Egy jelentéshez benyújtott módosító indítványról szavaztak tegnap az Európai Parlament plenáris ülésén, amelynek értelmében ki kell vizsgálni az európai politikusok azeri pénzalapból történt megvesztegetéséről szóló információkat.
A módosító indítványt 578 szavazattal 19 ellenében – köztük a Fideszes képviselők „nem” szavazatával – fogadta el a testület.
A Demokratikus Koalíció úgy véli, az azeri baltás gyilkos kiengedése és az ezzel egy időben Azerbajdzsánból Magyarországra utalt, majd itt
nyomtalanul eltűnt hétmillió dollár fényében érthető, de árulkodó a Fideszes képviselők szavazata.
Ha az eddig napvilágra került összefüggések nem beszélnének már önmagukért, ez mindenképpen mutatná a Fidesz legfölső vezetésének és személyesen Orbán Viktornak az érintettségét az ügyben.
A DK azt kívánja megtudni a miniszterelnöktől, ki utasította a Fidesz EP-képviselőit a „nem” szavazatra, egyeztették-e álláspontjukat a magyar kormánnyal, és hogyan viszonyult az EP néppárti frakciója Fideszes tagjainak erre a meglehetősen félreérthetetlen szavazására.
A DK külön kíváncsi Orbán személyes véleményére a tegnap történtekről.
Az MSZP parlamenti képviselőcsoportja Hajdúszoboszlón kihelyezett frakcióülést tartott, melyen részt vett Botka László miniszterelnök-jelölt, a párt országos elnöksége és megyei elnökei, s ahol megvitatták az őszi parlamenti ülésszak legfontosabb feladatait.
Megállapodás született arról, hogy az MSZP
szembesítő kampányban tájékoztatja a magyar társadalmat a 2010 óta tartó országromboló fideszes politika következményeiről.
Ezen kívül a Botka-kormány 2018 utáni teendőit, Magyarország legégetőbb problémáit 7 helyszínen tartott részországgyűléseken fogják megvitatni az emberekkel a párt politikusai és szakértői.
Ezt követően Botka László miniszterelnök-jelölt tájékoztatást adott a 2018-as parlamenti választás szövetségi stratégiájáról.
A tanácskozáson
élénk szakmai vita zajlott Magyarország legfontosabb problémáiról
és arról, hogy az MSZP miként kívánja ezeket megoldani. Ezzel kapcsolatosan Komáromi Zoltán egészségpolitikus a magyar egészségügy válságának megoldásáról, Andor László egykori uniós biztos az Európai Unió szociális pilléréről, Büttl Ferenc közgazdász pedig egy igazságosabb gazdaságpolitika megteremtésének lehetőségeiről beszélt.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint egyre több nyugat-európai ország vezetője kezdi érzékelni azt az anomáliát, mely az Európai Unió keleti és nyugati tagállamai közötti bér- és életszínvonalbeli különbségekből fakad.
Mint közleményükben írják, ez a sokáig szőnyeg alá söpört probléma hamis illúzióvá teszi a közös piac és a szolidaritás eszméjét is, a probléma megoldását pedig már nem lehet sokáig halasztani.
Az Európai Bizottság elnöke,
Jean-Claude Juncker az Európai Parlamentben elmondott évértékelő beszédében a bérkérdésre is kitért.
Juncker szerint az egyenlőségen alapuló Európában nem lehetnek másodrendű dolgozók, egyenlő munkáért pedig egyenlő bér jár.
Noha Jean-Claude Juncker beszédében a külföldre kiközvetített munkavállalók fizetéséről beszélt, a Jobbik álláspontja szerint ez éppen a tágabb, egész Európát érintő bérprobléma részterülete. Valós megoldása pedig csakis
egy átfogó bérkiegyenlítés és gazdasági felzárkóztatás
lehet, mely elvezethet egy valódi egyenjogúságon alapuló Európához.
A Jobbik szerint a Bérunió kezdeményezése, mely a kohéziós és felzárkóztatási politika átfogó reformja által egy új, igazságosabb Európa alapja lehet, megoldást nyújthat az egyre gyakrabban felvetett problémára. A Jobbik ezért bátorítja az Unió döntéshozó szerveit és hatóságait, ne hagyják, hogy az évértékelőn felvetett bérkiegyenlítés a be nem váltott ígéretek sorát gyarapítsa, hanem ragadjanak meg minden eszközt a jövedelmi különbségek megszüntetésére.
Nem érhette váratlanul a velencei kihelyezett frakcióülésen a jelenlévőket Orbán Viktor bejelentése, vagy ha igen, akkor nagyon jól működik a konspirációs rendszer a Fideszben. Orbán ott arról beszélt, zárt körben persze, hogy ismét meg kell kérdezni az embereket, ezúttal arról, hogy mi a véleményük a Soros-tervről.
Ez ugye egyet jelent azzal, hogy újra nemzeti konzultáció lesz, valami olyasmiről, amiről valójában senki sem tud, sőt feltehetően nem is létezik.
A Független Hírügynökség szakmai körökből úgy értesült, hogy a kormány – a Fidesz felkérése alapján – „hajlandóságot mutat egy ilyen akcióra, amelyet persze különböző kampányfogások kísérnek majd. A kormányzat, természetesen az ilyen akciókat nem kampányként értelmezi, vagy inkább értelmezteti, hanem tájékoztatásként. Ez lehet a magyarázat annak, hogy az előzetes tervek szerint már szeptember 15-én elindult volna egy nagy projekt; a szokásos felületeken, újság, óriásplakát, televízió, online kiadványok, aminek tartalmáról maguk az érintett ügynökségek sem tudtak pontosat mondani.
Arról már a velencei Orbán-beszéd előtt kapott értesülést hírportálunk, hogy komoly akciót tervez a kormány, de hogy pontosan mit, azt titok övezi. A titok még most is áll, de az újabb információnk szerint
a kampány, a nyilvános megjelenés tolódik, és csak október 1-én indul el.
Tekintettel a választások közeledtére, és arra, hogy a Fidesz a menekült-ügyet állítja a kommunikációja központjába, erősen feltételezhető, hogy ez a felület-megrendelés tartalmilag már ezt a célt szolgálja. És az is valószínűsíthető, hogy erre újabb milliárdokat szánnak majd. Az előző nemzeti konzultáció költségei ma sem ismertek, a mi értesüléseink szerint az alapkampány került kétmilliárd forintba, majd újabb milliárd körül lehetett a konzultáció lezárásának levezetése. Hiába született meg a plakáttörvény, a maga csalárd módján, a kormányzat pontosan tudja, milyen módon lehet azt a saját maga szempontjából előnyösen kihasználni.
Próbáltunk információkat szerezni arról is, hogy milyen kreatív tartalom várható ebben az újabb nemzeti konzultációban, forrásaink azonban erről vagy nem tudtak, vagy nem akartak beszámolni. Így csak feltételezéseink lehetnek arról, hogy mit és hogyan akar „megzenésíteni” a Fidesz. Orbán ugye arról beszélt, hogy meg kell ismerni az emberek véleményét a Soros-tervről, így abból kell kiindulnunk, hogy
olyan tájékoztatást terveznek, amelyben a menekültek kötelező betelepítéséről, az itthoni civil, beépített ügynökökről, Brüsszel, szuverenitásunkat támadó intézkedéseiről lesz szó.
Természetesen oly módon, hogy ezek mögött mindannyiszor Soros György és az ő pénze áll.
Ne feledjük, hogy Orbán szerint ez a Soros-terv akkor akadályozható meg, ha ismét ők nyerik meg a választásokat. Ennek érdekében most ismét kormányzati pénzeket fognak használni; és ez a néhány milliárd, ne feledjük, még csak a kezdet.
Mindenesetre újra fel van adva a lecke az ellenzéknek: hogyan lehet szembe menni egy nemlétező tervvel, kiváltképp akkor, ha annak fő üzenete, hogy ők is egy összehangolt Soros-féle elképzelés részei, őket is maga Soros mozgatja.
Juhász Péter, az Együtt elnöke szerint a nemzeti konzultációval a Kubatov-listát frissítené a Fidesz.
Velencén a Fidesz háromnapos frakcióülésén Orbán Viktor azt mondta, hogy
ma nincs fontosabb számára, mint „a Soros-terv elleni küzdelem”,
ezért nemzeti konzultációt indítanak róla.
A Fidesz-kormány azért indítja egyik konzultációt a másik után, hogy a választások előtt ezekkel az adatgyűjtő ívekkel frissítsék, bővítsék a Kubatov-listát – írja közleményében Juhász Péter.
A nemzeti konzultáció pénzkidobás, kizárólag hamis propaganda célokat szolgál,
a Fidesz-kormány közpénzből hazudik a magyar polgároknak és manipulálja őket.
A Fidesz-KDNP-nek azonnal abba kell hagynia a Kubatov-lista bővítését, nem indíthat több pazarló hazugságkonzultációt! Orbán Viktor ennek árát, körülbelül egymilliárd forintot az egészségügyi rendszer rendbetételére fordítsa!
Nyílt titok volt napok óta, mostanra hivatalossá vált: Gulyás Gergelyt választották a Fidesz-frakció új vezetőjének a nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának velencei ülésén.
A döntést Kósa Lajos, a Fidesz leköszönő frakcióvezetője, a Modern városok programért felelős leendő tárca nélküli miniszter jelentette be csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján, a helyszínen.
Gulyás Gergelyt a törvényalkotási bizottság élén Hende Csaba váltja, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke pedig – Kósa Lajos helyett – Németh Szilárd lesz.
A leköszönő frakcióvezető arról is tájékoztatott, hogy az elhunyt Rubovszky György igazságügyi bizottsági elnöki posztját a KDNP-s Vejkey Imre kapja, őt pedig a szintén kereszténydemokrata Hargitai János váltja a mentelmi bizottság élén.
Az Európai Uniónak a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniójának kell lennie – mondta a közösség jövőjét is vázoló, az Unió helyzetéről tartott beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Azt is mondta:
az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek el kell fogadnia, ez nem opció, ez kötelezettség.
Arról is beszélt, hogy nem minden tagállam mutat egyenértékű szolidaritást a menekültek ügyében. Közös adók bevezetéséről is említette a belső piac erősítése érdekében.
Jean-Claude Juncker beszédét vita követte, de sokkal enyhébb és rövidebb, mint korábban. Néhány képviselő pár mondat erejéig kitért Magyarországra és Orbán Viktorra is. Guy Verhofstadt azt mondta,
„Orbán Putyin orosz elnökkel együtt közösen próbálják aláásni az európai demokráciát és jogállamiságot, ami ellen nemcsak védekezniük kell, hanem ellentámadást indítaniuk”.
De azt is mondta: örül, hogy mindenki észhez tért, és Orbán sem akar kilépni az Unióból.
A fuhu.hu-nak Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője azt mondta: visszafogott, középutas beszédet mondott az Európai Bizottság elnöke, akinek elsődleges célja az, hogy előre lendítse az európai integrációt.
Botka az LMP-vel összefogna
Botka László MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Ahhoz, hogy a Fidesznek ne legyen egyszerű többsége sem, 40 egyéni választókerületben kell nyerni, a kormányalakításhoz pedig 55-60-ban, véli Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Kitért a kérdés elől, hogy a kormányváltáshoz szükséges 60-65 győztes körzetbe beleszámolta-e azokat, ahol a Jobbik nyerhet.
Azt is mondta: koordinált indulást csak az LMP-vel tud elképzelni, és kitart amellett, hogy
Gyurcsány Ferenc induljon egyéni választókerületben, ha ott ő a legesélyesebb.
Szerinte a Jobbikkal nincs együttműködés, ha erről nyilvános diskurzus kezdődik, az a baloldal végét jelenti.
Felháborodás a Göncz Árpád elleni támadás miatt
Az Együtt szégyenletesnek tartja Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés alelnökének a kijelentéseit, amelyekkel meggyalázta Göncz Árpád emlékét. A Klubrádióban Kuncze Gábor is elítélte a támadást, amely miatt a DK bocsánatkérésre szólította fel Gulyást.
Gulyás Gergely amiatt támadta Göncz Árpádot, amiért
nem írta alá a jóvátételi törvényt,
amelyet a Parlament elfogadott, de Göncz Árpád köztársasági elnökként normakontrollra küldött, majd a Sólyom László által vezetett Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki. A törvényt egyébként a Fidesz, így Orbán Viktor sem szavazta meg.
Hatalmas károkat okozott Irma
Megrongálódott lakóházak maradványai az Irma hurrikán után a Szent Márton-szigeten Fotó: MTI/EPApool/Christophe Ena
Az épületeknek legalább a negyede lakhatatlanná vált az Irma hurrikán pusztítása nyomán a Florida Keys szigetcsoporton, és mintegy harmaduk komoly helyreállításra szorul. Irma trópusi viharként, Georgiában, Dél-, és Észak-Karolinában pusztít tovább.
A károkról a telefonhálózat hiánya és a még mindig tartó áramszünet miatt egyelőre nem lehet pontos felmérést készíteni.
Duterte bosszúja
Ezer pesóra, átszámítva hatezer forintra csökkentette az emberi jogi bizottság költségvetését Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek sokat támadott elnöke.
Duterte szisztematikusan számolja fel a fékek és ellensúlyok rendszerét. A képviselőház jogi bizottsága most azt javasolja, hogy váltsák le a Legfelső Bíróság elnökét.
Trumpnak kedvezően döntött a bíróság
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága szabad utat engedett Donald Trump elnök számára ahhoz, hogy tág értelemben alkalmazza az országba beérkező menekültekkel szembeni tilalmat.
Ez részleges győzelmet jelent Trump számára
azelőtt, hogy a bíróság kulcsfontosságú októberi meghallgatásra készül, amelyen az elnök ellentmondásos elnöki rendeletét vizsgálják. A rendelet ideiglenesen, meghatározott időre megtiltotta hat muszlim-többségű ország állampolgárai számára a belépést az USA-ba, és korlátozta a menekültek befogadását.
Nem lesz ott az ENSZ-közgyűlésen a Nobel-díjas vezető
A mianmari Aung Szan Szú Kji korábbi terveivel ellentétben nem lesz ott az ENSZ-közgyűlés jövő heti ülésszakán. A Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjit
egyre több bírálat éri, mert nem tesz semmit a rohingja kisebbséggel szembeni erőszak ellen.
A jogfosztott kisebbség elleni támadások miatt már legalább 370 ezren menekültek el az országból.
Az MSZP EP-képviselője Jean-Claude Juncker évértékelő beszédére reagált írásos hozzászólásban. Ebben azt írta: úgy tűnik, Európa felelős vezetőiben végre megérik a felismerés, hogy új szakaszhoz érkeztünk, az európai integrációnak túl kell lépni az elmúlt évek bénultságán, amelyet gazdasági, pénzügyi és menekültválságok, és a Brexit mellett a dezintegrációt erősítő egyéb fejlemények fémjeleztek.
Szanyi Tibor azt írta, ezért örült annak, hogy a Bizottság elnöke olyan kezdeményezéseket vetített előre a testület mandátumából hátra lévő másfél évre, amelyek több, Magyarország jövőjét is meghatározó területen
alkalmasak lehetnek az Unió dinamizálására,
hatékonyabb, demokratikusabb és átláthatóbb működtetésére.
Szanyi Tibor MTI Fotó: Kovács Tamás
Szanyi kiemelte Európa nemzetközi versenyképességének erősítését, a tagállamok belső és külső biztonságának egyeztetett és ezáltal hatásosabb védelmét, egy új, működőképes és humánus közös migrációs politika kialakítását, a megnövekedett közösségi feladatok finanszírozását biztosító uniós költségvetési reformot, és nem utolsósorban érdemi előrelépést a szociális jogok és esélyek európai szintű kiegyenlítésében.
Szerinte az utóbbi években néhány tagállam, főleg az Orbán-kormány részéről tapasztalt
„önző, nacionalista politikára, az európai szolidaritás elvének és gyakorlatának háttérbe szorulására”
közös és teljes felelősségvállalással kell keresni a döntést. Ahogy írta: „éppen a felelőtlen és cinikus orbáni „pávatánc” kezdi ráébreszteni a felelős európai vezetőket, hogy az integráció és az európai polgárok jövője alkalmasint a demokratikus uniós normák és a szolidaritás kikényszerítését is megkövetelheti.”
Úgy értékeli, hogy a Bizottság és a Parlament megelégelte a tagállami kormányok, vagyis az Európai Tanács szintjén rendre megnyilvánuló szolidaritás-, politikai akarat- és cselekvés-hiányt, gyakran akadékoskodást.
Szanyi Tibor szerint az integráció Juncker által felvázolt „újraindítása” valódi történelmi választás elé állítja a magyar népet is: „A jövőben
vagy részesei, alakítói és kedvezményezettjei leszünk egy sikeresebb és igazságosabb Uniónak, vagy Orbánék hatalmi céljai szolgálatában elutasítjuk és megtagadjuk szövetségeseink szolidaritását,
lemaradunk a globális gazdasági versenyben, elesünk a Szociális Európa nyújtotta egyenlő esélyektől és létbiztonságtól”.
Írásbeli hozzászólást tett a Párbeszéd EP-képviselője, Jávor Benedek is. Ő azt írta:
a legfontosabb kérdés ma az Unió jövője,
az, hogy a 27 tagállamból álló blokk együtt marad vagy kétsebességessé válik, amiben a kimaradók a perifériára szorulnak.
Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke pedig sajtótájékoztatón azt mondta: Jean-Claude Juncker évértékelő beszédéből bebizonyosodott, hogy
az Európai Bizottság elnökének a biztonság és jólét növeléséhez szükséges lépésekről szól az Európai Unió.
Szerinte ugyanakkor Orbán Viktor számára Európa a félelemkeltésről, a bezárkózásról, a kisebbrendűségi érzésről szól, és ezzel komoly károkat okoz.
Szeptember utolsó és október első napjaiban megmerevedni látszottak a frontok. Miközben az ország az önkormányzati választásra készült, a Független Hírügynökség Kossuth téri helyzetjelentéseiből kiderül, hogy a téren mindig történt valami.
Leginkább az, hogy egy néhány száz fős – néha ennél valamivel nagyobb – tömeg letáborozott a téren és forradalmi hangulatban a kormány lemondását követelték.
Összeállításunkat az önkormányzati választást megelőző és követő napok történéseivel folytatjuk. A Független Hírügynökség szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel írjuk.
Szeptember 30. Tüntetés, pártzászlók nélkül
Szombaton fél 11-kor 40-50 békés tüntető volt a Kossuth téren. A szervezők a Független Hírügynökség helyszíni tudósítójának elmondták: a hétvégén csak kulturális rendezvények lesznek, istentisztelet, szavalás. Még a gazdák is hazamentek, elmondásuk szerint dolguk van odahaza.
A szervezők elmondták, hogy beszédeket nem tartanak, és odafigyelnek arra is, hogy senki ne hozzon magával politikai plakátokat, zászlókat és molinókat. Az Árpád-sávos zászlókat sem engedik be. Hétvégére hazamentek a gazdák is, ezt azzal indokolták, hogy dolguk van otthon. Több civilszervezet, például az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Sorstársak Egyesület is sátrat állított fel. A tüntetést 100-150 rendőr biztosítja, akik egyelőre buszokban ülnek. Rendőri sorfal nincs a Parlamentnél.
Este hét órára körülbelül ezer ember gyűlt össze a fővárosi Kossuth téren. A békés tüntetők egymást közt beszélgettek, illetve a színpadon fellépő együttesek előadását hallgatták, némelyikük nemzeti színű zászlót tart a kezében.
A rendőrség az eddigihez hasonló létszámban várakozik a Parlament mellett parkoló buszokban. Az Országház és a tüntetők közé állított kettős kordon mögött egy pár tucat egyenruhás vigyáz a rendre.
A Kossuth térről este hatkor több mint száz motoros indult el, hogy egy nagyobb körutat tegyen a városban, érintve a Nyugati pályaudvar környékét, az Andrássy utat és a Hősök terét is. Egyikük elmondása szerint a rendőrség végig biztosította nekik az utat, és úgy tervezik, az elkövetkező napokban hasonló körútra indulnak esténként a Kossuth térről.
Október 1. Tarlós elismerte a vereségét
Az önkormányzat választáson már érződött a változások szele. A Fidesz a legtöbb helyen tarolt, s Tarlós István, aki független jelöltként indult éppen csak alul maradt a várost a rendszerváltozás óta vezető Demszky Gáborral szemben.
Tarlós István független főpolgármester-jelölt elismerte vereségét Demszky Gáborral szemben vasárnap éjjel. A szavazatok 98,44 %-os feldolgozottságánál a főpolgármester-jelöltek közül Demszky Gábor (MSZP-SZDSZ) a voksok 46,9%-át, Tarlós István 45,14%-át szerezte meg. Katona Kálmán (MDF) 6,01%-ot szerzett.
Október 3. Tüntetést szervez a Fidesz a Kossuth térre
A Kossuth téri kormányellenes demonstráció szervezői örülnek a Fidesz péntekre bejelentett nagygyűlésének, ugyanakkor nem akarják, hogy civil kezdeményezésük Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor politikai vitájának színterévé váljon – hangzott el a Magyar Nemzeti Bizottság (MNB) 2006 és a Forradalmi Nemzeti Bizottmány (FNB) keddi tájékoztatóján. A két szervezet közös nyilatkozatban fordult az ellenzéki vezetőhöz.
A demonstrálók egyeztető tárgyalásra hívták Orbán Viktort, de felvették a kapcsolatot a Magyarok Világszövetségével és a szakszervezetekkel is.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom is üdvözli Orbán Viktor tegnapi bejelentését – tájékoztatta közleményében a szervezet a Független Hírügynökséget. A Jobbik a Gyurcsány-kormány lemondatása érdekében teljes és országos mozgósításba kezd, és arra kéri a párt helyi szimpatizánsait, hogy folytassák a vidéki tiltakozásokat, és pénteken mindannyian jöjjenek a Kossuth térre. Kedden délben kevesebb mint 100 demonstráló és néhány rendőr volt a Kossuth téren.
Kedd este kilenc órakor körülbelül 1000 békés tüntető gyűlt össze a Kossuth téren, és jórészt ismeretlen szónokok beszédeit hallgatták. Rendőri sorfal nem volt a Parlament előtt, de továbbra is kettős kordonnal védték az épületet, és mintegy 50-100 rendőr biztosította a környéket.
Kamu MSZP-tüntetésre hívják az embereket
Nem szervez utcai megmozdulást a Magyar Szocialista Párt – közölte a párt, arra reagálva, hogy e-mailen és SMS-ben szolidaritási megmozdulás híre terjed. Az MSZP arra kér mindenkit, hogy ne menjen el a megmozdulásra.
A politikának az Országgyűlésben a helye, nem az utcákon, ezért a párt a parlamentben kíván politizálni – áll a közleményben.
Október 4. Sólyom László is megszólalt
Vasárnap este Sólyom László köztársasági is megszólalt. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője nyílt levélben üdvözölte az államfő szerepvállalását és levelét Sólyomnak arra a mondatára fűzte fel, hogy a politizálás színtere a parlament és nem az utca.
SÓLYOM LÁSZLÓ ÚRNAK, a Magyar Köztársaság Elnökének
Budapest Tisztelt Elnök Úr! Vártuk és üdvözöljük újabb megszólalását. Egyetértünk azzal, hogy Elnök Úr vasárnap esti beszéde óta történtek nem a kibontakozás irányába mutattak. Másutt, máskor és másoknak nyilván lesz alkalma annak mérlegelésére is, hogy a nyilatkozat maga mennyire szolgálhatta a kibontakozást. Most az a fontos, hogy a szocialista frakció is magáénak vallja Elnök Úr álláspontját és kész következetesen képviselni azt : „alkotmányos rendszerünkben a néphatalom gyakorlásának és a politika formálásának elsődleges eszköze a népképviseleti Országgyűlés”. Mi is úgy véljük, hogy parlamentáris demokráciában megengedhetetlen, ha egy párt és annak elnöke a parlament helyett, sőt azzal szemben választja az utcai ultimátumok politikáját. Értjük Köztársasági Elnök Úr nekünk szóló figyelmeztetését is. Biztosítjuk Elnök Urat arról, hogy a szocialista parlamenti képviselők minden körülményt mérlegelve hozzák meg döntésüket a programról, a kormányról és a kormányfő személyéről. Mérlegeljük (ahogy Köztársasági Elnök Úr is kívánja) a választási kampányban történteket, valamint a jelenlegi politikai alternatívák jelentését és következményeit, az ország előtt álló feladatokat, az állampolgárok iránt érzett felelősséget, de tetteinkért, szavainkért és szándékainkért viselt saját felelősségünket is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szavazást megelőző előterjesztői beszédében maga is számot kíván vetni mindezzel. Budapest, 2006. október 4. Tisztelettel üdvözli: Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője
Keresik az őszödi beszéd kiszivárogtatóját
Vizsgálatot rendelt el a kancelláriaminiszter annak felderítésére, hogyan rögzítették a kormányfő nyilvánosságra került balatonőszödi beszédét – mondta a Független Hírügynökségnek a kormányszóvivő. Az ügyben törvénysértés gyanúja is felmerült.
A beszéd nyilvánosságra kerülése után egy szakértői elemzés készült a felvételről, amely megállapította: azt biztosan nem a Balatonőszödi MSZP-frakcióülésen meghívottként jelenlévők készítették. Ez egyrészt technikailag nem volt megoldható, másrészt ezt bizonyítja az is, hogy a hivatalos változaton és a „kalóz-felvételen” nem egy helyen vannak a kazetta-fordítási szünetek. Mivel azonban a balatonőszödi kormányüdülő védett kormányzati objektum, ezért Szilvásy György kancelláriaminiszter Petrétei József igazságügyi miniszterrel egyeztetve vizsgálatot indított a rögzítés körülményeinek kiderítésére.
A Független Hírügynökség információi szerint a vizsgálatot a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a köztársasági őrezred végzi.
Schilling Árpád, Gulyás Márton és Vágó Gábor. Nem tudom, jó sorrendben említjük a neveket. Nehogy bajunk legyen belőle, ha netán pontatlanul idézzük Németh Szilárdot.
A Fidesz alelnökként foglalkoztatott szellemi verőlegénye ezt a három embert nevezte meg, mint akik majd
utcai zavargásokat szerveznek az ősszel.
A Négyek bandája szebben hangzott volna. Mondhatott volna többet, kis lovag!
Németh Szilárdnak feltehetőleg bizonyítékai is vannak arra, amit állított. Lehet, hogy kihallgatta, amint a hármak éppen kitervelték az őszi akciókat. Az egyikük vállalta, hogy Túró Rudit zabrál a köztévé büféjéből. (A számlát majd a forradalom állja, mint 2006-ban). A másik elköt egy tankot október 23-án, a harmadik Soros kottájából játszik.
Németh Szilárd, bármit is gondoljunk róla, maga is tudja, hogy normális emberek röhögnek azon, amit mond.
Nem is nekik szánja a mondandóját, hanem az agyhalottaknak. Azoknak, akiknek bármilyen hajmeresztő történetet be lehet mesélni, gond nélkül elhiszik.
Németh Szilárd megnevezett három embert. Nekik köszönhetjük majd az őszi utcai csetepatékat. Aztán, ha nem lesz semmi, vagy lesz, de mégsem ők csinálják, Németh és társai mossák kezeiket.
Mindent értünk, nem kell magyarázni. Akinek meg még ennyi sem elég, kérdezze meg Németh kezelőorvosát, gyógyszerészét.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
