Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában.
A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.
A „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg nyolc demokratikus ellenzéki párt. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum, s szombaton aláírják azt. Jelezte, hogy a Demokratikus Koalíció, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Lehet Más a Politika, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt vezető képviselői látják el kézjegyükkel a memorandumot.
Az egyeztetések indulásakor még csak abban volt egyetértés, hogy nagyon sok kérdésben nem értenek egyet, igaz, abban is, hogy az új választási rendszer elengedhetetlen egy „Közös Magyarország” megteremtéséhez. Az Agora, azaz egyeztetések, eszmecserék tere október 23-ig áll, s az induláskor azt ígérték, hogy addig mindenképpen elkészül a közös álláspont.
Ha nem, polgári engedetlenség lesz
Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy a választási rendszer módosítására vonatkozó közös javaslatot közzéteszik majd véleményezésre, s mihelyst a pártok is elfogadták a végleges szöveget, azért dolgoznak, hogy a Parlamenten átmenjen a törvényjavaslat.
Kérdésre válaszolva elmondta, a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.
Gulyás azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.
Október 10-én 11-én is folytatódtak a Fidesz által támogatott nagygyűlések a Kossuth téren. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke bejelentette, hogy pártja és a Fidesz bojkottálja az állami televízió reggeli műsorát, a Nap-Keltét. Mindeközben a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt körözött Budaházy György az uniós országoktól kért segítséget „politikai üldöztetése” miatt.
A 2006-os őszi zavargásokat és azok körülményeit felidéző sorozatunkban a Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.
Budaházy Edda a Szabadság téren
Október 10-én Budaházy György testvére, Budaházy Edda bejelentette: bátyja az uniós országoktól kér segítséget, hogy azok emeljék fel szavukat a magyarországi politikai üldöztetés ellen. Az erről szóló levelet már el is juttatta az uniós tagországok követségére. Budaházy Edda szerint az ENSZ és az Európai Unió egyezményei is tiltják a politikai üldöztetést.
Magyarországon ma üldözik és megfélemlítik a demokratikus jogaikat gyakorolni kívánó állampolgárokat – jelentette ki Budaházy György testvére. Ez nem egy demokratikus államhoz méltó cselekedet – tette hozzá.
Budaházy György jelenleg országos körözés alatt áll. A rendőrség azzal gyanúsítja, hogy szeptember 19-én este megrongálta a szovjet hősi emlékművet. Budaházy Edda újságírói kérdésre az mondta: minden kapcsolatot megszakított a szökésben lévő testvérével, arra azonban nem tért ki, hogy akkor hogyan szerzett tudomást bátyja kezdeményezéséről.
Semjén sem megy be az állami televízió stúdiójába
A Fidesz és a KDNP politikusai a jövőben nem vesznek részt a Nap- kelte műsorában – jelentette be a Fidesz keddi nagygyűlésén Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. A több ezres kormányellenes tüntetés résztvevőinek a döntést Semjén azzal indokolta, hogy bár a Magyar Televízió állami tv, a Nap-kelte riportereinek nagy része a balliberális „lakájmédia” képviselője.
A Nap-kelte tulajdonosa akkor az újabban a Magyar Úszószövetség kapcsán gyakran említett Gyárfás Tamás volt.
Semjén Zsolt kétségbe vonta a szocialisták valódi szociális érzékenységét. Mint mondta: az MSZP legnagyobb blöffje, hogy szocialistának nevezi magát, miközben szerinte a szocialisták egy része az állampárt idején is privilegizált helyzetben volt, majd kiváltságaikat időben átváltották gazdasági tőkére.
Ki ünnepelhet a Kossuth téren?
A KDNP elnöke úgy ítéli meg, hogy a magukat szocialistának nevezők ellenzékben szociális demagógiát hirdetnek, kormányon viszont a legkegyetlenebb vadkapitalisták. Semjén abszurdnak nevezte, hogy a szocialisták miniszterelnöke egy multimilliomos. Mint mondta ez olyan abszurd, mintha egy kereszténydemokrata kormány miniszterelnöke Cicciolina lenne.
A Független Hírügynökség beszámolt az október 23-i ünnepi (?) megemlékezések előkészületeiről. Mint írták, egyelőre nem tudni, hogy mely szervezetek és mikor tarthatnak rendezvényt a Kossuth téren október 23-án. A területre többen is igényt tartanak, a rendőrség bevonásával folyik az egyeztetés.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából több állami ünnepséget rendeznek, ezek egy része a Kossuth téren, illetve az Országházban lesz.
Október 22-én 11 órakor kitüntetéseket adnak át a Parlamentben, másnap délelőtt 10 órakor a Kossuth téren a köztársaság lobogóját vonják fel katonai tiszteletadás mellett, majd a Budapest 56 Szabadság Nyilatkozatot fogadják el a Ház Felsőházi termében.
Úgy tudni, hogy a Kossuth téren több szervezet is rendezvényt kíván tartani, ezt Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette, azt azonban, hogy pontosan mely szervezetek lesznek a Parlament előtt, még nem tudni, folynak az egyeztetések – tette hozzá a szóvivő.
Önkormányzatok ezrei kerülhetnek mulasztásos törvénysértésbe amiatt, hogy nem lesznek képesek a törvénymódosítás által megköveteltek értelmében, az előírt határidőn belül helyi rendeletet alkotni.
Erre hívja fel a figyelmet az Együtt közleménye, amely emlékeztet arra, hogy a határidő – a szeptember 19-én az Országgyűlés Fideszes-KDNP-és többsége által elfogadott, a közterületi reklámpiacot „kinyíró”, a településkép védelméről szóló T/17312. számú törvény módosítása értelmében – október 1-je. Addig kell mindenütt helyi rendeletet alkotni a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, valamint az elhelyezésükre vonatkozóan a településképi bejelentési eljárásról, illetve az ezeket a szabályokat együttesen tartalmazó településképről.
Az újabb módosítás folyományaként tovább halad a közterületi reklámpiac átrendezése.
A jövőben ugyanis a közterületen reklám közzétételére kizárólag utcabútor használható; vagyis utasváró, kioszk, közművelődési célú hirdetőoszlop és információs vagy más célú berendezés, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál, azaz nem lehet rajta üzleti vagy politikai célú reklámot elhelyezni.
A módosítás még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, s a települések csak a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságáról kapott elektronikus levélben értesültek arról, hogy mi vár rájuk: öt munkanapon belül meg kell alkotni a fenti helyi rendelete(ke)t – írja az Együtt közleménye, amely emlékeztet arra, hogy
a Fidesznek nem lett volna meg a kétharmad, így – alkotmányellenesen – a sima feles jogszabályba, a településkép védelméről szóló törvénybe zsúfolta a plakátpiac szabályozását.
Ennek az is az ára, hogy az üzletek közterületre néző hirdetéseit, és szinte minden egyéb plakátolási lehetőséget, így az épületekre kihelyezett reklámokat is elpusztítja a kormány csak azért, hogy más ne kampányolhasson.
Ugyanis a magántulajdonú reklámhordozókra ugyanez vonatkozik.
Sőt, a kormányrendelet 2. számú melléklete egyértelműsíti, hogy reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett sehol.
20 millió forinttal stafírozta ki Orbán Viktor polgári körös alapítványát Rogán Antal propagandaminisztériuma, ráadásul úgy, hogy a pénz felhasználását nem korlátozták – tudta meg a Hír TV.
A közérdekűadat-igényléssel a Hír TV birtokába jutott támogatói szerződés és költségterv szerint a Szövetség a Nemzetért Alapítvány működésre költheti az adófizetői milliókat – jelentős része bérekre megy, de 1 milliót szánnak utazásra és szállításra is. A milliókról nem sokkal 2016 karácsonya után írták alá a szerződést, mely szerint idén januárban utalta a pénzt a propagandatárca a kormányközeli szervezetnek.
További részleteket a Hír TV tudósításából ismerhetnek meg
Az Európai Mobilitási Hét idén is megmozgatta egész Európát, közel 2500 önkormányzat csatlakozott a kontinens legnagyobb környezetvédelmi-közlekedési kampányához. Magyarország ezúttal tényleg jól teljesített.
Hazánk ugyanis ötven ország versenyében – Ausztria és Spanyolország mögött – a harmadik helyen végzett a több mint 200 csatlakozott településsel – írja a felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye.
Az idén szeptember 16. és 22. Között rendezték meg az európai akciósorozatot.
A 2002 óta minden szeptemberben megrendezett Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap egyre több emberhez juttatja el a környezetbarát közlekedés üzenetét. A programsorozat célja, hogy az önkormányzatokat fenntartható közlekedési intézkedések bevezetésére, a lakosságot pedig az autózás helyett a közösségi közlekedési eszközök használatára, kerékpározásra, gyaloglásra ösztönözze.
Magyarország legnagyobb mobilitási heti rendezvényére, a fővárosi Autómentes Hétvégére közel 250 ezer látogató érkezett.
A magyarországi önkormányzatok közül 169 Autómentes Napot is rendezett, azaz egy napra a közforgalom elől lezártak egy-egy forgalmasabb utat, teret engedve a gyalogosoknak, bicikliseknek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 70 millió forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá a települések programjaihoz – írja a tárca közleménye.
Ma a Teklák ünneplik a névnapjukat. Egy kettészakadt országban – már ami az időjárást illeti. Ugyanis nyugaton változóan felhős lesz az ég, többórás napsütéssel. A középső tájakon napközben felhősödés várható, egyre többfelé záporeső is kialakul. A keleti területeken erősen felhős lesz az ég, és több helyen eshet az eső. 14 és 22 fok között alakul a hőmérséklet. De nézzük az olvasnivalót!
Népszava: Vekerdy Tamás: Ne sírj, dögölj meg húsz évvel előbb!
„Egy olyan rendszer, amely megengedi, hogy te az legyél, aki vagy, mindig sokkal erősebb, mint egy olyan rezsim, amelyik azt mondja, legyél, akivé, én akarlak tenni”– vallja Vekerdy Tamás pszichológus, akivel ezt a témát is körbejárják a vele készített interjúban. A szuverenitás, az autonómia csodákra képes – ez az egyik fő üzenete az interjúnak, amelyben azt is állítja, hogy a mai iskola a követelményeivel nagyon rosszul hat a családokra és a gyerekekre, de a pedagógusokra is. A szorongáskeltő iskolához vagy alkalmazkodnak a gyerekek, vagy megbetegedek, s öröm nincs benne, csak a teljesítményt visszafogó szorongás.
A fiatalok elvándorlása kapcsán arról beszél, hogy olyan dolgokat züllesztenek politikai jelszó szintjére, ami az embernek egyébként fontos és kedves lenne, kezdve a zsidó-keresztény hagyománytól, a nemzetiig.
„Amikor emberek, embereket masszaként kezelnek és nem egyénként (zsidó, meleg, cigány, román, magyar, satöbbi), akkor az erőszak és a gyilkolás, a kiirtás felé haladunk.”
Most újra Eucharisztikus Kongresszusra készülünk Budapesten, mint a rettenetes 1939-es évben, mondja a Vekerdy, aki az interjú végén, mintegy összegezve mondandóját leszögezi: egy olyan rendszer, amely megengedi, hogy te az legyél, aki vagy, eszerint bontakoztasd ki magad, mindig sokkal erősebb, mint egy olyan rezsim, amelyik azt mondja, legyél, akivé, én akarlak tenni!
Ez csak látszólag nagyon hatékony, rövid ideig, aztán összeomlik.
Magyar Nemzet: Az oktatási rendszer felszámolása a közösség megsemmisítését jelenti
Az oktatási rendszer felszámolása a közösség megsemmisítését jelenti, különösen kisebbségben – jelentette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Elmondta, hogy Ukrajnában a kisebbségi jogokban egyértelműen visszafejlődés van. Tavaly és az idén olyan törvénytervezetek, törvények születtek, amelyek – nem törődve az ukrán alkotmánnyal, a nemzetközi szerződésekkel – arra irányulnak, hogy felszámolják az eddig meglévő eredményeket és jogokat – fejtette ki. Ha az oktatási törvényt végrehajtják, magyar tannyelvű iskola önálló intézményként nem működhet tovább Ukrajnában, csak osztályok, csoportok maradhatnak.
„Olyan jogot vonnak meg, amely még a Szovjetunióban is létezett”
– mutatott rá a KMKSZ elnöke.
Arról is beszélt, hogy a törvény ügyében Magyarországon kialakult egy számára váratlan nemzeti egység. Hangot adott kifogásainak a kormány, egyöntetűen nyilatkoztak, megmozdulásokat szerveztek az ellenzéki erők, ötpárti határozatot fogadott el a parlament, és a sajtó is elítélte a történteket.
Magyar Idők: A Soros-jelenség a világelit vircsaftja
Ha szombat, akkor interjú, s ha kormánypárti lap, akkor kormánytag a megkérdezett. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a lapnak a többi között kifejtette: demokratikus gondolkodással érthetetlen, hogy egy Amerikából érkezett, nagyon gazdag embernek a szava többet ér Brüsszelben, mint egy megválasztott európai parlamenti képviselőnek. A kormánypártok és szavazóik szerint Európa nem egy multinacionális cég, hanem kultúra, identitás és életforma. Európa vezetői pedig nem a részvényeseknek tartoznak felelősségel, hanem az európai polgároknak.
„Európa az európaiaké” – ebben a meggyőződésünkben csak megerősítenek minket a nyugat-európai liberális bevándorláspolitika egyre látványosabb kudarcai
– mondta. Az Európai Unióval folytatott küzdelemben egy csatát elvesztettünk, az azonban vitathatatlan, hogy a kvótaperben született ítélet nem kötelez minket semmire, hiszen csak arról szól, hogy az Európai Bizottság jogszerűen hozta-e meg a döntését. Kérdés, milyen szankciókat kezdeményeznek majd hazánk ellen szeptember 26-a után, amikor lejár a bevándorlók kötelező elosztásának határideje. Tudomásul vesszük az unió döntését, de nem adjuk fel a szuverenitásunkat és nem leszünk egymás mellett élő, egymással előbb-utóbb versenyhelyzetbe kerülő kultúrák országává. Ragaszkodunk a nemzeti kultúránkhoz, ragaszkodunk az európai, zsidó–keresztény hagyományokhoz. Mi még nem vagyunk kényszerpályán, és sem diktátumok hatására, sem megfelelési kényszerből nem szeretnénk arra az útra lépni, amelyről másutt már kiderült, hogy zsákutcába vezet.
Magyar Hírlap: Védelem a közös eredményeinknek
Ha szombat, akkor interjú a Magyar Hírlapban: ezúttal Tuzson Benceével, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkárával. Aki szerint az újabb nemzeti konzultációban megfogalmazott kérdésekben Soros György tervének különböző pontjaira kívának rávilágítani. Ezeket az elemeket maga a spekuláns vázolta fel korábban, és egyre inkább visszaköszönnek a brüsszeli elképzelésekben is – teszi hozzá. A kormány emellett a kerítés megítéléséről, az európai határvédelemről és a tervezett uniós büntetésekről is konzultálna. Újra és újra meg kell kérdezni az embereket, a bevándorlás ugyanis évtizedekre, sőt akár évszázadokra meghatározza egy ország jövőjét. Szerinte egyébként az Európai Bizottság most lényegében jogot kapott arra, hogy a nemzetállamokra kényszerítse a bevándorláspolitikáját. Konkrét részletekre kérdeznének rá a konzultációban, s arról is érdeklődnének, mit szólnak az emberek ahhoz, hogy az unió büntetést helyezne kilátásba hazánkkal kapcsolatban. A konzultációt a lehető leghamarabb indítanák, ám a szükséges technikai feltételeket meg kell teremteni. Arra a kérdésre, hogy számít-e arra a kormány, hogy Soros esetleg személyesen is eljön Magyarországra, azt válaszolta:
„Erről nem tudok, de sajnos a szervezetein keresztül folyamatosan itt van, s nem csak szavakban, hanem tettekben is dolgoznak az általa vázolt terv megvalósításán.”
A forró őszre tényleg számítanak – erről is beszélt Tuzson az interjúban. „Elég körbenézünk Európában, több helyen is folynak ilyen képzések zavargások szítására és lebonyolítására” – indokolt.
2007. szeptember 23–án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy körülbelül negyvenen tüntettek vasárnap este Gyurcsány Ferenc szemlőhegyi házánál.
A demonstrálók vasárnap késő délután a fővárosi Kossuth térről indultak a miniszterelnök második kerületi otthonához a Margit hídon át, akkor még körülbelül százan voltak. A bejelentett tüntetés résztvevői a kormányfő távozását és megfogalmazásuk szerint valódi rendszerváltást követelnek – tudta meg korábban a Független Hírügynökség Gonda Lászlótól, a tiltakozást szervező Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivőjétől.
Rendbontás eddig nem volt,
a tüntetőkre körülbelül harminc rendőr vigyáz
a kormányfő házánál – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
A rendőrség este kilenc óráig engedélyezte a tiltakozást, de úgy tűnik, hogy hamarabb befejeződik.
Hétfőn ajánlatot tesz Botka László, Molnár Gyula társaságában a többi demokratikus ellenzéki pártnak – értesült a Független Hírügynökség. Ez immár hivatalos javaslat lesz; az MSZP miniszterelnök-jelöltje, lényegében, az eddig ismert variációval lép a nyilvánosság elé.
Értesüléseink szerint Botka megerősíti, hogy koordinált indulást javasol az LMP-nek, míg a DK-val, a Párbeszéddel és az Együttel közös listát állítana. Az Achilles-sarok kérdésében, azaz Gyurcsány Ferenc szerepeltetésében, forrásaink szerint, nem lesz változás: Botka azt kívánja – és, ha igaz, hogy Molnár Gyulával közösen tájékoztatják majd a sajtót -, hogy Gyurcsány ne legyen rajta ezen a listán, viszont cserébe befutó XV. kerületi helyet kapna egyéniben.
A két párt között eddig is ez volt a casus belli; a Demokratikus Koalíció pártszavazása elvileg nem is engedné, hogy elnöke ne szerepeljen a listán.
Hogy erről az elmúlt napokban volt-e egyezkedés a két párt között, arról nincs információnk, így arról sem, hogy lehetséges-e a DK részéről elmozdulás.
Nem kevésbé tűnik problematikusnak a többi párttal az együttműködés, legalább is az eddigi tudásunk alapján. Az LMP, amellyel az előzetes hvg-hírek szerint Botka a hét csütörtökjén tárgyalt, és amelyről eddig semmilyen megerősítés nem érkezett, hivatalosan a Gémesi féle Új Kezdettel kötött szövetséget, s bár egyes források szerint a párt vezetése fontosnak tartaná, ha szélesebb lenne az együttműködők köre, még nem látják elérkezettnek az időt, hogy ebbe a folyóba belelépjenek. Hadházy Ákos akkor úgy nyilatkozott portálunknak, hogy
semmilyen hivatalos találkozó nem volt az MSZP-vel, s jelenleg nem is látja ennek a közeli esélyét.
Pénteken ugyanezt erősítette meg, azzal a kiegészítéssel, hogy abban a pillanatban, ha hivatalos tárgyalások zajlanak, netán eredménnyel, tájékoztatni fogják a közvéleményt. Egyelőre az az érvényes, hogy Szél Bernadett a miniszterelnök-jelöltjük.
Az Együtt magatartása sem egyértelmű ma még; Juhász Pétertől, a párt elnökétől inkább elutasító, mint a fogadó-készségéről árulkodó mondatok hangzottak el az utóbbi időben. A Párbeszéd esetében az augusztus végi szegedi találkozó után pozitívabb kép rajzolódott ki, a múlt heti MSZP választmányra, ahol Botka bemutatta együttműködő partnereit,
Karácsony Gergely, az előzetes beharangozás ellenére nem ment el; alapvetően a négyszemközti tárgyalást hiányolva.
Pártközi egyezség eddig a Liberálisokkal látszik viszonylag gyorsan kialakulni, Fodor Gábor csütörtökön közölte a nyilvánossággal, hogy kész arra, hogy az MSZP, pontosabban a Botka által felvázolt irány partnere legyen. Igaz azt is hozzátette, reménykedik a szélesebb alapokban.
A fentiek ismeretében az a kérdés, hogy a hétfői, Molnár Gyulával megerősített bejelentés mögött lesznek-e már pozitív tárgyalási eredmények, vagy pusztán taktikai húzásról, egyfajta nyomásgyakorlásról van szó. Ha ez utóbbi, az inkább hátráltathatja a haladást, ha az előbbi, az mindenképpen fontos fejlemény lenne.
Lengyel, magyar jóbarát: az illegális bevándorlás ügyében is; a miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozásában ígérgetett a nyugdíjasoknak és a diákoknak és egy halk imát mondott Angela Merkelért; a zsidó újév ezébe juttatta Lázár Jánosnak és Schmidt Máriának a Sorsok házát; Theresa May marasztalná az EU-s munkavállalókat; egész városokat pusztított el a mexikói földrengés.
Teljes egyetértés Orbán és Szydlo között menekültügyben
A lengyel és a magyar kormány által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult – hangsúlyozta Beata Szydlo lengyel kormányfő pénteken Varsóban, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt. Orbán az inkvizícióéhoz hasonlította a Lengyelországgal szembeni uniós eljárást.
Varsó, 2017. szeptember 22. Orbán Viktor miniszterelnök és Beata Szydlo lengyel kormányfõ kezet fog Varsóban, a miniszterelnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatón 2017. szeptember 22-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Beata Szydlo a két kormányfő közös sajtóértekezletén elmondta: az Orbán Viktorral megtartott találkozón megerősítették Varsó és Budapest közös álláspontját az olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint amilyen a biztonság és a menekültválság kezelése.
„A kormányaink által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult”
– szögezte le.
A kvótaügyben hozott, illetve a jövőben várható európai bírósági döntésekre vonatkozóan elmondta:
„TUDOMÁSUL VESSZÜK AZ EURÓPAI BÍRÓSÁGOK DÖNTÉSEIT, A FŐ SZEMPONT AZONBAN ÁLLAMPOLGÁRAINK BIZTONSÁGA KELL, HOGY LEGYEN”.
A Lengyelországgal szembeni jogállami kritikák alaptalanok – jelentette ki Orbán Viktor. A magyar kormányfő politikai indíttatású, az inkvizícióéhoz hasonló eljárásnak minősítette a Lengyelországgal szembeni uniós fellépést, és kifejezte Magyarország szolidaritását minden ehhez hasonlóban érintett tagállam mellett.
Kevesebb Brüsszelt, és erősebb nemzetállamokat kívánunk látni
– fogalmazott Orbán, ezt az álláspontot jelölve meg a szerinte politikai indíttatású EU-s eljárások okaként. Nem akarunk bevándorlóország lenni, ehhez jogunk van – hangoztatta.
A miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozása: halk ima Merkel győzelméért
Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól.
Az ilyen típusú fenyegetéseknek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben, ezért törvénytelen lenne, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni – mondta Orbán. Szerinte azok az európai vezetők, akik erről nyilatkoznak, jogsértést követnek el.
Orbán a rádióban MTI Fotó: Illyés Tibor
A miniszterelnök ismét elmondta azt is, szerinte
magyar nézőpontból az a legjobb, ha Angela Merkel jelenlegi kancellár nyeri a közelgő németországi választást.
A Modern városok programról Orbán Viktor azt mondta, hogy egyszerre fejleszti a nagyvárosokat, és nyújt biztonságot, munkalehetőséget, hátországot a falvaknak, azoknak ugyanis az a jó, ha tőlük elérhető távolságban fejlett nagyvárosok vannak. A programhoz pedig kell egy miniszter – ezt a posztot tölti be októbertől Kósa Lajos -, mert óriási koordinációs feladatról van szó, amelyet össze kell fogni.
A forrásokkal kapcsolatban kijelentette: nem ismeri a magyar és az uniós pénz közötti különbségtételt, mert „az mind a mi pénzünk”.
„AZ EU-TÓL MI EGYETLEN FILLÉR AJÁNDÉKOT SEM KAPUNK, MINDEN FILLÉRÉRT ADUNK VALAMIT”
– mondta.
Újabb Schmidt – Lázár csörte
A zsidó új év kínált jó alkalmat mind Lázár Jánosnak, mind pedig Schmidt Máriának, hogy a Sorsok Háza holokauszt-emlékmúzeum hányatott sorsát szóba hozzák.
Lázár a csütörtöki kormányinfón beszélt a régóta készen álló épületről, amelynek átadása Schmidt Mária és a Mazsihisz közti koncepcionális vita miatt húzódik. Azt mondta, ha nincs megegyezés, akkor más funkcióval, de mindenképpen átadják az épületet. Schmidt viszont nem kis személyeskedéssel rontott neki a miniszternek, a következőket mondta:
„AMÍG LÁZÁR JÁNOS, ÉS SZEMÉLYES MEGBÍZÁSÁBÓL A SÚLYOS ÁLLAMPÁRTI MÚLTTAL TERHELT ZOLTAI GUSZTÁV KEZÉBEN VAN A SORSOK HÁZA, ADDIG ANNAK MEGNYITÁSÁRA NINCS REMÉNY.”
Tekintettel a zsidó ünnepre, és annak hagyományaira, vagyis, hogy ilyenkor tilos nyilatkozni, az érintetteket hiába próbáltuk megszólalásra bírni, az lehetetlennek bizonyult. Így nem tehetünk mást, mint korábbi megnyilatkozásaikat idézzük vissza, annak biztos tudatában, hogy ma sem vélekednek másként.
A Mazsihisz elnöke, Heisler András korábban azt mondta: a Sorsok Háza állami projekt, aminek ők, azaz a zsidószervezet tagjai nagyon örülnek, hiszen a nagyszerű épület lehetőség kínál arra, hogy hitelesen szolgáljon oktatási, múzeumi és archiválási feladatokat. Heisler véleménye nyilvánvalóan továbbra sem változott Schmidt Máriáról; történészi munkásságát nem tartja elfogadhatónak.
Theresa May: „maradjanak az EU-állampolgárok”
A brit miniszterelnök szerint London azt szeretné, ha a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után is Nagy-Britanniában maradnának a külföldi EU-állampolgárok.
Theresa May, aki pénteken Firenzében mondott beszédet kormányának célkitűzéseiről a Brexit utáni időszakra, kijelentette:
NAGY-BRITANNIA ÉRTÉKELI ÉS KÖSZÖNI A KÜLFÖLDI EU-MUNKAVÁLLALÓK HOZZÁJÁRULÁSÁT A BRITEK JÓLÉTÉHEZ.
Hozzátette: elsődleges feladatának tekinti, hogy a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-polgár ugyanolyan feltételekkel maradhasson az országban a Brexit után is, mint eddig.
May kijelentette:
egyértelmű és valós garanciát kíván nyújtani a más EU-országokból érkezett munkavállalók jogainak érvényesülésére.
A brit kormányfő szerint óhatatlanul nehéz folyamat lesz az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, mindenkinek közös érdeke azonban, hogy a kilépésről folyó tárgyalások sikerre vezessenek.
Egész városokat pusztított el a mexikói földrengés
Több ezren maradtak otthon nélkül, és már több mint 280 halálos áldozata van a keddi mexikói földrengésnek.
Mexikóváros, 2017. szeptember 22. Túlélõket és holttesteket keresnek romba dõlt épületek törmeléke közt a földrengés sújtotta Mexikóvárosban 2017. szeptember 21-én. A két nappal korábbi, 7,1-es erõsségû földmozgásban legkevesebb 225 ember életét vesztette. Enrique Pena Nieto mexikói elnök háromnapos nemzeti gyászt rendelt el az áldozatok emlékére. (MTI/EPA/Ulises Ruíz Basurto)
A keddi, 7,1-es erősségű földrengésben a legfrissebb jelentések szerint legalább 225 ember halt meg, közülük 137-en a fővárosban. A halálos áldozatok száma valószínűleg tovább nő, ahogy a mentőalakulatok tovább kutatnak a romok alatt.
A fővároson kívüli pusztításról ráadásul még csak most kezdenek napvilágot látni az első beszámolók, amelyek a földdel egyenlővé tett városokról és több ezer otthontalanná vált emberről szólnak.
A földrengés helyi idő szerint kedd délután történt, központja a Puebla szövetségi tagállam Raboso településének közelében, a fővárostól mintegy 120 kilométerre délkeletre, 51 kilométeres mélységben volt. A mexikói földrengéstani intézet legfrissebb adatai szerint az első nagy erejű földmozgást számos utórengés követte, csak a fővárosban 11 utórengést észleltek.
A földrengés központja Pueblában volt, a legnagyobb pusztítást azonban Mexikóvárosban vitte véghez.
Ezt részben azzal hozzák összefüggésbe, hogy a főváros egy kiszáradt tó fenekére épült, és a talaj sajátosságai miatt a rengés következményei ott súlyosabbak voltak mint akár a tőle több száz kilométerre történt földrengés fészke felett.
Csak egy gombot kellene megnyomnia az olcsóbb tarifákért a Fidesznek, amely már három éve sokkal drágább rezsit fizettet a magyar családokkal. Orbánék három éve magasan tartják a gáz, a villany és a távhő díjait, miközben a földgáz ára 2014 óta a felére csökkent és a kőolaj is 50-60 százalékkal olcsóbb – áll az MSZP közleményében.
A szocialisták ezenkívül megállapítják:
Most, miután három évig nyerészkedett a családokon a Fidesz, állítólag azon gondolkodnak, hogy a lenyúlt tízmilliárdokból a választások előtt valami keveset visszaadnak „rezsicsökkentésként”.
Üzenjük a családokon nyerészkedő Fidesznek, hogy nem kell gondolkodniuk. Elég, ha megszavazzák az MSZP már benyújtott törvényjavaslatát, amely szerint az átlagfogyasztás mértékéig mindenkinek 32 százalékkal csökkenhet a földgáz ára, 10-10 százalékkal pedig az áram és távhő ára.
Ha a Fidesz ezt nem szavazza meg, a Botka-kormány majd megszünteti a Fidesz pofátlan nyerészkedését. A Botka-kormány 2018-tól igazságot tesz az energiaszámlákban, és olyan tarifarendszert vezetünk be a gáz, a távhő és a villamos energia árrendszerben, amelyben az átlagfogyasztásig a mainál alacsonyabb áron kapják a fogyasztók az energiát.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
