Az utóbbi években megszaporodtak az értelmetlen fakivágások, a parkok és egyéb közösségi tereink pedig „túltérkövesedtek”. Az Együtt programjában ígéretet tesz arra, hogy csak akkor engedélyezi egy zöld terület beépítését, ha közben új zöldterületet is kialakítanak. A parkjainkra szükségünk van!
A városi zöldterületek védelme az egyik legfontosabb része a környezetvédelemnek. A zöldterületek megszüntetését csak legalább azonos területű̋ zöldterület létrehozása esetén lehetne engedélyezi. Ha kivágnak egy parkot száz fával, akkor máshol ültessen az önkormányzat száz új fát. Persze a zöldterület helye is számít. Ha a város közepén egy park helyére parkolóházat építenek, azt egy város széli műfüves sávval nem lehetne kiváltani. Ha egy néhány bokrot és pár kisebb fát jelentő teret építenek át, akkor azt elég lenne egy hasonlóval pótolni, de egy erdős részt nem lehetne néhány virágládára lecserélni.
Az engedélyezéshez a terület ökológiai értékét is figyelembe kell venni.
Az egész országban figyelni kell arra, hogy senki ne éljen betondzsungelben. Ez nem csupán a városok képét érinti. A városokban élő fák, akár a szállópor mennyiségének negyedét is képesek megkötni, amely a levegő minőségében jelentős javulást hozhat már önmagában is. A levegő minőségének javulása pedig egészségesebb élethez és jobb közérzethez vezet. Különösen fontos a gyerekeknek és az öregeknek, hogy ne veszélyeztessük az egészségüket.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy hozzájuthasson a parkosított, nyugodt és rendezett közösségi terekhez.
Mi nem betonrengeteget akarunk látni városainkban, hanem színeket és életet. Játszótereket, kutyafuttatókat, fákat, virágokat. Egyszerűen mondva: élhetőbb környezetet. A legtöbb magyar városban csak a szökőkutak sokasága várja az arra sosem sétálókat. És nem azzal van a baj, ha egy lerobbant, elhagyott parkot rendbe akarnak tenni, annak mindannyian örülünk, de ha egy parkot lepakolnak térkövekkel, az nem a közösséget szolgálja.
Állampolgárként bíztathatunk bárkit a faültetésekben való részvételre, viszont politikai változás is szükséges. Ma Magyarországon a parkok sorra tűnnek el. A Római-part veszélyben, A Balaton mellett Káptalanfüreden egy egész erdőt tüntettek el Kocsis Máté kedvéért, pusztítják a védett fákat Szigetváron, és a ligetvédők küzdelme is már évek óta húzódik Budapest egyik legnagyobb közparkjáért. Az Együtt Magyarországán egyetlen egy fát sem vághatnak majd ki addig, amíg nem ismert a pontos terv, hogy hogyan kárpótolják a közösséget, mit és hol ültetnek helyette.
Az Együtt szeptember közepén mutatta be választási programját, ahol ez a javaslat is szerepel. A közel ötszáz ígéretünket itt olvashatjátok egy szabad és igazságos Magyarországról, amit együtt valóra váltunk Orbán Viktor leváltása után.
Ma Jusztina napja van. Ne felejtse el felköszönteni Jusztina nevű ismerőseit. Már itt is van a lapszemle. Friss, ropogós, vegyék, vigyék.
Magyar Nemzet: Botka László nélkül tárgyal az MSZP Gyurcsány Ferenccel
Amennyiben összejön az egyeztetés egy baloldali együttműködésről – más pártok mellett – az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) között, Botka László miniszterelnök-jelölt nem ül majd ott az asztalnál – értesült a Magyar Nemzet. Ehelyett Gyurcsány Ferenc pártjával Molnár Gyula, a szocialista párt elnöke és Hiller István választmányi elnök fog tárgyalni.
Az egyeztetések alapja a szocialisták hétfőn bejelentett – és lényegében néhány óra alatt dugába dőlt – ajánlata lenne, amely teljes körű ellenzéki összefogás esetén az országos listás helyeket osztaná szét a pártok között. Eszerint egy közös listán a DK a helyek 17 százalékát kapná meg, már az első harmincban is öt-hat politikusuk szerepelhetne. Gyurcsány Ferenc azonban – a nyilatkozatok szerint legalábbis – továbbra is nemkívánatos személy ebben a körben. – Ha Gyurcsány Ferenc politikai szerepvállalásával kapcsolatban más véleményem lesz, akkor szólok – mondta Botka László, idézve egy régi székely viccet
Népszava: Elmaradhatnak a Tesco sztrájkok
A tegnapi napban megjelölt határidő letelte előtt gyakorolt nyomást a Tescóra az áruházláncnál működő egyik szakszervezet – olvasható a Népszavában.
Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elnöke elmondta, újabb sztrájkkal készülnek a Tesco dolgozói, mert az áruház nem küldte el a szeptember 25-i határidőre a szakszervezetek által kért papírokat. A nap közepén azonban Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete közleményben cáfolta a korábban megjelent félrevezető információkat, amely szerint a Tesco nem tartotta magát a megállapodásban foglalt határidőhöz, az ugyanis csak szeptember 25-e éjfélkor járt le.
Magyar idők: Kém over
Jogerősen is felmentette a kémkedés és más bűncselekmények vádja alól Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati miniszterét, illetve Galambos Lajost és Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóit és egy civilt a Fővárosi Ítélőtábla – írja a Magyar Idők. Abban, hogy ez a mondat megfogalmazódhatott, benne van Magyarország elmúlt harminc évének minden nyomora és kilátástalansága. Ezért érzik azt sokan, hogy nem volt igazi rendszerváltozás, ezért félnek még mindig rengetegen, hogy „ezek” visszajönnek.
Felfoghatatlan, hogy olyan, jogállamnak nevezett hazug világban élünk, ahol nem számít bűncselekménynek, ha a nemzetbiztonság egykori vezetőinek tudtával bolgárnak álcázott orosz titkosszolgálati emberek átvilágítják a magyar elhárítás középvezetőit. Beengedték, sőt behívták őket a magyar szolgálatok épületébe, oda bevihették a saját gépeiket, amelyek segítségével nagy mennyiségű igen érzékeny adatot lophattak ki játszi könnyedséggel.
Magyar Hírlap: Tizenötmilliós költés
Attól még, hogy a választási rendszer átszabását célzó tervezetet a hét végén a Jobbik részéről nem írták alá, a Közös Ország Mozgalom nem zárkózik el a Vona Gáboréktól, akik állítólag jelezték, ha a parlament elé kerül, támogathatják a koncepciót – olvasható a Magyar Hírlapban.
„A költségeket a Közös Ország Alapítvány és a Slejmshow által gyűjtött és megspórolt közösségi forrásokból is finanszírozzuk, de számítunk további mikroadományokra is” – közölte a lap megkeresésére a Parlamenttel szemben felállított, Agóra elnevezésű sátor kapcsán a Közös Ország Mozgalom. Ismeretes, a Gulyás Márton aktivista által gründolt szerveződés felhívására született meg a hétvégére az a nyolcpárti koncepció, melynek elfogadását most a kormánytól követelik. Megerősítették: fővárosi programjaikat október 23-ig tervezik, akkor valamiféle demonstrációt tartanak majd, szintén a Kossuth térnél, az „igazságos hatalomgyakorlásért”.
2007. szeptember 26-án a Fidesz elnöksége elfogadta Tarlós István hat feltételét, így az ellenzéki párt fővárosi frakcióvezetője lesz a Fidesz „szociális népszavazás 2008” elnevezésű kampányának politikai vezetője – jelentette be Varga Mihály a Fidesz alelnöke és Tarlós István.
A feltételek szerint a népszavazási kampány technikai feltételeit a Fidesz biztosítja, azonban a kommunikációban Tarlós István szabad kezet kap és munkáját külön értkeli a Fidesz a fővárosi frakcióvezetői tevékenységétől.
Tarlós István feltételként kötötte ki azt is, hogy a Fidesz a népszavazást követően is támogatja az általa létrehozott polgári szociális bázis működését.Azt is kérte: a Fidesz ne szabja feltételként, hogy a népszavazási kampány kizárólag a párt keretei közé szoruljon. Feltétele, hogy a kampányért felelős stáb hierarchikusan szerveződjön és „ne kelljen könyörögni senkinek, hogy végezzen el egy munkát”. A kampány menetét 2-3 hetente Tarlós és a Fidesz elnöksége közösen értékeli.
Azt ugyanakkor Tarlós István és Varga Mihály is hangsúlyozta, hogy nem Tarlós lesz a népszavazás kampányfőnöke, arról majd az elnökség dönt később. Varga Mihály elismerte, hogy
Kubatov Gábor pártigazgató a legesélyesebb a posztra.
A Fidesz egyébként megvárja az Alkotmánybíróság döntését, hogy hány népszavazási kérdést hagy jóvá a taláros testület és annyiban kezdi meg az aláírásgyűjtést – reagált Varga Mihály arra a korábbi újsághírre, miszerint a Fidesz ha úgy alakul csak a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról is haljandó lenne külön aláírásgyűjtésbe kezdeni.
A Független Hírügynökség értesülései szerint a szeptember 26-ra meghirdetett, a bulinegyed problémájával foglalkozó önkormányzati ülés elmarad. Új időpontról egyelőre nem tudni.
Oláh Lajos országgyűlési képviselő a következőket közölte a Független Hírügynökség munkatársával: A „bulinegyeddel kapcsolatosan előzőleg írásban jelzett nyilvános Képviselő- testületi ülés időpontja módosult, így 2017. szeptember 26-án az ülés elmarad! Új dátumra vonatkozó pontos információnk még nincs, így kérjük, hogy továbbra is kísérje figyelemmel, a témával kapcsolatos híreket! Segítő együttműködését köszönjük, amelyre ezt követően is számítunk!
Az ügy előzményeiről mi is többször írtunk. (Itt és itt, valamint még itt is.) Az Erzsébetvárosban működő bulinegyed rengeteg külföldi turistát, valamint magyar látogatót vonz a hetedik kerületbe. Belső-Erzsébetváros néhány utcájában egymást érik a szórakozóhelyek, ahol estétől hajnalig zajlik az élet.
A bulinegyed valódi turista látványosság, amely évente 6 milliárdnál több adóbevételt hoz az országnak.
Ugyanakkor a környéken lakók panaszkodnak, hogy lehetetlenné válik a normális életük, a hangos zajtól sem aludni, sem pihenni nem tudnak.
A másnap reggelre otthagyott nagytömegű szemét is elviselhetetlen
a számukra, a legkülönbözőbb típusú és állagú emberi ürülék között kell munkába, vagy éppen iskolába indulniuk.
A tüntetések hatására az önkormányzat megígérte, hogy testületi ülésen foglalkozik a problémával. Ez az az ülés ma, szeptember 26-án lett volna, ám mint a Dk képviselőinek közléséből kiderült, elmarad.
A halasztás indokáról, valamint az új időpontról nem tudunk. Amint lesz erről információnk, jelezzük.
Persze, utáljuk Botkát, mert éppen széjjelveri a baloldalt, meg egyébként is részese volt a 2010 előtti éveknek, meg mert buta, és senkivel se beszél, csak diktálni akar, és alig várja, hogy belehuppanjon a trónusba, meg mert Rolexe van, amivel mélytengeri-búvározik is, és amúgy is komcsi. Meg utáljuk Gyurcsányt, mert önmagát tolja előre, mert megágyazott a kétharmadnak, most meg úgy tesz, mintha ott se lett volna, mert szemkilövetett, meg aprópiroska villája. És persze utáljuk Széll Bernit, mert ő valójában a családilag identitás-sérült Schiffer kinyújtott keze, valójában a Viktornak dolgozik, meg mit akar ez a csajszi, mér’ szól bele a nagyok dolgába. A Fekete-Győr, na ne, ez a Viktor fiatalkori reinkarnációja, meg persze szakállas felforgató, a Vágó terroristatársa. Meg…, satöbbi.(1)
Tehát most mindenki azzal foglalkozik, szívedübörgésétől függően, hogy
miért játsszák el balról az esélyt,
ki hogyan akar eluralkodni, csak a helyének megágyazni a következő Házban, avagy mekkora hülyék ezek, kérünk egy kávét (2), nem sorolom, mert a könyökünkön jön ki mindaz, aminek talán eddigi legfontosabb megállójába futott be most a demokraták busza.
Ahogy látom, jól elleszünk azzal, hogy így kéne-e, van-e jobb megoldás, milyen konstrukciót kellene kidolgozni. Összefogósdi, koordinált indulás. Egy tömb, de igazán több.
Átlagjózsi ért ebből bármit?
Arról nem szól a beszéd, hogy miért a középről balra elhelyezkedőknek róják fel azt, ami a magát jobboldalnak nevezők térfelén tapasztalható. Mert a „hülye balosok” hozzák a formát és furtonfurt egymás torkának esnek. De mi van, ha úgy nézzük ezt, hogy – a személyes ellenszenvekkel is terhelten és ambíciókkal megtámogatva – a különféle elképzelések öltenek önálló szervezeti formát, nem akarván erővel egyazon pártba kényszeríteni a nem mindenben azonosan gondolkodókat. Mint egykoron az „egypárt”, ami – végső kétségbeesésében – valahogy úgy érvelt önnön hatalmi monopóliuma mellett, hogy „mi egyszerre képviseljük minden réteg érdekét”.
Miért nem tesszük fel azt a kérdést, hogy
tényleg normális-e az a monolit egység, ami a Fideszt jellemzi?
Valóban olyan egységes ez a tábor mindenben? A demokrácia felszámolásában, az agitpropot is túlszárnyaló médiauralomban, a piacgazdaság megrontásában, a társadalom végletes kettévágásában, a társadalmi béke és fejlődőképesség hetedíziglen lehetetlenné tételében. Igazi konzervatívnak tetsző-e a tőről metszett bolsevik gondolkodásmód (persze, egy kis horthysta stichhel)?
Tudjuk, hogy nem. Valódi konzervatívok nap nap után elmondják, hogy „hm, nem mindenben értünk egyet”, „talán nem így kellene ezt”. Kedves konzi barátaink, mi kell ahhoz, hogy kiálljatok és azt mondjátok, hogy elég volt?
Nem vagyok egy tóthzoltánba ojtott lászlóróbert, de megkockáztatom, hogy
ha a jobb-térfélen csak megközelítőleg akkora lenne a tettekben a plurális-demokratikus elszántság,
mint a centrumtól balra, mindjárt nem arról szólna a beszély, hogy hányfelé tagolódik a bal, hogyan lesz itten rendszerváltás.
Ne tegyük kizárólagos felelőssé a fennálló helyzetért azokat a balféléket (persze, balfékeket, azért rászolgáltak erre), akik inkább cselekszenek úgy, ahogyan az normális országban szokás. Szemben azokkal, akik látják, mekkora a baj, de félelemből, megfelelési kényszerből, gyávaságból, önnön árnyékukat átlépni képtelenül satöbbi
nem érzik át azt a felelősséget, ami abból fakad, hogy hazafiság, hazaszeretet, felelősség a nemzetért.
Ugye, ismerős szavak? Mi kell nem csak annak felismeréséhez, hogy a Fidesz ma már rémesen hajaz a korábbi egypártra, cselekedeteiben és gondolkodásmódjában egyaránt, hanem a tettekhez.
Éppen harminc éve íródott meg a Fordulat és reform. Talán jövőre lesz harminc éve, hogy megalakultak a reformkörök. Ezek végét láttuk.
(1) Balról-jobbra haladva ki-ki válassza ki a neki tetsző jellemzést.
Gémesi György Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének és az Új Kezdet párt elnöke a Független Hírügynökségnek nyilatkozott szeptember 28., az Önkormányzatok napja alkalmából.
A MÖSZ Budaörsön szervez aznap konferenciát a belügyminisztérium képviselőinek és a polgármesterek részvételével. A téma az állam és önkormányzatok feladatmegosztása, önkormányzatok jelene és jövője lesz. Erről Gémesi György elmondta, hogy nem tudni, van-e mit ünnepelni az első magyar önkormányzati választások évfordulóján, hiszen szinte minden feladat kikerült az önkormányzatokból. Ehhez elsősorban a közoktatás teljes államosítása járult hozzá. Hasonló a helyzet az egészségvédelem területén is.
A MÖSZ elnöke szerint maga az önkormányzatiság, mint az autonómia egyik formája kiürült,
a járások és a kormányhivatalok vették át a szerepüket.
Ezekben pedig nem választott képviselők döntenek, hanem kinevezettek. Ennek ellenére, Gémesi úgy véli, hogy a budaörsi összejövetelen megpróbálnak válaszokat keresni olyan kérdésekre, mint például a polgármesterek szerepe a településfejlesztés lehetőségeiben, amiről Wittinghoff Tamás Budaörs polgármestere fog beszélni.
Az Új Kezdet elnökét megkérdeztük a párt álláspontjáról az ellenzéki összefogással kapcsolatban. Gémesi György megismételte, hogy az Új Kezdet az LMP-vel szorosan együttműködve fog részt venni a jövő évi választásokon.
Készül a közös választási program
és elfogadják Szél Bernadettet miniszterelnök jelöltként.
A Nyugat és a Kelet közötti szakadékot jelzi a szélsőjobboldali, populista pártok erősödése, például az, hogy az Alternative für Deutschland (AfD) bekerült a német parlamentbe – ezt mondta Daniel Dettling, a német re:publik – Institut für Zukunftspolitik nevű, pártoktól független német elemzőintézet vezetője a FüHünek. Szerinte a hagyományos pártoknak üzentek a szavazók. Arról is beszélt, hogy a magyar-német viszonyban semmilyen változást nem okoz a választás, mert Németországban „senki nem szereti Orbán Viktort és a reformjait.” Daniel Dettlinggel egy varsói konferencián beszélgettünk.
Daniel Dettling
Annak, hogy egy szélsőjobboldali-populista párt a harmadik helyet szerezte meg a választáson, milyen következményei vannak a német politikai életre?
Az biztos, hogy a politikai rendszer és általában a napi politika sokkal bonyolultabb lesz. A két nagy párt sokat veszített, ketten együtt majdnem 14 százalékot. Nem is folytatják a közös kormányzást, vagyis egy nagyobb, szélesebb körű koalícióra van szükség, a kereszténydemokraták mellett a liberálisok és a zöldek együttműködésével – ez lehet a Jamaica, a pártok színeire utalva.
A probléma az, hogy
a liberálisok és a zöldek eléggé ellentétes dolgokat gondolnak
sok mindenről. Az FDP a liberális gazdaságpolitikában hisz, a zöldek inkább baloldaliak, és természetesen fontos nekik a környezetvédelem. Ugyanakkor a vezetőik ismerik egymást, mondhatni, barátok, ezért én optimista vagyok, hogy a koalíció kitart a következő négy évben.
Ami még fontos, hogy a nagy pártok megijedtek, mondhatni, riadókészültségben vannak a populista szélsőjobboldal miatt. Főleg a CSU, a CDU bajor testvérpártja. A pártelnök, Horst Seehofer, az Önök miniszterelnökének, Orbán Viktornak nagy barátja, különösen ideges, hiszen eddig mindig 50 százalék fölötti, vagy akörüli eredményt ért el, most meg 38-at, vagyis rengeteget veszített. Így viszont a CSU akár az instabil faktor is lehet, mert jövőre tartományi választások lesznek, ezért nem valószínű, hogy aktívan részt akarnak venni a kormányzásban.
Az biztos, hogy ez egy érdekes időszak Németországban.
Nem vagyunk ahhoz szokva, hogy szélsőjobboldali populisták üljenek a parlamentben, hiszen ez most először fordul elő a második világháború óta. Egyébként főleg Keleten szavaztak rájuk sokan, a volt NDK-ban ők lettek a második legnagyobb erő. Ez is jelzi, mekkora a szakadék Kelet és Nyugat között.
Populista, illetve szélsőséges pártoknál gyakran tapasztalható, hogy ahogy nőnek, úgy erősödnek a párton belüli törésvonalak is. Az AfD esetében Frauke Petry társelnök már be is jelentette, hogy ő nem ül be a frakcióba. Várható esetleg az ellentétek további éleződése, esetleg egy pártszakadás is?
Baden-Württembergben ez már meg is történt, az ottani tartományi parlamentben már két frakciójuk van.
Két irányzat van a párton belül: az agresszív, idegengyűlölő, illetve a valamivel nyitottabb, pragmatikusabb, kevésbé ideológiai alapokon álló.
Az nyitott kérdés egyelőre, hogy ezek az ellentétek párton belüli szakadáshoz vezetnek-e, vagy elintézik párton belül.
Az viszont biztos, hogy a szavazókat nem érdekelték az ilyen belső konfliktusok, hanem figyelmeztetni akarták a nagy pártokat. Úgy is mondhatjuk: sárga lapot kaptak a hagyományos pártok. Az emberek azt akarják, hogy a pártok oldják meg a problémákat, többek között a bevándorlás kérdését. Ez lesz szerintem az egyik legnagyobb kihívás: meg kellene alkotni az új, bevándorlásról szóló törvényt.
Ilyen most ugyanis nincs Németországban.
A hatóságon múlik, hogy befogadják-e egy menedékkérő kérelmét, vagy nem. Ha elutasítják, akkor ugye vissza kellene küldeni oda, ahonnan jött, de ha mondjuk nincs útlevele, akkor ez már nem megy. Szükség lenne tehát egy modern bevándorlási törvényre, ki kellene mondani, ki az, aki jöhet, és ki az, aki nem.
Az új politikai helyzet hogyan befolyásolhatja az Európai Unió jövőjét?
Én azt gondolom, hogy ez egy lehetőség az Európai Uniónak. Franciaországban ugye Emmanuel Macront választották elnöknek, aki nagyon EU-párti, erősebb, egységesebb uniót akar. Angela Merkel pedig nagyon pragmatikus,
ő képes arra, hogy létrehozza a francia-német alkut,
amelyet remélhetőleg aztán a keleti államok is követnek majd. Kialakulhat egyfajta egyensúly: Franciaország lesz a változások motorja, Németország meg megvalósíthatóvá alakítja őket.
Ami biztos: az egyik fő kompromisszumnak annak kell lennie, hogy Németországnak az eddiginél több pénzt kell áldoznia az EU-ra. Az alternatíva ugyanis még többe kerülne. És ha ezt nem tesszük meg, akkor a populisták is folyamatosan ki tudják majd használni például a görögök nehéz helyzetét.
Átfogó, fenntartható reformokra van szükség,
amelyeket az EU többi tagállama is elfogad.
Az elmúlt időszakot valamilyen szinten tekinthetjük a jobboldali populizmus és a szélsőjobboldal sikertörténetének. Most ugye az AfD bekerült a német parlamentbe, Franciaországban Marine Le Pen ugyan nem nyerte meg a választást, de ott volt a második fordulóban, és akkor még nem beszéltünk például Lengyelországról vagy Magyarországról. Mi az ilyen pártok sikerének a titka?
Sok mindenből tudnak profitálni. Ilyen többek között a továbbra is meglévő ellentét a „Kelet” és a „Nyugat” között. Kihasználják a globalizáció veszteseit. Sokan kulturálisan érzik magukat vesztesnek, az üzeneteik nekik is szólnak. Nem mindenki van arról meggyőződve, hogy a jövő, amerre tartunk, jobb lesz, nem értik, hogy miért jó, ha a nők dolgoznak, jogokat kapnak a melegek, vagy befogadjuk a bevándorlókat.
Ezt ugyanis senki nem magyarázta el nekik.
Sokan azért ellenzik az ilyen újdonságokat, mert nem értik, hogy szükség van például a bevándorlásra, mert öregszik a társadalmunk és egyre kevesebben dolgoznak. Bizonyos területeken munkaerőhiány van.
Sokáig erről nem beszélt senki, csak a szélsőjobboldal. És az ő üzenetük egyszerű:
„Mi majd megoldjuk a problémát,
megvédjük a régi világot, a régi értékeket.” Nagyon fontos a nyelvezet, amit használnak. A tényeket is mindig értelmezik, körítést adnak hozzájuk, az érzelmekre akarnak hatni.
És persze nagyon komolyan hozzájárul a sikerükhöz az is, hogy sokan csalódtak a hagyományos pártokban.
Daniel Dettling
A múltban azt lehetett látni, hogy egy-egy politikai ideológia, irányzat megerősödése ideiglenes volt, utána mindig egy másik kerekedett felül. Várható most is majd valamikor egy liberális fellendülés?
Ha úgy vesszük, Németországban már meg is van ennek a jele: az FDP megduplázta szavazatainak számát. De fontos megjegyezni, hogy korábban ők ultraliberálisok, vagy neoliberálisok voltak, de a kudarcok után megtanulták, hogy változtatni kell. Most már elfogadják, hogy nem lehet mindent a piacra bízni, a problémák megoldásához az államra, még a bürokratákra is szükség van.
Egyelőre a tanulási folyamat közepén vannak, de ha nem lesznek sikeresebbek, az csak a szélsőjobbnak jó. Egyébként Németországban pont ez az aggodalom tarthatja össze a koalíciót.
Várható-e változás a magyar-német viszonyban a választások után?
Semmi nem fog változni. A magyar pozíció Németországban eléggé elszigetelt, legalábbis Bajorországon kívül.
„Senki nem szereti Orbán Viktort és a reformjait.”
Sőt, sokan aggódnak miattuk.
De azért én optimista vagyok, hogy javulni fog az EU és a magyarok, vagy épp a lengyelek viszonya. Egy dolgot ugyanis mindenkinek meg kell érteni: ezeknek az országoknak időre van szükségük. Szeretnek kicsit kívülállónak lenni, megmutatni, hogy mások, mint a többiek. Érzékenynek kell lenni a többieknek arra, hogy a félelmek itt nagyobbak, mint máshol. És afelől pedig nyugodtak maradhatunk:
Jellemző a kormány lakájmédiájára, hogy az általuk beidézett tanúk sem tudták bizonyítani a cikkekben foglaltakat, sőt annak éppen az ellenkezőjét mondták el.
A Fővárosi Törvényszék mai, nem jogerős ítéleteiben helyreigazításra és perköltségek megfizetésére kötelezte a Magyar Idők és a pestisracok. hu nevű termékeket. A Fidesz hazugsággyárának két alappillére még júliusban kezdte terjeszteni, hogy a Jobbik pénzért úgynevezett „bérkommentelőket” alkalmaz politikai ellenfelei lejáratására. Jellemző a kormány lakájmédiájára, hogy az általuk beidézett tanúk sem tudták bizonyítani a cikkekben foglaltakat, sőt annak éppen az ellenkezőjét mondták el.
Különösen visszataszító, hogy pont az a Fidesz-KDNP rendel meg ilyen cikkeket, amely élen jár a lejárató kampányok szervezésében, és közpénzen egész „médiabirodalmat” tart fenn ennek érdekében.
Nem tudni milyen megfontolásból rukkolt elő az MSZP hat másik párt címére küldött javaslatával. Pedig első látásra nagyvonalúnak tűnik a dolog: Botka László biztos parlamenti részvételt ígér hat pártnak, felajánlva a szocialisták listás helyeinek 49 százalékát.
Az MSZP kongresszus által megerősített miniszterelnök jelöltje, Botka László és a párt másik két prominense, Molnár Gyula pártelnök és Hiller István választmányi elnök írta alá a DK-nak, az LMP-nek, a Momentumnak, az Együtt-nek, a Párbeszédnek és a Liberálisoknak küldött, általuk nagyvonalúnak minősített ajánlatot.
Ennek értelmében
az MSZP-seké lenne a listás helyek 51 százaléka, a maradékon a többi párt osztozna:
DK-nak 17 százalék jutna,
az LMP-nek 13,
Momentumnak 8,
Együttnek 6,
a Liberálisoknak 3 és
a Párbeszédnek 2 százaléknyi listás hely jutna.
Nem kellett sokat várni a címzettek reagálására. A Demokratikus Koalíció szerint „nincs új elem, Botka László korábbi, már többször elmondott javaslatát ismételte meg. Erről álláspontunkat többször is nyilvánosan kifejtettük. Ezért a ma megismételt javaslattal érdemben nem kell foglalkoznunk, korábbi véleményünk ismeretében azzal nincs dolgunk.”
Ezt követően sorra jöttek a visszautasítások
és csak a Fodor Gábor vezette Liberálisok támogatnák az ajánlatot. Az Együtt például inkább az „új pólusban” (LMP, Momentum, Párbeszéd, Együtt) látná az esélyt a jövő évi választásokon.
A demokratikus ellenzék együttműködésének egyik legfontosabb tényezője Gyurcsány Ferenc személy, akit Botka László semmiféleképpen sem tenne fel az elképzelt közös listára. Márpedig ebbe belebukik még a mainál komolyabb együttműködési ajánlat is. A Demokratikus Koalíciót egyébként pártszavazás is kötelezi arra, hogy semmilyen pártközi megállapodást ne írjon alá egy közös választási listáról, ha azon nem szerepelhet Gyurcsány Ferenc.
A mostani Botka-javaslatban erről a következő áll: „Gyurcsány Ferenc elnök úr számára pedig maximális MSZP támogatást kínálunk ahhoz, hogy induljon el a budapesti XV. kerületben, ami DK-s sikertörténet, Hajdu polgármester kerülete, egy nyerésre esélyes kerület a baloldal számára. Ha Elnök úr nyer, akkor megszerzi azt a legitimitást a társadalomban, amelyet most pártjában élvez.” Azért az ajánlattevők sem gondolhatták komolyan, hogy a DK elnöke ettől meghatódik és azonnal kötélnek áll.
Akkor hát mire volt jó az MSZP mai ajánlattevése?
Látszattevékenység? Időhúzás? Ötlettelenség? Vagy mindez együttvéve?
Egyesek szerint a szocialisták ezzel a lépésükkel (is) egyre inkább kutyaszorítóba kerülnek és a lépéskényszer miatt akár valós tárgyalások is kezdődhetnek a választási együttműködésről. Még egy kapásból visszautasított ajánlatnak is lehet hasznos hozadéka.
Valerij Aszapov altábornagy a legmagasabb rangú orosz tiszt, aki életét veszítette a szíriai polgárháborúban, amelyben Moszkva Asszad elnök rendszerét támogatja. Az orosz altábornagy korábban a távol-keleti katonai körzet parancsnoka volt.
Az Iszlám állam tüzérsége azt a parancsnoki harcálláspontot lőtte Deir ez Zor tartományban, ahol az orosz katonai tanácsadó tartózkodott.
Korábban az oroszok azt állították, hogy az amerikaiak együttműködnek olyan iszlamista milíciákkal mint az Al Nuszra, mely Asszad elnök ellen harcol. A szíriai államfő nyerésre áll a polgárháborúban, amely 2011-ben kezdődött és többmillió ember kivándorlásával járt. A 2015-ös nagy migránsinvázió legtöbb családja a szíriai polgárháború menekültjei közül került ki.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
