Fontos

Babis cseh miniszterelnök az európai ügyészség célkeresztjében

Alig kezdte el hivatalosan is munkáját mindjárt nagyvadra vadászik az európai ügyészség, amely két vizsgálatot is indított Csehország miniszterelnöke ellen.

Andrej Babist, aki dollár milliárdos és így Csehország egyik leggazdagabb embere, azzal gyanúsítják, hogy az uniós pénzeket saját cégeinek, mindenekelőtt az Agrofertnek juttatta. A cseh miniszterelnök mindent tagad, és azzal vádolta meg Brüsszelt, hogy az ügyészség vizsgálatával akarja megbuktatni őt Prágában. Csehországban októberben választásokat rendeznek. A prágai parlamentben az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be Babis ellen, de ez elbukott.

Agrofert ügyek

A vállalkozást Andrej Babis még a kommunista Csehszlovákiában indította el csehszlovák – marokkói közös vállalkozásként. Akkor a külkereskedelemben dolgozott, de korábban a titkosszolgálat tisztjeként szolgált összekötve a szovjet KGB-t a csehszlovák StB-vel. Babis kivásárolta a többi tulajdonost, és

felfuttatta az Agrofertet, melynek Magyarországon is több vállalkozása van. Ezek közül Bábolna a legjelentősebb.

Visegrádi négyek

A négy állam együttműködése nemrég épp Babis miatt bomlott meg. Csehország ugyanis összetűzésbe került Oroszországgal, mert korábban orosz titkosszolgálati tisztek robbanást idéztek elő egy lőszer raktárban Csehországban. Putyin emberei azért robbantottak, mert a fegyverszállítmány Ukrajnába tartott, ahol Moszkva nyíltan támogatja a szakadár orosz erőket. A robbanás miatt két ember meghalt és sokan megsebesültek.

Emiatt Csehország 18 orosz diplomatát kiutasított, és kérte valamennyi szövetségesét, hogy tegyenek hasonlóképp. A NATO szövetségesek így is tettek kivéve Magyarországot, mely továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával. A visegrádi négyes csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök mindent kihúzott a közös közleményből, ami Oroszországot zavarta volna.

Jönnek a zöldek

Babis és Orbán legfőbb bírálói Brüsszelben a zöldek. A cseh miniszterelnök most őket látja az európai ügyészség vizsgálata mögött.

„Brüsszel fegyverként használja az európai ügyészséget! A fanatikus zöldek bele akarnak szólni a választásokba Csehországban”

– hangsúlyozta a cseh miniszterelnök.

Mind Babis mind Orbán paktumot kötött Angela Merkel kancellárral, és így eddig biztos hátországuk volt Brüsszelben. Angela Merkel azonban távozóban. Ősszel Németországban is választásokat rendeznek. Jelenleg a zöldek a legnépszerűbbek. Nem kizárt, hogy ők adják az új kancellárt Berlinben. Anneliese Baerbock távolról sem lesz olyan elnéző mint Angela Merkel. Ez tehát semmi jót nem ígér sem Babisnak sem Orbánnak.

Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a hamarosan Európába látogató Biden elnök sem rajong a magyar és a cseh miniszterelnökért, akkor érthető, hogy mind Prágában mind Budapesten nő a hatalom aggodalma. Főként ha az európai ügyészség mindkét fővárosban megkezdi a vizsgálatot. Erre Magyarországon még nincs lehetőség, de mind Washington mind Brüsszel azon dolgozik, hogy a körmére nézzenek necsak Babis cseh miniszterelnöknek, de Orbán Viktornak is.

Kell-e nekünk orosz gáz?

A magyar kormány októberben újabb 15 éves szerződést köt a Gazprommal – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter, aki korábban erről tárgyalt Szentpéterváron az orosz óriás első emberével, Alekszej Millerrel. Részleteket nem közölt az új hosszútávú gáz szerződésről a magyar külügyminiszter, aki korábban gyakran emlegette a diverzifikálás szükségességét.

Nem világos, hogy miért lenne Magyarországnak érdeke egy új hosszútávú gáz szerződés amikor a világpiacon gyorsuló ütemben értékelődnek le a hagyományos energia hordozók. Moszkva érdeke világos: ebből jelentős bevételre számíthat hosszú távon. Putyin gyengén teljesítő gazdasága szempontjából nagyon is fontos a gáz szállitás az Európai Unió államainak.

Cui prodest?

A magyar elitet már a Szovjetunió is részben úgy finanszírozta, hogy lehetővé tette a számára az importált orosz földgáz eladását nyugati partnereknek – kemény valutáért. A rendszer azóta is működik. A Gazprom ezzel foglalkozó magyarországi cégét időközben a magyar elit kivásárolta.

A svájci Zug kantonban bejegyzett cégben a hírek szerint érdekeltsége van Orbán Viktor miniszterelnöknek is. Ez indokolja részben a magyar kormányfő svájci útjait.

Minthogy minden információ szigorúan őrzött üzleti titok, ezért a pénzek nagyságrendjét is csak becsülni lehet. Egyáltalán nem kizárt, hogy a magyar miniszterelnök ebből tartalékol a nehéz időkre, ha kipottyan a hatalomból.

Ez a gáz üzlet magyarázhatja részben Orbán Viktor törhetetlen lelkesedését Vlagyimir Putyin iránt.

Egy másik ok az lehet, hogy az orosz titkosszolgálat nagyon is jól ismeri a magyar miniszterelnök múltját.

Szijjártó Péter külügyminiszter az orosz Szputnyik vakcinával olttatta be magát, ezzel is kifejezve lojalitását Moszkva iránt.

Ellenzékben a Fidesz Putyin pincsijének nevezte Gyurcsány Ferencet, aki miniszterelnökként kiváló kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel.

Most megcserélődtek a szerepek: az ellenzék vádolja Orbánt azzal, hogy túlságosan is függ Putyintól.

Ha megkötik a gáz szerződést újabb 15 évre októberben, akkor az egész magyar elit megnyugodhat: jön az orosz földgáz és vele a pénz, amelynek közismerten nincs szaga…

Megtagadták Ujhelyitől, hogy megismerje a kormány népegészségügyi programjait

Agyrémnek nevezte Ujhelyi István, hogy a kormány megtagadta tőle azoknak a programoknak a megismerését, amelyek többek között a rákellenes vagy épp a gyermekegészségügy javítását szolgáló intézkedéseket tartalmazzák – erről az MSZP európai parlamenti képviselője számolt be szombati online sajtótájékoztatóján.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a kormány által még 2018-ban elfogadott öt nemzeti egészségügyi program (rákellenes-, keringési-, mozgásszervi-, mentális egészségügyi-, gyermekegészségügyi-) megismerése elengedhetetlenül fontos lenne az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagjaként végzett munkájához. A politikus hozzátette, hogy az Európai Egészségügyi Unió programjának egyik kezdeményezőjeként és az uniós egészségügyi büdzsé megnövelésének egyik élharcosaként ráadásul épp olyan szakpolitikai programokat szorgalmaz, amelyek kormányzati ciklusokon átívelő módon segítik a magyar ellátórendszer minőségének, az ágazatban dolgozók munkakörülményeinek és a betegbiztonságnak a növelését.

A közösségi oldalon közvetített sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a kormány nem először titkolózik: csak az ellenzék nyomására hozták nyilvánosságra korábban az oltási tervet, vagy az eszközbeszerzések tételes költségeit is, de a járványkezelés bizonyos dokumentumait a mai napig visszatartja a kormányzat. A politikus hangsúlyozta, hogy azért kérte ki még tavasszal az említett nemzeti egészségügyi programokat a kormánytól, mert azt gondolta, hogy – miután a Fidesz EP-képviselői is megszavazták Brüsszelben a nevéhez is köthető Európai Egészségügyi Unió programot – legalább ezen a területen lehetséges a szakmai alapú együttműködés.

„Ehhez képest a szokásos, pökhendi, időhúzó választ kaptam elsőre: mondván a szaktárca 45 napos haladékot kér a válaszadásra, mert most veszélyeztetné a járványkezelés közfeladatainak ellátását.

Türelmesen vártam – mondta Ujhelyi -, közben meghirdette a kikért nemzeti mentálhigiénés egészségügyi programhoz szorosan kapcsolódó, nyolcpontos javaslatcsomagot. Összesen több mint nyolcvan nap telt el mire a végső válasz megérkezett a kormánytól, amelyben arra hivatkoztak, hogy a kért programok a 2021-2027-es európai uniós programozási időszak egészségügyi fejlesztéseinek tervezését szolgálják, ezért azok megismerését megtagadják tőlem” – ismertette a kormányzati választ Ujhelyi István.

Az EP képviselő hangsúlyozta: meglehetősen ellentmondásos, hogy egy uniós képviselőtől épp az uniós fejlesztésekkel kapcsolatos döntésekre hivatkozva tagadják meg közérdekű dokumentumok megismerését. Ujhelyi azt mondta, hogy az egészségügy fejlesztése nem lehet „pártpolitikai játék”, hiszen az minden magyar számára alapvető fontosságú, ezért „pökhendi, ficsúr magatartás” helyett inkább szakmai egyeztetésekre és együttműködésre van szükség.

Legyőztük? Utazhatunk?

Péntek reggel magabiztosan mondta Orbán Viktor a Kossuth-rádióban: „a harmadik hullámot szerintem legyőztük, de mindenképpen leszorítottuk a földre”. Azt is hozzátette: „… amikor majd ők is odaérnek, ahol most mi vagyunk, hogy akkor hogyan utazzunk, addigra az összes vakcina … mind elfogadottá válik az Európai Unióban is”, tehát nemcsak országon belül szűnnek meg a korlátozások, de utazhatunk majd mindenhova.

Nem telt bele három nap, és megjött a hír: Németország levette Magyarországot a kockázatos országok listájáról, nem kell a németországi beutazáshoz sem karantén, sem PCR-teszt, se oltási igazolvány. Az orosz és kínai oltást ugyan továbbra sem fogadják el, de ha egyáltalán nem kérik az oltottság igazolását, akkor ez már mindegy. Nyilván mások is követik majd. Azt pedig, hogy immár szabadon utazhatunk, az teszi lehetővé, hogy javult a járványhelyzet, amit pedig a kormány azzal magyaráz, hogy a keleti vakcinák behozatala lehetővé tette az oltási kampány gyors előrehaladását. Nagy most a mellénye az Orbán-kormány politikusainak: íme, okos politikájuk korábban hozta el a szabadságot az országnak, a magyar embereknek, mint más európai országokban.

Vajon valóban így áll az oksági összefüggés?

Érdemes felfigyelnünk arra, hogy nemcsak Magyarországot, de ugyanakkor

Lengyelországot és Bulgáriát is levették a kockázatos országok listájáról, Romániát és Szlovákiát pedig már valamivel korábban.

A járványhelyzetet a németek azon mérik, hogy hány új fertőzést regisztrálnak egy héten át százezer főre számítva. Márpedig a másik négy ország nem vetett be az oltási kampányban keleti vakcinát. Míg Magyarországon 54 százalékot oltottak be egyszer, és 38 százaléknak van meg a teljes védettsége, Bulgáriában ez 11 illetve 8 százalék, Lengyelországban 36 illetve 19, Romániában 22 illetve 19, Szlovákiában pedig 32 illetve 16 százalék.

Mégis, az új fertőzések százezer főre számított száma, ami Magyarországon 22-re csökkent, Bulgáriában is 26-ra, viszont Lengyelországban a magyarországinál jobban, 17-re, Szlovákiában 16-ra, Romániában pedig egyenesen 10-re.

Távoli, de tanulságos példa: Dél-Koreában mindössze 11 illetve 4 százalékot ért el az átoltottság, és mégis 7-re csökkent százezer főre jutó új fertőzések száma. Tudjuk, hogy Dél-Koreában rendkívül szervezetten éltek a járvány elleni védekezésnek az oltást megelőző eszközeivel, a teszteléssel, elektronikus (mobiltelefonos) kontaktuskövetéssel. Tehát kiterjedt oltások nélkül is le lehet győzni a vírust. Ezzel szemben Svédországban átlagos (36 illetve 13 százalékos) átoltottság mellett még mindig 98 új fertőzést regisztrálnak százezer főre. Svédország az ellenpélda, ahol a többi európai országhoz képest sokkal kevésbé nyúltak korlátozó intézkedésekhez.

A kiemelkedően magas átoltottságot (53 illetve 38 százalék) elérő Egyesült Királyságban még mindig 34 az új fertőzések százezer főre számított száma,

a tőlünk szintén távol levő Belgiumban 40 illetve 18 százalékos átoltottság mellett is 106, Franciaországban 37 illetve 16 százalékos átoltottság mellett 94, Spanyolországban 39 illetve 20 százalékos átoltottság mellett 66. Hozzánk közelebb Csehországban 36 illetve 14 százalékos átoltottság mellett 30-ra csökkent, Horvátországban 31 illetve 12 százalékos átoltottság mellett 52 százalékon, Szlovéniában 32 illetve 20 százalékos átoltottság mellett még mindig 93 százalékon maradt az új fertőzések száma.

Abból, hogy az adatok szerint az átoltottság és az új fertőzések népességhez viszonyított aránya között mennyire nem egyértelmű a kapcsolat, arra kell következtetnünk, hogy a korlátozó intézkedések feloldását felelőtlenség az átoltottsághoz kötni, ahogy ez Magyarországon történik.

Hogy ez mégsem feltétlenül okoz bajt? A járvány visszaszorulása a kelet-közép-európai országokban – hasonlóan ahhoz, ahogy az első hullám idején ezeket az országokat kevésbé sújtotta a járvány, mint Nyugat-Európát – valószínűleg a vírus egyfajta kifáradásának is köszönhető, ami először ebben a földrajzi régióban következett be az államok intézkedéseitől függetlenül.

Levonhatjuk a második következtetést: a járványhelyzet magyarországi javulása nem elsősorban az oltási kampány gyorsaságára vezethető vissza. Akkor viszont nem volt érdemes Sinopharm és Szputnyik vakcinát beszerezni. Elvégre az elmúlt napokban egyértelművé vált, hogy az Európai Gyógyszerügynökség által nem jóváhagyott vakcinák alkalmazása valóban kockázatos volt.

A Szputnyikból nem lett baj, viszont a Sinopharm idősek oltására való kiterjedt használata oda vezetett, hogy a beoltott idősek jelentős hányadánál nem jött létre a feltételezett védettség.

Eszerint az Orbán-kormány oltási stratégiájának ellenzéki kritikája megalapozott volt. Nem oltásellenességet jelentett, hanem azt, hogy az ellenzék – elsősorban a DK – a járvánnyal szembeni felelősebb védekezést szorgalmazott.

Soros videón üzent

Ma nagyobb az elnyomás Magyarországon mint az orosz megszállás idején a nyolvanas években. Akkor ugyanis könyebb volt támogatni az ellenzéket – mondja egy videón Soros György, aki a nyolcvanas években támogatta Orbán Viktort, aki ily módon jutott ki Oxfordba. A jelenlegi magyar miniszterelnök már jól tudott angolul amikor kijutott a neves brit egyetemi városba?

Hol tanult meg? Egyes megnemerősített információk szerint erre neki az USA nagykövetsége adott lehetőséget. Az amerikaiak ugyanis tudatosan készültek a rendszerváltásra, és ebben szerepet szántak a fiatal Orbán Viktornak is. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint az, hogy Palmer nagykövet a fiatal Orbánt ajánlotta a Budapestre látogató Bush elnök figyelmébe. Az USA elnökének meglehetősen kiábrándító véleménye volt a rendszerváltó elit idősebb generációjáról, de Orbánról kedvező véleményt formált.

Orbán Viktor kezdetben maximálisan együttműködött az amerikaikkal. A Liberális Internacionálé alelnöke lett, és mindenütt a liberális demokrácia értékrendjét hirdette.

Miért változott meg Orbán?

Elvi ellentéteink vannak Orbán Viktorral nem személyesek – hangsúlyozza Soros György a most közzétett videón. A Magyarországról 1948-ban távozó Soros György ugyanis kitart liberális álláspontja mellett míg Orbán Viktor nemcsakhogy letért erről az útról, de ma illiberális nézeteket hirdet.

Bírálatának kedvenc célpontjai a liberálisok és személyesen Soros György.

Aki maga sem érti Orbán Viktor fordulatát. Pedig észre kellene vennie, hogy a liberálisok, akik igen jelentős erőt képviseltek minden rendszerváltó országban harminc évvel ezelőtt, azóta visszaszorultak. Sőt sok országban kiszorultak a parlamentből is. Miért ?

A rendszerváltás a szavazó polgárok számára nem hozott életszínvonal emelkedést hanem ehelyett létbizonytalanságot. Ennek következtében mindenütt megnőtt az igény az erős államra, amely gondoskodik polgárairól. Akiket emiatt azután az alattvalóinak tekint. A nemzeti együttműködés rendszere ezt a filozófiát tükrözi, amely jobban megfelel a közép-kelet-európai realitásoknak mint a liberalizmus, amely a szabad vállalkozást hirdeti egy olyan társadalomnak, melynek ehhez se pénze se tudása sincsen.

Soros és Biden

A magyar dollár milliárdos az amerikai demokraták egyik legfőbb szponzora. Baráti társaságába tartozik az USA jelenlegi külügyminisztere, akinek édesapja, az idősebb Blinken nagykövet volt Budapesten. A Blinken házaspár támogatta a CEU könyvtárát. A CEU-t Orbánnak részben sikerült kipaterolnia Magyarországról. Ezzel két legyet ütött egy csapásra: érzékeny pontján találta el Soros Györgyöt, akit legfontosabb amerikai ellenfelének tekint, és egyben bűnbakot is teremtett belőle, melynek antiszemita felhangjai szavazatokat hozhattak el a Jobbiktól.

Van-e az amerikai külügynek terve Orbán megbuktatására?

Ez izgatja valójában a magyar miniszterelnököt, aki uniós ellenfeleitől nem tart igazán, Washingtontól azonban igen.

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója több ízben is hangsúlyozta, hogy az autokrata vezetőket korrupciós ügyekkel lehet megbuktatni!

Az amerikai nagykövetség megmutatta ennek a módszernek a hatásosságát Bukarestben, ahol Laura Codruta Kövesi ügyésznő az ő információik alapján juttatta börtönbe a romániai elit jelentős részét.

Nem kizárt, hogy az amerikaiak ezt a forgatókönyvet látnák szívesen Budapesten is. Laura Codruta Kövesi immár uniós ügyészként ebben nyilván segítségükre lenne, de Orbán Viktor egyelőre nem lépett be az európai ügyészségbe …

Debrecenben gyártják majd a SinoPharm vakcinát

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kínai kollégájával, Vang Jivel állapodott meg Pekingben, hogy Magyarországon Debrecenben fogják gyártani a Sinopharm Covid-19 elleni vakcináját. 157 millió euróba kerül a SinoPharm debreceni gyárának elindítása – tudatta Szijjártó Péter.

A megkötött szerződés részletei ezúttal is titkosak. Ehhez a kínai fél is ragaszkodik, de az Orbán kormánynak sincsen ellenére, mert így nem ellenőrizhető.

Egy kormányváltás bekavarhat, de a kínaiak általában kikötnek egy biztonsági záradékot, mely a politikai kockázatok elkerülésére szolgál. Eszerint, a kínaiak kérhetik a hitel visszafizetését egy összegben. Ezt nyilván nem vállalná az új kormány.

SinoPharm és az EU

A kínaiak – az oroszokkal ellentétben – be sem adták engedélyeztetésre a vakcinát az Európai Gyógyszerügynökségre. Peking szerint nem azért, mert nem bíznának a jóváhagyásban hanem mert attól tartanak, hogy az európaiak lekoppintják azt a technológiát ahogy a Covid-19 vírus hatástalanítják. (Mindenki magából indul ki!)

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely felhasználja a kínai vakcinát. Orbán Viktor miniszterelnök is ezzel olttatta? be magát. A képet a kínaiak fel is használták reklám célokra.

A debreceni SinoPharm gyár Orbán Viktornak azt az elképzelését tükrözi, hogy a kínai kapcsolat stratégiai fontosságú Magyarország számára akkor is, ha Washington minden NATO szövetségest óv a túlságosan jó viszonytól Kínával.

Biden elnök hamarosan Európába érkezik, hogy itt beszélje meg a szövetségeseivel: milyen kapcsolat is legyen az USA és az EU között? Együttesen lépjenek-e fel a világhatalomra törő Kína ellen vagy egyes európai szövetségesek kereshetnek valamiféle modus vivendit Pekinggel?

Bus nagykövet miatt búsul a külügy

Magyarország thaiföldi nagykövetét visszahívták, és már nincs is a külügy állományában – tudatták a HVG munkatársával. Azt viszont nem árulták el, hogy Bus Szilvesztert miért hivták vissza Bangkokból.

Bus nagykövetről a legutolsó hivatalos hír az volt, hogy megkapta a koronavírus fertőzést – lehet, hogy magától a külügyminisztertől. Szijjártó Péter egy délkelet-ázsiai út során kapta el a Covid-19 vírust, amellyel megfertőzhetett több embert is. A magyar külügyminiszter bocsánatot kért Kambodzsa külügyminiszterétől, aki lehet, hogy tőle kapta el a Covid-19 vírust.

De miért kellett visszahívni Bus Szilveszter nagykövetet, aki 30 éve állt a külügy szolgálatában tehát veteránnak számított a gyorsan cserélődő állományban. Volt nagykövet Delhiben és Dzsakartaban vagyis jól ismerte Ázsiát. Valószínűleg túlságosan is jól.

Thaiföldön, a nyilvánosházak a turisták legfőbb célpontjai közé tartoznak. Bus nagykövet a hírek szerint maga is itt keresett felüdülést a diplomáciai munka után.

Minderre az Információs hivatal figyelt fel. Az ő javaslatukra hivták vissza Bus Szilvesztert.

A kínos előzmény a Kaleta ügy

Magyarország perui nagykövetét nem a magyar hanem az amerikai titkosszolgálat buktatta le méghozzá egy világméretű pedofil botrány keretében. A nagykövetet leváltották, Budapesten feltételes börtönbüntetésre ítélték.

A Fidesz törvényjavaslatot készített elő a pedofil ügyek korábbinál szigorúbb elítélésére.

Egyúttal megbízták az Információs Hivatalt, hogy fokozottan figyeljék a magyar kolóniák erkölcsi életét.

A Szájer ügy komoly politikai veszteséget okozott

A Fidesz alapító tagjának, a magyar alkotmány szerzőjének brüsszeli erkölcs botránya komoly botrányt okozott a Fidesz szavazó táborában. Főként azért, mert a Fidesz vezérkarában mindenki tudott Szájer hajlamairól, és képmutató módon eltitkolta azt.

Szájer József a kilencvenes években Bécsben egy pedofil botrányba is belekeveredett, és csak az akkori magyar nagykövet asszony, Pataky Etelka jó kapcsolatainak köszönhette, hogy elkerülte a rendőrségi vizsgálatot, és az ezzel járó kínos sajtó visszhangot.

A választások előtt Orbán Viktor kiadta a jelszót: nem akarunk újabb Borkai ügyet!

Bus Szilveszter a hatalom szerencséjére Bangkokban lépte túl az erkölcsi határokat, így nem lett belőle botrány Magyarországon.

A képmutatás tehát folytatódhat, és az Információs hivatal egyik fő feladata épp az, hogy minden erkölcs botrányt megakadályozzon a magyar kolóniákon külföldön. Vagy, ha ez nem megy, akkor legalább sűrű ködfüggöny mögé rejtse azt, ahogy Szájer József esetében csaknem harminc évig sikerült.

Matolcsy árnya a Fudan fölött

„A Fudan egyetem első számú vezetője, a kommunista párt titkár asszonya 2017-ben Magyarországra látogatott, ahol tárgyalt Matolcsy Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével. Ekkor született a megállapodás a Fudan egyetem budapesti letelepedéséről” – nyilatkozta Horváth Levente, aki maga is a Fudan egyetem diákja volt, onnan is hozott feleséget magának. A Nemzeti Bank elnökének tanácsadója – az Átlátszó szerint.

Ugyancsak 2017-ben történt, hogy Orbán Viktor stratégiai szerződést kötött a Bank of China-val, mely a Vörösmarty téren működik, a Gerbeaud szomszédságában.

Orbán és Matolcsy Kínában

A hatalomra készülődő Orbán Viktor két fontos látogatást tett külföldön 2002 és 2010 között. Kínában és az Egyesült Államokban járt. Utazó partnere mindkét alkalommal Matolcsy György volt. Hírek szerint akkor ábrándult ki Orbán Viktor Amerikából amikor a 2008-as nagy pénzügyi válság idején a szeme láttára remegett meg a globális kapitalizmus egész rendszere.

Kínában viszont kedvező tapasztalatokat szerzett. Annál is inkább, mert a jövőbe látó kínaiak magas szinten fogadták a csúcsra törekvő magyar ellenzéki politikust.

Orbán ezért sietett elfelejteni korábbi antikommunista frázisait amikor Gyurcsányt vádolta meg a gyakori pekingi látogatások miatt.

Nemrég Orbán Viktor büszkén közölte, hogy személyesen Hszi Csinping elnök hívta meg Pekingbe. Ez csakugyan nagy szó a protokollt nagyonis fontosnak tekintő kínaiaknál.

Korábban Gyurcsány Ferenc azért rúgta ki az akkori pekingi nagykövetet, mert az nem volt képes elintézni egy találkozást Kína akkori első számú vezetőjével. A szerencsétlen nagykövet hiába hivatkozott arra, hogy Pekingben az a protokoll, hogy az első számú vezető csak minden második évben fogad egy vezetőt Magyarországról. Kivéve persze, ha ég a ház. Minthogy Gyurcsány már a megelőző évben is vendégeskedett Pekingben, a közös fotó az első számú vezetővel ezúttal elmaradt.

Miért marad el Tusványos?

Orbán Viktor nem beszél Tusványoson, mert a rendezvény elmarad – tudatták a szervezők, akik az egészség mindennél fontosabb jelszavát hangsúlyozzák. Csakhogy a rendezvény a nyár végén szokott lenni.

A járvány harmadik hullámát legyőztük – közölte büszkén Orbán Viktor miniszterelnök. A tények eddig őt igazolták: bár a nyitás a járvány csúcspontjához közel volt, mégsem indult meg új fertőzési hullám.

Júliusban jön a negyedik hullám?

A hírek szerint a magyar kormány erre számít. Hasonlóképp gondolkodhatnak Bukarestben is. Romániában az oltási kampány kevésbé sikeres mint Magyarországon.

Ha a magyar kormány valóban a negyedik hullámtól tart, akkor érthetővé válik a merész nyitás. Éppúgy mint tavaly mindenképp lehetőségeket kell teremteni a turizmusnak, amelyet padlóra vitt a pandémia.

Ezenkívül a társadalomnak is szüksége van lélegzetvételre hiszen a járvány már több mint egy éve tart.

Orbánnak át kell írnia a választási forgatókönyvet

Ha lesz negyedik hullám, akkor idén valószínűleg elmarad a fellendülés a gazdaságban. A jövő évi választásra nehéz lesz életszínvonal növekedést produkálni.

Sem az USA sem az EU nem támogatja Orbán Viktort. Oroszország támogatása nem ér sokat, mert Moszkva gazdaságilag agyaglábú óriás. Kína más tészta: a kínaiak óriási pénzügyi lehetőségekkel rendelkeznek, de ezeket kizárólag saját céljaikra kívánják felhasználni. Orbán Viktor támogatása nem szívügyük. Felhasználják a magyar miniszterelnököt mint az EU és a NATO renitens tagját, de ha pácba kerül, akkor rájuk aligha számíthat a magyar miniszterelnök.

Orbán igazi aduja az ellenzék megosztottsága és kormányzó képességének kérdéses volta. Ha viszont ezen változtatni tud a magyar ellenzék a hátralevő hónapokban, akkor az USA és az EU támogatásával győzelmet arathat a jövő évi választásokon.

Orbán Viktor után nem sok könny hullik majd sem Washingtonban sem pedig Brüsszelben. A miniszterelnök rémálma az, hogy Magyarországon se, ha a pandémiát követő gazdasági válság nem enyhül a választásokig.

Jakab Péter

Jakab Pétert megint elhallgattatta napirend előtti felszólalása közben Kövér László házelnök. Feltehetően megint nagyösszegű pénzbüntetést szab majd ki rá. Sokan kommentálták az eseményt úgy, hogy Jakabnak tett ezzel szívességet, hiszen azt demonstrálta, hogy a Fidesz leginkább Jakabtól tart. Hogyan vélekedjünk Jakab akciósorozatáról?

