A Jeromosok ünneplik a névnapjukat ezen a szépnek ígérkező őszi napon. Aki teheti, mozduljon ki, ugyanis többórás napsütésre számíthatunk, 15 és 20 fok közötti hőmérséklettel. De azért, ha tehetik, tájékozódjanak arról, mi történt a nagyvilágban és idehaza. Ha szombat, akkor nagyinterjúk.
Népszava: Ferge Zsuzsa: nem lesz éhséglázadás
Közeledünk a feudális örökléshez, a vagyon a vagyonnal házasodik, a nincstelennek a gyereke is nyomorog – hangzik Ferge Zsuzsa keserű helyzetértékelése. A Széchenyi-díjas szociológus szerint a kormány érezhetően menekül minden szociális probléma elől, abban bízik, hogy a gyűlöletkampány elfedi ezeket a kérdéseket. Habár a magyarok a talán leginkább objektív módszer szerinti felmérésben – a boldogságmutatóban – a világ középmezőnyében helyezkedik el, igaz, a térségen belül még a románok is megelőznek minket, propagandával mérhetetlenül manipulálhatók az emberek. Ma már az „igazság utáni” társadalomban élünk, amikor a média megítélésének alapja az, hogyan képes elhitetni a közvéleménnyel, amit kitalál. Ha jól végzi a dolgát, még a szegények is elhiszik, hogy valójában ők nem is olyan szegények, sőt kifejezetten boldogok. A jövedelem nélküli élő 600-700 ezer ember pedig nem tudja belekiabálni a világba a nyomorát. Sőt, egymilliónál többen vannak, akiknek 20 ezer forint körül van az egy főre jutó jövedelme, ahol folyamatosan újratermelődik a szegénység. Nemcsak a legalsó jövedelmi tizedre igaz ez, hanem az alsó háromra, amelybe a magyar gyerekek fele tartozik. Nekik csak rossz iskola, rossz egészségügyi ellátás jut, meg fűtetlen lakás és legalább tíz évvel rövidebb életre számíthatnak, mint jobb sorba született társaik.
Ennek ellenére nem lesz éhséglázadás – véli Ferge Zsuzsa -, mert nemcsak a nyilvánosság elérése, hanem a cselekvés lehetősége is társadalmilag meghatározott.
Már többen mentek el az országból, mint ’56 után, az ország mostani vezetői úgy osztották meg az országot politikai és társadalmi értelemben egyaránt, mint ’56 után soha senki. Amikor magyar jövőről beszélnek, csak 5 millió állampolgár sorsára gondolnak, de a rosszabb körülmények között élő másik 4 millió nincs benne a jövőképben. A határon túliak közül is csak azok számítanak, akik felvették a magyar állampolgárságot és így rájuk szavazhatnak.
Egy elfogadható szintű társadalmi alapjövedelem bevezetése 500-600 milliárdból megoldható lenne, de már 300 milliárd is érezhető változást hozna. Stadionegységben mérve 1-2 Puskás stadion árából már nagyon sokat lehetne haladni, és az ország gazdasági állapota ezt lehetővé is tenné.
Van egy uniós ajánlás a szociális minimum bevezetéséről, amit a skandináv országok megléptek, ahogy a csehek és szlovénok is, de Magyarországon még szándék sincs erre.
Magyar Nemzet: Elmebaj, bűnözés, politikai abúzus
Gyűlölködéssel próbál minél több szavazatot szerezni Orbán Viktor, ami pusztítóan hat a gyerekekre is – véli Vekerdy Tamás. A pszichológus szerint viszont mindig van mód egy közösséget visszavezetni a normalitás felé. A gyerekek elszenvedői a felnőttek őrültségeinek. Fogalmuk sincs, hogy kik a cigányok vagy a zsidók, de az indulatokat értik és a jelszavakat használják. Ha az emberi agy fiziológiája felől közelítünk, a propagandával fokozatosan kikapcsolható egy-egy embercsoport kapcsán az agykéreg normális működése, hogy embereknek tekint csoportokat, és nem masszának. Nagyon fárasztó is állandóan mérlegelni, amit hallunk. A kéreg alatt eljutunk az ősi ösztönök, egyebek között az agresszió szintjére. A politikai szlogenekkel – például a migránsokkal – olyan indulatok szabadulnak fel, amelyeket rá lehet irányítani Sorosra, Brüsszelre. Ezek a folyamatok viszont mind azt jelzik, hogy az agyunk nincs a helyén. A gyűlölet manapság a szavazatmaximálás miatt terjed – Orbán Viktor is ebben utazik –, ami viszont elpusztít egy nemzetet. Ez elmebaj, bűnözés, politikai abúzus, mondhatni megrontás – fogalmaz sarkosan a pszichológus, aki szerint rengeteget tehetnek a családok, pusztán azzal, hogy őszintén beszélgetnek a gyerekkel.
Meg kell mutatni a gyereknek, hogy az egy város, ha lehet, el kell vinni, hozzá lehet tenni bátran, hogy hülyeség, hogy egy város az ellenségünk lenne.
Egyébként hiába brüsszeleznek évek óta: a magyarok túlnyomó többsége napjainkban is egyöntetűen az európai uniós tagságot támogatja. Az emberek talán nem annyira hülyék. Németországban is egy generációnak kellett felnőnie, amíg rádöbbentek, mit tettek a szüleik, nagyszüleik. Kijelentették, hogy „Ne, ezt többé ne!”.
Az interjú hasonlóan érdekes szempontok mentén foglalkozik az oktatás, az iskola szerepével, a fiatalok politikai inaktivitásával, s a cigánykérdéssel is. Az utóbbi kapcsán például Vekerdy leszögezi: az integráció az egyetlen lehetséges út. Jól működik, de meg kell tanulnia egy országnak, hogyan kell csinálni. Nem lehet csak úgy elrendelni, pénz kell hozzá, a tanárokat fel kell készíteni, és a nyugati példák szerint asszisztenst is érdemes adni a tanár mellé.
Meg vagyok győződve róla, hogy egy hasonló szembesülés elkerülhetetlen lesz Magyarországon is.
Magyar Idők: Nézőpont: Magabiztos kormánypárti fölény
Szeptemberben a teljes felnőtt népesség 30 százaléka támogatta a kormánypártokat. A Jobbik tábora 11 százalékot, az MSZP-tábor egy százalékpontot csökkenve 6 százalékot tesz ki – derült ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Idők megbízásából végzett kutatásából. Eszerint a DK-val változatlanul 4, az Együttel és a Fodor Gábor által vezetett Liberális Párttal továbbra is 1-1 százalék szimpatizál. Az LMP tábora egy százalékpontot erősödve 3 százalékos, a Momentum ismét 2, a Kétfarkú Kutya Párt pedig 1 százalékon áll.
A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz–KDNP őrzi 43 százalékos táborát. A Jobbik a párt 2014-es választási eredményének megfelelően a listás voksok 21 százalékára esélyes az előző havi 22 százalék után. Ezen a bázison az MSZP is veszített ugyan egy százalékpontot, de a szocialisták így is 10 százalék fölött maradtak, jelenleg a listás szavazatok 11 százalékát érnék el. A szocialistáktól némileg lemaradva a DK 8, míg Gyurcsány Ferenc pártjától is lemaradva az LMP a listás szavazatok 6 százalékára esélyes. A Momentum a múlt havi 5 százalék után ezúttal 4, az Együtt és a Kétfarkú Kutya Párt változatlanul 2-2, a Liberális Párt továbbra is 1, míg a Párbeszéd újból 1 százalékon áll.
Magyar Hírlap: „Jó kormányzati teljesítménnyel is lehet választást veszíteni”
Aki előre elhiszi, hogy egy választást megnyert, az jó eséllyel veszíteni fog. Senkinek egyetlen pillanatig sem szabad elhinnie a választás napján az urnazárás pillanatáig, hogy akkor is megnyerhetjük a választást, ha nem teszünk meg mindent érte – hangsúlyozta a Magyr Hírlapnak adott interjúban Gulyás Gergely, aki hétfőtől átveszi a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetését Kósa Lajostól. Mint állítja: a bevándorláspolitikára mint témára semmi szükségünk nem lenne, de nem mi határozzuk meg a világ és Európa politikai napirendjét.
Gulyás szerint a következő hónapok azt a komoly feladatot róják a frakcióvezetőre, hogy minden politikai támogatást megadjon azoknak a képviselőknek, akik a választáson egyéni választókerületben indulnak. Miután a Fidesz-frakció tagjainak több mint háromnegyede ilyen módon szerzett mandátumot, ezért már most kijelenthető, az ő jövő évi győzelmüktől függ, hogy alakulhat-e ismét polgári kormány Magyarországon. Kifejti, hogy a kormányzati kommunikáció nem csak Soros Györgyről szól, hanem az elmúlt évek eredményeiről is:
Stabil gazdasági növekedés, hétszázezerrel több munkavállaló, alacsony hitelkamatok és infláció, növekvő bérek, csökkenő államadósság.
Pillanatnyilag a Magyarország biztonságát fenyegető aktuális legnagyobb veszély a felső határ nélküli betelepítési kvóta esetleges elfogadása, a korlát nélküli bevándorlás erőltetése Európában.
A bevándorláspolitikára mint témára semmi szükségünk nem lenne, de nem mi határozzuk meg a világ és Európa politikai napirendjét. S hogy két nemzeti konzultáció és egy népszavazás után miért van szükség bevándorlás-ügyben még egy nemzeti konzultációra? Nos, a politikus szerint azért, mert a a társadalmi támogatást nehéz máshogy kifejezni, mint konzultációval, népszavazással és választással.
