Oroszországot nem érdekli, hogy Magyarország mennyire tartja tiszteletben az európai értékeket, csak az, hogy a magyar kormány pozitívan áll az orosz vezetéshez – ezt mondta a FüHü-nek Szergej Utkin, az Orosz Tudományos Akadémia Helyzetelemző Központjának osztályvezetője Varsóban. Szerinte Oroszország számára minden nukleáris szerződés fontos, így a paksi bővítés is.
Oroszországban barátként tekintenek Magyarországra, vagy inkább egy olyan eszközre, amelyen keresztül érvényesíthetik az érdekeiket?
A legtöbb ember nem foglalkozik Magyarországgal. Ha viszont a politikai elitről beszélünk, főleg azokról, akik a külpolitikát alakítják, akkor azt lehet mondani, hogy ők minden lehetséges partnert fontosnak tekintenek. Ennek lehetnek történelmi-kulturális okai, vagy épp az, hogy az adott ország mennyire fontos szereplő a világpolitikában.
Magyarország esetében az játszik szerepet, hogy az Európai Unió tagja.
Én nem mondanám azt rá, hogy eszköz, ez túlzott egyszerűsítés lenne. Fontos, hogy uniós tagállamként részt vesz az uniós döntéshozatalban. Önmagában Brüsszellel nem lehet tárgyalni, a tagállamokat is figyelembe kell venni, és hát valahol természetes, hogy Oroszországnak az az érdeke, hogy olyan tagállamokkal keresse a kapcsolatokat, amelyeknek a vezetői ehhez pozitívan állnak. Ez nem mindegyik tagállamról mondható el.
Magyarországgal kapcsolatban lehet tudni, hogy a vezetői pozitívan állnak Oroszországhoz,
pragmatikus a kapcsolat. Az orosz kormányt meg nem érdekli, hogy Magyarországnak milyen vitái vannak az Európai Unióval, hogy mennyire tartja a magyar kormány tiszteletben az európai értékeket. Neki az a fontos, hogy stabil legyen az ország vezetése, és olyan, amelyik kész a közös munkára.
Hogy jelenik meg Oroszországban, hogy Vlagyimir Putyin ilyen sokszor látogat Budapestre?
Leginkább az olyan dolgok jelennek meg Magyarországról, hogy vitáik vannak az Európai Unióval,
általában úgy, hogy Magyarországnak saját értelmezése van arról, ahogy a dolgok működnek. De ez a legtöbb ember számára már túl bonyolult.
Az biztos, hogy, különösen a szovjet idők óta, sokan tudnak Magyarországról, tudják, hogy hol van, hogy Budapest egy szép város, érdemes meglátogatni. Talán még azt is tudják, hogy híres a mezőgazdasága, főleg a bor miatt. És azt, hogy egy baráti ország, ami sok lehetőséget kínál.
Magyarországot egyébként az ukrajnai válsággal kapcsolatban is sokat emlegetik, főleg az ottani magyar kisebbségek miatt. Részletes beszámolók voltak arról is, hogy Magyarország Romániával együtt tiltakozik az új ukrán oktatási törvény ellen.
Az olyan szerződések, mint például a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, mennyire fontosak Oroszországnak? Gazdasági jelentőségük van-e, vagy inkább politikai?
Minden nukleáris létesítmény nagyon fontos, legalább technológiai szempontból. Arról állandó viták vannak, hogy ezek mit jelentenek a gazdaságnak. Ez az egyik olyan terület, ahol Oroszországban valóban megvan a high-tech know-how, és akárhányszor sikerül ezzel kapcsolatos projekteket indítani, az azt is bizonyítja, hogy ez mennyire fontos az országnak.
Ugyanakkor a közepes méretű országokkal kötött szerződések csak bilaterális szinten fontosak,
globális jelentőségük nincs.
Valóban az Oroszország célja, hogy megossza és ezzel gyengítse az Európai Uniót?
Ehhez az Európai Unió működési elve is hozzájárul. Az Unió ugye szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek tényleg nagyon sok kárt okoznak. Konszenzussal született a döntés, de Oroszországnak megvan az a lehetősége, hogy egyenként tárgyaljon a tagállamokkal, és esetleg meggyőzze őket.
A hivatalos álláspont az, hogy Oroszország egy erős Európai Unióban érdekelt, amelyik hajlandó együttműködni Oroszországgal. Én azt gondolom, hogy
jelen pillanatban ez leginkább egy vágyálom.
Amíg a szankciókat nem törlik el, az EU nem számíthat Oroszország támogatására, és ha az orosz kormány lát egy lehetőséget, hogy tegyen valamit ellenük, akkor azt ki fogja használni.
Ide tartozik a különböző, elsősorban szélsőjobboldali pártok támogatása is. Ebben az esetben pragmatikusnak lehet nevezni az orosz kormány hozzáállását, mert amúgy ezek nem olyan pártok, amelyek értékrendjét normális esetben támogatná. De csak ezek hajlandóak érdemben szóba állni Oroszországgal.
A kérdés, hogy ez mennyire hatékony. Vannak többen az oroszországi politikai gondolkodók közül, akik
élesen kritizálják ezt a gyakorlatot,
mondván, hogy ez semennyire nem viszi előre az orosz érdekek érvényesítését. Hiszen az EU azt látja így, hogy Oroszország megbízhatatlan, nem lehet vele együtt dolgozni, és szükség van arra, hogy nyomás alatt tartsák.