Ami engem illet, nekem nehéz megbarátkozni Jakab sorozatos akcióival. Én ugyanis mást gondolok a parlamentről, mint ő és sokan azok közül, akik ma ott ülnek. Számomra a parlament az volt, amikor magam is képviselő voltam, ahol az ember érvelő gondolatmenetekkel igyekszik meggyőzni álláspontjának helyességéről a jelenlevőket, de különösen a közönséget: azokat, akik rádión, televízión követik a parlamenti ülésen elhangzottakat. A meggyőző parlamenti beszéd megerősíti a saját párt híveit és esetleg elgondolkoztatja más pártok, a szembenálló politikai erő képviselőit és követőit.

A mai parlamentben is vannak még nyomai az effajta képviselői munkának, ha nem is ez a jellemző.

Ugyanakkor a mai parlamentben más a feladat: akik önkényuralomnak tartjuk az Orbán-rendszert, azoknak a parlament plenáris ülésén is azt kell demonstrálniuk, hogy az ország jelenlegi uraival, akik a parlamentnek is urai, nincs is miről beszélni, annyira nincs és nem lehet köztünk közös nevező. Ilyesmit demonstrált például a maga táblás akcióival néhányszor Hadházy Ákos, és azzal nagyon egyetértettem, és ilyesmit demonstrált a krumplis akcióval, és azzal is, hogy egy héttel ezelőtt ficsúroknak nevezte a Fidesz politikusait, Jakab is. Mint az engesztelhetetlen szembenállás demonstrációit el tudom ezt fogadni.

A mait azonban elhibázottnak tartom. A Fidesz képviselőit lehet ficsúrozni, visszaéléseiket helyes a nevükön nevezni, ahogy Jakab sokszor teszi, a miniszterelnököt is lehet krumplival megajándékozni. Ezek a politikai szembenállás olyan kifejezései, melyeket a politikai ellenfélnek, adott esetben a többségnek el kell viselnie.

Csakhogy az ülésvezető elnök (és nem személy szerint Kövér, hanem a mindenkori ülésvezető elnök) bírálatát a demokratikus parlament demokratikus házszabálya is tiltotta 2010 előtt, és tilos ez a nyugati demokráciák parlamentjeiben is.

Jakab itt nem a fideszes önkénnyel fordult szembe, hanem azzal, ami a mai házszabályban még a demokrácia maradványa. Azt a benyomást keltette, hogy

nem tud különbséget tenni a fideszes önkény és a demokratikus szabály között.

Ez pedig hiba, ezen a ponton az ülésvezető elnöknek az egykori demokratikus parlamentben is joga volt elvenni a szót a felszólalótól.

De csak arra volt joga. A milliós büntetéseket már a Fidesz találta ki és vezette be egyoldalúan a magyar parlament gyakorlatába.

Súlyos hibának tartom, hogy az ellenzéki képviselők egyáltalán jelen vannak, amikor az Országgyűlés ezekről a büntetésekről szavaz, és ezzel legitimálják Kövér büntetéseit. Kezdettől fogva nem lenne szabad ebben részt venniük.

A házelnöknek pártatlannak kell lennie, itt pedig azt látjuk, hogy a többség által delegált elnök rendszeresen a kisebbséghez tartozó képviselőket büntetgeti hatalmas összegekkel.

Ha valaki olyan stílust használ a parlamentben, amely mások szerint sérti a parlament méltóságát, azt verbálisan lehet elítélni, meg lehet az illetőt szégyeníteni, elérni, hogy az illető a választók szemében is megszégyenüljön, de pénzzel, tiszteltdíj-elvonással büntetni nem szabad. Szerintem

ez súlyosan sérti a képviselők függetlenségét, és ezzel magát a demokráciát.

Hogy ez ma így folyik, az annak kifejezése, hogy a parlament nem a kormányoldali többség és az ellenzéki kisebbség partneri együttműködésének színtere, ahogy egy demokráciában annak lennie kellene (és 1990 és 1994 között még így is volt, azután a Fidesz lépésről-lépésre megakadályozta, hogy így legyen), hanem a többség, a kormányoldal egyoldalú ellenőrzése alatt áll.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK