónapokra korlátoztak alapvető jogokat, elfogadták az idei költségvetés módosítását és megtárgyalják a jövő évi költségvetést, az uniós bíróság ítéletét végrehajtva és kijátszva a CEU-törvényt és a civil szervezetek üldözésére hozott korábbi törvényt hatályon kívül helyezik és nem kevésbé jogokat korlátozó új törvénnyel pótolják és így tovább.

A médiában meg sem jelenik egy figyelemre méltó apróság: megint politikai nyilatkozatot fogadott el az országgyűlési többség, ezúttal arról, hogy megint Magyarország lesz az Európa Tanács soros elnöke. A politikai nyilatkozat megdicséri az Orbán-kormány külpolitikáját (a szövegezés szerint „üdvözli a magyar kormány aktív nemzetközi szerepvállalását”) és támogatja a kormány által a soros elnökség idején érvényesítendő prioritásokat: a kisebbségi jogok védelmét, a jövő generációval kapcsolatos kérdéseket, a vallások közötti párbeszédet, a fenntarthatóság és környezetügy kérdéseit. Ez önmagában beleillik az Orbán-rendszer rutinjába.

Mindenekelőtt: a politikai nyilatkozat parlamenti műfaját, amelyet az 1994-es házszabályban azzal a céllal vezettünk be, hogy az országgyűlési többség és kisebbség közös álláspontját lehessen kifejezésre juttatni fontos társadalmi és nemzetközi kérdésekben, és ennek megfelelően kétharmados többség kellett az elfogadásához,

az orbáni házszabály szerint egyszerű többség kell csak az elfogadásához, és a kormánytöbbség álláspontját tünteti fel az országgyűlés egészének állásfoglalásaként, jobbára a kormány külpolitikájának támogatásában.

Ezzel kapcsolatban az ellenzék viselkedése az érdekes.

Magyarország a rendszerváltás kezdetén lett az Európa Tanács tagja, és ebből következően időnként Magyarországnak jut az Európa Tanács elnöksége. Az Európa Tanács – az Európai Uniótól eltérően – nem gazdasági integrációs intézmény, hanem a demokratikus jogállamok politikai együttműködésének szervezete, amelynek tagjai között ott vannak a posztszovjet utódállamok is, a tagság pedig az adott állam jogállam voltát hivatott elismerni.

Fehéroroszország ezért nem is tagja, és időnként kérdésessé válik Oroszország részvétele is.

Az Orbán-rendszer részvétele és kiváltképp soros elnöksége annak a látszatnak magyar részről a kinyilvánítását, az európai demokráciák részéről pedig az elismerését jelenti, hogy Magyarország ma is demokratikus jogállam.

A parlamenti politikai nyilatkozat ennek megerősítése. Az nyilvánvaló, hogy mi szüksége van erre a kormánynak és a fideszes (névleg Fidesz-KDNP-s) parlamenti többségnek. A kérdés az, hogy miképpen viszonyul ehhez az ellenzék, pontosabban az ellenzéki frakciók és független képviselők.

A politikai nyilatkozat benyújtott tervezetéhez az MSZP-frakció módosító javaslatot nyújtott be,

amelyben elhagyta volna a szövegből a kormány „aktív nemzetközi szerepvállalásának” dicséretét, és kiegészítette volna a szöveget „a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság fejlődése és előmozdítása” melletti elkötelezettség hangsúlyozásával. A tervezetet előterjesztő külügyi bizottság e módosító javaslatot támogatta, és támogatta a kormány részéről a Külügyminisztérium is. Ez a meglepő támogatás minden bizonnyal Németh Zsoltnak köszönhető, aki egykor a Fidesz vezető külpolitikusa volt, ma azonban a Külügyi Bizottság elnökeként parkolópályán van. Számára ezek a verbális engedmények megérték volna, hogy a politikai nyilatkozathoz megkapja az ellenzék támogatását. A parlament törvényalkotási bizottságában, ahol az orbáni parlamentben az érdemi politikai döntések (a költségvetést kivéve, ahol ezt a szerepet a költségvetési bizottság játssza) megszületnek, már

nem támogatták az MSZP módosító javaslatait.

Minden bizonnyal az történt, hogy ez az engedmény nem fért bele Orbán és Szijjártó külpolitikájába: ők nem mondtak le arról, hogy a parlament is megerősítse az „aktív nemzetközi szerepvállalást”, ami a nyugati szövetségből kihúzódó, keleti önkényuralmakkal bratyizó, elegánsan szuverenistának nevezett politikát jelenti.

Ezek után a politikai nyilatkozatot az MSZP és a Párbeszéd nem szavazta meg, hanem tartózkodott a szavazásnál. (Tartózkodó szavazatot adtak le a Momentummal együttműködő függetlenek: Hadházy Ákos, Szabó Szabolcs és Szél Bernadett is, a Párbeszédből Szabó Tímea viszont nemmel szavazott.) Mesterházy Attila a plenáris vitában valósággal mentegetőzött emiatt, és elismételte, hogy mennyire vágyott a konszenzusra, de a módosító javaslatot elutasító fideszes többség miatt ez nem jött létre.

Fontos látni: az orbáni külpolitika elválaszthatatlan eleme az önkényuralmi rendszernek: a nyugati demokráciák szövetségétől való szisztematikus kihúzódás és a politikai értelemben vett „keleti nyitás” annak alátámasztását szolgálja. Aki ezzel a külpolitikával törekszik konszenzusra, az az önkényuralmi rendszert sem utasítja el egyértelműen.

A parlamenti frakciók közül egyedül a DK szavazott a politikai nyilatkozatra nemmel, amit alátámasztott vezérszónokának, Arató Gergelynek határozott beszéde a plenáris vitában (még ha ő is tett egy utalást arra, hogy jó lenne ilyen ügyben a konszenzus). A függetlenek közül a Szolidaritásból jött, a DK listájáról a parlamentbe került, de most a Szanyi-pártban tevékenykedő Székely Sándor mondott nemet. A Jobbik és az LMP viszont igent mondott a politikai nyilatkozatra (érdekes módon a hat LMP-s képviselőből ketten, Demeter Márta és Ungár Péter nemet nyomott), ami csak azzal magyarázható, hogy hozzájuk közel áll az Orbán-rendszer „nemzeti” külpolitikája. (Ezt Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője el is mondta a plenáris vitában.) A Jobbikból kivált, ma független képviselők (a tartózkodó Varga-Damm Andrea kivételével) természetesen igennel szavaztak a nyilatkozatra, s ezzel az Orbán-kormány külpolitikájára, ami természetes.

Ez a történet újra megmutatta, hogy mennyire különbözőképpen viszonyulnak a választásokra szövetkező ellenzéki pártok az Orbán-rendszerhez:

a Jobbik frakcióvezetőjének durva parlamenti retorikája és az LMP frakcióvezetőjének a kormány politikájának egyes elemeire használt „gyalázatos” jelzői dacára ez a két párt azonosul az orbáni nacionalista külpolitika alapjaival,

az MSZP és a Párbeszéd kerülni igyekszik ebben a konfliktust, és a DK egyedül áll ennek egyértelmű elutasításával

Orbán kilép az Európai Unióból?

A német Die Zeit veti fel a kilépés lehetőségét, arra célozva, hogy a magyar miniszterelnök mindinkább elszigetelődik az Európai Unióban azt követően, hogy távozott az Európai Néppártból. Németországban ráadásul egyre erősödnek a Zöldek, akik Orbán Viktor fő kritikusainak számítanak az Európai Parlamentben.

A Die Zeit szerint ha Orbán Viktor megnyeri a következő választást, akkor tovább erősítheti a kínai-orosz orientációt, melyet az USA és az EU egyre inkább ellenez. Ilyen körülmények között Orbán Viktor arra a következtetésre juthat, hogy kivezeti Magyarországot az Európai Unióból – írja a Die Zeit.

Érdekli-e Pekinget és Moszkvát egy unión kívüli Magyarország?

A nem egészen 10 milliós gyenge fizetőképességű piac önmagában keveseket vonz. Magyarország csak mint az Európai Unió kissé talán renitens tagállama vonza a befektetőket – legyenek azok keletiek vagy nyugatiak. A magyar gazdaság szinte életképtelen az EU nélkül. Orbán Viktor egész nemzeti együttműködési rendszere az uniós euró milliárdokra épül.

Orbán a trójai faló

Moszkvában és Pekingben ezt a szerepet szánják a magyar miniszterelnöknek. Aki el is játsza ezt a szerepet – minden valószínűség szerint nem ingyen. Minthogy az Oroszországgal és Kínával megkötött szerződések titkosak, így a részletekről csak jóval azután értesülhet a közvélemény, hogy Orbán Viktor távozik a közéletből.

Hacsak az USA nem lebbenti fel a fátylat ezekről a zsíros üzletekről, melyekről a CIA azért sejthet egyet és mást. Épp ez Orbán Viktor sebezhető pontja, melyre célozgatott is Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Vagyis az Orbán-rendszer órája egyre hangosabban ketyeg. Mivel a társadalmi problémák nemcsak növekednek, hanem tulajdonképpen egyetlen számban összpontosulnak:

Magyarországon jelenleg  egymillió lakosra 3020 korona haláleset jut.

Rossz eredmény egy tizenegy éve abszolút többséggel kormányzó miniszterelnök számára. A lakossághoz viszonyítva jó 15-ször annyian haltak meg Covid-19-ben Magyarországon, mint Indiában. Németország millió lakosra vetítve 1028 halálesetet számlál.

Az Orbánra nehezedő nyomás egyre növekszik

A közvélemény-kutatásokban a Fidesz továbbra is élen áll 48 százalékkal. Csakhogy a világjárvány  előtt a párt időnként 54 vagy még annál is magasabb százalék támogatottságot is magáénak tudhatott. Sokkal problémásabb Orbán számára az ellenzék átszerveződése. Hivatalának minden éve alatt a miniszterelnök számíthatott arra, hogy a radikális baloldal, a Zöldek és a Szociáldemokraták, a liberálisok, a polgári és a szélsőjobboldali Jobbik párt a nap végén egymással harcolnak. De most az Orbán-ellenfelek választási szövetséget kötöttek 2022-re, amely szavazatszámban közel egyenértékű a Fideszével. Közvetlen kihívó a 45 éves budapesti polgármester, Karácsony Gergely lehet, aki népszerű és baloldali liberális.

Az ellenzéknek azonban csak egy közös pontja van a napirenden: az „Orbán-rendszer” vége. Ez elég?

Márciusban maga a Fidesz megszüntette tagságát az EPP-ben, amelyet már amúgy is felfüggesztettek. Orbán, akit egykor Helmut Kohl politikai nevelő fiának tartottak, elvesztette a legerősebb EU-állam legerősebb politikai erejének támogatását.

A magyar miniszterelnök elszigetelődött Európában. 2020-ban a varsói és a budapesti kormány küzdött a szigorúbb jogállamisági szabályok ellen az EU-ban – és veszített. Akik nem tartják be a demokratikus értékeket, azoknak a jövőben számítaniuk kell az uniós források visszavonására. Lengyelország és Magyarország ezért közös keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz. Úgy tűnik, ebben ki is merült a két kormány érdekközössége. Ennek oka elsősorban Orbán Vlagyimir Putyinnal fenntartott szoros kapcsolata.

Hová vezet ez az egész? A budapesti ellenzék biztos abban, hogy a 2022-es választások nem kevesebbről, mint „korszakváltásról” szólnak.

Létezik sajnos egy alternatív forgatókönyv is. Választási győzelme esetén Orbán a maga részéről a magyar politika alapvető átrendeződését szorgalmazhatja. Autoriter hatalmának végleges biztosítása érdekében még inkább Oroszországhoz és Kínához fordulhat. Még az sem zárható ki teljesen egy ilyen forgatókönyv esetén, hogy Magyarország kilép az EU-ból – ezzel gondolatmenettel zárja cikkét a Die Zeit cikkírója.

A korrupt államokban több a vírus halott

Arra a következtetésre jutott egy korrupció kutató, aki azt állitja, hogy azokban az országokban, ahol 2019-ben magasabb volt a korrupció érzékelhető szintje többen haltak bele a koronavírus járványba mint azokban, ahol a közállapotok rendezettebbek voltak.

Tóth István János a Budapesten működő Korrupció Kutató igazgatója. Aki arról ír, hogy már a spanyol nátha járvány idején kiderült az, hogy azokban az államokban, ahol rendezett viszonyok uralkodnak, és amelyeket nem jár át a korrupció a döntéshozók gyorsabban és jobban döntenek mint ott, ahol magánérdekek határozzák meg a döntések irányát és időzítését. A  koronavírus járvány idején különösen jól látszott ez a tesztelések számában, mert ezek megmutatták, hogy az adott kormányzat mennyire kíván tudomást venni a járványról, illetve méginkább azt, hogy mennyire akarja a lakosságot tájékoztatni ennek súlyosságáról.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az április végi adatok szerint a legmagasabb az egymillió főre vetített Covid-19 halálozás Magyarországon az Európai Unióban. 2019-ben itt volt a legmagasabb a korrupciós index az Európai Unióban Szlovákia és Horvátország után. (A szerző nem a Transparency International korrupciós elemzését használja, ahol Magyarország Bulgária után következik Romániával holtversenyben, hanem azt az indexet, mely a vállalat vezetők véleménye alapján méri a korrupciót. Ez ugyanis jobban megmagyaráz  olyan anomáliákat mint a lélegeztetőgépek beszerzése vagy a keleti vakcinák vásárlása. (A tesztelés tekintetében is megmutatkozik a magyar kormányzat rossz döntése: kevés tesztet hajtottak végre, ennek következtében a pozitív eredmény magas: több mint 15%!

Az USA példája mutatja, hogy ez milyen tragikus eredménnyel jár: több mint 550 ezer halott, elsőség a világranglistán, amely jelentős részben összefügg azzal, hogy Trump későn és rosszul reagált a koronavírus járványra.

A magyar kormány hasonlóan rosszul döntött amikor kevés tesztelést hajtott végre miközben a szükséges lélegeztető gépek sokszorosát vásárolta meg Kínában – nem gondolva arra, hogy Magyarországon nincs meg az ehhez szükséges szakszemélyzet.

Érdekes, hogy a szerző nem tér ki a kínai példára: onnan indult a koronavírus-járvány, melyet brutális hatékonysággal állított meg a pekingi vezetés. Amely ugyanakkor a világ összes korrupciós listáján az élvonalban szerepel. De ez már egy másik történet …

Vona Gábor megkövette az MSZP-s Ujhelyit!

„Szerintem sokakat meglepünk azzal, hogy most beszélgetünk!” – fogalmazott Ujhelyi István szocialista EP-képviselő az általa indított „Heti Kettes Ujhelyivel” című videósorozat legfrissebb epizódjában, amelyben a Jobbik egykori elnöke, Vona Gábor volt az európai politikus vendége.

Az MSZP képviselője ezzel arra utalt, hogy az elmúlt években a legtöbb politikai és emberi vitája az akkor még szélsőséges Jobbik politikusaival volt, többek között a most vendégnek hívott Vona Gáborral. A szocialista politikus a beszélgetés egy pontját arra emlékeztette a korábbi pártelnököt, hogy a gárdisták egyszer napokon át hangosan tüntettek az Ujhelyi-család szegedi háza előtt, amely rendkívül fenyegető élmény volt a szocialista politikus kisgyermekei számára.

„Akkor rohadtul utáltalak benneteket és tudnod kell, hogy nagyon messziről indulunk ahhoz, hogy most normális hangon beszélgetni tudjunk és megvitassuk a hét legfontosabb eseményeit”

– tette hozzá az MSZP EP-képviselője.

Vona Gábor a közösségi oldalakon elérhető beszélgetésben erre válaszul nyilvánosan megkövette Ujhelyit. „Sok idő eltelt azóta és nyilván sok minden lezajlott és megváltozott bennem is.

Ha van valami, amit gusztustalannak tartok a mai fejemmel, ha a politikát a családdal összekeverjük, ha a családtagokat is bevonjuk a politikába. Ha ez számít bármit is, akkor most megkövetlek ezért és elnézést kérek”

– mondta Vona Gábor, akinek szavait Ujhelyi korrektnek és megnyugtatónak nevezte.

A jövőre esedékes választás kapcsán Vona többek között azt mondta, hogy nem normális állapot eltérő értékrendű pártokat „egybeterelni”, de a Fidesz rendszere ezt megköveteli a változás eléréséhez. Vona egyenesen arról beszélt, hogy nem csupán kormányváltásra, hanem rendszerváltásra van szükség, hiszen a Fidesz maga is rendszerként tekint arra, amit felépített az elmúlt években.

„Ebben nyilván vita van köztünk, de én a több lista híve lettem volna. Számomra a legszimpatikusabb és a leghatékonyabb módszer az lett volna, ha az egyéni képviselői mandátumok szintjén egy jelölt áll fel a kormánnyal szemben, pártlisták esetében viszont lett volna alternatíva.

A Fidesz által elfogadott törvénymódosítás persze ezt múlttá tette, de én olyan országban szeretnék élni, ahol van hat-hét párt a Parlamentben, amely között mindenkinek van olyan, amelyről úgy érzi, hogy őt képviseli” – fogalmazott a Jobbik egykori vezetője.

Arra a kérdésre, hogy vajon újra belépne-e a Fideszbe, mint tette ezt annak idején 2001-ben, Vona Gábor azt válaszolta: biztosan nem, de – tette hozzá – a mostani Fideszbe szerinte egyébként is kevés fiatal akar most csatlakozni, hiszen nem képvisel olyan értékrendet, amely vonzó lenne a számukra.

A Jobbik egykori kormányfőjelöltje azt sem tartotta kizártnak, hogy hamarosan újra aktívabb politikai-közéleti szerepet vállal,

mint fogalmazott: jelenleg „közéleten belül, de pártpolitikán kívül vagyok, amiben jól is érzem magam, de nem zárom ki, hogy ez megváltozik, hiszen a közéleti szoftverem nem változott”.

A „Heti Kettes Ujhelyivel” című videósorozat eheti epizódjában az egyik aktuális téma az önkormányzati bérlakások kötelező és nyomott áron történő kiárusítása volt. Ezzel kapcsolatban Vona többek között azt mondta: a Fidesz koncepciója ebben is a hatalom megtartása, vagyis még egy esetleges kormányváltás esetén is be akarnak rendezkedni egy olyan erőpozícióba, ahonnan könnyebben vissza tudnak majd térni.

„Orbán szeretné olyan helyzetbe hozni a 2022-ben következő, esetleges ellenzéki kormányt, hogy erőforrások, államigazgatási pozíciók és más eszközök nélkül kelljen egy gazdaságilag egyébként nem könnyű helyzetben irányítania az országot”

– kommentálta az ügyet a korábbi jobbikos politikus. Vona azt is hozzátette, hogy szerinte a vonatkozó törvényt benyújtó, fideszes Böröcz László azok közé tartozik (ide sorolta még Gulyás Gergelyt is), akiknek a gesztusain látszik, hogy nem érzik jól magukat jelenlegi helyzetükben és valójában azt várják, hogy kimentse őket valaki a NER-ből.

Ezzel kapcsolatban Ujhelyi is rámutatott, hogy számos – még a régi mozgalmi időkből meglévő – ismerőse van a Fidesz mostani vezetői között, akiknek rendszeresen felhívja arra a figyelmét, hogy

„Orbán után is lesz élet Magyarországon és akkor szembe kell majd nézzenek azzal, hogy mihez adták a nevüket”.

Az MSZP EP-képviselője szerint erre az egyik legjobb példa Gulyás Gergely, mert „rajta tényleg látszik, hogy beszorult az ügybe.”

A beszélgetés során szóba kerültek még az uniós helyreállítási alapból Magyarországnak járó források és azok felhasználása is, ezzel kapcsolatban Ujhelyi többek között arról beszélt, hogy a kormány láthatóan kapkod, hiszen az eredeti – több mint négyszáz oldalas és még az egyetemeknek 1500 milliárdos támogatást ígérő – nemzeti tervet Orbán brüsszeli tárgyalásai után elvetették és az új programot már úgy adták le, hogy érdemben senkivel nem is egyeztették.

Vona Gábor szerint a Fidesznek sürgősen kell a pénz, hogy a választások előtt bele tudják pumpálni a gazdaságba, és ezzel kapcsolatban

a kedvezőtlenebb kamattal felvehető orosz és kínai hitel is hasznosabbnak bizonyul a számukra, hiszen – az uniós forrásokkal szemben – ezek felhasználásába kevésbé szólnak bele.

Vona a Fidesz kormányfőjét egyébként a beszélgetés során az Európai Unió egyik olyan „trolljának” nevezte, akit külföldi hatalmak tartanak fenn.

A Jobbik korábbi elnöke hozzátette, hogy a jelenlegi EU rendkívül gyenge, ezért mielőbb az intézmény teljes reformjára van szükség. Ebben Ujhelyivel egyet is értettek,  n  a mostani uniós konstrukció nem maradhat működőképes hosszútávon, viszont szerinte az orbáni feszítéssel szemben inkább meg kell erősíteni az Unió rendszerét: bizonyos kérdésekben centralizáltabb formát kell létrehozni, de minél több helyi döntést és kompetenciát a lokális szinteknek adva.

Azzal kapcsolatban, hogy hányasra értékelné a kormány járványkezelését egészségügyi és gazdasági szempontból, Vona azt válaszolta: nem adna rá jegyet, mert értékelhetetlen.

„Túlértékeljük a kormány ráhatását a járványra. Úgy gondolom, hogy a vírus nem Orbán Viktor kottájából játszik. Orbán csak megpróbálja lekommunikálni, hogy épp azért megy arra a vírus, mert ő erre kérte (…) Amiben ez a kormány ’jól’ teljesített, hogy saját hatalmának megőrzésében kihasználta a lehetőségeket”

– fogalmazott Vona Gábor.

Az online beszélgetésben szóba került még a covid mentális hatása, amellyel kapcsolatban az elmúlt napokban Ujhelyi István szakmai kerekasztal-beszélgetést is szervezett és egy célzott, mentálhigiénés program létrehozását sürgette. Azt is elmondta, hogy sokgyermekes családapaként szorongott a covid-járvány kezdeti szakaszában, amelynek leküzdéséhez szakember segítségét kérte.

Vona Gábor ezt példaértékű és edukációs szempontból is kiemelkedően fontos nyilatkozatnak nevezte, támogatva Ujhelyit a mentálhigiénés program sürgetésében is. A Jobbik korábbi elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: gyermekkora óta „halálszorongása” volt, amelyről nemrég egy könyvet is írt, feldolgozva a problémát.

„Mindenkit arra bátorítok én is, hogy beszéljünk ezekről a kérdésekről,

mert nekem is jólesett olvasni ezeket a nyilatkozatokat. Jó tudni ilyen helyzetben, hogy nem vagyunk egyedül” – mondta a videóban Vona Gábor.

Az ellenzéki pártelnökök megállapodtak az előválasztás kulcskérdéseiben

Kedden ismét ülésezett a hat ellenzéki párt elnöke és társelnöke. Az elmúlt hetekben, hónapokban folyamatos egyeztetéseket folytattak a pártok az előválasztás kulcskérdéseiről, most pedig a kirakós utolsó darabja is a helyére került. Az elnökök ugyanis úgy döntöttek, hogy lehetővé teszik az előválasztáson mind a személyes, mind az online regisztrációt és szavazást.

Így, hogy az utolsó nagy kérdésre is megszületett a válasz, még biztosabban állunk ki az előválasztás intézménye és a kormányváltás ügye mellett. Bár a Fidesz a választási rendszer folyamatos átalakításával gyakorlatilag minden erejével a demokratikus versenyt ássa alá, a kormányváltásra szövetkezett hat párt ezt visszahozza a választók életébe az idén ősszel tartandó előválasztáson. Tudjuk, hogy a kormány nem fogja megkönnyíteni a dolgunkat, de megfogadtuk: mindent megteszünk azért, hogy az előválasztást sikeresen megtartsuk, és az ellenzéki választók elmondhassák a véleményüket – hiszen az előválasztás a demokrácia ünnepe is.

Az előválasztás legfontosabb részletei tehát az alábbiak:

  • A 2021. évi előválasztás első fordulójára 2021. szeptember 18-26. között, második fordulójára október 4-10. között kerül sor.
  • A miniszterelnök-jelölt kiválasztása esetében kétfordulós lesz a választás, a második fordulóba a legtöbb szavazatot kapott három jelölt jut tovább. A választókerületi jelöltek esetében az első forduló időpontjában egyfordulós szavazás fog dönteni.
  • Ahhoz, hogy valaki jelöltként indulhasson az előválasztáson, július 26. után kell jeleznie indulási szándékát, valamint augusztus 23. és szeptember 6. között meg kell szereznie a megfelelő számú ajánlást (ez a miniszterelnök-jelölt esetében országosan 20.000 ajánlást, egyéni jelöltek esetében 400 helyi ajánlást jelent).
  • Az előválasztáson azok a 17 évesek is részt vehetnek, akik a 2022-es országgyűlési választásokig betöltik a 18. életévüket.
  • Az előválasztáson az vehet részt jelöltként, aki a jelentkezéssel egy időben nyilatkozik arról, hogy Parlamentbe kerülés esetén melyik párt frakciójához fog csatlakozni a hat közül (illetve a kiválasztott frakciók is megadják a jelöltnek a befogadó nyilatkozatot).
  • Lehetőség lesz mind online, mind személyesen a választóknak előregisztrálni és szavazni az előválasztáson.

Miért vette túlárazva Orbán a kínai vakcinát?

1,2 millió SinoPharm vakcina érkezett Magyarországra – büszkélkedett Szijjártó Péter külügyminiszter. Mégis mennyiért? A magyar kormány a Danubia Pharma Kft-től 36 dollárért vásárolja a kínai vakcinát miközben a világpiacon általában 25 dollárba kerül! A kínos anomáliára az Index hívta fel a figyelmet. Kiszámolták: ily módon Magyarország 55-60 millió dollárt veszít a bolton. Eddig.

11 dolláros nyereség,de kinek?

Az Orbán kormány januárban állapodott meg a kínaiakkal. Az ár természetesen titkos, de a világpiaci árat aligha múlhatta sokkal felül. Vagyis 11 dollár a különbség minden egyes dózis esetében! Ez csinos összeg: 55-60 millió dollár! Forintban: 16-17 milliárd.

Mindez a Danubia Pharma Kft. zsebében landolt. Ennek a Kft-nek a tulajdonosi háttere átláthatatlan. Offshore cégek közbeiktatásával teszik zsebre a pénzt, melyet elvben hasonló vállalkozás nem is tehetne hiszen közpénzt csakis olyan cégek kaphatnak, melyek elszámoltathatóak.

Az Orbán kormány a vészhelyzetre hivatkozik, és elutasít minden vizsgálati lehetőséget.

A Danubia Pharma azért nem közöl részleteket, mert állítása szerint ehhez a kínaiak ragaszkodnak.

Az Index megkérdezte a külügyet, hogy mit szólnak az ügyhöz, de válaszul csak annyit kaptak, hogy „baloldali oltásellenes kampány folyik” meg azt, hogy „az emberéletek fontosabbak mint a pénz”. A tényeket nem cáfolta senki sem a kormányzat oldalán.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK