Fontos Archives Page 463 of 478 › Független Hírügynökség

Miért igyunk kávét?

Interjúk

FüHü

-

2017-08-27

Érdekes összeállítást közöl a BBC a kávé áldásos hatásairól. A cikkből egyebek között kiderül, hogy mire jó a kávé, miként hat az a szervezetünkre, illetve milyen betegségek, szimptómák esetén kedvező számunkra.

Két nagy előnye van a kávéivásnak: részben a magas antioxidáns volta miatt tesz jót az egészségünknek, részben pedig a koffein stimuláló hatása kedvező számunkra. A kávéban lévő antioxidánsok – mint az antioxidánsok általában – ugyanis a megakadályozzák a mérgek, vegyi anyagok és a gyulladások negatív hatásait a sejtjeinkre, a koffein pedig sokszor, sokaknak segít az éberség fenntartásában. Igaz a koffein – túlzott fogyasztása esetén – árthat is. A kávé emellett tartalmaz némi B vitamint, magnéziumot és káliumot is.

Egy szakújságban, az Annals of Internal Medicine orvosi lapban publikált cikk alapján készült összeállításban az is áll, hogy

napi három csésze kávé képes meghosszabbítani az ember életét,

annak köszönhetően, hogy csökkenti számos halált okozható betegség kockázatát, beleértve a szívbetegségekét is.

Félmillió európai ember életét kísérték végig 16 éven keresztül. Ugyanakkor a vizsgálat és az abból született publikáció bírálói szerint egy sor más életmódból fakadó tényezőt nem vettek figyelembe, s kizártak belől olyanokat, kiknek már volt betegségtörténete, például cukor-, szívbetegség vagy szélütés.

A vizsgálat során a többi között a metabolizmusra gyakorolt hatást vizsgálták, továbbá egyebek között azt, hogy képes-e a kávé megelőzni az Alzheimert (nincs rá elég bizonyíték egyelőre), vagy éppen a cukorbetegséget (vannak rá jelek, hogy igen, de még nem elegendőek a bizonyítékok).

A hiteltelenség a Fidesz gyenge pontja

FüHü

-

2017-08-26

0

Hiteles alternatívával lehet leváltani a polgári Magyarország ígéretét felrúgó, hitelét vesztett Fideszt 2018-ban – erről Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje beszélt pártja értelmiségi holdudvarának zártkörű találkozóján.

Az emberek félnek, mert a kormány működése a középkori feudalizmusra hasonlít, ahol a miniszterelnök a földesúr, akitől ugyanúgy függ Mészáros Lőrinc, mint egy közmunkás. Ráadásul 27 éve nem jelölték ki a gazdaság, az egészségügy és az oktatásfejlesztés célját és irányát sem – tudósított az ülésről a Hír TV.

„A Fidesznek a gyenge pontja, hogy már nem hiteles.

És itt jön a másik rész, a hiteltelen Fidesszel szemben hiteles alternatívát kell felmutatni. Ez a Fidesznek a gyenge pontja” – szögezte le.

Vona Gábor szerint az egészségügy helyzetében látványos változást hozna a háziorvosi ellátás rendbetétele, ahogy azonnal nőne a kis- és közepes nyugdíjak vásárlóereje is. Hozzátette: a béremelés és a problémás ágazatok felzárkóztatásának első és legfontosabb feltétele egy szigorú, antikorrupciós politika.

Az eseményen több ismert ember is részt vett, azonban felvételt készíteni nem lehetett róluk. Ám nem mindenki rejtőzködik – emlékeztet a Hír TV, hiszen a Jobbik másfél hónappal ezelőtt jelentette be, hogy

Steinmecz Ádámot, Athén olimpiai bajnok vízilabdázóját indítják egyéni jelöltként a Somogy megyei Marcaliban.

A Hír TV értesülései szerint Steinmecz Ádám után több, eddig rejtőzködő ismert ember is nyíltan vállalná szimpátiáját a Jobbik felé és elindulnának egyéni képviselőként 2018-ban.

Negyedfordulatot tett Botka Szegeden

FüHü

-

2017-08-26

0

Megtartotta programadó beszédét Botka László Szegeden, mint ahogy ezt előre jelezte a Független Hírügynökség. Az MSZP miniszterelnök jelöltje az összegyűltek előtt felvázolta azt a tervet, amelyet egy majdani baloldali kormánynak követnie kell. A Botka-féle vízió erős és tartalmas szöveg volt, kérdés az, hogy megkésett-e vagy sem?

Az igazi dilemma az, hogy nem okozott-e túl sok kárt Botka az elmúlt nyolc-kilenc hónapban azzal, hogy a belső háborúit akarta megvívni. A belső háborúkat, mint arról több ízben írtunk, a párton belüli és a potenciális szövetségesekkel, elsősorban is Gyurcsány Ferenccel vívta, ahelyett – mondják a Botkát támogatók is -, hogy a programokról beszélt volna.

Most megtette: Szegeden tényleg arról beszélt, hogy milyen országot szeretne ő látni, ha hatalomra kerül. Sokkal szofisztikáltabban beszélt a tehetősebb emberektől elvárt szolidaritásról a kissé nyersre sikerült „fizessenek a gazdagok” szólamok helyett, ezúttal a szegények szószólójaként, egy igazi szakszervezeti vezetőként szólalt meg. Kitért a bérlakásprogramra, az igazságos és progresszív adórendszerre, a nők társadalmi szerepvállalására, egyszóval mindenre, amire egy miniszterelnök-jelöltnek ki kell térnie.

Ami elhangzott azzal semmi baj nem volt, olyannyira nem, hogy a szegedi fórumon jelen lévő Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke fel is zárkózott Botka programja mellé.

Karácsony ezzel egyszersmind le is mondott a miniszterelnök-jelöltségről.

A legizgalmasabb kérdés persze az volt, hogy ellép-e az eddigi konfrontatív szövetségi politikától Botka, vagy megmarad ott, ahol a konfliktusok megfogalmazódtak, és aminek eredményeként a saját belső stabilitását látszott elveszíteni. Ebben nagy segítséget jelentett számára Karácsony gesztusa, bár azt többen megfogalmazták: a zuglói polgármester várhatóan megteszi ugyan ezt a lépést, de a saját pártjában nem biztos, hogy ezzel mindenki egyetért. Botka, a 2018-as választási szövetség szükségességét azzal húzta alá, hogy

csakis így akadályozható meg az orbáni autoriter rendszer megszilárdulása.

Külön kiemelte, hogy nagy a veszélye annak, hogy teljesen orosz befolyás alá kerül az ország, ami csak azt az érzést erősíti tovább, hogy itthon nem lehet boldogulni. Ehhez tényleg össze kell fogni, hangsúlyozta Botka, a probléma azonban az, hogy eddig nem jött létre a baloldalon egy valódi közösség, senki nem tekint úgy a baloldalra, mint egy természetes szövetségre. Márpedig váltást csakis egy koalíció képes elérni, de ennek a koalíciónak – hangsúlyozta – értékalapon kell létrejönnie.

Ezért mindenkinek el kell engednie a kezét, aki együttműködik az Orbán-rendszerrel.

Vagyis: ebben a kérdésben is erősen simított korábbi érdes álláspontján, nem beszélt árulókról, kollaboránsokról. Azt a lépést azonban nem tette meg, hogy közeledett volna a DK elnöke felé. Mint ahogy arról sem szólt, hogy mi lesz a következő lépése, miután tesz majd annak érdekében, hogy a programon túl létrejöjjenek azok a tárgyalások, amelyek megalapozzák az általa felvázolt ellenzéki szövetséget.

A szegedi összejövetel, ahol egyébként a várakozásnak megfelelően elég kevesen jelentek meg, és a résztvevők alapján inkább emlékeztetett egy pártfórumra, mint éretlmiségi találkozóra,

nem hozott sem teljes, sem félfordulatot, de egy pici elmozdulást mindenképpen.

A programmal, mondhatni, semmi baj nem volt. És magával az előadóval sem. Az idő az, ami nem neki és nem azoknak dolgozik, akik kormányváltást szeretnének.

Botka így működne együtt

FüHü

-

2017-08-26

1

Valódi baloldali programot, progresszív adórendszert, segélyek helyett lehetőségeket, jobb iskolákat, képzési, átképzési, vállalkozási és kedvezményes hitelprogramokat, munkát és a közösség szolidaritását, országos átfogó szociális bérlakás-programot is tartalmaz Botka László szocialista miniszterelnök programja, amelynek újabb részleteit árulta el a szegedi demokrata találkozón. Karácsony Gergely, a PM miniszterelnök-jelöltje egyetért az alapelvekkel.

A szombat délutáni szegedi Botka-fórumon a szocialista politikus az ellenzéki együttműködésről szólva azt mondta, hogy annak értékalapon kell létrejönnie. A 2018-as sorsdöntő választás lesz, mert most fog eldőlni, hogy megszilárdul-e Orbán autoriter rendszere, hogy ismét „ideiglenesen” orosz befolyás alá kerül-e az ország – idézi beszédét a HVG tudósítása.

Az ellenzéki összefogásról szólva figyelmeztetett, hogy ha van olyan ellenzéki párt, akinek jó az, ha a Fidesz nyer, de ő közben azért megerősödik, akkor el fognak bukni.

Nyilvánvaló, hogy egy pártszövetség, vagy pártkoalíció tudja csak megverni a Fideszt,

de ennek a koalíciónak értékalapon kell létrejönnie, és egy vízión kell alapulnia, hogy mit fognak az ellenzéki pártok kormányon tenni, ha megkapják a bizalmat a néptől.

Az Index tudósítása szerint Botka azt mondta, hogy Gyurcsánnyal nem a pozíciókról van vitája, hanem arról, hogy Gyurcsány még mindig úgy látja, hogy nem követett el hibát, és megbocsátották neki a választók az esetleges botlásokat. „Bárcsak igaza lenne, de láthatóan nincs.”

Így aztán nem tud vele semmiképp összefogni, ebből nem hajlandó engedni,

Botka ugyanis a gyökerekhez, a tradicionális baloldali értékekhez akar visszatérni, és ezekből kiindulva akar egy teljesen új baloldali politikát megalkotni.

Baloldali gazdasági program

A HVG tudósítása szerint egyben meg is adta azokat az értékeket, amelyekben szerinte egyet kell érteniük az együttműködő ellenzéki pártoknak. Hangsúlyozta, hogy az Orbán-féle rezsimet belülről kell megdönteni, belülről kell alternatívát állítani. Figyelmeztetett arra, hogy 2020. után, amikortól elapadnak az uniós források, a Fidesz-rezsim, amely eddig válogatás nélkül szórta presztízsberuházásokra vagy tette zsebre az európai, benne a magyar adófizetők pénzét, nagyot fog koppanni, ezért drasztikus eszközökhöz, megszorításokhoz és a még vadabb Európa-ellenességhez fog fordulni, ezért még időben meg kell állítani őket.

Elismerte a baloldal felelősségét a jelenlegi helyzet kialakulásában.

Gazdaságpolitikailag behódoltak a neoliberalizmusnak, ezzel pedig sutba vágták a baloldal alapeszményeit. Sürgette az európai szociáldemokráciához való visszatérést, és leszögezte: a valódi baloldali politika választ tud adni a mai Magyarország bajaira is.

Ennek megfelelően igazi baloldali programot, progresszív jövedelmi, osztalék-, vállalati nyereség- és vagyonadót, adómentes minimálbért, segélyek helyett lehetőségeket, jobb iskolákat, képzési, átképzési, vállalkozási és kedvezményes hitelprogramokat, munkát és a közösség szolidaritását, országos átfogó szociális bérlakás-programot is tartalmaz a programja – derült ki a beszédből, amelyben – mint már korábban, például az augusztus 20-ai ünnepi beszédében is – hivatkozott.

Szigorú elszámoltatást ígért azoknak, akik csalárd úton jutottak vagyonokhoz, ugyanakkor megértést és segítséget kért azoktól, akik tisztességes úton szereztek vagyont.

Növelni kell a társadalom és a munkavállalók kontrollját a cég vezetésében a szakszervezetek, a dolgozók képviselőivel – mondta, s arról is beszélt, hogy pártolja a megújuló energia térnyerését, a nők helyzetének a javítását.

Karácsony is ott volt

A szegedi rendezvényen ott volt Karácsony Gergely is, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, aki egyetértését fejezte ki a megfogalmazott alapértékekkel, és közölte, hogy nem akar Botka kihívója lenni.

Résztvevők és meglepetések

A Népszava helyszíni tudósítása szerint a szombati szegedi baloldali értelmiségi találkozón jelen volt az MSZP színe-java: elnöke, választmányi elnöke, számos országgyűlési képviselője, de ott voltak a párthoz kötődő, régóta ismert, s újabb arcok is.

Az MTI neveket is említett. szerint az Igazságos Magyarországot! konferencián mintegy százan, az új baloldali értelmiség meghatározó képviselői, társadalomkutatók, filozófusok, jogászok, valamint az MSZP korábbi és jelenlegi vezetői – Molnár Gyula, Tóbiás József, Mesterházy Attila, Hiller István – vettek részt.

A találkozón többen is felszólaltak és beszéltek szakpolitikákról, köztük más pártoktól is. Így Komáromi Zoltán háziorvos, az Együtt szakpolitikusa, Büttl Ferenc közgazdász, a Párbeszéd szakértője, volt önkormányzati képviselője és tagja. Beszédet mondott továbbá Andor László volt uniós biztos, egyetemi tanár is.

Ismét elhangzott: Budapest bocsánatkérésre vár

FüHü

-

2017-08-26

0

Ismét elhangzott: Budapest bocsánatkérésre vár

Nem elég az, hogy a holland külügyminiszter elhatárolódott a nagykövetétől, Hollandiának bocsánatot kellene kérnie – a Fidesz nem engedte el a hétvégén sem a „kérdést”, ezúttal országgyűlési képviselőjével, Budai Gyulával folytatta a kommunikációs háborút.

Budai Gyula budapesti sajtótájékoztatóján – az MTI jelentése szerint – beszélt a magyar-holland diplomáciai konfliktusról is. Egy kérdésre válaszolva elfogadhatatlannak mondta a holland nagykövet Magyarországgal kapcsolatban tett kijelentését és leszögezte, a holland külügyminiszter elhatárolódása

„csak egy válasz, de nem kielégítő válasz, a magyar kormány a bocsánatkérést várja ebben az ügyben.”

Budai Gyula ugyanakkor kitért arra is, hogy a magyar-holland gazdasági kapcsolatok a legmagasabb szinten vannak és ez elmondható a külügyminiszteri kapcsolatokról is. Ugyan vannak nézetkülönbségek a két ország között, de alapvető kérdésekben egyetért a két külügyi vezető, és a mostani „incidens” nem lesz kihatással a két ország gazdasági kapcsolataira – vélte. Szerinte ez egy diplomáciai ügy, ezt a holland kormánynak kell megoldania, most az „ő térfelükön pattog a labda” – jegyezte meg.

Nem új a magyar „kérés”

A holland külügyminiszter egyébként pénteken felhívta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert. Mint a FüHü is beszámolt róla, Szijjártó az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta azt is, hogy Bert Koenders közölte vele: nyilvánvaló, hogy az a mondat, amely egyenlőségjegyet tesz a terrorszervezetek és Magyarország gondolkodása és motivációja között nem tükrözi a holland kormány álláspontját. Szijjártó erre úgy reagált: értékeli, hogy felhívta, de mivel a holland nagykövet nem telefonon, nem zártkörű beszélgetésen tette ezeket a megállapításokat, hanem nyilvánosan egy interjúban, ezért kéri, hogy a holland külügy is nyilvános nyilatkozatot tegyen minderről. A holland külügyminiszter, Szijjártó szerint, megígérte, hogy egy közleményt fognak kiadni.

Ha már a sztár is fél, akkor nagy baj van

Föld S. Péter

-

2017-08-26

1

Ha már a sztár is fél, akkor nagy baj van

Stohl Andrással közöl nagyinterjút a Magyar Narancs. Szó esik ebben az ilyenkor szokásos dolgokról: szerepekről, magánéletről, pénzről. És még valamiről, amiről színészek, sztárok csak igen ritkán beszélnek. Arról, hogy milyen mostanában Stohl András közérzete. Nem szakmailag a színházban, vagy odahaza, a magánéletben. Hanem ott, hogy mi is élünk: Magyarországon.

Stohl Andrásnak nem jó a közérzete. Irigyli is Schilling Árpádot, amiért neki van bátorsága – ahogy Stohl fogalmaz – kiabálni.

Stohlnak elmondása szerint nincs ehhez bátorsága, és nagyon nem szereti ezt a helyzetet. Azt, hogy elültették benne a félelmet. Benne, akinek, mint mondja, az az imázsa, hogy férfias, macsó, szókimondó. Nincs jóban emiatt magával, nem tud megbékélni azzal, hogy vele ezt megcsinálták.

„A közérzetem afelé visz, hogy

előbb-utóbb én is kimegyek az utcára.

Egyszerűen nem értem, hogy amikor nap, mint nap egyre több dolog derül ki a politikusok és a barátaik ügyeiről, hogyan lehetséges, hogy minden csak két-három napig téma, aztán elfelejtjük, mint egy bulvárhírt.”

Elmondja még, hogy az Alföldi Róbert rendezte Hegedűs a háztetőn musical producerét, Rosta Máriát több vidéki városból is felhívták, hogy

nem hajlandók olyan cikket közölni, amelyikben Alföldi Róbert neve szerepel.

Milyen világ ez már, kérdezi az interjú végén Stohl.

Stohl András néhány hete a fuhu.hu-nak adott interjúban is azt mondta: nem mennek jó irányba a dolgok.

Milyen világ ez már? Ahol van újság, amelynek kiadója megengedheti magának, hogy Magyarország egyik legismertebb művészének a nevét ne írhassák le az újságjában.

Milyen alapon? Milyen jogon?

Önmagában már ez is megérne egy misét. De

van az ügynek más vetülete is.

Olyan, amely csak látszólag nem kötődik ahhoz, hogy Stohl András miként érzi magát ebben a Fidesz által nekünk álmodott szép új világban.

Akik olvassák a FüHü cikkeit, igen gyakran egy más lapokban is előforduló mondatrésszel is találkoznak. „X-hez közeli forrásaink szerint.”

Nem arról van szó, hogy az újságíró a hasára ütött, és a saját feltevését információként tálalja az olvasónak. Amikor a FüHü, vagy gyakran a Magyar Narancs azt írja egy információ forrásaként, hogy az valakihez közeli körökből származik, akkor az olvasó biztos lehet benne, hogy e mögött adatközlőként konkrét emberek állnak. Nevük van, arcuk, személyiségük. Életük is van ezeknek az embereknek, családjuk és munkahelyük.

Ez utóbbit pedig nagyon nem szeretnék elveszíteni. És

ez nem gyávaság a részükről, hanem a valóság ismerete.

Ilyen világban élünk, ilyen világot teremtettek nekünk azok, akik mertek nagyot álmodni.

Persze, mi, többiek is benne vagyunk. Mert hagytuk, hogy ilyenné tegyék Magyarországot. Olyan hellyé, ahol az ország egyik legismertebb színésze kénytelen bevallani, hogy fél.

Aztán persze mégis elmondja a véleményét. Mert aki azt mondja, hogy olyan országban él, ahol tart attól, hogy elmondja, amit gondol, az sokat elmondott a közállapotokról.

Az idősebbek még emlékeznek azokra a kínos telefonbeszélgetésekre, amikor az egyik fél azt mondta másiknak: ez nem telefontéma. Már ma sem mondunk el mindet telefonon, és a helyzet nem javul, csak rosszabb lesz.

Milyen világ ez már, kérdezhetnénk Stohl András nyomán.

Kérdésben a válasz.

Ki nyerne ma?

FüHü

-

2017-08-26

0

Nem történt változás a pártversenyben a nyár során, a Fidesz-KDNP augusztusban is megtartotta magabiztos előnyét, míg az ellenzék támogatottsága stagnált – áll a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásában. Egy, a héten megjelent másik felmérés szerint a magyarok többsége le akarná váltani a jelenlegi kormányt.

A Nézőpont Intézet 2000 fő személyes megkérdezésével készült pártpreferencia-kutatása alapján a teljes felnőtt népesség 30 százaléka támogatta a kormánypártokat, a Jobbik szimpatizánsi tábora 11 százalékos, az MSZP-tábor a teljes felnőtt népesség 7 százalékát teszi ki, míg a DK 4, az LMP és a Momentum pedig 2 százalékon áll. Az Együtt, a Fodor Gábor által vezetett Liberális Párt és a Kétfarkú Kutya Párt tábora egyaránt 1 százalékos, a Párbeszéd viszont augusztusban sem érte el a mérhetőségi szintet.

Mi lenne ma a listás eredmény?

A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz-KDNP 43 százalékon áll. A Jobbik a listás szavazatok 22, míg az MSZP 12 százalékát érné el. A DK ezúttal 7, az LMP és a Momentum 5-5, a Kétfarkú Kutya Párt és az Együtt 2-2, a Liberálisok pedig 1 százalékon állnak.

Kormányváltást akarók többségben

Némileg más képet fest a Závecz Research Intézet e héten közzétett közvélemény-kutatásának az eredménye. A kormány távozását az emberek 43 százaléka, 3,5 millió ember szeretné. Ez a csoport rendkívül heterogén, sokféle politikai nézet követőit, számos párt híveit találhatjuk meg közöttük. Az ellenzéki pártok támogatóinak túlnyomó többsége – 90-97 százaléka – 2018-tól új vezetést kíván az ország élén látni. A Jobbikosok közül 1 millióan, az MSZP táborában közel 750 ezren szeretnék, ha a Fidesz-kormány a jövő évben elbúcsúzna. További 10 ellenzéki párt – benne a DK és az LMP – összesen 1 millió kormányváltó támogatóval rendelkezik. Rajtuk kívül még a pártpreferenciával nem rendelkezők közül 800 ezren szeretnék azt, ha a parlamenti választások után más venné át a kormányzást.

A széttagoltságon kívül – olvasható a közleményükben – még az aktivitás mértéke is nehezíti a kormányváltás esélyeit. A Fidesz hatalmon maradását pártolók 45 százaléka mutat részvételi hajlandóságot, a távozást óhajtók körében az aktívak aránya valamivel kisebb, 41 százalékos. Még ennél is nagyobb a különbséget a bizonytalan választópolgárok elszántságában. Azon pártnélküliek, akik az Orbán-kormánynak további négy évet adnának, 34 százalékban mennének el voksolni. A kormányváltást szorgalmazó, pártpreferenciával nem rendelkezők körében a részvételi szándék ennél jóval alacsonyabb, 24 százalékos.

És mi lenne, ha egyszer Szijjártó Péternek lenne igaza?

RM

-

2017-08-26

0

És mi lenne, ha egyszer Szijjártó Péternek lenne igaza?

A diplomácia az érdekek képviseletének a művészete, érdemes tehát ezen a szűrőn keresztül megvizsgálni az értelmiségi közvéleményt lázban tartó magyar-holland affért. A tények és a reakciók ismertek, ezért próbáljunk meg egy kicsit mélyebb magyarázatokat keresni a balhéra.

Profi diplomaták semmit sem csinálnak véletlenül. A hollandok meg különösen nem, még akkor sem, ha viszonylag komoly mozgásteret kapnak a hágai minisztériumtól. Tudnivaló, hogy a holland diplomáciában már évtizedekkel ezelőtt működött egy zárt láncú email-rendszer, tehát mindenki tudott mindenről. Szóval, az a legfontosabb kérdés, hogy miért nyilatkozott a holland nagykövet a 168 órának és vajon egyeztette-e ezt a főnökeivel?
A szöveg kifejezetten durva, két EU-tagállam között pedig kirívóan szokatlan stílusú. Nincs olyan kormány, amely ne reagált volna keményen a munkáját keményen bíráló megjegyzésekre. A diplomáciai gyakorlat számos más intézkedést is lehetővé tett volna, de az nem kétséges, hogy a kemény szövegre kemény válasznak kellett érkeznie.

Ugyanakkor az interjúban a nagykövet minden kifejezése végig gondolt, tudatos, helyenként bravúrosan kifinomult.

Elképzelhető, hogy a miniszterrel egyeztetett interjúról beszélhetünk, erre utal, hogy az utóbbi –bár alapvetően egyetért a nagykövet kijelentésével- gyorsan árnyalta a magyar/iszlám párhuzamot. A diplomata nyugdíjba megy, ezért mozgástere megnövekedett a kollégáihoz képest, így alkalmas lett egy szerep eljátszására. Miért gondolták a hollandok, hogy most kell nagyon odacsapni Orbánnak?

Teljesen egyértelmű, hogy Hollandia számos kérdésben nem ért egyet a magyar kormány lépéseivel és ez az akció tesztnek is tekinthető Budapest ellenálló-képességét illetően.

A nagykövetet Orbán Viktor egyszer sem fogadta, ez nem növelte a bizalmat iránta holland körökben. Hága szeretné megfizettetni Budapesttel a sorozatos EU-n belüli negatív akciók árát.

Ugyanakkor tudható, hogy Hollandia a méreténél sokkal nagyobb befolyással rendelkezik az Európai Unión belül és keményen kiáll saját érdekeiért – nem látványosan, de a színfalak mögött határozottan. A holland üzletemberek napi szinten kommunikálnak a politikusokkal és a diplomatákkal, akik nem haboznak érvényesíteni az üzleti érdekeket. Talán nem túlzás feltételezni, hogy Hága szívesen látná az EU-n kívül Magyarországot és számos jel mutat arra, hogy Orbán is ezt szeretné. Számos szakértő szerint Orbán Viktor és csapata alig várja Magyarország kigolyózását az EU-ból. Mindkét kormány úgy gondolja, hogy az ebben az ügyben játszott szerepével növelheti mozgásterét. Minden összeesküvés-elméletet mellőzve nem elképzelhetetlen, hogy a holland kormány más EU-s államok vezetőivel is egyeztethette az interjút, így provokálva és tesztelve Orbán reakcióját.

Visszatérve az érdekekre, kinek jó ez az affér? Befolyásolja-e tartósan a magyar-holland, és tágabb horizontban a magyar-EU kapcsolatokat? Az első felindulás után mindkét oldal visszatért a józanabb hangra. Ez az ügy várhatóan gyorsan meg fog oldódni, de a tanulságok nagyon fontosak lehetnek Magyarország európai jövője perspektívájában.

LAPSZEM – 2017. Augusztus 26.

FüHü

-

2017-08-26

0

Ma az Izsók ünneplik a névnapjukat. Mi is gratulálunk nekik. Szép, meleg idő lesz, aki csak teheti, menjen ki a szabadba. De előtte nézzék meg, mi történt a nagyvilágban. Lapszemlénk segít megtalálni a legérdekesebb mai írásokat.

Népszava: Féljünk-e Putyintól?

Ezt a kérdést tette fel az orosz elnök hétfőn esedékes magyarországi látogatása előtt Zgut Editnek, a Political Capital külpolitikai elemzőjének Népszava. A válasz nem megnyugtató: „Az Orbán-kormány 2010 óta leírt mozgásából kiindulva mindenképpen van aggódni valónk. Rendkívül megnőtt Magyarország Oroszországtól való gazdasági és politikai függése, ami a megváltozott geopolitikai környezetben finoman szólva sem tesz jót az nekünk. Erről elsősorban nyilván mindenkinek a részleteiben titkosított, Magyarországot évtizedekre Oroszországhoz kötő paksi beruházás jut eszébe.” Az interjúban részletesen szóba kerül az információs hadviselés, amivel kapcsolatban az elemző emlékeztet arra, hogy a hatályos orosz doktrínában deklarálja, hogy az információs hadviselés a klasszikus haderőnemekkel egyenértékű. „Ergo Magyarország is egy műveleti terület, és elérhető információk vannak arra vonatkozóan, hogy itt aktív intézkedések történtek, többek közt a 2014-es T-72-es tankbotrány.” Érdemes elolvasni az egész interjút!

Magyar Nemzet: Biztonságban élünk?

A polgári napilap is izgalmas interjút közöl szombati számában. Ők is egy nagyon fontos, mindenkit érdeklő kérdést tettek fel egy szakértőnek: Tálas Péternek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai védelmi kutatóközpontja igazgatójának, aki szerint ugyan nagyon kicsi a statisztikai valószínűsége egy terrortámadásnak hazánkban, mégis félünk, amiben a politikusoknak is oroszlánrészük van. A terrorizmus, bár biztonsági probléma, politikai eszköz is, aminek segítségével könnyű népszerűségre szert tenni. Minden egyes terrorcselekmény után a kormányok ázsiója megnövekszik, hiszen az állampolgárok tőlük várják a védelmet. Az iszlamistáknak viszont sem a társadalmi hátterük, sem a technikai infrastruktúrájuk nincs meg hazánkban egy terrorcselekményhez – fejtette ki a szakértő. Beszélt arról is, hogy jelentenének-e biztonsági kockázatot a kvótarendszer keretlen befogadott menekültek. Tálas szerint nem, mivel olyanok jönnének, akiket egyszer már külföldön átvizsgáltak, és nálunk még egyszer megtehetnénk ezt. „Az ellenőrizetlen bevándorlásnak én is ellene vagyok, a migrációnál nagyon fontos, hogy csak azok jöhessenek, akik tényleg alkalmasak a befogadásra”- szögezte le, hozzátéve: a menekültek más kategóriát jelentenek, velük szemben kötelezettségeink vannak, de ezek is inkább gumiszabályok.

Magyar idők: magabiztos Fidesz-KDNP előny

Nem történt változás a pártok versenyében a nyáron: a Fidesz–KDNP augusztusban is megtartotta magabiztos előnyét, míg az ellenzék támogatottsága stagnált – derül ki a Nézőpont Intézet által a Magyar Idők számára készített közvélemény-kutatásból. A kormányhű napilap írásában arra helyezi a hangsúlyt, hogy az őszi politikai szezonkezdet veszélyes lehet a Jobbik számára, Vona Gábor pártelnök nyugdíjasokra tett kijelentései ugyanis az időskorúak mellett pártja szimpatizánsait is megosztják. Ami a kutatás konkrét eredményeit illeti: a biztos választók körében a Fidesz–KDNP 43 százalékon áll. A Jobbik a listás szavazatok 22, míg az MSZP 12 százalékát gyűjtené be. A teljes lakosságot nézve a kormánypártok a voksok 30 százalékára számíthatnak, míg a Jobbik tábora 11 százalékos. Az MSZP-t a teljes népesség hét, a DK-t négy, az LMP-t és a Momentumot pedig két százaléka támogatja. Az Együtt, a Liberális Párt és a Kétfarkú Kutya párt tábora egyaránt egyszázalékos, a Párbeszéd pedig nem érte el a mérhetőség szintjét.

Magyar Hírlap: fejlesztik a határátkelőkhöz vezető utakat

Hol és milyen, a határátkelőkhöz vezető gyorsforgalmi útszakasz épül ma Magyarországon – erről készített összegző írást a Magyar Hírlap, amely azt emeli ki, hogy ha elkészül az M4-es, az M30-as és az M35-ös, a Lengyelország, Szlovákia és hazánk keleti régióit összekötő Via Carpatia útvonal hazai szakaszai hiánytalanok lesznek. Az elmúlt húsz évben hat olyan új határátkelő létesült az országban, ahová autópálya vezet. Ezeknek az átkelőknek a száma a jelenlegi beruházások ütemezése szerint 2022-ig megduplázódhat. A közelmúltban a kormány kilencszáz kilométernyi gyorsforgalmi szakasz megépítéséről döntött, ezekkel együtt a közúthálózatra 2022-ig 2500 milliárd forintot költ az ország.

Hajlandó-e Botka a fordulatra?

FüHü

-

2017-08-26

0

Furcsa kettősség jellemzi azokat a várakozásokat, amelyek a szombat délutáni, úgynevezett Botka-fórumot megelőzik. Egyfelől kirajzolódott egyfajta távolságtartás, ami – és erről a fuhu.hu több ízben is beszámolt – abban manifesztálódott, hogy a meghívottak közül sokan jelezték: távol maradnak az eseménytől, vagy még csak visszaigazolást sem küldtek, ugyanakkor erős érdeklődés is mutatkozik: vajon lesz-e olyan lépés Szegeden, ami elmozdítja a holtpontról, még inkább a negatív irányból az MSZP-t. (Persze tudjuk: az általános alany így megtévesztő, ezt a lépést mindenki a szocialisták miniszterelnök-jelöltjétől, Botka Lászlótól várja.

A fuhu.hu megbízható információi alapján több, mint száz meghívót küldtek szét a szervezők, ebből a százból mintegy huszonöten jelezték: ott lesznek Szegeden. Ezért is határoztak úgy, elkerülendő a kínos helyzetet, hogy feltöltik a létszámot; állítólag pótlólag invitet kapott az MSZP teljes parlamenti frakciója, valamint az elnökség valamennyi tagja.

Ez persze jelentős mértékben átrajzolja az összejövetel jellegét, így ugyanis inkább tűnik a rendezvény pártpolitikai találkozónak, mint értelmiségi megbeszélésnek.

Ezzel együtt a kérdés változatlanul az: módosít-e valamit eddigi stratégiáján Botka?
A portálunknak nyilatkozók általában úgy vélekednek, fordulat, vagy legalább félfordulat nélkül nem lehet esély a kormányváltásra; a magára maradó MSZP inkább tovább csúszik lefelé a lejtőn, minthogy képes lenne felkapaszkodni. A fő konfliktus, mint arról beszámoltunk, a szövetségi politika körül van, ami kevésbé hangzatosan úgy hangzik: mi legyen Gyurcsány Ferenccel? Botka László e kérdésben teljesen egyértelműen fogalmazott: az együttműködés a Demokratikus Koalícióval csak akkor lehetséges, ha annak elnöke nem szerepel a majdani választási közös listán. Ez az ellentét nem pusztán a két párt közötti kapcsolatokat mérgesítette el; az MSZP-n belül is erős megosztottságot eredményezett. Egyes források szerint Botka sok kérdésben hajlandó kompromisszumra, ebben az egyben azonban nem, ami viszont tovább élezi majd a konfliktusokat. Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi frakciójának vezetője a Független Hírügynökségnek úgy fogalmazott: már csak szúk heteik, de inkább csak napjaik vannak hátra az ellenzéki pártoknak. A Budapest-politikus egyértelműen Botka Lászlótól várja az a lépést, amely a megoldáshoz vezet. Ő úgy fogalmaz: Botka László az MSZP miniszterelnök-jelöltje, ő köré kell gyülekeznie a többi pártnak is, így neki kell a politikai utat kijelölnie. Akár úgy is, és ezt már nem Horváth Csaba mondja, hogy átadja a „szövetségi politika” tárgyalási és megoldási jogát másnak, például a párt elnökének, vagy a választmány elnökének. Ez utóbbi, Hiller István a párt elnökségi ülésén egyébként is egyértelműen és élesen fogalmazott: ezekről a kérdésekről a választmánynak kell döntenie. Ez, a hatásköri vitán túl, egyben jelzi azt is, hogy nem pusztán Botka-Gyurcsány, Botka-Molnár Zsolt, Botka-Horváth Csaba, Botka-Kunhalmi törésvonal rajzolódott ki, hanem a Botka-Hiller ellentét is. (Egyesek szerint van már ilyen törésvonal a fővárosi koordinátornak Botka által felkért Tóth József és a szegedi polgármester között. )

Szeged tehát mindenképpen vízválasztónak tűnik: vagy elúszik minden együttműködésre vonatkozó illúzió, miáltal az MSZP eróziója is tovább folyik, vagy megtörténik az a félfordulat, amely ugyan Botka számára némi arcvesztéssel jár, de egyben lehetőséget is teremt arra, hogy megszűnjenek a belső támadások és ténylegesen elkezdődhessenek a nyolc hónap múlva esedékes parlamenti választásokra. Elemzők erre adnak kevesebb esélyt, ami viszont újra csak hosszú, elhúzódó válságot eredményez. És persze súlyos választási vereséget.

Fontos

Érdekes összeállítást közöl a BBC a kávé áldásos hatásairól. A cikkből egyebek között kiderül, hogy mire jó a kávé, miként hat az a szervezetünkre, illetve milyen betegségek, szimptómák esetén kedvező számunkra.

napi három csésze kávé képes meghosszabbítani az ember életét,

Hiteles alternatívával lehet leváltani a polgári Magyarország ígéretét felrúgó, hitelét vesztett Fideszt 2018-ban – erről Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje beszélt pártja értelmiségi holdudvarának zártkörű találkozóján.

Steinmecz Ádámot, Athén olimpiai bajnok vízilabdázóját indítják egyéni jelöltként a Somogy megyei Marcaliban.

Karácsony ezzel egyszersmind le is mondott a miniszterelnök-jelöltségről.

Ezért mindenkinek el kell engednie a kezét, aki együttműködik az Orbán-rendszerrel.

nem hozott sem teljes, sem félfordulatot, de egy pici elmozdulást mindenképpen.

Nyilvánvaló, hogy egy pártszövetség, vagy pártkoalíció tudja csak megverni a Fideszt,

Így aztán nem tud vele semmiképp összefogni, ebből nem hajlandó engedni,

Baloldali gazdasági program

Elismerte a baloldal felelősségét a jelenlegi helyzet kialakulásában.

Karácsony is ott volt

Résztvevők és meglepetések

Nem elég az, hogy a holland külügyminiszter elhatárolódott a nagykövetétől, Hollandiának bocsánatot kellene kérnie – a Fidesz nem engedte el a hétvégén sem a „kérdést”, ezúttal országgyűlési képviselőjével, Budai Gyulával folytatta a kommunikációs háborút.

Nem új a magyar „kérés”

nem hajlandók olyan cikket közölni, amelyikben Alföldi Róbert neve szerepel.

van az ügynek más vetülete is.

ez nem gyávaság a részükről, hanem a valóság ismerete.

Mi lenne ma a listás eredmény?

Kormányváltást akarók többségben

Ma az Izsók ünneplik a névnapjukat. Mi is gratulálunk nekik. Szép, meleg idő lesz, aki csak teheti, menjen ki a szabadba. De előtte nézzék meg, mi történt a nagyvilágban. Lapszemlénk segít megtalálni a legérdekesebb mai írásokat.

Népszava: Féljünk-e Putyintól?

Magyar Nemzet: Biztonságban élünk?

Magyar idők: magabiztos Fidesz-KDNP előny

Magyar Hírlap: fejlesztik a határátkelőkhöz vezető utakat

Ez persze jelentős mértékben átrajzolja az összejövetel jellegét, így ugyanis inkább tűnik a rendezvény pártpolitikai találkozónak, mint értelmiségi megbeszélésnek.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA