Fontos

Moszkva ráteszi a kezét a venezuelai olajra

Kilenc nagy olaj projektről folynak titkos tárgyalások az orosz Rosznyeft és a venezuelai állami olajvállalat között- értesült a Reuters hírügynökség.

Venezuela olajkincse a legnagyobb a világon, de az állam mégis a csőd szélén táncol miután az olajárak mélyrepülésbe kezdtek a globális piacon. Ráadásul Venezuelát immár szankciókkal sújtja az Egyesült Államok, mely nem ismeri el az alkotmányozó nemzetgyűlést és Maduro elnök szinte diktátori hatalmát. Az elnök viszont felhatalmazást adott az állami olaj cégnek, hogy szerezzen pénzt az oroszoktól bármi áron. Áprilisban a Rosznyeft egymilliárd dollárt utalt át Venezuelának, mely csak ennek segítségével kerülte el a pénzügyi csődöt. 

Miközben mindenki kivonul, Oroszország bevonul Caracasba

A Rosznyeft bővíti irodaházát és egyre másra veszi fel az állami olajcég jólképzett embereit. Még a kínaiak is úgy döntöttek, hogy nem támogatják tovább az ingadozó baloldali rendszert. Egyszer-kétszer ugyanis Venezuela elfelejtett fizetni, és „elvtársi alapon” türelmet kért. Pekingnek elfogyott a türelme, de Moszkvának nem! Épp ellenkezőleg. Az oroszok úgy érzik, hogy itt az idő: rátehetik a világ legnagyobb olajkincsére- méghozzá meglehetősen olcsón hiszen vetélytársak nincsenek, Venezuela pedig a csőd szélén táncol.

Maduro elnököt nemrég katonai beavatkozással fenyegette meg Donald Trump.

Mindenki mást elijesztene az ilyesmi, de az oroszok épp ezt a válsághelyzetet akarják kihasználni. „Az oroszok nem úgy viselkednek mint barátok hanem mint ragadozók, akik kihasználják az áldozat gyengeségét”- nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Elias Matta ellenzéki politikus, aki a régi parlamentben az energia bizottság elnöke volt. Hogy is kezdődött Oroszország és Venezuela „megbonthatatlan” barátsága?

Chavez elnök, a rendszer alapítója 4 milliárd dolláros fegyver szerződést irt alá Putyinnal Moszkvában még 2006-ban. Az orosz fegyverekért Venezuela olajjal fizetett. Ma már napi 225 ezer hordó venezuelai olaj az oroszok tulajdona! Ez az egész kitermelés 13%-a! De hogyha szankciók vannak mindkét állam ellen, akkor hogy lehet ezt az olajat finomítani és eladni? Ebben is az oroszok segítenek. Ők már 2014 óta kerülik ki az amerikai és uniós szankciókat. Hogyan? Közvetítők révén. Így ma az oroszok tulajdonában levő venezuelai olajat az USA-ban finomítják és veszik meg!- állítja a Reuters hírügynökség.

A Rosznyeft a Reuters számításai szerint 6 milliárd dollárt adott eddig Venezuelának

és ennek meghatározó szerepe volt abban, hogy a baloldali populista rendszer elkerülte a pénzügyi csődöt. Oroszország összesen 17 milliárd dollárral szállt be a Venezuela bizniszbe. Vagyis az oroszok szépen lassan felvásárolják a világ legnagyobb olajkincsét. A hadműveletet Igor Szecsin vezényli. A Rosznyeft főnöke Putyin közeli barátja. A múltjuk is hasonló: Szecsin a katonai hírszerzés munkatársa volt fiatalon a nagy Szovjetunióban. Szakterülete Latin Amerika volt. Jól beszél spanyolul. Múlt októberben ő avatta fel Chavez elnök gránit szobrát annak szülővárosában Venezuelában. A szobor a nagy Oroszország ajándéka volt. Szecsin spanyol nyelvű beszédében Oroszország és Venezuela megbonthatatlan barátságát éltette. Sokba van ez a barátság Venezuelának, ahol idén az infláció várhatóan eléri a 700%-ot / IMF előrejelzés/. Sok választása persze Venezuelának nincs, pechére utolsó barátja épp Oroszország…

Levelet küldött Brüsszelnek a kormány

0

Szükségesek és arányosak a lex CEU és a civiltörvény korlátozásai, amelyeket az Európai Bizottság kifogásol, s amelyeket egyfajta statáriális eljárásként értékel – derült ki Völner Pál igazságügyi államtitkár hétfői tájékoztatóján. A kormány elküldte válaszait Brüsszelbe.

Magyarország hétfőn elküldte válaszleveleit az Európai Bizottságnak a civiltörvény és a felsőoktatási törvény (lex CEU) miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kifogásolt korlátozások szükségesek és arányosak. Völner Pál szerint

„arról nem tehetünk, hogy a korlátozások Soros György érdekeit sértik”,

de Soros György sem állhat a törvények felett Magyarországon, és remélik, hogy az EB is visszaáll a jogi talajra.

Völner úgy véli, politikai jellegű ügyekről van szó, és nem jogvita folyik az EB és Magyarország között. Az államtitkár kifogásolja, hogy amíg korábban két hónap állt rendelkezésre a válaszlevelek megírására, ez már ötödik alkalommal csak egy hónap volt.
Szisztematikusan és önkényesen csorbítják a védelemhez való jogunkat, ebből is látszik,

egyfajta statáriális jelleggel minél hamarabb döntést akarnak hozni ezekben az ügyekben

– mondta.
A felsőoktatási törvényről elmondta, hogy az eljárás a második szakaszban van. Megjegyezte, hogy a felsőoktatás nemzeti hatáskörben van az Európai Unióban, ezért eleve vitatható a bizottság hatásköre a kérdésben. Völner Pál

a szerinte fennálló kettős mércére is felhívta a figyelmet,

mert Németországban, Spanyolországban és Csehországban külföldi egyetemi háttér nélkül nem működhetnek külföldi egyetemek, Szlovákiában pedig megkövetelik az EGK-térségben lévő székhelyet. Az EB vitatja a nemzetközi szerződés megkötésének szükségességét is, de ez az államtitkár szavai szerint semmi akadályt nem jelent együttműködő felek között, erre példa a Maryland állammal a közelmúltban megkötött megállapodás is. A névhasználattal kapcsolatos szabályt is szükségesnek nevezte a közhitelesség érdekében. Az államtitkár szerint a szabályozás azt szolgálja, hogy a fantomegyetemeket, a tényleges háttérrel nem rendelkező egyetemeket, a nem értékes diplomákat adó egyetemeket ki tudják szűrni.

A külföldről finanszírozott szervezetekre vonatkozó törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárás elmondása szerint az első szakaszban van, hivatalos levélre kellett válaszolnia a kormánynak. Megjegyezte: a Velencei Bizottság előzetesen véleményezte a törvénytervezetet, legitimnek nevezte a szabályozás célját, és az Országgyűlés ennek a véleménynek az ismeretében, egy módosított javaslatot fogadott el.
Mint mondta, az EB kifogása szerint a regisztráció gátolja a tőke szabad áramlását, de ez nem felel meg a valóságnak, hiszen továbbra is bárhonnan kaphat támogatást egy civil szervezet.

Hozzátette: a szabályozás átláthatóságot szolgálja, a civil szervezeteknek nevezett NGO-k beavatkoznak a politikai folyamatokba, nem vonatkozik rájuk a párttörvény és a szabályozás alól kibújva befolyásolják a közvéleményt.

A politikus kérdésre válaszolva elmondta: egy rendkívüli parlamenti vita csak „önismétlés” lenne, hiszen tavasszal ezeket a kérdéseket már megtárgyalták.

Tarlós cáfolja, hogy leváltaná a BKK vezérét

0

Tarlós István a Fühü-nek nyilatkozva cáfolta, hogy leváltaná a BKK vezérét.

A főpolgármester úgy fogalmazott, hogy esze ágában sincs meneszteni Dabóczi Kálmánt.

Mint ismeretes, a ma reggeli Népszavában jelent meg egy cikk arról, hogy Dabóczi Kálmán belebukhat az e-jegyek körül kialakult biotrányba. A lap szerint a BKK online jegyrendszerének botránya kormánypárti vezetőkben is kiverte a biztosítékot, s már nem tartják vállalhatónak Dabóczit. Úgy ítélik meg, hogy a sorozatos botrányok károsan érintik a Fideszt.

Hamarosan újabb részletekkel jelentkezünk.

SZERESSÜK A GYERMEKTELEN POLITIKUSOKAT!

0

A napokban Bayer Zsolt blogján jelent meg egy írás, amit aztán tömegek osztottak meg egy bizonyos kultúrkörben.

Az alaphangvétel nyilvánvaló, és mondjuk egy átlagos Bayer-írással, amiben csak a fröcsögő gyűlölet van, nem is kellene foglalkozni. Az Utánuk a vízözön című írásban azonban tények is vannak (szokatlan), amiken tényleg érdekes elgondolkodni.

Az, hogy  BZS-nak nincs igaza persze evidencia, de ha pusztán lenyomjuk, hogy hülye vagy Zsolti, akkor magunk sem vagyunk jobbak nála. Úgyhogy fogunk. A blogbejegyzés, amely egy – elképzelt, de akár valós is lehet – kis beszélgetésen alapul, amelyet Donald Trump folytatott (volna) Európa vezetőivel.

Donald bácsi büszkélkedne az unokáival, de kiderül, hogy Európa összes nagyja gyermektelen, sőt, egy nem átall buzi lenni.

Vagyis – egyértelmű a következtetés, amit persze vérbeli orbanista már helyből fúj – Európa mai vezetői csak a kontinens kultúrájának elveszejtésére jók, nem érdekli őket a jövő, és migráncsokkal akarnak mindent betelepíteni, mert gyíkemberek.

Ezzel persze Bayer nem alkotott sok újat – a „bezzeg Európa összes vezető politikusa mind gyermektelen ” táblázatos formában már hónapok óta terjed jobbos felületeken.  Született már bayerénél színvonalasabb jobbos publicisztika is ez ügyben, amely azt igyekszik bizonyítani, hogy persze attól, hogy nincs valakinek gyereke még lehet rendes ember, és tényleg vannak olyanok is, akinél tudjuk, hogy mi az oka ennek. (Nicola Sturgeon skót főminiszter pl. éppen a hasonló vádaskodások miatt tárta a nyilvánosság elé, hogy számos esetben próbálkozott meddőségi kezeléssel, sikertelenül.), de a rend rossz, hiszen ezek a politikusok rossz mintát közvetítenek.

Ez így már nem nettó marhaság – de nézzük meg a dolog másik oldalát. Bár tudjuk, hogy sokak szerint a sikeres politizáláshoz nem kell más csak karizma meg lánglélek, de a politikai döntéshozatal ma leginkább is iszonyatos mennyiségű munkát jelent. Ahogy egyre bonyolultabbá válik a világ, egyre jobbá a kommunikációs hálózat, és egyre inkább átszövi a politika az egész életet, úgy válik a politikus élete tárgyalások, megjelenések, utazások, ülések végtelen sorává. Úgy szaporodnak az elolvasandó memók, ellenőrizendő anyagok, döntésre váró ügyek. Ez pedig – mint más hasonló nagy időbeli, fizikai, idegi leterhelést jelentő munkák, egyszerűen felfalja (felfalhatja) a magánéletet.

Sokan a politikai sikerért tényleg feláldozzák a magánéletüket. Nem kell őket sajnálni érte, megkapják a maguk jutalmát érte.

De fogadjuk el, hogy van ilyen is – aki őszintén szolgálatnak tekinti munkáját, és lemond arról, hogy magánélete teljes legyen. Ilyenek persze markánsan az ellenzékben jelennek meg, különösen az olyan helyzetekben, amikor a jól fizető kormánypárti pozíciót kell ellenzékire váltani pusztán a meggyőződés, a hit és szolgálat miatt (vegyük példának Lukácsi Katalint), de vezethet ez is sikerhez. Európán kívüli példa: Narendra Modi indiai miniszterelnököt. Amikor csatlakozott az Indiai Néppárthoz nem csak a gyermekvállalásról mondott le, de faképnél hagyta feleségét is.  (Így lett ő, a vidéki tanítónői nyugdíjával a ‘világ legszegényebb first ladyje”.) Ezt a hozzáállást az indiai sajtó ellenzéki része – van olyan bőven – is inkább a szolgálat, elkötelezettség, semmint valamiféle nemtörődömség, léhaság kifejeződésének tartja. Nem is támadta ezért senki Modit. (Támadják őt másért.)

Hogy miért van ez így, annak megéréséhez térjünk csak vissza Bayer tanmeséjéhez. Ugyan mit mutogatott Trump az európaiaknak? Csak nem azokat a jelentéseket, amik arról szólnak, hogy fia milyen sötét üzleteket bonyolított az oroszokkal? Vagy azokat, amelyek a vejének a szintén nem valami etikus kínai bizniszeiről szóltak? Esetleg azokat a cikkeket, amik azt taglalják, hogy az, hogy a fiának adta át a cég vezetését, vajon etikus-e egy elnöktől? (Nem az, a törvény is tiltja Amerikában, legalább is a nem elkötelezett Trump-hívők szerint.) Esetleg azt a videót, amin kedves lánya ül be a papa székébe a G20 csúcson?

Merthogy a család, egy politikus esetében egészen mást jelent, mint a közembernél. 

A közember esetében természetes, ha minél több vagyont, működő vállalkozást, kapcsolati tőkét szeretnénk gyermekeinkre hagyni. Ami viszont a közembernél természetes, azt a politikus esetében nepotizmusnak mondjuk, és – legalább is elméletben – szigorúan elítéljük. Mert úgy gondoljuk – mi demokraták – hogy egy közbeszerzést ne azért nyerjen el valaki, mert a miniszterelnök veje, hogy azért nevezzék ki valahová valaminek, mert a miniszter lánya, fia, hogy ne a miniszterelnök retyerutyája folytasson titkos diplomáciai tárgyalásokat. Hanem mindezt azok tegyék és kapják, akiket – átlátható módon – a legalkalmasabbnak találnak.

A gyermektelenség így bizonyos szinten garancia is. Garancia arra, hogy nem akar dinasztiát építeni gay politikus, hogy a pozícióját nem a rokonok pénzzel való telitömésére szánja, hogy nem akar az országból családi nagybirtokot csinálni. Hogy erősebb kötelék fűzi ahhoz a közösséghez, amelyik vezetésére vállalkozott. Nem újdonság ez. Ezért tettek az ókortól egészen a huszadik század elejéig bizonyos országokban a magasabb igazgatási posztokra eunuchokat. Sokan közülük jó vezetők, kiváló hivatalnokok, vagy mint mondjuk Cseng Ho, kiemelkedő hadvezérek lettek. Az ország vezetésére ugyanis – Bayer úrnak is ajánljuk figyelmébe – nem a szaporítószerveiket használják a politikusok.

A miniszterelnök titkos nyaralásai

A legtöbb embert érdekli, hogy a hírességek hol töltik a nyári szabadságukat, hogyan és merre kapcsolódnak ki a mindennapok forgatagából. Ez alól a politikusok sem kivételek, a bulvárlapok rendszeresen be is számolnak arról, hogy „nemzetünk nagyjai,” azaz, az ismertebb politikusok hol pihenik ki az egész évi munka fáradalmait.

Orbán Viktor miniszterelnök jelenleg háromhetes szabadságát tölti, augusztus 20-a után tér vissza a munka világába. Hogy hol van, merre jár, azt Havasi Bertalan szóvivő nem árulta el a sajtónak. Ez nem volt mindig így,

a korábbi években többször is előfordult, hogy maga a miniszterelnök számolt be arról, hogyan és hol töltötte szabadságát.

Közzétette: Orbán Viktor – 2010. május 22.

2012-ben horvátországi nyaralásról tett föl képeket a Facebookra, de volt olyan év is, amikor a magyar sajtómunkások hiába igyekeztek kideríteni, hogy merre jár.

Magyar, dalmát,Két jó barát.

Közzétette: Orbán Viktor – 2015. július 21.

2009-ben annyit lehetett megtudni, hogy

feleségével, Lévai Anikóval, Mexikóban nyaralt a miniszterelnök,

elmondása szerint egy barátjuknál töltöttek néhány napot. Orbán a nyaralásról a sajtó megkeresésére csak annyit mondott, hogy egy barátjuknál voltak, így tudták kifizetni az egyébként igen drága mulatságnak számító kirándulást.

Az ügy érdekessége, amely egyébként a sajtóban is találgatásokra adott okot, hogy a Hunvald-ügy egyetlen fideszes vádlottja, Czibula Csaba, aki még mielőtt őrizetbe vehették volna, megszökött, a hírek szerint Mexikóban bujkált. Czibula ellen 2009 novemberében bocsátott ki nemzetközi elfogatóparancsot a Fővárosi Bíróság.

2012-ben, már kormányfőként, két hétig volt szabadságon Orbán, de akkor sem közölték hivatalosan, hogy hol pihen.

Nyaralása előtt az akkor még a kormánnyal és a Fidesszel nagyon baráti viszont ápoló Hír TV-nek azt mondta, hogy a legszívesebben farmernadrágban kormányozna, mert „több energiát emésztett fel ez a két év, mint amire gondoltam.

Mostanra az akkumulátoraim lemerültek.”

A megelőző évben a hivatalos közlés szerint Bulgáriában pihent. Igaz, elindulni, megérkezni nem látta senki, voltak is találgatások, hogy hol lehetett valójában. Már csak azért is, mert a külföldön nyaraló miniszterelnökökkel szinte mindig összefutott néhány szintén ott időző magyar, akik rendszerint közös fotót is készítenek a politikusokkal. Ezúttal azonban nem készült ilyen, és a miniszterelnöknek mindössze egy „sajtpapírra” futotta bulgáriai anzikszként – onnan üzente meg, hogy Schmitt Pált jelöli köztársasági elnöknek.

Orbán a felcsúti házánál 2011-ben
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Árulkodó ugyanakkor, hogy amikor ugyanazon év őszén a feleségével a Vatikánba utazott,

Lévai Anikó azt mondta az újságíróknak: idén nem voltunk nyaralni, ezért örül, hogy végre egy kicsit kimozdulhatnak.

Hogy ebben az évben hol készül Orbán az őszi szezon várhatóan heves politikai csatározásaira, nem tudja senki. Még az sem kizárt, hogy Ausztriában, a Fertő-tó ausztriai részén fekvő Rust városában – ezt a valóban meseszép kisvárost nagyon kedveli a miniszterelnök – tölti föl lemerült akkumulátorait.

A Velencei Bizottság szerint sok a probléma a Lex CEU-val

0

Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a módosított felsőoktatási törvény több, rendkívül problematikus, a külföldi egyetemekre vonatkozó előírást tartalmaz.

A Velencei Bizottság szerint az államoknak joguk van szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket, és a magyar törvénymódosítás rendelkezései jogszerűen alkalmazhatóak az új külföldi intézményekre, de a már itt lévők esetében az új előírások jelentős része

„túlságosan szigorú, sőt, akár indokolatlan”.

Azt is írják, hogy a módosítást annyira gyorsan fogadta el a parlament, hogy nem tették lehetővé, hogy átlátható legyen a törvényalkotási folyamat, és annak során az érintett felek mindegyikével érdemben egyeztessenek.

A szervezet ajánlásokat is megfogalmazott, többek között azt írják, ki kellene vonni a már jelenleg is Magyarországon működő külföldi egyetemeket a szabályozás azon előírásai alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus meglétét, valamint megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény.

A bizottság szerint hiába nem neveztek meg benne egy egyetemet sem,

a szabályváltozás egyedül a Közép-Európai Egyetemet, vagyis a CEU-t hozza hátrányos helyzetbe

– ennek érdekessége, hogy legutóbb már a kormánypárt is Lex CEU-ként emlegette a törvényt, bár korábban tagadták, hogy csak a Közép-Európai Egyetem miatt hozták.

A CEU épülete
Forrás: Wikimedia Commons

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint „a kettős mércét nem szabad elfogadni. A törvényeknek Magyarországon minden felsőoktatási intézményre vonatkozniuk kell”. Azt is írják, hogy a kormánynak már több felsőoktatási intézménnyel sikerült megállapodást kötnie.

A hvg.hu a héten arról írt, hogy

a kormány feladta reménytelen próbálkozását, hogy az amerikai szövetségi kormánnyal írjon alá megállapodást a CEU-ról,

és beéri a New York állammal kötendő egyezséggel, amelyet hamarosan alá is írhatnak. A magyarországi egyetemek közül nemzetközileg legelismertebbnek számító CEU működését ellehetetlenítő feltételek közül azonban ez csak az egyik, a törvénymódosítás értelmében ugyanis egy amerikai kampuszt is létre kellene hozniuk.

A kormány közleménye szerint a Velencei Bizottság előzetes véleménye még nem tekinthető véglegesnek, annak elfogadására várhatóan októberben kerül sor.

Az Európai Bizottság július közepén indokolással ellátott véleményt küldött a magyar hatóságoknak az új felsőoktatási törvény ügyében, ami a korábban megindított kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelenti. Eszerint

a módosított törvény ellentétes a letelepedési, a szolgáltatásnyújtási, a tudományos, az oktatási, illetve a vállalkozási szabadságra vonatkozó uniós joggal.

Magyarország ezért egy hónapot kapott arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

MTI/FüHü

Marad a beutazási tilalom

A fuhu.hu információi szerint változatlanul érvényben van az a 2014 októberi amerikai elnöki rendelet, amellyel az Egyesült Államok megtagadta a beutazás lehetőségét hat meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől. A nevek helyett csak azt tudni, hogy korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyekről van szó.

Az eset annak idején nagy port vert fel. Az érintettek közül csak Vida Ildikó a NAV akkori elnöke ismerte el, hogy rajta van a tiltólistán. Több féle találgatás látott napvilágot, egyes médiumok biztos tippekkel rendelkeztek. Ezekre reagálva Habony Árpád, nem közszereplő egy róla készült washingtoni fotót közölt a közösségi médiában. Ennek hitelességét egyesek megkérdőjelezték.

Forrásunk szerint már csak azért sem vonták vissza a rendeletet, mert a korrupció terén azóta sem történt javulás Magyarországon.

Az elszámoltatás lehetősége sem növekedett. Viszont a korrupciós esetek feltárásával foglalkozó, nem kormányközeli civil szervezetek ellen egyre fokozódik a nyomás.

Beszélgető partnereink a magyar NGO-k sikerei közé sorolták a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ellenplakátjait, amelyekkel szembeszállt a kormány migráns ellenes plakátjaival. Vagy a Momentum sikeres aláírásgyűjtő akcióját, amellyel arra kényszerítette az illetékeseket, hogy lemondják Budapest jelölését az olimpiai játékok megrendezésére.

A civil szervezetekkel ellentétben a magyar ellenzéki pártoknak mindeddig nem sikerült olyan jövőképpel elő állniuk, amely sikeresen szembe szállna a nacionalizmusra támaszkodó populizmussal.

Pedig Európában változik a helyzet, főleg a hollandiai, ausztriai és franciaországi választások után. Sőt a brit népszavazás kimenetele, amely a migránsellenesség (ez esetben a kelet-európaiakról van szó) győzelmét hozta, azzal a következménnyel járt, hogy az Európai Unió szembesülhetett az őt is fenyegető veszéllyel. És ez erősebb összefogásra ösztökéli az EU vezetőit.

A Trump kormányzat eddigi külpolitikája, habár a gazdasági együttműködést és az egyes partnerekkel és nem országcsoportokkal való kapcsolatokat részesíti előnyben, azért tartja magát az általános érvényű elvekhez. Ezek közé nem tartozik az illiberalizmus.

Nem áll szóba a postás a Trónok harca sztárjával

0

A világ talán legnépszerűbb sorozatának szereplői néha nehézségekkel találkoznak. A Bronnt alakító Jeromy Flynn-nel például nem áll szóba a postás.

Figyelem, a cikk spoilert tartalmaz, ha még nem látta a hetedik évad negyedik részét (vagyis az eddigi utolsót), ne olvasson tovább!

A Bronnt alakító Jerome Flynn az egyik legnépszerűbb karakternek számít, laza stílusa miatt – a Mashable egyenesen a sorozat Han Solójának nevezi.

A legutóbbi rész után azonban esett a népszerűsége.

Az HBO Making Game of Thrones című műsorában arról beszélt, hogy a postása már nem áll szóba vele, miután az előző részben egy óriási nyíllal meglőtte az egyik sárkányt, amelyen ráadásul ott ült a királynő, Daenerys is.

A jelenet a videón 5:10-től:

Együtt: az MNB állítsa le dolgozói lakáshitelezését

0

A jegybank ne adjon alkalmazottainak több kedvezményes kamatú lakáshitelt – szólítja fel Matolcsy Györgyöt az Együtt. Az MNB eddig 400 ilyen, több tízmilliós munkáltatói kölcsönönt. A 24.hu pedig kiszámolta: a Matolcsy barátnőjének korábban adott 32 milliós hitellel Vajda Zita csaknem másfél millió forintot profitál.

Spät Judit, az Együtt – a Korszakváltók Pártja elnökségi tagja azt mondta, adatigénylésük alapján kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank

több, mint 400 alkalommal adott 39 és 50 millió forint közötti kedvezményes hitelt alkalmazottai lakásvásárlására.

A kölcsönök kamata megegyezik a jelenleg 0,9 százalékos jegybanki alapkamattal, vagyis jóval olcsóbb a piacon elérhetőnél. A kölcsönök összege 3,6 milliárd forint.

Az Együtt kérdést nyújt be a jegybankelnökhöz és Polt Péter legfőbb ügyészhez, hogy ők maguk vagy családtagjaik részesültek-e ilyen kedvezményes hitelből.

A 24.hu pénteken kiszámolta, mennyit keres Matolcsy György MNB-elnök barátnője a neki adott 32 milliós munkáltató kölcsönön. Vajda Zita

havonta 20-30 ezer, összesen mintegy 900 ezer forintot nyer az alacsonyabb törlesztőrészletekkel

azon, hogy kedvezményes kamaton kapott pénzt. Hiába hagyta el az intézményt, egy ideig még marad a szuperolcsó hitele. Ráadásul további 550 ezer forint hasznot is behúz azzal, hogy ennyivel kisebb lesz az adóssága. Ez csaknem másfél milliós „ajándék” közpénzből – írta a lap.

Magyarországon van a hontalanná vált volt grúz elnök

0

Facebook-bejegyzése szerint Magyarországra jött Mihail Szaakasvili, akit nemrég megfosztottak ukrán állampolgárságától, a grúzról pedig már korábban lemondott.

Szaakasvili azt írja a Facebookon, hogy a családjával utazott a Balatonhoz. Két fotót is feltöltött, amelyen András király és felesége, „az ukrán hercegnő” Anasztázia emlékműve mellett állnak.

Поїхали з сім'єю на озеро Балатон. Біля пам'ятника угорському королю Андрашу і його дружині, українській принцесі Анаста…

Közzétette: Mikheil Saakashvili – 2017. augusztus 10.

Szaakasvili 2003 és 2013 között volt Grúzia elnöke. Később Ukrajnába költözött, és régi ismerősétől, Porosenko elnöktől ukrán állampolgárságot is kapott – ehhez viszont le kellett mondania a grúz állampolgárságáról. Amikor pedig korrupciós vádak miatt megfosztották az ukrán állampolgárságától, hontalanná vált – erről itt olvashat bővebben.

Kerestük a Külügyminisztériumot is, hogy tudnak-e Szaakasvili látogatásáról. Amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK