Minden határidő lejár egyszer; hiába próbált időt nyerni a magyar kormány az Európai Bíróságnak, a később csatlakozó Szlovákia társaságában beadott perrel, amellyel a belügyminiszterek tanácsának döntését akarta semmissé tenni, szerdán a várt eredmény született. Az EB elutasította a magyar keresetet.
Magyarország és Szlovákia egyébként 2015 decemberében támadta meg az Európai Bíróságon az Európai Tanács döntését, amely menekültek befogadására kötelezte volna. A per menetéről azóta nem sokat tudunk, de Ives Bot főtanácsnok július végén elmondta a véleményét a bíróság előtt. A véleményben Bot hét pontban írta le és utasította el a magyar és szlovák kormányok vádjait. Már akkor is azt tanácsolta a luxemburgi hivatalnak, hogy utasítsa el a keresetet.
A szakértők, nem csupán az említett főtanácsnok, korábban is ezt jósolták, sőt egyesek szerint az Orbán-kormány is tudhatta, hogy ez a döntés fog születni. Mint ahogy azt is, hogy a reakció mi lesz. Orbán, vagy a külügyminiszterré avanzsált Szijjártó előre jelezték, a kedvezőtlen döntést sem fogják elfogadni. A luxemburgi hírt hallva még erősebben fogalmazott Szijjártó: politikai döntésnek nevezte a határozatot, amellyel Magyarország semmiképp nem érthet egyet, és nem is fogja végrehajtani; ide továbbra se teheti be a lábát egyetlen menekült sem. (A belügyminiszterek 1294 menekült átmeneti elhelyezését írták elő…)
Meglehetősen bárdolatlanul fogalmazott a magyar miniszter – nyilatkozta Szijjártó Péter reagálásáról a Független Hírügynökségnek Valki László nemzetközi jogász.
De megteheti-e a kormány, hogy semmibe vesz egy bírósági a luxemburgi testület döntését?
Tulajdonképpen igen is, meg nem is. Amennyiben ezt az utat járjuk, akkor újabb kötelezettségszegési eljárást indítanak ellenünk. Ennek két fázisa van: az elsőben az Unió azt kéri a bíróságtól, hogy állapítsa meg az uniós jogsértést, és ebben ugye nem lehet kétségünk, hogy – ellenállás esetén – megállapítja, majd a második szakaszban kéri, hogy állapítson meg szankciót.
Meddig tarthat ez a folyamat?
Elhúzódhat a következő választásokig is, ami az Orbán-kormányt egy cseppet sem zavarja, tekintettel arra, hogy ők továbbra is itthonra játszanak.
Lehet persze, hogy csak a választások után, de a végén csak születik egy elmarasztaló döntés, nem?
Nézze, meglehetősen fel vannak most már gerjedve az unióban az ellen, amit a magyarok és a lengyelek csinálnak. Az örök ellenállás, a sorozatos kötelezettség szegés, jogsértés hozhatja el az atombombaként is emlegetett 7. cikkelyt, azaz a szavazati jog felfüggesztését.
Szijjártó Péter politikai döntésként aposztrofálta luxemburgi határozatot…
A bíróság egy hatvan oldalas nagyon precíz jogi szöveget alkotott, szó nincs politikai döntésről.
Mint ahogy egyébként a magyar beadvány is jogi szempontból alapos volt, azt akarta elérni, hogy a bíróság mondja ki: a belügyminisztereknek nem volt rá kompetenciájuk, hogy meghozzák a kvóták elosztásáról szóló döntésüket. Még azt is hozzátette a magyar fél a beadványhoz, hogy az elképzelés nem alkalmas a menekültválság megoldására.
Szijjártó Péter és általában a magyar kormány tagjai úgy nyilatkoznak: a szolidaritást ők másként értelmezik, sőt: ők értelmezik helyesen. Mi tagadás, ez egy olyan kifejezés, amit meglehetősen rugalmasan lehet használni…
Nem, ez nincs így. Vannak kifejezések, amelyeket tartalmaz az uniós alapszerződés, így például a szolidaritást is, a szerződés 3. cikkelyének 3. bekezdése. Ez épp olyan, mint a jogállamiság, vagy a demokrácia, amelyeket például a 2. cikkely tartalmaz. Azért vannak a különböző bírósági fórumok, uniós intézmények, hogy ha ezeket az elveket megsérti valaki, akkor arra felhívja a figyelmet, netán büntessen érte.
Említette, vagy hogy is fogalmazott: eléggé fel vannak gerjedve az uniós országok Magyarország ellen. Lehet-e ennek olyan következménye, hogy egyfajta karanténba zárják hazánkat?
Az Unió nem azzal a szándékkal jött létre, hogy végsőkig ellen- és szembenálló kormányokat tömörítsen. A szövetség célja épp az együttműködés, a közös célok és hang megtalálása. Éppen ezért a szerződést is az együttműködő országokra találták ki.
Többen úgy vélik, ez a most beindítandó harc is abba az irányba mutat, hogy Orbán ki akarja vezetni az országot az Európai Unióból. Ön szerint?
Nem tudom mi van Orbán fejében. Próbálok pozitívan hozzáállni, és azt gondolni, remélni, hogy ez a harc számára csak eszköz a belpolitikai csaták megnyeréséhez; ezek a szándékai mindig célba értek, az őt áhítattal követők éppen ezt várják tőle. Ő pedig azt akarná, ha béklyók nélkül politizálhatna itthon, de talán az EU-t ő se hagyná ott.
A magyar ellenzék választási jelszava már biztosan az: Orbán vagy Európa. Ezt csak úgy lehet élesre tölteni, ha elhitetik: a miniszterelnök valójában ott akarja hagyni az EU-t. És ha esze ágában sincs?
Nemcsak közgazdasági állítás, hanem közhit (kivéve a meggyőzhetetlen kormánypártiakat), hogy az EU pénzek nélkül nem lenne magyar gazdasági növekedés, hogy a beruházásokról ne is beszéljünk. Az már meg tény is, hogy a közvélemény-kutatások sorra mutatják ki: a magyarok nagy többsége EU-párti. Ez elemi életösztön, főleg a több százezer nyugaton dolgozónál és családtagjaiknál. Elég csapás nekik a Brexit meg a következménye, az ottani idegenellenesség.
Emiatt, első látásra, teljesen érthetetlen, hogy az Orbán-kormány miért hangol, sokszor cinikus pofátlansággal, Brüsszel ellen.
Mert ez csak a látszat. És mert felismerte, hogy az EU tehetetlen a rosszul viselkedő tagokkal szemben.
És az a gyanúm, hogy nem is akar tenni semmit.
Nézzük csak, Brüsszel szempontjából, mi lenne a legrosszabb magyarországi forgatókönyv! Ez egyébként nem újdonság, hasonlóképpen viszonyul a Nyugat-Balkán országaihoz is, ahol eltűri a stabilkráciákat. Tehát az olyan rezsimeket (például Vučić Szerbiája), amelyek ugyan aligha juthatnának be az igazi demokráciák nyugati klubjába, de még mindig sokkal tűrhetőbbek mint a káosz, a zavargások, netán polgárháború. Stabilkratákkal lehet tárgyalni, még ha egy kicsit szemlesütve is.
Zavargó államokba meg segélyszervezeteket, netán rendfenntartókat kell küldeni. Strapás. Akkor már inkább csorbuljon a jogállamiság, a sajtószabadság.
Ebbe a kategóriába küzdötte le magát Magyarország. Divatosan az EU beárazta az Orbán-kormány tevékenységét. Persze indulhatnak eljárások Budapesttel szemben, lehet akár pénzbüntetés is. De politikai akarat az Orbán-kormány elleni nemzetközi fellépésre nincs.
És ezt a magyar kormány is tudja. Tehát feszítheti a húrt, még az eddiginél is jobban. Ez viszont kényelmes körülményeket biztosít.
Az EU komolyabbat nem fog lépni. Legfeljebb szétesik a soha össze nem tartozott Visegrádi Csoport. Na és?
Csak a menekült ellenesség volt igazán közös bennük.
Minden jobb annál a verziónál, hogy Orbán elveszíti a választásokat (jelen pillanatban ez komolytalan feltételezés) és kitörnek a zavargások. Jön a CÖF, a kopaszok, a TV-székház ostromlói.
Emiatt az Orbán vagy Európa jelszó csak az első hallásra tűnik ütősnek, valójában még azok sem hiszik el, akik mondják, hát még azok, akiknek szánták.
A kvótaper elvesztése pedig muníció az újabb Brüsszel ellenes kampányhoz. Közben zöld kerekasztalok mellett elosztják a következő hétéves ciklus uniós pénzeit.
A 2006-os őszi tüntetésekről és utcai rendzavarásokról szóló beszámolóinknak az adja mostani apropóját, hogy az idei őszre is hasonló „csemegéket” ígérnek a politikusok.
Mint azt legutóbb megírtuk, az őszi politikai szezont Kövér László, majd Rogán Antal megszólalásai indították.
A Fidesz szerint a Soros-hálózat (sic!) utcai zavargásokat tervez. Az ellenzék sem maradt sokáig adós a válasszal, szerintük, ha lesznek zavargások, azok a Fideszhez köthetők, hiszen nekik érdekük, hogy adott esetben rendkívüli állapotot vezessenek be, és amennyiben érdekeik úgy kívánják, akár a jövő évi választás elhalasztására is sor kerülhet.
Ezúttal a 2006. szeptember 19-én történtek utáni napokkal folytatjuk a Független Hírügynökség egykori dokumentumai és beszámolói alapján készült sorozatot.
A Független Hírügynökség akkori anyagaiból átvett szó szerinti szövegeket kurzívval, azaz dőlt betűvel írjuk.
A szocialisták szerint a Fidesz hergelte a tömeget
2006. szeptember 19-én, tehát két nappal az őszödi beszéd rövid kivonatának nyilvánosságra kerülése után Steiner Pál, (MSZP), az V. kerület polgármestere nyílt levélben a Jobbiktól való elhatárolódásra szólította fel Rogán Antalt, a Fidesz V. kerületi elnökét, hogy nyilvánosan határolódjon el azoktól, akik az erőszakot gerjesztik.
Steiner Pál nyílt levelében azt írja, a híradások szerint hétfőn éjszaka a Szabadság téren a Fidesz V. kerületi elnökségének egyik tagja, a Belvárosi Polgári Szalon vezetője „hergelte” a tömeget az MTV székháza előtt, és „éljenezte a szolid forradalmat”. Emellett a Rogán Antalt az önkormányzati választásokon hivatalosan is támogató Jobbik is élére állt a zavargásoknak.
Az MSZP-s polgármester felszólította a Fidesz V. kerületi elnökét, hogy „nyilvánosan határolódjon el a erőszakot gerjesztő vezetőtársától és Jobbiktól”.
Rogán: viselkedjenek úgy, mintha vendégségbe mennének
Rogán Antal, a Fidesz V. kerületi elnöke arra kéri azokat, akik a Belvárosban demonstrálnak, hogy viselkedjenek úgy, mintha vendégségbe mennének. „A Belvárosban emberek élnek, akik féltik szeretteiket, és féltik lakásaikat, személyes vagyontárgyaikat” – hangsúlyozta Rogán Antal.
Gyurcsány: mintha egy forgatókönyv lett volna
Gyurcsány Ferenc szerint nem az volt a cél a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra hozatalával, hogy a pártból néhányan megbuktassák – erről a miniszterelnök beszélt az RTL Klub Akták című műsorában. Közölte: a párt ülésén a hangfelvételt technikusok készítik, és több ember kezén is átmegy. Egyvalaki hitványsága miatt azonban nem fog a pártja tagjaira gyanakodva nézni.
A miniszterelnök szerint a tüntetés nem a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra hozatala miatt alakult ki, hiszen már legalább két hónapja feszült volt a hangulat. Mintha egy forgatókönyv lett volna, csak az a végére – a köztévé székházának ostromára – kicsúszott az írók keze közül – fogalmazott a miniszterelnök.
A kormányfő beszélt arról is, hogy
döbbenetet érzett a hétfő éjszakai Szabadság téri események miatt,
és türelmetlenséget is, hogy a rendőrök mikor avatkoznak be. Azt a választ kapta a helyszíni parancsnoktól, hogy meg kellett várni a vidékről érkező erősítést, mert a Parlamentet nem lehet őrizet nélkül hagyni. Gyurcsány Ferenc egyébként két nagyon fontos utasításról tudott: hogy fegyvert nem szabad használni, és a televíziót meg kell védeni.
A kormányfő szerint a rendőrök hétfőn éjjel nyilvánvalóan kudarcot vallottak. Azonban ez a pillanat most még nem arról szól, hogy ki kell deríteni, mit rontottak el. Azt majd később, egy korrekt vizsgálatnak kell kiderítenie. Most mindenképpen bízni kell a rendőrökben, és nem szabad pálcát törni a fejük felett -közölte a kormányfő.
Gyurcsány Ferenc elmondta azt is, hogy kedd estére a rendőrök felhatalmazást kaptak arra: a legerősebb, leghatékonyabb és a törvény által megengedett valamennyi eszközzel biztosítsák és garantálják a rendet.
A miniszterelnök megismételte korábbi kijelentését: az elmúlt tíz év egyik legfontosabb felismerése volt a balatonőszödi beszéd. Végre valaki ki merte mondani, hogy változtatni kell, hiszen a politika az elmúlt években hazugságra épült és ennek a választások előtti másfél évben részesei voltak ők is, mert nem tudtak kitörni – mondta a kormányfő.
Salgótarjáni tüntetők: Vesszen Gyurcsány! Nem leszünk kis Moszkva!
A Független Hírügynökség aznap arról is beszámolt, hogy mintegy 300-400 ember tüntetett Salgótarján belvárosában.
A résztvevők sms-ben értesítették egymást a Gyurcsány-kormány ellen szervezett tiltakozó megmozdulásról, a helyiek mellett a közeli Bátonyterenyéről és a környező falvakból is érkeztek – tudta meg a Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója.
A Fidesz közleményben határolódott el a rendezvénytől. Délután a megyei pártelnök, Becsó Zsolt a helyi kereskedelmi rádión keresztül közleményben arra kérte híveiket, hogy ne menjenek ki a térre, s ne üljenek fel provokációknak.
A tüntetők közül sokan családosan érkeztek. A tömegben néhányan a „Gyurcsány, le vele! Elkúrtad!” és a „Vesszen Gyurcsány! Nem leszünk Kis Moszkva!” szöveget skandálták. Többen azonban csillapítani próbálták a városon többször átvonuló tüntetőket. A résztvevők hazafias dalokat énekeltek, s tettek egy sétát megemlékezésként a megyeháza előtti téren, ahol 1956-ban a tüntetőkre sortüzet nyitottak.
Hírünk a világban
2006. szeptember 20-án, szerdán olasz lapszemlével nyitott a Független Hírügynökség.
Mint akkor írtuk, igazi „nagyágyút” küldött Budapestre a Repubblica című országos napilap. A szerdai szám az egyik kiemelkedő újságírójuk, Leonardo Coen helyszíni jelentését közli a kedd esti fél hatos helyzetről, a Parlament elől. A személyes hangú, színes, történelmi leckékkel – és apró tévedésekkel – tűzdelt beszámoló az előzményeket összefoglalva úgy fogalmaz, hogy az összecsapásokat
„a szélsőjobb fekete csapatai, valamint kisebb szkinhed- és huligáncsoportok” vezették.
A tudósító ismerteti, mi történt 56-ban a Kossuth téren, majd megjegyzi:
„A jobboldali militánsok és populista-nacionalista szimpatizánsok tudják, hogyan lovagolják meg ezeket a mélyben gyökerező érzéseket. Nemcsak a szent trikolórt lengetik, hanem az adók és a megszorítások riasztó kísértetét is.” Megemlíti, hogy a jelszavak között antiglobalista és multiellenesek is elhangzottak, majd azt találgatja, kinek állt érdekében a felvétel kiszivárogtatása, és miért várt öt hónapig, amíg átadta a közrádiónak. A szocialisták belső ellenzékének, vagy az szdsznek, amely a kommunizmus alatt lényegében az egyetlen ellenzék volt? – teszi fel a kérdést a Repubblica tudósítója a mai számban.
A lap online változata viszont kommentár nélkül, tényszerű beszámolót közöl a budapesti éjjeli összecsapásokról.
A Corriere delle Sera szintén országos napilap honlapján több részlet olvasható Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéből. A tegnap éjjeli eseményeket ismertető cikk külön bekezdést szentel a vandál cselekedeteknek.
Megemlíti, hogy a magyar költségvetési hiány a legmagasabb az Unióban, majd Kovács László adóügyi biztost idézi, aki szerint a zavargások veszélyeztetik „az ország jövőjét és egyensúlyát.”
Gyurcsány és Sólyom közös nyilatkozata
A köztársasági elnök és a miniszterelnök közös nyilatkozatban értékelte a kedd esti eseményeket. Az erőszakot mindketten elítélték, s közölték, hogy a tüntetésen történtekért mindig az esemény szervezője a felelős. A közös nyilatkozat léte és szövege azért is érdekes, mert már akkor is érezhető volt Gyurcsány Ferenc és Sólyom László között egyfajta feszültség. Ekkor még azonban mindketten felül tudtak emelkedni személyes indíttatásukon. Közös közleményük így hangzott:
„A tegnap esti és a ma hajnali erőszakos események tükrében különösen fontosnak és időszerűnek tartjuk megerősíteni a köztársasági elnök tegnapi kijelentését, amely szerint minden tömegrendezvény szervezőinek mérlegelnie kell, hogy a saját rendezőik és a rendőrség képesek-e biztosítani, hogy a résztvevők nem lépik át a törvényesség határát. Figyelmeztetünk arra is, hogy az
erőszakot tétlenül vagy egyetértéssel szemlélő tüntetők maguk is felelősséget viselnek.
Természetesen a békés gyülekezés és a szabad véleménynyilvánítás jogát mindenki az Alkotmány szerint gyakorolhatja.
Az Országgyűlés tegnapi politikai nyilatkozatának tükrében is felszólítjuk a tömegrendezvények szervezőit és résztvevőit, hogy felelősségük tudatában cselekedjenek, és tegyenek meg mindent az ország békességének és az emberek nyugalmának megőrzéséért.
A pápa aggódik a magyarországi történések miatt
XVI. Benedek pápa szerdai általános kihallgatásán a Vatikánnál magyarul is üdvözölte a híveket és azt mondta: igazságos és békés megoldásért imádkozik, és nyugtalansággal figyeli a Magyarországon történteket.
A katolikus egyházfő azért is imádkozik, hogy minden párt rátaláljon a magyarországi krízis békés megoldására.
Orbán Sólyomnál járt
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerdán délután a Sándor palotában tárgyalt Sólyom Lászlóval – értesült a Független Hírügynökség. A találkozót az államfővel a politikus kezdeményezte. Annak részleteiről egyelőre nem szivárgott ki hír, de Orbán Viktor délután nemzetközi sajtótájékoztatót tart.
Tomcat őrizetben
A rendőrök őrizetbe vették az a férfit, aki kedden hajnalban részt vett a Szabadság téri Szovjet emlékmű megrongálásában. A Nemzeti Nyomozó Iroda tájékoztatása szerint a gyanúsítottat kedden este, XI. kerületi lakásán fogták el, több társát pedig azonosították, de őrizetbe még nem vették őket. A férfivel szemben a rongáláson kívül csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt is vizsgálódik a Fővárosi Nyomozó Főügyész.
A Független Hírügynökség értesülése szerint a gyanúsított a Tomcat néven ismert blogger, internetes pólóboltos.
Tízezren a Kossuth téren, rendőrök védik az MSZP székházát
Körülbelül 10 ezer ember tüntet a Kossuth téren. Az Országház épülete előtt körülbelül 200 rohamrendőr áll sorfalat. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint békésen tüntetnek az emberek, folyamatosak a beszédek.
A Köztársaság téren nincs tömeg, de körülbelül 100 rohamrendőr készenlétben áll az MSZP-székházzal szembeni parkban. A székházat továbbra is kordon veszi körbe. A Magyar Rádió épületénél is több mint 100 rohamrendőr van, tömeg nincs, a rádió székházát kordonnal is próbálják védeni.
A Szabadság tér továbbra is hermetikusan le van zárva,
külön rendőri csoport veszi körbe a Magyar Televízió székházát. A Blaha Lujza téren egyelőre nem látni rendőröket, az MDF ottani kampánysátránál sem.
Lefújta a szombatra tervezett nagygyűlést a Fidesz
Szeptember 21-én, csütörtökön kiderült, hogy mégsem tartja meg budapesti nagygyűlését szombaton a Fidesz. Kövér László választmányi elnök közlése szerint erről csütörtökön, egyhangúlag döntött a párt elnöksége
Azért döntöttek így, mert számukra egyértelművé vált: a kormány nem tudja, de nem is akarja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az emberek gyakorolhassák alapvető jogukat, a békés gyülekezéshez való jogot – mondta Kövér László.
A fideszes politikus hivatkozott Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter levelére, amelyben Orbán Viktor Fidesz-elnököt arról tájékoztatja, hogy
az elmúlt napok rendzavarásait pár száz, illetve pár ezer, a rendőrség előtt jól ismert bűnöző szervezi, irányítja.
Ezt a pár száz embert nem képes féken tartani a rendőrség – fogalmazott Kövér László, aki szerint ezzel az állampolgároknak a jogállamba vetett hitét csorbítja a kormány. A Fidesz politikusa elmondta még: pártjukat arról is tájékoztatta a kormány, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal információi szerint robbantásos merénylet sem zárható ki szombaton.
A Fidesz egyébként úgy véli: a kormány érdekeit szolgálják a napok óta tartó fővárosi zavargások, azokért továbbra is a legnagyobb ellenzéki pártot akarják ugyanis felelőssé tenni.
Gazdák érkeztek a Kossuth térre, sátrakkal és traktorokkal
Újra folyamatosan nő a tüntetők száma a fővárosi Kossuth téren. Csütörtök délután 3 óra után 250-300 békés demonstráló volt a Parlament előtt füves területen, délelőtt még körülbelül 100 volt a számuk. A parkolót egyelőre nem nyitották meg, oda nem mehetnek be demonstrálók.
Időközben megérkezett a térre a gazdák első csoportja, traktorokkal. Körülbelül 10-15 emberről van szó, akik sátrakat állítottak fel. Több rekesz
ásványvizet, kenyeret és gyümölcsöt hoztak is magukkal,
ezeket a tüntetők között osztják szét. Csütörtök reggelhez képest egyelőre nem nőtt a rendőrök száma, még mindig körülbelül 30-an vannak a Parlament előtt – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
Műtéteket kellett elhalasztani a zavargások miatt
Az elmúlt napok zavargásai miatt műtéteket kellett elhalasztani a Péterfy Sándor utcai Kórházban – tudta meg az intézmény traumatológiai osztályvezető főorvosától csütörtökön a Független Hírügynökség. Dr. Feczkó József elmondta: naponta 7-8, úgynevezett tervezhető műtétre váró beteg nevét kell várólistára tenni.
A Péterfy Sándor utcai Kórház baleseti sebészetének osztályvezető főorvosa elmondta: az úgynevezett elektív, azaz halasztható műtétekre váró betegek átcsoportosítására azért van szükség, mert a kórház baleseti sebészete jelenleg csak az azonnali ellátásra szoruló sérülteket tudja fogadni.
Azok a betegek, akiknél a mostanra tervezett műtéteket el kellett halasztani, a várólista élére kerülnek. Amint normalizálódik a helyzet, haladéktalanul elvégzik náluk a szükséges beavatkozásokat. Ezek elsősorban olyan csontkorrekciós műtétek, amelyek elhalasztása nem okoz súlyos problémát – tette hozzá a főorvos.
A Fehér Ház megrótta Gyurcsányt
A Fehér Ház megrótta a magyar miniszterelnököt csütörtökön. Dana Perino szóvivő ezt újságíróknak mondta el, amikor George Bush elnökkel együtt Floridába utazott, egy politikai rendezvényre.
A szóvivőnő úgy fogalmazott, hogy „természetesen
nem szabad hazudni a népnek, sem demokratikus államban, sem másutt.
Az egész ügyben a magyar népnek kell kinyilvánítania a véleményét, a rendelkezésére álló demokratikus eljárások révén. Úgy tudom, most éppen ezt teszik, akik erőszakmentesen reagálnak”.
A szóvivő kifejezte reményét, hogy a magyar állampolgárok továbbra is ezt teszik majd. „De ez persze a magyar nép dolga és joga”, tette hozzá.
Tömeg van, rendbontás nincs a Kossuth téren
Csütörtök este 10 órára körülbelül 10 ezerre nőtt a Kossuth téren, a Parlament előtt demonstrálók száma. Az egymást váltó szónokok Gyurcsány Ferenc távozását követelik,
ezt a tömeg zászlólengetéssel üdvözli. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítói szerint rendbontás nincs a téren.
A jelek szerint a tüntetés csütörtökön már kevésbé érdekelte a világsajtót, nincsenek ott a Parlament előtt azok a külföldi tv-s stábok, amelyekkel az előző napokban rendszeresen lehetett találkozni.
Magyarország a Balkánra sodródik, ha folytatja külön utas Európa-politikáját – ezt Csáky Pál szlovákiai EP-képviselő mondta a HírTV Newsroom című műsorában.
Csáky szerencsétlennek nevezte azt, hogy a szlovák és a magyar kormány az Európai Bírósághoz fordult a kvótaügy kapcsán.
A néppárti politikus szerint a szeptemberi parlamenti választások után Németország is vázolja új Európa-politikáját, és Magyarország eddigi szövetségesei,
a visegrádi négyek könnyen hátat fordíthatnak neki.
Csáky Pál úgy véli, hibát követ el a magyar kormány, ha illúziókat kerget a szlovák vagy a cseh kormányokkal szemben.
„Az az álom, amiről Budapesten gyakran beszélnek, hogy van egy visegrádi négyek, amely az életünket és vérünket egymásért elven működik, ez soha nem volt és soha nem lesz.
A szlovák kormány és a cseh kormány mindig a német elvárásoknak megfelelően fog viselkedni.
És ha az elkövetkezendő időszakban egy ilyen kérdés az élére áll, akkor biztos, hogy a visegrádi négyek néhány perc alatt nagyon komoly sérelmet szenvednek” – fogalmazott a politikus.
A marosvásárhelyi katolikus gimnázium működésének felfüggesztése miatt berendelték a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Románia magyarországi nagykövetét.
Magyar Levente, a tárca parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta: a nagykövettel azt közölték, megdöbbenéssel állnak azelőtt, hogy Szijjártó Péter miniszter bukaresti látogatása után egy nappal a román hatóságok egyértelművé tették, hogy a marosvásárhelyi katolikus gimnázium működését felfüggesztik.
Magyarország ezt
a katolikus egyház, a magyar kisebbségek, a gyermekek, a családok és a romániai restitúciós folyamat elleni támadásnak értékeli
– közölte.
Az államtitkár elmondta: a kormány úgy döntött, határozatlan ideig felfüggeszti Románia különböző nemzetközi szervezetekbe, például az OECD-be való jelentkezésének támogatását.
Az MSZP szerint Magyarország tovább gyengül az Unióban. A Jobbik felháborítónak tartja a bírósági döntést. A DK úgy véli, Orbán Viktor majd erre az ítéletre hivatkozik, amikor kilépteti az országot az EU-ból. Az LMP szerint hiszti, amit a kormány művelt, a Párbeszéd szerint félreértették az uniós jogot. A Liberálisok a kormány vereségeként értékelték a döntést.
Az MSZP közleménye szerint „Orbán hazardírozott és vesztett”. Azt írják, mindegy, Szijjártó Péter mit hazudozik a magyar emberek és Európa megvédéséről, a lényeg, hogy az ítélet nyomán Magyarország tovább gyengül az unióban. Ezt pedig
a magyar családok fogják megszenvedni, nekik jut majd kevesebb uniós támogatás Orbánék politizálása miatt.
A párt szerint Orbán Viktor hazug háborút indított Európa ellen 1294 menekült miatt. Azt írják: „Orbán Viktor és a Fidesz-kormány az elmúlt években több mint húszezer gazdasági migránst fogadott be ellenőrizetlenül – miközben a csapból is a menekültellenes propaganda folyt. Tették ezt azért a 100 milliárd forintért”, amennyit ők fizettek a letelepedési kötvényekért.
Az MSZP szerint
Magyarország jövőjét nem a bevándorlás, hanem „a történelmi léptékű kivándorlás” fenyegeti:
több mint 600 ezer magyar menekült nyugatra, és még kétszer ennyien tervezik, hogy követik őket.
A Jobbik véleményét Mirkóczki Ádám szóvivő ismertette sajtótájékoztatón. Szerinte az élet a pártját igazolta, éppen ezért ismételten benyújtották a parlament elé a Fidesz által többször elutasított, viszont a betelepítés minden formáját kizáró alaptörvény-módosító javaslatukat.
Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta a Jobbik álláspontját az elvesztett kvótaperrel kapcsoltban;
elutasítják és felháborítónak tartják az Európai Bíróság mai döntését.
A Demokratikus Koalíció úgy véli, a kormány egy tudatos terv részeként veszítette el a kvótapert, mert
Orbán Viktor erre az ítéletre fog hivatkozni, amikor majd bejelenti, hogy Magyarország kilép az Európai Unióból
– mondta Gréczy Zsolt szóvivő.
Úgy fogalmazott: az évek óta tartó EU-ellenes plakátkampány, az „állítsuk meg Brüsszelt!-ezés” és a sorosozás is a kilépést készítette elő. Szerinte a miniszterelnök a következő hónapokban is azt fogja mondani, hogy az „egész EU csak egy Soros-szervezet”, amely semmi mást nem akar, csak a magyar szuverenitáson átgyalogolva migránsok millióit telepíteni az országba.
Az Együtt politikusa, Hajdu Nóra azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy „az elmúlt két napban két nagy pofont is kapott Orbán Viktor és kormánya” – a bírósági ítélet mellett a Juncker-levelet említette. Szerinte mindkettő súlyos állításokat fogalmaz meg.
Úgy fogalmazott:
az Európai Bíróság ítélete egyértelműen mutatja Orbán Viktor és kormánya Európa-politikájának a kudarcát.
Hajdu Nóra szerint ez tragikus Magyarország számára is. Arról is beszélt, hogy míg a kormány politikai döntésről beszél, valójában jogi állásfoglalás született, és „úgy tűnik, a kormány már nem tudja a jogállami működést hova tenni.”
Az Orbán-kormány részéről „a szájkarate mellett” az érdekérvényesítés már a nullával egyenlő.
Az LMP részéről Demeter Márta
hisztinek nevezte, amit a magyar kormány az elmúlt másfél évben az üggyel kapcsolatban művelt.
A következőket mondta: az a kormány tette ezt, amely a letelepedési kötvény által húszezer embert engedett be Magyarországra és a schengeni övezetbe, bármiféle érdemi ellenőrzés nélkül.
Hadházy Ákos, a párt társelnöke pedig a fuhu.hu-nak kijelentette: egyértelműen be kell tartani a döntést, hiszen az Alaptörvényben is az szerepel, hogy az Európai Bíróság ítéleteit el kell fogadni.
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője közleményében írta: egyértelmű döntés született, a kormány félreértette az eljárást és az uniós jogot is. A határozat szerinte világos: az EU- s szolidaritást komolyan kell venni, részt kell venni a közös, európai megoldás kidolgozásában és végrehajtásában.
A párt szerint
a döntés elutasítása az EU-tagság megkérdőjelezését jelentené,
így végleg elszigetelné és az Unióban zajló folyamatokon kívül helyezné Magyarországot. Azt is írják: az 1294 menedékkérelem elbírálása semmiféle nehézséget nem jelent a magyar hatóságoknak.
A Magyar Liberális Párt a kormány vereségeként értékelte, hogy az Európai Bíróság elutasította a magyar és szlovák keresetet. Szentiványi István szerint a döntés várható volt.
Az elmúlt két évben tévúton járt a kormány menekültpolitikája,
értelmetlen kampányokba hajszolta bele az országot és egy értelmetlen népszavazást írt ki az ügyben. Szerinte Magyarország nem kerülheti meg a kötelességét, mert azzal akár uniós tagságát is veszélybe sodorja.
A Fidesz pártcsaládja is elvárja, hogy minden ország tartsa be az Európai Bíróság ítéletét – közölte Manfred Weber frakcióvezető. Az ellenzéki pártok üdvözölték a kvótaper ítéletét. A bizottság illetékes biztosa további lépéseket helyezett kilátásba.
Az Európai Néppárt (EPP) elvárja, hogy minden uniós tagállam tartsa tiszteletben és hajtsa végre az Európai Bíróság kvótaügyben hozott döntését – közölte Manfred Weber, a Fideszt is soraiban tudó párt európai parlamenti frakcióvezetője.
Közleményében Weber kiemelte, hogy az ítélet megnyithatja az utat a közös uniós bevándorláspolitika előtt, esély nyílik a „sebek begyógyítására” az EU-ban.
Weber szerint a migrációs válság hosszú távú megoldása érdekében minden félnek készen kell állnia a kompromisszumra,
„a szolidaritás nem egyirányú utca”.
Az ellenzéki képviselők üdvözölték az ítéletet és annak betartását követelik. Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető hangsúlyozta, Magyarországnak és Szlovákiának eleget kell tennie kötelezettségeinek, meg kell kezdeniük a rájuk jutó néhány száz menedékkérő áthelyezését.
Ha nem így tesznek, büntetést kell kiszabni rájuk –
fűzte hozzá. Szégyen, hogy Orbán Viktor további pénzt követel az EU-tól egy értelmetlen fal felállítására, miközben nem tesz eleget az uniós tagsággal járó kötelezettségeknek – így Pittella.
Mások mellett Claude Moraes, az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának (LIBE) szociáldemokrata elnöke és Ska Keller zöldpárti társelnök is üdvözölte a bírósági döntést, kiemelve, hogy nem lehet tovább halogatni a görögországi és olaszországi transzfereket.
Az ítélet után nem maradt több kifogás,
az Európai Bizottságnak folytatnia kell a Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen kezdett kötelezettségszegési eljárásokat, amiért nem teljesítik a rájuk eső feladatot – fogalmazott Keller.
Alapvetően fontos, hogy minden tagállam, különösen Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság, valamint a kvótáikat még nem teljes körűen teljesítő tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket az összes jogosult kérelmező áthelyezésére – jelentette ki brüsszeli sajtótájékoztatóján Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős biztos szerdán.
A tagállamok áthelyezési kötelezettsége nem szűnik meg,
az áthelyezésről szóló tanácsi határozatokat a szeptember 26-áig Görögországba vagy Olaszországba érkező valamennyi jogosult személlyel kapcsolatban alkalmazni kell – mondta a biztos.
Ha egyes tagállamok nem változtatják meg a kvóták szerinti befogadással kapcsolatos álláspontjukat, akkor az ellenük indított kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába léphet, heteken belül az uniós bíróság elé kerülhet az ügy – mondta Avramopulosz.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a kvótaperben hozott döntés veszélyezteti Európa biztonságát és jövőjét.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Szijjártó Trócsányi László igazságügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatót azután, hogy az Európai Bíróság elutasította a kvótaügyben Magyarország és Szlovákia keresetét, azaz Magyarországnak be kell fogadnia 1294 menekültet.
Szijjártó Péter azt mondta: a magyar kormány szerint „felháborító és felelőtlen a döntés”, amely „veszélyezteti Európa biztonságát és jövőjét”, valamint „ellentétes az európai nemzetek jövőjével és érdekével”. Szerinte politikai döntés született, nem jogi és szakmai,
„a politika megerőszakolta az európai jogot és európai értékeket.”
Szijjártó szerint a bizottságnak nincs fennhatósága az európai nemzetek felett. Azt is mondta: itt lenne az ideje, hogy a kvótát az EU átadja a múltnak, ez szerinte sikertelen válasz volt.
A külügyminiszter arról is beszélt, hogy ha tovább erőlteti a bizottság a kötelező betelepítést, akkor a magyar kormány minden ilyen döntés ellen a jövőben is harcolni fog. Ahogy fogalmazott:
az igazi csata csak most kezdődik el.
Szerinte az Európai Bizottságnak a védekezést kellene támogatni, de, ahogy fogalmazott Juncker leveléből is az látszik, hogy az EB csak a bevándorlók befogadását támogatja.
Trócsányi László arról beszélt, hogy
közel 20 hónapos jogi csatározás vége után újabbak előtt áll a magyar kormány.
Szerinte elhibázott politikai döntés született, és a bizottság megsérti a védekezéshez való jogot. Arról is beszélt, hogy a magyar kormány az európai szolidaritás talaján áll, de a szolidaritás értelmezésére szerinte tág tér van.
Trócsányi arról is beszélt, hogy a határozatnak a bizottság a nyertese, és ezzel felborul az intézményi egyensúly. Bejelentette, hogy a kormány a további csatához „minden jogi eszközt” igénybe vesz.
Szijjártó Péter azt is mondta: Orbán Viktor szava parancs, Magyarország egyetlen embert sem fogad be, amíg a jelenlegi kormány hatalmon van.
éppen akkor, amikor a magyar kormány kiadta az azeri baltás gyilkost, aki egy örmény katonatársát ölte meg. A budapesti bankszámla névleges tulajdonosát, egy offshore céget 2015-ben felszámolták; azt egyelőre nem tudni, mi lett az ideküldött pénz sorsa.
Az Európai Bíróság most hozott ítélete kötelező Magyarországra és Szlovákiára nézve. Ellenszegülés esetén kötelezettségszegési eljárást következhet, pénzbírsággal. Ha a kormány ennek se tesz eleget, az EU jogi eszközei véget érnek.
Az Európai Bíróság teljes egészében elutasította a magyar és szlovák kormány keresetét a menekültkvóták ügyében. A közösségi normák szerint
az EB ítéletei kötelezőek a tagországokra.
Mint azt korábban megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök nyáron az ítélet elutasítását helyezte kilátásba.
Ebben az esetben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, amelynek vége eurótízmilliókban mérhető pénzbírság lehet. Sőt, mint azt a Bruxinfo írta korábban,
féléves rendszerességű periodikus bírság is járhat az egyösszegű büntetés mellé, ami addig ismétlődik, amíg a kormány nem tesz eleget a bírósági ítéletnek.
Ha a tagállam ezzel is szembeszegül, az EU jogi eszközei véget érnek, az ügy átkerül a bizottság asztalára, és politikai sínen halad tovább. Erre egyébként még nem volt példa az unióban.
Jelenleg arra még nem látszik a válasz, hogy a gyakorlatban mi lesz az ítélet következménye, mert ez annak a határozatnak része, aminek határideje szeptember 26-án lejár. Az eddig érkezett menekültek közül kell az unión belül összesen 120 ezer menekültet átvenni, Magyarországnak 1294-et.
A két évvel ezelőtti határozat végrehajtása lényegében meghiúsult:
mindössze 7806 embert vettek át egyes tagországok, és alig 21500 menedékkérő ügye van folyamatban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
