Fontos

Egy kiskaput kihasználva, éppen a határidő előtt megjelent miniszteri rendeletre hivatkozva hosszabbított szerződést a Volánbusz a jegybankelnök unokatestvérének érdekeltségébe tartozó buszgyártó céggel.

A társaság 15 milliárdos megbízáshoz jutott év elején, határidőre azonban egyetlen járművet sem szállított.

A tenderen nyertes cégnek mégsem kell szankciókra számítania. A Volánbusz ugyanis szerződést hosszabbított – a teljesítés határidejét 8 hónappal tolták ki. Az állami cég arra hivatkozott, hogy előre nem látható körülmény merült fel, ugyanis éppen augusztusban lépett hatályba az az NFM rendelet, amely kötelezővé teszi a motorok automata tűzoltórendszerrel való felszerelését új buszok esetén.

Ezt a példát említette Felcsuti Péter volt bankszövetségi elnök,  a Raiffeisen Bank egykori vezérigazgatója, mégpedig azzal a kérdésünkkel kapcsolatban, amikor azt firtattuk, vajon normálisnak tekinthető-e, hogy Mészáros Lőrinc sorozatban vesz fel hiteleket, mégpedig úgy, mindegyik fedezete éppen az állami beruházás.

• „Nem tekinthető normálisnak, ez a konstrukció”, mondta a szakember, de hát tudomásul kell vennünk, tette hozzá, hogy ez ma Magyarország.
• „Ahogyan arról már többször írtunk, a hihetetlen ütemben gazdagodó Mészáros Lőrinc nagyrészt hitelből finanszírozza a vásárlásait, a Magyar Nemzet pedig egy cikkében azt is kiszámolta, hogy március óta legalább 10 milliárd forintos követeléssel kapcsolatban jegyeztek be zálogjogot a felcsúti polgármester cégeinél.

Mészáros nagy hitelezője az OTP, de kapott kölcsönt takarékoktól is, az egyik hozzá köthető társaságot pedig részben az az MKB hitelezi, amely szintén az ő érdekeltsége. A fedezet pedig valamennyi esetben állami beruházás. Mészáros R-Kord nevű cége például csak idén három közbeszerzést húzott be eddig a cég, amelyek összértéke megközelíti a 83 milliárd forintot. Mészáros Lőrinc cégei összesen több mint 150 milliárdnyi állami megbízáson dolgoziknak jelenleg, amihez képest még akkor is eltörpül az említett adósság, ha a teljes hitelkeretet kihasználta a vállalat.” – írta nemrégiben az Index.

Felcsuti egyértelművé tette: semmilyen törvény nem tiltja, hogy a hitelkérelmet állami beruházás kísérje fedezetként, általában is kevés törvény született a bankok működésére. Ezért van a Bankfelügyelet, ennek a szervezetnek a joga és felelőssége, hogy ellenőrizze, és adott esetben megvétózza a szokatlan, nehezen átlátható, vagy teljesíthető szankciókat.

Törvény tehát nem tiltja, hogy az állami beruházás legyen a hitel fedezete, de etikailag mindenképpen kifogásolható.

Ilyen esetekben ugyanis az állam garanciákat kér a biztos teljesítésre – a banktól, amely ezt, ha megadja, legfeljebb a beruházás összegének tíz százalékáig adja meg. De: az államnak, ebben az esetben, lehetősége van időben lépni, és az összeget lehívni a banktól, így az államot nem éri kár. Mint látjuk a Volán esetében: feltehetően olyan összefonódásról van szó, amelynél az etikát, az íratlan szabályokat felülírja az a sajátos összefonódás, amelyről – például Mészáros Lőrinc esetében – oly sok cikk jelent meg. Nyilvánvaló ugyanis a vállalkozó és az állam közötti kapcsolat, az összefonódás a kormányfő és a felcsúti polgármester között, azaz ilyenkor megváltoznak, legalábbis Magyarországon a mérlegelési szempontok. Aránytalanul és elfogadhatatlanul nagy kockázatot vállal a bank, de a szokatlan szerződések miatt az állam is. Így aztán senkinek sincs izgulni valója; a Volánbusz esete is bizonyítja, hogy mindig találni kiskaput.

Legfeljebb az erkölcsi normák sérülnek folyamatosan, de az meg kit érdekel?

Felcsuti Péter szerint ezeket az ügyeket továbbra is szakmai, és nem erkölcsi kérdésként kell kezelni.