Újabb rekordot döntött Károly brit trónörökös: vasárnaptól ő az angol-brit monarchia történetének leghosszabb ideje szolgáló walesi hercege.
Károlynak édesanyja, II. Erzsébet királynő adományozta a walesi herceg címét 1958. július 26-án. Az azóta e cím birtokosaként eltöltött
59 évvel, egy hónappal és 15 nappal Károly megdöntötte ükapja, VII. Eduárd rekordját.
Eduárd, aki édesanyja, Viktória királynő halála után, 1901. január 22-én lépett trónra, 59 évet, egy hónapot és 14 napot töltött walesi hercegként.
Károly hercegnek ráadásul ez már a második korrekordja: kilenc évvel ezelőtt, 2008-ban ő lett az első walesi herceg, aki nem uralkodóként érte meg 60. születésnapját. Ez is komoly rekord volt, azt a hagyományt ugyanis, hogy az angol trón mindenkori első számú várományosát a walesi hercegi cím illeti meg, az Arany János által is megénekelt I. Eduárd király honosította meg 1301-ben.
Károly, aki novemberben ünnepli 69. születésnapját, 2013 novemberében megdöntötte a brit trónörökösi korrekordot is. Ez addig IV. Vilmos királyé volt, aki 64 esztendősen, 1830 júniusában léphetett trónra.
A 91 esztendős II. Erzsébet királynő 65 éve az Egyesült Királyság uralkodója.
Ő a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő ezen a trónon.
A királynő az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját már 2015. szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal.
II. Erzsébet első miniszterelnöke az eddigi tizenhárom közül Winston Churchill, a világháborús győző volt. Az utóbbi húsz év négy brit miniszterelnöke közül három – Tony Blair, David Cameron és a jelenlegi kormányfő, Theresa May – már a királynő trónra lépése után született, és a Blairt követő Gordon Brown sem volt még egyéves, amikor Erzsébet nem egészen 26 évesen, 56 esztendős korában elhunyt édesapja, VI. György király halálának pillanatában, 1952. február 6-án trónra lépett.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta egy konferencián, hogy a kormány munkaerő-importra készül, mert 60 ezer álláshely betöltetlen.
Az a kormány tehát, amely két éve még azt írta óriásplakátra, hogy „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!”, most több tízezer szerbet, ukránt, és határon túli magyart szeretne a magyar munkahelyekre csábítani. Ez egyenes következménye annak, hogy a Fidesz nem becsülte meg a magyar munkaerőt.
A Demokratikus Koalíció szerint nem alacsony bérigényű munkaerő-importra, hanem béremelésre van szükség! A DK szerint a magyar munkaerő kivándorlására nem az a megoldás, hogy a környező országokból még olcsóbb munkaerőt importálunk, hanem az, hogy végre megbecsüljük az itthon boldogulni akaró magyarokat!
Graydon Carter, a Vanity Fair című magazin főszerkesztője 25 év után távozik a lap éléről.
A 68 éves, kanadai születésű Carter távozásával amerikai sajtóvélemények szerint egy korszak zárul le az amerikai sajtó történetében. A korábban is népszerű és keresett Vanity Fair az ő vezetése alatt lett fontos társadalmi kérdésekkel is foglalkozó és átfogó oknyomozó riportokat is közlő tekintélyes folyóirat. A hírességek, koronás fők és szupergazdagok élete mellett hosszas elemző riportokat is közölt, például az iraki és az afganisztáni háborúról, vagy a newtoni Sandy Hook általános iskolában 2012-ben történt és egész Amerikát megrázó lövöldözésről.
A lapban a tavalyi elnökválasztás – illetve már a kampány – óta markáns Trump-ellenes írások jelentek meg. Carter már a nyolcvanas években Trump ádáz ellenfele volt, amikor még a mostani elnök a New York-i mágnás Fred Trump fiaként a Fehér Ház közelében sem volt. Carter a Spy magazinban már akkor „apró ujjú tuskónak” nevezte Trumpot.
Carter honosította meg az évente külön lapszámként megjelenő hollywoodi filmmellékletet,
valamint az amerikai társadalmi és kulturális élet egyik fontos eseményévé vált, évente megrendezett Vanity Fair-estélyt az Oscar-gála után. A főszerkesztő a riporterek mellett a legkiválóbb amerikai írókat kérte fel szerzőnek és állandó munkatársa volt a világhírű fotós, Annie Leibowitz is.
„A lap az ő érdeklődését és szenvedélyeit tükrözte” – nyilatkozta róla az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) David Remnick, a The New Yorker című hetilap főszerkesztője. A The New York Times pénteken külön portrét szentelt Carternek, aki Ottawában született, és sírásóként dolgozott, mielőtt az Egyesült Államokba költözött és a Time magazin munkatársa lett.
A Vanity Fair a hírességek életében és a politikai életben is nem egyszer elsőként írt meg történeteket:
2005-ben például címlapon volt és először ebben a lapban beszélt válásáról Jennifer Aniston színésznő,
majd ezt követően a Vanity Fair publikálta először, hogy Mark Felt, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársa volt az az addig csak Mély Torokként ismert ember, akinek kiszivárogtatásai végül is a néhai Richard Nixon elnök bukásához vezettek.
A 2001. szeptember 11-i terrormerényletek után a lap erőteljesebben fordult a politika világa felé és Graydon Carter havonta írt jegyzetei is politikai állásfoglalásairól váltak ismertté.
A visszavonuló Graydon Carter úgy nyilatkozott, hogy fél évre Dél-Franciaországba megy nyaralni, és csak aztán tér majd vissza az Egyesült Államokba, de nem árulta el, hogy az után mire készül.
Az Együtt és a Párbeszéd felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához a Fővárosi Választási Bizottság határozatával szemben, mivel az elutasította a két párt Római-parti mobilgát elleni budapesti népszavazási kezdeményezésének hitelesítését.
A népszavazáson az Együtt és a Párbeszéd a gát nyomvonaláról szóló áprilisi fővárosi közgyűlési határozatnak hatályon kívül helyezéséről kérdezné az embereket. A Fővárosi Választási Bizottság hivatkozása szerint a gát nyomvonalát az egyes fővárosi beruházások egyszerűsítéséről és gyorsításáról szóló 2015-ös törvény rögzíti, ezért az nem a Fővárosi Közgyűlés hatásköre.
A felülvizsgálati kérelemben a kezdeményezők felhívják a figyelmet, hogy a fővárosi beruházások egyszerűsítéséről és gyorsításáról szóló törvény FVB által hivatkozott szabálya nem hatásköri szabály, hanem a törvény hatályát határozza meg. Nem teremt semmilyen kötelezettséget, hanem arról szól, hogy a törvényben foglalt szabályokat milyen feltételek fennállása esetén kell alkalmazni. Azaz nem jelöli ki a Fővárosi Önkormányzat számára, hogy milyen nyomvonalon valósíthat meg árvízvédelmi beruházást, csak a parti nyomvonal számára a beszerzések és a hatósági eljárásokra vonatkozóan az általános szabályoktól eltérő, speciális eljárásokat biztosít.
Az Együtt és a Párbeszéd beadványa rámutat továbbá arra, hogy a Fővárosi Választási Bizottság határozata önellentmondást tartalmaz. A hitelesíteni kért kérdés egy olyan határozat hatályon kívül helyezését javasolja, amelyet a Fővárosi Közgyűlés meghozott. A Fővárosi Választási Bizottság határozata szerint ezt a határozatot a Közgyűlésnek nincs hatásköre hatályon kívül helyezni, amiből következik, hogy a határozatot elfogadni sem lett volna hatásköre. Amennyiben a Kúria az Együtt és a Párbeszéd kérelmével szemben a Fővárosi Választási Bizottság álláspontját erősítené meg, abból az következne, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek elfogadni sem volt hatásköre a népszavazás útján hatályon kívül helyezni kívánt határozatot.
A Kúriának 30 napja van dönteni a beadványról,
az aláírásgyűjtést így előreláthatólag október közepén tudja elkezdeni az Együtt és a Párbeszéd.
A kampányra történő felkészülés keretében utcán kitelepüléseken és az interneten előregisztrációra van lehetőség, amelynek keretében már több mint 5000 budapesti jelezte, hogy alá fogja írni az íveket, illetve segíteni fog a gyűjtésben.
A Greenpeace megrendelésére készült, múlt héten bemutatott közvélemény-kutatást szerint a budapestiek alig 19 százaléka támogatja a Tarlós István és a Fidesz által erőltetett parti mobilgátat, 58 százalékuk pedig határozottan elutasítja. A budapestiek 11 százaléka fogadja el, hogy ebben a kérdésben a Fővárosi Közgyűlés önállóan döntsön, 57 százalékuk viszont népszavazást szeretne. Erre az egyetlen lehetőséget az Együtt és a Párbeszéd közös népszavazási kezdeményezése jelenti.
Jó reggelt, mindenkinek! Ma szombat van, Ádám napja. A legtöbb Ádám nem ma ünnepli a névnapját, de ettől még gondolhatunk rájuk szeretettel. Már itt is van a friss, ropogós lapszemle.
Lassan kúsznak fel a fogyasztói árak
Augusztusban a várakozásokat kissé meghaladó mértékben, 2,6 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szintet – olvasható a Népszavában.
Az érték júliusban még csak 2,1 százalékra rúgott. Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője az okok közül a dohánytermékek jövedéki adóját emelte ki. Az egyhavi drágulás 0,1 százalék, miközben az élelmiszerárak fél százalékkal mérséklődtek.
A szeszes italok és a dohányáruk 0,7 százalékkal drágultak,
a ruházati termékek ára viszont 1,3 százalékkal csökkent, a nyárvégi kiárusítások miatt. Az üzemanyagárak 1,2 százakkal emelkedtek.
Börtönben Habony Árpád volt kedvesének apja
Három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság Nagy Péter lelkészt, aki több mint két hónapja a kecskeméti börtönben raboskodik – írja a Magyar Nemzet.
A pünkösdi karizmatikus közösségi lelkipásztor három büntetőügyben – köztük csalásban és sikkasztásban – érintett. Ugyanakkor ártatlannak tartja magát, szerinte a politika áll a büntetése mögött, ugyanis
az előző választásokon a váci polgármesteri székért indult független jelöltként a Fidesszel szemben.
Több korrupciógyanús ügyben pedig maga tett feljelentést. Személye azért is érdekes, mert lánya nemrég még Habony Árpád informális miniszterelnöki tanácsadó kedvese volt.
Már majdnem minden négyéves gyerek jár óvodába
Egyre többen járnak óvodába, hazánk már teljesítette is az Európai Unió által 2020-ra kitűzött célt – közölte a Magyar Hírlappal Rétvári Bence államtitkár, hozzáfűzve, ez leginkább a hátrányos helyzetű gyermekek számára fontos. Tízezres nagyságrendben valósulnak meg a napközbeni gyermekellátás férőhelyeinek bővítését célzó fejlesztések.
Magyarország már teljesítette az Európai Unió által 2020-ra kitűzött célt,
vagyis azt, hogy a négyéves korú gyermekek legalább kilencvenöt százaléka vegyen részt az óvodai nevelésben. Mint mondta, 2010-ben még kevesebb, mint kilencvenhárom százalék volt ez az arány. A kötelező óvodáztatásról szóló korábbi, 2015 szeptemberétől hatályos intézkedés eredményeként még nagyobb, csaknem tízszázalékos a növekedés a háromévesek korosztályában, akiknek a hetvenöt százaléka naponta háromszor ingyenesen étkezik – közölte az államtitkár.
Rétvári kifejtette továbbá azt is, hogy tízezres nagyságrendben valósult, illetve valósul meg új férőhelyek létesítése, és fontos körülmény, hogy immár ezeregyszázhatvanhéttel több pedagógus dolgozik óvodákban, mint hét évvel ezelőtt.
Ron Werber az MSZP szavazóira hajt
Elbizonytalanodott szocialista szavazókat szerezne meg Ron Werber segítségével az LMP – tudta meg a Magyar Idők az MSZP elnökségéből. AÍ lap forrásai azt nem árulták el, hogy az izraeli kampányguru nekik mennyiért dolgozott korábban, annyit azonban jeleztek, hogy az LMP-nek havonta súlyos milliókba kerülhetnek Werber tanácsai.
Az MSZP-ben is meglepődtek azon, hogy Ron Werber várhatóan az LMP kampányát segíti majd, főként annak tükrében, hogy a gyűlöletkarmesterként emlegetett
izraeli kampányguru Gyurcsány Ferencékkel és a szocialistákkal is tárgyalt,
miután újra Budapestre érkezett – ismerték el a Magyar Időknek az MSZP elnökségében.
Werber várhatóan két területen próbálja majd erősíteni Szél Bernadettéket. Elsőként a megyeszékhelyeken, nagyobb vidéki városokban próbálja meg „láthatóvá tenni” az LMP-t, amelynek – sok más kisebb baloldali párthoz hasonlóan – leginkább Budapesten van beágyazottsága.
Folytatjuk a 2006-os ősz eseményeit felidéző sorozatunkat a Független Hírügynökség egykori beszámolóira támaszkodva. Az eredeti szövegeket változtatás nélkül, dőlt betűkkel közöljük.
A Fidesz bár sosem vállalta föl, hogy köze lenne a zavargásokhoz, egyetlen percig sem rejtette véka alá, hogy kedvére való, ami történik.
A sajtóban terjedtek hírek egy hangfelvételről, amely azt támasztaná alá, hogy a Szabadság téri erőszakos megmozdulást szervező Toroczkay (eredeti nevén Tóth) László és a Fidesz vezetői rendszeres kapcsolatban álltak egymással, ám ez soha nem került nyilvánosságra. Az viszont tény, hogy
Toroczkay, akit a Szabadság téri tüntetés elején a tévéközvetítésekben is többször is látni lehetett, utóbb eltűnt,
és nem lehetett tudni, hogy hol van. (Toroczkay László 2013. óta Ásotthalom polgármestere, 2016. óta a Jobbik alelnöke.)
Az akkori kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ többször is megpróbálták elhatárolódásra bírni Orbán Viktor pártját, ám kísérleteik nem jártak sikerrel.
Szeptember 22. „Orbán küldje haza embereit a Kossuth térről!”
Zárja ki Orbán Viktor a Fidesz frakcióból azokat a képviselőket, akik alkotmány ellenes nyilatkozatokat tesznek Kossuth téri felszólalásaikban – javasolja az SZDSZ.
Kuncze Gábor csütörtöki sajtótájékoztatóján Witner Máriára, Horváth Jánosra és Jakab Istvánra utalt. „Akik bár Fideszes országygyűlési képviselőként felesküdtek az alkotmányra, a parlament előtti demonstrációkban alkotmány ellenes lépésekre buzdítják, illetve támogatják a kormány távozását követelő tömeget” – fogalmazott a politikus A liberálisok több más javaslatot is tettek a Fidesznek, ezek között szerepel az is, hogy Orbán Viktor küldje haza szimpatizánsait a Kossuth térről.
Kuncze Gábor úgy véli: nincs két tömeg, az éjszakai randalírozók a Kossuth téri demonstrálók közül válnak ki, ezáltal a Parlament előtt békésen demonstrálók akaratlanul is a rendbontóknak adnak hátteret. A liberálisok ugyanakkor továbbra sem támogatnák, hogy rendőrök oszlassák fel a 6. napja demonstráló tömeget.
Az SZDSZ javaslatai közé tartozik még, hogy a Fidesz bontsa fel a Miép-pel és a Jobbikkal kötött választási szerződéseit, vonja vissza a kormány illegitimitására tett kijelentéseit valamint azt, hogy az önkormányzati választással meg lehet buktatni a kormányt.
A budapesti zavargások, nemcsak a fővárosban, de országszerte is félelmet keltenek az emberekben.
Horn Gábor az SZDSZ kampányfőnöke azt mondta, ezt bizonyítja az is, hogy az eredetileg tervezett 22 vidéki város helyett csupán 7 helyszínen indul el a Liberális Hét elnevezésű kulturális programsorozat a főváros mellett. Szombathelyen például maga a rendőr- főkapitány kérte a helyi liberális politikusokat, hogy ne tartsák meg a rendezvényt és bontsák le a helyszínnek szánt sátrat, mert nem tudják garantálni a biztonságot.
A Liberális Hét fővárosi rendezvényeit a Városháza téren felállított Liberális sátorban tartják meg, jövő hét péntekig. Budapest mellett még Egerben, Érden, Gyöngyösön, Kecskeméten, Pécsett, Salgótarjánban és Zalaegerszegen lesznek hasonló rendezvények.
Schmitt Pál, fehér karszalaggal
Az erőszak és a hazugság ellen indít társadalmi mozgalmat a Fidesz – jelentette be pénteken a párt elnökségi ülése után Schmitt Pál alelnök . A mozgalom mottója: „Utasítsd el az erőszakot, utasítsd el a hazugságot!”
A Fidesz alelnöke szerint: az erőszak helyett békére és nyugalomra, a hazugság helyett pedig igazságra és őszinteségre van szüksége az országra. A legnagyobb ellenzéki párt a fehér színt jelölte meg a mozgalom jelképének és arra kér mindenkit, aki egyetért a kezdeményezéssel, hogy viseljen fehér inget, vagy polót, hordjon fehér karszalagot, vagy tűzzön autójára és mellére fehér szalagot. Schmitt Pál a sajtótájékoztatón magának is feltűzött egy fehér szalagot.
A Független Hírügynökség kérdésére Schmitt elmondta, hogy Kuncze Gábor felszólítása ellenére a Fidesz továbbra is a szabad véleménynyilvánítás oldalán áll és nem zárják ki soraikból a Kossuth téren felszólaló Wittner Máriát, Horváth Jánost és Jakab Istvánt sem. „Aki igazat akar mondani, az minden fórumot felhasználhat erre” – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Csurka: Izraeli érdekek állnak a Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása mögött
Véget ért a MIÉP tüntetése a fővárosi Rákóczi téren pénteken este hét óra után. A demonstráció békésen zajlott.
A tüntetők a Rákóczi úton, illetve a Múzeumkertben gyülekeztek, majd a Nagykörúton egyesülve sétáltak a Rákóczi térre. Körülbelül 5-600 ember gyűlt össze, a rendre nagyjából 70 rendőr vigyázott.
Csurka István, a MIÉP elnöke.
A tüntetésen többen felszólalták és bírálták Gyurcsány Ferencet a hazugságai miatt, a Fideszt pedig azért, mert „megfutamodott a szombati rendezvény megtartása elől”. A rendezvényen Csurka István, a MIÉP elnöke is beszélt, aki szerint a Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása mögött külföldi, elsősorban izraeli érdekek állhatnak.
Rendbontás miatt háromnapi elzárással sújtotta pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) azt a három férfit, akiket csütörtökön hajnalban vettek őrizetbe az Andrássy út és az Oktogon sarkán, ahol a rendőrség feloszlatta a tömeget.
A rendezvény végén a demonstrálók elénekelték a himnuszt és a szózatot, majd a tömeg elindult haza. A tüntetés és az elvonulás is békésen zajlott.
Az egyik őrizetbe vett egy 40 éves, két diplomás mérnök-közgazdász, aki elmondása szerint a XX.kerületi önkormányzat képviselője. A másik, egy magyar-amerikai állampolgárságú 23 éves főiskolai hallgató. A harmadik pedig egy 33 éves többszörösen büntetett előéletű éttermi recepciós.
Mindhármuk ellen azért tett feljelentést a rendőrség, mert a rendzavarás helyszínén tartózkodtak, és onnan a rendőri felszólítás ellenére sem távoztak el. Az önkormányzati képviselő a tárgyaláson azt mondta, érdeklődőként nézelődött csupán és nem is gondolt arra, hogy szabálysértést követ el. A főiskolás fiatalember arra hivatkozott, hogy ő fotózta az eseményeket, az éttermi dolgozó pedig a munkájából sietett haza, és véletlenül került az események középpontjába.
Valamennyien azzal is védekeztek, hogy a nagy zajban nem hallották, illetve nem értették pontosan a rendőrségi felszólításokat.
A bíróság döntésekor a rendőrség bizonyítékait fogadta el és megállapította, hogy a három férfi azzal, hogy nem hagyta el a rendzavarás helyszínét, akadályozta a rendőrség munkáját és rendbontást követett el.
Az érdekeltek a fellebbeztek a szabálysértési eljárás megszüntetése, illetve a büntetés enyhítése érdekében, de a szabálysértési őrizet meghosszabbítását elfogadták, ami így jogerőre emelkedett.
Szabadság tér: 230 millió forintos kár
Több mint 230 millió forintos kárt okoztak a tüntetők az MTV Szabadság téri székházában, amikor hétfőn éjszaka ostrom alá vették az épületet. Az összegben szerepel több autó, az informatika, a létesítmény-üzemeltetés, a biztonsági rendszerek, a rendszertechnika és az archívum sérülése, vagy megsemmisülése.
A Magyar Televízió székházát hétfőn este rohamozták meg a tüntetők. Folyamatosan dobálták az épület üvegeit, valamint több autót is felgyújtottak, melyekről a tűz az épületre is átterjedt.
A demonstrálók végül bejutottak a székházba, ahol több berendezést is megrongáltak. A legsúlyosabb károkat a központi koordinációs informatikai rendszerben okozták, gyakorlatilag szinte teljesen megsemmisült a számítógépes hálózat. A tüntetők fosztogattak is az épületben, a mozdítható technikai berendezések – főként a számítógépeket és a laptopokat – elvitték, és kifosztották a hűtőszekrényeket is.
Késekkel hadonászott egy idős nő a Kossuth téren
Békésen zajlik a kormányellenes tüntetés a Kossuth téren – tájékoztatta a Független Hírügynökséget Gergényi Péter. A budapesti rendőrfőkapitány elmondta, hogy pénteken este 11 óráig a Kossuth térről három fiatalt és egy idősebb nőt állítottak elő. A fiatalok sörösüveget dobtak egy rendőrautóhoz, a nő pedig késekkel hadonászott a tömegben. A nőt egyébként a megmozdulás szervezői vezették ki és adták át a rendőröknek.
A tér teljesen megtelt, körülbelül nyolc, nyolc és fél ezer ember lehet a helyszínen,a rendőrség lezárta a környező utcákat – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
Szeptember 23. Orbán: Én sohasem hazudtam
Orbán Viktor az amerikai hírtelevíziónak adott nyilatkozatában elutasította az MSZP-nek azt a vádját, hogy a Fidesz szítaná az erőszakot és a feszültséget az országban.
A Fidesz elnöke a CNN-nek adott interjúban úgy fogalmazott: szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő politikusi sorsa megpecsételődött, mert túlhaladtak rajta az események. Az interjút szombaton hajnalban sugározta a hírcsatorna.
Orbán Viktor a CNN-nek adott interjúban azt mondta: a magyar politikában kétféle hagyomány létezik. Az egyik a kommunista párt hagyománya, a hazugság, amelyet a baloldal tovább vitt, a másik pedig az ellenzéké, az egykori illegális másképp gondolkodóké, akik sohasem hazudtak. „Én sem hazudtam soha az embereknek” – mondta Orbán Viktor.
Egyre többen gyülekeznek a Kossuth téren
Szombaton 11.15-kor nyugalom van a Kossuth téren, ahol jelenleg körülbelül 3-400 ember gyülekezik – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója. Szónokok pillanatnyilag nincsenek, néhányan a Jobbik zászlóját lengetik. A szervezet a Köztársaság tér helyett ide hirdette meg Gyurcsány Ferenc és kormányának lemondását követelő rendezvényét, és bár egyre több aktivistájuk van a téren, a tüntetés még nem kezdődött el.
A főként a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) verőcei szervezetétől érkezett gazdák 4-5 sátorban zsíroskenyeret, ásványvizet és gyümölcsöt osztanak. Teherautókkal újabb élelmiszerszállítmányokat, a többi között kenyeret hoznak. A helyszínt a korábbinál több rendőr biztosítja, és a demonstráció szervezői is figyelik, hogy békésen folyjanak az események, így az ittas embereket kivezetik a térről.
Megkezdődtek a szónoklatok a Kossuth téren
A Köztársasági téren 12.20-kor csak rendőrök tartózkodnak, tüntetők nincsenek, illetve egy embert lehet látni, aki egy Jobbik-zászló mellett áll. Rajta kívül néhány ember van a téren, de inkább járókelőknek, illetve érdeklődőknek tűnnek – jelentette a Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója. A Kossuth téren jelenleg 5-600 ember tüntet.
Az MSZP-székház előtti útszakasz kordonnal le van zárva a Köztársaság téren. A parkban egy rendőrautó van, mellette kettős sorban tíz rohamrendőr sorakozik fel pajzsokkal. Az Jobbik eredetileg ide hirdetett tüntetést szombatra, de ezt lefújták. A szervezet ehelyett a Kossuth téren tiltakozik, aktivistái zászlókkal gyülekeznek – jelentette tudósítónk.
A Kossuth téren délben megkezdődött a demonstráció, azóta egymás után beszélnek a szónokok, akik arra szólították fel a résztvevőket, hogy se a kormánypártokat, se az ellenzéket ne támogassák. Körülbelül 5-600-an gyűltek össze, és becslések szerint 100-150 rendőr biztosította a helyszínt.
Budaházyt nem sikerült elfogni
Budaházy Györgyként mutakozott be egy símaszkos szónok szombat este 10 óra körül a Kossuth téren. Rövid beszédet tartott, majd elvegyült a tömegben. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy sajnos nem sikerült elfogni az országos körözés alatt álló férfit.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság szerdáról csütörtökre virradó éjjel kezdte körözni Budaházyt. A rendőrség honlapján a férfi fényképe mellett az áll, hogy „szeptember 18-án illetve 19-én a főváros területén több helyszínen, demonstrációk során erőszakos, garázda cselekményeket hajtott végre”. A férfit a többi között a Magyar Televízió székháza elleni, hétfő éjjeli támadásban való részvétel miatt, illetve a Szabadság téren álló emlékmű megrongálása miatt körözik.
Budaházy György már csütörtök este is felszólalt a Kossuth téren a rendőrök szeme láttára. A rendőrség akkor azt nyilatkozta, hogy nem volt alkalmas a közeg az elfogására.
A Független Hírügynökség kérdésére a szervezők elmondták, hogy a szónokok általában előzetes bejelentkezés alapján követik egymást, ám szombaton este ez elmaradt. Véleményük szerint ez az este különleges volt amiatt, hogy a megszokottnál jóval többen gyűltek össze a téren és sokkal többen akartak felszólalni is. A szónokok sorban állnak és így váltják egymást, Budaházy tervezett beszédéről sem tudtak előre a szervezők.
Budaházy György 2002 júliusában vált ismertté, amikor a parlamenti választásokon leadott szavazatok újraszámlálását követelve tüntetést szervezett az Erzsébet hídra, teljesen megbénítva ezzel a forgalmat. Akkor ellenszegült az intézkedő rendőröknek, ezért a bíróság jogerősen ötvenezer forint pénzbüntetésre ítélte.
„Srđo, azt írja a magyar kormánypárti média, hogy te azért jöttél Budapestre, hogy megdöntsd az Orbán-rendszert. Meg tudnád őket nyugtatni?”
„Mesebeszéd. Habár… nem szeretném őket nagyon megnyugtatni. Azt hiszik talán, hogy ha itt megjelenik egy szerb az azonnal fellázít egymillió magyart?”
Srđa Popovićtyal csevegtünk délután az Írók boltjának galériáján, ahol könyvének magyar fordítását mutatták be: Útmutató a forradalomhoz. „Hogyan lehet tejberizs, Lego figurák és más erőszakmentes eszközök segítségével közösségeket mozgósítani, diktátorokat megbuktatni vagy egyszerűen megváltoztatni a világot.”
Azért a tegeződés, mert a Milošević elleni összefogás során sokszor találkoztunk.
Veszélyes titkokat, sőt, konkrét házi készítésű puccsreceptet tartalmazhat a nem túl vaskos kötet, ha már a kormánymédia ennyire begerjedt.
A Magyar Idők „hírhedt felforgatónak” nevezte a tengerbiológus végzettségű egykori szerbiai lázadót,
aki az Otpor (Ellenállás) egyik vezetőjeként jelentősen hozzájárult Slobodan Milošević bukásához (2000).
Srđa Popović annak a Zoran Đinđić meggyilkolt miniszterelnöknek a politikai gyermeke, akinek nevéhez fűződik a szerbiai demokrácia két és fél éve. A többi elhanyagolható.
”Nagyon hasonlít a két vezető, Vučić és Orbán. Mindkettőjüket személyesen ismerem. Orbánt még 1990 óta.
Az egyikük a szélsőjobbtól jutott el a középig, a másik a liberálistól a szélsőjobbig” – mondta a FüHünek nyilatkozva az erőszakmentes ellenállás nemzetközi szakértője, aki jelenleg egy NGO-t vezet és a belgrádi egyetemen ad elő.
Az Írók Boltjában elhangzott: Popovićnak olyan sűrű programja van, hogy még egy nagyon fontos találkozót is lemondott: Orbán Viktorral kávézott volna.
”Tényleg nem akartál a magyar miniszterelnökkel kávézni?”
„Ez így nem pontos. Találkoznunk kellett volna, de nem jött össze.”
Másfél órás performansza alatt Popović összesen ha kétszer említette Magyarországot. Talán éppen ez a trükkje a hírhedt nemzetközi felforgatóknak, hogy minden másról beszélnek csak a lényegről nem. Hogy elvonják a figyelmet. Ez már Tuskó Hopkins óta közismert.
Egyébként miért utalt volna arra napokkal ezelőtt maga a magyar propagandaminiszter, hogy ”olyan Soroshoz köthető külföldiek tartanak előadásokat Magyarországon, akik korábban Szerbiában és Macedóniában vettek részt zavargásokban.”
„Én csak a médiából értesülök Magyarországról, szerény a tudásom erről az országról.”
Viszont érintőlegesen mondott valamit, amire talán a magyarországi ellenzék is odafigyelhetne.
„A Milošević-ellenes politikai és civil összefogás lényege pontosan az volt, hogy a soviniszta hatalommal szemben magához vonzotta a nemzeti kisebbségeket is. 2000-ben Milošević 9 százalékkal veszítette el az elnökválasztást (és ezt követően házi őrizetbe, majd Hágába került). A Szerbiában élő nemzeti kisebbségek aránya pontosan 9 százalék. Mivel ezek közül a legnépesebb a magyar, ezúttal is szeretnék köszönetet mondani nekik.”
Talán ha a magyar demokratikus ellenzék is felhagyna a parttalan „ahol adót fizetsz, ott szavazhatsz” narratívával, esetleg egykor még ezekre a szavazatokra is számíthatna.
Szeptember 28-án Tallinnban hozhatnak tető alá egy megbeszélést a magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke között – írja a Bruxinfo. Brüsszel igen aktív diplomáciai tárgyalásokat folytat.
Előreláthatóan szeptember 28-án Tallinnban találkozik Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök – jelezte pénteken egy újságírói kérdésre válaszolva a Bizottság szóvivője. A találkozót az uniós digitális csúcs margóján bonyolíthatják le.
„Ha Orbán kormányfő bármit is meg kíván vitatni, Juncker elnök áll elébe”
– tette hozzá Margarítisz Szkínasz, a bizottsági elnök szóvivője.
Jóllehet, a két vezető az elmúlt napokban a menekültügyi szolidaritás kérdése kapcsán intenzív levélváltást folytatott egymással. A Bizottság szóvivője nem kívánt reagálni a magyar miniszterelnök legutóbbi, szokásos pénteki rádióinterjújában tett megjegyzéseire a menekültkvótákról, ehelyett azt mondta, hogy a hét elején küldött Juncker levél megállapításai továbbra is érvényesek.
A levélváltás
Juncker szokatlanul gyorsan, 24 órán belül válaszolt a magyar miniszterelnök levelére, amiben 400 millió euró pénzügyi hozzájárulást kért az EU-tól a magyar és az EU külső határainak védelmére fordított költségek körülbelül felének a megtérítésére. A Bizottság jelezte, hogy megvizsgálja a magyar kérést, de kizárta azt, hogy az uniós költségvetésből a déli határon épült kerítés költségeit finanszírozza. Jean-Claude Juncker válaszlevelében felemlegette, hogy a szolidaritás kétirányú utca, és lényegében politikai összefüggést létesített a külső határvédelemhez nyújtott uniós támogatás és a menedékkérők kötelező áthelyezésében való magyar részvétel között. Orbán már az Európai Bíróság szerdai ítéletét követően újabb levelet írt, amiben védelmébe vette a magyar álláspontot és jelezte, hogy a kormány hozzáállása nem változik a kérdéshez.
Mai fejlemény
A miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában is megismételte ezt az elutasító álláspontot, de valamelyest finomított a bírósági ítéletre adott magyar reakción.
„Tudomásul kell venni az ítéletet, együtt élünk vele, de nem változtatjuk meg a migránsokat érintő politikánkat”
– mondta a kvótaítéletről pénteken reggel a Kossuth Rádióban. Azt is hozzátette, hogy „ellenséges európai közegben kell végeznünk a munkánkat”. Az Európai Bíróság döntése szerinte
„kinyitotta az ajtót a Soros-terv előtt”.
Brüsszel is aktív
Pénteki brüsszeli bejelentések szerint Juncker az Unió helyzetéről szóló jövő szerdai európai parlamenti beszéde előtt telefonon vagy személyesen élénk egyeztetést folytat tagállami vezetőkkel. Hívta már az ügyben a belga kormányfőt, és csütörtök este együtt vacsorázott Mark Rütte, holland ügyvezető miniszterelnökkel. Pénteken délután pedig Emmanuel Macron francia elnök volt a vonal végén.
Egyelőre nem tudni, hogy a Bizottság elnöke a magyar és a lengyel vezetővel is beszél-e telefonon.
A Bizottság hétfőre ígért tájékoztatást arról, hogy kikkel egyeztetett éves programbeszéde előtt Juncker.
Nevük mellőzését kérő források tudni vélik, hogy az uniós beszédben külön is megemlíti majd a jogállami helyzet kapcsán Lengyelországot, és a kötelező menekültkvóták végrehajtására, illetve végre nem hajtásának kérdésére is kitér majd.
Juncker egyébként július végén Robert Fico szlovák miniszterelnököt kérte fel arra, hogy szervezzen egy találkozót közte és a V4-ek vezetői között.
Megvan az előzetes elvi megállapodás az amerikai szövetségi kormánnyal, amit a lex CEU előír – tudósított az ATV egy kormánytagra hivatkozva. A lex CEU ügyében az Alkotmánybíróság ítélete várhatóan október 11-e után születik meg. Az AB ítéletekre rálátó alkotmányjogászok szerint a bírák szinte biztosan nem mondják ki az alkotmányellenességet.
A lex CEU ügyében nem az október 11-e lesz az Orbán-kormány számára a határnap – mondta az atv.hu-nak egy kormányzati forrás, azt állítva megvan a felsőoktatási törvénymódosítás által előírt előzetes elvi megállapodás az amerikai szövetségi kormány oktatásért felelős „illetékesének” a jóváhagyásával. Így a kormány maximálisan be tudja tartani a törvényt,
és nem kell a külföldi egyetemekre, így a CEU-ra vonatkozó szigorító passzusokat október 11-e után érvénytelennek tekinteni.
A forrás részleteket nem árult el, de határozottan leszögezte: ezáltal a CEU esetében a határnapnak december 31. számít majd. Az ominózus október 11-nek azért van jelentősége, mert a parlament április 4-én fogadta el a törvényt, Áder János köztársasági elnök április 10-én írta azt alá, majd másnap, április 11-én ki is hirdették.
Mint a Fühü is beszámolt róla, a lex CEU óriási felháborodás-sorozatot váltott ki idehaza, s számos külföldi bírálatot váltott ki.
Már akkor sok sebből vérzett a történet, amikor a magyar kormány elengedte a baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarovot.
Safarov, miután egy baltával megölte örmény diáktársát, előbb börtönbe került, majd sokak nagy meglepetésére a magyar kormány hirtelen átadta az ezeri hatóságoknak. Még szinte meg sem érkezett hazájába, máris szabad embernek érezhette magát. Sőt, nem csupán a bilincseitől szabadult meg, de
nemzeti hősként ünnepelték Azerbajdzsánban,
s mint győzelmi lobogót, úgy hordták körbe az országban.
Magyarországon döbbenet és felháborodás kísérte Safarov kiadatását. Illúziója senkinek nem volt a magyar külügy szakértelmét illetően, de azt senki nem hitte el, hogy ekkora pancserek lettek volna. Pedig
Szijjártóék éppen ezt bizonygatták. Hogy őket megvezették.
Az akkor még a Fideszhez bekötött Magyar Nemzet meg is lobogtatott egy állítólagos levelet, melyben az azeriek állítólag arról biztosították a magyar kormányt, hogy amennyiben Safarovot kiadják Azerbajdzsánnak, odahaza folytatja a börtönbüntetésé.
A legtöbben más okokat sejtettek a háttérben. Jelesül azt, hogy a magyar kormány, illetve annak néhány tagja személyes előnyökre tett szert Safarov kiadatásával. Mert mi másért lett volna Orbánéknak korpás a hajuk, azaz, miért vállalták a nemzetközi szégyent és a hazai tiltakozásokat.
Sokáig – legalábbis a felszínen – nem történt semmi, ám idén szeptemberében kiderült, hogy
az azeri kormány 3 milliárd dolláros alapot hozott létre, melynek célja, hogy közép-európai újságírókat és politikusokat korrumpáljanak.
Nem sokkal később az is kiderült, hogy ebből a pénzből Magyarországra is jutott 7 millió dollár, ahogy azt először az Átlátszó megírta.
Ma Ara-Kovács Attila, a DK elnökségi tagja sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Guardian értesülései szerint fideszes politikusok, köztük Orbán Viktor is kaphatott a Magyarországra küldött pénzből.
Ara-Kovács Attila pénteki sajtótájékoztatója.
Ez nem az a pénz, amelyet Gyurcsány Ferenc már többször is említett Orbán állítólagos svájci bankszámláival kapcsolatban. A FüHü kérdésére, miszerint lehet-e valamilyen következménye annak, ha kiderül, hogy a Guardian értesülései igazak, a DK politikusa annyit mondott: ha magyar forrásból jött volna az információ, akkor az eddigiekhez hasonlóan most sem történik semmi. Mivel azonban a hír forrása nemzetközi, és ily módon nehezebb eltussolni, bármi megtörténhet.
Még az is, hogy hamarosan okosabbak leszünk. Vagy nem.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
