Fontos

Indonéz útpálya díj: kínos magyar kudarc a láthatáron

300 millió dolláros tendert nyert el a Roatex magyar-indonéz vállalat Indonézia útdíj hálózatának kidolgozására. Szijjártó Péter külügyminiszter eldicsekedett a sikerrel, de mostanában Orbán Viktornak kellett közbelépnie, hogy elkerüljék a kínos kudarcot – értesült a Telex.

Ruszó Gyula tábornok lett a magyar-indonéz együttműködési projekt kormánybiztosa. Ő nem más mint Pintér Sándor belügyminiszter kabinetfőnöke. Ismét kiderült: Orbán hogyha bajban van, akkor a belügyhöz fordul. A járványt is a belügy irányítja Magyarországon. A minta megvan: Putyin a titkosszolgálatra bízta a pandémiat. Ez ott a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kritikus orvosok kiesnek az ablakon. Magyarország még nem tart itt, de a belügy szerepe egyre nagyobb Orbán Viktor kormányzati rendszerében miután kiderült: operatív irányításra a külügy képtelen!

A tender megszerzésében kétségtelen a magyar diplomácia sikere: még Putyin barátját is kiütötték a nyeregből. Arkagyij Rotenberg pedig nem akárki: egykor Vlagyimir Putyin dzsudó partnere volt. Majd hatalom hű oligarcha lett. Putyin olyannyira bízik benne, hogy amikor Navalnij, az ellenzék vezetője az amerikai hírszerzés segítségével videót készített Putyin palota komplexumáról, akkor gyorsan Rotyenberg jelentkezett: nem Putyiné hanem az övé a dollármilliárdos birtok!

Kóka János is előkerült

Gyurcsány Ferenc gazdasági minisztere jó kapcsolatot ápol a nemzeti együttműködés rendszerével is. Szijjártó Péter külügyminiszterrel különösen. Cége a Cellum bizonyos helyi kapcsolati hálóval is rendelkezik Indonéziában. Kóka János úgy nyilatkozott az Telexnek, hogy a Cellumra kicsi, de fontos feladat várhat Indonéziában. Emögött valószínűleg az áll, hogy ő Szijjártó Péterrel van jóban, de most a belügy adja a kormánybiztost.

Mindez magyar belügy: az indonézeket a végeredmény érdekli. Hogy áll a projekt? Erre az egyszerű kérdésre egyelőre nincsen válasz. Nyilvánvalóan az októberben kinevezett kormánybiztosnak kell előállnia hamarosan valamivel. Mennyire lesz ideje és energiája erre Pintér Sándor kabinetfőnökének? Kérdés. Az mindenesetre tény, hogy Orbán Viktor előtt is felrémlett: ha nem teljesítünk időre, akkor kötbért kell fizetnünk! Ezzel pedig elveszíthetjük az indonéz partner bizalmát is…

Lesz-e új varsói szerződés?

Orbán Viktor a hétvégén szeretne létrehozni egy szélsőjobboldali európai mozgalmat, amely politikai hátteret teremthet számára Brüsszelben.

A magyar miniszterelnök szerint Brüsszel a bevándorlást támogatja míg ezzel szemben a Fidesz és a szövetségesei a családokat. Némi problémát jelent, hogy az Európai Unió egészen mást kifogásol Magyarországon és Lengyelországban. A magyar kormánynak azt rója fel, hogy lenyúlja az uniós pénzeket, a lengyeleknek pedig azt, hogy az igazságszolgáltatást a hatalom ellenőrzése alá akarják vonni.

Putyin a nagy kérdőjel

12 szélsőjobboldali pártvezér vesz részt az új varsói szerződés megalkotásában, de van egy apró probléma: többségük jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, amelyet viszont a vendéglátó lengyelek ősellenségnek tekintenek. Ráadásul ez mostanában nem elvont kérdés hanem nagyon is gyakorlati: az USA azzal vádolja Putyint, hogy meg akarja támadni Ukrajnát! Biden szerint erre a támadásra hamarosan sor kerülhet.

Mit tesz ebben a helyzetben Orbán Viktor?

Szijjártó Péter külügyminisztert megkérdezte erről az Rt.com, amely igen közel áll Putyinhoz. A magyar diplomácia vezetője ezúttal diplomatikusan csak annyit mondott, hogy Magyarország a NATO tagja, és arra törekszik, hogy ne legyen konfliktus Oroszországgal.

Ha a NATO és az EU szankciókat szavaz meg, akkor Orbán Viktornak is döntenie kell. Aligha tehet mást minthogy megszavazza a szankciókat. Szövetségesét, Matteo Salvinit figyelmeztette Mario Draghi miniszterelnök, hogy csakis úgy lehet a kormány tagja, ha kiáll az atlanti elvek mellett, és nem próbál külön alkut kötni Moszkvával. Salvini, akit Putyin futtatott fel az olasz szélsőjobboldali mozgalom élére, kapitulált. Rájött arra, hogy fontosabb a Brüsszelből érkező pénz mint a szolidaritás Moszkvával, amelynek üres a zsebe.

Az új varsói szerződés a lúzerek szövetsége?

Míg 2015-ben a nagy migráns invázió után illetve a 2016-os párizsi merénylet sorozat után a Brexittel és Trump hatalomrajutásával úgy tűnt, hogy a populista jobboldalnak áll a zászló, most megfordult a trend. A pandémia a centrum irányába terelte a szavazókat az USA-ban és Németországban. Az Európai Unió egységet mutatott és óriási pénzzel sietett a tagállamok segítségére. Ezért lépett be Salvini az olasz kormányba, és ezért szigetelődik el mindjobban Orbán Viktor miniszterelnök. Ha össze is jön a populista jobboldal új varsói szerződése, az nem feledtetheti a program teljes hiányát.

Brüsszel bírálatából nem lehet megélni, más mondanivalóval sem Orbán Viktor sem szövetségesei nem rendelkeznek.

Ráadásul Kelet és Nyugat között két szék közt a pad alá eshetnek. Igaz persze, hogy a korábbi varsói szerződés is csúfosan megbukott…

Karácsony: Orbán rendszere hibrid

Budapest főpolgármestere az amerikai honanyák és honatyák előtt fejtette ki a véleményét a visegrádi államok fővárosi polgármestereivel együtt. Karácsony elmondta, hogy Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere se nem demokrácia se nem autokrácia hanem egy hibrid, amelyben mindkettő jelen van.

Budapest főpolgármestere pontosan tudja, hogy az Egyesült Államokat nem annyira Orbán nemzeti együttműködési rendszere zavarja hanem az, hogy jó kapcsolatban áll Washington két stratégiai ellenfelével Kínával és Oroszországgal. Épp ezért Karácsony Gergely bírálta a Belgrád-Budapest vasutat, amely sokkal inkább áll Kína érdekében mint Magyarországéban. Hasonlóképp kritizálta a Paks 2 beruházást is, amelyet az oroszok kétes technológiai fegyelemmel épitenek.

Az orosz titkosszolgálat beavatkozik Magyarországon

A Városháza ügy kapcsán nemcsak Karácsony Gergely, de Bajnai Gordon egykori miniszterelnök is titkosszolgálati akcióról beszélt. A főpolgármester szerint az orosz titkosszolgálat a avatkozott be, amely Magyarország leggazdagabb családját, a Rahimkulov famíliát használta fel erre. Karácsony szerint a Rahimkulov család olyan befolyásos, hogy Putyint is el tudja érni. A következtetés, melyet Karácsony nem mondott ki: Orbán Viktort Vlagyimir Putyin támogatja! Ez nem a legjobb ajánlólevél manapság Washingtonban.

Pegasus

Karácsony Gergely arról is beszélt az amerikai honatyáknak és honanyáknak, hogy a magyar titkosszolgálat lehallgatott ellenzékieket az izraeli Pegasus program segítségével Magyarországon. Ez nagyon súlyos vád, melyet megerősít az, amit Kövér László mondott még tavaly februárban a titkosszolgálatok vezetőinek : a magyar ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot! Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ráuszította a titkosszolgálatokat az ellenzékre.

Földi ex ezredes: ki szivárogtatta ki Kövér beszédét?

Az egykori titkosszolgálati ezredes, aki az Orbán kormány lelkes propagandistája lett, a Magyar Nemzetben aggódik amiatt, hogy Kövér László beszéde másfél évvel később kiszivárgott a titkosszolgálatok gyűléséről. Vajon miért? Orbán emberei minden bizonnyal keresik a kiszivárogtatót, de nem biztos, hogy meg is találják, mert a nyomok eltűntetésében a titkosszolgálatok általában profik szoktak lenni.

Valójában Földi ex ezredest – éppúgy mint Orbán Viktort vagy Kövér Lászlót a titkosszolgálatok lojalitása izgatja.

Emlékeznek arra, hogy Milosevics nemzetbiztonsági főnöke CIA igazolványát lobogtatta Hágában a nemzetközi törvényszék előtt.

Ceausescu és neje kivégzéséről az a különleges bíróság döntött, melynek élén Stanculescu tábornok állt. A katonai titkosszolgálat főnökét annak idején még maga Ceausescu nevezte ki.

Sem Ceausescu sem Milosevics sorsa nem vonza igazán Orbán Viktort…

Szijjártó Péter feddhetetlen üzletfelei

Pénzmosással és adócsalással gyanúsítják azt a dúsgazdag maláj üzletembert, aki 180 milliárd forint értékben szállított lélegeztető gépeket Magyarországra. Az üzletet a külügyminisztérium tavaly kötötte. A külügy a magyar sajtóval mindössze annyit közölt: tudnak a vizsgálatról, de tudomásuk szerint nincs magyar szála a hatóságok nyomozásának Malajziában. Miről is van szó?

559 millió dollár

Összesen ilyen értékben kötött szerződéseket tavaly a magyar külügy Vinod Sekhar malajziai milliárdossal a Covid 19 járvány első hullámának idején. Elsősorban lélegeztető gépeket vásároltak, hogy felkészüljenek a járvány hatásaira. Miért épp ezt a malajziai üzletembert választották?

Rejtély. Az ellenzék Magyarországon már akkoris azt állította, hogy a lélegeztető gépek túlárazottnak tűnnek, és a hatalmas üzlet egyáltalán nem transzparens. A Malaysia Now című lap megírta, hogy a magyar kormány túlságosan sok lélegeztető gépet vásárolt. Nagyrészük raktárba került, és később megpróbálták ezeket eladogatni.

Az üzlet megkötésekor nyilvánvalóan nem gondoltak arra, hogy személyzet kell a lélegeztető gépekhez, és ez a szűk keresztmetszet nem pedig a altatógépek hiánya.

A bevásárlást nemzetbiztonsági ügynek nyilvánították, hogy ne is lehessen utánanézni: pontosan mit is jelent a hatalmas üzlet?!

Ligeti Miklós, a Tranparency International magyarországi főnöke többször is kérte a magyar külügyet, hogy adják ki a szükséges adatokat, de eszük ágában sem volt. A 24.hu megkérdezte Ligeti Miklóst, hogy mit tudott meg a malájoktól.

Kiderült, hogy nem is a maláj milliárdos számláira hanem egy szingapúri és hongkongi bankszámlára kellett átutalnia a magyar külügynek a pénzt. Az eset nyilvánvalóan felveti a pénzmosás lehetőségét. Így érthető, hogy a malajziai hatóságok lerohanták a maláj milliárdos cégeit, és onnan nem távoztak üres kézzel.

Az emberélet nem múlhat pénzen

Ezt válaszolta a külügy amikor a furcsa üzletről nála érdeklődött néhány magyar portál. Ha viszont megindul a lavina Malajziában, akkor az elérkezhet Budapestre is.

Szijjártó külügyminiszter a Financial Timesnak nyilatkozta, hogy az USA a Magnyitszkij törvénnyel akarja megbuktatni Orbán Viktort. A Magnyitszkij törvény azt teszi lehetővé, hogy az USA hatóságai külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak.

Így buktatták meg Abdul Razak malajziai miniszterelnököt , aki csaknem egymilliárd dollárt vett ki egy állami fejlesztési alapból. Az ex kormányfőt húszéves fegyház büntetésre ítélték pénzügyi visszaélések miatt.

Aligha valószínű , hogy Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter ilyen jövőről álmodna…

Márki-Zay és Tusk

Orbán Viktor szombati varsói látogatását megelőzve csütörtökön Varsóban találkozott Donald Tusk és Márki-Zay Péter.

A két ellenzéki vezér találkozójának az ad különös aktualitást, hogy az előzetes hírek arról szóltak: szombaton Varsóba érkezik Orbán Viktor miniszterelnök, aki bejelentené milyen európai parlamenti frakcióban folytatja politikai tevékenységét a Fidesz.

Mindkét liberális konzervatív elveket valló ellenzéki politikus kifejezett célja az olyan politikusok leváltása, mint Kaczynski és Orbán, akik hatalmukat az Európai Unió aláásására használják, miközben az unió pénzügyi támogatásának legnagyobb haszonélvezői.

Kezdetben az volt Orbán elképzelése, hogy egyesíti a két szélsőjobboldali frakciót az Európai Parlamentben, de ez kudarcba fulladt.

Putyin a háttérben

Erre mutat rá Márki-Zay Péter és Szymon Holownia lengyel politikus, aki az elnökválasztáson a harmadik helyen végzett mint független jelölt. Közös nyilatkozatukban arra hivták fel a figyelmet, hogy az európai szélsőjobb mögött Putyin vigyorog. Ez különösen kellemetlen vád Lengyelországban, ahol az évszázados orosz ellenesség miatt igen kevesen barátkoznak Oroszországgal. Jaroslaw Kaczynski személyes ellenfelének is tekinti Vlagyimir Putyint, mert őt tartja felelősnek ikertestvére, Lech Kaczynski haláláért.

„Ne csatlakozzanak egy Putyin párti és Európa ellenes szövetséghez!”

– erre kérte Orbánt és Kaczynskit Márki-Zay Péter és Szygmunt Holownia lengyel politikus.

Mit szól mindehhez a NATO és különösen az USA?

Magyarországon ez a kérdés nem vetődik fel, de Lengyelországban igen. A lengyel közvélemény meg van győződve az orosz fenyegetés reális veszélyéről, ezért az elit számára a NATO elkötelezettség és az Amerika barátság kötelező!

Varsó és Budapest álláspontja Ukrajna ügyében is eltérő: míg Lengyelország támogatja Ukrajna szuverenitását Oroszországgal szemben, a magyar kormány cinikusan együttműködik Putyinnal  a kijevi kormánnyal szemben.

Ez egy újabb szempont ami miatt Orbán varsói útja nincs sikerre ítélve, amely ismét csak a magyar diplomácia zsákutcáját jelzi.

Orbán és a német hadiipar

A Rheinmetall, német hadiipari cég beszáll 120 millió euróval a 4iG-be, a nemzeti együttműködés rendszerének informatikai zászlóshajójába , közös céget is alakítanak. Vajon miért ?

A Merkel kancellárral megkötött paktum nemcsak a német autógyárak maximális támogatását írta elő Orbán Viktor számára hanem a hadiipari együttműködést is. Még a német közszolgálati Deutsche Welle is meglepődött azon, hogy Magyarország vált a német hadiipar első számú vásárlójává a világon! Ez nemcsak azt jelenti, hogy a magyar hadsereget elsősorban a németek fegyverzik fel hanem például azt is, hogy a Rheinmetall Zalaegerszegen tankgyárat épít. Ezenkívül a Rheinmetall 120 milliárd forinttal beszáll a 4iG-be, amely a nemzeti együttműködés rendszerének zászlós hajója függetlenül attól, hogy már nem Mészáros Lőrinc hanem Jászai Gellért neve ékesíti a zászlót. Amely különben is Orbán Viktoré. Az így megerősödött cég megveszi a nála jóval nagyobb Digit csekély 232 milliárd forintért. Így működik a nemzeti együttműködés rendszere akkor, ha valamit Orbán Viktor valóban fontosnak tart.

Korrupciós szálak

5%-os részesedéssel bír a 4iG-ben egy gyanús portugál cég, a Bartolomeu Investment, melynek tulajdonosa egy jobboldali portugál politikus fia – írta meg a Telex. Mario David Merkel kancellár és Orbán Viktor régi kedves ismerőse és politikai szövetségese, akit többször meggyanúsítottak már korrupcióval. A gyanú szerint a németek lefizették, hogy hadiipari megrendelésekért lobbizzon Portugáliában.

A hadiipar a hatalmas összegek és a titkolózás miatt majdnem mindig korrupció gyanús. Magyarország a Rheinmetall-tól 300 millió euróért vásárolt tankokat és ágyukat 2019-ben, tavaly pedig 2 milliárd euróért! Egy kis ország esetében ez hatalmas összeg.

Magnyitszkij törvény?

Az USA ennek bevetését készíti elő Orbán Viktor megbuktatására – nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter a Financial Timesnak. A londoni lap feltárcsázta az amerikai külügyet, ahol nem siettek ezt megcáfolni. A Magnyitszkij törvény azt teszi lehetővé az amerikai hatóságoknak, hogy külföldi korrupciós ügyekben is nyomozhassanak.

A Rheinemetall – 4iG üzlet nyilvánvalóan kompenzáció, de feltehető a kérdés: kinek volt haszna mindebből? A döntéshozók miért így döntöttek és nem másképp? Végül kicsoda Jászai Gellért, akinek a cégét ilyen óriási tőkeinjekcióval támogatják a Rheinmetalltól?

Mindez márcsak azért is érdekelheti az amerikaikat, mert a fegyver piacon is óriási a verseny: ezeket a hatalmas pénzeket kaphatta volna az amerikai hadiipar is.

Orbán Viktor – mindenki meglepetésére – a svéd Grippen vadászgépeket választotta az ezredfordulón az amerikai Lockheeddel szemben, és Washingtonban nagyon megorroltak rá ezért. Lehet, hogy 2002-ben részben emiatt veszítette el a választást.

Mit mond Scholz?

A Merkel korszak végetért, Orbánnal kötött paktuma immár a múlté. Az új szociáldemokrata kancellár számára Magyarország nyilvánvalóan nem prioritás, de előbb vagy utóbb döntést kell hoznia Orbán Viktorral kapcsolatban. A visegrádi országok együtt már nagyobb súlyt képviselnek a német gazdaság számára mint az USA.

Létrejön-e Scholz-Orbán paktum vagy pedig az új német kancellár csatlakozik Bidenhez, aki nem is nagyon titkolja, hogy egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz: Orbán Viktornak hívják Magyarország miniszterelnökét a jövő évi választások után is.

Búcsú S. Balogh Évától – Az oroszbarátság nem menő Washingtonban

Ezzel a 2018-ban készített interjúval búcsúzik a FüHü szerkesztősége a hétfőn elhunyt S. Balogh Évától, a Yale Egyetem nyugalmazott professzorától, neves történésztől, aki a távolból is krónikása volt mindennapi életünknek.

Azt nem tudja, hogy hová tűntek a jobbikos szavazók; ezért a helyzetért természetesen az oktatás is felelős, amelyik már évtizedek, ha nem évszázadok óta nem tanítja meg a diákokat kritikus gondolkodásra; nem sokat vár az Európai Uniótól vagy éppenséggel az Európai Néppárttól. Választás utáni interjú S. Balogh  Évával, a népszerű Hungarian Spectrum nevű blog szerzőjével.

Meglepték-e a magyarországi választások eredményei?

A választás előtti napon még csak azt gondoltam, hogy az ellenzéknek mindössze annyira lesz ereje, hogy egy kicsit megszorongassa a Fideszt. Ellenben másnap reggel, amikor már lehetett tudni a rekordmagasságú számokról, akkor már valóban azt hittem, hogy a Fidesz elveszítheti a többségét, és hogy talán az ellenzéki pártok koalíciós tárgyalásokat kezdhetnek. Így aztán a hosszú várakozás utáni bejelentés a kétharmadról óriási meglepetés volt.

Minek lehet tulajdonítani a Fidesz újbóli sikerét: a választási rendszernek? Ha egy nagy ellenzéki gyűjtőpárt lett volna, akkor nagyobb lett volna az esélyük?

Válasszuk két részre ezt a kérdését. A választási rendszer alapjában véve nem változott 2014 óta. A rendszer adott. Akkor is kétharmadot eredményezett és most is, mégpedig annak ellenére, hogy azóta óriási számú korrupciós ügyről lehetett hallani.

Azt is tudtuk, hogy a lakosság fele kormányváltást akar, de ez sem számított.

Természetesen, ha lehetséges lett volna egy nagy gyűjtőpártot létrehozni, akkor bizony nagyon is lehetséges lett volna egy Fidesz vereség. A baj az, hogy még a kis baloldali pártok sem tudnak megegyezni, míg az LMP kivételével senki nem akar közösködni a Jobbikkal a baloldalon. Lehet, hogy a jövőben más lesz a helyzet, például a Jobbik szétesik, de most még csak találgatni lehet.

A Fidesz vidéken tarolt. Méghozzá egyetlen szóval: migráns. A félelem és gyűlöletkampány ellen létezik-e orvosság?

Azt mindig tudtuk, hogy a vidéken nagyon erős a Fidesz, csak azt nem tudom, hogy hová tűntek a jobbikos szavazók. Előző felmérések szerint a Jobbik nagyon erősnek mutatkozott egyes keleti, északkeleti megyékben. Ezért aztán nagyon meglepett, hogy milyen rosszul szerepeltek.

Ami a félelmet és a gyűlöletkampányt illeti, attól félek, hogy

addig, amíg a vidéki lakosság olyan keveset tud a világról, annyira nem érdekli őket, hogy mi történik az országban és az országon kívül addig nem várhatunk mást.

A vidéki média teljes bekebelezése azt jelenti, hogy azon kevesek, akik egyáltalán olvasnak újságot csak a kormánypropagandát hallják. Ezek az emberek egyszerűen nem képesek kiszűrni az álhíreket vagy a vastag hazugságokat azokból a hírekből, amik eljutnak hozzájuk.

Ezért a helyzetért természetesen az oktatás is felelős, amelyik már évtizedek, ha nem évszázadok óta nem tanítja meg a diákokat kritikus gondolkodásra. Nagyon rossz ötlet volt a „politikát” az iskolából kiűzni, hiszen ott kellett volna beszélni olyan dolgokról, mint a demokratikus intézmények, a politikai pártok szerepe és fontossága és megvitatni azt, hogy az állampolgárok joga és kötelessége akti van részt venni az ország fontos dolgainak megvitatásában. Mind e helyett azt tanulták, hogy a politika elutasítandó és piszkos valami, amitől jobb távol maradni és azok, akik politikai szerepet vállalnak mind gazemberek.

Orbán Viktor ezzel a győzelmével megerősítette nemzetközi legitimitását is. Mit tud vagy akar tenni ezzel az Európai Unió?

Nemrég jelent meg a hír, hogy Jean-Claude Juncker hamarosan Magyarországra jön. Hogy ez pontosan mit jelent egyelőre nem tudni, de nem sokat várok az Európai Uniótól vagy éppenséggel az Európai Néppárttól, ahol megint beszélnek arról, hogy a Fidesznek nincs helye a frakciójukban, de aztán a végén rájön a többség, hogy szükségük van rájuk politikai okokból.

Hogyan alakulhat az Egyesült Államok hozzáállása az Orbán-kormányhoz a közeljövőben?

Nem hiszem, hogy lesz akármiféle változás. Az oroszbarátság nem menő a jelen pillanatban Washingtonban.

Befolyásolja-e az USA a magyar választást 2022-ben?

Azt kérdezte a CNN riportere Szijjártó Péter külügyminisztertől, aki korábban a Financial Timesnak arról nyilatkozott, hogy az USA befolyásolni akarja a 2022-es választást, hogy ezt mire alapozza? A magyar diplomácia vezetője elmondta, hogy a magyar hírszerzés értesülései szerint az USA a Magnyitszkij törvénnyel akarja destabilizálni Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét. A Magnyitszkij törvény lehetővé teszi az Egyesült Államok hatóságainak, hogy külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak.

A Financial Times ezután megkérdezte a washingtoni külügyet, hogy van-e ilyen tervük, és a State Department nem sietett megcáfolni ezt.

A CNN-nek Szijjártó Péter most finomított korábbi állításán, szerinte a Times-nál félreértették azt. A külügyminiszter diplomatikusan annyit mondott: Nyugatról és Keletről mindig is befolyásolni akarták a magyar belpolitikát, és ez most sincsen másként. A titkosszolgálatok, melyek közül az egyik az én felügyeletem alatt áll, mindent megtesznek, hogy ezt a befolyást csökkentsék – jelentette ki a magyar külügyminiszter.

Emlékeztetőül  Kövér László a titkosszolgálatok vezetőinek azt mondta még tavaly februárban: a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot az ellenzék jelenti Magyarországon.

Miért nem lépnek ki az Európai Unióból?

Eziránt is érdeklődött  a CNN riportere, aki többek között azt is megkérdezte válaszolt-e már a magyar kormány arra a levélre, amely Brüsszelből érkezett, és számon kérte a jogállamiság szabályainak betartását? Szijjártó közölte: még nem válaszoltak, de fognak. Szemmel láthatóan igyekezett elkerülni a kérdést, amely a magyarországi korrupcióra vonatkozott, és ezért ideológiai síkra terelte a vitát. Brüsszel és az uniós tagállamok többsége Európai Egyesült Államokat akar, a magyar kormány viszont nem. Szijjártó elismerte, hogy e tekintetben a magyar álláspont kisebbségben van Brüsszelben.

A magyar külügyminiszter szerint a cél az erős Európai Unió, és ezt csak erős tagállamokkal lehet elérni.

Washington és Brüsszel a pénzzel akarja megfogni Orbánt

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: az autokrata rendszerek Achilles sarka a korrupció. Ezért akarják a Magnyitszkij törvényt alkalmazni a nemzeti együttműködés rendszerével szemben. Orbán korrupciójának bemutatásával ugyanis alá lehet ásni a nemzeti együttműködés rendszerének népszerűségét.

Ugyanerre a következtetésre jutottak Brüsszelben is, ahol azon a címen nem utalják ki az euro milliárdokat Magyarországnak, hogy egyáltalán nem lehetnek biztosak abban: Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei nem nyúlják azt le. Ha viszont Magyarország nem kapja meg az uniós pénzeket, akkor a nemzeti együttműködés rendszerét nem lehet hosszú távon működtetni.

Ezért sem kívánta Szijjártó Péter megválaszolni a CNN kérdését, hogy miért nem lépnek ki egy klubból, melynek a szabályait nem tartják be? Az uniós pénzek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere életképtelen. A gazdasági szuverenitás fikció, és ezt épp Orbán Viktor és Szijjártó Péter tudja a legjobban.

Ellenzék: Kövér László mondjon le!

Az ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországon – fejtegette a magyar parlament elnöke még múlt februárban a titkosszolgálatok vezetői előtt. A Direkt36 hozta nyilvánosságra a hangfelvételt, melyet ezután már közzétett a parlament elnökének hivatala is.

Richard Nixon korábbi amerikai elnök  megtanulhatta a Watergate botrány kapcsán, hogy

demokráciában szigorúan tilos a titkosszolgálatot felhasználni az ellenzékkel szemben!

Kövér Lászlót mindez nem zavarta amikor ráuszította a titkosszolgálatokat az ellenzékre. Abban bízhatott, hogy nem kerül ki a közvélemény elé a demokráciát súlyosan sértő gondolatsor. Sokáig nem is tudott róla senki, de most hirtelen napvilágra került.

Miért épp most szivárogtatta ki valaki a titkosszolgálatokból a leleplező beszédet?

A válasz meglehetősen egyszerű: december elejére Biden amerikai elnök több mint száz szövetséges állam vezetőit hívta meg demokrácia csúcstalálkozóra – virtuálisan. A listán olyan obskurus rendőr államok is szerepelnek mint Pakisztán, melynek titkosszolgálata képezte ki az Afganisztánban újra hatalomra jutott tálibokat. A mostani tálib vezetés listáját a pakisztáni titkosszolgálat vezetője állította össze Kabulban! Pakisztán mégiscsak szerepel a meghívottak között éppúgy mint India, melynek jelenlegi miniszterelnökét, Narendra Modit tíz évig nem fogadták Washingtonban, mert „véres a keze” – pártja olyan muzulmán ellenes pogromokat szervezett, melyek során több ezren haltak meg Indiában. Erre a két országra szüksége van az Egyesült Államoknak. Ezért néznek el sokmindent Lengyelországnak és Romániának Európa keleti régiójában. Az uniós államok vezetői közül egyedül Orbán Viktort nem hivták meg Washingtonba.

Szijjártó Péter külügyminiszter ezután nyilatkozott úgy a Financial Timesban, hogy a jövő évi magyar választások „amerikai választások lesznek”!

Horváth József titkosszolgálati tábornok pedig a Magyar Nemzetben figyelmeztetett arra, hogy „brutális beavatkozásra lehet számítani ” a jövő évi választások során.

Mennyire lojálisak a titkosszolgálatok Orbánhoz?

Kövér László az első Orbán kormány idején a titkosszolgálatokat felügyelte tehát otthonosan mozgott ezen a területen tavaly februárban is.

Pontosan tudnia kellett, hogy a titkosszolgálatok tisztikarában igen sok a nyugati szövetséges államokban kiképzett tiszt. Míg 1990 előtt a Szovjetunióban képezték ki a titkosszolgálati tisztek jórészét – például Czukor József tábornokot – Orbán egykori nemzetbiztonsági tanácsadóját a Dzerzsinszkij akadémián Moszkvában – addig a rendszerváltás után az USA, Nagy Britannia, Németország és Franciaország „vállalta ezt a szerepet”. Ahogy a moszkvai kiképzés – a nyugati is kialakíthat valamiféle kettős lojalitást a magyar tisztekben. Milosevics egykori jugoszláv elnök nemzetbiztonsági főnöke CIA igazolványát villantotta fel a meglepett hágai bírák előtt.

Ceausescu kivégzését az a különleges bíróság rendelte el, melynek elnöke, Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés vezetője volt. Még maga Ceausescu nevezte ki erre a posztra. Orbán emberei most minden bizonnyal kétségbeesetten keresik Kövér beszédének kiszivárogtatóját. Ha tehát valakit leváltanak a titkosszolgálatok vezérkarában, akkor az lehet, hogy emiatt következik majd be. De az is lehet, hogy soha nem találják meg a kiszivárogtatót éppúgy mint az őszödi beszéd esetében. A titkosszolgálatok ebben profik, de nem biztos, hogy ebben a helyzetben ez örömmel tölti el Orbán Viktort.

Amerika nyeri a magyar választásokat

A Financial Times olvasóit azzal lepte meg a Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, hogy az USA bele kíván szólni a magyar választásokba. Véleménye szerint Washingtonban már meg is találták az eszközt.

Létezik egy törvény ami lehetővé teszi a beleszólást  az Egyesült Államoknak mégpedig ez a Magnyitszkij törvény. Magnyitszkij egy olyan orosz ügyvéd volt, aki komolyan védte ügyfeleit Putyin rendőr államában és ezért az életével fizetett: tisztázatlan körülmények között meghalt a börtönben. A törvény külföldi korrupció leleplezését teszi lehetővé az USA hatóságai számára.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója gyakran célzott arra, hogy az autokrata vezetők Achilles sarka a korrupció. Malajziában így vadászták le Abdul Razak miniszterelnököt, akit azután húszéves fegyház büntetésre ítéltek hazájában korrupció miatt.

A Financial Times megkérdezte a washingtoni külügyet arról, hogy bevetik-e a Magnyitszkij törvényt Orbán oligarchái ellen? A State Department udvariasan hallgatott.

Szijjártó közölte: a magyar titkosszolgálatok éberek… Horváth József tábornok különösen.

A titkosszolgálat veteránja erről írt cikket a Magyar Nemzetben Brutális erejű beavatkozásra készülhetünk címmel.

Strache, Kurz, Babis, Fico és Boriszov nevét sorolja fel a titkosszolgálat tábornoka mint akik amerikai manipulációk áldozataivá váltak.

Csak emlékeztetőül: Strache az osztrák Szabadságpárt vezére és Ausztria alkancellárja volt amikor belebukott az Ibiza gate-be. Sebastian Kurz osztrák kancellárnak korrupciós vádak miatt kellett lemondania. Babis cseh miniszterelnök offshore ügyeit épp a választások idején szellőztetette meg a sajtó. Meg is bukott. Fico szlovák kormányfőnek azért kellett távoznia, mert kormány közeli megbízásból lelőttek egy oknyomozó újságírót és kedvesét Szlovákiában. Boriszov, aki egykor Todor Zsivkov, az utolsó kommunista diktátor testőre volt számtalan korrupciós ügye miatt vált népszerűtlenné. Utóda egy olyan fiatal bolgár politikus, aki a Harvard egyetemen végzett.

„Sikeres manipuláció, vélt vagy valós hibák felnagyítása, korrupciós vádak, valós válsághelyzetek kihasználása, tömegek indulatainak gerjesztése” – vázolja fel a CIA módszereit Horváth József tábornok a Magyar Nemzetben.

Végül levonja a tanulságot: „senki sem hiheti, hogy a közelgő magyar választásokon nem leszünk elszenvedői hasonló műveleteknek.”

Felhasználja-e Orbán orosz és kínai barátainak segítségét?

Karácsony Gergely szerint igen: a Városháza akció az orosz titkosszolgálat műve – állitja a főpolgármester. Ha ez a kezdete volt valaminek, akkor az orosz és az amerikai titkosszolgálat csendes háborúskodása, mely eddig Ukrajnában folyt, kissé nyugatabbra tolódik.

Felvállal-e Orbán ekkora kockázatot? Magyarország ugyanis nem Ukrajna: az 1990-es felosztás szerint a Nyugathoz tartozik. Itt Putyin nyílt támogatása Piszkos Fred barátságával ér fel. Minden bizonnyal tisztában van ezzel a magyar miniszterelnök is, de Orbán Viktor előre menekül. A malajziai miniszterelnök húszéves börtönbüntetése korrupció miatt- nem igazán vonzó alternatíva. Hatalmon kell maradni mindenáron – ez Orbán meggyőződése.

Persze az amerikaiak felkínálhatnak egy vádalkut: ha lelép a színről és külföldön az emlékiratait írja, akkor talán megtarthatja a megszerzett pénz egy részét miközben Szent Ilona szigetén tehetetlenségre ítélve átkozza utódai rendszerét Magyarországon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK