Az Együtt hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz az ügyben, mert a párt szerint a Feneketlen-tó melletti telek eladásának módja újabb bizonyítéka a mérhetetlen fideszes korrupciónak.
Felháborító és elfogadhatatlan, hogy ilyen módon játszák ki a közvagyont Fidesz-közeli cégeknek, ilyen módon károsítják meg a magyar embereket 4-5 milliárd forinttal. Az Együtt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az ügyben.
A Fideszes haveroknak gyakran dolgozó DVM Group egy hatalmas lakóparkot tervez építeni egy nagyon értékes budai telekre, amely 65,19 százaléka felett egészen 2016 végéig az ÉMI, a Miniszterelnökség felügyelete alá rendelt Kft. rendelkezett. A Heti Válasz most arra mutatott rá, hogy a magyar állam a telek eladásán akár 4-5 milliárd forintot is bukhatott. Az ÉMI elismerte, hogy a telekeladásból 1,529 milliárd forint folyt be. Ami már csak azért is érdekes, mert korábban ugyanannak a teleknek a 2,86 százalékát 280 millióért vették meg, így meglepő, hogy a telek 65,19 százaléka csak másfél milliárdba kerül.
Az Együtt szerint az eset egyértelműen felveti a hűtlen kezelés gyanúját. Nem elég, hogy a telek meghirdetését jól elrejtették, ráadásul egy olyan cégnek adták el, amelynek meghatározó tulajdonosa szoros munkakapcsolatban volt a telket eladásra kínáló ÉMI vezetőjével.
2006 október 22-én. az ünnep előestéjén gálaműsor volt a budapesti Operaházban. A szónokok veretes beszédekben emlékeztek az 1956-os forradalomra.
S miközben az ünneplőbe öltözött közjogi méltóságok és más prominensek a beszédeket hallgatták, mindenki – szónok és hallgatóság – arra gondolt, hogy mi lesz holnap, október 23-án.
Folytatjuk a 2006-os őszi eseményeket bemutató sorozatunkat. A Független Hírügynökség egykori, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.
Sólyom László: sokféleképpen emlékezünk 56-ra
’56 hőseinek mindenki tisztelettel adózik, a forradalmat és szabadságharcot együtt ünnepli Magyarországgal az egész világ – mondta köszöntő beszédében Sólyom László köztársasági elnök, a Magyar Állami Operaházban tartott ünnepi gálaesten. Az 1956 -os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett vasárnap esti ünnepségen külföldi és magyar közjogi méltóságok, valamint 56-os szervezetek képviselői együtt emlékeztek.
Házelnök, miniszterelnök, köztársasági elnök és az Európai Bizottság elnöke.
A köztársasági elnök beszédében kiemelte, hogy Magyarországra 1956 óta pozitívan tekint a világ. Történelmi jelentőségű volt az a nemzeti egység, ami az ország függetlenségi vágyában megnyilvánult. Sólyom László hozzátette, ötven évvel a forradalom után, sokféleképpen emlékezünk 56-ra, ezáltal „‘sokféle ’56 van”. A köztársasági elnök szerint azonban csak „egyetlen 56-os forradalom van”, amelyiknek alapélménye a szabadság. Sólyom László Ottlik Géza szavaival zárta köszöntőjét: „aki nem volt végig jelen, nem tudhatja, hogy van ilyen boldogság – a visszanyert emberi méltóság”.
Az Osztrák Szövetségi Köztársaság elnöke szerint a magyar nép szabadság iránti vágya alapjaiban rengette meg a totalitárius rendszert. A Sztálin szobor ledöntése Budapesten, több volt, mint szimbolikus tett, „a páncélkommunizmus brutális sokkot kapott”. Az akkori győztesek morális vesztesekké váltak. Az, hogy ma Magyarország az európai család megbecsült tagja, abban a magyarok demokráciáért folytatott ötven évvel ezelőtti harcának nagy szerep jut.
Az Operaházban rendezett ünnepségen a köszöntők után a Nemzeti Filharmonikusok Kocsis Zoltán vezényletével Bartók: Tánc szvitjét és Beethoven: Egmont nyitányát szólaltatták meg.
56-os emlékművet avatnak az 56-osok terére keresztelt Felvonulási téren
Hétfőn este fél nyolckor avatják fel Budapesten a Felvonulási téren az 1956-os forradalom és szabadságharc központi emlékművét – olvasható a Független Hírügynökség tudósításában.
Az eseményen részt vesznek a közjogi méltóságok, valamint beszédet mond Bocskai T. József az 56-os szervezetek képviseletében és Kosáry Domokos, a szervező 56-os Emlékbizottság elnöke.
Kosáry Domokos,, az 56-os Emlékbizottság elnöke.
Az emlékmű megalkotásáról a kabinet korábban egy kormányhatározatban döntött, ezt követően egy nemzetközi tervpályázaton választották ki az i-y Alkotócsoport Kft.-t győztesnek.
Az emlékmű a Városliget határán áll. Alapzata egy, a korabeli utcákat felidéző terület, ebből emelkednek ki a rusztikusan rozsdás, embermagasságú vasoszlopok, amelyek közé a mű harmadáig be lehet lépni. A mű tengelye mentén előre haladva aztán oszlopok mind szorosabban helyezkednek el, egyre magasabbak lesznek, anyaguk fényesebbé válik, míg végül teljesen tömör, nyolc méter magas, rozsdamentes nemesacél tömböt alkotva egyesülnek.Ez az ék töri meg a Felvonulási tér burkolatát, utalva a forradalom e helyszínen is megjelenő erejére.
Az emlékmű avatása mellett további változás, hogy a jövőben nem Felvonulási térnek, hanem 56-osok terének nevezik majd a Dózsa György út ezen szakaszát.
Korábban több ’56-os szervezet kritizálta az alkotást, véleményük szerint az nem október 23-nak, hanem a novemberi megszállásnak állít emléket. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke pedig pár napja azt mondta: nem eredeti ötlet alapján készült a mű, mert nagyon is hasonlít egy berlini holokauszt-emlékműhöz.
Ismét növekedett a „Gyurcsány Ferenc korrupciós botrányának” nevezett Czeglédy-ügy gyanúsítottjainak száma: csütörtökön a bíróság elrendelte újabb három gyanúsított előzetes letartóztatását.
Elfogadta a nyomozási bíró a Csongrád Megyei Főügyészség indítványát, amely értelmében újabb három gyanúsított előzetes letartóztatását rendelték el a több mint 3 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás ügyében. A gyanúsítottak valamennyien a Humán Operátor Zrt. alkalmazásában álló személyek, akik a gyanú szerint közvetlenül Dr. Czeglédy Csaba utasításai szerint látták el a bűncselekményt megvalósító feladatokat és működtek közre a bűnszervezet tevékenységében. A végzések egyelőre nem jogerősek, mert a gyanúsítottak is védőik fellebbeztek.
A Czeglédy-ügy gyanúsítottainak száma így
15 főre duzzadt
Ezenfelül az ügyészség indítványozta hét, 2017. június 13. napján őrizetbe vett gyanúsított, így köztük Dr. Czeglédy Csaba gyanúsított előzetes letartóztatásának további két hónappal történő meghosszabbítását is.
A gyanú szerint a Dr. Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet a 2011. és 2016. évek között kiépített egy olyan céghálózatot, amely diákmunka közvetítéssel foglalkozott. A bűnszervezet tevékenysége arra irányult, hogy a bűnszervezet élén álló és a Humán Operátor Zrt-hez köthető személyek, valamint a céghálózat alján levő és strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével a diákmunka közvetítés után járó közterhek megfizetése alól mentesüljenek.
A bűnszervezet a diákmunka közvetítéssel közel 3 milliárd forint vagyoni kárt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy az iskolaszövetkezetek szintjén az általános forgalmi adót, illetőleg a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették ki.
Tegnap Budai Gyula fideszes képviselő és egykori elszámoltatási biztos Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció pártelnökét, tette felelőssé a Czeglédy-ügyért, amely szerinte nem más, mint
a baloldal korrupciós botránya.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke határozottan cáfolta és visszautasította a Fidesz lejárató kampányának legújabb vádjait, valamint rágalmazásért beperelte a fideszes képviselőt.
A NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói harminc gyanúsítottal szemben javasolnak vádemelést. A cégláncolat négy és félmilliárd forintot csalt el. A baranyai munkaerő-kölcsönzésre szakosodott bűnszervezetből akad, aki már a börtönben várja a folytatást.
Klasszikus vagyonvédelmi és takarítási feladatokra szerződött az a huszonegy cégből álló láncolat, amit azért hoztak létre, hogy megússzák az egymásnak kölcsönadott munkavállalók után a közterhek befizetését. A munkavállalókat bejelentették ugyan, de utánuk a járulékokat és az áfát nem fizették meg.
Az így eltitkolt adóból a bűnszervezet tagjai részesedtek.
A NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói a rajtaütéskor Baranya és Pest megyében, összesen 45 helyszínen jelentek meg. A bűnszervezet két tagját kommandósok fogták el, egyikük luxuslakásában, a párnák alatt éles lőszerrel töltött lőfegyverre bukkantak. Az engedély nélkül tartott fegyver miatt a gyanúsítottat – a költségvetési csalástól függetlenül – a bíróság letöltendő börtönbüntetésre ítélte.
A bűnszervezet működésének részletei a nyomozás közben váltak világossá, így
a kezdeti két és félmilliárd forintos költségvetési kár mostanra négy és félmilliárd forintra emelkedett.
A pénzügyi nyomozók a kár megtérülésére bankszámlákat, üzletrészeket, ingatlanokat zároltak. Lefoglaltak motorcsónakot, nagy értékű luxus- és rally autókat, quadokat, lakókocsit, sőt még egy drónt és a luxusingatlanban lévő nagy értékű tévét, futópadot, edzőtermi berendezéseket is.
A nyomozók az akció napján huszonhárom gyanúsítottat hallgattak ki, most pedig harminc gyanúsítottal szemben javasolnak vádemelést:
a bűnözői kör nyolc irányítója és tagja ellen bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, míg a további huszonkét stróman ügyvezető ellen közokirat-hamisítás bűntett miatt. A negyvennégyezer oldalas nyomozati iratanyagot a napokban küldik meg a Baranya Megyei Főügyészségre.
Szégyellnie kellene magát a magyar kormánynak a menekültek kezelése miatt, nem pedig büszkének lenni – ezt mondta az Amnesty International főtitkára, Salil Shetty. A FüHü-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy a nemzeti konzultációt a választási kampány részének tartja, a civiltörvény nincs összhangban a nemzetközi joggal, a démonizálás politikája miatt pedig az emberi jogok szabadesésbe kezdenek. Salil Shettyt arról is megkérdeztük, hogy valóban Soros-ügynök-e.
Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára
Az Amnesty International is előkerült az úgynevezett nemzeti konzultációban. Mit gondol erről?
Ez az úgynevezett nemzeti konzultáció olyan, mintha a kormány választási kampányának része lenne.
Nem tényeken alapul, hanem fikción.
Az Amnesty Internationalt azért említik benne, mert ez is része a kormány kampányának, hogy ellehetetlenítsen minden független hangot, kritikát, minden ellenőrző mechanizmust.
A konzultációban az Amnesty úgy szerepel, mint akik többször követelték Ahmed H. szabadon bocsátását. A férfit a röszkei zavargás után azzal vádolták, hogy megafonba beszélt és „szilárd tárgyakat” dobott a rendőrök felé. Ezért terrorcselekménnyel vádolták, amit az Amnesty „megalapozatlannak és abszurdnak” tart. A szíriai férfit első fokon 10 évre ítélték, másodfokon viszont megalapozatlannak találták az ítéletet és új eljárást rendeltek el.
Ahmed pere kezdettől fogva nem volt tisztességes, mert már a befejezése előtt a kormány drága kampánnyal akarta bizonyítani, hogy terrorista. Már akkor, amikor még tartott a per. Ez durva megsértése minden nemzetközi szabálynak. És, ahogy tudja, ezt el is utasította a bíróság. A megismételt eljárás október végén kezdődik. Ebben a kontextusban került elő az Amnesty. Nem vesszük ezt komolyan. Hálás vagyok nekik, hogy ekkora publicitást biztosítanak az Amnestynek.
A kormány azt mondja, hogy az Amnesty International a Soros György-féle „álcivil szervezetek” közé tartozik, amelyek a Soros-tervet akarják végrehajtani, a képviselőik pedig az ő ügynökei. Ön Soros-ügynök?
(nevet) Nem vagyok biztos benne, hogy mi az a Soros-terv, vagy mi az, hogy Soros-ügynök. Az Amnestyvel kapcsolatban az a jó, hogy mi olyan hétköznapi emberek globális mozgalma vagyunk, akik mindenhol kiállnak az emberi jogokért. Bevételünk több mint 95 százaléka a tagjainktól jön. Több mint 7 millió tagunk és aktivistánk van a világon, akik kis adományokkal segítenek minket.
Kapunk némi pénzt alapítványoktól is, köztük a Nyílt Társadalom Alapítványtól, de ez csak töredéke a bevételünknek, nincs igazán jelentősége.
Mit gondol általánosságban a civil szervezetek elleni kampányról?
Több lépésből állt a kampány. Orbán miniszterelnök már 2014-től különböző módokon támadja a civileket. 2014-ben ott voltak azok a szervezetek, amelyek a Norvég Alaptól kaptak pénzt. Akkor őket támadták, vizsgálták. Amikor a bíróságra kerültek ezek az ügyek, mindről bebizonyosodott, hogy hamis.
Aztán meghozták a törvényt a civil szervezetekről, amelyet az orosz külföldiügynök-törvényről mintáztak. Persze, hogy nem értünk vele egyet, mert ellentmond a magánélethez való jognak, az egyesülési szabadságnak. Megbélyegez szervezeteket. Megtagadjuk a betartását, 22 másik civil szervezettel együtt panaszt tettünk az Alkotmánybíróságnál.
A törvény nincs összhangban a nemzetközi joggal. Ellentmond minden alapelvnek, amelyért az Amnesty harcol.
Ezért országosan és nemzetközi szinten is küzdünk ellene.
A legutóbbi éves jelentésükben azt írták, hogy a magyarországi helyzet a leginkább csalódást keltők közé tartozik. Miért gondolják így?
Ha az 1990-es éveket nézzük, az első évtizedet a vasfüggöny lebontása után, akár egészen mintegy 10 évvel ezelőttig, nagy volt az optimizmus Magyarországot illetően. A magyar fiatalok kitűntek a világ minden részén, rengeteg volt a sikertörténet.
Amit viszont a legutóbbi Orbán-korszakban látunk, az a támadás az igazságszolgáltatás, a média, a civil társadalom ellen. A legrosszabb megnyilvánulása ennek természetesen a muszlimok és migránsok elleni támadás volt.
Ez nem csak csalódást keltő, hanem szégyenletes is. Egy országnak, amelyik nem tiszteli a világ legsérülékenyebb embereinek a jogait, szégyellnie kellene magát. Pontosabban, nem is az országnak, mert meg kell különböztetnem a magyar embereket a rezsimtől, amelyik ezt a képet közvetíti Magyarországról.
Ahelyett, hogy szégyellnék magukat azért, amit tesznek, azt mondják, milyen büszkék,
hogy távol tartják a menekülteket. A magyar kormánynak minimum bocsánatot kellene kérnie, amiért nem tiszteli a legsebezhetőbb emberek jogait és az irántuk való kötelességet.
A jelentés 2016-ról szólt, azóta már eltelt néhány hónap. Hogy változott a helyzet? Jobb lett vagy rosszabb?
Mindent egybevetve, a civilek elleni támadásokat, azt, ahogy a menekültekkel bánnak, a támadásokat a szólásszabadság és mindenféle kritika ellen, azt mondanám, hogy rosszabb lett.
Ha a menekülteket nézzük, nos, alig jönnek már menekültek. Így aztán nincs ki ellen eljárást indítaniuk… De az emberek azokban a konténertáborokban szenvednek. Elhanyagolható azok száma, akiknek a menedékkérelmét feldolgozták, 2500 emberről beszélünk az első hat hónapban. Nincs kit visszaküldeni, mert nem engednek be senkit. Ez biztosan nem jobb azoknak, akik menedékjogot akarnak kérni.
Említette a szólásszabadságot: mit gondol a sajtószabadság helyzetéről Magyarországon?
Amennyire tudom, az olyan sajtótermékeknek, amelyek próbálnak független hangon szólni, és amelyek kritikusak a kormánnyal, alig van mozgásterük. És a kormány mindent meg is tesz, hogy ne lehessen hallani a kritikus hangokat.
Ez nem különbözik a civilek helyzetétől.
Mindenkit, aki kritikus a kormánnyal, és ellenőrizné a tevékenységét, valahogy elhallgattatják.
A világban terjed a populizmus, miért tartja ezt problémának?
Általánosságban nézve ez abból a szempontból probléma, ahogy a társadalmak fejlődnek, működnek, probléma a demokráciák jövőjére nézve. Az Amnestynek viszont az emberi jogokra gyakorolt következmények miatt probléma.
Persze, beszélhetünk Dutertéről meg Erdoganról, de az tény, hogy Magyarország egy nyugat-európai ország. Európa szívében van. Nem lehet a Fülöp-szigetekhez vagy Oroszországhoz hasonlítani.
Populizmus helyett mi egyébként a démonizálás politikája kifejezést használjuk, amikor valaki emberek egy csoportját, például a menekülteket vagy a romákat bűnbaknak kiáltja ki, támadást indít ellenük, hogy elterelje a figyelmet arról, amit tenni kellene az országban, és szájkosarat tesz mindenkire, aki nem ért egyet vele.
A démonizálás politikájának az a következménye, hogy az emberi jogok szabadesésbe kezdenek.
Beszéljünk akár az egyesülési szabadságról vagy a szólásszabadságról, ezeket mind fenyegetik vagy támadják.
Nem egymással kell foglalkoznunk és nem szabad a belső vitákat kívül lejátszanunk – mondta, hozzátéve: véleménykülönbségekre, értelmes érvekre és sokszínűségre szükség van, de összefogásra is.
A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a baloldalon egy a tábor, de önállóak a zászlók: ez az a politika, melyet érvényesíteni kell, és amellyel eredményre lehet jutni.
Gyurcsány Ferenc szerdán Gyöngyösön az „Orbán vagy Európa? Válassz!” című kampány keretében tartott lakossági fórumán mintegy 150 hallgatója előtt arról is beszélt: a baloldali ellenzéki pártok álláspontja a legtöbb dologban nincs távolabb egymástól, mint a Fideszé a KDNP-s politikusokétól.
Nem egymással kell foglalkoznunk és nem szabad a belső vitákat kívül lejátszanunk – mondta, hozzátéve: véleménykülönbségekre, értelmes érvekre és sokszínűségre szükség van, de összefogásra is, amely jövő tavasszal segít a baloldalnak megszerezni a kormányváltáshoz szükséges szavazatokat és kialakítani egy „normális országot”.
A Jobbik az ellenzék elárulásával vádolja a Magyar Szocialista Pártot; a Független Hírügynökség feltette a kérdést az olvasóinak: tisztességes demokratának szabad-e szóba állni és vitatkozni a Jobbikkal. A megnyúlt arcok éjszakája után folytatódik a huzavona Barcelona és Madrid között; az eddigi évi 190 millió helyett 371 millió euróért adta el az olasz fociliga a Serie A tévés közvetítési jogát.
Jobbik/MSZP: újabb pengeváltás
A Jobbik a kormányváltás elárulásának, az ellenzéki szerep szándékos gyengítésének és a baloldali szavazók eladásának tartja az MSZP vezetőinek döntését arról, hogy a jövőben nem járulnak hozzá ellenzéki kezdeményezésekhez.
Volner János, a Jobbik frakcióvezetője szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető levélben tájékoztatta arról, hogy a szocialisták a jövőben nem járulnak hozzá olyan kezdeményezésekhez, amelyek célja, hogy a köztársasági elnökhöz forduljon az ellenzék, sem ahhoz, hogy az Alkotmánybírósághoz küldjenek egy javaslatot, de politikai vitanapot sem támogatnak. Mint mondta, mindezt az eddigi kezdeményezések eredménytelenségével indokolta Tóth Bertalan.
Volner János szerint
A SZOCIALISTÁK EZZEL ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK OLDALÁRA ÁLLNAK.
Mindez drasztikusan korlátozza az ellenzék mozgásterét – jelentette ki -, hiszen egy-egy kezdeményezéshez negyven képviselő támogatása szükséges.
Szabad-e szóba állni a Jobbikkal?
A kérdés tehát az, hogy tisztességes demokratának szabad-e szóba állni és vitatkozni a Jobbikkal. A Független Hírügynökségnek erről természetesen megvan a véleménye, de úgy gondoljuk, a téma megér annyit, hogy közös gondolkodásra hívjuk a FüHü olvasóit: mondják el nekünk, írják meg, hogy ők hogyan látják. Akár konkrét helyzetekről – hogy jó ötlet volt-e Vonát meghívni a Spinozába – akár általánosságban, vagyis, az ideológiák ütköztetéséről is várjuk véleményüket.
Kiverte a biztosítékot a politikai és a közélet iránt érdeklődők körében, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke, egyre másra kapja a meghívásokat olyan klubokba és közösségekbe, amelyekben korábban elképzelhetetlen lett volna a jelenléte.
Szeptember végén a vállaltan balliberálisnak mondott Szeretem Magyarországot Klub vendége volt, novemberben pedig a budapesti zsidónegyed közepén elhelyezkedő Spinoza klub látja vendégül a Jobbik elnöklét.
Érvek és ellenérvek feszülnek egymásnak. Vannak alapvetések, amelyekben mindenki egyetért, és vannak ezekből az alapvetésekből fakadó következtetések, ahol eltérőek az álláspontok.
A megnyúlt arcok éjszakája
A katalán kormányzó koalícióban vannak radikálisok (azonnali elszakadás) és ingatagok (különválás talán), sőt olyanok is, akik a függetlenségről hallani sem akarnak: ezen kibékíthetetlen álláspontok eredménye volt Puigdemont felemás beszéde. De Madrid is kényszerlépések előtt áll.
A katalán szeparatisták számára a kedd éjszaka a megnyúlt arcok éjszakája volt. Mélységesen csalódottak voltak azok a tízezrek, akik este a diadalív előtt összegyűltek, hogy élőben kövessék Carles Puigdemont parlamenti beszédét – írta az APA osztrák hírügynökség.
Katalónia elszakadáspárti (miniszter)elnöke kihirdette ugyan a függetlenséget, de érvényét azonnal fel is függesztette és tárgyalásokra szólított fel, hogy a következő hetekben párbeszéd jöjjön létre Madriddal.
Olasz meló: jó drágán kelt el a Serie A
Az eddigi évi 190 millió helyett 371 millió euróért adta el az olasz fociliga a Serie A tévés közvetítési jogát a következő szezontól három évre. Ezzel a harmadik legdrágább az olasz bajnokság lesz Európában.
A korábbinál lényegesen magasabb áron, évi 371 millió euróért adta el az olasz labdarúgó Serie A-t szervező liga a bajnokság nemzetközi televíziós közvetítési jogát. A következő szezontól három éven át az IMG birtokolja, mely évente 371 millió eurót fizet ezért.
Ez az összeg
közel kétszer nagyobb a jelenleginél,
korábban az MP&Silva ugyanis 190 millió euróért kapta meg szezononként a jogokat.
Százmillió dollár a Leonardo-festményért?
Világkörüli útra indul Leonardo da Vinci kevés fennmaradt festményeinek az egyike, a Salvator Mundi, amely Hongkongtól egészen San Franciscoig jut majd el, hogy utána New Yorkban árverezzék el a Christie’s galériában. 100 millió dolláros árra számítanak.
Még húsz hiteles képe sem maradt fent Leonardo da Vincinek, az olasz reneszánsz egyik legnagyobb mesterének. Ezért az egész világon
óriási figyelem kíséri a Salvator Mundi festményt, amelyet újra restauráltak és hitelesítettek.
A képzőművészeti alkotás eredetileg I. Károly angol király tulajdona volt, de azután eladták. Sokáig magánkézben hányódott, míg egy aukción elő nem került. Ám az is kiderült: a mester képét a kor szokásai szerint átfestették. Ezért alapos restaurálás következett, hogy a Világ megváltója olyan legyen, mint amilyennek Leonardo da Vinci megálmodta és megfestette.
A Jobbik a kormányváltás elárulásának, az ellenzéki szerep szándékos gyengítésének és a baloldali szavazók eladásának tartja az MSZP vezetőinek döntését arról, hogy a jövőben nem járulnak hozzá ellenzéki kezdeményezésekhez.
Volner János, a Jobbik frakcióvezetője szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető levélben tájékoztatta arról, hogy a szocialisták a jövőben nem járulnak hozzá olyan kezdeményezésekhez, amelyek célja, hogy a köztársasági elnökhöz forduljon az ellenzék, sem ahhoz, hogy az Alkotmánybírósághoz küldjenek egy javaslatot, de politikai vitanapot sem támogatnak. Mint mondta, mindezt az eddigi kezdeményezések eredménytelenségével indokolta Tóth Bertalan.
Volner János szerint
a szocialisták ezzel Orbán Viktor miniszterelnök oldalára állnak.
Mindez drasztikusan korlátozza az ellenzék mozgásterét – jelentette ki -, hiszen egy-egy kezdeményezéshez negyven képviselő támogatása szükséges.
„Így válnak teljesen érthetővé Botka László, az MSZP leköszönt miniszterelnök-jelöltjének szavai, aki távozását azzal indokolta: az MSZP egyes vezetői együttműködnek a Fidesszel, elárulják a baloldali szavazókat és ezzel a kormányváltás ügyét is” – fogalmazott.
Orbán Viktor nem pusztán miniszterelnök, egyben országgyűlési képviselő is, így Polt Péter legfőbb ügyésznek kell döntenie arról, hogy foglalkozzon-e a parlament mentelmi bizottsága az üggyel és döntsön arról, hogy kiadja-e azt az országgyűlésnek. Erre nulla az esély.
A Független Hírügynökség keddi információi alapján Hadházy Ákos feljelenti a miniszterelnököt, amiért őt korrupcióval vádolta, hiszen nyíltan beszélt egy közbeszerzés manipulatív végeredményéről, arról hogy a legjobb ajánlatot adó céget, a General Electricet kizárták a pályázatból. És hogy jogosulatlanul tették, arról a közbeszerzési döntőbizottság határozata tanúskodik, érvénytelennek minősítették a végeredményt, a döntéshozót pedig ötvenmillió forintra büntették.
Megkérdeztük Wiener György, korábbi országgyűlési képviselőt, jogi szakértőt, hogy mi a menete egy ilyen feljelentésnek és főként milyenek az esélyei. A szakember elmondta, hogy egy ilyen feljelentésnek is megvan a maga rutin-útja. Tekintettel arra, mondta Wiener, hogy Orbán Viktor nem pusztán miniszterelnök, egyben országgyűlési képviselő is, így Polt Péter legfőbb ügyésznek kell döntenie arról, hogy foglalkozzon-e a parlament mentelmi bizottsága az üggyel és döntsön arról, hogy kiadja-e azt az országgyűlésnek. „Erre, mondhatom, hogy nulla az esély, Polt Péter egészen bizonyosan visszadobja a feljelentést.” Wiener szerint ezzel együtt érdemes Hadházynak végig csinálni a procedúrát, mert komoly kommunikációs lehetőség rejlik benne. Már csak azért is, mert a miniszterelnök magát a fogalmat is rosszul használta, az LMP-s képviselő ugyanis nyíltan beszélt, márpedig ez nem tekinthető lobbizásnak. Amúgy pedig – így Wiener – Orbán kijelentését lehet rágalmazásként, de lehet vélemény-nyilvánításként is értelmezni, a szakember inkább az utóbb felé hajlik, annak ellenére, hogy a miniszterelnök kijelentését rendkívül súlyosnak tartja. Összességében azonban egy a lényeg: az ügy megmarad a kommunikációs térben és soha nem válik valódi jogi kérdéssé.
A Közép-európai Egyetem közleményben számolt be arról, hogy rendben zajlik az intézmény újraakkreditációs folyamata és már csak arra van szükség, hogy a magyar kormány aláírja a törvény által megkövetelt megállapodást New York állammal.
A közlemény szerint október 11-én van az első határidő, amit a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása, a “lex CEU” szabott a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények számára. Azt írják, a CEU megszakítás nélkül folytatja tevékenységét. Az egyetem rendes újraakkreditációs folyamata is a megszokott módon halad a magyar felsőoktatási hatóságoknál. Ahogy eddig is,
a CEU betartja az összes magyar szabályozást és előírást.
A következő határidő 2018. január 1-jén jár le, és ez megköveteli, hogy Magyarország és New York állam között nemzetközi megállapodás legyen érvényben.
A január elsejei határidőt érintő tárgyalások New York állam és a magyar kormány között egy olyan keretmegállapodást eredményeztek, amely lehetővé teszi, hogy a CEU Budapesten maradhasson, és továbbra is amerikai és magyar akkreditációjú diplomákat adhasson ki, írja az egyetem. A New York állam és a magyar kormány közötti megállapodás-tervezet létrejöttét követően a CEU és a Bard College egyetértési megállapodást írt alá, amelyben
a CEU elkötelezte magát a New York államban folytatandó oktatási tevékenységek kidolgozására.
Azt írják, jelenleg arra várnak, hogy a magyar kormány aláírja a megállapodás-tervezetet New York állammal, és elküldje azt az Országgyűlésnek ratifikálásra, amellyel az törvényerőre emelkedhet. Azt szorgalmazzák, hogy a magyar kormány ezt haladéktalanul tegye meg.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
