Fontos

Orbán és a Pfizer védőoltás

Orbán Viktor, magyar miniszterelnök szokásos pénteki rádiós nyilatkozatában büszkén megemlítette, hogy szerzett 2 millió vakcinát vagyis bőven van lehetőség mindenki számára, hogy védőoltást kapjon. Érdekes módon a kormányfő azzal nem dicsekedett el, hogy a vakcinát az Európai Uniótól szerezte, melyet nagyképűen korábban elutasított mondván nekünk már nem kell az uniós gyógyszer alapból védőoltás!

A Euronews értesülései szerint a magyar diplomaták szószerint könyörögtek azért, hogy újabb Pfizer szállítmány érkezzen. Kiderült ugyanis, hogy az 5-11 éves gyerekek oltásához csakis a Pfizer vakcina alkalmas.

Az Európai Gyógyszerügynökség nemrég hagyta jóvá az 5-11 éves gyerekek oltását a Covid 19 vírussal szemben.

Gulyás Gergely kancellária miniszter még kedden is dicsérte azt a magyar döntést, hogy hazánk az EU tagjai közül egyedül nem kért több Pfizer oltást Brüsszeltől.

Az egyre rosszabb járvány adatok minden bizonnyal józanságra intették Orbán kormányát, amely most az oltási kampány meghosszabbításával próbálja meg kivédeni a negyedik hullámot, amely nemcsak az egészségügyet, de az egész magyar társadalmat megviseli hiszen arra készítették fel, hogy „nem lesz negyedik hullám”…

Brüsszel 250 millió eurós járvány támogatást ad

Orbán Viktor kormánya egyáltalán nem siet elismerni, hogy a brüsszeli bizottság járvány kezelő támogatásai igen fontosak minden tagállam számára. Most Brüsszel 250 millió eurós támogatással járul hozzá ahhoz, hogy Magyarország a járványt leküzdje. Ebben benne van a Pfizer védőoltások költsége plusz az a juttatás, melyet a Covid osztályokon dolgozó orvosok és ápolók kapnak mintegy hétezren.

Végképp veszélyben a helyreállítási segély

A német kormánykoalíció közös programjában állást foglalt amellett, hogy Magyarország és Lengyelország csakis úgy kaphasson pénzt a pandémia utáni helyreállítási alapból, ha betartja a jogállami normákat. Merkel kancellár kompromisszumot keresett és gyakran talált is Brüsszel vitájában a magyar illetve a lengyel kormánnyal. Az új német kormány viszont, melyet a szociáldemokrata Olaf Scholz vezet majd keményebb álláspontot vár el Brüsszeltől. A külügyminiszter a zöldeket képviselő Baerbock asszony lesz. Az Európai parlamentben a zöldek voltak Orbán Viktor rendszerének leghangosabb és legkövetkezetesebb bírálói úgyhogy nagy valószínűséggel a magyar diplomácia immár falba ütközik majd Berlinben is.

Európai Egyesült Államokat akar az új német kormány

Egyértelmű fordulat a Merkel korszakhoz képest és új korszakot jelez az Európai Unióban. Macron francia elnök és Draghi olasz kormányfő épp mostanában ír alá olyan stratégiai együttműködési nyilatkozatot, melynek a célja egyezik az új német kormány akaratával: Európai Egyesült Államok.

A német diplomácia vezetője Baerbock asszony lesz, aki a zöldek vezetőjeként már többször bírálta Orbán Viktort és a nemzeti együttműködés rendszerét. Különösen amiatt, hogy bár Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, de ennek ellenére a magyar kormány jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával, melyek gyengíteni igyekeznek a Nyugatot.

Szorul a hurok Orbán körül

A magyar miniszterelnök szuverenitás koncepciója pontosan ellentétes az Európai Egyesült Államok gondolatával. Az új német kormány jelezte is, hogy arra kívánja sürgetni az Európai Uniót, hogy minél határozottabban lépjen fel az olyan tagállamok ellen, amelyek megsértik alapelveit.

Biden elnök nem hívta meg Orbán Viktort a virtuális demokrácia csúcsra, és ez végképp jelezte: az USA a távozását szeretné elérni.

A budapesti amerikai nagykövetség ezért is szervezi Márki-Zay Péter támogatását külföldön és belföldön egyaránt.

Csányi-Márki-Zay találkozó

Az OTP főnöke, akinek jó orra van a változásokra hiszen ezért is maradhatott mindeddig a legnagyobb magyar bank élén, meghívta az ellenzék miniszterelnök jelöltjét. Korábban Csányi Sándor Karácsony Gergelyt támogatta az ellenzéki versengésben, de most váltott, és Márki-Zay Péterrel cserélt eszmét arról, hogy mire számíthat, ha fordulat következik be a választások után 2022-ben.

A korrupció ellenes kampány ugyanis sok mindenkit érinthet. Márki-Zay Péter például már jelezte: ő kiadná Hernádi Zsolt MOL vezért Horvátországnak, akit ott korrupció miatt már elítéltek. Csakhogy Hernádi Zsolt Csányi régi üzleti partnere, az OTP-t és a MOL-t sok szál fűzi össze.

Csányi Sándor ezenkívül a legnagyobb agrár vállalkozók közé tartozik, ebben a minőségében igen sok uniós pénzhez jut.

Ez szúrja a szemét az ellenzéknek. Ara Kovács Attila, a DK uniós parlamenti képviselője a Facebookon megírta: ő bizony nem szavazta meg az Európai Unió új agrár programját, mert nem szeretné, ha az uniós pénzek a jövőben is a nemzeti együttműködés rendszerének oligarcháit gazdagítanák.

Az ENSZ-nek is feltűnt: a magyar kormánynak nem szívügye a sajtószabadság

A közelgő választásokra nézve kockázatot jelentenek azok a beavatkozások, amelyeket a hatalom hajtott végre a média világában az elmúlt évtized során – foglalta össze magyarországi látogatásának tapasztalatait Irene Khan asszony, aki az ENSZ képviseletében vizsgálta meg a sajtószabadság ügyének alakulását.

Nem sok jót tapasztalt: az állami hatóságok olyan hatást gyakorolnak a médiára, amely azt egyoldalúvá teheti – állapította meg. A hatalom átalakította az egész média szektort, jelentős összegekkel támogatva a kormánypárti intézményeket miközben kirekesztik a kritikus médiát és újságírókat.

Az ENSZ szakértője felszólítja a magyar kormányt, hogy a közelgő választásokon biztosítson minden résztvevőnek egyforma esélyt arra, hogy a nézeteit közzétegye és képviselhesse a médiában.

A magyar állam tartsa be az Európai Bíróság határozatait

Mind a civil szervezetekkel kapcsolatos mind pedig a Stop Soros kampánnyal összefüggő rendelkezéseket elítélte az Európai Bíróság. Ezért az ENSZ szakértő arra szólítja fel a magyar parlamentet, hogy miután visszavonta az első törvényt hasonlóképp ennek cselekedjen a Stop Soros törvénnyel kapcsolatban is.

Irene Khan asszony nem kertelt:

Erősen nyugtalanít az a mérgező környezet, melyet a politikai vezetők szándékosan idéztek elő, hogy társadalmi megosztottságot és gyűlöletet szítsanak!

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé jövő júniusban kerül Irene Khan asszony jelentése.

Érdekli ez Orbánt?

Az ENSZ évtizedek óta gyártja a hasonló jelentéseket, és általában nem történik utána semmi. Emiatt tehát a magyar miniszterelnöknek sem kell különösebben aggódnia.

Hacsak…

Az ENSZ jelentéseit az Egyesült Államok olykor felhasználja, ha erkölcsi alapot akar teremteni egy neki nem tetsző szövetséges vezető eltávolítására. Washington igen pragmatikus ezen a téren.

Trump elnök ezt brutális nyíltsággal fogalmazta meg Szaúd Arábia esetében: „szükségünk van erre az országra, a világ legnagyobb kőolaj exportőrére. Ezért nem firtatjuk, hogy miképp halt meg a szaúdi újságíró, aki a Washington Postban publikált.” Kashoggit a szaúdi trónörökös parancsára csapdába csalták és meggyilkolták hazája főkonzulátusán Isztanbulban.

Biden elnök ugyanilyen pragmatizmusról tesz tanúbizonyságot amikor nem hívja meg Orbán Viktort a demokrácia csúcsra. Pedig ott lesz Narendra Modi indiai miniszterelnök, akit évekig nem fogadtak Washingtonban, mert muzulmán ellenes pogromok szervezésében vett részt. Most viszont szükség van rá a nagy Kína ellenes szövetségben, ezért sok mindent elnéznek neki. Washingtonban fogadják a lengyel vezetőket pedig Varsó ellen is kötelezettségszegési eljárást inditott Brüsszel a jogállam leépítése miatt. Lengyelország viszont fontos állam a NATO-ban az orosz fenyegetéssel szemben, ezenkívül több mint 10 millió lengyel él az Egyesült Államokban.

Bulgária és Románia semmivel sem kevésbé korrupt mint Orbán Viktor rendszere, őket is fogadják Washingtonban, mert végtelenül lojálisak mind Brüsszel mind pedig az USA irányában.

Orbán viszont nyíltan háborúzik Brüsszellel és elszántan támogatta Trumpot Bidennel szemben.

Így a célkeresztbe került.

A CIA remekül szervezi a hatalom váltást, de mi lesz utána?

Már a 89-90-es rendszerváltás után is nagyon gyorsan kiderült: nincs recept a folytatásra! Valószínűleg Orbán Viktor is emiatt váltott irányt amikor rájött, hogy semmilyen Marshall segély nem várható. Az arab tavasz is azt mutatta, hogy a diktátorok megbuktatása sokkal könnyebb mint működőképes demokrácia létrehozása. Ez sem Egyiptomban sem Líbiában  nem sikerült – ahogy korábban Irakban sem. A kudarc egyértelmű Afganisztánban. Tunézia demokrácia lett, de minthogy az életszínvonal nem nőtt, a lakosság frusztrációja ma épp oly nagy mint a diktátor, Ben Ali idejében. A szomszédos Ukrajnában 2014 óta hasonló a helyzet: az oroszbarát autokrata, Janukovics megbukott, de az utána következő vezetők képtelenek voltak működőképes demokráciát és piacgazdaságot teremteni. A lakosság a lábával szavaz: millió számra emigrál …

Erre hivatkozik Orbán Viktor is, aki pragmatikus politikusként pontosan tudja: ebben a régióban a szavazók döntő többségét százszor jobban érdekli a rezsi mint a szólásszabadság.

Lengyel kormányfő: mindenért Moszkva a felelős!

Mateusz Morawiecki szerint minden Keletről érkező fenyegetés az Európai Unióval szemben lényegében Oroszországból jön: a migránsválság a lengyel-fehérorosz határon, Ukrajna és Moldova állandó fenyegetése, a földgáz zsarolás stb.

Morawiecki közölte a lengyel sajtóval, hogy a balti vezetők, akikkel a hétvégén tárgyalt ugyanígy értékelik a helyzetet.

Nemcsak nekik ez a véleményük: a NATO korábbi főtitkára ugyanezt nyilatkozta a Euronewsnak. Rasmussen elmondta, hogy „Oroszország azért cselekszik így, mert a végső célja a NATO és az Európai Unió megosztása, hosszú távon pedig a felszámolása”.

Közben Varsóba érkezett az USA hírszerzés főnökasszonya, aki a helyszínen kívánt tájékozódni arról, hogy a lengyel-fehérorosz határon kialakult feszültség mekkora nyomást jelent a NATO-ra, melynek fő katonai ereje az Egyesült Államok. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a CIA igazgatója nemrég erről tárgyalt Moszkvában magával Putyinnal.

Visegrádi csúcs

Orbán Viktor fogadja a V4 másik három vezetőjét, hogy megvitassák a válsághelyzetet. Valószínűleg a többi visegrádi vezető figyelmét nem kerülte el, hogy Szijjártó Pétert épp most tüntette ki a Barátság érdemrenddel Putyin elnök. A magyar miniszterelnök nemrég Törökországban Erdogan elnököt támogatta meg mondván: több pénz járna neki a migránsokért az Európai Uniótól. Lavrov orosz külügyminiszter ugyanilyen migráns szerződést követelt Lukasenka elnöknek.

Ehhez képest Brüsszel újabb szankciókkal sújtotta Fehéroroszország elnökét. Morawiecki lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország is újabb szankciókra készül.

A visegrádi csúcs témája a migráció. Orbán Viktor az Európai Uniót bírálja, de kissé nehéz lehet megfeledkezni arról, hogy a migránsokat a török és az orosz titkosszolgálat segíti Fehéroroszországba!

Ha tehát Putyin trójai falovának szerepében tűnik fel a magyar miniszterelnök, akkor ez nemcsak Brüsszelben és Washingtonban növeli az ellenszenvet, de Varsóban is kérdéseket vet fel „a megbonthatatlan magyar-lengyel barátság” iránt.

Lengyelország – Magyarországgal ellentétben – mindkét világháborút előnyös béketárgyalásokkal zárta. Számára a nyugati elkötelezettség minden pártot érintő kötelező minimum.

Orbán pragmatikusan az érdek közösséget hangsúlyozza

Mind Magyarország mind Lengyelország megválaszolta Brüsszel levelét, és mindkét miniszterelnök arra hivatkozott, hogy ilyen nehéz időkben nem kellene kötelességszegési eljárásra pazarolni a drága időt. A lóláb kissé kilóg: mind a magyar mind a lengyel kormány minél előbb meg szeretné kapni az uniós euró milliárdokat a nehéz helyzetre hivatkozva. A baj csak az, hogy Brüsszel azt kérdi Orbán Viktortól : lopni lehet vészhelyzetben?

Hogy akarja a magyar kormány megakadályozni a korrupciót?

Aziránt érdeklődik Brüsszel, amely az utóbbi időben szorgosan gyűjtögette az információkat, hogy az uniós pénzek hogyan kerültek Orbán Viktor rokonainak, barátainak és üzletfeleinek zsebébe?

A brüsszeli bizottság költségvetési főigazgatója konkrét ügyek után érdeklődik. A többi között olyan beruházások után, melyekre Tiborcz István, a miniszterelnök veje kapott uniós pénzeket. Név szerint nincs ugyan megemlítve Tiborcz, de a konkrét üzleti vállalkozások egyértelművé teszik, hogy róla is szó van a költségvetési igazgató levelében – hangsúlyozza a Népszava tudósítója, aki Brüsszelben megszerezte a fontos dokumentumot. A dokumentum nagyon konkrét bírálatokat is tartalmaz, például azt, hogy „a közbeszerzési eljárások csaknem felében egyetlenegy pályázó van!”

Balaton, Budapesti repülőtér???

200 millió eurós kölcsönt kapott az Európai Uniótól még 2018-ban a magyar kormány a ferihegyi repülőtér részvényeivel kapcsolatban. Hol a pénz ? – tudakozódik a költségvetési főigazgató.

A Balaton Felvidéken sok idegenforgalmi vállalkozás kapott uniós pénzeket. Kik kapták azt, és miért épp ők?

Kik kapják a legtöbb pénzt az Európai Uniótól, és miért épp ők? – tudakolják Brüsszelben. Várnak egy listát az első tíz kedvezményezettről. Kik és hogyan szereztek nagy földbirtokokat Magyarországon és mennyi volt ebben az állami támogatás? Ezek húsbavágó kérdések, mert a válaszok túlságosan is egyértelműek. A nemzeti együttműködés rendszerének alapjaiból van szó: az oligarcha elit létalapjáról.

Ráadásul Csányi Sándor pálfordulásán látszik: számukra a Brüsszelből érkező pénz százszor fontosabb mint Orbán Viktor politikájának támogatása.

Mit csinál a magyar ügyészség?

A korrupcióval nemigen foglalkozik – állapitja meg a költségvetési főigazgató levele: „azokkal a kockázatokkal, melyek a politikai kapcsolati hálóra utalnak, a hatóságok nem foglalkoznak, így előfordulhat a kivételezés és a nepotizmus”.

Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy Orbán Viktor nem kívánt belépni az európai ügyészségbe, Brüsszel viszont pontosan erre akarja rászorítani. Ezért késlelteti a helyreállítási alap euró milliárdjainak kiutalását. Meg persze azért, hogy keresztezze Orbán Viktor választási terveit, mert az Európai Unió központjában nem véletlenül fogadták nemrég Márki-Zay Pétert. Aki zászlajára tűzte a korrupció elleni harcot, és megígérte: ha nyer a választáson, akkor első dolga lesz belépni az európai ügyészségbe.

Mai kérdés – Ön szerint a kétharmados többséggel megszavazott Alaptörvény felülírható egyszerű többséggel?

A jogász szakma meglehetősen megosztott abban a kérdésben, hogy a jogszerűen megszavazott Alaptörvényt jogszerűen van e mód felváltani egyszerű parlamenti többségi szavazattal.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint a kétharmados többséggel megszavazott Alaptörvény felülírható egyszerű többséggel?

Egyre nő Márki-Zay Péter külföldi támogatása

Marc Dillard ügyvivő – az amerikai nagykövetség jelenlegi vezetője – találkozót szervezett más államok diplomatáival, hogy a magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltjét jobban megismerhessék. Márki-Zay Péter már régóta élvezi a State Department támogatását: Washingtonban 2018-ban Orbán Viktorral egyidőben vendégeskedett.

Az USA ügyvivő által szervezett találkozón Japán, Ukrajna, Ausztria, Hollandia és Írország képviseltette magát. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Nagy Britannia nagykövete nemrég Hódmezővásárhelyre látogatott, hogy ott találkozzon a polgármesterrel, akkor elég világosan látható, hogy – hála az amerikai támogatásnak – egyre növekszik Márki Zay Péter támogatottsága.

Orbán Viktor sokáig reménykedett Boris Johnson brit miniszterelnök támogatásában, de Trump választási veresége után Őfelsége miniszterelnöke váltott, és együttműködik Biden elnökkel, aki nem hívta meg a demokrácia csúcsra Orbán Viktort.

Elfogynak a nyugati támogatók

Ausztriában is nagyon bízott a magyar miniszterelnök, aki jó kapcsolatokat épített ki Sebastian Kurz kancellárral. Csakhogy ő megbukott, utóda pedig csatlakozott azokhoz, akik szívesen látnának váltást Magyarországon. Ugyanez az álláspontja Macron francia elnöknek és Draghi olasz miniszterelnöknek, akik nemrég stratégiai együttműködési egyezményt írtak alá. Mindketten fokozott integrációt sürgetnek az Európai Unióban vagyis pontosan az ellentétes politikát folytatnak mint a magyar miniszterelnök.

Közben Brüsszel levelét megírta, melyben a magyar kormányt figyelmezteti arra, hogy a korrupció miatt nem lát garanciákat arra, hogy a helyreállítási alap pénze a megfelelő helyre jut.

A korrupció Orbán Achilles sarka

Erre már rámutatott Jake Sullivan, Biden elnök biztonságpolitikai tanácsadója is. Szerinte az autokrata rendszereket épp így lehet a legkönnyebben megbuktatni. Az amerikaiak ezt Malajziában ki is próbálták: ott a választásokon megbukott miniszterelnök húszéves fegyház büntetést kapott korrupcióért. Neje is igazságügyi vizsgálat alanya.

Brüsszel arra akarja rávenni Magyarországot, hogy lépjen be az európai ügyészségbe, de Orbán Viktor erre nem hajlandó. Az Európai Unió központjában nem is nagyon titkolják: abban bíznak, hogy utóda erre hajlandó lesz. Márki-Zay Péter már többször is hangoztatta, hogy első dolga lesz belépni az európai ügyészségbe, amely a korrupció elleni küzdelem zászlóshajója az Európai Unióban.

A kockázatos Közép Európa pénzügyi pácban

A külföldi befektetők hirtelen rádöbbentek, hogy komoly kockázatok mutatkoznak ebben a térségben, ahol egymásra torlódnak a politikai és gazdasági problémák. A befektetőket mindenekelőtt az zavarja, hogy több közép-európai állam szembenáll Brüsszellel, és ezzel problematikussá vált az uniós pénzek megszerzése.

Lengyelország és Magyarország is levelet kapott Brüsszeltől: mindkettő figyelmeztetéseket tartalmaz a jogállamisággal kapcsolatban. A magyar kormány esetében külön kitérnek a korrupcióra. Épp emiatt nem utalják át a helyreállítási alapból járó euró milliárdokat Magyarországnak.

A forint árfolyama mélyponton

Az Orbán kormány a nemzetközi tőkepiacon vett fel mega kölcsönt annak érdekében, hogy pótolja a kieső uniós milliárdokat. Akkor még kedvező volt a megítélés, ezért a kölcsönt túljegyezték és a kamatláb alacsony maradt.

Most viszont változóban a megítélés – hangsúlyozta a Reuters hírügynökség. A növekvő államadósságra és az inflációra hívta fel a figyelmet. A Magyar Nemzeti Bank hiába emeli a kamatlábat, a forint árfolyama immár 12 éves mélypontra süllyedt. A kamatláb emelése viszont ronthatja a konjunktúra kilátásait, melyet természetesen a Covid 19 vírus negyedik hulláma tovább gyengíthet.

A JP Morgan szerint egyre rosszabb a magyar fizetési mérleg helyzete, és ez kiteheti a GDP 2,9%-át.

Csehországban és Lengyelországban a nemzeti bankok a magyarhoz hasonlóan a kamatláb emelésére kényszerülnek, hogy óvják a fizető eszközüket.

Ily módon Közép Európa gazdasági növekedésének dinamikája csökkenhet pedig az érintett országoknak erre nagyon is szükségük lenne. A fizető eszköz leértékelődése ugyanakkor növelheti az exportot, és ily módon javíthatja a fizetési mérleget. Más oldalról viszont a deviza leértékelés fokozhatja az inflációt, amely 6,5 % körül mozog Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban.

Antiszemitizmus: Magyarország erősen fertőzött

A CEU kutatói, akik 16 országban vizsgálták meg azt, hogy a társadalomban milyen mélyen élnek az előítéletek a zsidókkal szemben.

A CEU vizsgálatából kiderült, hogy Kelet Európában – így Magyarországon is – csaknem olyan erősek az antiszemita előítéletek mint azok között a muzulmánok között, akik Nyugat Európában élnek. A különbség az, hogy a muzulmánok nyíltan felvállalják ezt, és viszonylag gyakran követnek el erőszakos cselekményeket, a kelet-európai társadalmakban – melyek a holokauszt helyszínei voltak – az antiszemtizmus megmarad a vélemények szintjén, és ritkán következnek be akciók a zsidókkal vagy intézményekkel szemben.

Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök az öt évvel ezelőtti párizsi merényletek kapcsán arra bíztatta a Nyugat Európában élő zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe. Franciaország elnöke viszont közölte: megvédik Európa legnagyobb zsidó közösségét!

És Magyarország?

Az Európai Unió keleti felében itt maradt meg a legnagyobb zsidó közösség. Az antiszemitizmus 1945 előtt hivatalos propaganda volt, a magyar hatóságok igen aktívan segédkeztek Adolf Eichmann-nak a zsidók deportálásában. Így nem igazán meglepő, hogy az antiszemitizmus a huszonegyedik században is jelen van a magyar társadalomban – sokkal inkább mint Nyugaton.

A megkérdezett magyarok 39%-a (!) úgy véli, hogy a világban működik egy széleskörű zsidó hálózat, amely irányítja a gazdasági és politikai folyamatokat. Az Orbán kormány erre játszott rá a Soros propagandával. A magyar lakosság 26%-a még mindig azon a véleményen van, hogy Jézus Krisztus halála a zsidók lelkén szárad és ez a bűn mindmáig megbocsáthatatlan. Ugyancsak 26% úgy gondolja, hogy bizonyos területeken korlátozni kellene a zsidók számát – numerus clausus.

A megkérdezett magyarok 21%-a úgy véli: a legjobb az lenne, ha a zsidók kivándorolnának Magyarországról! Tegyük gyorsan hozzá, hogy ez megegyezik Benjamin Netanjahu politikájával. Az egykori izraeli miniszterelnökkel jó viszonyt tartott fenn Orbán Viktor, aki Netanjahu segítségével jutott be a Fehér Házba, ahol fogadta őt az akkori amerikai elnök, Donald Trump.

Hol erős az antiszemitizmus?

A vidéki, alacsony iskolázottságú népesség körében ennek jóval nagyobb szerepe van az emberek gondolkodásában mint a nagyvárosokban, a jólképzett polgárok között. A nemzetközi összehasonlításából pedig az derül ki, hogy a gazdag és sikeres országokban jóval kisebb az antiszemita előítéletek hatása a társadalomra mint a szegény és frusztrált államokban, ahol az emberek bűnbakot keresnek, mert nem tudnak pénzt keresni.

Az ortodox tradíciókkal rendelkező államokban nagyobb az antiszemtizmus: Görögország az éllovas a megvizsgált 16 állam közül.

A szomorú konklúzió az, hogy amint a CEU friss vizsgálata is megerősíti: 76 évvel a második világháború és a holokauszt után az antiszemtizmus még mindig igen mélyen átitatja Európa szegényebb társadalmait – így a magyart is. Ezzel minden politikai vezetésnek számolnia kell.

Egyáltalán nem véletlen, hogy az amerikai nagykövetség Márki-Zay Pétert, a hét gyermekes keresztény családapát támogatja, mert – egyáltalán nem alaptalanul – úgy véli, hogy ő a leginkább alkalmas az antiszemita előítéleteket is kihasználó Orbán Viktor megbuktatására.

Orbán Putyin bábja lett

Orbán nemezise – ezzel a címmel számolt be Márki-Zay Péter brüsszeli látogatásáról a Politico, amely interjút is készített a magyar ellenzék miniszterelnök jelöltjével. Profi politikusnak írja le Márki-Zay Pétert a befolyásos Politico, amely kiemeli, hogy Orbán ellenfele egyetért a magyar miniszterelnökkel a határkerítés fenntartásában. Ugyanakkor helyesli a melegek házasságát és elveti a korrupciót. A nemzeti egységet Orbánnal szemben épp a korrupció ellenességgel kívánja megteremteni.

„A korrupció a fő téma Magyarországon”

Ezt hangsúlyozza Brüsszelben Márki-Zay Péter, aki biztos benne, hogy ezzel megtalálta a nemzeti együttműködés rendszerének gyenge pontját, amely a leginkább támadható. A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy e tekintetben segíthetne az Európai Unió a legtöbbet Orbán Viktor rendszerének a lebontásában.

Hogyan? Úgy, hogy a helyreállítási alapból Magyarországnak járó pénzt nem Orbánnak adja: „Abban hiszünk, hogy az Európai Uniónak rendkívül ébernek és óvatosnak kell lennie nehogy pénzt adjon a Fidesz közeli oligarcháknak! Ha pénzt ad az Európai Unió Magyarországnak, akkor annak a magyar néphez kell eljutnia nem pedig a Fidesz embereihez! Épp ezért arra buzdítjuk Brüsszelt, hogy tegyen meg minden elővigyázatossági intézkedést annak elkerülésére, hogy a támogatási pénzeket ne a megfelelő célokra költsék!”

Márki-Zay Péter el is mondta, hogy pontosan mire gondol: „a múltban a magyar kormány a támogatási pénzeket olykor ló-wellnessre vagy olyan kilátó építésére költötte, amely 50 centiméter magas. Teljesen értelmetlen dolgok ezek, melyeket csakis azért finanszíroztak az európai pénzekből, hogy bizonyos emberek profitáljanak belőle.”

A magyarok Európához akarnak tartozni!

Ezt hangsúlyozta Márki-Zay Péter Brüsszelben, ahol csütörtökön előadást tart a sajtó klubban.

„Fontos, hogy olyan üzenetet küldjünk az Európai Uniónak, hogy Magyarország az Európai Unióhoz akar tartozni. Orbán lehet, hogy nem, de a magyarok 80%-a igen!”

– nyilatkozta Márki Zay Péter a Politiconak. A magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje elmondta azt is, hogy Orbánnal ellentétben „erősebb Európát akarunk, és nem gyengébbet!”

Orbán Viktor Magyarország szuverenitásáról beszél, melyet az EU akadályoz, de Brüsszel csak a bűnözők szuverenitását akadályozza és magáét Orbánét.

Ezért, ha az ellenzék hatalomra kerül, „azonnal csatlakozni kívánunk az európai ügyészséghez!” – hangsúlyozta Márki-Zay Péter, aki jelezte, hogy elkötelezett amellett is, hogy előbb-utóbb Magyarország belépjen az euró övezetbe.

„Orbán Putyin bábja lett”

Az ellenzék, ha hatalomra kerül, akkor változtatni akar a külpolitikán, mert

„Orbán Putyin bábja lett, és a kínai elnök előtt hajlong kölcsönök reményében. Ez a magyar nemzeti érdek elárulása”

– mondta a miniszterelnök jelölt, aki ebben a kérdésben Washington vonalát követi, ahonnan már régóta jelentős támogatást kap hiszen Orbánnal egyidőben hivták meg az amerikai fővárosba.

Márki-Zay Péter bírálta Brüsszelt a migráns válság kezelése miatt, mert Orbán Viktor így erősödhetett meg.

Merkel kancellár túlságosan elnéző volt Orbánnal szemben?

„Igen” – válaszolta a Politico munkatársának Márki Zay Péter, aki szerint három oka volt ennek: „Audi, Mercedes, BMW”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK