Szijjártó Péter külügyminiszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta, hogy felhívta holland kollegája, Bert Koenders, akivel, szavai szerint, nagyon jó kapcsolatban van. Koenders azt mondta a magyar külügyminiszternek: nyilvánvaló, hogy az a mondat, amely egyenlőségjegyet tesz a terrorszervezetek és Magyarország gondolkodása és motivációja között nem tükrözi a holland kormány álláspontját.
Szijjártó arra kérdésre válaszolt, hogy meddig tarthat ez a diplomáciai állapot (a nagyköveti szintű kapcsolat megszüntetése). A továbbiakban a magyar diplomácia vezetője ismét idézte holland kollegáját, aki azt is mondta, hogy „unhappy” volt vagyis nem örült, hogy ez a nagyköveti nyilatkozat elhangzott. Szijjártó ezt követően önmagát idézve elmondta, hogy Koenderssel közölte: értékeli, hogy felhívta, de mivel a holland nagykövet nem telefonon, nem zártkörű beszélgetésen tette ezeket a megállapításokat, hanem nyilvánosan egy interjúban, ezért kéri, hogy a holland külügy is nyilvános nyilatkozatot tegyen minderről. A holland külügyminiszter, Szijjártó szerint, megígérte, hogy egy közleményt fognak kiadni.
Amennyiben ez így lesz, mondta a magyar külügyminiszter, akkor nagyon gyorsan meg tudják oldani ezt a konfliktust.
A Demokratikus Koalíció is reagált a magyar kormány legújabb külpolitikai lépéséről: „aggasztóan felgyorsult az a folyamat, amelynek a végén Orbán Viktor EU-ellenes politikája miatt Magyarország elveszíti az EU-tagságát.”
„Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentése szerint az Orbán-kormány megszakította a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatot hazánk és Hollandia között. Az egyik nap díszpolgári címet adnak Putyinnak, másnap diplomáciai kapcsolatot mondunk fel az európai közösségen belül. Ezzel folytatódik hazánk elszigetelődése, újabb mérföldkövön vagyunk túl Európából kifelé menet.”
„A Demokratikus Koalíció szerint Magyarországnak jövőre döntenie kell: Orbán vagy Európa? A DK Európát választja, ezért határozottan tiltakozunk a Hollandiával lévő külkapcsolat felmondása miatt. A DK szerint aggasztóan felgyorsult az a folyamat, amelynek a végén Orbán Viktor EU-ellenes politikája miatt Magyarország elveszíti az EU-tagságát. A DK szerint ez nemzeti tragédia lenne, hiszen az első számú nemzeti érdek az EU-tagságunk megvédése. Ez nem fér össze az Orbán-rendszerrel.”
Az is lehet, hogy Szijjártóék el akarják terelni a figyelmet arról a fideszes törvényjavaslatról, mely a belügyminiszter engedélyéhez kötné az unión kívülről érkező befektetéseket. Például azt, hogy ki részesüljön majd a gigászi paksi közpénzköltésből – áll az MSZP közleményében, amelyet Botka László, miniszterelnök-jelölt írt alá.
„Lehet, hogy a magyar futsal-diplomácia csak azt teszteli, mit szólnának a magyarok, ha kivinné az országot az unióból. Lehet, hogy érzik, szorul a hurok. A távozó holland nagykövet csak megágyazott annak, ami nemsokára hazánkra vár:
a legfelsőbb szintről szervezett üzemszerű lopás miatt az Unió leállítja magyarországi támogatásait.”
„Az is lehet, hogy Szijjártóék el akarják terelni a figyelmet arról a fideszes törvényjavaslatról, mely a belügyminiszter engedélyéhez kötné az unión kívülről érkező befektetéseket. Például azt, hogy ki részesüljön majd a gigászi paksi közpénzköltésből.”
„Akármelyik is igaz, kijelenthetem, hogy
meg fogjuk akadályozni azt, hogy Orbánék kivigyék az országot az Unióból.
Megakadályozzuk azt is, hogy Orbán döntsön arról, ki fektethet be nálunk, hogy melyik orosz cég dolgozhasson majd Pakson – Mészáros Lőrinccel, mint alvállalkozóval.”
Körbekérdeztük az ellenzéki pártokat, mit gondolnak arról, hogy Vlagyimir Putyinnak díszpolgári címet ad a Debreceni Egyetem.
Civis honoris causa, azaz díszpolgári címet ad az orosz elnöknek a debreceni egyetem, így döntött a szenátus. Ilyen címet az egyetem közleménye szerint az kaphat, aki kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, valamint munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem vagy annak valamely szervezeti egysége jó hírnevének az erősítését.
Putyin kitüntetését azzal indokolták, hogy
„mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban”.
A fuhu.hu körbekérdezte az ellenzéki pártokat, mit gondolnak a kitüntetésről.
A DK közleménye szerint “Putyinnak semmi keresnivalója nincs se a Debreceni Egyetemen, se Debrecenben, de még Magyarországon sem”. A párt azt írta:
„Szánalmas, ahogy a debreceni egyetem vezetői, odadobva a saját becsületüket, az általuk vezetett egyetem autonómiáját, ismét, immár sokadjára is, a Fidesz bábjává, az orbáni-diktatúra szekértolóivá váltak
azzal, hogy Putyinnak a Civis Honoris Causa díjat adományozzák.”
A közlemény szerint „szégyen, hogy a debreceni egyetem vezetői végzik el Orbánnak a piszkos munkát. Ha kell, érdemtelenül professzori rangot adományoznak, ha kell, az egyetemi autonómia, a tanszabadság, és a CEU ellen fordulnak, de ha az a megrendelés, akkor díszpolgári, vagy egyéb címet osztogatnak, saját egyetemük, és Debrecen becsületét taposva ezzel a sárba.”
Közleményben reagált az LMP is. Ők azt írták:
„A Fidesz-kormány két dologban roppant kreatív tud lenni: a korrupcióban és az orosz elnöknek való szürreális hízelgésben.”
A párt szerint „miközben a szomszédos országok az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai döntésekről egyeztetnek a francia elnökkel, a magyar kormány Vlagyimir Putyint várja Budapestre, és egyetemi díszpolgári címet adományoz neki.”
Az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, hogy kiderítsék, milyen indoklással jutalmaz a kormány. Vasárnap estére pedig Putyin-ellenes tüntetést szerveznek Budapesten.
Orbán és Putyin Budapesten MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A Párbeszéd azt írta a fuhu.hu-nak, hogy „a paksi atomerőmű-bővítés – ami a díszpolgári címről szóló előterjesztés szerint Putyin kitüntetését indokolja – fölösleges, veszélyes és drága.
Az ebben való közreműködés szégyen, nem dicsőség.”
A párt szerint ahelyett, hogy „évtizedekre eladósítanának minden magyar családot és hozzáláncolnák a magyar energiatermelést egy elavult technológiához, inkább az energiatakarékosságba és a megújuló energiatermelésbe kéne beruházni.”
A Liberálisok szerint „azok után, hogy a Debreceni Egyetem vezetése kiállt a felsőoktatási törvény CEU-t ellehetetlenítő módosítása mellett, egyáltalán nem vagyunk meglepve, hogy az iskola díszpolgári címet adományoz Vlagyimir Putyinnak.” A fuhu.hu-nak azt írták:
„Vlagyimir Putyin díjazásával az egyetem vezetése hátat fordít a demokrácia alapértékeinek; az oktatás szabadságának és az intézmények függetlenségének.
Az orosz elnök jutalmazásával a diktatórikus politikát, a civil szervezetek felszámolását, a nemzetközi törvények semmibevételét tünteti ki és állítják például a diákoknak.”
A párt szerint, ha a diákokat kérdezték volna, ők kitiltják Putyint. Azt is írják: „Vlagyimir Putyin szívesen viseli a fekete övet a judoban: lehet, hogy a sportban ezt nem érdemelte ki, de az illiberális despoták között vitathatatlanul fekete övesnek számít.”
A Modern Magyarország Mozgalom elnöke, Bokros Lajos azt írta a fuhu.hu-nak, hogy a kitüntetés
„szégyene a városnak, szégyene a magyar államnak”.
Úgy fogalmazott: „Vlagyimir Vlagyimirovics, dzsúdóhős kémfőnök a szolgalelkű lakájtól megkapta, ami neki bizonyára kijárt.”
Azt írta: „Le tetszettek menni kutyába (elnézést az ebektől, ha sértő a hasonlat). Szét tetszettek tárni hátsó felüket, hogy könnyebben fogadhassák az orosz medve felhorgadó nyers energiáját. Biztos valamiért megérte. Mi, jóérzésű magyar állampolgárok azonban undorodva fordulunk el ettől a gyomorforgató jelenettől.”
Szerinte Putyin elpusztította az orosz demokráciát, széttaposta a jogállamot, kárt okoz az orosz gazdaságnak, erőszakosan megváltoztatta a határokat a Krím bekebelezésével, és az orosz ellenzéki sajtó szerint politikai gyilkosságokra adhatott megbízást. Azt írja: „Magyarországra emberemlékezet óta nem tette be a lábát civilizált ország civilizált politikusa.
Putyin idén másodszor jön, hogy megsimogassa legjobb magyar tanítványának, Orbán Viktornak a fejét.”
Megkérdeztük a pártoktól azt is, hogy ők milyen címet adnának Putyinnak. Erre a kérdésre a Párbeszédtől is kaptunk választ. Azt írták:
„Vlagyimir Putyinnak a 21. század leginnovatívabb diktátora címet adományoznánk.
A demokrácia kulisszái mögött kegyetlen módszerekkel építette ki teljhatalmát: belpolitikai okokból kirobbantott háborúk, ellenzékiek bebörtönzése, meggyilkolása, a választások elcsalása vagy ártatlan oroszok százainak élete sem volt túl nagy ár Putyin számára, ha a hatalom megszerzéséről vagy megtartásáról volt szó. Mégis, sikerült elérnie, hogy a világ legtöbb országában úgy kezeljék, mintha egy valódi demokrácia legitim vezetője lenne, nem pedig úgy, ahogy az egy véreskezű diktátornak kijár.” A párt szerint Orbán Viktor is példaképének tekinti, és „az orbáni Magyarország egyre inkább felzárkózik a putyini Oroszországhoz”.
Az Együtt válasza:
Vlagyimir Putyin egy elnyomó, korrupt, Magyarország fejlett, nyugati szövetségesei szerint is bizonyítottan szabadságkorlátozó rendszer feje Oroszországban, amely az állami hatalmat a demokrácia korlátozására, a jogállami keretek felszámolására használja fel, amely a politikai hatalom által kitüntetett oligarchák uralmán alapul. Vlagyimir Putyin erőszakkal foglalta el a Krímet, melyet aztán egy nevetséges, a nemzetközi szervezetek által el nem ismert népszavazással hitelesített, majd háborút robbantott ki Ukrajnában, ahol sok ezer ember, köztük kárpátaljai magyarok is áldozatul estek. Vlagyimir Putyin információs háborút folytat Magyarországon és a nyugati szövetséges országokban az orosz titkosszolgálatok által keltett álhírekkel és tudatos zavarkeltésekkel.
Vlagyimir Putyin rendszerét mindezek miatt szövetségeseink, az Európai Unió bojkott alá helyezte.
A szabad világ fejlett országainak egyetemein Vlagyimir Putyin nemhogy díszpolgári címet nem kaphatna, de be se tehetné a lábát egyik épületbe sem.
A szállás olcsó, a közlekedés alig kerül valamibe, a koszt és a sör is könnyen kigazdálkodható vagyis nem véletlen, hogy a párizsi Le Figaro listáján fővárosunk az első helyen szerepel.
Tegyük gyorsan hozzá, hogy Prága és Varsó is az élvonalban van és hogy mindez a nyugat-európai egyetemisták pénztárcáját tekinti mércének.
Budapesten egy hónap kihozható 360 euróból, ebben a sör nincsen benne.
De egy-másfél euró egy korsó sör Budapesten, míg ugyanez Párizsban 6 euró. Az ezüstérmes az olcsósági listán Prága, aztán Porto, Varsó és Lisszabon következik. Vagyis az EU keleti és déli városai.
A kontraszt a gazdag északnyugati rész az EU-ban. Itt London és Párizs viszi el a pálmát.
A brit fővárosban 1124 euró a minimális megélhetési költség egy egyetemistának.
És akkor még nem beszéltünk a tandíjról. A kontinensen az egyetemek jórésze állami támogatást élvez és ennek következtében kigazdálkodható a tandíj. Londonban viszont méregdrága az oktatás: évi tízezer eurót is elkérhetnek. Párizsban már jobb a helyzet: igaz, hogy a megélhetés méregdrága, de a tandíj jóval szerényebb hiszen az állam Franciaországban mélyen a zsebébe nyúl.
Mindez persze csak a megélhetési szempont.
A kérdés, hogy milyen diplomát szerez az egyetemista Budapesten, Lisszabonban, Londonban vagy Párizsban.
A hierarchia itt is könyörtelen. A sanghaji lista élvonalában szereplő egyetemek diplomái sokkal többet érnek, mint a többiek. Márpedig Kelet- vagy Dél-Európa alig van jelen a sanghaji listán, míg Északnyugat-Európa szép számban képviselteti magát.
De Anglia vagy Svájc méregdrága, míg Budapest vagy Lisszabon olcsó, vagyis a piacon mindenki megtalálja magának azt, ami neki a legjobb ár-minőség arányt jelenti. Akinek a pénztárcája lapos, de a fiatalos vállakozó szelleme töretlen, annak bízvást lehet ajánlani Budapestet vagy Prágát esetleg Lisszabont – ahogy azt a Le Figaro teszi.
A diplomáciai háború közepette Mészáros Lőrinc ismét bevásárol: az érdekeltségébe tartozó Konzum-cégek 49 százalék részesedést vettek a szintén tőzsdei Appeninn ingatlanbefektető társaságban. A vásárlás értéke 4,5 milliárd forint.
A kereskedést is felfüggesztették reggel a Budapesti Értéktőzsdén a Konzum Nyrt. részvényeivel, miután a cég közzétette: jelentős bejelentésre készül. Ez pedig az volt, hogy a Konzum, testvérvállalatával, a Konzum PE Magántőkealappal közösen 24,51-24,51 százalék részesedést vásárol az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.-ben. A Konzum-társaságok Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartoznak.
A 2009 végén alapított Appeninn Holding Nyrt.
Magyarország egyik legdinamikusabban növekvő ingatlanbefektetési társasága,
részvényeit 2010-ben vezették be a Budapesti Értéktőzsdére. A vállalat tulajdonában és üzemeltetésében lévő, összesen 65 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanok eszközértéke meghaladja a 22 milliárd forintot – írja a Privátbankár az új Mészáros-szerzeményről.
A tőzsdén kívüli ügylet során az Appeninn 19.511.134 darab 100 forint névértékű törzsrészvényét a Konzum Nyrt., illetve a Konzum PE Magántőkealap 228,9 forintos átlagáron vásárolja meg,
vagyis mintegy 4,5 milliárdot költöttek el.
Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója az ügylet kapcsán kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy befektetőként határozott tervekkel érkeznek az Appeninn Holdinghoz. A vállalatot szabályozott ingatlanbefektetési társasággá kívánják átalakítani. Ezzel egyébként jelentős adómegtakarításra nyílik módja a társaságnak.
Azt mondta, nincs kapcsolat a terrorizmus és a magyar kormány között, de több fejlemény miatt aggódnak. A holland külügyminisztérium által a fuhu.hu-nak küldött közleményben az áll: fel fogja hívni Szijjártó Pétert, de még nem tudja, hogy bocsánatot kér-e.
Bert Koenders holland külügyminiszter a Volkskrant szerint azt mondta, még szüksége van az interjú pontos fordítására. Szerinte „az világos, hogy nincs kapcsolat a terrorizmus és a magyar kormány tettei között. Ez minimum kényelmetlen.”
Ugyanakkor azt is mondta, hogy
Hollandia aggódik bizonyos magyarországi fejlemények miatt,
ilyen a civiltörvény és a jogállam az országban. Azt is mondta: „a nagykövetnek joga van kritizálni.”
A fuhu.hu megkereste a holland külügyminisztériumot is, hogy mit reagálnak a nagykövet visszahívására. Válaszukban elküldték azt a nyilatkozatot, amelyet Bert Koenders a holland sajtónak is elmondott.
Bert Koenders és Szijjártó Péter MTI Fotó: Marjai János
Ebben az áll: „Természetesen nem lehet azt a hatást kelteni, vagy azt mondani, hogy a magyar kormány ugyanazt a módszert alkalmazza, mint a terroristák. Ettől elhatárolódom.”
Azt is mondta, nem tudja, pontosan mire gondolt a nagykövet.
Még nem tudja, hogy bocsánatot kér-e a magyar külügyminisztertől.
Fel fogja hívni, és azt is mondta: nem szeretné, ha elfajulna az ügy.
Ugyanakkor megismételte, hogy ez nem jelenti azt, hogy Hollandia ne szemlélne több dolgot kritikusan: például azt, hogy az uniós döntések ellenére Magyarország nem hajlandó menekülteket befogadni, emellett aggódnak a civiltörvény miatt is. „De ennek nincs köze az ISIS módszereihez” – mondta.
Szijjártó Péter külügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy hazarendelte a Hollandiába akkreditált magyar nagykövetet. Szent-Iványi István volt nagykövet a fuhu.hu-nak azt mondta: nem emlékszik arra, hogy az Európai Unió két tagállama között történt-e már ilyen.
Az Index tudósítása szerint a külügyminiszter úgy értékelte ezt: határozatlan időre megszakítottuk a nagyköveti szintű kapcsolatot Hollandiával. Az ügyvivői szintű kapcsolat marad.
Szijjártó Péter a magyar ügyvivőt arra utasította, hogy hétfőn a holland külügyminisztériumban utasítsa vissza Hollandia nagykövetének kijelentéseit, és kérjen magyarázatot.
Az MTI szerint egy kérdésre a külügyminiszter azt válaszolta: ha bebizonyosodik, hogy az interjúban nem a nagykövet magánvéleménye jelent meg, ha a hollandok nem tesznek megfelelő elnézést kérő nyilatkozatot nyilvánosan, akkor a Hollandiába akkreditált magyar nagykövet hazarendelése hosszú távú lesz, illetve
megteszik a még szükségessé váló diplomáciai vagy politikai lépéseket,
és „ha a hollandok így szeretnék folytatni a kétoldalú kapcsolatot, akkor majd mi is így folytatjuk”…
„…nem elégszünk meg zárt ajtók mögötti magyarázattal.” – fejezte be a hosszú mondatot.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Szerinte „Magyarország nem egy bokszzsák”, és a magyar kormány és a terroristák közé egyenlőségjelet tenni olyan vád, amit még a durva vitákat hozó 2015-ben sem tett meg senki, emellett kegyeletsértő is.
Gajus Scheltema távozó holland nagykövet a 168 Órának adott interjúban többek között azt mondta, hogy az iszlámista terroristák
„ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány”.
Arról is beszélt, hogy „a magyar politikusok Brüsszelben távolról sem ilyen agresszívek.
Az indulat itthon tör így elő belőlük, amikor saját szavazóikhoz beszélnek. Személyes találkozóink alkalmával Szijjártó Péterrel mindig szívélyes, baráti hangulatban tárgyalunk.” Szerinte Magyarországon „csak pro és kontra álláspont lehetséges, valaki vagy velünk van, vagy ellenünk.
Klasszikus marxista világlátás.”
Hugo Gajus Scheltema MTI Fotó: Kovács Tamás
Erre válaszul Szijjártó Péter tegnap este felháborítónak nevezte a nyilatkozatot, és bejelentette: „amíg a holland nagykövet nem megy haza, a külügyminisztériumban már nem szívesen látott vendég, egészen biztosan nem fogják fogadni semmilyen szinten”. Ezt követte a mai bejelentés.
Szent-Iványi István volt ljubljanai nagykövet, a Liberálisok külügyi szakpolitikusa a fuhu.hu-nak azt mondta, hogy a mai bejelentés „rendkívül súlyos esetnek látszik”, nem emlékszik arra, hogy az Európai Unió két tagállama között történt-e már ilyen. Azt is mondta, hogy
egy nagykövet nem saját szakállára mond ilyeneket, csak akkor, ha a kormányának is ez az álláspontja.
Szerinte ez egy újabb figyelmeztetés, hogy a kormány rossz úton jár, és helytelen, ahogy erre a magyar kormány reagált, inkább meg kellene nézni, miért vannak ilyen reakciók. Azt mondta: az EU-ban az ilyen válasz teljesen elfogadhatatlan, pláne, hogy Hollandia meghatározó tagja az Uniónak és a NATO-nak is. Szerinte nem mindegy, hogy Magyarország hogyan alakítja Hollandiával a kapcsolatait, bár a magyar kormány eddig is a szélsőjobboldali Geert Wildersszel szimpatizált.
Azt is mondta, hogy reméli, hogy a konfliktus nem jut el odáig, hogy a kijelölt holland utódot nem fogadják el hivatalosan, ez már a diplomáciai kapcsok teljes lerombolásával fenyegetne.
Szerinte ennek csak Magyarország lehet csak a kárvallottja.
Hajdú Nóra, az Együtt alelnöke és külpolitikusa Dilettantizmus a Bem téren című közleményében azt írta: Magyarország érdekeivel ellentétes a döntés, és
„a jelek szerint Szijjártó Péter külügyminiszter még az alapvető diplomáciai fogalmakat sem ismeri.”
A közlemény szerint Hollandia az egyik legnagyobb befektető Magyarországon: a holland cégek nemcsak rengeteg adót fizetnek hazánkban, de több ezer embernek adnak munkát, megélhetést is. Hajdú Nóra azt írja: „Szijjártó Péter
minősíthetetlen stílusú, bárdolatlan megszólalása
nemcsak árt hazánknak, de újabb lépés Magyarországnak az Európai Unióból való kifelé vezető úton.”
Bert Koenders holland és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavaly Budapesten. MTI Fotó: Marjai János
A Párbeszéd közleménye szerint „Szijjártó Péternek azonnal le kell mondania”. Szabó Tímea és Karácsony Gergely társelnökök azt írták, hogy „az Orbán-kormány a magyar nagykövet visszahívásával ismért csak azt bizonyítja, hogy Magyarországra Putyin alattvalójaként tekint, nem pedig mint az Európai Unió tagjára.”
„Szijjártó távozzon, mielőtt hadat üzen a teljes Uniónak!”
– írják.
A párt szerint a távozó nagykövet „pontosan jellemezte az Orbán-kormány üzelmeit”. Azt írják: nem a magyar embereket, nem az országot, hanem a Fidesz-kormányt kritizálta.
Az LMP közleményében azt írja:
„Szomorú, ha egy felnőtt ember hisztizik, de ha a magyar diplomácia vezetője csinálja, az kifejezetten káros.”
A közlemény szerint „a bazári diplomácia ott tart, hogy Putyinnak díszpolgári címet adnak, a NATO és EU-szövetséges Hollandiával pedig megszakítják a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat. Ez a kínos döntés újra bizonyítja, hogy a Fidesz nem Magyarország jövője, hanem Európa múltja.”
A Jobbik szerint „sajnálatos hogy a magyar külügynek fontosabbak a saját korrupciós forrásai, mint a nemzet érdekképviselete.” A párt közleménye szerint „a magyar diplomácia a teljes elszigetelődés útján halad, melyet jól jelez, hogy a magyar vezetőket már nem látják szívesen más európai fővárosokban, a meghatározó európai politikusok pedig még térségünkben tett útjaik során is elkerülik Budapestet.”
Azt is írják: „csak
reménykedhetünk abban, hogy Donald Trump amerikai elnök nem fogalmaz meg negatív kritikát
az Orbán-kormány korrupciós ügyleteivel kapcsolatban, kiprovokálva a magyar diplomácia vezetőjének hadüzenetét.”
Bokros Lajos, a MoMa elnöke közleményében azt írja: „Megfordult Szijjártó feje a törzsén, ezért rosszul látja a világot? Megszakítani a diplomáciai kapcsolatot Hollandiával, Európa egyik legszabadabb, leggazdagabb és az élet minőségét tekintve egyik legjobb országával
komplett baromság, teljes őrültség.”
Szerinte ez a lépés „iszonyú kárt” okoz Magyarországnak. Azt írja: „A holland nagykövet minden szava közismert tényeket állít. A diplomatának mindenben teljesen igaza van.”
Mi a következő lépés a civil törvény után – ez aggasztja az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjét, L. Ritók Nórát. A fuhu.hu-nak adott interjúban azt mondta, hogy aki az utóbbi időben szakpolitikai problémákról beszél, az áttolódik az „ellenséges oldalra”. A Hajdú-Biharban csaknem 1200 családot segítő alapítvány vezetője arról is beszélt, hogy az önkormányzatokkal és az intézményekkel együtt tudnak működni, egyedül az egyházi iskolákkal nem felhőtlen a viszony, a szegregáló hatásuk miatt. Szerinte azt sem szabad tagadni, hogy Magyarországon igenis vannak éhező gyerekek, nem is kevesen.
L. Ritók Nóra
Az az integrációs tevékenység, amelyet az alapítvány végez, nemzetközi kitekintésben is kiemelkedőnek és ritkának számít, milyen visszajelzéseik vannak?
Nagyon sok érdeklődés, megkeresés érkezik külföldről, hívnak minket konferenciákra, pályázati együttműködésekre. Külföldi egyetemeken szakdolgozatokban is feldolgozzák a munkánkat. Fontosak a különböző hálózatok, például az ATD, a nemzetközi mélyszegénység elleni hálózat, amelynek köszönhetően hasonló problémákkal foglalkozó szervezetekkel dolgozhatunk együtt. Rendszeresen érkeznek hozzánk látogatók is, főleg olyanok, akik a roma integráció iránt érdeklődnek, Romániában, Bulgáriában, Szlovákiában, Szerbiában is vannak kapcsolataink. De volt már ilyen Európán kívül is, például Ausztráliában, Kanadában is. Ezekből nagyon sokat tanulunk mi is. Pl. nagyon érdekes, hogy a különböző országokban az állam hogyan áll hozzá az ilyen tevékenységet végző civil szervezetekhez.
Úgy látom, hogy az érdeklődés azért is nagy irántunk, mert
nem csak a sikerekről kommunikálunk, hanem a kudarcokról is, és ez hitelessé tesz minket.
Sokan olyan rózsaszín képet festenek erről az egészről, mintha csak a segítő szándékon, a lehetőségnyújtáson múlna az egész problémamegoldás. De a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. A problémával való hiteles szembesülés, a kudarcok beismerése és elemzése nagyon fontos. Mi azt hiszem, ezzel a küzdelemmel együtt vagyunk érdekesek, bár a pozitív alapállás adott nálunk is.
Tavaly év elején a független szakemberekből álló MagyarBrands Bizottság „igazi magyar márkának” választotta az alapítványt. Előtte Ön megkapta a társadalmi vállalkozások egyik legfontosabb nemzetközi kitüntetését, az Ashoka-tagságot. Ezeknek azóta voltak kézzelfogható eredményei?
Forrás: Igazgyöngy Alapítvány
Az Ashoka-tagságnak mindenképpen, folyamatos lehetőséget biztosít nemzetközi szinten, tudást és tapasztalatokat lehet szerezni,
pályázatok nyílnak meg, látogatók jönnek.
Legutóbb például az Ashoka, a McKinsey és a Corvinus Egyetem közös programjába kerülhettünk be, öt hallgató tantárgyi keretek között fél évig segített az egyik üzleti tervünk megalkotásában.
A MagyarBrands díjának abból a szempontból volt jelentősége, hogy a céges világból egyre több felajánlás, támogatás érkezett, olyan helyekről, akik a díjnak köszönhetően ismerték meg az alapítványt.
Ehhez képest hogyan érintette az alapítványt a civiltörvény?
Nyilvánvaló volt, hogy felkerülünk a „külföldről támogatott civil szervezetek” listájára. Egy ilyen alapítványt hazai forrásokból ma nem lehet fenntartani. Azt hiszem, pontosan látom azt a folyamatot is, hogyan jutottunk el idáig.
Az alapítványunk minden tevékenysége az állam működési hézagaira épült rá. Mondhatnám azt is, hogy
ott dolgozunk, ahol az állam sikertelen.
Olyan családokkal, akik kiesnek a szociális háló hézagain, akiknek életében generációk óta nem volt változás. Ez nem csak a mostani kormány felelőssége, így volt ez a korábbiak alatt is. Ám a hibákat, kudarcokat senki nem szereti látni, korábban sem szívesen szembesült ezzel egyetlen kormány sem. A szőnyeg alá söprés, hamis kommunikálás, félrefordulás mindig is jellemző volt. A különbség a korábbi kormányokkal szemben most annyi, hogy a probléma láttatásának ma következményei is vannak.
Minden tevékenységünkkel a rendszer hibáira hívjuk fel a figyelmet. Szakpolitikai szempontból tartunk tükröt. Mostanra viszont az a helyzet alakult ki, hogy aki ezt teszi, azt máris áttolják a pártpolitika színterére.
A szakpolitika felolvadt a pártpolitikában.
Például, ha azt mondom, hogy a közmunka nem vezet vissza a munka világába, azzal máris ellentmondok a kormánykommunikációnak. Ha arról beszélek, hogy a mai oktatás elvesztette az esélykiegyenlítő funkcióját, vagy arról, hogy a szegregált oktatás ma zöld utat kapott, akkor is. És ennek ma következményei vannak. Előttünk folyamatosan egyre több pályázati csap zárult be. A sok sikertelen, és érthetetlen pályázati elutasítás után már a pályázatíró cégek sem szívesen dolgoznak velünk. Honnan szerezhetünk hát a működtetésre forrást? Maradtak a civil és céges adományok és persze a külföldi pályázatok.
Tehát természetesen elértük azt a határt, hogy ki kellett tennünk a címkét. Ezzel a részével nincs is különösebb bajom, eddig is publikusak voltak ezek az infók a honlapunkon. Na de mi a következő lépés? Ez most még csak egy listán való szereplés, de
mi van, ha eldöntik, hogy az ilyen szervezetek nem kaphatnak az egy százalékos felajánlásokból? Vagy, hogy nem tarthatnak fenn iskolát?
Mi 550 gyereket tanítunk, művészeti képzésben. Velük akkor mi lesz? Ez aggaszt, hogy nem látom a szándékokat, lépéseket.
Forrás: Igazgyöngy Alapítvány
Nem értem az egésznek a célját sem, ezért olyan félelmetes. Mi olyan integrációs modellt akartunk fejleszteni, ami beépülhet a rendszerbe, javíthat az oktatás, a szociális ellátás problémáin. Egy ilyen lista, amely akár ellenséges célú is lehet, az esélyét is elveszi ennek.
A bojkott nem merült fel, mint más szervezeteknél?
A bojkottáló szervezetek jogi tevékenységet folytatnak, nekik ez a feladatuk, hogy épp így reagáljanak, és tereljék jogi útra ezt az egészet. Az Igazgyöngynek nem ez a feladata. Mi családokkal, gyerekekkel dolgozunk, és ez a felelősség más. Nem kisebb, vagy nagyobb, hanem más. Így is rengeteget moralizálok, hol van a határ, ameddig az ember kompromisszumot köthet? Én kiállhatok a véleményemért, én megtehetem, de
itt van a 33 munkatársam, ott van az 1200 család, akinek segítünk, ezt nem tehetem kockára.
Ez nagy visszafogó erő. Sok civil szervezet sokkal kompromisszumkészebb így is, mint mi. A túlélés érdekében hallgatnak, háttérbe húzódnak, nem konfrontálódnak. Így remélnek, és kapnak is (még) támogatásokat. A fennmaradás iránti félelem és a megfelelés kényszere furcsa helyzetet teremtett. Aláásta a civilséget. Nagyon messze vagyunk, és úgy látom, egyre messzebb kerülünk az egységes civil fellépéstől. Már annyiszor maradtam egyedül a küzdelemben, hogy inkább én is próbálom befogni a számat, pedig minden nap ordítani tudnék.
Ha már a tanodákról beszélünk, tavaly a kormány gyakorlatilag elvette a támogatást a hosszú évek óta jól működő tanodáktól, például az alapítvány által működtetett tolditól. Ez milyen hatással járt?
A tanodák iskolán kívüli foglalkozás keretében főleg a hátrányos helyzetű diákok tanulását segítik, akiknek sem a család, sem az iskola nem tud megfelelő feltételeket teremteni. A gyerekeknek nem kötelező ide járni, mégis sokan mennek. Toldon a tanoda beindítása óta folyamatosan és jelentősen javultak a diákok iskolai eredményei.
Amikor ez kiderült, nagy volt a baj. Mivel szakmailag a toldi tanoda meghatározó a tanodák módszertanának kialakításában, biztosra vettük a támogatást. A döntés is csúszott, muszáj volt felvenni hamarabb a tanodapedagógusokat, különben elhelyezkedtek volna máshol. A pályázat elutasítása egyszerűen érthetetlen volt, az indoklás nem állta meg a helyét, a fellebbezésünkre azóta sem kaptunk választ.
Vészhelyzet volt.
Akkor jött az, hogy Bayer Zsolt kitüntetése miatt elárvereztem a lovagkeresztemet, és erre fordítottuk a pénzt. Civil támogatásokat is kaptunk. Aztán Oplatka András felajánlotta a Prima Primissima díjának a felét. Így összesen 10 és fél millió forintos költségvetéssel végig tudtuk vinni a tavalyi tanévet a tanodában.
Nyáron külföldi alapítványok támogatásából fedeztük a tanodatáborokat. Most elkezdjük a tanévet. Próbálunk forrást keresni, hamarosan például a piacra dobunk egy társasjátékot. Kapunk támogatást nemzetközi alapítványoktól, cégektől is, adománygyűjtő akciókat is szerveznek nekünk. Most három pedagógus van munkaviszonyban a tanodában, aztán ott az önkéntesek útiköltsége, a rezsi, uzsonna, egyéb költségek. Azt hiszem, hónapról hónapra kell majd előteremtünk a fenntartást, de nem adjuk fel.
Forrás: Igazgyöngy Alapítvány
A helyi polgármesterekkel, önkormányzatokkal milyen a viszonya? Könnyű velük együtt működni?
Ez egy nagyon érdekes tanulási folyamat volt. Amikor először találkoztunk azzal, hogy milyen szinten vannak alapjogsértések a rendszerben, az sokkoló volt. Először próbáltuk ezt négyszemközt jelezni. Meghallgatták, de nem volt változás. Amikor ezt nyilvánosan tettük, akkor jött a sértődés, és feszült lett a viszony. Gyakorlatilag nemkívánatos elemek lettünk. Ez azonban tarthatatlan volt, gyakran bosszúállásokkal azokon, akiken segíteni szerettünk volna. Lassan megértettük, hogy ők,
a rendszeren belül dolgozók is nehéz helyzetben vannak, kiégettek, forráshiányosak.
Azt is láttuk, hogy nem lehet úgy segíteni, fejleszteni egy társadalmi csoportot, hogy azt ne kössük be ezer szállal a rendszerbe. A stratégiai váltás eredménye lett egy nyugodtabb viszony a településekkel, változó szinten megindult együttműködésekkel. Nem mondom azt, hogy mindenhol a „támogatott” kategóriába tartozunk, de azért a „tűrtbe” már igen. És tudom azt, hogy nem egyszerű velünk dolgozni, például a polgármestereknek sem. Ugyanúgy, ahogy az állam esetében, a településeken is láttatjuk a problémát. Melyik polgármester szereti, ha a regnálása alatt mi ezekben a problémákban mozgunk? Mindenki sikeres időszakot akar, az újraválasztásért, a helyi hatalomért.
Egy konfliktushelyzet van, amin nem tudok túllépni: az egyházi iskolák és a szegregáció.
Az, hogy ők nem vesznek fel roma gyerekeket. Ez beláthatatlan folyamatokat indít meg a településeken. Próbálkozunk itt egy deszegregációs programmal, de ez egy kínkeserves harc. Pláne, hogy nincs valós kormányzati szándék sem amögött, hogy ez megszűnjön.
A legjobb az együttműködés a gyermekjóléti, gyámügyi területeken. Van, ahol az év végi beszámolókban is megjelenik, hogy az Igazgyöngy Alapítvány segítsége fontos és jó.
Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó már 2015-ben azt mondta, hogy „nincs rendszerszintű gyerekéhezés” Magyarországon. Nemrég Rétvári Bence államtitkár ugyanezt írta egy írásbeli kérdésre adott válaszában. Mit gondol erről?
Nem igazán értem, miért nem lehet ezt beismerni. Létező dologról beszélünk, és engem ebben nem nagyon érdekel, hogy a „rendszerszintű” arány kinek, mit jelent.
Kétféle éhezésről beszélünk: mennyiségiről és minőségiről.
A mennyiségi éhezés jelenti azt, hogy vannak olyan időszakok, amikor valakik nem jutnak elegendő mennyiségű ételhez. Azokban a családokban, akik pl. uzsorába kerültek, ez gyakran előfordul. Ilyen van, ezt nem lehet tagadni, aki itt él, az látja.
A másik a minőségi éhezés, amikor nem jutnak a gyerekek elég fehérjéhez, húshoz, tejtermékhez. Szénhidrát-alapú az étkezésük, sokszor például a család csak kenyeret tud venni, esetleg krumplit. A szegregátumokban, ahol ez a minőségi éhezés gyakori, ez is az egyik oka, hogy több a sajátos nevelési igényű gyerek, mint máshol, mert a szervezetük nem tud megfelelően fejlődni. Ők nem sovány, ránézésre is éhező gyerekek, de nem táplálkoznak megfelelően.
Sokszor felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem kapcsolódnak sikeresen a menzákon bevezetett reformétkezéshez? Azért, mert
ők nem is ismerik ezeket az ízeket.
Sok családban kimarad a szoptatás utáni bébiételes időszak, egyből azt eszik, amit a felnőttek. Vagyis paprikáskrumplit, lebbencslevest, szóval ilyen „pörköltízű”, zömében tésztás dolgokat. Ezeket ismerik, az idegen ízekkel nem tudnak mit kezdeni. Nekik ez ugyanolyan, mint amikor egy ember elmegy mondjuk Indiába, és nem ízlenek neki az ottani csípős fűszerezésű ételek, mert nincs hozzászokva.
Sajnálatos, ha egy kormány nem hajlandó kimondani, hogy a gyerekéhezés problémája igenis létezik.
A szocializmus idején ez ugyanígy volt az analfabetizmussal… ami mellesleg azóta is jelen van. A gyerekszegénység teljesen nem szüntethető meg, a legtöbb országban jelen van, legfeljebb az arányok mások. Statisztikák szerint nálunk 40-50 ezer olyan gyerek van, akit a mennyiségi éhezés fenyeget az országban, és több százezer, akit a minőségi.
Forrás: Igazgyöngy Alapítvány
Említette az uzsorát is, nagyon sok faluban, ahol a többség mélyszegénységben él, ez komoly problémát jelent. Ez ellen tudnak valamit tenni?
Együttműködünk a rendőrséggel, és ezt a közösség felé is kommunikáljuk. Mi az integrációt akarjuk elősegíteni, ehhez a jogkövető magatartás, a társadalmi normák betartása is hozzá tartozik. Ebbe viszont nem fér bele a bűnözés, az uzsora sem.
Amikor elkezdtünk dolgozni, beleszaladtunk kemény helyzetekbe, gyakran fizikailag is veszélyben voltunk. Tudjuk, hogy megszüntetni nem fogjuk tudni, mindig feljön egy réteg, aki ebből él. Nem csak arra kell gondolni, hogy pénzt adnak kölcsön, aztán a sokszorosát követelik vissza. Van élelmiszeruzsora is, amikor a „boltocskázás” termékeit később kell kifizetni, de sokszoros árakon. Vagy ott van a pénzért fuvarozás. Vannak, akik elvisznek másokat boltba, orvoshoz, hivatalba – csak épp a benzinpénz többszörösét kérik érte. Ebbe az elzártság miatt mennek bele az emberek: nincs tapasztalatuk, nem tudják, hogy lehet máshogy is közlekedni, emiatt inkább fizetnek.
Azt már el tudtuk érni, hogy az uzsora bizonyos határon nem megy túl. Ehhez szükség volt a kölcsönös bizalomra a rendőrséggel. És az is fontos, hogy ha az ember elindít egy fejlesztést, akkor azok, akik az esélytelenség miatt korábban az uzsorához fordultak, lehetőséget kapjanak másra.
Ha van, aki segíti őket, aki ad reményt, munkát, amiből normális jövedelmük lehet, akkor lesz alternatíva egy másfajta döntésre.
Persze ehhez közösségi normák is kellenek. A szegregátumokban szétestek a közösségek, ezeket újra kell építeni. Segíteni kell az embereknek, hogy másfajta életet is megtapasztaljanak.
Vajon merre megy a szocialista párt? És merre megy a baloldal? Van-e közös út, vagy ez csak azok vágyálma, akik szeretnének új kormányt Magyarország élére. Van-e esély arra, hogy a főváros a szocialisták, vagy egyfajta összefogás kezébe kerüljön? Maradhat-e Tarlós Budapest élén, illetve van-e személyes ellentét közte és a főpolgármester között. Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakcióvezetője a fuhu.hu-nak adott interjújában.
Kapott meghívót Szegedre?
Nem.
Ez sérti Önt?
Nem.
Nincs is ott a helye?
Azt gondolom, hogy ott lenne a helyem, de nem zavar, hogy nincs így. Más értelmiségi találkozókra általában meg szoktak hívni. Nem ismerem a tematikáját sem ennek a szombati eseménynek, bízom benne, hogy utólag megtudok róla valamit. Abban is bízom, hogy a rendezvény elindít egy mozgást, egy pozitív folyamatot, ami most van ugyanis az állóvíz. Abból ugyanis senki nem tud profitálni, hogy egymást kritizáljuk. Abból senki soha nem jutott plusz szavazatokhoz, ha a belső problémákkal traktáltuk a választókat. Ők megoldásokat akarnak, nem pedig problémákat. A gondjaikhoz várnak segítséget, például a devizahitelesek; azt szeretnék, ha olyan megoldást kínálnánk nekik, amely alapján hihetnek bennünk, hihetnek abban, hogy kormányra kerülve azonnal lépünk az érdekükben, vagyis: Botka László ajánlatát várják a válsághelyzetük megoldására. Ugyanez igaz a nyugdíjasokra és ugyanez a kórházi ellátásra.
Amiket most elmondott, azért is említette, mert ezek a konkrét ajánlatok hiányoztak az elmúlt hónapok MSZP-s politikájából?
Úgy fogalmaznék: nem kerültek kellően a fókuszba. Túl sok energia ment el a belső konfliktusokra, és amikor ezt mondom, nem csupán az MSZP-re gondolok. Az a közös egyelőre, hogy senki nem akar együttműködni senkivel. A választók nem azt akarják hallani, amit most hallaniuk kell, vagyis hogy ki kivel nem akar együttműködni, hanem azt, mit hajlandó megtenni azért, hogy a kormányváltás bekövetkezzen. Ma Magyarországon az emberek nagy többsége kormányváltást akar, mert nem hiszi el, hogy Orbán Viktor jobb életet biztosít számukra. Viszont a belső konfliktusok gerjesztése – és most a teljes baloldali táborra gondolok -, csak egy célt szolgálnak: Orbán Viktor hatalomban tartását. Ettől én mérhetetlenül fel vagyok háborodva; még mindig ez a fókusza nagyon sok ellenzéki formációnak.
Beleértve az MSZP-t is?
Az MSZP-nek is egyértelművé kell tennie, hogy mit tesz majd az emberekért. Hogy milyen megoldást kínálunk a saját hétköznapi problémáikra. A felelőssége is nagyobb az MSZP-nek, mint a legnagyobb ellenzéki pártnak. Éppen ezért a szocialista pártnak kell felpörgetnie azt a folyamatot, amiről az előbb beszéltem.
Ezzel azt is állítja, hogy az elmúlt tíz hónap, azaz a Botka-féle politika megjelenése nem hozta magával sem ezt az ön által kívánt tematikát, sem pedig a fellendülést? Sőt: a legutóbbi felmérések kifejezett népszerűség vesztésről tanúskodnak.
Így van. De egyetlen baloldali párt sem profitált az elmúlt fél év történéseiből. A szavazó akkor fog mögénk állni, ha – ismétlem – azt látja, hogy ő, az ő gondjai állnak az ellenzéki pártok fókuszában, ha azt látja: van egy darab zászló, ami mögé fel lehet sorakozni. Ha az elmúlt fél évet nézem, azt láthatjuk: a különböző baloldali pártok egymással szemben igyekeztek meghatározni magukat, és ebbe sajnos beletartozik az MSZP is. A választók tehát ajánlat helyett veszekedéseket kaptak. A szavazók ma azt tudják ugyan, hogy nekik Orbán nem kell, de csak akkor áll oda más, vagy mások mellé, ha ott egyértelműséget, biztonságot lát. Meggyőződésem, hogy akarják a baloldalt, és nem a Jobbikot, mert az csak egy átmaszkírozott Fidesz, de csak akkor, ha azt stabilnak érzékeli.
Azt mondta, hogy kellene egy zászló, de jelenleg nincs se zászló, se zászlóvivő…
Nem ez a baj, hanem hogy túl sok a zászló és túl sok a zászlóvivő. Olyan szövetség ugyanis még nem jött létre, amely egyértelművé tenné, hogy Botka László nem pusztán az MSZP, hanem a teljes baloldal miniszterelnök-jelöltje. A kormányváltáshoz erre lenne szükség, mivel az MSZP csak az egyik szervezete annak a szövetségnek, amely ehhez a váltáshoz szükséges. Mi hozzá tudjuk tenni a mi 1-1.2 millió szavazónkat, de legalább ugyanennyire szükség van, amit a többiek tudnak hozzátenni, ahhoz, hogy biztos legyen a siker. Őket mind, és ideértem a többi párt szavazója mellett a bizonytalanokat is, eköré az egy zászló köré kell gyűjteni. Így lehet csak esély az egyéni körzetek többségét megnyerni és átvenni a Fidesztől a kormányrudat.
Nagyjából mindenki ugyanazt hirdeti, amit most ön megfogalmazott és mégis: az egységesnek tűnő hangból a végén kakofónia lesz. Kizárólag Gyurcsány Ferenc miatt?
Nem hiszem. Többféle koncepciót láthatunk, és többnyire azt is, hogy kik kivel nem hajlandó együttműködni. De van olyan is, mint például a Momentum, amely senkivel nem akar kooperálni, pedig azt nem gondolhatják komolyan, hogy egyedül volna esélyük bármire. Márpedig csak egy koncepciót tudok elfogadni: hogyan tudjuk Orbánt leváltani. Mindent ez alá kell rendelni. Felháborítónak tartom, ha egy párt nem képes e cél szerint cselekedni, vagy arról beszélni, hogy ő majd a következő, vagy az azt követő választáson akar kormányra kerülni.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere, az Új Kezdet nevű párt elnöke úgy nyilatkozott a Független Hírügynökségnek, hogy az MSZP-vel azért nem tud együttműködni, mert ott soha nem lehet tudni, hogy ki kinek és mikor vágja a hátába a kést…
Ez a legerősebb orbáni trükk; megosztani mindenkit, azt a látszatot kelteni, hogy itt csak konfliktusok vannak. Nem véletlen, hogy a baloldal pártjai osztódással szaporodik. Ez a trükk: leszalámizni a szembenálló tábort, nehogy összeálljon az a kritikus választói tömeg, amely már veszélyes rá nézve.
Azért nem lehet minden az Orbán műve, hiszen látjuk: vannak belső konfliktusok.
Persze vannak, de vannak akik ezeket felnagyítják. És a trükkök is, a néhai Finkelstein-féle trükkök is működnek, amelyek oly eredményesen ugrasztják egymásnak a szereplőket.
Visszatérve a zászlóra és a zászlóvivőre: mennyi idő kell a megtalálásukra?
Az MSZP már megtalálta a zászlóvivőjét, Botka László személyében. Csak neki fel kell gyorsítani a folyamatot, mert az utóbbi időben egyhelyben toporogtunk. Napok hetek alatt kell megtalálni a megoldást, több időnk nincs.
Hogy néz ki mindez a főváros tekintetében? Budapesten elég erős az MSZP, de a DK is, egymás nélkül viszont nehezen fognak boldogulni…
Így van, ennek az együttműködésnek nincs alternatívája. Budapesten legfeljebb egy olyan körzet van, ahol el lehet hozni önállóan a képviselői helyet. Itt tehát muszáj létrehozni azt a szövetséget, amely a legesélyesebb jelölt indulását teszi lehetővé. Vagyis itt minden szervezetnek be kell állnia az egy jelölt mögé.
Ki dönti el, hogy ki legyen az az egy?
Erre korábban lettek volna megoldások…
Az előválasztás?
Igen, de erre most már nincs idő. Tehát a felgyorsított tárgyalásokon kell megállapodni. Erre, ismétlem, csak napok, legfeljebb egy-két hetünk van. Botka Lászlónak kell nagyon gyors tempót diktálva elérni azt, hogy minden körzetben, tehát országosan a 106 egyéni választókerületben meglegyen a legjobb közös jelölt. És ehhez társul az ő nevével fémjelzett program, megoldási javaslat. Ismételjük meg: nincs több idő egymás méregetésére, mindenkinek kellő önkritikával kell hozzáállni a tárgyalásokhoz.
Ön szeretne főpolgármester lenni 2019-ben, hogyan befolyásolhatja ambícióit az országgyűlési választás?
Alapjaiban, hiszen, ha a Fidesz kétharmaddal győz, Budapesten megszűnik az önkormányzat és csak egy államtitkárság fogja képviselni a főváros érdekeit. Pedig a budapestiek napi húszmilliárd adót fizetnek, és cserébe alig kapnak valamit vissza. Én személyesen mindent el fogok követni, hogy a Fidesz megbukjon, utána pedig mindazok, akik bűnöket követtek el a fővárossal szemben, meg is bűnhődjenek. De a kérdés lényegére válaszolva: amíg nem bukattuk meg a Fidesz-kormányt, addig felesleges egyéb egyéni ambíciókról beszélni.
Amikor azt mondta, hogy akik bűnöket követtek el, azokat meg kell büntetni, akkor beleértette Tarlós Istvánt is?
Természetesen. Az ő legfőbb bűne, hogy Orbán bábjaként mindent átadott, amit kértek tőle. Nem állt ki a fővárosiak érdekeiért. Zokszó nélkül tudomásul venni, hogy Orbán dolgozószobájából kirúgják és inkább konfrontálódik a budapestiekkel, és az ő zsebükből spórolta ki a szükséges forrásokat. Ő egy tökéletesen alkalmatlan városvezető, úgy szolgálja ki a Fideszt, ahogy ezt a legrosszabb rémálmaimban fordulhat csak elő.
Van önök között személyes ellentét?
Egyikőnk részéről sem. Szerintem Tarlós szégyelli magát. Ő is tudja, hogy az a magatartás, amelyet ő tanúsít, nem egy magas emberi minőség. Ő inkább konfrontálódik velem, mint Orbánnal és ezzel kárt okoz a budapestieknek. Rendben volt neki a Városliget államosítása, a korházak állami kézbe vétele, a közlekedés finanszírozásában is csak hátrál. Budapestnek olyan főpolgármester kell, aki őket képviseli. Tarlós, sajnos nem ilyen. Hogy visszatérjünk fő témánkra: ha egy teljes baloldali összefogás valósulna meg a fővárosban, akkor egy felmérés szerint a Fidesz itt nem tudna mandátumot szerezni.
Akkor térjünk vissza Szegedhez is: az ottani tanácskozás hozhat fordulatot?
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
