Fontos

Oroszországnak fontos a paksi bővítés

Oroszországot nem érdekli, hogy Magyarország mennyire tartja tiszteletben az európai értékeket, csak az, hogy a magyar kormány pozitívan áll az orosz vezetéshez – ezt mondta a FüHü-nek Szergej Utkin, az Orosz Tudományos Akadémia Helyzetelemző Központjának osztályvezetője Varsóban. Szerinte Oroszország számára minden nukleáris szerződés fontos, így a paksi bővítés is.

Szergej Utkin

Oroszországban barátként tekintenek Magyarországra, vagy inkább egy olyan eszközre, amelyen keresztül érvényesíthetik az érdekeiket?

A legtöbb ember nem foglalkozik Magyarországgal. Ha viszont a politikai elitről beszélünk, főleg azokról, akik a külpolitikát alakítják, akkor azt lehet mondani, hogy ők minden lehetséges partnert fontosnak tekintenek. Ennek lehetnek történelmi-kulturális okai, vagy épp az, hogy az adott ország mennyire fontos szereplő a világpolitikában.

Magyarország esetében az játszik szerepet, hogy az Európai Unió tagja.

Én nem mondanám azt rá, hogy eszköz, ez túlzott egyszerűsítés lenne. Fontos, hogy uniós tagállamként részt vesz az uniós döntéshozatalban. Önmagában Brüsszellel nem lehet tárgyalni, a tagállamokat is figyelembe kell venni, és hát valahol természetes, hogy Oroszországnak az az érdeke, hogy olyan tagállamokkal keresse a kapcsolatokat, amelyeknek a vezetői ehhez pozitívan állnak. Ez nem mindegyik tagállamról mondható el.

Magyarországgal kapcsolatban lehet tudni, hogy a vezetői pozitívan állnak Oroszországhoz,

pragmatikus a kapcsolat. Az orosz kormányt meg nem érdekli, hogy Magyarországnak milyen vitái vannak az Európai Unióval, hogy mennyire tartja a magyar kormány tiszteletben az európai értékeket. Neki az a fontos, hogy stabil legyen az ország vezetése, és olyan, amelyik kész a közös munkára.

Hogy jelenik meg Oroszországban, hogy Vlagyimir Putyin ilyen sokszor látogat Budapestre?

Leginkább az olyan dolgok jelennek meg Magyarországról, hogy vitáik vannak az Európai Unióval,

általában úgy, hogy Magyarországnak saját értelmezése van arról, ahogy a dolgok működnek. De ez a legtöbb ember számára már túl bonyolult.

Az biztos, hogy, különösen a szovjet idők óta, sokan tudnak Magyarországról, tudják, hogy hol van, hogy Budapest egy szép város, érdemes meglátogatni. Talán még azt is tudják, hogy híres a mezőgazdasága, főleg a bor miatt. És azt, hogy egy baráti ország, ami sok lehetőséget kínál.

Magyarországot egyébként az ukrajnai válsággal kapcsolatban is sokat emlegetik, főleg az ottani magyar kisebbségek miatt. Részletes beszámolók voltak arról is, hogy Magyarország Romániával együtt tiltakozik az új ukrán oktatási törvény ellen.

Az olyan szerződések, mint például a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, mennyire fontosak Oroszországnak? Gazdasági jelentőségük van-e, vagy inkább politikai?

Minden nukleáris létesítmény nagyon fontos, legalább technológiai szempontból. Arról állandó viták vannak, hogy ezek mit jelentenek a gazdaságnak. Ez az egyik olyan terület, ahol Oroszországban valóban megvan a high-tech know-how, és akárhányszor sikerül ezzel kapcsolatos projekteket indítani, az azt is bizonyítja, hogy ez mennyire fontos az országnak.

Ugyanakkor a közepes méretű országokkal kötött szerződések csak bilaterális szinten fontosak,

globális jelentőségük nincs.

Valóban az Oroszország célja, hogy megossza és ezzel gyengítse az Európai Uniót?

Ehhez az Európai Unió működési elve is hozzájárul. Az Unió ugye szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek tényleg nagyon sok kárt okoznak. Konszenzussal született a döntés, de Oroszországnak megvan az a lehetősége, hogy egyenként tárgyaljon a tagállamokkal, és esetleg meggyőzze őket.

Szergej Utkin

A hivatalos álláspont az, hogy Oroszország egy erős Európai Unióban érdekelt, amelyik hajlandó együttműködni Oroszországgal. Én azt gondolom, hogy

jelen pillanatban ez leginkább egy vágyálom.

Amíg a szankciókat nem törlik el, az EU nem számíthat Oroszország támogatására, és ha az orosz kormány lát egy lehetőséget, hogy tegyen valamit ellenük, akkor azt ki fogja használni.

Ide tartozik a különböző, elsősorban szélsőjobboldali pártok támogatása is. Ebben az esetben pragmatikusnak lehet nevezni az orosz kormány hozzáállását, mert amúgy ezek nem olyan pártok, amelyek értékrendjét normális esetben támogatná. De csak ezek hajlandóak érdemben szóba állni Oroszországgal.

A kérdés, hogy ez mennyire hatékony. Vannak többen az oroszországi politikai gondolkodók közül, akik

élesen kritizálják ezt a gyakorlatot,

mondván, hogy ez semennyire nem viszi előre az orosz érdekek érvényesítését. Hiszen az EU azt látja így, hogy Oroszország megbízhatatlan, nem lehet vele együtt dolgozni, és szükség van arra, hogy nyomás alatt tartsák.

Lattmann: Szó sem volt felkérésről, csak egyeztettünk

0

A szerdai nap politikai híre az volt, hogy Lattmann Tamás az ATV-ben arról beszélt, Botka László megjelenéséig ő volt az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. A jogász legújabb interjújában már azt mondta, hogy ez félreértés, mert ő csak annyit mondott az Egyenes Beszédben, hogy tárgyaltak esetleges jelöltségéről.

A FüHü is írt Lattmann nyilatkozatáról, és a pártok arra érkező reakciójáról, hiszen az ATV-s interjú alapos felfordulást okozhat az érintett pártok választási stratégiájában.

Lattmann a Budapest Beaconnek adott szerdai interjújában tisztázta keddi kijelentéseit. Elmondta, hogy a szocialisták keresték meg, és

esetleges miniszterelnök-jelöltsége egy olyan stratégia része lett volna, amelybe beletartozott volna egy politikai megegyezés az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt és a Párbeszéd között is.

Lattmann megjelenése egyfajta üzenet lett volna, miszerint ők nyitottak jelentős civil erők behozatalába a politikába.

A jogász az MSZP részéről Molnár Gyula pártelnökkel, Tóth Bertalan frakcióvezetővel, Hiller István választmányi elnökkel és Molnár Zsolttal tárgyalt. A szocialisták a Demokratikus Koalíciót is tájékoztatták, hogy szó van Lattmann jelöltségéről, és felkérésükre a párt fogadta is a jogászt. A DK saját bevallása szerint nyitott volt Lattmann jelölésére.

Az MSZP-től Molnár Gyula viszont úgy reagált Lattmann ATV-s nyilatkozatára, hogy „súlyos félreértés, ha valaki azt hiszi, hogy ha egy pártelnökkel tárgyal és együttműködésről beszél, akkor rögtön miniszterelnök-jelöltnek kérik fel”.

Mindenki félreértette?

„Véletlenül sem mondtam olyat, hogy engem felkértek volna”

– mondta a Budapest Beaconnek Lattmann Tamás. Eszerint a média félreértelmezte az Egyenes Beszédben elhangzott szavait, amikor arról írt, hogy Lattmannt „felkérték” miniszterelnök-jelöltnek.

Arra pedig, hogy Molnár Gyula interpretációja szerint szakpolitikai kérdésekről egyeztettek, úgy reagált, hogy ezeken az egyeztetéseken az MSZP egyetlen szakpolitikusa sem vett részt. „Ezek nem szakpolitikai egyeztetések voltak” – hangsúlyozta Lattmann Tamás.

Arról is beszélt, hogy miért most állt elő azzal, hogy korábban tárgyalt a szocialistákkal:

azt szerette volna elérni, hogy „tisztuljanak a viszonyok”. 

Szerinte, ha csak annyit sikerült elérnie, hogy az MSZP visszavegyen erőteljesen Gyurcsány-ellenes attitűdjéből, akkor már megérte nyilvánosságra hozni az ügyet. Úgy véli ugyanis, hogy ez tesz teljes mértékben tarthatatlanná mindent.

„Szó sem volt felkéréséről, ilyet nem mondtam, erről mi beszéltünk, erről egyeztettünk, ennek a lehetőségről beszéltünk” – ismételte meg az interjúban.

Egyetlen jó stratégia van

Szerinte a jelöltsége egy alku, egy tiszta „üzlet” lett volna. Az MSZP elfogadott volna egy pártpolitikán kívülről érkező miniszterelnök-jelöltet, ez pedig

a későbbiekben be tudott volna hozni az említett négy párton kívül további ellenzéki erőket is.

Lattmann Tamás úgy gondolja, hogy a kérdés továbbra is az, tud-e az ellenzék olyan stratégiát véghezvinni, amivel elérhető a kormányváltás vagy legalább az, hogy egy olyan választási csatát vívjanak, amelynek eredményével nem kell szégyenkezniük. Szerinte az egyetlen eredményes stratégia az lenne, ha minden körzetben három jelölt áll egymással szemben: egy fideszes, egy jobbikos, és egy közös ellenzéki jelölt.

A Lattmann-epizód a Botka-projekt utolsó felvonása?

1

Lattmann Tamás megjelenése és megnyilatkozása az Egyenes beszédben reagálásra késztette az érintett pártokat. Ezek közül az MSZP, úgy tűnik, egy tagadással fűszerezett időhúzási taktikát választott.

Csak emlékeztetőül: Lattmann Tamás nemzetközi jogász az ATV kedd esti Egyenes beszéd című műsorában váratlanul, az eredeti téma helyett arról beszélt, hogy 2016. decemberében már úgy volt, hogy ő lesz a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Hivatalos megállapodás ugyan nem született, és ennek megfelelően hivatalos bejelentést sem hallhattunk, de a tárgyalások igen előrehaladott állapotban voltak. Lattmann szerint abban az időben folyamatosan kapcsolatban volt az MSZP vezetőivel, de a demokratikus ellenzék három másik pártja – a DK, az Együtt és a Párbeszéd – is csatlakozott a körvonalazódó megállapodáshoz.

Következtek az érintett pártok reagálásai: a Demokratikus Koalíció elismerte, hogy tavaly ősszel elkezdte az egyeztetést Lattmannn Tamás miniszterelnök-jelöltségéről, de Botka megjelenésével ez okafogyottá vált. A Párbeszéd a Független Hírügynökséggel tudatta, hogy nem kötött semmilyen Lattmann Tamás által emlegetett „paktumot”, az Együtt közlemény szerint ez a párt „soha, semmilyen formában nem vett részt megbeszélésen, egyeztetésen, de még magánbeszélgetésen sem.”

Természetesen a legérdekesebb a miniszterelnök állításban főszereplőként megjelölt MSZP reakciója. A párt nemes egyszerűséggel fogalmaz: Lattmann Tamás téved, mivel ő soha nem volt az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Ezt a tényt bárki ellenőrizheti: ugyanis a párt egyetlen testülete sem foglalkozott ezzel a kérdéssel, így ilyen tartalmú döntés nem született. Ennyi. Lenne. De megszólalt a pártelnök is a HVG-ben:

Molnár Gyula szerint soha nem hangzott el olyan felkérés, hogy Lattmann Tamás legyen a miniszterelnök-jelölt.

„Súlyos félreértésben van”, a magyar nyelvet nem érti megfelelően

– tette hozzá. Csak szakpolitikai együttműködésről volt szó.

Nem mellékes, hogy a HVG cikke kitér arra is, hogy Lattmann a csütörtökön bemutatkozó, Tarjányi Péter által létrehozott Magyar Progresszív Mozgalomban is részt vesz.

Tarjányiról azt írja, hogy

„mozgalmával az ellenzéki összefogás katalizátora akar lenni,

és afféle királycsinálóként határozott elképzelése van az egyéni körzetekben induló közös jelöltekről, valamint a közös miniszterelnök-jelöltről.”

Ilyen összefüggésben valaki akár egy „ördögi terv” részeként értékelheti Lattmann Tamás keddi színrelépését, amely Botka László eddig igen ellentmondásos miniszterelnök jelölti szereplését torpedózná végleg meg és küldené a szegedi polgármestert vissza a politikai provinciába.

De vajon így van-e? Mert az is elképzelhető, hogy

Botka kudarcos szövetségeskeresési kísérletei miatt a szocialisták lépéskényszerbe kerültek, amely talán előre menekülést is jelenthet.

Vezető testületeik igazolást látva az események ilyen alakulása miatt, akár le is cserélhetik jelöltjüket. És helyette mást jelölnek meg. Itt, úgy tűnik, két lehetőség kínálkozik: az időigényesebb megoldás, ha a saját soraikból választanak valakit. Azért, mert ezt a párttagsággal is el kell fogadtatni és ez minimum két hónap. Ha viszont, sürgetőbb az ügy, akkor egy külső jelöltet neveznek meg. Aki valószínűleg nem Lattmann Tamás lesz.

A rendőrségnek fizetnie kell, mert meghiúsította az Orbán elleni tüntetést

0

Két és fél év után a Kúria jogerősen kimondta, hogy a rendőrség megsértette a gyülekezési jogot, amikor megakadályozta az ellentüntetést a 2015-ös miniszterelnöki évértékelő alatt a Várkert Bazárnál.

A tüntetés szervezőit, Takács Borbálát és Takács Flórát a Helsinki Bizottság képviselte, és a szervezet közleményéből az is kiderült, hogy

részükre 100–100 ezer forintos sérelemdíjat is megállapítottak.

Takács Borbála és Takács Flóra, a MostMi csoport aktivistái Orbán Viktor miniszterelnök szokásos évértékelője idején szerettek volna tüntetést szervezni a rendezvénynek otthont adó Várkert Bazár előtt. Február 20-án ezt be is jelentették a rendőrségen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság viszont a másnapi egyeztetésen közölte velük, hogy a demonstrációt nem lehet megtartani, mert az I. kerületi önkormányzt a területet használatba adta az évértékelőt szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek.

A rendőrség kérte az ellentüntetés szervezőit, hogy erre tekintettel módosítsák a bejelentésüket, amire ők nem voltak hajlandók, a rendőrség pedig arra jutott, hogy a két rendezvény egyszerre nem tartható meg. Ráadásul a végzésében a rendőrség azt a jogorvoslati tájékoztatást adta, hogy a döntéssel szemben nem a gyülekezési jogról szóló gyors bírósági jogorvoslattal lehet élni, hanem azzal, amellyel akár évekig is eltarthat az eljárás.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint

mind a jogorvoslati jogról szóló tájékoztatás, mind maga a tiltás törvénysértő volt, és alkotmányellenesen korlátozta a tiltakozni akarók gyülekezési jogát, ezért a képviseletükben bírósághoz fordultak.

A Fővárosi és Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyetértett ezzel, és márciusi eleji végzésében hatályon kívül helyezte a rendőrség önkényes döntését.

Addigra viszont már az évértékelő három napja véget ért. A szervezők ezért személyhez fűződő jogsértés és kártérítés miatt indítottak pert a rendőrség ellen. Ez a per zárult most jogerősen a Kúria döntésével.

 

Lattmann jelöltsége: a DK elismeri, az MSZP, az Együtt és a Párbeszéd cáfol

0

A DK tavaly ősszel elkezdte az egyeztetést Lattmann Tamás miniszterelnök-jelöltségéről, a Párbeszéd viszont Karácsony Gergely személyét preferálta, az Együtt még magánbeszélgetést se folytatott erről – válaszolták a pártok a fuhu.hu-nak.

Tavaly ősszel a Demokratikus Koalíció vezetői arról kaptak tájékoztatást, hogy a Magyar Szocialista Párt vezetői tárgyalásokat folytatnak Lattmann Tamással arról, a párt Lattmannt jelöli miniszterelnök-jelöltnek a 2018-as választásokra – írta a fuhu.hu-nak küldött válaszában a DK.

A tájékoztatás szerint a jelölt bírta az MSZP elnökének, frakcióvezetőjének és választmányi elnökének támogatását. Az MSZP felkérte a DK-t, hogy fogadjuk bemutatkozó látogatáson Lattmann Tamást. E felkérés alapján a DK nevében Molnár Csaba ügyvezető alelnök, a párt kampányfőnöke és ellenzéki tárgyalásokkal megbízott politikusa egy alkalommal tárgyalt Lattmann Tamással. Az ügyvezető alelnök erről a tárgyalásról a DK elnökségét részletesen tájékoztatta. Az elnökség a tájékoztatást tudomásul vette, a jelöléssel kapcsolatosan nyitottságot mutatott és

felhatalmazta Molnár Csabát további tárgyalásokra.

Újabb tárgyalásra azonban már nem került sor, mert az MSZP – korábbi álláspontját megváltoztatva – Botka Lászlót jelölte miniszterelnöknek és ezzel a Lattmann Tamás jelöltségével kapcsolatos egyeztetés megszakadt. Így a DK elnöksége Lattmann jelölésével kapcsolatban nem hozott döntést – írja a DK.

A Párbeszéd

nem kötött semmilyen Lattmann Tamás által emlegetett „paktumot”, 

mert a megjelölt időpontban épp a párt által kezdeményezett előválasztási tárgyalások zajlottak – ez már a következő reakció. A Párbeszéd közleménye megjegyzi, hogy Lattmann Tamás is azt mondta visszakérdezéskor az ATV Egyenes beszéd műsorában, hogy őt a szocialisták tájékoztatták úgy: van a Párbeszéddel megállapodás. Nem volt és nincs ilyen megállapodás – szögezi le a kommüniké. A párt tiszteli Lattmann Tamás civil tevékenységét, de az általa emlegetett időszakban már körvonalazódott, hogy a miniszterelnök-jelölt Karácsony Gergely lesz.

Az Együtt még rövidebben foglalt állást. Eszerint a párt soha, semmilyen formában

nem vett részt megbeszélésen, egyeztetésen, de még magánbeszélgetésen sem,

ahol felmerült volna Lattmann Tamás neve miniszterelnök-jelöltként. Mi magunk is a sajtóból értesültünk erről akkor – fogalmaz a közlemény.

Lattmann Tamás kedden este az ATV Egyenes beszéd című műsorában jött elő váratlanul azzal a bejelentéssel, hogy tavaly ősszel lényegében majdnem kész megállapodása volt arról, hogy ő lesz a demokratikus pártok kormányfő-jelöltje. Ez aztán akkor került le a napirendről, amikor december végén Botka László feltűnt a miniszterelnök-jelölti színben.

A Független Hírügynökség kérdésére az MSZP a következp közleményben reagált:

Lattmann Tamás téved, mivel ő soha nem volt az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Ezt a tényt bárki ellenőrizheti: ugyanis a párt egyetlen testülete sem foglalkozott ezzel a kérdéssel, így ilyen tartalmú döntés nem született.

Az MSZP testületei és kongresszusa egyértelmű támogatással Botka Lászlót választotta miniszterelnök-jelöltnek, az ő programját fogadták el, és 2018 tavaszán a Parlamentben a Botka-kormány megalakítására fogunk szavazni.

Lattmann Tamás kiváló nemzetközi jogász, akinek szakmai tapasztalatát és demokratikus elkötelezettségét egyaránt nagyra értékeljük, a véleményére kíváncsiak voltunk és leszünk a jövőben is.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Hiller István, az MSZP Országos Választmányának elnöke, Tóth Bertalan az MSZP frakcióvezetője

MSZP: Soros nem létező terve helyett létező Macron tervéről kellene konzultálni

0

Ahelyett, hogy az Orbán-kormány újabb közpénz-milliárdokat szór el egy hazugságra és átverésre épülő álkonzultációra, inkább a „Macron-tervről” kellene érdemi vitát folytatni.

Az Európai Unió ugyanis radikális változások előtt áll és Magyarország helye ebben a folyamatban – Orbán Viktor és tébolyult politikája miatt – komoly veszélyben van.

Emmanuel Macron francia elnök tegnap ismertette elképzeléseit az európai közösség megreformálásáról, amely bizonyos tekintetben

egy többsebességes modell kialakításáról szól.

Nem kérdés, hogy az általa vázolt reformtervek jelentős része támogatást fog kapni az új német kormánytól és a többi, érintett európai tagállamtól. Nem kérdés, hogy az Unió haladó tagországai az euró-zóna mentén egy új, szorosabb együttműködést fognak kialakítani, amelyből a Fidesz deklaráltan ki akarja vonni Magyarországot.

Hazánk egyik sorskérdése jelen pillanatban nem a plakátokra festett kormányzati hazugság, hanem annak eldöntése, hogy Magyarország részese marad-e a haladó Európának, vagy Orbánék miatt végleg kiszakadunk az európai közösségből.

Forrás: Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, az MSZP alelnöke

A KSH szerint nőtt a foglalkoztatás

0

A június elejétől augusztus végéig tartó három hónapos időszakban 4 millió 444 ezer volt a dolgozók átlagos létszáma, 58 ezerrel több, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH. Eszerint ugyanannyian dolgoznak külföldön, mint egy éve.

A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint az előző három hónapos periódus átlagához viszonyítva is 10 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal, 68,6 százalékra emelkedett. A belföldi elsődleges munkaerőpiacon dolgozók létszáma 99 ezerrel nőtt a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 40 ezerrel csökkent,

a külföldi telephelyen dolgozóké pedig lényegében évek óta változatlan, most 113 ezer.

Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) korosztályba tartozók foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 84,0 százalékra emelkedett. A fiatal (15-24 éves) alkalmazottak foglalkoztatási aránya 0,8 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit és 29,6 százalékos volt. Az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma 1,8 százalékponttal, 52,3 százalékosra nőtt.

A 20-64 éves korcsoportban – amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki az Európa 2020 stratégiában – a magyarországi foglalkoztatási ráta 1,6 százalékponttal 73,7 százalékra nőtt. Ebben a korcsoportban a férfiak foglalkoztatási indexe 81,6, a nőké 66,1 százalékos.

A 15-64 éves dolgozó férfiak létszáma 2,1 százalékkal 2 millió 404 ezerre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal 75,7 százalékra nőtt. A foglalkoztatott nők létszáma lényegében nem változott, 1 millió 993 ezer volt, míg foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 61,6 százalékra javult.

MTI/FüHü

Lattmann volt az ellenzék eredeti miniszterelnök-jelöltje

0

Felbolygatta az állóvíznek már most sem nevezhető felszínt Lattmann Tamás, aki kedden este közölte: az elmúlt év végén négy ellenzéki párt már megállapodott abban, hogy ő lesz a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltje. A Független Hírügynökség időközben megtudta, hogy a 2010 előtti időkkel való szakítást hirdető Botka László Szekeres Imrével képzeli el a szocialisták kampányának levezénylését.

Lattman Tamás nemzetközi jogász az ATV kedd esti Egyenes beszéd című műsorában az eredeti elképzelések szerint arról értekezett volna Rónai Egon mikrofonja előtt, hogy az ukrán nyelvtörvény és az arra történő magyar reagálás milyen politikai következményekkel járhat.

De végül nem erről volt szó, hanem valami egészen másról. Arról, hogy 2016. decemberében már úgy volt, hogy Lattmann Tamás lesz a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Hivatalos megállapodás ugyan nem született, és ennek megfelelően hivatalos bejelentést sem hallhattunk, de a tárgyalások igen előrehaladott állapotban voltak.

Lattmann elsősorban az MSZP vezetőivel tárgyalt erről, de elmondása szerint, a demokratikus ellenzék három másik pártja – a DK, az Együtt és a Párbeszéd – is csatlakozott a körvonalazódó megállapodáshoz. Lattmann most azt mondta, hogy

az MSZP vezetői közül mindenkivel folyamatos kapcsolatban volt. Elnökkel, frakcióvezetővel, választmányi elnökkel.

A saját szerepét úgy értelmezte ebben a szituációban, hogy az ő jelölése üzenet lehetett volna a sokat emlegetett bizonytalanok felé. Azt üzente volna nekik, hogy a civil szférát beemelik a politikai térbe. Márpedig ez fontos momentum lehetett volna, hiszen a közvélemény-kutatások adatai szerint igen magas az úgynevezett bizonytalanok, vagyis pártot nem választók aránya. Minden párt őket akarja megszólítani, bennük látja a győzelem zálogát, ám ehhez ismert, hiteles, pártokhoz nem kapcsolódó személy kell. Mindez azoknak fontos, akik nem kedvelik a Fideszt, de azt sem akarják, hogy a 2010 előtti politika folytatódjon.

Úgy tűnt, hogy ezt a szerepet Lattmann Tamás töltheti be. Ám az elmúlt év végén feltűnt Botka László, a szegedi polgármester, és ettől egycsapásra minden megváltozott. Igaz, ez utóbbit már a mostani beszélgetés előtt is tudtuk, de azzal, hogy Lattmann mindezt kiterítette, sok minden egészen új megvilágításba kerül. Például az, amire több ellenzéki politikus már korábban is utalt: hogy

a tavalyi év végén és az idei esztendő elején már karnyújtásnyira volt az ellenzéki megállapodás.

Mondhatnánk erre: és akkor mi van? Jó, hogy Lattmann elmondta, érdekes volt hallgatni, de ettől most majd változik valami? Lesz-e valami következménye a „majdnem-miniszterelnök-jelölt” mostani megszólalásának?

Jósolni nem tudunk, de azt látni kell, hogy most az MSZP térfelén pattog a labda. Nekik kell most újragondolni az elmúlt hónapok tanulságait. Különösen tekintettel arra a nem elhanyagolható körülményre, hogy Botka a megújulást hirdette. Ezzel indokolta Gyurcsány távoltartását a közös listáról. Hogy új fejezet nyílik, amelyben a 2010 előtti vezető politikusoknak nincs helyük. Ehhez képest érdekes, hogy –

amint azt a Független Hírügynökség megtudta – Botka László Szekeres Imrével képZeli az MSZP kampányának levezénylését.

Márpedig, ha valakiről, akkor Szekeres Imréről minden elmondható, csak az nem, hogy ne vett volna részt a 2010 előtti politikában. Nála régebbi motoros kevés van a magyar politikai életben, az ő nevével megújulást, a régivel való szakítást hirdetni – nem csupán necces, de nevetséges is egyben.

Mindenesetre, nagyon valószínű, hogy Lattmann nem véletlenül most mondta el mindezt az Egyenes beszédben. Minden bizonnyal lökést akart adni a megtorpant szereplőknek, hogy lépjenek ki a komfortzónájukból, és rúgják be a megfeneklett hajó motorját.

Nem tudjuk mi lesz, de nem lenne meglepő, ha most valóban változna valami a demokratikus oldalon. Az Egyenes beszédnek ezt az adását ugyanis nem csak a pártok vezető politikusai látták, hanem azok a szimpatizánsok és a bizonytalanok is, akiknek a szavazatai sok mindent eldönthetnek a 2018-as választáson.

Lapszem – 2017. szeptember 27.

0

Ma Adalbert napja van. Akinek van Adalbert nevű ismerőse, ne felejtse el felköszönteni ezen a nevezetes napon! A lapszemle is megérkezett, friss, ropogós, vegyék, vigyék!

Magyar Nemzet: Elsodorhatja a tiltakozás a mobilgátat

A Fővárosi Közgyűlés munkájának ellehetetlenülésére hivatkozva levetetheti a szerdai ülés napirendjéről Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester a csillaghegyi öblözet, benne a Római-part árvízvédelmének az ügyét – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, a tanácskozás kezdetén a városházán tiltakozhatnak civilek és ellenzéki politikusok a kormánypártok által egyszer már eldöntött part menti mobil gát ellen.

Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes a parti mobil gát megépítéséről áprilisban hozott – hatályos – határozat fenntartását szeretné, másról nem nyitna vitát a közgyűlésben. Ugyanakkor a Lányi András író, filozófus, környezetvédő éppen a szakmai viták elmaradása miatt kérte még a múlt héten a döntés elhalasztását.

Népszava: Befogadókat keres Brüsszel

Ötvenezer nemzetközi védelemre szoruló ember Európába való áttelepítését fogja szorgalmazni az Európai Bizottság szerdán – értesült a Népszava. A tagállamok önként tehetnek felajánlásokat, hogy hány menekültet szeretnének befogadni.

A legális migrációt elősegítő kezdeményezésnek semmi köze a magyar kormány által is elszabotált “kvótadöntéshez”, amely során az uniós országokat két éven át kötelezték bizonyos számú menedékkérő befogadására. Az Európai Bizottság nem fog javaslatot tenni az éppen kedden lejárt szükséghelyzeti áthelyezési program folytatására, és nem kezdeményezi a dublini rendszer néven ismert menekültügyi szabályozás megrekedt reformjának az újragondolását sem.

Ez utóbbi jogszabály állandósítaná a menedékkérők EU-n belüli áthelyezését a migrációs hullám által sújtott frontországokból, ám több tagállam ellenállása miatt mostanáig nem sikerült elfogadni.

Magyar Hírlap: Hűtlen kezelés miatt is nyomoznak Botka ügyvédjének cégénél

A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Humán Operátor Zrt. tevékenyésége kapcsán ismeretlen tettessel szemben, a Budapesti Nyomozó Ügyészség pedig hamis tanúzás miatt nyomoz – erősítette meg a Magyar Hírlap értesüléseit Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.

Czeglédy Csaba, bár megígérte, nem utalta át a diákok elmaradt bérét – mondta lapunknak az iskolaszövetkezetek érdekvédelmi szövetségének elnöke. Fiák István hozzátette, az előzetes letartóztatásban lévő MSZP-s politikus, a Humán Operátor igazgatósági elnöke arra tett ígéretet, ha elküldik a részére a diákok elmaradt bérével kapcsolatos kimutatásokat, átutaltatja a járandóságukat. Ez negyven diák esetében történt meg, hárommillió forint értékben, ám ezt az összeget sem fizették ki a mai napig. Emiatt – közölte lapunkkal Fiák – csütörtökön a kormányhoz fordulnak segítségért.

Magyar Idők: Tovább kínálja magát a baloldalon az MSZP

Hiába utasították vissza a megszólított ellenzéki pártok Botka László ajánlatát, miszerint a listás helyek felét nekik adná az MSZP, a szocialisták képtelenek elfogadni, hogy sem belőlük, sem miniszterelnök-jelöltjükből nem kérnek a baloldalon.

A Magyar Idők információi szerint akár alig egy hónap múlva, a szocialisták október közepén esedékes választmányi ülésén eldőlhet Botka László sorsa. A kormánypártisággal aligha vádolható Vasárnapi Hírek már júniusban arról írt, hogy a közvélemény-kutatások szerint az MSZP nem mozdult el ahhoz képest, amikor Tóbiás József átadta az elnökséget, Botka László stratégiája pedig nem látszik megmozdítani a bizonytalanokat.

A közgyűlés kitart a római-parti gát mellett

0

A Fővárosi Közgyűlés elvetette az alternatív környezetvédői javaslatot, és kitart amellett, hogy az eredeti megoldással, mobilgáttal védjék meg a Római-partot az esetleges árvíztől.

A Fővárosi Közgyűlés 9 igen, 19 nem szavazatta és 3 tartózkodással leszavazta a Lányi András író, filozófus, környezetvédő által benyújtott alternatív védmű-tervet. Egyben kimondták, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére vonatkozó, a római-parti tervezett védmű part menti változatáról szóló áprilisi határozatukat tartják fenn.

Nem került szóba a népszavazás

– amiről Tarlós István azt állította, hogy nem beszélt erről -, mert előbb megvárják a Kúria döntését.

A közgyűlési teremben jelen voltak a part menti változatot támogató és az azt ellenző civilek, akik molinókon és magasba tartott táblákon fejezték ki véleményüket. Az épület előtt az Együtt és a Párbeszéd tartott tiltakozó gyűlést.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK