Fontos

Ez volt ma – 2017. szeptember 18.

0

Ha nem volt ma ideje követni a friss híreket, akkor elég, ha ezt a cikket elolvassa: összeszedtük a legfontosabbakat, amiről a fuhu.hu ma írt.

Orbán beszéde a parlamentben

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A magyar gazdaság helyzetéről beszélt Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, az őszi ülésszakot nyitó napirend előtti beszédében.

Ezután tért rá a kormány legfontosabb üzenetére, a menekültügyre

és arra, miért támogatja a nemzeti konzultációt az úgynevezett „Soros-tervről”, és elmondta véleményét a bevándorló és nem bevándorló országokról.

Vona Gábor Jobbik-elnök despotának nevezte Orbánt, aki szerinte Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza. Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szerint

Orbán a saját démonaival küzd.

Szél Bernadett LMP-társelnök azt mondta: „nem a Fidesz fogja megvédeni Magyarországot, nekünk kell megvédenünk az országot a Fidesztől.”

Viszontválaszában Orbán Vonának mindössze annyit mondott:

„a kormányzáshoz komolyabb eszközök kellenek, mint szemöldökcsipesz”.

Gulyás Márton: Nem védekezünk, készülődünk

Interjút adott a FüHünek Gulyás Márton, a kormánypropaganda által talán a legjobban támadott civil aktivista. Azt mondta, tapasztalatai szerint kifejezetten erős a kormányváltó hangulat az országban, de segítséget várnak az emberek, kell valaki, aki megteremti az egységet.

Szerinte azt kell erőszakmentesen felmutatni, hogy milyen igazságtalanul használja a hatalmát a jelenlegi kormányzat.

Azt is mondta, kreatív akciókra készül.

Lehet, hogy mégse lesz korrupcióellenes népszavazás

A Jobbik és az együtt is beadta törvénymódosítási kezdeményezését, miután a Fidesz úgy reagált Vágó Gábor aláírásgyűjtésére, hogy egy ilyen törvényt ők is támogatnának. Vágó Gábor a FüHünek azt mondta: a kormány meghátrált, hiszen a Jobbik által benyújtott törvényjavaslatot sürgősséggel napirendre vette, így azt már holnap, azaz kedden elfogadhatja az országgyűlés.

Külföldi szövetségest talált a Momentum

A hétvégén új politikai párt jött létre Szlovákiában: a Progresszív Szlovákia. Elnöke, Ivan Štefunko máris együttműködési megállapodást írt alá az osztrák Neos párt vezetőjével, Angelika Mlinarral, Ryszard Petruval, a lengyel Nowovczesna elnökével és Soproni Tamással, a Momentum alelnökével.

Hajnal Tamás Momentum-szóvivő azt mondta a FüHünek, hogy a pártok együtt bejelentették az „Új Közép-Európát Szövetséget”, amely

„megfelelő alternatívát jelentene a visegrádi négyekkel szemben”.

Kampánypénz-tékozló alapot indít a Kétfarkú Kutya Párt

Forrás: MKKP

A viccpárt arra vár javaslatokat, hogy hogyan költsék el a 2018-as kampánypénzt. Ezért kiírták a

Rózsa Sándor I. Népi Kampánypénz Tékozló Alap

nevű pályázatot.

Arra számítanak, hogy minimum 123 millió forintot szét tudnak majd osztani. Ahogy írják: „Ezt a pénzt olyan projektek megvalósítására szeretnénk fordítani, amelyek minél több ember számára használhatóak, hasznosak, viccesek, egy-egy helyen hiánypótlók vagy/és jobb lesz tőlük a környék, és egyébként szép az élet.”

A Puli egyik tesztje
Fotó: Puli Space / OeWF / Claudia Stix

2019-ben menne a Puli a Holdra

Pacher Tibor, a Puli Space csapatvezetője azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy amerikai partnerükkel egyetértve akkorra tartják reálisnak az indulást. Annak ellenére, hogy állami támogatást továbbra sem kapnak, pedig Magyarországon van állami űrkutatási szervezet.

Befogadták a Bienerth Gusztáv elleni feljelentést

A FüHü információi szerint befogadta az ORFK a Magyar Úszószövetség nemrégiben leváltott elnöke elleni feljelentést. Bienerth ellen a szentendrei úszócsapat vezetője, Tóth István tett feljelentést.

Hihetetlen elkapások napja az NFL-ben

A védelmekről szólt több meccs is az NFL második játéknapjának vasárnapi meccsein, volt olyan, amelyiken egy touchdownt sem értek el a csapatok. Utolsó másodperces dráma és látványos jelenetek persze így is voltak, több bravúros elkapást is láthattak a nézők. Két történelmi esemény is volt – ezekről összefoglalónkban olvashatnak.

Korrupció: lehet népszavazás, de lehet, hogy mégsem lesz

Nem tudni, hogy mennyire volt jó ötlet népszavazást kezdeményezni a korrupcióról, és nagy valószínűséggel ez már sohasem fog kiderülni. Mindenesetre Vágó Gábor a fuhu.hu-nak sikerként értékelte a fejleményeket.

Népszavazást kezdeményezni jó, fontos témákról megkérdezni az emberek véleményét társadalmilag hasznos cselekedet. A korrupció elleni közdelem sokakat érint, különösen egy olyan országban, mint a miénk, ahol

a közvélekedés szerint a közpénzek nem kis részének rendszerint lába kél.

Magyarország jelenleg sokak szerint következmények nélküli ország, vagyis, a korrupciós ügyekben rendszerint nem indul nyomozás. Az emberek beletörődtek, lassan már meg is szokják, hogy ilyen országban élünk, ezért is kérdéses, hogy egy ilyen valóban fontos téma, mint a korrupció, megmozgat-e annyi embert, amennyire szükség van ahhoz, hogy megkezdődhessék a népszavazás.

200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteniük Vágó Gábornak és segítőinek. Mindez bizonnyal nem lesz könnyű, bár megoldhatatlannak sem látszik.

Mindenesetre Vágó Gáboréknak már akkor gyanakodniuk kellett volna, amikor kiderült, hogy a Kúria „átengedte” a népszavazási kezdeményezésüket. Az elmúlt hét évben erre – az olimpiai rendezés és a vasárnapi boltzár kivételével – nem volt példa, s mindkét említett esetben

a kormány egy ügyes trükkel kifogta a szelet a kezdeményezők vitorlájából.

Most hasonló a helyzet, bár nyilvánvalóan nem ugyanaz. Miután a Kúria úgy döntött, hogy lehet népszavazás a korrupcióval összefüggő bűncselekmények hosszabb elévüléséről, Gulyás Gergely, a Fidesz leendő frakcióvezetője bejelentette: ők is egyetértenek a felvetéssel, de népszavazás nem szükséges, mert

a parlament elfogad majd egy olyan törvényt, amely megfelel a kezdeményezők elvárásának.

Vágó Gábor hiába kezdte meg a sajtó nyilvánossága előtt az aláírások gyűjtését, és hiába csatlakozott több párt is a kezdeményezéshez – a Momentum például 200 ezer szavazat „leszállítását” ígérte – egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy ha össze is jönnek az aláírások, a népszavazás, akárcsak az olimpia esetében, okafogyottá válik.

Vágó Gábor ezzel együtt sikerként értékelte a fejleményeket. Mint a FüHü kérdésére elmondta, a kormány meghátrált, hiszen a Jobbik által benyújtott törvényjavaslatot a sürgősséggel napirendre vette, így azt már holnap, azaz a keddi napon elfogadhatja az országgyűlés.

Gulyás Márton: Nem védekezünk, készülődünk

Azt tapasztalom az egész országban, hogy kifejezetten erős a kormányváltó hangulat. De segítséget várnak az emberek, kell valaki, aki megteremti az egységet – mondta a FüHü-nek Gulyás Márton aktivista.

Hogyan akarják Soros közlegényei felforgatni Magyarországot, mire készülnek?
A nyílt társadalmak megőrzéséhez nem elég a jogállamban bízni: ki kell állni azért, amiben hiszünk. A CEU és az alapítványaim támogatottjai ezt teszik. A létük a tét.”
Nos, ez akárhogy is nézzük, egy elég agresszív, agitatív nyilatkozatnak tűnik, de egyúttal azonnal meg is értjük belőle a nyílt társadalom melletti kardoskodás és a Soros által pénzelt szervezetek mozgatórugóit.

A fenti cím és idézet az Origóból való. A hosszú írás, amely agresszívnek minősíti azt a szöveget, amely arról szól, hogy ki kell állni azért, amiben hiszünk, nem elég megbízni a jogállamban, egyértelműen folytatja azt a kormányzati propagandát, amely Soros György és immár néven nevezett magyarországi „helytartói” ellen folyik. Azt akarja állítani, hogy ezek az emberek – Gulyás Márton, Vágó Gábor, Schilling Árpád – felforgató tevékenységet folytatnak, veszélyeztetik a demokráciát, jogellenes akciókat terveznek, polgári engedetlenség címszó alatt. A cikk megismétli, hogy Gulyás Márton, azt követően, hogy a bíróság az Origo elleni keresetét helybenhagyta, vagyis

a hírportál megsértette a civil aktivista jogait,

és amely ítéletről az Origo persze nem számolt be, tehát, hogy Gulyás az elmúlt hét péntekjén betört a portál szerkesztőségébe, ahonnan a biztonsági őrök kergették el tizenöt társával együtt és ahol plakátokat ragasztott ki a szerkesztőség falaira. (Akkor most elzavarták Gulyásékat, vagy nem? – A szerk.)

A Független Hírügynökség a hétfő reggeli origós cikk után megkereste Gulyás Mártont, hogy tisztázhassa: betört-e a szerkesztőség épületébe, vagy sem.

Semmilyen betörés nem történt – válaszolta kérdésünkre az aktivista. – Valóban tizenöt-húsz emberrel odamentünk az Origóhoz, hogy

felhívjuk a figyelmüket arra, hogy milyen döntést hozott a bíróság és arra, hogy mi az, amit tesznek.

De, ha elzavarta önöket a biztonsági őr, csak át kellett valahogy törni rajta, nem?

