Fontos

Bölénykilövők kerestetnek

0

A déli Arizona államban kanyargó Grand Canyon (Nagy Szurdok) nemzeti parkban túlzottan elszaporodtak a bölények, és ez részben az állatállomány korcsosulásához, részben pedig a nemzeti park természeti erőforrásainak kimerüléséhez vezet.

Ezért a nemzeti parkok szövetségi hivatala – amely a belügyminisztériumhoz tartozik – úgy döntött, hogy önkéntes vadászokra bízza az állomány ritkítását.

A szerencsés vadászok személyét lottósorsolással választják ki. Munkájuk hosszadalmas lesz, hiszen

három-öt év alatt kell 600-ról 200-ra csökkenteniük a kanyon körüli erdőkben barangoló bölények számát.

Az 59 nemzeti parkot működtető Amerikai Nemzeti Park Szolgálat a napokban adta meg az engedélyt a bölényvadászatra, ám a Grand Canyon park vezetői egyelőre még csak a részletek kidolgozásánál tartanak. Eddig már konzultáltak a coloradói, a dakotai, és a wyomingi nemzeti parkok illetékeseivel, megkérdezve őket egy másik faj, a jávorszarvas-állomány egészséges megőrzéséről és vadásztatásuk módjairól.

A Grand Canyon bölényeinek őseit még az 1900-as évek elején, Arizona északi vidékein honosították meg.

Akkor azon a tájon még farmergazdálkodás folyt, és a bölényeket a szarvasmarhákkal keresztezték. A mai kószáló bölények e keresztezett fajta utódai. Valamennyi állat Arizona állam tulajdonát képezi, és évente 122 állatot lehet kilőni.

A bölények azonban az elmúlt évtizedekben a Grand Canyon területére költöztek, ahol viszont tilos a vadászat. Ezért elszaporodtak, és ha az állományt nem ritkítják, akkor tíz éven belül csaknem kétezerre növekszik a számuk.

A bölényvadászat kutyák nélkül, gyalogosan és nem szekérről, lóról vagy lesállásról történik. Az állatok alkonyatkor és hajnalban mennek ki a tisztásokra.

Lapszem – 2017. szeptember 12.

0

Ma Mária napja van. Esős, őszies idő várható, már itt is van a lapszemle. Vegyék, vigyék!

Magyar Idők: Igazságot tennének a disszidens árvák ügyében

A Kádár-korban szétszakadt családok kárvallott gyermekeinek nyújtana igaz­ságtételt az Oikosz Alapítvány – értesült a Magyar Idők a szervezet kuratóriumának elnökétől.

Nagy Ervin felidézte: a kommunizmus idején számos – korabeli szóhasználattal élve – disszidens hagyta el az országot, a családtagok azonban nem tudtak minden esetben együtt nyugatra szökni. Az itthon maradtakat – vagy itthon ragadtakat – a hatalom ellenségesen kezelte, a gyermekek pedig nem örökölhettek külföldön élő szüleik után. Történészek szerint több ezresre tehető az efféle „félárvaságra” jutott és vagyonukból kiforgatott emberek száma.

Népszava: Az ezüst is csúnyán csillog

Továbbra is elkeserítőek a magyarországi öngyilkosságokra vonatkozó adatok: az Európai Unión belül hazánkban a második legmagasabb az öngyilkosságot elkövető emberek aránya –idézi a Népszava az Eurostat legutóbbi jelentését. Az első helyen Litvánia áll, az országban 100 ezer lakosra 32 öngyilkosság jutott. Magyarországon – holtversenyben Lettországgal és Szlovéniával – ez a szám 19-et tett ki. Az uniós átlag 11.

Az egyik legnagyobb kihívást az időskori öngyilkosság jelenti, de a fiatalabb korosztály is érintett: a statisztikák szerint hazánkban a 10-14 éves korosztályban évente 25-30 gyerek vet véget önkezűleg az életének. Az öngyilkosság az egész világon kiemelt egészségügyi probléma, a WHO adatai szerint évente 877 ezer ember menekül öngyilkosságba. A háttérben rendszerint valamilyen kezeletlen pszichiátriai zavar (depresszió, személyiségzavar, szerfüggőség) húzódik.

Magyar Nemzet: 900 millió forintot irányított át Orbán a közszférából az egyházakhoz

A közszférától az egyházakhoz irányított át forrásokat Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban elrendelte: a költségvetésben 900 millió forintot csoportosítsanak át azonnali hatállyal a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjából az egyházi intézményekben dolgozók javára. Így a Miniszterelnökség 20 milliárd forintos céltartalékából az Emberi Erőforrások Minisztériumához vándorolt át a közel egymilliárd forint.

„Nem aprópénzről van szó, iszonyúan égető hiányok vannak a közszférában. Az egyházi intézményekben ezzel szemben, a többiekhez képest, elfogadható a helyzet” – mondta a Magyar Nemzetnek Földiák András. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy évről évre csökken azoknak a száma, akiknek bérkompenzáció jár a közszférában, ezért nincs szükség az idei büdzsébe betervezett 20 milliárd forintra, de így is számos más területen fel lehetne használni a szóban forgó 900 millió forintot.

Magyar Hírlap: Finomítanak a megfigyelési szabályokon

Az adatvédelmi hatóság jelzése miatt mégsem kötelezné a szállásadókat a belügyi tárca a magyar állampolgárságú vendégek igazolványainak rögzítésére

Mégsem kellene másolatot készíteniük magyar állampolgárságú vendégeik igazolványairól a szálláshelyeknek, az erről szóló rész ugyanis kikerült a Belügyminisztérium által készített, a „belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló” előterjesztés-tervezetből – értesült a Magyar Hírlap. Ismeretes, az ellenzéki sajtóban a napokban öles címekkel jelent meg a hír, hogy a kormány „szorosabb ellenőrzés alá vonná az állampolgárokat”.

Kik verik szét Budapestet ősszel? – 5. Gyurcsány elnézést kért

A politikusok – elsősorban a kormánypárti oldal – továbbra is külföldről támogatott és szervezett5 utcai megmozdulásokról beszélnek. Hogy lesznek-e ilyenek, azt nem tudni. Amit tudni lehet: 11 évvel ezelőtt, 2006. szeptemberében és októberében csatatérré váltak a budapesti utcák.

A 2006 őszén történtek felidézésekor elsősorban a Független Hírügynökség akkori tudósításaira támaszkodunk. Az eredti szó szerinti szövegeket dőlt betűvel tesszük közzé.

2006.09.27. Gyurcsány Ferenc: Csak a mi igazságunkat hitelesítő részt láttuk a valóságból

2001 óta a politika nem a realitásokra, hanem arra a reményre építette az országot, hogy erőfeszítések nélkül is egy jobbá lehet tenni az ország helyzetét – mondta Gyurcsány Ferenc a szerdai kormányülésen, majd hozzátette: ebben neki is megvan a személyes felelőssége. A miniszterelnök ugyanakkor nem kért elnézést.

Gyurcsány úgy fogalmazott: „inkább a mára és a holnapra gondoltunk, mint a holnaputánra”. A kormányfő szerint hiba volt elhinni, hogy az európai mércével is kiemelkedő gazdasági növekedés megoldja az egyensúlyi problémákat, ehelyett inkább egyre nagyobbak lettek ezek a gondok. Gyurcsány hozzátette: ma már nem lehet csak spórolással helyreállítani az egyensúlyt.

A nyilvánosságra került beszédével kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: nem hitte, hogy nyilvánosan is el tudja azt mondani az embereknek, amit szűkebb körben többször is elmondott és nem hitte, hogy a választóik megértik a kialakult helyzetet. A kormányfő sajnálatosnak nevezte, hogy a kormányzati munka mellett a kommunikáció nem volt megfelelő:

„egészben csináltuk, de csak félig mondtuk”

– fogalmazott Gyurcsány.

A kormányfő a beszéd trágár szavaiért elnézést kért azoktól, akiket ez bánt, ugyanakkor szerinte, aki szembenéz az egész szöveggel az érti, hogy ezek „a korholás, a szeretet és a szenvedély szavai.”

A miniszterelnök szerint abban van személyes felelőssége, hogy az elmúlt években elkerülték a teljes szembenézést Magyarország helyzetével: a lehetőségekkel és a kényszerekkel. „Csak a mi igazságunkat hitelesítő részt láttuk a valóságból” – ismerte el Gyurcsány.

A kormányfő szerint új politikára, új magatartásra és új kultúrára van szükség, amiben szerinte a jelenlegi politikusoknak kell az élen járniuk.

Nyilvános Gyurcsány másik balatonőszödi beszéde

Szerdán délelőtt felkerült a miniszterelnök internetes naplójára a májusi balatonőszödi MSZP-frakcióülés nyitó beszéde. Ebben Gyurcsány Ferenc a tervezett reformokról és kiigazításokról beszél a szocialista képviselőknek.

A múlt vasárnap nyilvánosságra került Gyurcsány-beszéd – melyben a kormányfő elismeri, hogy másfél éven keresztül folyamatosan hazudtak a választási győzelem érdekében – a frakcióülés végén hangzott el. A miniszterelnök blogjára ma felkerült szöveg az ülés megkezdésekor elhangzott nyitó beszéd.

A kormányfő ebben a többi között hangsúlyozza, hogy ezermilliárdos költségvetési kiigazításra van szükség, mert csak így állítható elő 2008-ra a büdzsé egyensúlya. Gyurcsány Balatonőszödön azt mondta, hogy ez 15-20 ezer köztisztviselő és ugyanennyi pedagógus elbocsátásával, valamint a túlórák jelentős csökkentésével érhető el.

A miniszterelnök beszélt az egészségügyi reformról, az állami rendszerek átalakításáról, a koalíciós tárgyalásokról és a megyei intézmények regionális szintre emeléséről is. A kormányfő részletesen szólt a szükséges törvények kétharmados és egyszerű többséggel megvalósítható elemeiről. Az ismertetett elképzelések megegyeznek az azóta már bejelentett kormánydöntésekkel.

Rendőr támadt volna a rendőrökre

A nyomozók elfogtak majd el is engedtek egy ex-rendőrt, aki a Nemzeti Nyomozó Iroda információi szerint egyenruhásokra akart támadni a Kossuth téren még a múlt héten. Később azonban kiderült, hogy

az egykori rendőr részt vett az MTV székházának ostromában,

így újra elkapták. Azóta már házi őrizetben van.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai még múlt szerdán fogtak el a 28 éves férfit társaival együtt, mert információik szerint a Kossuth téren szolgálatban lévő rendőrökre akartak támadni. Ezt alátámasztotta az is, hogy autójukból előkerült két vipera – teleszkópos fémbot – egy 80 centis kard, kisbalta, valamint egy speciálisan átalakított sétálóbot, amiben egy 40 centis kés volt elrejtve. A rendőrök ezeket elkobozták, majd az elfogott társaságot szabadon engedték.

Múlt hét csütörtökön azonban kiderült, hogy a fiatalember részt vett az MTV székház ostromában, ezért aznap egy váci szórakozóhelyen ismét elkapták. Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult ellene eljárás, jelenleg házi őrizetben van – erről az NNI szerdán adott tájékoztatást.

A 28 éves fiatalember egyébként 2002-ig szolgált a rendőrségnél tiszthelyettesként.

Egy Pest megyei rendőrről és egy hivatásos katonáról már korábban kiderült, hogy mindketten részt vettek a köztévé ostromában és dobálták is az épületet védő rendőröket.

Tüntetők és ellentüntetők várták Salgótarjában

Tüntetők és ellentüntetők várták Gyurcsány Ferencet Salgótarjánban, ahol a miniszterelnök átadta a felújított megyei kórház épületét.

Az intézmény udvarán olyan transzparenseket lehetett olvasni, hogy „Veled vagyunk! Ne nagyd magad! Csináld tovább oszt jó napot!” Tüntetők másik csopotja viszont a miniszterelnöktől elhíresült „Elk..ad!” -szlogent skandálta. Egyikük egy cserepes krizantémot akart átadani a kormányfőnek, mondván, hogy az a nemzethalált szimbolizálja, de a biztonságiak megakadályozták ebben.

Újabban nagy keletje van az igazmondásnak

– kezdte beszédét Salgótarjánban Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök hozzátette: Azzal sem mondunk igazat, hogy 10 millió magyar ezen a 93 ezer négyzetkilométeren – ami az országunk – fenn tudja tartani az egészségügyi ellátórendszert a jelenlegi színvonalon. A miniszterelnök szerint a magyar egészségügynek Európa felé kell nyitnia. Ha az unió gazdagabb polgárait itt látják el, akkor felértékelődhetne az egészségügyben dolgozók munkája és lenne pénz fejlesztésekre is.

Este: Kétezren a Kossuth téren

Körülbelül 2 ezer fősre nőtt a kormány és Gyurcsány Ferenc lemondását követelő tömeg a fővárosi Kossuth téren szerdán este kilenc órára. Egymást váltották a szónokok, a demonstrálók zászlókat lengetve hallgatták a beszédeket.

A téren a korábbi napokhoz képest kevesebb rendőr áll sorfalat a Parlament előtt – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

A BKV tájékoztatása szerint a 2-es villamosok már nyolc óra óta nem mennek el a Jászai Mari térig a Kossuth teret megkerülve, hanem a Garibaldi utcánál leállnak. Várhatóan ez egészen üzemzárásig így is marad. A trolibuszok egyelőre még közlekednek a tér körül.

A rendőrség tájékoztatása szerint csütörtökön, rendbontás nem történt a téren és nem kellett előállítani senkit.

Megfosztási eljárás Áderrel szemben

0

Megfosztási eljárást indít Áder János köztársasági elnökkel szemben a Jobbik amiatt, mert amikor aláírta a plakáttörvényt, akkor nyíltan alaptörvény-ellenes intézkedéseket fogadott el. Ezt pedig a jogszabályok azzal engedik honorálni, hogy induljon ellene megfosztási eljárás, amelynek a végén felmentik tisztségéből.

Ezt Volner János, a Jobbik frakcióvezetője jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján.    Azt mondta, a kormánytöbbség kétharmados többséget igénylő rendelkezéseket próbált feles többséggel elfogadni, a korábban visszaküldött törvényhez pedig nem a kifogásolt pontokon nyúlt hozzá, hanem más rendelkezéseket módosított. Hozzátette:

„a köztársasági elnök az ügyben nem a jogállamiság felett őrködött, hanem a Fidesz pártpolitikai érdekeit szolgálta ki.”

Azt is mondta, hogy az informális visszajelzések alapján a parlament valamennyi ellenzéki képviselője támogatni fogja javaslatukat. Ha azt a Ház kétharmados többsége is elfogadná, az Alkotmánybíróságnak kellene lefolytatnia az eljárást és felmenteni az államfőt.

 

 

Ukrán oktatási törvény – magyar ötpárti felszólítás

0

A magyar parlamenti pártok közösen felszólították Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá az ukrán oktatási törvényt. Szél Bernadett, az LMP társelnöke, miniszterelnök-jelöltje hangsúlyozta: a magyar kisebbségek nyelvhasználatának kérdése olyan nemzeti ügy, amelynek segítéséért a pártoknak háttérbe kell szorítaniuk önös érdekeiket.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn, az erről szóló ötpárti egyeztetést követően az Országházban tartott sajtótájékoztatón elmondta, egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti. Kiemelte, az új törvény számtalan ország nemzeti kisebbségét érintené hátrányosan, amit az is mutat, hogy Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben – írta az MTI.

Ezt megelőzően Szél Bernadett, az LMP társelnöke szorgalmazta a magyarországi parlamenti pártok elnökeinek közös kiállását a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatásáért. Hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján arra kérte Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, Vona Gábor Jobbik-elnököt, Semjén Zsolt (KDNP) valamint Molnár Gyula szocialista pártelnököket, kezdeményezésére lássák el kézjegyükkel azt a dokumentumot, amelyben az ukrán elnökhöz fordulnak és amelyben felkérik Petro Porosenkót, ne írja alá a kisebbségek anyanyelvi oktatását korlátozó az új ukrán oktatási törvényt.

Szél Bernadett hangsúlyozta:

„a magyar kisebbségek nyelvhasználatának kérdése olyan nemzeti ügy, amelynek segítéséért a pártoknak háttérbe kell szorítaniuk önös érdekeiket.”

Megjegyezte: felemelő lett volna, ha a kormánypártok is részt vesznek a magyar ellenzékiek vasárnapi demonstrációján.

Mint a FüHü is beszámolt róla, délelőtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter endkívüli sajtótájékoztatóján hazugságnak nevezte azokat a vádakat, hogy a magyar diplomácia nem tartotta napirenden a fejleményeket. Leszögezte, az elmúlt időszakban minden lehetséges kétoldalú tárgyaláson szóba hozták a törvényt, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelven történő iskolai oktatást.

 

 

Tarlós támogatja, hogy legyen népszavazás a Római-partról

0

A főpolgármester kezdeményezi a Fővárosi Közgyűlés következő ülésén, hogy budapesti szintű ügydöntő népszavazást tartsanak a római-parti védműről.

Tarlós István az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában elmondta: felveti a népszavazás lehetőségét a testület előtt, mert

már nem szakmai vita folyik az ügyben, és a vita ma már nem kezelhető.

Megjegyezte, a népszavazás kiírásáról szóló esetleges közgyűlési döntést a Kúria írhatja majd még felül.

Előzmények, röviden

A rendszerváltozás körül a Római-part fokozatosan megváltozott. Ma már csak néhány csónakház áll az egykori több tucatból. Lett viszont helyette más. Társasházak, hotelek és az egykori kisvendéglők helyén korszerű éttermek. Megváltozott a Római-part összetétele – a melósok, diákok és nyugdíjasok helyett mára „új nép, másfajta raj” vette birtokba a partot.

A víz, amely nem hajlandó érzékelni a változásokat, időnként persze ma is beköszön. Elönti az árteret, ahová az említett korszerű házak és hotelek épültek.

A tulajdonosok gátért kiáltanak, ami megvédené őket és javaikat.

Amikor a Római-part a fenti módon átalakult, többnyire Tarlós István volt a III. kerület polgármestere. Neki (is) köszönhető, hogy a Római-part ilyen irányba fejlődött, s az is, hogy most veszélyben vannak az ottani épületek. Melyek közül sok engedély nélkül épült, a még maradt „őslakosok” szerint néhány befolyásos család tulajdonát képezik.

Ezek az emberek most bajba kerültek. Meg kell védeni őket és a javaikat.

Kérdés: hogy kinek a pénzéből kell megvédeni azokat a javakat, amelyek ártérre, jórészt engedély nélkül épültek.

Azoknak az adófizetőknek a pénzét kell-e mások tulajdonának a megvédésre költeni, akik soha életükben nem jártak a Római-parton, vagy régebben jártak, ám mára kiszorultak onnan, vagy azoknak, akik ma ebből hasznot húznak.

Sokak szerint tisztességesebb lenne, ha a Római-part árterén épült ingatlanok tulajdonosai maguk gondoskodnának a saját biztonságukról, és nem várnák el, hogy az állam – értsd: az adófizető polgárok – fizessék meg egykori döntésük árát.

Az esetleges népszavazásról készült közvélemény-kutatás augusztus végén azt mutatta, hogy a fővárosiak többsége ellenzi a gátat. Ezt megelőzően a Lányi András környezetvédő vezette civil csoport alternatív tanulmányt készíttetett vízügyi szakértőkkel, amely a Nánási-Királyok útja mentén építendő gát mellé állt.

Diákokat rendelt a határra a kormány

0

Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Független Rendőr Szakszervezet információira hivatkozva azt mondta, hogy a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumban tanuló teljes próbaidős állományt a határhoz vezényelték, méghozzá előzetes egyeztetés nélkül.

A diákok a hírek szerint

nem kaptak sem enni, sem inni, sőt napidíjat sem, hogy legalább maguknak tudjanak ennivalót venni

– tette hozzá. Eddig csak arról lehetett hallani, hogy a kormány „ehetetlen moslékkal” élelmezi a határon szolgáló rendőröket és katonákat, de van lejjebb, hiszen „szinte gyerekeket” visznek a határra, akiknek semmi sem jár – fogalmazott.

Hozzátette, ha igazak a hírek, akkor a diákok jövő január elejéig is maradhatnak a határon, a tavalyi télen pedig már lehetett látni, hogy a kormány mennyire becsüli a határon állomásozó magyar katonákat rendőröket: nem, hogy fűtött szállás, sokaknak még egy sátor vagy pokróc sem jutott.

A DK szerint

a kabinetnek gondoskodnia kell arról, hogy a kivezényelt diákok tudjanak tanulni

vagy szabadidős programokban vehessenek részt, dolguk ugyanis nem lesz. Az utóbbi időben a déli határon lényegében egyetlen egy menekült sem érkezett az országba, ráadásul „Soros Györgyöt sem látták a környéken lángvágóval ólálkodni” – fogalmazott Vadai Ágnes.

Ez volt ma – 2017. szeptember 11.

0

Nem volt még ideje elolvasni a mai híreket? Egész nap dolgozott, és nem tudja, hogy mi történt Magyarországon és a világban? Még nem veszett el semmi: röviden összefoglaljuk, mi mindenről írtunk ma. Még nincs vége a napnak, minden megtörténhet!

Tesco-sztrájk: nyugalom van

MTI Fotó: Balogh Zoltán

A pénteki és szombati sztrájk után hétfőn délelőtt ültek le egymással ismét tárgyalni a szakszervezetek és a multi áruházlánc.

A szakszervezetek továbbra is ragaszkodnak a 15 százalékos létszámemeléshez, de az áruházlánc jelentése alapján meg fogják vizsgálni, hogy az egyes áruházakban mekkora pluszlétszámra lehet szükség.  A szakszervezetek továbbra is fenntartják a 25 százalékos béremelési igényt, erre a követelésükre legkésőbb október 2-ig kell választ adnia az áruházláncnak.

Elveszíttetné Áder államfő jellegét a Jobbik

Megfosztási eljárást indít Áder János köztársasági elnökkel szemben a Jobbik amiatt, mert amikor aláírta a plakáttörvényt, akkor nyíltan alaptörvény-ellenes intézkedéseket fogadott el. Ezt pedig a jogszabályok azzal engedik honorálni, hogy induljon ellene megfosztási eljárás, amelynek a végén felmentik tisztségéből.

Népszavazást tartanának az euró bevezetéséről

Újabb hat „név” írta alá a Hitvallás Európa mellett kiáltványt, s biztosította támogatásáról  a Polgári Világ Pártja által az idén augusztus 14-én az euró bevezetéséért indított népszavazási kezdeményezést.

 A kezdeményezők a kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.

Diákokat rendelt a határra a kormány

Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Független Rendőr Szakszervezet információira hivatkozva azt mondta, hogy a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumban tanuló teljes próbaidős állományt a határhoz vezényelték, méghozzá előzetes egyeztetés nélkül.

A diákok a hírek szerint nem kaptak sem enni, sem inni, sőt napidíjat sem, hogy legalább maguknak tudjanak ennivalót venni.

Szijjártó szerint Ukrajna hátba szúrta Magyarországot

Magyarország mostantól semmilyen ukrán hivatalos kezdeményezést nem támogat – ezt az ukázt adta ki a budapesti külügyminisztérium az ukrán oktatási törvény elfogadása miatt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Tart a feszültség Romániával is a katolikus középiskola miatt.

A miniszter rendkívüli budapesti tájékoztatóján hazugságnak nevezte azokat a vádakat, hogy a magyar diplomácia nem tartotta napirenden a fejleményeket. Leszögezte, az elmúlt időszakban minden lehetséges kétoldalú tárgyaláson szóba hozták a törvényt, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelven történő iskolai oktatást.

Szijjártó: Ukrajna hátba szúrta Magyarországot

0

Magyarország mostantól semmilyen ukrán hivatalos kezdeményezést nem támogat – ezt az ukázt adta ki a budapesti külügyminisztérium az ukrán oktatási törvény elfogadása miatt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Tart a feszültség Romániával is a katolikus középiskola miatt.

Ungvár. Simon-Árpa Zsuzsanna magyar nyelvórát tart a 9.a osztály tanulóinak az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvû Középiskolában.
MTI Fotó: Nemes János

A miniszter rendkívüli budapesti tájékoztatóján hazugságnak nevezte azokat a vádakat, hogy a magyar diplomácia nem tartotta napirenden a fejleményeket. Leszögezte, az elmúlt időszakban minden lehetséges kétoldalú tárgyaláson szóba hozták a törvényt, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelven történő iskolai oktatást.

Bejelentette hogy több nemzetközi fórumhoz fordul Budapest a „gyalázatos törvény miatt”. Egyebek között az EBESZ főtitkárához, nemzetiségi főbiztosához és soros elnökéhez fordul.

„Ukrajna hátba szúrta Magyarországot”-

szögezte le, emlékeztetve arra, hogy Magyarország elsőként ratifikálta Ukrajna társulási megállapodását az Európai Unióval, s elsőként állt ki vízummentességükért. Hozzáttette:

„Cinikus, hogy az új oktatási törvényt azután szavazta meg a kijevi parlament, hogy lezárult a társulási megállapodás és a vízummentesség ratifikációs folyamata”.

A marosvásárhelyi katolikus gimnázium gyakorlatilag megszűnt, annyit sikerült elérni, hogy más magyar iskolában tanulhatnak a diákok, de a probléma megnyugtató rendezése nem történt meg – mondta egy másik feszültségforrásról Szíjjártó. A katolikus iskola – amelynek működési engedélyét a román hatóságok visszavonták – újraindulása kizárólag a román hatóságokon múlik – tette hozzá.

A történtek miatt a magyar diplomácia nem támogatja Románia OECD-tagságát, amíg ez a helyzet fennáll. Nem engedhetjük meg, hogy a magyar közösséget ilyen sérelem érje – indokolta meg a külügyminiszter.

Szíjjártó megismételte, hogy a kormány továbbra sem változtat álláspontján, rossznak és veszélyesnek tartja a kvótaperben hozott európai bírósági ítéletet, amely megítélésük szerint semmire se kötelezi Magyarországot.

Azt is bejelentette a külügyminiszter, hogy a karibi térségben érintett kilenc magyar állampolgárt megpróbálják kimenekíteni a tomboló hurrikán és időjárás elől. Ennek érdekében megállapodást kötöttek egy dominikai légitársasággal, amelytől a külügyminisztérium repülőgépet bérel.

Paks: Nyert a Fideszes jelölt

0

Szabó Péter, a Fidesz-KDNP és a Paksi Lokálpatrióták jelöltje, jelenlegi alpolgármester nyerte az időközi polgármester-választást a Tolna megyei Pakson, amelyet 31 százalékos részvétel mellett rendeztek vasárnap.

Szabó Péter 3423, a független Mezősi Árpád 1423, Medveczki Zoltán, a Magyar Környezetvédők Pártjának jelöltje 111, a munkáspárti Kerezsi László 52 szavazatot kapott.

A 15 837 választásra jogosultból 5009-en voksoltak, érvénytelen szavazat nem volt – tette hozzá az MTI jelentése szerint.

A választást azért rendezték, mert a 2014-ben a Néppárt jelöltjeként polgármesterré választott Süli János összeférhetetlenség miatt május 31-ével lemondott tisztségéről, miután Áder János köztársasági elnök április 26-án kinevezte a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterré.

Szabó Péter 43 éves tanár-muzeológus, 2006-tól 2010-ig a Paksi Lokálpatrióták jelöltjeként listás mandátummal volt önkormányzati képviselő. 2010-ben szintén az egyesület jelölésében indult egyéni körzetben, ahol akkor a Fidesz jelöltje nyert. 2016-ban a Fidesz támogatásával főállású alpolgármesterré választották.

 

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK