Fontos

Kiadják-e a MOL főnökét Horvátországnak?

Hernádi Zsoltot – 10 millió eurós korrupciós ügy miatt – kétéves letöltendő börtönbüntetésre ítélte a horvát bíróság, mely a fő vádlottat – Ivo Sanader egykori horvát miniszterelnököt hat éves börtönbüntetéssel sújtott. Az évek óta húzódó ügyben a horvátok már többször kérvényezték a MOL vezérének, Hernádi Zsoltnak a kiadását. A magyar kormány ezt eddig mindíg megtagadta.

Hernádi – Csányi az ellenzék oldalán

Az OTP és a MOL vezére, akik szoros üzleti barátságban állnak egymással, feltűnt Karácsony Gergely támogatói között az előválasztási kampányban.

A nemzeti együttműködés rendszerébe eddig igen harmonikusan illeszkedett bele a magyar gazdasági élet e két meghatározó személyisége, de most valamiért úgy érezték, hogy eljött a váltás ideje.

A nyílt kiállás az ellenzéki jelölt mellett – nem is beszélve a neki nyújtott pénzügyi adományokról – egyértelmű üzenet a magyar miniszterelnöknek. Orbán Viktor pedig nem feledékeny politikus. A zsarolás bevett gyakorinak számít ezen a szinten is.

Hernádi Zsolt aligha képzeli úgy jövőjét mint az ex miniszterelnök Horvátországban. Ahol kiderült: le lehet ültetni egy ex kormányfőt is korrupció miatt! Ez is figyelmeztetés Orbán Viktornak. Aki viszont a szorult helyzetbe került Hernádi Zsoltot kérdezheti meg arról, hogy mit is ér meg neki a jogi védelem, amely a börtönbüntetés elkerülését teszi lehetővé a MOL vezér számára.

Orbán és a Pegasus

Mindegy, hogy valaki püspök vagy utcaseprő, ha a nemzetbiztonságot érinti a tevékenysége, akkor megfigyelik a szolgálatok – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben, ahol Tordai Bence képviselő kérdezte a Pegasus ügyről. A Párbeszéd képviselője a választ hallva elmondta: beismerésnek tekinti a miniszterelnök szavait.

Orbán és a nemzetbiztonság

A miniszterelnök minden bizonnyal úgy érzi, hogy hatalmának megőrzése az első számú nemzetbiztonsági feladat. Ennek megfelelően a szolgálatok mindenkit megfigyelhetnek, aki Orbán Viktor hatalmára veszélyes lehet: „legyen az püspök vagy utcaseprő”!

Egy rendőrállamban ez őszinte beismerésnek számít bár a deklarált demokratikus normáknak nem felel meg. Orbán Viktornak a demokratikus normák mindössze annyit jelentenek, hogy választásokkal kell igazolnia hatalmát. Nem lehet tehát kétséges, hogy a szolgálatok egyik feladata épp az, hogy elősegítsék Orbán Viktor választási győzelmét.

Stanculescu tábornok árnya kísért

A román generálist Ceausescu állította a katonai hírszerzés élére. Ebben a minőségben játszott – ma sem teljesen feltárt – szerepet a rendszerváltozásban Romániában. Az viszont már ország – világ előtt történt, hogy ő elnökölt abban a különleges biróságban, amely halálra ítélte Nicolae Ceausescut és nejét, Elenat. A diktátort és feleségét gyorsan ki is végezték.

A nemzetbiztonság e rugalmas értelmezése eszébe juthat a magyar szolgálatok tábornokainak is. Különösen hogyha erre ösztönzést kapnak az Egyesült Államoktól – mint annak idején Stanculescu tábornok.

Milosevics nemzetbiztonsági szolgálatának a feje felmutatta CIA igazolványát a kissé meglepett hágai bíróság előtt.

Orbán a szolgálatok felhasználásával akarja bebiztosítani hatalmát, de egyáltalán nincs mindenki ott sem meggyőződve arról, hogy a nemzetbiztonság legfőbb kritériuma Orbán Viktor hatalmának megvédése.

Pegasus szoftverrel hallgatták le a TEK második emberét

Mint a Tanú című filmből is tudható „a nemzetközi helyzet fokozódik”, sőt lehetséges, hogy az ellenség keze már a saját sorainkba is betette a lábát. Jelszó: légy résen! Ráadásul valószínűleg az első számú vezető, Hajdu János tábornok parancsára hallgatták le a második számú vezetőt Bodnár Zsoltot. Erre az érdekes összefüggésre a Direkt 36 mutatott rá.

Bodnár Zsolt dandártábornok a Terrorelhárítási Központ főigazgató helyettese volt egészen 2018 tavaszáig amikor villámgyorsan távoznia kellett az intézménytől, mely Orbán Viktor különleges bizalmát élvezi. 2018 tavaszán – a választások idején – ez a bizalom elveszett. Bodnár Zsoltot felettese, Hajdu János tábornok azzal gyanúsította, hogy információkat gyűjt róla. Ezért az akkor frissen megvásárolt Pegasus szoftverrel figyeltette helyettesét. A Pegasus szoftvert Izraelben Czukor József tábornok, Orbán Viktor akkori biztonságpolitikai tanácsadója vette meg Izraelben. Czukor Józsefet akkor fogadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök is. Benjamin Netanjahu intézte el Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy fogadja őt a Fehér Házban Donald Trump akkori USA elnök.

Orbán bárkit megfigyeltethet a Pegasus-szal

Izrael úgy adja el a Pegasus kémszoftvert, hogy azt terroristák ellen kell felhasználni. Valójában azonban a vásárló arra használja amire csak akarja. Orbán Viktor hatalmi piramisában pedig a saját emberek megfigyelése is mindennapos eset lehet. A főnök szeret mindenről tudni, és a szolgálatok készségesen ki is szolgálják bár nem épp ez lenne a törvény által előírt feladatuk. Dehát a nemzetbiztonságba sokminden belefér: főként az, hogy Orbán hatalmának biztosítása, amely az első számú feladat mindenki számára.

Orbán tart a tábornokaitól

A tisztikar elitjét külföldön képezték ki: az idősebbeket mint Czukor József Moszkvában (a Dzerzsinszkij KGB akadémián) míg a fiatalabbakat az USA-ban és Nyugat Európában. Sem Brüsszelben sem Washingtonban nem rajonganak Orbán Viktorért. Nemrég kiderült, hogy a magyar miniszterelnököt nem hívják meg Washingtonba, ahol Biden elnök demokrácia csúcsot rendez. Ez nem is túlságosan finom figyelmeztetés arra, hogy Orbán Viktort az USA jelenlegi vezetői nem tartják pótolhatatlannak. Már amikor Orbán Viktor Trump elnöknél járt vele egyidőben fogadták Washingtonban Márki-Zay Pétert a külügyminisztériumban. Az akkor még szinte ismeretlen magyar politikus mára az ellenzék miniszterelnök jelöltjévé vált, aki Orbán esélyes kihívója lehet.

Bodnár Zsolt dandártábornok is a választások alkalmából bukott le. Orbánnak most is végig kell gondolnia: kire számíthat a tábornoki karban, ha szorul a kapca?!

Magyar-orosz viták Paks körül

Putyin titkosszolgálata rajta tartja a szemét az atomerőmű programon, amely meghatározó eleme a két állam kapcsolatának. A HVG értesülései szerint az oroszok néhány embert hazahívtak a Roszatom Magyarországon ügyködő munkatársai közül. Miért? Erre nincsen válasz. Tény az, hogy a titkosszolgálat jelentést készített Paksról, és ezután történtek személyi mozgások az orosz állományban.

Minthogy a magyar-orosz szerződés jórészt titkos, ezért csak nagyon kevesen tudják, hogy miről is van szó valójában.

A magyar hatóságok nem sietnek az engedélyek kiadásával. Személyi mozgás itt is volt, és ez tovább lassította a folyamatot.

A HVG értesülései szerint az orosz titkosszolgálat jelentése már azt az opciót is felvetette, hogy a paksi atom program nem teljesül. Akkor pedig a magyar félnek jelentős összegű kártérítést kellene fizetnie.

Atom és diplomácia

Sem az Európai Unió sem pedig az USA nem örül igazán a paksi atomprogramnak, mert ebben azt látják, hogy Magyarország függése az orosz energiától nem csökken pedig ez a Nyugat stratégiai célja. Másrészt az is zavarja mind Brüsszelt mind pedig Washingtont, hogy nem nyugati cégek kaptak lehetőséget a magyar atomprogramban.

Az Európai Unión belül vitatott az atomenergia szerepe is. A magyar kormánynak ebben szövetségese Párizs és Varsó, melyek szintén az atomprogramban látják a zöld energia fejlesztés egyik lehetséges útját.

Ha Orbán bukik, mi lesz Pakssal?

Valójában ez nyugtalanítja Putyint, aki elrendelte a titkosszolgálat vizsgálatát. Orbán Viktor teljes mellszélességgel kiáll az orosz szerződés mellett, de kérdés, hogyha elveszíti a választást, akkor mit tesz az új kormány?

Ha felmondaná a szerződést, akkor ennek az USA és Brüsszel is örülne, de a magyar fél óriási fizetési kötelezettséget vállalna magára. Másrészt hosszú évekre mélypontra jutna a magyar-orosz viszony, amely Magyarország energia biztonsága szempontjából továbbra is meghatározó. A nemrég aláírt magyar-orosz földgáz szerződés jól mutatja, hogyha Putyin kedvel valakit, akkor jól járhat. De mi lenne akkor, ha Putyin kimutatná a foga fehérjét? Ebbe senki sem akar belegondolni, de az ellenzéknek számolnia kell az új kormány program összeállításakor.

Európa fázni fog, ha nem békül ki velünk – közölte Csizsov nagykövet Brüsszelben. Ha az új magyar kormány felmondaná a paksi szerződést, akkor ezt Moszkva neki is megüzenhetné…

Ursula levelét megírta

Folyamatosak a magyar hatóságokkal az egyeztetések a még nyitott kérdések tisztázása érdekében, az úgynevezett gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos jogi vita viszont nem része a helyreállítási alappal kapcsolatos folyamatnak, az Európai Bizottság elnökének levele szerint „ez két különálló és párhuzamos folyamat” – ismertette Ursula von der Leyentől kapott írásos válaszát Ujhelyi István szocialista EP-képviselő csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

Az MSZP európai politikusa azért kért részletes tájékoztatást az Európai Bizottság vezetőjétől, mert a Fidesz-kormány rendszeresen arra hivatkozik a helyreállítási alap kapcsán, hogy azért késik a magyar terv elfogadása, mert a kormány ellenáll „Brüsszel” azon szándékának, hogy LMBTQ-aktivistákat engedjenek a magyar iskolákba és óvodákba.

Az EU helyreállítási alapjából Magyarországnak mintegy 2500 milliárd forint járna, de egyelőre még a 326 milliárdos előlegtől is elestünk, miután a magyar kormány által benyújtott tervet az Európai Bizottság még nem hagyta jóvá; szemben szinte már mindegyik másik uniós tagállammal.

Az Ursula von der Leyentől kapott válaszlevél egyértelmű fogalmaz az ügyben. Az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy a helyreállítási alaphoz kapcsolódó nemzeti tervek esetében minden lépést megtesznek annak érdekében, hogy biztosítva legyen az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, ez ugyanis kulcsfontosságú az európai adófizetők felé való elszámoltathatóság kapcsán.

Ursula von der Leyen egyértelművé tette azt is, hogy a tervek elfogadása az országspecifikus ajánlásoknak való megfelelést veszik kiemelten figyelembe.

Ezzel kapcsolatban Ujhelyi rámutatott, hogy a Magyarországgal szemben megfogalmazott javaslatok alapvetően az állami szintű korrupció elleni fellépésről szóltak. A Bizottság állítólagos elvárása például, hogy

a magyar kormány erősítse meg a korrupcióellenes keretet, többek között „az ügyészi erőfeszítések fokozásával és a nyilvános információkhoz való hozzáférés javításával, valamint erősítse a bírói függetlenséget.”

Ursula von der Leyen írásos tájékoztatását ismertetve Ujhelyi azt is elmondta, hogy az Európai Bizottság elnöke egyértelművé tette:

az úgynevezett „gyermekvédelmi törvény” miatti jogi vita nem része a helyreállítási alappal kapcsolatos folyamatnak.

A sajtótájékoztatón elhangzott még, hogy Ujhelyi levélben fordult Várhelyi Olivér uniós biztoshoz is annak érdekében, hogy kiderüljön: a Fidesz-kormány által delegált bizottsági tagnak volt-e, van-e arról tudomása, hogy az Európai Bizottság az LMBTQ-aktivisták óvodai fellépésének megakadályozása miatt tartja vissza a helyreállítási forrásokat; ha pedig ez az állítás valótlan, akkor az uniós biztos jelezte-e a magyar kormány felé, hogy ezügyben félrevezetik a magyar nyilvánosságot. AZ EP képviselő hozzátette:

Várhelyi Olivér egy hónapja nem válaszol az ezzel kapcsolatban neki feltett írásbeli kérdésekre, ami ugyanolyan beszédes az igazságot illetően.

Orbán nemkívánatos Amerikában?

Az általában jólértesült Politico szerint a magyar miniszterelnököt nem hívják meg arra a Demokrácia csúcsra, melyet Biden elnök rendez decemberben az Egyesült Államokban.

Körülbelül 100 névből áll a névsor, de a magyar miniszterelnök nincs közöttük! Hasonlóképp hiányzik Orbán török barátja Recep Tayip Erdogan is noha mindkét állam tagja a NATO-nak.

Erdogant megpróbálta megbuktatni az USA, ez volt az a pancser puccs, melynek eredményeképp Törökország ura megerősítette pozícióját. A szultán, ahogy hívei és talpnyalói nevezik, egyre inkább diktátori módszereket alkalmaz: tömegesen záratja börtönbe ellenfeleit.

Orbán még nem tart itt, de jelenléte mégsem kívánatos noha például a lengyel vezetőket meghívták. Ebben nyilvánvalóan stratégiai megfontolások is szerepet kapnak, mert Lengyelország – Magyarországgal ellentétben – fontos NATO szövetséges Európa keleti felén.

Hasonlóképp stratégiai szempontok motiválhatják Narendra Modi indiai miniszterelnök meghívását. Őt tíz évig nem fogadták Washingtonban, mert amikor Gujarat állam főminisztere volt, elnézte azt, hogy pártjának, a hindu nacionalista BJP-nek az emberei több mint ezer muzulmán gyilkoltak le egy pogrom során Indiában.

Azóta viszont Kína ellen India fontos szövetséges lett, ezért a véres múlt feledve van.

Orbán a célkeresztben

Amikor Orbán Viktort Donald Trump fogadta Washingtonban, akkor a külügy vendégül látta Márki-Zay Pétert az amerikai fővárosban. Hódmezővásárhely polgármestere akkor még Magyarországon is kevéssé volt ismert, de a State Department felfigyelt rá. Most viszont ő az ellenzék miniszterelnök jelöltje Orbán Viktorral szemben!

Eddig sem volt kétséges, hogy Orbán jó kapcsolata Trumppal végképp elvágta a közeledés lehetőségét a Biden adminisztrációhoz. Orbán valószínűleg meg sem kísérelte ezt, de az USA most egyértelműen jelezte: szívesebben látna valaki mást a kormányfői székben Magyarországon!

Bayer Zsolt épp emiatt javasolta korábban, hogy a békemenet induljon az USA nagykövetsége elől. Végül Orbán másképp döntött, de azzal ezek után tisztában kell lennie: benne van a célkeresztben!

Hamarosan indulhat a jogállamisági uniós eljárás a magyar kormány ellen

Erről nyilatkozott az Európai Unió igazságügyi biztosa Didier Reynders a Bloomberg portálnak. Brüsszelben már kész tényként kezelik, hogy a bizottság nem várja meg az Európai Bíróság ezzel kapcsolatos döntését, amely csak hónapok múlva születhet meg.

A magyar és a lengyel kormány épp azért fordult az Európai Bírósághoz, hogy késleltetni tudja a jogállamiságot vizsgáló uniós eljárást. Brüsszelben azonban megtalálták a jogi kiskaput arra, hogy elindítsák a vizsgálatot a bírósági döntés nélkül is. Az Európai Parlament is erre ösztönözte a bizottságot mondván, hogy akár az Európai Bírósághoz is fordulhatnak ebben az ügyben.

7,2 milliárd euró

Ennyit veszíthet Magyarország az Orbán kormány renitens magatartása miatt. Lengyelország vesztesége még nagyobb: 36 milliárd eurót blokkol az Európai Unió. Bár mindkét kormány igyekszik úgy tenni, hogy ez nem befolyásolja a költségvetést, de valójában óriási veszteségről van szó, amely felboríthatja mindkét állam pénzügyi stabilitását a közeli jövőben. A magyar kormány igyekezett be biztosítani magát: több mint 4 milliárd dolláros kölcsönt vett fel bár korábban azt hangoztatta, hogy a deviza kölcsön nagyon kockázatos.

Az Európai Unió csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján minden bizonnyal szóba kerül ez a téma is bár a hivatalos napirenden nem szerepel.

Didier Reynders azonban elmondta a Bloomberg portálnak, hogy nagyon nagy nyomás nehezedik a brüsszeli bizottságra annak érdekében, hogy mielőbb indítsák el a jogállami vizsgálatot mind a magyar mind a lengyel kormány ellen. Brüsszelben a régi vitákat követően legutóbb a magyar pedofil törvény csapta ki a biztosítékot, Lengyelország kapcsán pedig most különösen az alkotmány bíróság határozatát kifogásolják, mely szerint a lengyel törvények felülírhatják az uniós szabályozást.

Marine Le Pen Orbánhoz látogat, avagy zsák a foltját

A francia szélsőjobboldali vezér, aki a legutolsó választáson veszített Emmanuel Macronnal szemben, október 25-26-án Magyarországon lesz, ahol találkozik a magyar miniszterelnökkel.

Mindkét országban jövőre lesznek a választások. Orbán Viktor nemrég fogadta Eric Zemmourt, aki Marine Le Pen vetélytársa a szélsőjobboldalon.

Hol tart a nagy szélsőjobboldali egység?

Az Európai Néppártból kipöckölt magyar miniszterelnök szeretne egy erős szélsőjobb frakciót az Európai parlamentben, amely szembeszállhatna a jelenlegi centrummal, amely a szocialistákból, a liberálisokból, a zöldekből és az Európai Néppártból áll. Jelenleg két ilyen szélsőjobboldali frakció működik az Európai Parlamentben. Orbán két olasz barátja Salvini és Meloni is más-más frakcióban ül.

A szélsőjobboldali politikusok jelentős része Putyin barátja – éppúgy mint Orbán, aki Oroszország trójai falovának szerepét játssza az Európai Unióban. Ez nem problémamentes vállakozás, mert ezt felróják a magyar miniszterelnöknek nemcsak Brüsszelben, Berlinben, Párizsban vagy Rómában, de még Varsóban is.

Hol a program?

Nemcsak a megosztottságtól szenved a szélsőjobb, de a program hiányától is.

Állásfoglalásai csupa negatívumot jelentenek, de pozitív elképzelésük nincs semmiről. Nem helyeslik az Európai Egyesült Államokat, elutasítják a migránsok befogadását, bírálják az USA-t, de arra semmilyen válaszuk sincsen, hogy miképp lehetne versenyképes gazdaságot teremteni Európában, amely mindinkább lemarad a vetélytársak mögött. Negatív programmal választást esetleg lehet nyerni, de azután valamilyen reális elképzelésre lenne szükség a társadalom problémáinak megoldására. Az egy gondolat bánt engemet nem a szélsőjobb köreiben fogalmazódott meg, mert őket aztán egy sem.

Az is igaz persze, hogy általában nem a jól tájékozott racionálisan gondolkodó embereket kívánják megnyerni hanem az érzelmi alapon döntő alulinformált tömegeket. Mind Marine Le Pen mind Orbán Viktor velük kívánja megnyerni a választást. Brüsszel és Washington pedig azon van, hogy ezt megakadályozza.

A magyar gazdaságot illetően mérsékelten optimista az IMF

Megtörhet a világgazdaság lendülete a pandémiát követő infláció miatt. Az emelkedő nyersanyag árak mindenütt áremelkedést idéznek elő, és ez fékezheti a helyreállítás lendületét az egész világon. Ezért 6%-ról 5,9%-ra mérsékelték az idei globális GDP előrejelzést.

Akár a 6%, akár az 5,9% szép szám lenne így, de a viszonyítási alap csalóka hiszen tavaly a pandémia miatt nagyon rossz évet zárt a világgazdaság. Csak néhányan tudtak pozitív eredményt elérni, de európai államok nem voltak köztük.

Magyar előrejelzés 7,6%

Idén ekkora GDP növekedést jósol a Nemzetközi Valutaalap. Jövőre 5,1%-osat. Ez komoly növekedés lenne, mert korábban az IMF csak 4,3%-ot tartott valószínűnek. Csakhogy a számítások azon nyugszanak, hogy Magyarország megkapja az uniós euró milliárdokat. Ez a mai körülmények között egyáltalán nem vehető biztosra. Magyarország óriási deviza kölcsönt vett fel, hogy pótolja az uniós pénzeket, de hosszú távon ez az út aligha járható. Ráadásul, ha tartóssá válik az ellenségeskedés a magyar kormány és Brüsszel között, az előbb vagy utóbb kihathat az ország fizetőképességének a megítélésére is.

Orbán vábankot játszik

A magyar miniszterelnök meg akarja venni a választókat, ezért minden társadalmi rétegnek ad vagy legalábbis ígér valamit. Hitelbe. Ebből bukta is lehet. Valószínűleg ezzel számol Gyurcsány Ferenc, aki azt szeretné, hogy a balhét az Orbán kormány vigye el. Ha nem tudja kezelni a válságot akkor azért, ha mégiscsak sikerül, akkor oly sok népszerűtlen döntést kellene hoznia az Orbán kormánynak, hogy ezzel komolyan sérülne a politikai támogatottsága. Vagyis Gyurcsánynak nem oly fontos a választások megnyerése, mert hosszú távon számol a nagy visszatéréssel. Persze már Keynes megmondta, hogy hosszú távon mindnyájan halottak vagyunk…

Brüsszel kontra magyar kormány

Az Európai Unió bizottsága nem várja meg az Európai Bíróság döntését a jogállamisággal kapcsolatos vitában Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, hanem előbb megindítja az offenzívát az Orbán kormány ellen.

Legalábbis így értesült a Handelsblatt tudósítója Brüsszelben. Ha ez igaz, akkor azt jelentheti, hogy Orbán Viktor búcsút inthet az uniós euró milliárdoknak, melyekre nagyon is számított a magyar költségvetés kiegyensúlyozására és a „Mészáros Lőrinc kassza” feltöltésére.

Már Ursula von der Leyen asszony is utalt arra, hogy megtalálták a jogi megoldásokat arra az esetre, ha a magyar vagy a lengyel kormány blokkolni próbálná az Európai Unió működését.

Az Európai Parlament támogatása nem kétséges

A jogállami függeléket az Európai Parlament harcolta ki, mert torkig van azzal, hogy a magyar és a lengyel kormány szisztematikusan megsérti az Európai Unió alapvető értékeit, és szóbeli dorgáláson kivül nem történik semmi sem.

Katarina Barley asszony, aki még nem is oly rég a német kormány igazságügyi minisztere, most pedig az Európai Parlament egyik alelnöke úgy nyilatkozott a Handelsblattnak, hogy „régen itt van az ideje annak, hogy a brüsszeli bizottság is lépjen. Magyarországon már szinte teljesen bedarálták a demokratikus normákat miközben a brüsszeli bizottság csak állt és nézett.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK