Elutasította az Európai Bíróság Szlovákia és Magyarország keresetét, amelyet a menekültügyi kvóta ellen adtak be.
A kvóta alapján kellene szétosztani a menedékkérőket az uniós tagállamok között. A döntés azt jelenti, hogy Magyarországnak be kell fogadnia 1294 menekültet, a két országot megbírságolhatják, ha nem tartják magukat a megállapodáshoz.
„A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, amelyben az is szerepel:
a kvóták hatékonyan és arányosan hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.
A bíróság épülete Luxemburgban Forrás: Wikimedia Commons
Szlovákia és Magyarország 2015 végén fordult az Európai Bírósághoz. A megtámadott uniós döntés 2015 szeptemberében született, eszerint Magyarországtól, Olaszországtól és Görögországtól a többi uniós állam átvenne 120 ezer menedékkérőt. Az ideiglenes kvóta ellen csak Csehország, Románia, Szlovákia és Magyarország szavazott.
A kormány visszautasította ezt, ahogy erre Jean-Claude Juncker is emlékeztette Orbán Viktort a levelében, ezek után állapítottak meg Magyarországnak egy kvótát, eszerint
1294, háborús területről érkező menekültet kellene befogadni,
azok közül, akik idén szeptember 26-a előtt érkeznek Olaszországba vagy Görögországba.
A Bíróság most kimondta: a határozat elfogadása jogszerű volt, az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, ha határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.
Az ítélet szerint ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá.
A bíróság szerint
„a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát”.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint 1294 ember ellátására „minden további nélkül volna elég pénze a magyar költségvetésnek”. Ráadásul az Unió minden kérelmező mellé adna 6000 euró rendkívüli támogatást.
Júliusig egyébként mindössze 7806 menedékkérőt vettek át a tagállamok,
körülbelül 21 500 áthelyezése van folyamatban.
Az ítélet kihirdetése után Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren azt írta: az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes. „Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és teljes mértékben megvalósuljon a szolidaritás” – írta.
ECJ confirms relocation scheme valid. Time to work in unity and implement solidarity in full. #migrationEU
Orbán Viktor még nyáron azt mondta: ha a bíróság Magyarország ellen dönt, akkor a kormány nem fogadja el az ítéletet. Ma Szijjártó Péter arról beszélt, hogy felháborító és felelőtlen a döntés, erről itt olvashat bővebben. Az ellenzéki pártok reakcióját pedig itt olvashatja.
A szolidaritás kétirányú – ezt írta a bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker Orbán Viktornak. Juncker hosszasan részletezi, milyen támogatást adott már az Unió Magyarországnak a határvédelemre (amelynek egy részét az ország még le sem hívta), majd azt írja: készek megvizsgálni az újabb támogatásra vonatkozó kérést.
Orbán a múlt héten írt levelet Junckernek, azt kérve, hogy az Unió fizesse ki az elmúlt két évben Magyarország által határvédelemre költött 270 milliárd forint felét. Az Európai Bizottság egyik szóvivője már a múlt héten azt írta a FüHünek, hogy az EB nem finanszírozza kerítések építését, a szolidaritás nem lehet kétirányú, az nem „egy á-la-carte” étlap, amiből mazsolázgatni lehet.
Válaszában most Juncker is hasonlót ír, először is
üdvözli, hogy Magyarország elismeri, a szolidaritás fontos uniós alapelv.
Azt írja, az Unió 2015-ben elutasította, hogy a többi tagállam 54 ezer menedékkérőt vegyen át Magyarországtól, de a kormány ezt elutasította, és vissza is fizette az erre már átutalt 4 millió eurós támogatást.
Juncker emlékezteti Orbánt, hogy
az Unió 2014-15-ben háromszor is rendkívüli támogatást adott Magyarországnak, de ennek az ország csak egyharmadát hívta le.
Emellett Magyarország támaszkodhatna arra a 40 millió euróra is, amelyet a 2014-20-as költségvetésben határvédelemre különítettek el.
A levél szerint a szolidaritás részét képezik a strukturális és befektetési alapok is, amelyeknek Magyarország a nyolcadik legnagyobb kedvezményezettje, a 2014 és 2020 között kapott 25 milliárd euróval.
Ez az éves magyar GDP 3 százaléka – ez a legnagyobb arány az uniós országok közül.
Juncker azt is írja, hogy jelenleg 20 európai határőr szolgál a magyar-szerb határon, és a kormány eddig nem kérte, hogy növeljék a létszámot.
Az EB elnöke szerint a bizottság kész gyorsan megvizsgálni a további támogatásra vonatkozó kérést, és ha indokolt, akkor a jogszabályoknak megfelelően teljesítik, ahogyan rendkívüli segítséget kapott már Bulgária, Görögország, Olaszország és Spanyolország is.
Juncker is figyelmeztette Orbánt arra, hogy
„a szolidaritás nem á-la-carte menü, nem lehet a határvédelmet kiválasztani, miközben valaki elutasítja a közösen elfogadott menekültügyi kvótákat”.
Szerda délelőtt az Európai Bíróság kihirdeti ítéletét az úgynevezett kvótaperben arról, hogy Szlovákiának és Magyarországnak be kell-e fogadnia menekültet. A főtanácsnok a két kereset elutasítását javasolta. Orbán Viktor közölte: a kormány nem fog elfogadni elmarasztaló ítéletet.
Az uniós tagállamok minisztereiből álló Európai Tanács határozata írta elő két éve, hogy a menekültválság enyhítéseként segítséget nyújt Olaszországnak és Görögországnak. Ennek alapján két év alatt 120 ezer, nemzetközi védelemre szoruló személyt helyeznének át a két országból az EU többi tagállamába meghatározott kvóta alapján. A határozat értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia.
Ezt a kötelező elosztási mechanizmust támadta meg először 2015 végén Szlovákia, amihez másnap csatlakozott Magyarország.
Az Európai Bíróság július végén jelentette be, hogy Yves Bot főtanácsnok a magyar és a szlovák beadványok elutasítását javasolja. Ez ugyan nem kötelező érvényű, de fontos a jövőbeli döntés szempontjából, az ügyek zömében a bíróság helyt ad az indítványnak.
A szlovák és a magyar kormány eljárásbeli hibákra hivatkozva támadta meg az áthelyezési határozatot, továbbá szerintük az áthelyezés rendszere nem is alkalmas a migrációs válság kezelésére, így aztán nem is szükséges.
Yves Bot főtanácsnok cáfolja a magyar és szlovák fél jogalkotási hibákra hivatkozó érvelését. Végigveszi és sorban elutasítja a felhozott főként jogtechnikai érveket. Azt is állítja, hogy nem hagyományos jogalkotásról van szó ez esetben,
a határozat elfogadására nem vonatkoznak a nemzeti parlamentek részvételével összefüggő követelmények.
A főtanácsnok azt is kiemeli, hogy az érintett határozat időbeli hatálya (2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig) behatárolt, ezért a határozat átmeneti jellege nem vitatható.
A magyar és a szlovák kormány azzal is érvel a perben, hogy a kvóták eleve nem nyújtanak megoldást a menekültválságra, ezzel szemben a főtanácsnok szerint alkalmasak arra, hogy csökkentsék a legnagyobb migrációs nyomás alatt lévő Görögország és Olaszország terheit. Sőt, Yves Bot szerint a hatékonysági problémákat éppen az okozza,
hogy egyes országok, köztük a kvótadöntést bíróságon támadó Magyarország és Szlovákia nem fogadnak be menekülteket.
Orbán Viktor a nyáron Brüsszelben azt nyilatkozta, hogy ha az Európai Bíróság nem nekünk ad igazat, el fogja utasítani a kormány az ítéletet. Orbán közölte:
„Magyarországnak senki nem mondhatja meg, mit tegyen”.
Spekulációra adott okot az, hogy először az év végére volt várható az ítélet, aztán szokatlanul rövid, szeptember elején záruló eljárás mellett döntött a bíróság. Megfigyelők felhívták a figyelmet arra, hogy az áthelyezési kvóta lényegében megbukott, a 120 ezer menekült elhelyezése nem történt meg, közben azonban karnyújtásnyira van a határozat szeptember 26-i zárónapja.
A magyar és szlovák pervesztésre tippelők szerint az ezelőtti ítélethirdetéssel az Európai Bíróság „beleáll” a kvótaügybe, máskülönben – megvárván a határnap leteltét – a per okafogyottá válna.
Különös felütéssel kezdődött az őszi politikai szezon. A kormánypárt Kövér Lászlóval indított, majd nem sokkal a házelnöki megszólalás után Rogán Antal is az őszre várható utcai zavargásokkal riogatta a magyar polgárokat. Nem esett nehezükre az okokat sem megtalálni: úgy fogalmaztak, hogy a Soros-hálózat utcai harcokra készül.
Az ellenzék sem maradt sokáig adós a válasszal. Ha lesznek zavargások, utcai harcok, azokat majd a Fidesz provokálja – mondták. Egyrészt, hogy ezzel is egy erős állam szükségességét bizonygassák, másfelől azért, hogy végső esetben bevezethessék a szükségállapotot. Ebben az esetben nem lenne választás, viszont a Fidesz akár rendeleti úton is kormányozhatna.
Ne szaladjunk ennyire előre, mondják mások, akik szerint
az Európai Unió egyik tagállamában egy ilyen opciónak a valószínűsége gyakorlatilag a nullával egyenlő.
Volt már ilyen Magyarországon, és elsősorban a fővárosban, Budapesten. 2006 őszén az ország akkori miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc által elmondott őszödi beszéd kapcsán robbant ki az országos felháborodás, mely nem sokkal később erőszakos cselekedetekbe torkollott. Akkor a Fidesz ellenzékben volt, és mosta a kezeit, ám, ha elolvassuk az akkori beszámolókat, nem voltak ártatlanok ebben az ügyben.
A FüHü az elkövetkező napokban-hetekben több alkalommal is foglalkozik majd a 2006-os zavargások hátterével. Elsősorban a Független Hírügynökség egykori, archív anyagira támaszkodva mutatjuk be a 11 évvel ezelőtti eseményeket. Nem, vagy csak a valóban szükséges helyeken kommentáljuk, ami akkor történt. (A Független Hírügynökség szövegeit kurzívval, azaz dőlt betűkkel olvashatják.)
Így kezdődött
2006. szeptember 17-én a délutáni rádióban hangzott el a Magyar Rádióban Gyurcsány miniszterelnök Őszödön elmondott beszédének egy rövid részlete. A beszéd még május 26-án hangzott el, de, mint utóbb kiderült, már júniusban a Fidesz vezérkarához kerülhetett a szöveg.
Mindezt alátámasztja, hogy a beszédben Gyurcsány sok más mellett arról is beszélt, hogy
„hazudtunk reggel, éjjel, meg este”,
és ezt abba kell hagyni. Ezt visszhangozta utóbb egész nyáron az akkori ellenzéki sajtó, a Fidesz minden rendű és rangú megszólalója, és ezt lehetett hallani szeptember első felében is. Hogy a kormány és Gyurcsány hazudik.
Gyurcsány Ferenc 2006-ban Fotó: Független Hírügynökség
A Wikileaks értesülései szerint
az akkor még a Fideszhez és Orbánhoz hű Hír TV szeptember 15-én több nagy tévétársaságot is Budapestre trombitált, azt ígérve nekik, hogy két nappal később érdekes dolgok fognak történni.
Hogy ki juttatta el az Őszödön elmondott beszéd felvételét a Fideszhez, máig vita tárgya. Több verzió kering ezzel kapcsolatban, bizonyíték egyikre sincs, és még az sem kizárt, hogy úgy van, ahogyan azt sokan tudni vélik.
Vagyis, hogy a Szili-Baja-Szekeres triumvirátus adta át a kazettát a 2009-ben Bolíviában Morales elnök rendőrei által lelőtt Rózsa-Flores Eduárdónak. Tőle Kósa Lajoshoz került a szöveg, ő pedig nemcsak arról gondoskodott, hogy eljusson az országos rádiókhoz, de arról is, hogy a hanganyagot megvágva, eredeti jelentéséből kiforgatva élvezhessék a rádióhallgatók.
Független Hírügynökség, 2006. szeptember 17.: Hazudott a kormány
Hazudott a kormány az embereknek, és az elmúlt kormányzati ciklusban nem tett semmi érdemit a kormány- többek között erről beszél Gyurcsány Ferenc azon a hangfelvételen, amely egy május 26-i balatonőszödi MSZP frakcióülésen készült és vasárnap került nyilvánosságra. A kormányfő elismerte, hogy ő beszél a felvételen, de határozottan kijelentette: nem mond le emiatt. Az MSZP örült, hogy nyilvánosságra került a felvétel, az SZDSZ nem kívánt reagálni az elhangzottakra, az MDF a teljes szöveget követelte a miniszterelnöktől, a Fidesz rendkívüli elnökségi ülést hívott össze. A hangfelvétel nyomán vasárnap este spontán tüntetés szerveződött a Kossuth téren többszáz ember részvételével.
Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz – többek között ezt mondja a kormányfő a nyilvánosságra került hangfelvételen. Utóbb ezeket a mondatokat azzal magyarázta, hogy a politikai elit általános hazugságairól beszélt, amelyből a baloldalnak van bátorsága kilépni.
A miniszterelnök határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy lemond-e, és azt mondta nem bánja, hogy vasárnap megismerhette a közvélemény a felvételt. Az ugyanis szerinte „ékes „bizonyítéka annak, hogy a miniszterelnök tudja a dolgát, és „a történet nem rövid távú népszerűségről és szimpátiáról szól”, hanem hosszútávú változtatásokról.
A szocialisták sem bánták, hogy nyilvánosságra került a balatonőszödi ülésen készült hangfelvétel,
mert így szerintük segít tisztázni, miért nem vártak az önkormányzati választásokig a kényszerű megszorító intézkedésekkel – mondta akkor a Független Hírügynökségnek Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője.
Fotó: Független Hírügynökség
A liberálisok egy ideig nem nyilatkoztak az ügyben, Horn Gábor (SZDSZ) azt mondta: „Nem gondolom, hogy nekem vagy más SZDSZ-s politikusnak egy másik párt zártkörű rendezvényén elhangzottakat kommentálni kellene”. A Fidesz politikusai az ügyben vasárnap nem nyilatkoztak, de rendkívüli elnökségi ülést hívott össze Orbán Viktor pártelnök.
Független Hírügynökség, 2006. szeptember 17.: „Elkúrtuk. Nem kicsit. Nagyon.”
Vasárnap több sajtórgánumhoz juttattak el ismeretlenek egy olyan hangfelvételt, amelyen a kormányfő szocialista politikusok előtt, szűk körben, közvetlenül az országgyűlési választások után elismeri; a kampányban, az ország helyzetét illetően hazudtak A Független Hírügynökség birtokába jutott felvétel szerint, a kormányfő, a május 26-án szó szerint azt monda:
„Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk.”
Leszögezi: nyilvánvalóan végighazudták az utolsó másfél, két évet. Szerinte a kormány négy évig nem csinált semmit.
„Nem tudok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl hogy a szarból vissza hoztuk a kormányzást a végére”
– szögezi le az összejövetelen a kormányfő.
Fotó: Független Hírügynökség
A szeptember 17-én még békésnek, bár haragosnak induló megmozdulások másnapra eldurvultak.
Szeptember 18-án már kövekkel és egyéb utcai harcokra alkalmas szerszámokkal felszerelkezett tömeg állt a felkészületlen rendőrökkel szemben.
A tüntetés a Kossuth téren kezdődött, de aztán Toroczkai Lászlónak, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom akkori vezetőjének hívására a tömeg átvonult a Szabadság térre, az MTV székházához.
Az aznapi eseményekről, a Magyar Televízió székházának ostromáról ezt írta a Független Hírügynökség:
Több mint egy órája tart a Magyar Televízió székházának ostroma Budapesten. A tüntetők folyamatosan be akarnak törni az épületbe, a rohamosztag többször is könnygáz-gránátokat és vízágyúkat vetett be.
Az MTV székházának ostroma hétfő este negyed 11 után kezdődött. Este 11 óra után 10 perccel megindultak a tüntetők a székház bejárata felé, miután beszorították a rendőröket az épületbe. Miután a székházból vízágyúkkal lőttek ki a rendőrök, a tömeg meghátrált.
A rácsokat ezután lehúzták az épület bejáratainál, aztán fémkordonokkal próbálta betörni az ajtót néhány tüntetőt, ekkor újra könnygázgránátokat vetettek be. A tömegben közben többen azt skandálták, hogy „ÁVH! ÁVH!”
Az Országos Mentőszolgálat szóvivője a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy többen könnyebb sérüléseket szenvedtek, pontos számot viszont nem tudott mondani Győrfi Pál.
A Független Hírügynökség helyszíni tudósítói szerint időközben néhány tüntető elkezdte leszedni a rácsokat a tévé székházának oldalsó ablakairól.
A környékre több tűzoltó autót és rabszállító kocsit vezényeltek.
Forrás: Wikimedia Commons
Több vidéki városban is tüntetés volt szeptember 18-án, a többi között Miskolcon, Szegeden, Pécsen, Békéscsabán. A miskolci megmozdulásról így számolt be a Független Hírügynökség:
Miskolcon nagyjából ezer ember tüntetett délután öt órától a Gyurcsány-kormány leváltását követelve. A tüntetők a városháza előtt a szocialista városvezetés leváltását is követelték. A szocialisták székházánál „Soha többé MSZP-t!” „Ébredj, Miskolc!” jelszavakat skandáltak, és elénekelték a Székely Himnuszt. Néhányan MSZP-s választási plakátokat firkáltak össze, és szaggattak le.
A tüntetésre sms-en keresztül hívták a miskolciakat. A gyűlésen Fidesz-röplapokat osztogattak, és felszólalt a MIÉP megyei elnöke is.
Az MSZP támogatja a miniszterelnököt
A szocialista frakció hétfő esti ülésén egyhangúlag támogatásáról biztosította a kormányfőt. Az ülésen részt vett Gyurcsány Ferenc is, aki néhány órás oroszországi útja után a repülőtérről azonnal a Képviselői Irodaházba sietett.
Az MSZP frakciójának ülése után a kormányfő újságíróknak elmondta: az ülésen mindössze kétszer kért szót. Világossá tette, hogy a balatonőszödi beszéde nyomán kirobbant ügyet nem személyes kérdésként kezeli. Az a kérdés, hogy van-e a pártban annyi erő, hogy kikerüljön a féligazságok csapdájából – fogalmazott a kormányfő.
Gyurcsány Ferenc elmondta: a frakció nem foglalkozott Sólyom László délutáni nyilatkozatával. Ő maga azonban úgy véli: a nyilatkozat akkurátus és pontos. Egyetért az államfővel abban, hogy fontos a közbizalom helyreállítása, és ezért fordulatra van szükség a politikában – tette hozzá Gyurcsány Ferenc.
A Fidesz szolidáris az utcán tiltakozó tömegekkel
A Fidesz szolidaritást vállal az utcán tiltakozó, a kormány távozását követelő emberekkel, és mindent megtesz annak érdekében, hogy alkotmányos eszközökkel elérjék a kormány távozását – olvasható a Fidesz-MPSZ Elnökségének közleményében.
A Fidesz ugyanakkor úgy látja: komoly veszélyt jelent az, hogy az emberek spontán indulatai kezelhetetlenné válhatnak. Arra kérnek ezért mindenkit, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel igyekezzenek az indulatokat féken, a spontán szerveződött tüntetéseket pedig törvényes keretek között tartani – derül ki a közleményből.
Szeptember 19: Már a Kossuth téren a tüntetők
Kedden este 8-kor már legalább négyezren voltak a Kossuth téren, amely lassan megtelik tüntetőkkel. Több mint 1500, golyóálló mellénnyel és gázálarccal felszerelt rendőr áll készenlétben arra az esetre, ha rendbontás történne.
A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója benzinkannákkal, boxerekkel, baseball-ütőkkel felszerelt fiatalokat látott a téren. Miközben a tüntetők létszáma folyamatosan emelkedik, olyan hírek keltek szárnyra, hogy a demonstrálók a Magyar Rádióhoz vagy a Köztársaság téri MSZP-székházhoz vonulnak.
Gyurcsány Ferenc a nagyköveteket tájékoztatta a zavargásokról
A szokásos nagyköveti megbeszélésen Gyurcsány Ferenc a csaknem 70 Magyarországra akkreditált diplomatát is tájékoztatta az elmúlt napok zavargásairól – mondta Danks Emese a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón.
A kormányszóvivő közlése szerint Gyurcsány Ferenc ugyanazt a tájékoztatást adta a nagykövetnek, mint amit a szerda reggeli kormányülés elején is ismertetett. Eszerint Magyarországon rend van, a rendőrség megvédte a fővárost és az embereket. A kormányfő szerint azok a rendbontók, akik köztörvényes bűncselekményeket követnek el, a békés tüntetőket használják fel ürügyként. A miniszterelnök a nagykövetek előtt is megerősítette: a kormány meghátrálás nélkül folytatja munkáját, és kitart az egyensúlyteremtés, a reformok és a fejlesztések politikája mellett.
Az LMP szerint megfelelő védelem nélkül, a biztonsági előírások teljes mellőzésével működik Magyarország taskenti nagykövetsége. Ezért Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltje, a nemzetbiztonsági bizottság összehívását kezdeményezi.
Az ügyben Demeter Márta, az LMP újdonsült képviselője közérdekű adatigényléssel fordult a hatóságokhoz. Ennek során megkapta a taskenti nagykövetség bérleti szerződését. A szerződés szerint
a bérbeadó az épület átalakítását a magyar műszaki tartalom teljes ismeretében végezte el,
így megismerhette az épület teljes elektromos tervezési anyagát és a biztonságtechnikai rendszert is.
A párt közleménye szerint az ügy nagyon komoly nemzetbiztonsági aggályokat vet fel, ezért Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként a testület összehívását kezdeményezi.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke 43 milliós kölcsönt kapott, kedvezményes kamatozással, pedig több milliós fizetése van. A DK szerint ez pofátlanság, a Párbeszéd elzavarná a jegybank teljes vezetését.
A 24.hu írja, megnevezte a jegybank, melyik két alelnök kapott kedvezményes munkáltatói kölcsönt. Kiderült, hogy egyikük Nagy Márton, aki három éve
43 millió forintos, kedvező kamatozású kölcsönt kapott,
amiből egy 12. kerületi lakást vett, ami 60 millióba kerülhetett.
A 24.hu szerint ebből is látszik, hogy nem azért adták a kedvezményes kölcsönöket, hogy „méltányolható lakásigényt kielégítve, kis összegű ingatlanhoz” segítsék az alkalmazottakat.
A jegybanki munkáltatói hitel kamata a mindenkori alapkamat (most 0,9 százalék), ami sokkal alacsonyabb, mint a piaci alapú hiteleknél.
Nagy Márton MTI Fotó: Mohai Balázs
A vagyonnyilatkozata szerint Nagy Márton tartozása havi 8-900 ezer forinttal csökken, még 8,1 millióval tartozik. Mire visszafizeti a kölcsönt,
1,6 milliónyi kamatmegtakarítást érhet el.
Pedig amikor felvette, akkor több mint négymillió forint volt a bruttó fizetése, ügyvezető igazgatóként. Azóta több új pozíciója lett (már alelnök, több helyen igazgatósági tag). 2016 júniusa és novembere között
havi bruttó több mint 9 millió forintot keresett.
Azóta több poszttól meg kellett válnia, de így is havi bruttó 7 milliót keres.
A másik alelnök, Windisch László ötmilliós kedvezményes hitelt kapott tavaly, ebből a harmadik lakását vette meg.
Mindkét kölcsönt Matolcsy György MNB-elnöknek kellett jóváhagynia.
Spät Juditnak, az Együtt elnökségi tagjának közérdekű adatigénylésére a jegybank elárulta, hogy a 402 kölcsönszerződésből a legnagyobb 50, a második 45,5 milliós. Vagyis Nagy Mártoné a harmadik legnagyobb.
A DK közleménye szerint „nem is elsősorban azt tartja – Szijjártó Péter örökbecsű kifejezésével élve – pofátlanságnak, hogy Nagy alapbére kétszeresen meghaladja a 2010-ben bevezetett (bár azóta már föladott) 2 milliós bérplafont. Sokkal visszatetszőbb az a mérhetetlen kicsinyesség, hogy ilyen jövedelem mellett képes igénybe venni egy havi 30-40 ezer forintnyi megtakarítást jelentő kedvezményt.”
Azt is írják: kíváncsiak rá, hogy Nagy Márton a kamatkedvezményből származó különjövedelem után fizet-e adót.
Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője pedig sajtótájékoztatón azt mondta: kormányváltás után le kell fejezni a Magyar Nemzeti Bankot, meneszteni kell Matolcsy György jegybankelnököt és az általa odavitt alelnököket is. Szerinte nem csak Nagy Márton hitele, hanem minden héten újabbak támasztják alá azt az „erkölcstelenséget és hozzá nem értést”, ami a jegybankot jellemzi.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke keddi sajtótájékoztatójának elején közölte: a Fidesz legyőzésére csak akkor van esély, ha a 2018-as választáson a Fidesz jelöltjével szemben a demokratikus ellenzék egyetlen jelöltje áll szemben.
Mivel az erről szóló tárgyalások január óta nem haladnak előre, a DK megkérdezi mintegy 10 000 párttagját.
Két kérdésben kérik ki a párt tagjainak véleményét, ezek a következők:
Egyetért-e abban, hogy a Demokratikus Koalíció ne kössön megállapodást más párttal közös választási indulásról, ha ennek az a feltétele, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke ne szerepeljen a közös listán.
Egyetért-e abban, hogy a Demokratikus Koalíció a Fidesz legyőzése érdekében folytasson tárgyalásokat más demokratikus ellenzéki pártokkal mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületi jelölés összehangolásáról?
A pártszavazás szeptember 8-án kezdődik és szeptember 13-ig tart. A szavazás eredményét Molnár Csaba szeptember 15-én sajtótájékoztatón ismerteti.
Cseh sajtóértesülés szerint a bolgárok tavaly átverték az EU-t, határkerítésre költötték a másra kapott pénzt, és Orbán Viktor innen „lopta” az ötletet, hogy pénzt kérjen a magyar kerítéshez. Korábban az Európai Bizottság cáfolta, hogy az EU támogatta a bolgár-török kerítést, miközben Magyarország esetében elutasította ugyanezt.
„Nem finanszírozzuk semmilyen kerítés vagy fal építését, ahogy ezt Bulgária esetében sem tettük. Amihez az EU támogatást nyújt, az megfigyelő- és más határellenőrző rendszerek kiépítése, amelyek segítségével hatékonyabban lehet ellenőrizni az EU határait” – nyilatkozta Tove Erns, az Európai Bizottság szóvivője pénteken, majd egy másik szóvivő a fuhu.hu-nak is. Ezzel tagadták Rogán Antal múlt héten elhangzott mondatait, amelyben a Fideszes politikus lényegében kettős mércével vádolta az EU-t. „Nem lenne precedens nélküli, hiszen Görögországnak, Olaszországnak és Bulgáriának is komoly támogatást adott az Európai Unió a migrációs válsággal, a határvédelemmel összefüggésben” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy ebből kifolyólag Magyarország esetében is indokolt lenne a támogatás.
Habár a bolgár parlament 2016 szeptemberében valóban az Európai Unióhoz fordult támogatásért, és Brüsszeltől 160 millió eurót kért a videós megfigyelő rendszer kiépítésére és más műszaki fejlesztésekre, magára a kerítésépítésre nem adtak pénzt. Legalábbis Brüsszelben ezt mondják, de a Mladá fronta Dnes című cseh napilap keddi cikkében Luboš Palata saját értesüléseire hivatkozva azt állította, hogy ezt a pénzt Szófia mégis a 259 kilométer hosszúságú bolgár-török kerítés befejezésére költötte és megtévesztette az uniós ellenőröket.
Palata szerint
a magyar kormány egyértelműen a bolgároktól „lopta az ötletet” és Orbán Viktor is valami hasonlóban reménykedett,
amikor a múlt héten levelet írt Jean-Calude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének.
A bolgár és a magyar fél hivatkozási alapja lényegében azonos: mindkét ország egy nem uniós tagállammal való közös határszakaszra építette fel a kerítés, hogy így védekezzenek az illegális migráció ellen. Továbbá az újságíró is azt írta, amit az EB közölt: az elmúlt két évben Magyarország 100 millió eurónyi pénzt kapott a menekültválság kezelésére. Eddig nem volt köztudomású, hogy egy hete a bolgár kabinet
újabb 620 ezer eurós pénzügyi támogatást szavazott meg a bolgár-török kerítésrendszer kibővítésére.
A cseh lap idézte a magyar kormányt azzal kapcsolatban is, hogy ők azért építették fel a 175 kilométer hosszúságú kerítést a magyar-szerb határra, mert ezzel „nemcsak Magyarországot, hanem az egész Európai Uniót védi az illegális migrációval szemben”. A magyar-szerb határra épített kerítés költségei elérték a 440 millió eurót.
Mégsem jogsértő, ha a közszférában dolgozó egyidejűleg nem kaphat nyugdíjat. Másodfokon ezt mondta ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája. Egy magyar férfi fordult a strasbourgi testülethez.
Másodfokon érvénytelenítette az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) azt az ítéletet, amely elmarasztalta Magyarországot a nyugdíjtörvény egyes rendelkezései miatt – tudatta kedden a strasbourgi székhelyű törvényszék.
Eszerint tehát nem tilos megvonni a nyugdíjat attól, aki a közszférában alkalmazott.
Egy Fábián Gyula nevű férfi fordult 2013 végén az EJEB-hez, mert az év elején törvénymódosítás kimondta: nem kaphat nyugdíjat és fizetést egyszerre az, aki a közszférában dolgozik. Erre tekintettel 2013. július 2-tól felfüggesztették a férfi nyugdíjának folyósítását.
Az EJEB két évvel később kimondta, hogy az új szabályozás sérti a megkülönböztetés tilalmát, ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Az EJEB bár legitim célként fogadta el a költségvetési kiadások csökkentését, úgy látta azonban, hogy a magyar hatóságok nem indokolták meg ésszerűen és tárgyilagosan az alkalmazott különbségtételt.
Ezért a panaszosnak összesen 18 ezer euró (nagyjából 5,7 millió forint) kártérítést és perköltséget ítélt meg. Az ügyet a magyar állam fellebbezése nyomán végül a másodfokú tanácsként működő nagykamara elé utalták, amely most megsemmisítette a korábbi ítéletet.
A legkülönfélébb elméleteket hallani arról, hogy miként fogják eltávolítani a hatalomból Orbán Viktort – külföldről. Ezek, általában, nem szolgálnak újdonsággal, legalább is abból a szempontból nem, hogy a vágyak ily módon való kivetítése szokásosnak mondható. A magyar miniszterelnök lassan tizenkettedik éve áll az ország élén, ebből, immár a nyolcadikat egyhuzamban. Ami önmagában nem lenne ok a konfabulációkra, sajátos vezetési stílusa, konfrontatív alkata azonban igen.
Orbán fokozatosan mindenkivel szembe kerül a nemzetközi térben, jobbára csak a hozzá hasonló felfogású, autoriter típusú, hazájukban diktatórikusan irányító elnökökkel, miniszterelnökökkel nem. Számára az eddigi együttműködések, szövetségi rendszerekből fakadó kötelezettségek, semmit nem jelentenek; könnyedén lép át szabályokon, nemzetközi megállapodásokon. Ebből a szempontból Orbán semmit nem változott a Fidesz megalakítása óta (1988): akkoriban a pártállam lebontásán munkálkodva, pozitív szerepet játszva érezte meg, milyen erőállapotban van a hatalom, hol és milyen módon lehet ellenszegülni a törvényeknek. Jól érzékelte, hogy mit képes és mit nem képes már szankcionálni az akkori pártállam és ennek megfelelően cselekedett, a Fidesz alapítóival együtt. A Fidesz elnöke mindig a törtvényekkel játszott, itthon most úgy, hogy akaratát a parlamenten keresztül érvényesíti, azaz olyan törvényeket alkottat, amelyek utat vágnak, akár gazdasági, akár politikai elképzeléseinek.
És mivel itthon, a szétesett ellenzék okán, a többség nem lát esélyt arra, hogy szabályos választásokon le lehetne váltani a hatalomból, sokan egyfajta külföldi összeesküvés elméletekbe kapaszkodnak.
Ezek az elméletek egyébként nem sokáig élnek, inkább csak arra jók, hogy átmeneti kapaszkodót nyújtsanak azoknak, akik a hatalomváltásban reménykednek. Feltehetően most sincs ez másként, ám most Orbán Viktor is bekapcsolódott a „játékba”. Azzal ugyanis, amit – a hírek szerint – Kötcsén mondott. Azt állította hallgatóságának, hogy
Washington, Brüsszel és Berlin mesterkedik azon, hogy Magyarországon váltás legyen,
és persze erre a mondatra akár legyinthetnénk is, ha egyrészt nem bontanánk szét a megnevezetteket, másrészt nem emelnénk ide a német választási kampányban elhangzottakat.
De még mielőtt erre rátérnénk, álljon itt az egyik azon elméletek közül, amelyek a magyar miniszterelnök megbuktatását célozzák. Eszerint: a Fehér Házban már megszületett a döntés, váltásra van szükség Magyarországon. Paks2 megengedhetetlen lépése volt Orbánnak, amellyel semmilyen amerikai adminisztráció nem egyezhet ki, megbízhatatlan partner, ezért mennie kell. De mert
nincs olyan politikai formáció Magyarországon, amely képes lenne zavargásmentesen kormányozni, csakis belülről lehet végrehajtani a cserét.
Vagyis, így a teória, a Fidesznek kell hatalmon maradnia, de Orbán nélkül. A meseszövők kijelölték az utódot is, Varga Mihály személyében, miközben Orbán Viktort a köztársasági elnöki pozícióba katapultálják.
Eddig a történet, felelős ellenzéki politikusok terjesztik, talán saját tehetetlenségük ellenszereként. És mégis: beszélni kell róla. Nem azért, mintha fedné a valóságot, hanem mert a kialakult nemzetközi helyzet, azaz Orbán helye e térképen ezt indokolja. És itt térünk vissza a kormányfő kötcsei víziójához.
Hogy a megemlített városok közül Brüsszel, azaz az Európai Unió ellenséggé vált, az nem újdonság; régóta szerepel a „kik és hogyan legyenek az ellenségeink” című receptkönyvben. (Főleg azóta, amióta Orbán rájött: nyugodtan szembeszegülhet bármiiben az Uniónak, annak szabályzata szinte lehetetlenné teszi a politikai szankciókat .) Washington emlegetését sem tartanánk furcsának, ha nem történt volna meg tavaly a váltás; nem pusztán a demokraták leváltása és a republikánusok sikere, hanem magának Trumpnak a győzelme. Orbán, egyedüliként az európai vezetők közül, nyilvánította ki, hogy a kiszámíthatatlan Trump győzelmében reménykedik, és amikor ez bekövetkezett, joggal bízott abban, hogy az új amerikai elnök nem feledkezik meg gesztusáról és kimutatja háláját. Ez azonban mindeddig nem történt meg, sőt, olybá tűnik, a magyar miniszterelnök továbbra is hiába várja a meghívást a Fehér Házba. Azzal, hogy most Kötcsén még Orbán is megnevezte az ellenségek között Washingtont, maga is lényegében túllépett Trumpon;
olyan információk birtokában lehet, amelyek alapján arra a következtetésre juthatott, hogy ez a viszony nem javulhat meg a választásokig.
Következésképp: akár hozzá is juthattak olyan titkosszolgálati (?), vagy diplomáciai tájékoztatók, amelyek szerint őt már nem szívesen látják a kormányfői székben.
A harmadik megemlített jelképes városnév, Berlin sem teljesen új Orbán palettáján. A menekült-ügy jelentősen eltérő kezelése komoly, de nem mindig, sőt többnyire nem manifeszt ellentétet szült Merkel és Orbán között. Ezzel együtt, noha erről az éles különbségről lényegében minden politikai elemző nyíltan beszélt, a kancellár és a miniszterelnök közötti viszony a felszínen, a külvilág előtt az udvarias, diplomatikus formát öltötte. Most azonban, hogy a német választások előtti tévévitában nem pusztán a kihívó, szociáldemokrata Martin Schulz, hanem maga Merkel is, több ízben kitért Orbán negatív szerepére, ez az udvarias viszony végképp felbomlott. Persze el lehetne ezt annyival intézni, hogy választások előtt, kampányidőszakban az ilyen mondatokat nem kell figyelembe venni, most azonban ennél súlyosabb a helyzet. A Fidesz ugyanis, a Néppárt tagjaként, egy másik közösségnek is része, így
a Néppártban vezető szerepet játszó CDU (elnök: Angela Merkel) is az ellenségek közé soroltatott.
Ha tehát innen vizsgáljuk Orbán kötcsei megnyilatkozását, és mellé tesszük az ő eltávolításáról szóló víziókat, már nem is tűnik olyan valóságtól elrugaszkodottnak az egész. Ezzel együtt, meggyőződésünk, hogy bár ma Orbánt a nemzetközi politikai vezetők, a demokratikus országok vezetői szívesebben látnák a hatalom sáncain kívül, ebben tevőleges szerepet nem fognak vállalni. Annak ellenére sem, hogy számos ügyben akadályozza a közös fellépést, az előrehaladást, de a személye egyelőre olyan stabilitást biztosít számára Magyarországon, amellyel szemben kockázatos bármilyen akció végrehajtása. Orbán magát az európai középvezetők közé sorolván, a sajátjai között kétségtelenül hihetetlenül erős, ráadásul az egész magyar államgépezetet a saját szolgálatába állította.
Szóval, és ez egy üzenet a magyar ellenzéknek: az esetleges váltásért meg kell dolgozni, külföldről nem fogják Orbánt megbuktatni.
Inkább Magyarországot magára hagyják, például a kétsebességes Európa megvalósításával.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
