Fontos

Pusztít-e a Botka-bomba?

Téved, aki azt hiszi, hogy Botka László hétfői, némiképp váratlan lemondásával lezárult ez a fejezet a szocialista párt, tágabban értelmezve a baloldal életében.  A szegedi polgármester lépése szükségszerűnek, de megkésettnek mondható; a pártján belüli elszigetelődését már korábban kellett volna érzékelnie, mint ahogy azt is: nem nyerheti meg ezt a meccset. De lépjünk túl ezen, mármint a konkrét távozás elemzésén, bár nyilván vissza-visszatérünk még rá, most azonban sokkal izgalmasabb azt kitalálni: mi lesz ezután.

Szándékos a kitalálás szó használata, mert olybá tűnik, hogy ez nem történt még meg. Az MSZP-ben sokan várták már, hogy – így, vagy úgy – megtörténjen vagy az önkéntes, vagy a kényszerített váltás, mégis – határozottan ez tükröződik – mindenkit meglepett a döntés.  Mindebből pedig csak az látszik, hogy akarták, akarták a változást, de nem volt B-terv, nem tudták, mi történjen utána.  Illetve sok kicsi B-terv volt, összehangolatlan, kiérlelten és sokszereplős. De a sok szereplőt ne úgy tessenek érteni, hogy mindannyian ugyanazon a színpadon játszanak, na nem: szeparált színpadokon, eltérő szereplőkkel.

Mielőtt azonban továbblépnénk, nézzük, mit is hagyott hátra a kongresszuson megválasztott miniszterelnök-jelölt.

Befelé, állítólag, azzal indokolta döntését, hogy magára maradt, kifogytak alóla a támogatók, elolvadt a 96 százalék, amely a kongresszuson a vállára emelte őt.

És ez így pontos meghatározása a helyzetének. Csakhogy kifelé már nem ezt kommunikálta Botka. Nem akarnék foglalkozni állításai igazságtartalmával, mert azok úgyis kiboncolhatatlanok. Hanem csupán azzal középre hajított bombával, amit szavai jelentenek.

Megfejelte korábbi kijelentéseit, amelyek a párton belüli árulókra vonatkoztak. Durvábban fogalmazott, maffiázott, a Fideszhez kötötte eddig elvtársai – ők használják ma is ezt a kifejezést – egy részét. Nekiment az ellenzék többi szereplőjének is, azt állítva: a Fideszt szolgálják. És, hogy ő nem gondolta, hogy az ellenzéknek nevezett táborban ennyien érkeztek a túloldalról.

Ezzel pedig nem az a baj, hogy újra árulót kiáltott, hanem az, hogy ez a kiáltás – a bomba – tovább rombol. Roncsolja az MSZP szervezetét, az ellenzék táborát, gyanakvó tesz mindenkit, akinek csak erre hajlama van. Higgyük el: sokaknak van hajlama.

Tudatosan-e vagy sem, de Botka ezzel hagyatékul hagyta belső válságait, dilemmáit, az örökösök pedig mi vagyunk, akik hinni szerettünk volna a kormányváltás esélyeiben. Ne tévedjünk: most sokan fognak odaállni Botka mellé – talán pont azért, mert nincs B-terv -, már abban az értelemben, hogy felelőst, bűnbakot követelnek majd. Aki, vagy akik miatt előállt ez a helyzet. Aki, vagy akik nem hagyták szegény Botkát érvényesülni.

A háború tehát folytatódik. A szocialista párton belül és az ellenzék köreiben is.  Ismétlem: ez most a botkai örökség. Az első megrázkódtatásra nem kellett sokat várni:

Botka után Ujhelyi István is lemondott. Ő „csak” az MSZP alelnöki posztjáról, amit még magyarázhatnánk egyfajta szegedi szolidaritással, ámde Ujhelyi is nyilatkozott. Hasonló szellemben. Lényegében azt sugallva, hogy az MSZP vállalhatatlan párttá vált; foglyul ejtették az árulók. A fideszes bérencek. 

Összegezzük csak: a szocialisták két sikerembere, ha nem is a pártból, de partvonalon túlra lépett.  Vajon csak átmenetileg? Nekik sem volt, nincs B-tervük?  Sokan megijedtek Ujhelyi lépése nyomán, hogy emögött a pártszakadás kezdeményezése is megbújhat. Egy nappal később még nem zárhatjuk ennek lehetőségét sem, bár inkább egy 2018 utáni időszak átrajzolási szándéka sejlik fel előttünk. De lesz-e egyáltalán 2018 utáni időszak? Mi marad a baloldalból, m i marad az MSZP-ből jövő áprilisra?

Az eddig hírek szerint mintha Molnár Gyula is érezné a ránehezedő súlyt; most rajta múlik milyen gyorsan képes kimászni ebből a csapdából a pártja. Lássuk be, az elnök az elmúlt nyolc hónapban inkább csak követője, rezonőre, olyankor elszenvedője volt annak a politikának – ha ez annak nevezhető -, ami a pártján belül zajlott. Botkát elfogadta, tudomásul vette, de sokszor az volt az ember érzése, hogy se kiköpni, se lenyelni nem tudja. Hétfőn, úgy hírlik, mind az elnökségi ülésen, mind pedig a frakcióban nagyon határozott hangot ütött meg, ez utóbbiban annak ellenére is, hogy annak nem tagja. Cselekvést ígért, s már lépett is; tárgyalásait, értesült a Független Hírügynökség,

már holnap megkezdi, megy sorba a számba jöhető pártokon, hétfőig bezárólag, amikor is az eddigi legérzékenyebb ponthoz érkezik, a Demokratikus Koalícióhoz. Információnk szerint a közös lista már nincs napirenden, de kizárva sincs teljesen.

A minimális cél a koordinált indulás, azaz, hogy ne álljon szembe egymással ellenzéki képviselő a nyerhetőnek vélt helyeken. A Molnár Gyula-Tóth Bertalan-Hiller István összetételű tárgyalócsapat elég fajsúlyosnak tűnik ahhoz, hogy eredményes is legyen. Bár azt nem tudjuk, pontosan milyen mandátummal, milyen felhatalmazással rendelkeznek. Vagyis mekkora a szabadságuk abban, hogy netán új miniszterelnök-jelöltet ajánljanak, vagy fogadjanak el. Egyes hírek szerint van név Molnár Gyula tarsolyában, ha igaz, sokáig nem rejtegetheti. Titkolózni, meg amúgy sem tudnak.

Ez volt ma – 2017. október 3.

0

Plakátfirkálási mozgalom indul Magyarországon. Ezt Simicska Lajos indította el Veszprémben, ha nem is eredeti mondattal, de rendhagyó módon; nem lanyhul a belviszály a szocialistáknál Botka lemondása után sem; Oszkó Péter ki szeretne maradni a jelenlegi politikai posványból; Katalónia viszont nem nyugszik.

Simicska plakátháborús mozgalma

A Független Hírügynökség információi szerint egyáltalán nem volt hirtelen felindulásból elkövetett kétségbeesett akció, hogy Simicska Lajos Veszprémben a G nap elhíresedett állítását írta az üres plakáthelyekre. Ez egy mozgalom kezdete.

Orbán legjobb barátjából legnagyobb ellenségévé vált üzletember ugyanis arra szólítja fel a lakosság bátrabb és írástudóbb részét, hogy a cége által üresen hagyott oszlopokra írja meg a véleményét. Valószínűleg nem ragaszkodik ahhoz, hogy a csak G naphoz kötődő jelzős szerkezetek szerepeljenek a kommentekben.

Már korábban megírtuk, hogy Simicska kiásta a csatabárdot, mert Veszprémben lefényképezték, hogy egy foltos zakóban áll egy hirdetőoszlop mellett, a hirdetőoszlopra festett szöveg pedig szó szerint megegyezik azzal, amit két és fél évvel ezelőtt, az emlékezetes G-napon mondott el a nagyvállalkozó, hadat üzenve ezzel valamikori barátjának és szövetségesének.

Tettének okára magyarázattal a 24.hu-nak szolgált, mégpedig tömören:

„MÁR KÉT ÉVVEL EZELŐTT MEGMONDTAM A VÉLEMÉNYEMET, MOST A PLAKÁTOKON CSAK MEGERŐSÍTETTEM. HAJRÁ MAGYARORSZÁG, HAJRÁ MAGYAROK!”

Pusztít-e a Botka-bomba?

Téved, aki azt hiszi, hogy Botka László hétfői, némiképp váratlan lemondásával lezárult ez a fejezet a szocialista párt, tágabban értelmezve a baloldal életében.  A szegedi polgármester lépése szükségszerűnek, de megkésettnek mondható; a pártján belüli elszigetelődését már korábban kellett volna érzékelnie, mint ahogy azt is: nem nyerheti meg ezt a meccset. De lépjünk túl ezen, mármint a konkrét távozás elemzésén, bár nyilván vissza-visszatérünk még rá, most azonban sokkal izgalmasabb azt kitalálni: mi lesz ezután.

A háború tehát folytatódik.

A szocialista párton belül és az ellenzék köreiben is.  Ismétlem: ez most a botkai örökség. Az első megrázkódtatásra nem kellett sokat várni:

Molnár Gyula

Botka után Ujhelyi István is lemondott. Ő „csak” az MSZP alelnöki posztjáról, amit még magyarázhatnánk egyfajta szegedi szolidaritással, ámde Ujhelyi is nyilatkozott. Hasonló szellemben. Lényegében azt sugallva, hogy az MSZP vállalhatatlan párttá vált; foglyul ejtették az árulók. A fideszes bérencek.

Összegezzük csak:

a szocialisták két sikerembere, ha nem is a pártból, de partvonalon túlra lépett.

Vajon csak átmenetileg? Nekik sem volt, nincs B-tervük?  Sokan megijedtek Ujhelyi lépése nyomán, hogy emögött a pártszakadás kezdeményezése is megbújhat. Egy nappal később még nem zárhatjuk ennek lehetőségét sem, bár inkább egy 2018 utáni időszak átrajzolási szándéka sejlik fel előttünk. De lesz-e egyáltalán 2018 utáni időszak? Mi marad a baloldalból, m i marad az MSZP-ből jövő áprilisra?

Oszkó Péter: A jelenlegi politikai posványból ki szeretnék maradni

Sikeres technológiai szektort, start-up kultúrát építeni sokkal inkább hozzájárul ahhoz, hogy egy együttműködő, egymást támogató kulturális, civilizációs fejlődés induljon el az országban, mint egy újabb ellenzéki párt alapítása – vallja Oszkó Péter üzletember, kockázatitőke-befektető, volt pénzügyminiszter. Értelmes kiútra akkor lesz esély, amikor a választók egyaránt ráunnak a kormányzati kurzus manipulatív propagandájára és az ellenzéki szereplők öncélú áskálódásaira – erre hosszútávon lehet csak számítani, mondja. A Független Hírügynökségnek adott interjújában sötét képet fest a politikai helyzetről, a kilátásokról, ugyanakkor bizakodó a szűken vett üzleti területén.

A mai magyar jobboldal egy hatalmi alapon megszervezett formáció, emiatt kényszerpályán halad, a baloldal pedig széthullott állapotban van,

s pőre meztelenségében megmutatja, hogy milyenek vagyunk, milyen a közösségi kultúránk. Úgy látja, hogy már rég nincs belátható indoka a kiszorítósdinak, a piaci területek rekvirálásának, s a kormány már rég megtehetné, hogy méltányosan konszolidál, felkarol, befogadja azokat is, akiket eddig ellenségnek tekintett – de ennek semmi jele nincs. 2010-14-ben a jelenleginél több kritikus hang volt a piaci szereplők sorából, mint most, ami arra utal, hogy az üzleti körök a kurzus folytatására számítanak 2018. után is.

Több külföldi kivonult, és hiába tűnik úgy, mintha a kormány nyert volna, a befektetők általában nagyon magas áron szálltak ki – ennek is az ország látta a kárát. A gazdaság kegyelmi állapotban van, s nem lenne mindegy, hogy lenyúlásra, klientúraépítésre, az ország kisajátítására vagy a gazdaság, az oktatás fejlesztésére, az egészségügy rendberakására használják. A mostani periódus később visszatekintve már az elszalasztott lehetőségek időszaka lesz!

Továbbra is forrong Katalónia

Katalóniában nagyszabású sztrájkot tartottak, Barcelonában pedig 300 ezer ember vonult utcára kedden, hogy tiltakozzon az erőszakos rendőri beavatkozás ellen a múlt hét végi katalán függetlenségi népszavazáson, amelyet az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére tartottak meg.

A városi önkormányzat tájékoztatása szerint 10 ezer alkalmazottjuk 80 százaléka csatlakozott munkabeszüntetéshez, míg az egészségügyi dolgozók körében 75 százalékos a sztrájk követése.

Az utcák azonban nem voltak üresek, tüntetők töltötték meg, akik egyebek mellett a Spanyolországot kormányzó konzervatív Néppárt (PP) barcelonai székházánál, és a belvárosi Ramon Llull iskolánál is tiltakoztak, ahol vasárnap a legerőszakosabb összecsapások voltak, és a rendőrök gumilövedéket használtak a tömegoszlatásnál.

Carles Puigdemont katalán elnök rövid Twitter-üzenetben arra szólította fel az embereket, hogy békésen tiltakozzanak a rendőri erőszak ellen.

„Ez a demokratikus, civilizált, méltó tiltakozás napja. Ne üljenek fel semmilyen provokációnak.

A VILÁG MÁR LÁTHATTA: MI BÉKÉS EMBEREK VAGYUNK”

– írta az autonóm régió vezetője a közösségi oldalon.

 

Ez volt ma – 2017. október 2.

0

Nem volt ideje követni a mai híreket? Ne aggódjon, hogy lemarad valamiről, összefoglaljuk a legfontosabbakat.

Amerika legvéresebb tömegmészárlása

Forrás: Twitter

Egy 64 éves férfi nyitott tüzet fesztiválozókra egy Las Vegas-i szálloda 32. emeletéről.

Legalább 58-an meghaltak, 500-nál is többen megsebesültek.

Ez volt az Egyesült Államok történetének legtöbb halálos áldozattal járó lövöldözése. Több ezren pánikba esve menekültek. A merénylő öngyilkos lett, egyelőre nem tudni, miért kezdett lövöldözni, bár az Iszlám Állam azt állítja, az ő „katonájuk” volt.

A lövöldözésből bővebben itt olvashat, a cikkben helyszíni videókat is talál.

Lemondott Botka László

Lemondott a miniszterelnök-jelöltségről Botka László. A támogatás hiányával indokolta döntését. Röviddel ezután bejelentette lemondását Ujhelyi István alelnök is. A visszalépés után rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az MSZP elnöke, Molnár Gyula. Azt mondta:

aki ma ünnepel, az nem barátja az MSZP-nek.

MTI Fotó: Soós Lajos

Arról is beszélt, hogy „szomorú pillanat ez”, de mostantól az együttműködésre koncentrálnak. Azt mondta, hogy

a győzelemhez a lehető legtöbb közös jelöltről meg kell állapodni, és a lehető legtöbb ellenzéki pártnak közös listát kell állítania.

Tárgyalnak majd Gyurcsánnyal is. Új miniszterelnök-jelöltjük egyelőre nincs, de úgy tudjuk, több koncepción is gondolkodnak.

Döbbenet a népszavazás után

Brutális eszközökkel akarta megakadályozni a spanyol kormány és rendőrség, hogy megtartsák a függetlenségről szóló népszavazást Katalóniában. Több mint 900-an sérültek meg, ennek ellenére a voksok összeszámlálása után kiderült: a szavazásra jogosultak 42,3 százaléka, összesen 2,26 millió katalán szavazott, 90 százalékuk az elszakadás mellett.

Szlovák elemző: Szijjártó az oka a külpolitikai kudarcoknak

Szijjártó Péter
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Miközben a Orbán Viktor a magyar külpolitika sikerként aposztrofálta, hogy lezárult a holland-magyar konfliktus és visszatérhet a magyar nagykövet Hollandiába, addig az elmúlt hetekben a magyar kormány más komolyabb eredménnyel nem büszkélkedhet. Sőt,

a szeptember különösen kudarccal teli hónap volt, amelynek elsődleges oka Szijjártó Péter személye

Robert Škopec szlovák külpolitikai elemző szerint.

Többek között azt írta: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számára másról sem szólt az idei ENSZ Közgyűlés, mint lobbizásról a határon túli magyar kisebbség védelme érdekében, elsősorban Romániában és Ukrajnában. Azonban minden ilyen jellegű próbálkozás egyértelműen kudarccal végződött: Petro Porosenko ukrán elnök habozás nélkül aláírta a nyelvtörvényt, valamint a román hatóságok továbbra sem engedik a tanítás folytatását a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumban.

A nyilvánosság előtt támadta külügyminiszterét Trump

A diplomáciában igencsak szokatlan módon a nyilvánosság előtt ment neki saját külügyminiszterének Donald Trump, akitől persze láttunk már ennél „szokatlanabb” lépést is. Az amerikai elnök azt üzente Rex Tillersonnak, hogy csak időpocsékolás az észak-koreai féllel folytatott tárgyalás.

A rekordok és a sérülések napja az NFL-ben

Cam Newton az első irányító lett, aki elérte az 50 futott TD-t, a Houston Texans pedig soha nem ért még el annyi pontot, mint most. Az NFL negyedik játékhetének vasárnap esti és éjszakai meccsein több meglepetés is született, kikapott például a címvédő New England Patriots.

A Raiders irányítójának, Derek Carrnak a háta sérült meg, még nem tudni, mennyit kell kihagynia, ahogy Julio Jones-ról se tudni ezt, a Vikings kiváló újonca, Dalvin Cook viszont hosszú időre kidőlt. És persze

folytatódott a Donald Trump elleni tiltakozássorozat is:

sok csapat játékosai kart karba fonva álltak a himnusz alatt, de jónéhányan le is térdeltek, vagy pólójukkal tiltakoztak.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 17. Fidesz: Az utcai politizálásnak van létjogosultsága

Október 17-én, alig egy héttel október 23-a előtt a rendőrség sikertelenül próbálta rávenni a Fideszt, hogy ne az Astoriánál tartsa ünnepi megemlékezését. Közben folytatódtak a nagygyűlések a Kossuth téren, ahol a Fidesz szónokai beszéltek az összegyűlt, jórészt ott táborozó tömeghez.

A Független Hírügynökség egykori beszámolói és tudósításai alapján folytatjuk az 2006-os őszi eseményeket bemutató sorozatunkat. A Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegei dőlt betűkkel olvashatók.

Fidesz: morális és politikai válsághelyzet

Az Astoriánál tartja október 23-i ünnepi megemlékezését a Fidesz – erről döntött a párt elnöksége. A rendezvény 16 órakor kezdődik,

a főszónok Orbán Viktor, a Fidesz elnöke lesz.

A párt elnöksége arról is határozott, hogy október 21-ére, szombatra összehívják a párt országos választmányát, ahol a kialakult a morális és politikai válsághelyzetet elemzik.

A saját rendezvényén kívül minden olyan 56-os megemlékezésen képviselteti magát a Fidesz, amelyen a köztársasági elnök mond beszédet, továbbra is tartják azonban ahhoz magukat, hogy sehol nem lesznek jelen, ahol a kormányfő felszólal. Az, hogy október 23-án, az Astoriánál Orbán Viktoron kívül még kik mondanak beszédet, egyelőre nem lehet tudni, de a Fidesz mindenképpen szeretné, ha egy 56-os is lenne szónokok között – mondta Szijjártó Péter, a párt szóvivője az elnökségi ülést követő sajtótájékoztatón.

Egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy meddig tartja majd nagygyűléseit a Fidesz a Kossuth téren, erről a napokban születik döntés, amit majd a Kossuth téren jelentenek be

Martonyi, Mészöly és Rogán a Kossuth téren

A demokrácia lényege a részvétel, tehát az utcai politizálásnak van létjogosultsága, mert kötelességünk a véleményünket elmondani – mondta több ezres tömeg előtt Martonyi János, Magyar Polgári Együttműködés elnöke a Kossuth téren. – Ezért fontos, hogy a téren a demonstrálók kitartsanak – tette hozzá.

Ne a politika menjen ki az utcáról, hanem az utcai beszéd a politikából – fogalmazott az Orbán kormány egykori külügyminisztere.

Martonyi János szerint az teszi ingerültté és agresszívvé a kormányt, hogy rájöttek, immár kisebbségben vannak.

Martonyi János elmondta, hogy az elmúlt napokban nem volt az országban, de úgy látta, hogy a Kossuth téren az emberek jól érzik magukat, senki nem fél, mindenki nyugodt, erős és vidám. A kormány hazugságai révén rosszabb lett Magyarország megítélése a világban. A kormány hazudott az ország helyzetéről, eredményeiről.

Véleménye szerint, ha olyan sikeres az ország, amilyennek a hatalmon lévők mondják, akkor nem lennének a téren az emberek, és nem került volna Magyarország az elmúlt 17 év legnagyobb erkölcsi és politikai válságába. A szánalmas hazudozás folyik tovább, és ami még ennél is rosszabb, a kormány kiterjesztette hazugságait az elmúlt 17 évre. Ennek lejárt az ideje, változtatni kell a jelen helyzeten – tette hozzá.

Martonyi János beszéde után a Kossuth téri tüntetők elénekelték a magyar, illetve a székely himnuszt. Szerdán Mészöly Kálmán és Raksányi Gellért, a nemzet színésze mond beszédet a Kossuth téren, a főszónok pedig Rogán Antal, az V. kerület polgármestere lesz.

Orbán felszólalt a parlamentben

Nyár óta először szólalt fel a a parlamentben Orbán Viktor a Fidesz elnöke a 2005 évi költségvetés zárszámadási vitájában. Szerinte a válsághelyzet miatt jogi, politikai és pénzügyi felelősségre vonásra is szükség van. Veres János pénzügyminiszter válaszában azzal vádolta Orbánt, hogy csúsztat.

Orbán Viktor kora este szólalt fel a parlamentben, miközben a Kossuth téren épp Martonyi János volt külügyminiszter beszélt. A pártelnök beszédében összefüggésbe hozta a miniszterelnök balatonőszödi beszédét és a 2005-ös költségvetés zárszámadásának vitájával: szerinte tavaly egész évben szervezetten félrevezették és megtévesztették az országot, így péládul meghamisították a gazdaság adatait is. Orbán hangsúlyozta, hogy a kormány végig tudott a gazdaság mára nyilvánvalóvá vált csődközeli helyzetéről.

Orbán szerint akkora a baj, hogy válságkezelő tervre van szükség.

Veres János pénzügyminiszter válaszában közölte: szerint Orbán csúsztat, mikor az őszödi beszéd részeivel próbálja alátámasztani igazát. A szakminiszter szerint a kormány nem követett el költségvetési csalást és szerinte nagyon nehéz megállapítani, hogy mikor, kik pontosan milyen adatokat ismertek.

A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható.

https://old.fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://old.fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://old.fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://old.fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://old.fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-6-permanens-forradalom-kossuth-teren/

https://old.fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-7-kossuth-teri-helyzet-fokozodik/

Szlovák elemző: Szijjártó Péter miatt indult rosszul a magyar diplomácia őszi szezonja

0

Miközben a Orbán Viktor a magyar külpolitika sikerként aposztrofálta, hogy lezárult a a holland-magyar konfliktus és visszatérhet a magyar nagykövet Hollandiába, addig az elmúlt hetekben Budapest más komolyabb eredménnyel nem büszkélkedhet. Sőt, pont ellenkezőleg: a szeptember különösen kudarccal teli hónap volt Budapest számára, amelynek elsődleges oka Szijjártó Péter személye. 

Legalábbis így vélte Robert Škopec szlovák külpolitikai elemző a Pravda oldalán megjelent elemzésében.  Szerinte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számára másról sem szólt az idei ENSZ Közgyűlés, mint lobbizásról a határon túli magyar kisebbség védelme érdekében, elsősorban Romániában és Ukrajnában. Azonban minden ilyen jellegű próbálkozás egyértelműen kudarccal végződött: Petro Porosenko ukrán elnök habozás nélkül aláírta a nyelvtörvényt, valamint a román hatóságok továbbra sem engedik a tanítás folytatását a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumban.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség már nem is a magyar kormányhoz fordul segítségért, hanem inkább az olyan nemzetközi szervezetekhez, mint az Európai Tanács vagy a Velencei Bizottság. A marosvásárhelyi gimnázium esetében pedig még telefonos beszélgetésre is sor került Orbán Viktor és Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke között. Ebben a román politikus arról biztosította a magyar miniszterelnököt, hogy a a pártja és a román kormány mindent megtesz a marosvásárhelyi gimnázium újra megnyitásáért.

Elhibázott lépés

Csakhogy Škopec úgy vélte, hogy Budapest egy súlyos hibát követett el akkor, amikor Szijjártó Péter kijelentette:Magyarország megakadályozza Románia felvételét az OECD-be, pedig korábban a román kormány ígéretet tett arra, hogy megoldja a problémát. Ez az elhamarkodott lépés nagyon sok komplikációhoz vezethet a közeljövőben, amely komoly következményekkel járhat a Magyarországgal fenntartott kapcsolatokra. A kelet-balkáni országban már így is eléggé nagy politikai zavar, és a magyar külgazdasági és külügyminiszter mondatai rosszul csapódhatnak le a román választásokkor.

Škopecnek az a véleménye, hogy az egész probléma

Szijjártó Péter fiatalságából és nem éppen elegendő diplomáciai tapasztalatokból fakadt

Sőt, ezután azt írja, hogy az előző magyar külügyminiszter, Martonyi János nem követett el volna ilyen „amatőr hibát”.

Qui prodest? 

Škopec ezután viszont azt a kérdést tette fel, hogy a magyar külügyminiszter Romániával és Ukrajnával kapcsolatos reakciói valójában kinek az érdekeit szolgálja? Mi van akkor, ha Szijjártó látszólagos tapasztalatlansága és elhamarkodottnak tűnő reakciója valójában tudatos döntés eredménye volt, amelynek nem is biztos, hogy az Orbán-kormány az értelmi szerzője. Mert a szakértő szerint az ilyen fajta magyar reakciókból elsősorban nem a magyar kormány profitál, hanem egy másik ország: Oroszország.

Škopec úgy véli, hogy a magyar diplomácia egyáltalán nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy Bukarest és Kijev is az Egyesült Államok két legfontosabb szövetségese – Lengyelország után – Kelet-Európában. Washington ugyanis egyáltalán nem ítélte el, hanem egyenesen támogatásáról biztosította az ukrán kormányt, ahogyan Romániával is egyre szorosabbra fűzi kapcsolatokat, elsősorban biztonságpolitikai téren.

Csakhogy ez a két ország nagyon rossz viszonyban van Moszkvával, miközben jelenleg a magyar-orosz kapcsolatok nagyon jók. Ezért Škopec azt alábbi következtetést vonja le: az Egyesült Államok Romániával és Ukrajnával kapcsolatos enyhe reakciói lényegében nyomásgyakorlást jelentenek Magyarországra, hogy az Orbán-kormány hagyjon fel – vagy legalábbis mérsékelje – az Oroszországgal való „barátságát”.

Obama-tanácsadók a DK-nál

0

A Demokratikus Koalíció a korábbi Obama-kampány tanácsadóival szerződött a választásokra. Havi tízezer eurót fizetnek az amerikai szakértőknek – jelentette be a DK szóvivője.

Gréczy Zsolt elmondta, hogy megállapodtak a Smoot Tewes Group (STG) nevű amerikai tanácsadó céggel, hogy

havi tízezer euróért segítenek kialakítani a DK kampánystratégiáját,

illetve tanácsokkal látják el a pártot a kampányban.

A cég vezetőit felsorolva megemlítette Julianna Smootot, az Obama alapítvány (Obama Foundation) igazgatótanácsának tagját, Barack Obama egykori amerikai elnök volt kampányfőnök-helyettesét, Paul Tewes-t, az Obama-kampány önkéntesekért felelős szervezőjét, illetve a Demokrata Párt politikai műveletekért felelős vezetőjét, valamint Dan Kanninen politikai elemzőt, aki több úgynevezett csatatér-államban vezette az Obama-kampányokat.

Botka lemondott – Reakciókkal – FRISSÍTVE

0

Lemondott a miniszterelnök-jelöltségről Botka László – értesült az atv.hu. A szegedi politikus a támogatás hiányával indokolta döntését. Távozik alelnöki tisztéből Újhelyi István is.

Lemondott a miniszterelnök-jelöltségről Botka László – értesült több forrásból az atv.hu. Információi szerint a szocialista politikus ma délelőtt fél tízkor jelenti be Szegeden döntését. Molnár Gyula pártelnök pedig tíz órakor tart Budapesten sajtótájékoztatót. A szegedi polgármester azzal indokolta döntését, hogy a politikáját nem támogatták „kint”, és fontos politikusok nem támogatták „bent”, saját politikai közösségében sem. Ha másnak sikerülne elérnie az ellenzéki összefogást, beállna mellé – közölte.

Röviddel ezután bejelentette lemondását Ujhelyi István alelnök is. „Méltatlan és számomra vállalhatatlan az a folyamat, ami a demokratikus oldalon történik”- írta levelében Ujhelyi István. A szocialista politikus szerint a demokratikus erők végletesen megosztottá és megtörtté váltak. „Bár töretlenül vágyom a változásra, de az MSZP alelnökeként mától nem tudok felelősséget vállalni a párt jövőjéért és a 2018-as választáson való szerepléséért. Nem tudok közösséget vállalni azzal, hogy az MSZP belső viszonyait és politikáját külső szervezkedések által is befolyásolni vagy akadályozni lehet. Ezért a mai nappal lemondtam az MSZP alelnöki tisztségéről”- közölte.

„Bocsánatát és megértését kérem a párttagoknak és választóinknak, de pártvezetőként nem vállalhatok felelősséget és sorsközösséget a következő időszakért”- magyarázta Ujhelyi István, aki számára a feloldhatatlan konfliktus nem a DK és az MSZP viszonyáról szól, „hiszen személyesen eddig is harmonikus kapcsolatban voltam a Demokratikus Koalíció politikusaival és választóival”. Hozzátette: „nekünk csak a teljes, demokratikus ellenzéki oldallal együttműködve lehet esélyünk az orbáni rezsim leváltására”.

Reakciók

Demokratikus Koalíció

A Demokratikus Koalíció szerint Botka László, az MSZP volt miniszterelnök-jelöltje hétfői lemondásával beismerte stratégiájának teljes kudarcát. Gréczy Zsolt szóvivő azt mondta, hogy Botka Lászlót egyre kevesebben fogadták el az ellenzék vezetőjének, nem tudott szót érteni a többi ellenzéki párttal, nem volt képes új szavazókat megnyerni, ráadásul a régebbi szavazók közül is többet elveszített. Gréczy azt tartja legfontosabbnak, hogy azonnal kezdjék meg a tárgyalásokat a 106 egyéni körzetről. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellenzéken belül senki nem akar közös listát. Azt is elmondta, egyetlen demokratikus ellenzéki pártról sem feltételezi, hogy része lenne a Botka László által emlegetett politikai maffiának, ha „van egyáltalán ilyen”.

Együtt

MTI Fotó: Kallos Bea

Az Együtt tudomásul veszi Botka László visszalépését. Meggyőződésünk, hogy Orbán legyőzéséhez megújulás és együttműködés kell – szögezi le a párt közleménye.

Az Együtt továbbra is hisz az Új Pólus listájában és abban, hogy egyetlen demokratikus ellenzéki jelölt induljon minden egyes egyéni választókerületben – írja a dokumentum,  amely kitér arra is, hogy a mai fejlemények tükrében Juhász Péter, az Együtt elnöke újra megerősíti meghívását:

szerdán várja az Új Pólus pártjait megbeszélésre, hiszen most még nagyobb felelősségük van abban, hogy 2018-ban közösen leváltsák Orbán Viktort.

Fidesz

Botka László tele volt botrányokkal, így a bukása nem meglepő – írta a Fidesz-frakció. Szerintük Botka László ugyanolyan szocialista jelölt volt, mint Gyurcsány és a többiek. Ugyanúgy megszavazta a „Bajnai-megszorításokat”, mint az összes szocialista: elvettek egyhavi nyugdíjat az idősektől, és elvettek egyhavi bért a közszolgáktól. A Fidesz-frakció szerint „a következő jelölt is ugyanolyan szocialista lesz, mint az eddigiek”, a baloldalon semmi se változik.

Jobbik

„Ma vitára készültem. Botka Lászlóval. Az RTL két hete szervezte. De Botka lemondott. Pont ma… Így nincs kivel. Két dolgot tudok mondani: egyrészt sajnálom, hogy elmarad, mert fontosnak tartottam ezt a beszélgetést. Másrészt Orbán Viktor irányába továbbra is áll a kihívásom.” – írta Vona Gábor,  a Jobbik elnöke.

 

 

LMP

Botka László lemondása nehéz pillanat személyesen neki és pártjának is, amely az MSZP belügye, és ezt az LMP tiszteletben tartja. A Szél Bernadett által vezetett LMP folytatja a küzdelmet az Orbán-kormány ellen, fellép a társadalmi igazságosságért és képviseli azokat, akik a mai napon csalódtak.

 

Momentum

A Momentum Botka László távozásával megerősítve látja korábbi álláspontját: nem a folyamatos összefogás-diskurzus, nem a politikai elit önmagával való foglalkozása érdekli a választókat. Botka szerint a politikai maffia behálózta az ellenzéket, beleértve az MSZP-t is.
A Momentum többek közt ezért is jött létre: hogy alternatívát kínáljon azoknak, akik abban hisznek, hogy Magyarországnak egy új politikai generációra van szüksége. Olyanra, amely szakít az elmúlt 27 év berögződéseivel – írták közleményükben.

Párbeszéd

„Sajnálom Botka László lemondását! Hosszú évek óta ő volt ez első szocialista vezető, aki felismerte, hogy a pártjának alapvetően meg kell újulnia. Hogy mi okozta a vesztét? Hogy túl későn kezdett hozzá a pártja megújításához? Hogy túl sok konfliktust vállalt? Hogy elárulták? Vagy mindhárom egyszerre? Az biztos, hogy az ellenzéknek nem tudott békét hozni, pedig az ellenzéknek, mint ahogy az egész országnak békére és együttműködésre van szüksége.” – írja a Facebook oldalán a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, Zugló polgármestere.

Ismét tüntetés volt  Rómaiért

0

Több mint ezer ember tüntetett a Római parton. A civilek szerint is szükség van ugyan az árvízvédelemre, de nem ott kell azt megvalósítani, „nem a Nánási úton és a Királyok útján”– állítják.

 

Sokan jöttek kisgyerekkel, kutyával, kerékpárokkal. A demonstrálók többször azt skandálták: „Nem hagyjuk!” és „Megvédjük a Rómait!”. A tömegben olyan táblákat lehetett látni: „Fák a Rómain”! „Gát a Nánásin!”, „A Római part mindenkié”.

„Kivágtok itt minden fát, de mit ér a mobilgát?”

A tüntetésen felszólalók közül Timár Gábor geofizikus arról beszélt, hogy az új parti nyomvonal átlagosan másfél-két méterrel a Nánási út-Királyok útja védvonal szintje alatt van, ez a szintkülönbség védekezésnél lényegesnek számít. Emellett az új mobilgát közvetlenül ki lenne téve az árvízi uszadékok vagy télen a jégtáblák ütközésének. Ekkora mobilgátról nemcsak hazai, de nemzetközi tapasztalatok sincsenek – idézte szavait az MTI.

Kaprinyák Szilvia, a Maradjanak a fák a Rómain elnevezésű csoport aktivistája leszögezte: követelik, hogy a főváros függessze fel a fakivágási engedélyt és a parti gát engedélyezési eljárását, valamint a kerítésvonali védmű mellett a Nánási úti védvonal elemzése is készüljön el.

A Fővárosi Közgyűlés álláspontja

A Fővárosi Közgyűlés nem támogatta a Lányi András író, filozófus által készítetett, a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére vonatkozó, a római-parti tervezett védmű part menti változatát ellenző javaslatot és kimondta azt is, hogy változatlanul fenntartja a korábbi, a part menti nyomvonalat támogató határozatát.

A testület ugyanakkor támogatta Bús Balázs III. kerületi polgármester (Fidesz-KDNP) módosító javaslatát, amely szerint a közgyűlés – a korábbi döntés fenntartása mellett – megbízza a tervezőt tanulmányterv elkészítésével, amelyben megvizsgálja egy harmadik, a római-parti telkek határában álló kerítések nyomvonalában haladó parti gát lehetőségét.

 

Lapszem – 2017. október 2.

0

A Petrák ünneplik a névnapjukat ezen a borongósan induló első októberi hétfőn, amely a meteorológiai előrejelzések szerint hosszú ideig az utolsó csendes, kissé napos idő lesz, amikor a hőmérő higanyszála felkúszik akár a 20 fokig is. Kellemes napot és vidám hetet kívánunk! – annak ellenére is, hogy a lapszemlénk nem fogja túlságosan jó kedvre deríteni Önöket.

Népszava: Hosszú sorok az egészségügyben

Nem új, de egyre súlyosabb és olyan problémáról ír a mai Népszava, amelynek minden magyar volt, van vagy lesz az érintettje: egyre többen azért nem jutnak orvosi kezeléshez, mert az túl drága, túl messze van, vagy pedig túl hosszú a várólista. Egy konkrét példával – egy olvasói levél alapján – indult el az újságíró, aki annak felgöngyölítése után körbekérdezte, mennyire nyúltak meg a szakorvosi vizsgálatokra váró sorok. Kiderült, hogy a fővárosban ez az idő az endokrinológiánál egy-másfél hónap, a kardiológián hasonló. A reumatológiákon másfél-két hónap várakozás sem számít kiugrónak. Vidéken ennél sokkal rosszabb a helyzet. S nem ritka az sem, hogy hónapokiat is kell várnia a betegnek, mint a kiindulási pontként leírt ormosbányainak, akinek 210 napba telt, mire eljutott szakorvoshoz. A relatív orvoshiánnyal, bürokratikus és finanszírozási akadályokkal magyarázzák a várakozások meghosszabbodását.

Mint ahogyan a kórházi várólisták esetében ez már két éve zajlik, a szakrendelők részére is a hosszú várólistával rendelkező szakmákra juttatott többletforrással lehetne mérsékelni a várakozási időket – állítják a szakemberek.

Mindenesetre a  szakmai szövetség szeptemberi konferenciáján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő vezetője, Kiss Zsolt arról beszélt: a háziorvosok hamarosan érdekeltté válhatnak abban, hogy lehetőség szerint ne küldjék szakrendelésre a beteget. A kormányzat ezzel is csökkentené a szakrendelők zsúfoltságát. Valamint a hamarosan az e-egészségügyi információs rendszeren keresztül látni fogják majd a beutalásokat, és azt is, hogy azokkal hova érkeznek a betegek. Az adatokból az is kiderülhet, hol és hogyan érdemes beavatkozni az előjegyzési listák rövidítésének érdekében.

A szakellátók szerint viszont mire ebből valami lesz, az legalább 2-4 év. Az ellátórendszernek pedig sokkal gyorsabb beavatkozásra van szüksége.

Magyar Nemzet: Interjú Fülöp János lemondott őcsényi polgármesterrel

Fülöp Jánossal készített interjút a Magyar Nemzet, azzal, aki lemondott a Tolna megyei Őcsény polgármesteri posztjáról, miután botrányt kavart a menekültek ottani, pár napos üdültetésének terve. Elmondta, hogy a településen 11 évig béke és nyugalom uralkodott. Együtt tudott élni a magyar, a cigány, a sváb, a székely. Semmiféle gyűlölet vagy kirekesztés nem volt. Ezt sikerült most felrúgni.

Ha ma Magyarországon kimondja valaki, hogy migráns, akkor elásta magát, és megcsípik a darazsak.

Egy hete egy ATV-s riport után olyan vélemények jelentek meg, hogy sokkal radikálisabban kellett volna fogalmaznia a menekültek üdültetéséről. Szabó Balázs jobbikos képviselő például felhívta, hogy hazaáruló. Ha feloszlatta volna magát a testület, akkor a választók eldönthették volna, kinek van igaza. Most is zajlik aláírásgyűjtés, hogy oszlassa fel magát a testület – mondta Fülöp, aki szerint eddig nem volt jellemző ez a fajta indulat az országos átlagnál gazdagabb településen, ahol gyakorlatilag nincs munkanélküliség, a romák elfogadásával sincs gond. A lemondott polgármester leszögezte:

nem azt mondom, hogy árasszák el az országot a menekültek, de szabadon mozoghatnak az országban, ha nem is szervezetten. Mindenkitől kérjek oltási könyvet a falu határában?Nem hozok ilyen rendeleteket, mert nem értek velük egyet.

Az alapindulat spontán volt, nem ítéli el az embereket – mondja megértően, miként megérően nyilatkozik arról is, hogy Orbán Viktor semmi kivetnivalót nem látott a történtekben. Megosztottság lett a vége, pedig egységesen kellett volna fellépni. Ebből valakik a maguk malmára hajtották a vizet. Nem lesz béke – jósolja:

„nem lesz itt új világ egyik napról a másikra.”

Magyar Idők: Alapjaiban újulhat meg az oktatás

Iskoláink egy része leragadt a XX. században, éppen ezért mind a tartalomnak, mind az oktatási módszereknek meg kell újulniuk – mondta a kormánylapnak adott interjúban Csépe Valéria, az új alaptantervet megalapozó fejlesztési projekt vezetője. A szakember arról is beszélt, hogy kevesebb tényanyagra és több képesség- és készségfejlesztésre lesz szüksége a jövő diákjának. Szerinte van, amit túl korán tanulnak a gyerekek, és van, amit teljesen fölöslegesen oktatnak kétszer. A miniszteri biztos a megoldást a jelenségalapú oktatásban látja. Most épül fel infrastrukturálisan és tartalomban a digitális oktatási stratégia, amely remek platformja lesz majd annak, hogy miként nyer teret a tartalmi megújulás. Igazi kegyelmi pillanat, hogy viszonylag rövid idő alatt felzárkózhatna a magyar oktatás a digitális fejlesztés, valamint a tartalmi megújulás révén. Erre van ma minden korábbinál erősebb kormányzati felhatalmazásunk – mondja, hozzátéve,

minimum három-négy év, de az is lehet, hogy egy évtizedre is szükség lesz ehhez, ami azért negyedannyi idő, mint például a finneknél, ahol nagyon sikeres lett mára az oktatás.

A tantervi rendszer megújítását alapozó fejlesztést elkezdték, a magyar szakemberek már munkához láttak, és a nemzetközi szakértők felkérése is zajlik. Az első változatról is lesz már társadalmi egyeztetés – ígéri a szakember.

Magyar Hírlap: Erőszakra buzdító, agresszív ellenzék

A baloldal egyre agresszívabb akciókkal próbálja elfedni, ellensúlyozni saját megosztottságát, az ellenzéki szereplők az elmúlt hónapokban számtalan alkalommal buzdítottak erőszakos cselekedetekre – hívta fel a figyelmet egy parlamenti kérdésre adott írásbeli válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára. Felidézte, Hadházy Ákos, az LMP egyik társelnöke korábban kijelentette, ha nem sikerül a kormányváltás, „akkor már csak a forradalom jöhet”. Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője egy interjúban azt mondta, ő nem tudja elítélni, ha szimbolikus épületeket valamilyen fizikai behatás ér, megérti azok lelkiállapotát, akik „a dühüket így mutatják ki”. Gulyás Márton mozgalmár, a Kossuth téri Agóra kezdeményezője azt üzente egy politikustársának, hogy ő is „jó lesz” a munkatáborokba.  De nem maradt le Fekete-Győr András sem – folytatta Dömötör –, aki szerint csak egy forradalom, vagyis nem egy választás „állíthatja meg a miniszterelnököt”. Szigetvári Viktor az Együtt elnökeként az ATV-ben azt a véleményét hangoztatta, hogy „ezt a kormányt nagyon nehéz lesz békés eszközökkel eltávolítani.

 

Ez volt ma – 2017. október 1.

0

Ahogy arra számítani lehetett, igen feszült légkörben zajlott a függetlenségről szóló népszavazás Katalóniában, ahol a nap folyamán annak ellenére is folyamatos volt a voksolás, hogy a Spanyolország többi részéből odavezényelt karhatalom megpróbálta megakadályozni azt. Többszázan megsérültek az összecsapásokban. Halálos késeléses merénylet volt Franciaországban. Idehaza az ellenzéki pártok szállították a híreket: a Jobbik a CÖF-támogatásról közölt új információkat, az LMP Polt Péter legfőbb ügyész visszahívását követelte, a DK pedig plakátkampány indítását jelentette be.  

 

Katalán népszavazás

Függetlenségi nagygyűlés

Több mint hétszázan megsebesültek a nap folyamán Katalóniában a függetlenségi népszavazáson résztvevők és az oda vezényelt spanyol rendvédelmi erők összecsapásaiban.

A katalán hatóságok szerint a szavazásra jogosultaknak több mint a fele leadta a voksát. Megfigyelők szerint elsöprő többségben lesznek az „igen” szavazatok, de ennek az is az oka, hogy az ellene szavazók nem is mentek el, erre buzdították őket a spanyol hatóságok is, amelyek érvénytelennek és alkotmányellenesnek tartják a referendumot.

A madridi kabinet minden eszközzel meg akarja akadályozni a referandumot, a spanyol erők erőszakot alkalmaztak – közölte Carlos Puigdemont katalán kormányfő, aki egy szavazóhelyiségben adott sajtónyilatkozatot azt követően, hogy leadta a voksát.

A madridi kormány keményen kiállt a népszavazás ellen, a kormányfő-helyettes közölte, ami Katalóniában folyik az nem népszavazás. Soraya Saenz Santamaria megvédte a rendvédelmi erőket, mondván: a törvényességet, a demokráciát és a rendet igyekeznek védeni, és igy szállnak szembe a katalán kormányzat felelőtlenségével.

A szavazóhelyiségekben tumultuózus jelenetek alakultak ki, a rendőrségnek a szavazás megkezdése előtt sikerült bezárnia nagyon sokat, az urnanyitás után pedig többet igyekezett megszállni. A fegyveres erők megpróbálták megakadályozni a szavazni kívánók bejutását, s ez kiszorítósdihoz, fizikai kontaktushoz, esetenként erőszakhoz is vezetett. Voltak összetűzések, s egyes helyeken barikádokat emeltek az elszánt szavazók. A spanyol rendőrség gumilövedékeket is bevetett.

A katalán hatóságok tudatták, hogy bárki, aki szerepel a választójogi névjegyzékben, bármelyik nyitva lévő szavazóhelyiségben voksolhat, sőt, az utólag, postán vagy elektronikusan leadott voksok is számítanak – ígérték.

A függetlenségi népszavazás hátteréről itt olvashatnak.

Részleteket itt találnak.

Halálos merénylet Marseille-ben

Két nő az életét veszítette egy késes támadásban Marseille Saint Char pályaudvarán. Az elkövető „Allah Akbar” kiáltással követte el a támadást. A merénylő – akit a rendőrség lelőtt – megbilincselése után veszítette életét. Az egyik áldozatnak a torkát vágta el, a másik áldozatot pedig a testén ért halálos késszúrás. A vasúti forgalmat leállították, a rendőrség arra kérte az embereket, hogy ne menjenek a pályaudvar közelébe – jelentette a BBC.

Bajba kerülhet a CÖF

Fotó: Wikimedia

Napokon belül ki fog derülni, hogy milyen kérvény alapján, milyen körülmények között, milyen elszámolással született meg a döntés, amellyel az állami tulajdonban lévő MVM Zrt. 508 millió forint támogatást biztosított tavaly év végén a Civil Összefogás Fórumnak, pontosabban alapítványának – közölte Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus ugyanis megkapta Péterfi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének az állásfoglalását arról, hogy az MVM jogtalanul tagadta meg az adatok és dokumentumok kiadását. A biztos állásfoglalásának az indoklásában a többi között azt is kifejtette, hogy miután az MVM közpénzt kezel, ezért a CÖF-támogatással kapcsolatban kikért információk – mind az Infotörvény, mind pedig az Alaptörvény szerint – közérdekű adatnak számítanak. A CÖF évek óta sok pénzt felemésztő kormány- és Fidesz-párti propagandát folytat idehaza és külföldön (plakátkampány, brüsszeli tüntetés, hazai tüntetések, stb.), s a Jobbik annak szeretett volna utánajárni, hogy mindezt miből teszi. Így derül fény az MVM-es támogatásra, ám annak részleteit nem voltak hajlandók kiadni. Most 15 napon belül azt is meg kell tenniük.

DK: „Orbán vagy Európa?”

Forrás: DK

Ezt a kérdést teszi fel országszerte több mint 500 plakáthelyen a Demokratikus Koalíció. A 17 millió forintba kerülő kampányt nem a párt és nem is magyar költségvetési szerv, hanem az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának DK-s delegációja finanszírozza. Ezért – közölte Molnár Csaba budapesti sajtótájékoztatóján –  arra nem vonatkozik a plakáttörvény, így bejelentést sem tettek. „Aki Orbánt választja, az a kivándorlás pártján van, aki Európát választja, az az Európai bérek mellett van, hogy ne kelljen kivándorolni az országból” – a gyakorlatban ez a választás, és ezért indították a kampányt közösen – hangoztatta a párt alelnöke.

LMP: Vissza kell hívni Polt Pétert!

Polt Péter Orbán Viktorral egy futball meccsen.

Polt Péter legfőbb ügyész vagy eltussol ügyeket, és így büntetőjogi felelőssége van, amellyel a 2018-as rendszerváltást követően a független igazságszolgáltatás felé kell elszámolnia, vagy teljesen alkalmatlan a feladatának ellátásra. A Fidesznek bármelyik verzió esetén vissza kell hívnia pozíciójából a legfőbb ügyészt – szögezi le az LMP közleménye, amely emlékeztet arra, hogy Polt Péter parlamenti beszámolója szerint két év alatt 6 százalékkal nőtt a hivatali vesztegetések száma. A közel ezer bűncselekmény is jelzi, a Fidesz rendszerét teljesen átszövi a korrupció – állítja a párt.

 

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK