Az augusztus 20-án indított kampány során eltelt időben összesen hatvanezer aláírást gyűjtött a Jobbik az „Egyenlő munkáért egyenlő bért” akció keretében. Mától Budapesten állandó standon várják az aláírókat.
Gyöngyösi Márton országgyűlés képviselő budapesti sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy online tízezer, papíralapon pedig mintegy 50 ezer aláírást gyűjtöttek össze az aktivistáik az országban. Ha véget akarunk vetni az olcsó munkaerőre épülő gazdaságfilozófia uralmának, akkor sikert kell elérni a több országra kiterjedő mozgalommal – mondta.
Mint a FüHü is beszámolt róla, Magyarország mellett Horvátországban, Bulgáriában, Szlovákiában, Lettországban, Észtországban, Romániában és Lengyelországban indult a kezdeményezés.
Az Európai Bizottság májusban regisztrálta azt. A résztvevő tagországokban és az Európai Unió más tagállamaiban egy év alatt legalább egymillió aláírást kell összegyűjteni, ha ez megvan, akkor a kezdeményezés képviselői az Európai Parlament és az Európai Bizottság elé terjeszthetik elképzeléseiket.
Az Együtt szégyenletesnek tartja Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés alelnökének a kijelentéseit, amelyekkel meggyalázta Göncz Árpád emlékét – szögezi le a párt közleménye. A Klubrádióban Kuncze Gábor is mélységesen elítélte a támadást, amely miatt a DK bocsánatkérésre szólította fel Gulyást.
Gulyás Gergely amiatt támadta Göncz Árpádot, amiért nem írta alá a Zétényi-Takács-féle jóvátételi törvényt. A törvény azt célozta, hogy a kommunisták által politikai okokból nem üldözöttek ellen 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett legsúlyosabb bűncselekmények – gyilkosságok, kínzások – ne számítsanak elévültnek, az elévülési idejük 1990. május 2-ától kezdjen újra ketyegni. A törvényt a Parlament elfogadta, s Göncz, az akkori köztársasági elnök normakontrollra küldte, majd az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki.
A Demokratikus Koalíció sajtótájékoztatóján Gréczy Zsolt szóvivő a többi között arra emlékeztetett, hogy az előadó alkotmánybíró, Sólyom László
a jogállami kontinuitás, a jogbiztonság és a visszamenőleges jogalkotás elfogadhatatlansága miatt minősítette alkotmányellenesnek a törvényt.
Kuncze a Klubrádióban arra is emlékeztetett, hogy Gulyás csak arról feledkezett meg, hogy a Fidesz – élén Orbán Viktorral – nem szavazta meg a törvényt. Ahogy felelevenítette, Orbán mellett Áder János jelenlegi államfő, Deutsch Tamás EP-képviselő, Kósa Lajos leendő miniszter, Kövér László házelnök, Németh Zsolt a külügyi bizottság elnöke, Szájer József, az EP néppárti frakciójának első helyettese, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is nemmel szavazott akkor.
„Igaz az érintett törvényt 2011-12-ben a korábban nemmel szavazó fideszesek beemelték az alaptörvénybe, lényegében szó szerint átvéve.”
Gulyás szemléletére jellemző – írja az Együtt -, hogy a köztársasági elnök történelmi felelősségéről vagy bűnéről beszél, mert egy parlament által már elfogadott, de még el nem fogadott törvényt előzetes normakontrollra küld az Alkotmánybíróságra.
„Gulyás Gergely nincs hozzászokva ahhoz, hogy az ő köztársasági elnökeik az AB-hez fordulnak.”
Keresni kell a megoldást
Az Együtt szerint lehetett volna a Zétényi-Takács törvénynél jobb megoldást találni, de az 27 év alatt sem sikerült. Az Együtt szeptember 16-án mutatja be programját Magyarország jövőjéről, amelyben megoldást kínál többek között az ügynökakták kérdésére is, hiszen a múlt ismerete és értő feldolgozása nélkül egy demokratikus társadalom nem működhet – szögezi le a párt közleménye.
Ahhoz, hogy a Fidesznek ne legyen egyszerű többsége sem, 40 egyéni választókerületben kell nyerni, a kormányalakításhoz pedig 55-60-ban, véli Botka László szegedi szocialista polgármester. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje bízik a győzelemben, de 40 körzetet biztosan megvalósíthatónak tart. Az elől a kérdés elől kitért, hogy a kormányváltáshoz szükséges 60-65 győztes körzetbe beleszámolta-e azokat, ahol a Jobbik nyerhet.
Botka háttérbeszélgetést tartott, amelyről beszámolva a HVG kiemelte, hogy Botka koordinált indulást csak az LMP-vel tud elképzelni, s kitart amellett, hogy Gyurcsány Ferenc induljon egyéni választókerületben, ha ott ő a legesélyesebb. Szerinte lesz megegyezés.
„Nem létezik a modell, hogy legyenek közös jelöltek az egyéni választókerületekben, de a pártok induljanak külön listán.”
Mindehhez hozzáfűzte: jogilag egy személy csak egy párt listáján szerepelhet, s ha valaki két párt közös jelöltjeként indul, az csak a közös listájukon lehet. Jogilag a koordinált indulást lehetne külön listákkal megoldani, de ebbe Botka a DK-val azért nem menne bele, mert ilyet csak olyan párttal érdemes kötni, amely plusz szavazókat hoz, azaz nem a meglévő bázison osztozik. Az MSZP esetében ilyen párt például az LMP.
Botka szombaton az MSZP politikai szezonnyitóján felsorakoztatja szövetségeseit,
köztük a korábban már ismert nevek mellett például a volt SZDSZ-es Szent-Iványi Istvánt is, aki a külpolitikáért felel majd. De meglepetésnevek is várhatók – mondta Botka, aki jelezte: a teljes csapatát még szeptemberben bemutatja.
A szocialisták miniszterelnök-jelöltje szerint legkésőbb december elejére eldől, hogy ő vagy Vona Gábor lesz-e Orbán Viktor kihívója. Ezt a közhangulat dönti majd el. A Jobbikkal nincs együttműködés, ha erről nyilvános diskurzus kezdődik, az a baloldal végét jelenti – szögezte le.
Ma a Kornélok és a Lujzák ünneplik a névnapjukat. Szép őszies idővel köszönti őket a természet: az előrejelzések szerint ugyanis ma már mindenhol csökken a felhőzet, és napközben sok napsütés várható gomolyfelhőkkel. Zápor csak keleten lehet. A hőmérő higanyszála akár 25 fokra is felkúszhat.
Népszava: Lehagyták a Habsburgokat a mai oligarchák
Példátlan méretű nagybirtokok alakulnak ki az országban, az új agrártőkések pedig a földet és a támogatási forrásokat is elvonják a mezőgazdaság többi szereplőjétől. A Népszava arról ír, hogy ismét nekiszaladt a Fidesz oligarchikus mezőgazdaság-átalakítási gyakorlatának Sallai R. Benedek. A lap felhívja a figyelmet az LMP-s politikus – akit a kormánypártok háza táján gyakran emlegetnek a zöldpárt agrároligarchájaként – Facebook-posztjára, illetve az ahhoz mellékelt tanulságos diagramra, amelyben azt kifogásolja, hogy a családi gazdaságok megsegítésének ígéretével hatalomra jutott kormányzat közreműködésével történelmi összehasonlításban is példátlan méretű nagybirtokok alakulnak ki az országban, az új agrártőkések pedig a földet és a támogatási forrásokat is elvonják a mezőgazdaság többi szereplőjétől.
A Sallai által összeállított földesúr-lista élén Csányi Sándor érdekeltségei állnak 35 ezer hektárral – nem csak ő, de a második helyezett, 26 ezer hektár fölött diszponáló Leisztinger Tamás is több földet használ, mint a történelmi nagybirtokos osztály prominensei.
Magyar Nemzet: Nem a kerítésen múlik a bizalom
Helyszíni riportot közöl a polgári napilap a ciszjordániai Peduel izraeli illegális telep környékéről, ahol a sivatagi tájat kerítések szabdalják szépt. Bár a vezető igyekszik meggyőzni az odalátogatókat, hogy ezek nem biztonsági célból épültek, de ez nehezen hihető, mert a kerítések tetejére még szögesdrótot is kifeszítettek.
Nem mintha az izraeli telepesek egy percig is tagadnák, hogy minden eszközt bevetnek biztonságuk garantálásáért – írja a tudósító, hozzátéve: néhány széplelkű újságíróval még kisebb vitába is keverednek, miután felvetődik, hogy kerítések és falak mögül nem lehet bizalmat építeni. A vezető értetlenül áll az ötlet előtt, majd rövidre zárva a beszélgetést elmeséli, hogy az elmúlt néhány év alatt csak az ő közösségükből hat emberel végeztek a palesztin merénylők. Ugyanakkor érdekes jelenségre is felhívja a figyelmünket:
„azokon a településeken, ahol nincs kerítés, alacsonyabb a támadások száma.”
De az okot korántsem a bizalomban látja. Szerinte a technika, így a kerítés, a kamerák, elkényelmesítik az embert, nélkülük viszont kénytelenek folyamatos készültségben állni – amit az esetleges merénylők a saját bőrükön is tapasztalhattak.
Magyar Idők: Kósa Lajos interjú
Ismét egy nagyinterjú közöl a kormánypárti lap, amely Kósa Lajossal beszélgetett el a Fidesz ma kezdődő kihelyezett frakcióülése előtt választásokról., új pozíciójáról, az országról. A tőle megszokott meghökkentő fogalmazásokkal élt ismét a Fidesz leköszönő frakcióvezetője. A többi között azt állította, hogy „miközben végig a korrupcióról beszélt az ellenzék, úgy készül a tavaszi választásra, hogy az van felírva a pólójukra: Gyertek, milliárdosok, van itt olcsóért minden!”. Kósa szerint Simicska Lajos kilóra megvette a Jobbikot, s szerinte az egymással is marakodó ellenzéki pártok választási győzelme a politikai horror kategóriájába tartozna. A frakcióüléssel kapcsolatban azt állította, hogy annak központi témája a migráció, az ország védelme lesz, mivel ez a legnagyobb kihívás, a napi politikai küzdelem tárgya nemcsak nálunk, hanem szerte Európában. A kötelező kvótával kapcsolatban azt mondta, hogy a küzdelem első szakasza lezárult, az Európai Bíróság ítéletét nem lehet végrehajtani, mert nincs rendelkező rész. A küzdelem a kvótával kapcsolatban a kötelezettségszegési eljárással folytatódik, amely jövő év tavaszán zárulhat le. Ezt követően lehet majd konkrét intézkedést megfogalmazni, ha egyáltalán akkor még lesz az unióban kötelező betelepítési kvóta. A migránsok szétosztásával kapcsolatos döntés határideje két héten belül, szeptember 26-án lejár.
Magyar Hírlap: Nem kérünk a brüsszeli kényszerből
Hibásnak tartja az Európai Unió migrációs politikáját Ryszard Czarnecki, az Európai Parlament alelnöke. A Magyar Hírlap a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) politikusával készített villáminterjút. A politikus kifejtette meggyőződését, hogy a kvótarendszer egy tisztán elméleti megoldás, amely működésképtelennek bizonyult, amikor szembesült a valósággal. A kvótában meghatározott százhatvanezer migránsból mindössze húszezret helyezték á, s csak két tagállam, Málta és Finnország teljesítette a kvótáját. Szerinte ez bizonyítja, hogy hibás a migrációs politika. Hozzátette azt is, hogy szerinte a migránskvótákat illetően Lengyelország érdeke egybeesik a visegrádi csoport tagjainak érdekével. „Támogatjuk Magyarországot és Szlovákiát abban, hogy érvényesítse polgárainak döntését, és nem egyezünk bele az unión belüli kényszerbetelepítésekbe. Leszögezte azt is, hogy „Nem engedhetünk Brüsszel zsarolásának!”.
Filippo Grandi felszólította Magyarországot, hogy növelje a menedékkérők esélyeit, hogy beléphessenek az országba és elinduljon a menekültügyi eljárásuk, egyben szüntesse meg a határon az úgynevezett „tranzit zónákat”, amelyekben, miként fogalmazott, gyakorlatilag fogva tartják a háború és üldöztetés elől menekülő embereket.
A főbiztosság közleménye szerint Filippo Grandi találkozott Pintér Sándor belügyminiszterrel, valamint Szijjártó Péter külügyminiszterrel, és elmondta, hogy az ENSZ Menekültügyi Szervezete elismeri: minden országnak jogában áll megvédeni a határait,
„de a menekültek oltalmazása és az ország biztonságának a szavatolása együtt is megvalósítható.”
Nyomatékosan kiemelte az európai szolidaritásnak a szükségességét, és annak a jelentőségét, hogy az EU valamennyi tagállama, köztük Magyarország, vegye ki a részét abból az uniós programból, amelynek célja menedékkérők áthelyezése Görögországból és Olaszországból.
Sajtótájékoztatóján azt mondta a betelepítési kvótákról: egyes uniós tagállamok jogosan kérik a terhek megosztását, és
sajnálatos, hogy Magyarország nem vesz részt ebben.
Grandi aggódik, hogy Magyarországon a menedékkérőket, köztük számtalan kisgyereket, a menekültügyi eljárásuk idejére fogva tartják a „tranzit zónákban”.
„Gyerekeknek különösen nem szabadna soha rácsok mögött őrizetben lenniük”
– mondta Filippo Grandi, miután felkereste a magyar-szerb határon lévő röszkei tranzit zónát. Megjegyezte, hogy azok a 14 év alatti gyerekek, akik egyedül, szüleik és más felnőtt hozzátartozóik nélkül érkeznek az országba, nyitott befogadó központba kerülnek, ahol megfelelő ellátást kapnak. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szorgalmazta, hogy Magyarország továbbra is tartsa fenn a szóban forgó intézményt, egyúttal pedig helyezze ott el a 14 évesnél idősebb kísérő nélküli gyerekeket is.
Fotó: UNHCR/Kitty McKinsey
„Menedéket kérni nem bűncselekmény” – mondta Filippo Grandi.
„A menekültek, akikkel találkoztam, egyszerűen csak biztonságot keresnek Európában, és most nagyon aggódnak a jövőjÜk miatt.”
Arra kérte a magyar kormányt, enyhítsen a menekültügyi rendszere szigorán, annak érdekében, hogy az országba belépő menedékkérők ne akadályokba ütközzenek, hanem
induljon egy tisztességes menekültügyi eljárás
az ügyükben, összhangban Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival.
Röszkei látogatásán Grandi találkozott a tranzit zónában lévő kísérő nélküli kiskorúakkal, köztük két 14 éves fiúval. Egyikük, Ahmad, Szíriából, Aleppóból menekült el 12 évesen, és egy
közel két esztendei gyötrelmes út után alig egy hónapja érkezett Magyarországra.
Mint elmondta, bízik abban, hogy megkapja a menedékjogot, mivel a családja veszélyben van, és reméli, hogy megmentheti őket, amint sikerül kérvényeznie a családegyesítést.
Fotó: UNHCR/Kitty McKinsey
Szulejman, aki Afganisztánból, Kabulból indult útnak, egy nagy sebet mutatott a karján, amit a szavai szerint még otthon egy tálib támadásban kapott. Azt mondta, fél, hogy esetleg haza kell térnie, és szívesen maradna Magyarországon.
A menekültek Röszkén konténerekben laknak, amelyek fű helyett murvával felszórt, pengésdrót kerítéssel lezárt szűk udvarokat fognak körül. Kapnak orvosi ellátást és egyéb szolgáltatásokat, és nemrégiben különböző gyerekfoglalkozások is elindultak.
Amire a menedékkérők a leginkább panaszkodnak, az a menekültügyi eljárásukat övező információhiány,
illetve az, hogy be vannak zárva, megfosztva szabad mozgás lehetőségétől, attól, hogy a pengésdrót kerítésen kívülre kilépjenek.
Az elmúlt néhány évben Magyarország megszorító jogi lépésekkel módszeresen tette rendkívül szigorúvá a menekültügyi rendszerét, és lényegében
eltörölt minden, az elismert menekülteknek a beilleszkedésükhöz korábban nyújtott állami támogatást.
Magyarország egyidejűleg fizikai akadályokat is emelt, beleértve a pengésdrót kerítést a határain, és még azzal is korlátozza a hozzáférést a menekültügyi rendszeréhez, hogy mindössze tíz menedékkérőt enged be az országba minden egyes munkanap.
„Amikor ma a határkerítésnél álltam, úgy éreztem, az egész rendszer arra van kitalálva, hogy távol tartsa az országtól a nemzetközi oltalomra szoruló embereket,
és így sokakat megakadályozzon abban, hogy törvényesen benyújthassák a menedékkérelmüket” – mondta Filippo Grandi.
Miután a menedékkérők bejutnak Magyarország valamelyik tranzit zónájába, ott a menekült elismerési arányok alacsonyak, még az olyan emberek esetében is, akik háború vagy fegyveres konfliktus sújtotta országokból jönnek, például Irakból vagy Afganisztánból, pedig a kormány tagjai, akikkel a főbiztos találkozott, arról tájékoztatták, hogy dolgoznak az eljárás javításán.
A 9,8 milliós Magyarországon ma megközelítőleg 5 000 ember rendelkezik menekült státussal.
Ha nem volt ideje követni ma a híreket, nem tudja, mi történt Magyarországon és a világban, akkor olvassa el összefoglalónkat!
Fejfájás az MSZP-ben
Okozott, okoz némi fejfájást a paksi időközi polgármester választás eredménye a szocialistáknál. Még akkor is, ha a most vasárnapi szavazáson, hivatalosan, MSZP-s politikus nem is indult, az a fölény, amit a Fidesz jelöltje mutatott, erős aggályokat vetett fel a baloldalon.
Botka László most már januári szövetségkötést emleget.
Egyre több a gyerekkatona a Közel-Keleten
Egyedül a polgárháborús Jemenben több mint 1700 gyerekkatonáról tud a UNICEF. Az ENSZ gyerekvédelmi szervezetének regionális igazgatója szerint, míg a világon mindenütt javul a gyerekek helyzete, ebben a régióban rohamosan romlik.
12 millió gyerek szorul azonnali segítségre Szíriában és 5 millió Irakban.
Jemenben pedig gyakorlatilag mindegyik.
Olajembargó Észak-Korea ellen
Bár a teljes olajembargót, amit az Egyesült Államok szeretett volna, nem szavazta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa, de így is az eddigi évi 8,5 millió hordó olaj helyett csak 2 millió hordó jut be Észak Koreába. Ezenkívül
megtiltják, hogy külföldön észak-koreai textilipari termékeket vegyenek,
és azt, hogy a külföldön dolgozó észak-koreai munkások hazautalhassák a fizetésüket.
Zsidózás a mobilgát kapcsán
A mobilgátat támogató Egyesület a Római Partért nevű szervezet a Facebookon nekitámadt az ellenzőknek. Mint írták,
„zsidó értelmiségiek egy csoportja gettóba akarja zárni”
őket azzal, hogy a part helyett a Nánási úti nyomvonalon építenék meg a védművet, „mintha elfelejtették volna, mi történt rokonságukkal a ’40-es években”.
Az azeri botrány és az állítólagos zavargások a nemzetbiztonsági bizottság előtt
Rogán Antalt is meghallgatta volna a nemzetbiztonsági bizottság, de ő nem ment el. A bizottság MSZP-s elnöke szerint a titkosszolgálatok, rendvédelmi szervek
semmilyen konkrét információval nem rendelkeznek
a Rogán Antal és más kormánytagok által is emlegetett utcai zavargásokról.
A fideszes alelnök szerint nincs összefüggés a hírekben megjelent számlák, offshore-ügyek és az azeri baltás gyilkos kiadatása között, a jobbikos tag szerint erről még tart a vizsgálat.
Nem lesz népszavazás az euróról és a kannabiszról
Nem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság a kannabisz legalizálásáról és az euró bevezetéséről szóló népszavazási kezdeményezéseket. Előbbit a Magyar Liberális Párt adta be, utóbbit pedig a Polgári Világ Pártjának elnöke.
Hihetetlen pusztítást okozott Irma
Vízben áll egy autó a floridai Orlandóban Fotó: MTI/EPA/Gerardo Mora
„Elég sok szörnyűséget láttam, de ehhez hasonlót még soha”
– ezt mondta a holland király, miután az országhoz tartozó Sint Maartenre látogatott, amelyet letarolt a hurrikán. A sziget másik fele Franciaországhoz tartozik – oda Emmanuel Macron látogatott el.
Irma Amerikában trópusi viharrá gyengült, de több államban még tart a rendkívüli állapot. Egész városok vannak víz alatt, több millió embernél nincs áram, Floridában üzemanyaghiány is van.
Nem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság a kannabisz legalizálásáról és az euró bevezetéséről szóló népszavazási kezdeményezéseket.
A Magyar Liberális Párt két, a kannabisz legalizálásáról szóló népszavazási kezdeményezést nyújtott be. A bizottság egyhangú döntésekkel
megtagadta az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését,
többek között az egyértelműség hiányára hivatkozva.
Tárgyalt a bizottság két, az euró bevezetésére irányuló népszavazási kérdés hitelesítéséről is, mindkettőt Keresztény Zoltán, a Polgári Világ Pártja elnöke nyújtotta be magánszemélyként. Ezek hitelesítését a bizottság arra hivatkozva tagadta meg, hogy
a kérdés nem az Országgyűlés, hanem a kormány és a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik, emellett az alaptörvény burkolt módosítására irányul,
hiszen az rögzíti, hogy Magyarország pénzneme a forint. Emellett túl megtévesztőek is a kérdések a bizottság többségének véleménye szerint.
A pártok képviselői még abban sem értettek egyet, hogy mi hangzott el az ülésen.
Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke azt mondta: Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nem jelent meg az ülésen. Molnár azt mondta:
a titkosszolgálatok, rendvédelmi szervek semmilyen konkrét információval nem rendelkeznek a Rogán Antal és más kormánytagok által is emlegetett utcai zavargásokról.
Szerinte egyébként a jogállamnak része a tüntetés, utcai megmozdulás is.
Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke arról beszélt, hogy az ülés legfontosabb témája az Európa és Magyarország biztonságát érintő, szerinte az „illegális bevándorlással összekapcsolható bűncselekményhullám, és terrorizmus” volt. Azt mondta, hogy Papp Károly országos rendőrfőkapitány megerősítette a sajtókban megjelent 11 ezer hamis szír útlevél ügyét. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 9 ezren felül további 11 ezer hamis útlevél került fel a schengeni listára, így „óriási kockázatot” kell kiszűrniük a határőrizeti szerveknek.
Az azeri botrányról azt mondta, hogy az örmény nemzetiségi szószóló szerint a hírekben megjelent számláknak, offshore-ügyeknek és a baltás gyilkos kiadatásának nincs köze egymáshoz.
A szolgálatok viszont még információkat gyűjtenek,
a két hét múlva tervezett bizottsági ülésen adnak tájékoztatást.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja azt mondta: számára
úgy tűnik, mintha Németh Szilárd más ülésen vett volna részt.
Jelenleg ugyanis az azeri ügyekkel kapcsolatban még a vizsgálatok elején tartanak a szervek, ezért nem is zárhatók ki az összefüggések.
Szerinte semmilyen konkrét információ nincs arról, hogy bárki tervezne az ország területén Magyarország alkotmányos rendjét megzavaró akciót. Ezzel kapcsolatban Mirkóczki szerint riogatás zajlik.
Az LMP-s Szél Bernadett szerint a választásokhoz közeledve egyre inkább kampányfórumként kezelik a bizottságot a politikusok. Azt mondta:
„Az, hogy Rogán Antal fél megjelenni a bizottság előtt, azt jelenti, hogy félnivalója van (…) titkolózni akar.”
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy Rogán Antal utcai zavargások előkészítésével vádolta meg az ellenzéket, holott erre semmilyen konkrét bizonyíték nincs.
Hét tigrist, hat oroszlánt és egy leopárdot találtak egy arkansasi pajtában.
A nagymacskákat szombaton fedezték fel Poinsett megyében, ahol a tulajdonos ketrecekben tartotta őket.
A helyi seriffet egy névtelen telefonáló értesítette, ezután indult embereivel a helyszínre, ahol
az egzotikus vadakat jó egészségben, gazdájuk társaságában találták meg.
Randy Zellers, az állam vad- és halvédelmi bizottságának szóvivője elmondása szerint az angol tulajdonos addig akarja őrizni a vadakat, amíg Németországba nem repülhetnek. A férfi nem értesítette a hatóságokat, hogy ideiglenesen tigriseket, oroszlánokat és leopárdot akar tartani Arkansas területén. Az állam törvényei alapján ehhez előzetes írásos engedélyre van szükség.
A Római-parti mobilgátról a Facebookon folyó vitában a mobilgát hívei egyes ellenzők vélt vagy valós zsidó származására hivatkozva azt állítják, hogy azok ugyanúgy gettóba akarják zárni a parton élőket, ahogyan a nyilasok ’44-ben a zsidókat.
A Demokratikus Koalíció szerint megdöbbentő, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereinek ellenérveivel szemben a támogatók nem találtak hatásosabb érvet a zsidózásnál. A fenti párhuzamot ugyanakkor fölháborítónak tartja,hiszen a zsidók nem önként költöztek a gettóba, nem ingatlantulajdonukhoz ragaszkodva maradtak ott és a gettó területét többnyire csak egyszer, a halálba vezető útjuk során hagyhatták el.
A DK elutasítja a gyűlöletbeszédet, tiltakozik a vallási-faji hovatartozás alapján történő megkülönböztetés ellen és elvárja, hogy a hatóságok ebben az ügyben is szerezzenek érvényt az Európai Tanács rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló kerethatározatának.
A történet előzménye, hogy a mobilgátat támogató Egyesület a Római Partért nevű szervezet a Facebookon nekitámadt az ellenzőknek. Mint írták,
„zsidó értelmiségiek egy csoportja gettóba akarja zárni”
őket azzal, hogy a part helyett a Nánási úti nyomvonalon építenék meg a védművet, „mintha elfelejtették volna, mi történt rokonságukkal a ’40-es években”.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