Nem, tekintettel arra, hogy udvarias köszönés után megkérdeztük, hogyan jutunk fel az irodaépületben található szerkesztőségbe, ő pedig szintén udvariasan útba igazított bennünket. Ezek után felmentünk a szerkesztőségbe, ahol megpróbáltuk elhelyezni a plakátjainkat, ezt az ottani biztonsági ember nem engedte, majd pedig elköszöntünk egymástól.

Az akció békés jelenetéről készített felvétel is azt bizonyítja, hogy semmilyen atrocitás nem volt. Viszont keményen támadja önöket a kormánypárti sajtó, mint most az Origo is. Hogyan lehet ezek ellen védekezni?

Nem kell védekezni.

Ők pontosan azt akarják, hogy folyamatosan hárítsunk, és arról beszéljünk, amit ők akarnak.

Nekünk viszont azt kell felmutatnunk, erőszakmentesen, hogy milyen igazságtalanul használja a hatalmát a jelenlegi kormányzat. Most például azt akarjuk elérni, hogy megváltozzon a teljesen igazságtalan választási rend, ezért működtetjük az Agorát. És mindent el is követünk annak érdekében, hangsúlyozom a demokratikus kereteken belül, hogy akkora nyomás legyen, amely alól nem lehet kitérni. Nem érdekel, milyen hamis vádakat fogalmaznak meg ellenünk, mi tesszük a dolgunkat.

Nincs könnyű dolguk, nem pusztán a hatalom manipulációi miatt, hanem mert meglehetősen erős az apátia a választókban…

Én az ellenkezőjét tapasztalom az egész országban; kifejezetten erős a kormányváltó hangulat. De segítséget várnak az emberek, kell valaki, aki megteremti az egységet. Higgye el, rendkívül erős a tenni akarás, de ehhez valóban segítséget kell nyújtani, megfelelő mederbe terelni ezt a tettvágyat.

Ki lehet erre képes, a civilek, vagy a pártok?

Csakis együtt. Keresni kell egymást, pártoknak, civileknek közösen kell megtalálni az utat a választókhoz.

Ön mire készül, milyen akciót tervez az elkövetkezendő időszakra?

Több mindennel készülünk, kifejezetten izgalmas, kreatív ősz előtt állunk. Konkrétan még nem mondhatok semmit, annyit azonban tudni kell: a Fidesznek nincs felhatalmazása semmire, de vannak költségvetési milliárdjai. Ez azonban csak ideig-óráig működhet, és nekünk az a dolgunk, hogy elérjük, a milliárdok ne fedhessék el az igazságot.

Külföldi szövetségesekre lelt a Momentum

0

A hétvégén új politikai párt jött létre Szlovákiában: a Progresszív Szlovákia. Az érdekesség, hogy máris találtak maguknak szövetségeseket a kelet-közép-európai régióban, többek közt a magyarországi Momentumot. 

Hétfőn Ivan Štefunko, a Progresszív Szlovákiért párt elnöke az osztrák Neos párt vezetőjével, Angelika Mlinarral, Ryszard Petruval, a Nowovczesna lengyel párt elnökével és Soproni Tamással, a Momentum alelnökével írt alá memorandumot a kooperációról. Ennek értelmében a Progresszív Szlovákia az európai és regionális kérdésekben együttműködik a többi  „liberális és progresszív” közép-európai párttal. Mindegyik párt képviselője hangsúlyozta, hogy erősen Európa-párti álláspontot képviselnek és a jövőben rendszeresen fognak találkozni egymással, hogy megvitassák a témában felmerülő legfontosabb kérdéseket és összehangolják a politikájukat. Leszögezték, hogy a szolidaritás és a tolerancia értékeket tartják irányadónak. A szlovák média szerint Soproni Tamás a találkozón kijelentette, hogy

„a visegrádi négyeket olyan országoknak látja, amelyek lényegében csak megbontják az európai egységet”

A  Független Hírügynökség telefonon megkereste a Momentumot, hogy nyilatkozzon a hétfői találkozóról. Kérdéseinkre Hajnal Miklós szóvivő azt nyilatkozta, hogy a lengyel, az osztrák és  a szlovák pártokkal együtt bejelentették az „Új Közép-Európát”, amely „egy megfelelő alternatívát jelentene a visegrádi négyekkel szemben”. Hajnal közlése szerint a Momentum a júliusi  20-23 között, a Fejér-megyében rendezett Nyitás Fesztiválon vettek fel a kapcsolatot a Progresszív Szlovákiával. Azóta pedig a többi hasonló elképzeléseket képviselő és ideológiát követő pártokkal is igyekeztek felvenni a kapcsolatot, eddig az Európai Parlamentben jelenlévő Neos osztrák párttal és a lengyel szejmben 27 képviselői székkel rendelkező Nowovczesna párttal sikerült együttműködést kialakítani.

„Mindannyian egyetértettek abban, hogy most a legfontosabb a pozitív nemzetkép kialakítása, a szolidaritás és a  teljesítményorientált politika”

– szögezte le Hajnal. Arra a kérdésünkre, miszerint a négy közép-európai párt egyenlő álláspontot képvisel a bevándorlás területén, a Momentum szóvivője azt válaszolta, hogy ebben még nem sikerült párbeszédet folytatni, de mindenképp érdekes lesz megtudni a külföldi párt véleményét.

„A Momentum továbbra is azon a véleményen van, hogy

a kerítés és a határvédelem fontos, de több szolidaritást akarunk a menekültekkel és a magyar határon szolgálatot teljesítő katonáinkkal és rendőreinkkel kapcsolatban.

Ugyanakkor kíváncsiak vagyunk a többiek véleményére, erről is szó lesz a jövőben, hiszen mindegyik országot valamilyen mértékben érinti a migráció” – mutatott rá Hajnal.

Szeptember 17-én a Progresszív Szlovákia Társulás politikai mozgalommá alakult át, és immáron Progresszív Szlovákia néven működik tovább, miután több mint tízezer aláírást sikerült összegyűjteniük, ami Szlovákiában elegendő a pártként való bejegyzéshez. Az alapítóünnepségükön bemutatták Szlovákia hosszú távú fejlesztési elképzeléseiről készített dokumentumait, amelyben az ország gazdasági helyzetétől kezdve, az elöregedő társadalmon át egészen az oktatási rendszer minőségéig megvizsgálták Szlovákia helyzetét. A dokumentum kidolgozásában mintegy 50 szakember vett részt. A magyar nyelven is elérhető honlapjukon így összegezték az elképzeléseiket: „Civil szervezetünk célja a társadalmi problémák progresszív megoldásának prezentációja és azon emberek összekötése, akik ezzel a közös elképzeléssel azonosulnak”.

Halasztás nincs: Császy Zsolt is megkezdi a büntetését

Kedden reggel bevonul a tököli börtönbe Császy Zsolt, hogy letöltse a sukorói telekcsere ügyében hozott bírósági döntés alapján rászabott, minimum egyéves büntetését.

Császy Zsolt, mögötte Tátrai Miklós
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A vele együtt elítélt volt vezérigazgató, Tátrai Miklós már korábban megkezdte büntetését. A fuhu.hu-nak adott interjúban Császy többek között arról is beszélt, hogy egy nappal korábbra tiltakozó akciót szerveznek, a Demokratikus Koalíció segítségével, ahol „nem csupán az igazságtalanul elítéltek nevében szólalnak meg, hanem mindazok érdekében, akiket politikai tisztogatás keretében megfosztottak munkájuktól, egzisztenciálisan tönkretettek.”

Nos,

ez a hétfő rendezvény elmarad,

helyette csak egy közleményt juttat el a Császy Zsolt által létrehozott Nemzeti Bilincs nevű egyesület, felhívva az emberek figyelmét a hatalom túlkapásaira. Császy elmondta portálunknak, hogy a DK-nak végül nem jutott ideje, ereje arra, hogy a rendezvényt megszervezze, viszont a kedd reggeli tököli börtön előtt ott lesznek politikusai és beszédet is mondanak. Ott lesz tehát reggel negyed tízkor – Császynak 10 órakor kell jelentkeznie a börtönben – Gyurcsány Ferenc és ott lesz Herényi Károly is.

Császy az interjúban arról is beszélt, hogy

gyűjtést indítottak annak a hétmillió forintnak az összeszedésére, amely összeg a perköltségeket fedezné.

Eddig azonban csak 900 ezer forint jött össze, a DK és Herényi Károly is aktív volt a kérés terjesztésében, a szocialisták azonban eddig csak ígéretekig jutottak; nem küldték szét azt a levelet, amelyben a segítséget kérik tagjaiktól, jóllehet erre ígéretet tettek.

Császy Zsolttól azt is megtudtuk, hogy mivel feleségét a hétfői napon műtötték, halasztást kért a büntetés megkezdésére, ezt azonban megtagadták tőle.

„Meg akarjuk védeni az EU-t, ha még lehet”

0

A magyar gazdaság helyzetét festette le beszédének első részében Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, az őszi ülésszakot nyitó napirend előtti beszédében. Ezután tért rá legfontosabb üzenetére, a menekültügyre és arra, miért támogatja a nemzeti konzultációt a „Soros tervről”.

A kormány folytatta a brüsszeli kényszerbetelepítés elleni küzdelmét a nyáron is folytatta – vezette fel a témát. A rég megszokott világkereskedelmi, -gazdasági és –politikai rend helyébe most lép egy másik új világrendbe. Ezt Orbán szerint nem tudjuk megakadályozni, mert a hatalmi erővonalak világméretekbenrajzolódnak át.

Szerinte szeretjük vagy sem, a népvándorlás a kontinenseket is elérte, és próba alá vette. Ez egybeesik az egyik világvallás, az iszlám világoffenzívájával.

Mi meg akarjuk védeni magunkat, és ha még lehet, az Európai Uniót is.

Az Európai Unióban vannak bevándorló országok és nem bevándorló országok Orbán szerint. Azt mondta: a bevándorló országok  elfogadják, helyeslik, időnként szervezik a migránsok, az új honfoglalók, az inváziós népcsoportok betelepülését. Ezek már kevert országokká váltak, ezek belső arányai változnak, a keresztények aránya csökken. Innen kezdve matematikai számítás kérdése a végállapot, ami belátható.

És vannak szerinte a nem bevándorló országok, mint amilyen Magyarország is, amelyek ragaszkodnak a nemzeti kulturális identitásukhoz.

„MI magyar Magyarországot akarunk és Európai Európát is szeretnénk.”

Az EU jövője Orbán szerint azon múlik, hogy ez a két országcsoport képes lesz-e kialakítani együttélést és az együttműködés új közösen elfogadott rendjét, amit azonban csak akkor lehet, ha tiszteletben tartjuk egymás demokratikus népakaratát.

„Mi sohasem leszünk bevándorlópárti ország – erről szól a kvótaper és a kvótaítélet.”

Azt mondta: ma a bevándorló országok úgy akarják feloldani az ellentéteket, hogy javasolják, legyünk mi is bevándorló országgá, s ha ere nem vagyunk hajlandók, akkor megerőszakolnak minket. Erről szól a kötelező kvóta és betelepedési terv.

Ezt Soros György tervének nevezem, ezt valósítják meg a brüsszeli diplomaták, akik Soros tenyeréből esznek.

Gazdasági helyzetkép

Az államadósság 74 százalék alá csökkent, a gazdaság a második negyedévben  3,2 százalékkal nőtt. Ma már 4,434 millióan dolgoznak, 62 ezerrel többen, mint egy év éve. A munkanélküliség 4,2 százalékra mérséklődött, a közfoglalkoztatás folyamatosan csökken, folyamatos az átvándorlás a magángazdaságba.

A munkaalapú társadalom kiépítése sikerült – sorolta el az eredményeket Orbán Viktor.

A bruttó átlagbér 293 ezer forint, ami komoly emelkedés, de nem elég – mondta. Az ipar és az építőipar termeléséből a miniszterelnök azt a következtetést vonta le, hogy még van lehetőség további béremelkedésre. A mezőgazdaságban a foglalkoztatottság hét év alatt 25 százalékkal nőtt, a bruttó keresetek 42 százalékkal.

A kormány migránspolitika helyett családpolitikát folytat.

A közoktatásban 467 ezer gyerek étkezik ingyen, s már minden általános iskolás és az elsős középiskolások, összesen a gyerekek 85 százaléka kapja ingyen a tankönyveket. Százezer gyereket vártak táborhelyek a nyáron, s nem csak hazaiakat, hanem például Ukrajnából is. Ezért érint minket fájdalmasan, hogy megfosztják az ukrajnai magyar gyerekeket, a magyar nyelvű oktatástól.

Vona: Védelem és elszámoltatást

Vona Gábor a Jobbik elnöke válaszában keményen nekiment Orbánnak, kiégett despotának nevezve őt, olyan politikusnak,

aki Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza.

Hatalomra jutásuk esetére az ország biztonságának a megvédését, elszámoltatást, s azt ígérte, hogy migránsok – sem szegénynek, sem gazdagok – nem jöhetnek majd be az országba.

Tóth: más a valóság

Orbán a maga valóságában saját démonjaival küzd,

a többi között Brüsszellel – mondta Tóth Bertalan az MSZP frakcióvezetője. Ugyanakkor mi egy másik valóságot látunk, Mészáros Lőrinccel, Andy Vajnával, a közpénzszivattyúval, az egészségügy és az oktatás áldatlan állapotával. Egy olyan ember oktat ki minket erkölcsi kérdésekben, aki szabadon engedett egy olyan gyilkost, aki éjszaka álmában baltával megölt egy keresztény embert – mondta, hozzátéve: ma már értjük…

Szél: az elmúlt harminc év

Egyre inkább látszik, hogy nem a Fidesz fogja megvédeni Magyarországot, nekünk kell megvédenünk az országot a Fidesztől – fejtette ki Szél Bernadett, az LMP társelnöke, miniszterelnök-jelöltje. „Önök és elődjeik szétlopták, szétcsalták az országot” – húzta alá. Az elmúlt „harminc évben” felhúzott építmény már nagyon rászorult a bontásra, de

ebben nem vehetnek részt azok, akik felépítették azt.

Orbán viszontválasza

Úgy látja, a nyáron elszaporodtak a miniszterelnök-jelöltek – kezdte viszontválaszát Orbán. Szerinte az emberek tudják, hogy személyes hatalmi vágyból nem lehet országot építeni. Vonának mindössze annyit mondott,

„a kormányzáshoz komolyabb eszközök kellenek, mint szemöldökcsipesz”.

A szocialisták pedig mindennek éppen az ellenkezőjét csinálták kormányon, mint amit ígértek oktatásban, egészségügyben, nyugdíjakban. Egy LMP-s európai uniós képviselő pedig azt mondta a miniszterelnök szerint, hogy a bevándorlási problémára nincs más megoldás, mint a kötelező kvóta. Idézett korábbi MSZP-s nyilatkozatokat arról, hogy a bevándorlás álprobléma, azt a kormány kreálta, nincs szó kötelező kvótáról. Végül feltette a kérdést: hogyan lehetne az országot rájuk bízni?

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 9. Politikusokat és újságírókat parodizálnak a Kossuth téren

A 2006-os őszi eseményeket felidéző sorozatunkat egy rendőrségi közléssel folytatjuk: október 7-ig 1,3 milliárd forintba kerültek a tüntetések a rendőrségnek. A költségek nagy része a túlórák kifizetésére ment el, de jelentős tételt tett ki a vidékről a fővárosba vezényelt rendőrök elszállásolás és étkeztetése.

A Kossuth téren egyébként minden nap volt valamilyen politikai program, Kerényi Imre pedig álhírekkel és politikusokról készült paródiákkal szórakoztatja az egybegyűlteket.

A cikkben a Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűvel közöljük.

A „forradalom” ára

Október 7-ig a szeptember 17-e óta tartó fővárosi zavargások elleni küzdelem, illetve a kormányzati épületek megerősített védelme eddig 1,3 milliárd forintjába került a rendőrségnek – nyilatkozta Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A költségek túlnyomó része a túlórapénzek kifizetésére megy el, de több tízmillióst kiadást jelent a vidékről felvezényelt rendőrök utaztatása, elszállásolása és étkeztetése is.

Hírünk a világban

Gyurcsány Ferenc megnyerte a maga ellen kért bizalmi szavazást – ezt emeli ki mind a BBC, mind pedig a CNN internetes oldalán közölt tudósításaiban. A két médium megemlíti, hogy a végeredmény ellenére a kormányfő távozását követelő nagygyűlést hívott össze a Fidesz a Parlament elé.

A BBC kiemeli, hogy a kormányfő a voksolás előtt bocsánatot kért, amiért hazudott a választóknak az áprilisi választási kampány idején, illetve, amiért nem szembesítette az embereket a gazdaság helyzetével.

A BBC röviden beszámolt az Orbán Viktor Fidesz-elnök által összehívott nagygyűlésről – melyen számításai szerint mintegy 50 ezren voltak -, illetve a gazdatüntetésről is. Kiemelte, hogy a Fidesz elnöke korábban azt ígérte, hogy minden demokratikus eszközt megragad Gyurcsány Ferenc elmozdítására.

A tudósításban hangsúlyozták, hogy a bizalmi szavazással Gyurcsány Ferenc azt akarta elérni, hogy megszorító intézkedéseinek és a közszolgálati szektor átalakításáról szóló csomagjának politikai támogatásáról meggyőződjön.

A tudósításban a kormányfő bocsánatkérése is szerepel, melyben kiemelte: nem volt elég bátorsága a gazdasági adatokkal szembesíteni az embereket. A hazugságok miatt azonban szeptember 17-e óta tüntetnek a miniszterelnök ellen – írja a CNN. Ennek kapcsán felidézi az MTV elleni ostromot, illetve a májusi, balatonőszödi beszéd tartalmát is.

A romániai napilapok szinte mindegyike beszámol a tegnapi szavazásról, kiemelve a Fidesz által kezdeményezett tüntetés-sorozatot. Kommentárt egyik sem szentel a kormányfői bocsánatkérésnek.

„ Gyurcsány nyer, a harc folytatódik” címmel közöl rövid összeállítást az Evenimentul Zilei napilap, a Ziua pedig „A magyar kormányfő átverte a parlamentet” címmel ír a bizalmi szavazásról. A lap szerint Gyurcsány semmit nem bízott a véletlenre, hiszen a kormánykoalíció fölényes többségével esélyt sem adott az ellenzéknek.

A BBC román nyelvű rádióadása kiemeli, hogy a szavazást követően az ellenzék több mint 80 ezer szimpatizánsa gyűlt a parlament köré énekelve és a miniszterelnök menesztését követelve. Felhívja a figyelmet, hogy a koalíció csúfos vereséget szenvedett a választásokon, Gyurcsány számára a bizalmi szavazásra a politikai támogatás megerősítését jelenti, melyre szüksége van a tervezett megszorító intézkedések meghozatalához.

A Transindex hírportál úgy véli: lemondás helyett Gyurcsány politikai kibeszélőshow-t tartott, és a megalakuláskor tartott parlamenti szavazás mellé még egy közjogi biztosítékot szerzett a kormányzáshoz. „Mégpedig nyílt, név szerinti szavazással, ami egy kissé ciki, de hát ez van”.

600 ezer eurót kínáltak az őszödi a kazettáért – vagy mégsem

600 ezer eurót, vagyis több mint 160 millió forintot kértek az MSZP-től azért, hogy ne kerüljön nyilvánosságra a kormányfő Balatonőszödön mondott beszéde – mondta Simon Gábor, az MSZP Országos Választmányának elnöke a testület szombati ülésén. A politikus arról beszélt, hogy olyan országban akar élni, ahol nem bűn, ha valaki meg akar szabadulni a hazugságoktól, és ahol nem időzítik vekkerrel a bombákat.

Simon Gábor úgy fogalmazott, hogy olyan országban akar élni, ahol nem fordul elő, hogy lehallgatják őket, és, mint mondta, „ha véletlenül vagy a feszültségek levezetéséül egy drámai szót ejtünk ki, akkor tarthatunk tőle, hogy 600 ezer euróért kínálják nekünk vissza a hangfelvételt”. A választmány elnöke arra nem tért ki, hogy kik kértek pénzt a párttól.

Az újságírókat ezután, még a napirend ismertetése előtt kiküldték az MSZP-székház földszinti nagyterméből. Az előzetesen nyilvánosságra hozott tervek szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő és Hiller István pártelnök értékelik az önkormányzati választás tapasztalatait, majd tájékoztatnak a szocialisták október 21-ei kongresszusának
előkészítéséről.

Félreértés, hogy a balatonőszödi hangfelvételt az MSZP-nek felkínálták volna megvételre 600 ezer euróért – mondta a párt országos választmányának elnöke a testület szombati ülését követő sajtótájékoztatón. Az MSZP-nek ilyet nem ajánlottak fel, a konkrét összegről pedig az interneten olvasott információkat – közölte Simon Gábor.

Az MSZP választmányi elnöke közölte: az interneten olvasta, hogy 600 ezer euróért kínálták eladásra a felvételt. Simon Gábor ezt arra a felvetésre mondta, hogy eddig még nem jelent meg konkrét összeg a sajtóban ebben az ügyben. A politikus azt azonban nem tudta megmondani, hogy pontosan melyik internetes oldalon látta ezt az információt.

Kerényi vicces álhírekkel és paródiákkal szórakoztatja a közönséget

Büntetőeljárást kezdeményezünk Gyurcsány Ferenc ellen, a Btk. 177. paragrafusa alapján – közölte szombaton este Áder János, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese a Kossuth téren összegyűlt 35-40 ezer demonstráló előtt. A Fidesz által meghirdetett folyamatos tüntetéssorozat második napján az Országgyűlés alelnöke több, mint egy tucat vádat olvasott a kormányfő fejére.

A fideszes politikus kijelentette, hogy „vádiratuk” valamennyi pontját tényekkel tudják alátámasztani. Így többek között azt is, hogy Gyurcsány Ferenc a felelős azért, hogy megsértették a gyülekezéshez és szólásszabadsághoz való alkotmányos jogot, ártatlan embereket tartóztattak le, hurcoltak meg, citáltak politikai koncepciós perekbe.

Emellett eltitkoltak és meghamisítottak közérdekű adatokat. Áder János kijelentette: ez utóbbi miatt büntetőeljárást kezdeményeznek a kormányfő ellen.



A nagygyűlésen felszólalt Kerényi Imre is, aki álhírekkel szórakoztatta az összegyűlteket. A színházi szakember ismert politikusokon és közéleti embereken viccelődött, akiknek neve elhangzása után a tömeg hangos pfújjolással fejezte ki nemtetszését. A felsoroltak között volt például Lendvai Ildikó MSZP-s frakcióvezető, Hiller István szocialista pártelnök, Demszky Gábor főpolgármester, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Horn Gyula szocialista politikus, Bolgár György és Orosz József újságírók.

A sorozat néhány korábbi cikke:

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 6. Permanens forradalom a Kossuth téren

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 6. Permanens forradalom a Kossuth téren

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 6. Permanens forradalom a Kossuth téren

 

Az Együtt lép: törvénymódosítót nyújt be

0

Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője benyújtja a korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról szóló törvénymódosító javaslatot. Ha a Fidesznek, illetve a többi parlamenti pártnak valóban fontos a kérdés, megszavazzák az Együtt javaslatát – szögezi le a párt közleménye.

Az Együtt bejelentését megelőzően a hétvégén Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője úgy nyilatkozott Vágó Gábor népszavazási kezdeményezése kapcsán, hogy nincs szükség referendumra a kérdésben, a Fidesz megszavaz egy törvénymódosító javaslatot a korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról, ha azt valaki benyújtja az Országgyűlésnek. Az Együtt most erre válaszul nyújtja be módosítójavaslatát.

A népszavazás

A korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról kezdeményezett népszavazáshoz megkezdődött aláírásgyűjtést segíti több ellenzéki párt is: az MSZP, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Momentum. A népszavazási kérdés így szól:

„EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY A KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEK BÜNTETHETŐSÉGE LEGALÁBB TIZENKÉT ÉV ELTELTÉVEL ÉVÜLJÖN EL?”

Az Együtt a korrupció ellen

Az Együtt az elsők között csatlakozott Vágó Gábor népszavazási kezdeményezéséhez. A hétvégén bemutatott Európai élet az Együtt Magyarországán című programjában számos, a korrupció visszaszorítását szolgáló intézkedést fogalmaz meg. Ilyen egyebek között az hogy visszavennék az Orbán Viktorhoz kötődő személyektől a korrupcióval szerzett vagyonokat, amit kárpótlásra fordítanának, és jóvátételi adót vetnének ki a Fidesz-közeli oligarchákra. A miniszterelnöki és polgármesteri pozíciók betölthetőségének korlátozása mellett egységes állami felületeken tennék közzé az állami közbeszerzéseket és a közpénzek felhasználását, a politikusokra vonatkozó súlyosbító, speciális kategóriát hoznának létre a korrupciós bűncselekményekre a Büntető Törvénykönyvben,  a megerősítenék a bejelentővédelmet a korrupciós ügyekben. Minden közpénzt érintő szerződés csak akkor léphetne hatályba, ha a szerződés nyilvánosságra került egy egységes, az átláthatóságot szolgáló kormányzati honlapon.

„Orbánnak semmi köze a kereszténységhez!”

0

Nyílt levelet intézett Magyarország keresztényeihez Ács Sándorné, az egykori kishantosi gazdaság vezetője, aki arra kérte a megszólítottakat, hogy térjenek vissza a krisztusi tanításhoz, és utasítsák el az orbáni világot.

 A nyílt levél szerzője ezt azzal indokolta, hogy

„ az  állami szintre emelt korrupció, az anyagi javak habzsolása, milliók nyomorba taszítása, az embertársaink ellen indított gyűlöletkampány – Isten és az emberek ellen való bűn.”

A nyílt levél előzménye, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szombaton beszédet mondott a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kongresszusán, az Országházban. A keresztény társadalmi tanításról, a keresztény identitásról beszélt, amit a menekültek elől meg kell védenünk– a jelenlévő keresztény értelmiségiek pedig lelkesen tapsoltak neki.

Ács Sándorné szerint ez a beszéd történelmi fordulópont, de nem úgy, ahogy Orbán Viktor gondolja – hanem úgy, hogy itt és most kell kimondani:

„Orbán Viktornak semmi köze a kereszténységhez azon kívül, hogy gyalázatos módon felhasználja az egyházakat és a kereszténységet saját hatalma fenntartásához.”

Orbán már régóta választásra kényszeríti a keresztény egyházakat Jézus Krisztus és a Mammon, Jézus Krisztus és Orbán Viktor között. És az egyházak vezetői gondolkozás nélkül a Mammont és Orbán Viktort választják – tisztelet a kivételnek. Habzsolják a százmilliókat, iskolákat, kastélyokat, sütkéreznek a hatalomközeliség fényében – és ennek fejében nem állnak oda a szegények, az elesettek, az üldözöttek mellé, sőt lelkesen tapsolnak az újabb „kereszténység” nevében indított gyűlöletkampánynak – áll a levélben.

„Itt az ideje kijózanodni, és szembenézni azzal, hogy mindennek semmi köze a keresztény tanításhoz.”

Negatív személyes tapasztalat

A nyílt levél szerzője felidéz egy személyes élményét: a közelmúltban egy általa, és sokak által nagyra becsült katolikus püspökkel beszélgetett a fentiekről, s elmondta neki, hogy aggódik az egyházakért, mert olyan dolgokhoz adják nevüket, amihez nem szabadna – és ezzel azt kockáztatják, hogy az emberek akár évtizedekre is elfordulhatnak az egyháztól. A nagytiszteletű püspök úr annyit válaszolt, hogy „Na, én elszaladok!” és valóban elszaladt… De Isten elől nem futhat el! – figyelmeztet a nyílt levél szerzője.

Az Orbán-beszéd

A miniszterelnök az említett beszédében a többi között  azt mondta, hogy „nem szabad rést nyitni a pajzson”,

ki kell tartani a következő választásig, a kormány ugyanis készen áll a keresztény Magyarország jövőjének megvédésére.

A kormányfő beszédéről szóló tudósítást erre a linkre kattintva találja meg.

Ma kezdődik a parlament őszi ülésszaka – Frissítve

0

Orbán Viktor kormányfő is felszólal ma napirend előtt a parlament őszi ülésszakán. A képviselők tárgyalnak egyebek mellett a nyugdíjas szövetkezeteket érintő illetékmentességről és több nemzetközi egyezmény kihirdetéséről.

A miniszterelnök sajtófőnöke erősítette meg az ATV-nek, hogy Kötcse és Velence után Orbán Viktor a parlament mai ülésén is megszólal, ezúttal politikai helyzetértékeléssel nyitja az őszi szezont. Nyilván a „Soros-terv” es a kötelező kvóta ellen kampányol, a legújabb nemzeti konzultációra mozgósítva az országot.

Az ülésszak programja

A házelnök előzetes, a parlament honlapján közzétett napirendi javaslata alapján a mai ülésen a közelmúltban elhunyt Lányi Zsolt (FKGP, független) képviselőre emlékezéssel kezdődik, majd mandátumigazolása után leteszi képviselői esküjét Gaál Gergely (KDNP). Mentelmi és fegyelmi ügyeket követően az interpellációk, azonnali kérdések és válaszok hangozhatnak el, majd nemzetközi egyezményeket vitat meg a Ház – összegzi az MTI.

Kedden egyebek mellett arról tárgyalnak, hogy a nyugdíjas szövetkezetek illetékmentességet kaphassanak a cégbírósági eljárásban, továbbá a jelenlegi járási tagoltság helyett megyei szinthez igazítanák a közjegyzők illetékességi területét. Emellett megkezdik több igazságügyi tárgyú törvény módosítását is.

Szerdán ugyancsak nemzetközi egyezmények szerepelnek a napirenden, majd a képviselők tárgyalnak a településképi kézikönyvek elfogadása határidejének kitolásáról és arról, hogy Csongrád megye neve Csongrád-Csanádra változzon.

Az Országgyűlés őszi első ülése jövő hétfőn kérdésekkel és azonnali kérdésekkel fejeződik be.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK