Megállapodott a Tesco a szakszervezetekkel a béremelésről és a létszámbővítésről. Ennek nyomán a minimális bér 179 ezer forintra nő.
A Tesco, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közös közleményben ismertették, hogy a megállapodás a munkavállalók érdekeit és a hosszú távú, fenntartható fejlődést egyaránt szem előtt tartja, tartalmazza a bérnövekedéssel, valamint a munkaerővel és a toborzással kapcsolatos feladatokat.
A Tesco szakszervezetei szeptembere elején tartottak két napos munkabeszüntetést, 25 százalékos béremelést és a létszám jelentős növelését követelve. Két héttel később a társaság már tudatta, hogy elfogadja a legkisebb fizetés háromezer forinttal 179 ezerre emelését.
A Tesco a megállapodás szerint szeptember elsejétől – visszamenőleg – bruttó 179 ezer forintra emeli a havi bérminimumot. Minden teljes munkaidős, áruházi, valamint raktári munkatárs fizetése
a cafeteriával legalább bruttó 191 ezer forint lesz,
ami kiegészülhet pótlékokkal és egyéb bérkiegészítéssel. Egy budapesti zöldségáru-feltöltő bére így jellemzően meghaladja majd a bruttó 220 ezer forintot – írták.
Megállapodás született arról is, hogy mely területeken vesznek fel több száz munkatársat, illetve melyek azok a területek, ahol hatékonyabb munkaszervezéssel jelentősen csökkenthető a munkavállalók terhelése.
Az Auchannál is újabb béremelés lesz: mégpedig már az idén novembertől. Átlagosan 13,6 százalékkal emelik az áruházi alkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak bérét, és a cég létszámbővítést is tervez. Az alkalmazottak bruttó jövedelme 247 ezer forintra emelkedik a pótlékokkal, prémiumokkal és a többi béren kívüli juttatással együtt. A vállalat az áruházi, menedzseri pozícióban dolgozók bérének rendezésére is ígéretet tett. Erről hét közepén született megállapodás. Az Auchan Retail Magyarország szerdai közleménye szerint a béremelésre az idén és jövőre 2 milliárd forintot biztosítanak.
Módosítják a Lex CEU határideit, egyéves haladékkal, 2019. január elsejére változik a felsőoktatási törvény módosításában szereplő határidő. Ezt jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter.
A miniszter arról beszélt, hogy 2019. január elsejéig kell a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük magyarországi működésük feltételeit. Szerinte a kormány a törvényjavaslat benyújtásáról szóló döntése meghozatalakor figyelembe vette azt is, hogy voltak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek a rendelkezésre álló idő alatt teljesíteni tudták a számukra előírt új feltételeket. Azt is mondta:
a határidő meghosszabbítását a Magyar Rektori Konferencia is javasolta.
Trócsányi szerint az eddig előírt, 2018. január 1-jei határidő elég volt azoknak az egyetemeknek, amelyek „a felesleges politikai vita és konfliktus helyett a megállapodást érdemben keresték”. Szerinte „az egyre fokozódó, minden jogi alapot nélkülöző nyomásgyakorlás ellenére a kormány kitart azon meggyőződése mellett, hogy a magyar jogszabályok mindenkire kötelezőek, még az amerikai Central European Universityre is”.
A CEU volt az egyetlen olyan egyetem, amelyik nem felelt meg annak az újonnan kitalált feltételnek, hogy anyaországában is campust kell működtetni.
Ezért is írt alá egyetértési megállapodást a Bard College-dzsal annak érdekében, hogy az oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. Az egyetem már csak arra vár, hogy a magyar kormány aláírja a törvény által megkövetelt megállapodást New York állammal.
A Magyar Közlönyben tegnap jelent meg a magyar kormány és Maryland állam közötti megállapodást kihirdető törvény. Ez lehetővé teszi a szintén amerikai McDaniel College Budapest további működését.
A Lex CEU-t a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság is bírálta. Utóbbi szerint a törvénymódosítás nem egyeztethető össze az uniós joggal.
A lényeget nem érintő cáfolatban reagált a Magyar Telekom a Magyar Nemzet állításaira, melyek szerint 2009-ben politikai szívességet tett a Fidesznek egy szűk körű találkozó megszervezésével. Ezen Barack Obama fontos bizalmasát hozták össze a Fidesz prominenseivel, a számlát pedig a Telekom fizette 70 ezer dollár értékben.
A Magyar Telekom jogi lépéseket tesz a Magyar Nemzet cikke miatt – közölte a cég a hvg.hu-val. Szerintük valótlanságokat tartalmaz az írás.
A lap arról írt, hogy óriási szívességet tehetett a Magyar Telekom a Fidesznek 2009-ben, amikor megszervezte Barack Obama amerikai elnök tanácsadójának, David Plouffe-nak az előadását egy konferencián. Ráadásul a 2010-es választásokra készülő Fidesznek politikai ajándékként összehozott egy szűk körű találkozót is a tanácsadóval. Ezen az amerikaiak kérésére Orbán Viktor nem vett részt, de ott voltak a legszűkebb fideszes bizalmi kör több tagjai (Rogán Antal, Habony Árpád, Szijjártó Péter, Andy Vajna, Kubatov Gábor, Nyitrai Zsolt, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Fellegi Tamás és Gyürk András).
Az eseményt Somogyi Péter üzletember
szervezte 70 ezer dollárért, amelyet később különféle megbízásokkal a Telekom fizetett ki
– írta a Magyar Nemzet.
A Telekom szempontjából azért volt problémás a konferencia és a szűk körű találkozó megszervezése, mert a vállalatnak szigorú antikorrupciós szabályzata van. Sőt, ekkoriban a Magyar Telekom részvényeivel még a New York-i tőzsdén is kereskedtek. A szigorú amerikai szabályok is
tiltják, hogy szívességeket tegyenek a vállalatok politikusoknak
– mondta Somogyi.
A Magyar Telekom szerint nem titkos megállapodás eredménye volt David Plouffe szereplése a budapesti konferencián. Az eseményt a Magyar Telekom az akkor legnagyobb hazai közösségi portál, az IWIW tulajdonosaként szponzorálta. Ez semmilyen belső vagy külső szabályozást nem sértett, releváns szakmai rendezvényként megfelelt a cég szponzorációs gyakorlatának – fogalmaz a társaság.
A „politikai szívességért” cserébe a Telekom esetleges későbbi üzleti előnyszerzéséről a cég azt állítja, hogy pont 2010-től érte el a távközlési szektort az a különadó, amely miatt a cég évente csaknem 30 milliárd forintot kényszerült fizetni. Szerintük tehát teljesen alaptalan az az állítás, hogy a Telekom bármilyen piaci előnyt élvezett, politikai támogatást kapott volna a 2010-es választások után.
A közleményben ugyanakkor nem reagáltak Somogyi Péter üzletember állításaira, és nem kommentálták a 2009-es konferencia utáni szűk körű találkozóval kapcsolatos értesüléseket sem.
2006. október 23-a ugyanúgy hétfői napra esett, mint az idén. Délelőtt 10 órakor megkezdődött az 1956-os forradalom fél évszázados jubileumának ünnepi megemlékezése a fővárosban. A Budapesti központi rendezvényekre 56 külföldi delegáció érkezett, köztük 2 király és 20 államfő.
Folytatjuk – befejezéshez közeledő – sorozatunkat a 2006-os őszi eseményekről. Cikkünkben, akárcsak a sorozat korábbi részeiben, elsősorban a Független Hírügynökség egykori beszámolóira támaszkodunk. A FüHü eredetei, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.
Felvonták a nemzeti lobogót
Az állami ünnepségsorozat délelőtt 10 órakor, a nemzeti lobogó ünnepélyes felvonásával kezdődött a Kossuth téren. A meghívott 56 külföldi közjogi méltóság egy-egy szál fehér rózsát helyezett el az ’56-os emlékműnél.
A külföldi delegációk között húsz állam- és kormányfő, a spanyol és a norvég király, a belga trónörökös és a luxemburgi nagyherceg is Budapestre érkezett. Részt vesz a megemlékezéseken a NATO főtitkára és az Európai Bizottság elnöke; a német, az osztrák, a finn, a svájci, a portugál, az izlandi, az ír, a horvát, a máltai, a macedón, a lengyel, az ukrán, a lett, a litván, az észt, a szerb, a szlovák és a cseh elnök, a holland és a román miniszterelnök, a pápai legátus, New York állam kormányzója, valamint az orosz parlament elnöke is.
„A tüntetés elveszítette békés jellegét”
Már hajnalban és kora reggel voltak kisebb atrocitások Budapesten. A Független hírügynökség tudósítója beszámolt arról, hogy tizenegy embert állítottak elő a rendőrök, miközben hétfőn kora hajnalban feloszlatták a Kossuth téri tüntetést. A sátrakban számtalan veszélyesnek vélt eszközt foglaltak le, köztük tucatnyi vasgolyót, benzineskannát, késeket, botokat és baltákat.
A rendőrségi tájékoztatás szerint a tüntetést azért kellett feloszlatni, mert elvesztette békés jellegét, a tiltakozók a megállapodást megszegve nem működtek együtt a rendőrséggel.
A Kossuth téri füves területet műveleti területté nyilvánították, a tüntetőket a Nádor utcába és a Szabadság térre szorították. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint a Kossuth téri sátrakat átvizsgálták, de nem kezdték meg a bontásukat.
Mivel a rendőrség nem nyilatkozik, azt egyelőre nem tudni, hogy a demonstrálók délután visszatérhetnek-e a térre, ahol megemlékezést akartak tartani.
Egyre többen jönnek, előkerülnek a gumibotok
Hétfőn késő délelőttig 5-600 ember gyűlt össze a budapesti Nádor utca környékén. A kormány ellen tiltakozók egy részét még hajnalban a Kossuth térről szorították ki, ám azóta is egyre többen érkeznek a környező utcákba.
A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint emberek gyülekeznek a Szabadság téren, a Nádor utcában, az Arany János utcában és a Roosevelt téren.
A rendőrök hajnalban, a Kossuth térről 11 ember állítottak elő ellenszegülés miatt, de az elmúlt órákban is több tiltakozót fogtak el.
A tüntetők egy csoportja táblákkal érkezett a Bazilikához, a rendőrök azonban erőszak nélkül, de határozottan elküldték onnan őket. A Nádor utcában több tüntetőt is gumibottal vertek meg.
Gyurcsány a Parlamentben beszél
Míg 1956-ban a szabadságért küzdött Magyarország, addig 2006-ban a szabadság és a demokrácia mikéntjéről vannak viták az országban – mondta Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfőn a Parlamentben a Budapest 56 Szabadság Nyilatkozat elfogadásakor a külföldi delegációk előtt.
A miniszeterelnök beszédében összehasonlította 1956 forradalmát és a 2006-os eseményeket. Gyurcsány szerint a legfontosabb különbség, hogy 56-ban a többség az utcát választotta véleményének kinyilvánítására, mert nem volt más választása, míg 2006-ban Magyarország többsége hisz a parlamentáris demokráciában.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a demokrácia védi, és csak annyiban korlátozza a szabadságot, hogy ne sérüljön mások szabadsága. Gyurcsány szerint ki kell mondani, hogy nincs szabadság demokrácia nélkül, de nincs osztályuralomra épülő demokrácia és nincs jogállam szabadon választott parlament és kormány nélkül.
A Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozat
Elfogadták a Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozatot a Parlamentben. A dokumentumot a meghívott külföldi közjogi méltóságok is aláírták. Először Schell Judit színművész olvasta fel magyar nyelven a nyilatkozatot, majd angol nyelven Kulka János színművész tolmácsolta.
A Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozat megemlékezik az 1965-os forradalom neves és névtelen hőseiről. A szabadságharc mondanivalója, hogy szabadság és emberség kiegészíti egymást, amelyet napjainkban sem feledhetünk el. A nyilatkozat közös felelősségre és cselekvésre buzdítja az európai és az azon túli nemzeteket is – áll a dokumentumban.
A sorozat három legutóbbi cikkét itt olvashatják. Akit a sorozat összes írása érdekel, a FüHü keresőjében megtalálja.
Az ellenzék az egyéni választókerületben közös jelöltet állít, s a névsort már október 23-án nyilvánosságra hozhatja – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Az egykori közvéleménykutató szerint ez a módszer alkalmas arra, hogy megbuktassa a diktatúrát építő Orbán rezsimet, amelynek céljai között nem szerepel a szegénység felszámolása. Viszont lopakodva leépíti a közegészségügyet, helyébe engedve a tömegek számára megfizethetetlen magánegészségügyet, s az iskolákat pedig átengedi az egyháznak. Karácsony Gergely úgy látja, hogy a baloldal nem omlott össze Botka László távozásával, hisz mindössze egy politikus távozott, a szociáldemokrata, mélyszegénységet felszámolni akaró program megmaradt.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke, a párt miniszterelnök-jelöltje. MTI Fotó: Marjai János
Alig lehet elérni telefonon, mert folyamatosan tárgyal. A politikát figyelő ember némi fantáziával ebből könnyen azt gondolhatja, hogy azért ennyire elfoglalt, mert már nemcsak a Párbeszéd nevű kispárt, hanem az egész baloldal miniszterelnök-jelöltje is. Így van?
Ezekben a napokban nem ilyesmiről tárgyalunk. Botka László távozása után úgy határoztunk, hogy mindenekelőtt kiválasztjuk az egyéni körzetek országgyűlési jelöltjeit. Ha sikerül minden párttal kompromisszumot kötni a 106 választó kerületben, akkor máris közelebb kerülünk a kormányváltáshoz. Erre a sikerélményre szüksége van az ellenék pártjainak és a kormányváltást akaró állampolgároknak. A politikai konstrukcióról, a listák számáról, vagy a miniszterelnök-jelölt személyéről ráérünk utána dönteni.
A jelöltek kiválasztását befejezik október 23-ig?
Bejelentjük, ha lesz eredmény. A részletekről, tehát az elfogyasztott kávé mennyiségéről, az éjszakába nyúló tárgyalások fáradalmairól nem akarunk beszélni, ezek ugyanis senkit nem érdekelnek. Ha elkészül a közös egyéni lista, akkor azonnal nyilvánosságra hozzuk, remélem október 23-ig ez be is következhet.
Szóval Botka László visszalépése után is lát esélyt Orbán Viktor megbuktatására, vagy az a hajó már elment?
Nem, abszolút reális esély van a kormány leváltására!
Azt akarja mondani, hogy saját miniszterelnök-jelöltje megbuktatásával nem omlott össze a baloldal?
Semmiképp. A baloldalon nincs vezérkultusz, tehát Botka visszalépésével mindössze egy politikus távozott. De a baloldali szavazók megmaradtak és továbbra is választani akarnak. Ha lesz végre béke – amikor lehet majd a jövőről is beszélni – akkor az egymással rivalizáló, de együttműködést is felvállaló ellenzéki pártlisták felszívják majd a kormányváltáshoz elégséges szavazatokat. A siker azért sem maradhat el, mert a győzelemhez – bármilyen meglepő – több út vezet, mi a legbiztonságosabbat választjuk. Először közösen kiválasztjuk az egyéni képviselő-jelölteket, majd minden párt igyekszik a maga eszközeivel, sajátos politikájával megszólítani a nagyon heterogén szavazótábort. A választók pedig megtalálják azt a pártlistát, amely ízlésüknek megfelel. Ez jobb modell, több szavazatot gyűjt, mint a négy évvel ezelőtt fogcsikorgatva létrejött összefogás.
Csakhogy a pártok még táboron belül sem akarnak egymással együttműködni, a Gyurcsány-Botka konfliktus jól mutatja ezt. Lehet így béke?
Egységre elsősorban a választókerületek közös jelöltjeinek kiválasztásában van csak szükség. Ha van eredmény, akkor húzhatunk egy képzeletbeli vonalat, s azt követően mindenki beszélhet arról, hogy milyen országot szeretne, s azt milyen politikával érné el. Az ellenzéki oldalon kétfajta politika érzékelhető. Az egyik azt vallja, hogy meg kell újítani a politikát, s ebben a munkában a régiekkel nem szabad együttműködni. Mások szerint a feltétlen és teljes összefogás a lényeg, mert akkor Orbán Viktornak vége van. Szerintem mindkét nézetben van igazság. Bár én is az ellenzéki politikai megújításáért küzdök, ennek az új politikai kultúrának nem lehet a része egy olyan kirekesztő hozzáállás, ami elutasít minden együttműködést azokkal, akiknek korábban is volt köze a politikához. Nem baj, sőt kifejezetten előny, ha az ellenzék sokféle. Magába foglalja a rendszerváltás óta született generáció, a Momentum híveit, s Gyurcsány Ferenc támogatóit is.
Vagyis ön nem tartja ártalmasnak Gyurcsány Ferenc politikai jelenlétét?
Azt gondolom, hogy a Gyurcsányozás ma már nem menő. Jobb teljesítményt kell nyújtani, mint annak idején a Gyurcsány Ferenc kormánya képes volt, de ma hagyni kell a Demokrata Koalíciót, hogy a listán megszólítsa saját híveit, s részt vegyen a Fidesz megbuktatásában. Más dolog, hogy az egykori miniszterelnök politikájával annak idején magam sem mindig értettem egyet, és másként képzelem a jövőt is. Ezért külön listán indulunk, de a kerültekben az ő jelöltjük mellett is szívesen kampányolok.
Amikor optimistán azt mondja, hogy a 106 egyéni körzetben megállapodnak, akkor már tudja, hogy hány kerületben egyeztek meg az ellenzéki jelölt személyéről? Negyedéről, feléről? Tudomásom szerint Mellár Tamást még mindig nem fogadta el a Momentum…
Jól állunk! De csak ismételni tudom, ha elkészült, bejelentjük majd a megállapodás tényét. Ha az ellenzék egy éve elfogadta volna az előválasztást, akkor már rég kialakult volna a választók által hitelesített győztes névsor. Most kicsit bíbelődni kell…
Miközben az emberek többsége szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban, nincs az ellenzéki pártok között olyan erő, amely önmagában is komoly esélyes lenne. Miért?
Azért, mert a magyar ellenzék pártjai még mindig nem elemezték a 2010 előtti baloldali kormányok kudarcainak okát és persze tanulságait sem. A szocialisták is elspórolták ezt a munkát, lám’ – megkésve ugyan – Botka László keményebben kritizálta a baloldali korábbi politikáját, mint némely kritikus politikus, s látott árulókat ott, ahol korábban senki sem. De elfogadhatatlannak látszik a DK mítosza is, mert szerintük 2010 előtt jól mentek a dolgok, de ezt egy Fidesz puccs megszakította. Ez nem igaz. Ugyanakkor a mai ellenzék nem boncolgatja az Orbán rezsim sikeres működésének okait sem. Mindez komoly zavart okoz a fejekben, mert össze nem egyeztethető nézetrendszerek képviselői között kéne verseny nélkül politikai szövetséget teremteni. Ezt a feszültséget oldja majd az egyéni jelöltekre, és a pártlistára leadott külön szavazat, mert esélyt ad a választó politikai világnézetének a megjelenítésére a listás szavazattal, és esély a kormányváltásra az egyéni jelöltre adott vokssal. Úgy látom, a sokak által hiányolt okos együttműködés viszont ma már elérhető távolságba került.
Ennek ellentmondani látszik, hogy csak az Együtt és a Párbeszéd között alakul valamiféle együttműködés, de nem jött létre az Új Pólus nevű szövetség, amelyben szerepet vállalna a Momentum és az LMP. Ez a végleges döntés?
Remélem nem! Várjuk a többiek csatlakozását, addig azonban mi dolgozunk, a Párbeszéd és az Együtt akár választási párttá is válhat, de nyitva álluk minden együttműködés előtt.
Gondolja, hogy ha Karácsony Gergelynek hívnák a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjét, akkor egykori kollégái, az LMP politikusai, esetleg a Momentum képviselői a kormánybuktatás érdekében könnyebben működnének egyet a múlt erőivel?
Nem tudok és nem is akarok más pártok vezetőinek fejével gondolkodni. Mi minden irányban nyitottak vagyunk, s az sincs kőbe vésve, hogy bármely szövetségnek csak én lehetek a vezetője. Egy olyan politikai formációban, ahol Szél Bernadett az első számú ember, ott én is látnám a helyemet. Sajnos az LMP nem Jó, hogy a baloldali pártok tárgyalása is elkezdődött, korábban azt mondtam, hogy nekem mindegy, hogy azon a térfélen húzom vagy tolom a szekeret. Botka László távozása után azonban nem látom, hogy a baloldalon ki az, aki rajtam kívül húzni tudná azt a bizonyos járművet.
De mikor lesz ön baloldali miniszterelnök-jelölt?
Most is én vagyok az egyedüli baloldali miniszterelnök-jelölt.
Vállalja?
Döntsék el a magyar választók, hogy ki lesz Orbán Viktor helyett. Nincs ma az ellenzéknek olyan vezetője, aki a sokféle erőt integrálni tudná, vagy akarná. Ha nincs, akkor ne várjunk rá, találjuk meg a döntés módját. Például úgy, hogy ha bukik a kormány, az adja a miniszterelnököt, aki a legtöbb listás szavazatot kapja.
Évekkel ezelőtt elsők között vetette fel a Jobbikkal kötendő technikai koalíció lehetőségét. Fenntartja még, esetleg tovább is fejlesztette az ötletet?
Azóta a Jobbikot már felvásárolta Simicska Lajos, aki másként is meg tudná buktatni Orbán Viktort, nem kellett volna neki pártot venni. Mindenesetre, ha a kegyvesztett oligarcha támogatásával Vona Gábor kormányra kerülne, akkor miniszterelnökként nem lenne semmilyen mozgástere, mert kénytelen lenne Simicska szája íze szerint, korrupt kormányzást folytatni. Ha ez így van, akkor ezért nem kell Orbán Viktort leváltani, korrupcióból van így is elég.
Nem győzi meg a Jobbik elnökékének az a szándéka, hogy néppártot épít, s közeledik a baloldali választókhoz?
A Jobbik ugyanaz a náci párt, ami volt. Csak most Simicskától azt a feladatot kapták, hogy bújjanak báránybőrbe. Amikor én technikai koalícióról beszéltem, akkor a közös kormányzás lehetősége fel sem merült, csak a rendszerbuktatás. Ma azonban a Jobbikot már nem tartom a rendszer ellenfelének. Pontosabban úgy érzem, hogy a szavát sem lehet elhinni annak a pártnak, amely évekkel ezelőtt még európai zászlót égetett, most pedig a legradikálisabb béruniós kampányba kezdett.
A közelmúltban programot hirdetett, ennek legpikánsabb része, hogy némely oligarcha vagyonát elkobozná. Mondana neveket?
A vagyonelkobzásról a mai büntetőtörvénykönyv is rendelkezik. Ha valaki jogi eszközökkel bizonyíthatóan csalárd módon gazdagodik, akkor vagyona elkobozható. Ha ez nem megoldható, akkor olyan különadókat kell kivetni, ami elvonja az elmúlt időszak állami beruházásokhoz kötődő extra nyereséget. Ezt neveztük el oligarcha adónak, amit azóta mások is átvettek. A lényeg, hogy a segítségével az ellopott pénz egy része visszaszerezhető.
Mészáros, Garancsi, Orbán?
Ebben a körben gondolkodom, bár valójában minden Orbáné, a többi csak stróman.
Visszatérve a programhoz, többekben felmerült, hogy vajon tudná vállalni Botka László gazdagokat fizetésre kényszerítő politikáját?
Olyannyira, hogy Botka vállalta fel a színrelépésekor már létező programunkat. Annak idején küldtünk is neki egy belépési nyilatkozatot. Mi arra alapoztuk a politikánkat, hogy a világban egyre nagyobbak a társadalmi egyenlőtlenségek, amire baloldali válaszokat kell adni. Ez különösen érvényes Magyarországon, ahol a társadalmi különbségek hihetetlen mértékben nőnek, s az állam ezt a helyzetet még erősíti is, ahelyett, hogy igyekezne megszüntetni. A Fidesz például lopakodva leépíti a közegészségügyet, hogy átadja a terepet az egyszerű ember számára megfizethetetlen magánegészségügynek, ami legfeljebb a felső tíz százalék számára lesz elérhető. Az oktatásban van egy tudatos egyházasítás, erre utal a megemelt állami normatíva, illetve az egyházi iskolákban fenntartott tanszabadság. Közben láthatóan apró darabjaira hull szét a társadalom, pedig a sikeresség záloga – a világban erre több példa is van – a társadalmi kohézió helyreállítása. Ezt pedig csak egy jó szociáldemokrata programmal érhető el. A mélyszegénység felszámolása érdekében például emelni kéne a családi pótlékot, be kellene bevezetni – bár ebben az ellenzéki oldalon nincs konszenzus – az alanyi jogon járó alapjövedelmet, amelynek összege a tervek szerint 60 ezer forint körül alakulna. Továbbá emelni szükséges az alacsony nyugdíjakat, s az aktív dolgozók bérét is fel kell zárkóztatni; a minimálbér 150 ezer forintra emelnénk. S persze mielőbb meg kell szüntetni a központilag vezérelt gyűlöletpolitikát, az ellenségképek gyártásával együtt.
A programja meghirdetésekor nem beszélt a jogállam helyreállításának módjáról. Talán azért, mert ez nem elég vonzó a magyar választó számára, ezért nem is érdemes szót vesztegetni rá?
Természetesen feladatunk a jogállam helyreállítása. A Fidesz uralma alatt a köztársaság intézménye azért omlott össze kártyavárként, mert annak elvesztését a magyarok többsége nem érezte veszteségnek, nem is akarta azt megvédeni. Korábban ugyanis nem érzékelte, hogy az állam érte, tehát a polgáraiért van. Addig is félt kórházba menni, addig is nyomorgott a fizetéséből, s szomorúan látta, hogy gyerekeinek még nála is rosszabb élete lehet, az állam ugyanis nem próbálja az egyenlőtlenségeket felszámolni. Ahol nyomor és bizonytalanság van, ott nem lehet erős a demokrácia. A jogállam csak akkor stabil, és szerethető minden polgára számára, ha abban normális életet élhet. Ezért is meg kell szüntetni az embereket érő napi igazságtalanságokat, hogy ragaszkodjanak a saját köztársaságukhoz, veszteségként éljék meg, ha valaki elveszik tőlük és diktatúrát épít helyette.
A CEU sürgeti a magyar kormányt, hogy haladéktalanul írja alá a Magyarország és New York állam közötti megállapodást – szögezi le az egyetem Trócsányi László mai bejelentésére reagáló közleménye. Az igazságügyi miniszter közölte: módosítják a Lex CEU határidejeit, egyéves haladékkal, 2019. január elsejére változik a felsőoktatási törvény módosításában szereplő határidő.
A határidő meghosszabbítása, és a megállapodás aláírásának elmaradása a CEU szerint visszalépés, ám az egyetem az előrelépésben érdekelt. Ráadásul az igazságügyi miniszter javaslata a határidők megváltoztatásáról meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát, miközben hátat fordít a kérdés kézenfekvő megoldásának – szögezi le a Közép-európai Egyetem közleménye, amely emlékeztet arra, hogy a CEU fennmaradását biztosító megállapodás New York állam és a magyar kormányzat között készen áll az aláírásra.
A helyzet megoldása a kormányzat kezében van: egyszerűen aláírhatja az általa letárgyalt megállapodást.
A magyar kormány már aláírt egy szerződést Maryland állammal a McDaniel College ügyében. A New York állammal kötendő megállapodás aláírásának elmulasztását csak a CEU elleni diszkriminációként tudjuk értelmezni – szögezi le az egyetem közleménye.
A tervezett megállapodással összhangban a CEU egyetértési megállapodást kötött a Bard College-dzsal, hogy oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. Már el is indítottak egy, a New York Állam Oktatási Hivatalánál bejegyzés alatt álló programot, amely heteken belül megkezdheti működését.
Így tehát nincs akadálya egy olyan megállapodásnak, amely végleg rendezné a kialakult helyzetet.
– szögezi le a közlemény, amely kinyilvánítja a CEU elkötelezettségét, hogy minden törvényes előírásnak eleget tesz, megvédi tanszabadságát, és folytatja működését, mint a magyar és a nemzetközi tudományos élet megbecsült tagja.
A Trócsányi-bejelentés
Trócsányi László igazságügyi miniszter ma arról beszélt, hogy 2019. január elsejéig kell a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük magyarországi működésük feltételeit. Szerinte a kormány a törvényjavaslat benyújtásáról szóló döntése meghozatalakor figyelembe vette azt is, hogy voltak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek a rendelkezésre álló idő alatt teljesíteni tudták a számukra előírt új feltételeket. Azt is mondta: a határidő meghosszabbítását a Magyar Rektori Konferencia is javasolta.
„Az egyre fokozódó, minden jogi alapot nélkülöző nyomásgyakorlás ellenére a kormány kitart azon meggyőződése mellett, hogy a magyar jogszabályok mindenkire kötelezőek, még az amerikai Central European Universityre is” –
mondta.
A Magyar Közlönyben tegnap jelent meg a magyar kormány és Maryland állam közötti megállapodást kihirdető törvény. Ez lehetővé teszi a szintén amerikai McDaniel College Budapest további működését.
A Lex CEU-t a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság is bírálta. Utóbbi szerint a törvénymódosítás nem egyeztethető össze az uniós joggal.
Demeter Márta LMP-s képviselő mondta ezt a FüHünek, miután kiderítette, hogy kockázatokat tárt fel a Terrorelhárítási Központ, amikor átvilágította Zaid Naffa tiszteletbeli jordániai konzult. Naffa állítólag jó kapcsolatban van Orbán Viktorral. Az LMP a szakszolgálatoktól kér tájékoztatást.
Az Index írta meg, hogy nem csak a nemzetközi körözés alatt álló szaúd-arábiai milliárdos, az azóta meghalt Ghaith Pharaon kért korábban magyar állampolgárságot, hanem Zaid Naffa is – aki egyébként segítette Pharaon magyarországi utazását.
Demeter Márta, korábban MSZP-s, most már LMP-s parlamenti képviselő, aki rendszeresen betekint a Pharaon-ügy aktáiba most azt mondta az Indexnek: Pharaon kérelme hiányos volt, de az is kiderült, hogy Jordánia tiszteletbeli konzulja, Naffa is magyar állampolgár akart lenni.
Demeter Márta MTI Fotó: Kovács Attila
A Független Hírügynökségnek Demeter Márta azt mondta, azért akart betekinteni az iratokba, mert tudta, hogy Pharaon állampolgárságot kért. A betekintéskor derült ki, hogy
egyszerre összesen kilenc külföldi átvilágítása folyt, és közülük egyedüliként Zaid Naffánál kockázatokat tártak fel.
Demeter Márta azt mondta: ez nem csak abból a szempontból probléma, hogy ő tiszteletbeli konzul, hanem azért is, mert az ő segítségével jutott be Magyarországra egy, „terrorizmus finanszírozásának gyanújával nemzetközi körözés alatt álló bűnöző”.
Naffa állítólag jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktorral, tavaly pedig többször is lefotózták a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal. A család a nyolcvanas évek óta él Magyarországon, több üzleti vállalkozásuk is volt. Zaid testvére, Oszama Naffa Magyarország nagykövete az Egyesült Arab Emírségekben.
Budai Gyula államtitkár tejfölt tesz Zaid Naffa lángosára a Vidék Mustra piacon, 2012-ben MTI Fotó: Illyés Tibor
Az LMP közleménye szerint Szél Bernadett miniszterelnök-jelölt a szakszolgálatoktól kér írásbeli tájékoztatást az ügy miatt. Azt is kezdeményezi, hogy kerüljön napirendre az ügy a nemzetbiztonsági bizottság következő ülésén.
Demeter Márta a FüHünek azt mondta: az a minimum, hogy a Külügyminisztérium és az illetékesek intézkedjenek, hiszen Naffa
„hogy lehet tiszteletbeli konzul, ha nemzetbiztonsági kockázatot jelent”.
Szerinte elképesztő, hogy a parlamenti bizottság, amely a szolgálatok egyetlen ellenőrző szerve, nem tudott erről.
A DK szintén közleményben, azt írja: „nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek Orbán üzlettársai”. A párt szerint „korábbi ingatlanügyleteik során akár olyan pénz is kerülhetett az Orbán-családhoz, amely nemzetközi bűncselekményekből vagy terrorizmusból származik”. Azt követelik, hogy azonnal utasítsák ki az országból Zaid Naffát.
Lesz közös ellenzéki tüntetés október 23-án, és majdnem minden olyan párt jelezte a részvételét, amelyek aláírták a Gulyás Márton által alapított Közös Ország Mozgalom választási törvényről szól nyilatkozatot. Az LMP kihátrálása miatt viszont a Momentum sem lesz ott.
A tüntetésen így részt vesz az MSZP, a PM, a DK, az Együtt, a Liberálisok és a Modern Magyarország Mozgalom.
Sokáig úgy tűnt, hogy teljes lesz az ellenzéki egység, ám Hadházy Ákos, az LMP társelnöke csütörtökön este az ATV műsorában bejelentette, hogy pártja nem vesz részt a rendezvényen.
Ezzel pedig a Momentuim részvétele is kérdésessé vált. Ők ugyanis korábban úgy nyilatkoztak, hogy akkor lesznek ott a tüntetésen, ha azon minden, a közös nyilatkozatot aláró párt ott lesz. Mivel ez az LMP kihátrálása miatt nem teljesül, ők is úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a tüntetésen – mondta a Népszavának Papp Gergő, a Momentum szóvivője.
Azt már korábban bejelentették, hogy saját tüntetést szerveznek aznapra, ezt pedig meg is tartják.
Ma péntek 13-ára ébredtünk, a Kálmánok és az Edék ünneplik névnapjukat. Alább pedig már olvashatják is a mai lapszemlét.
Népszava: Nem lehet közös ország?
Mégsem lesz teljes az ellenzéki egység az október 23-i ünnepi megemlékezésen: az LMP kihátrált, emiatt pedig a Momentum sem lesz ott – írja a Népszava. Az igazságtalanságok és az ezekért felelős túlhatalom felszámolását követeli majd közös tüntetésen a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt, a Liberálisok, a Modern Magyarország Mozgalom, az MSZP, a Párbeszéd és a civil szféra prominensei a forradalom évfordulóján, a Közös Ország Mozgalom (KOM) hívására. Az LMP viszont nem áll egy színpadra más ellenzéki pártokkal. A Momentum Mozgalom ahhoz a feltételhez kötötte a részvételét, hogy mindenki ott legyen, és mivel ez nem teljesül ők sem vesznek részt – mondta a lapnak Papp Gergő szóvivő.
Magyar Nemzet: Obama tanácsadója volt a Telekom ajándék a Fidesznek
Óriási szívességet tehetett a Magyar Telekom a Fidesznek 2009-ben, amikor megszervezte és egy közvetítőn keresztül kifizette Barack Obama amerikai elnök tanácsadója, David Plouffe budapesti előadását – írja a Magyar Nemzet. A Telekom értékes ajándékot adott a 2010-es választásokra készülő és egyértelműen esélyes Fidesznek, amikor a demokrata párti Obama elnök egyik legnagyobb bizalmasával hozott össze szűk körű találkozót. A lap birtokába került dokumentumok szerint David Plouffe asszisztense csak annyit kért az előadást követő találkozóval kapcsolatban, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ne vehessen részt rajta. Helyette azonban jelen volt Rogán Antal, Habony Árpád, Szijjártó Péter, Andy Vajna, Kubatov Gábor, Nyitrai Zsolt, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Fellegi Tamás és Gyürk András. A Telekom szempontjából azért volt problémás a konferencia és a szűk körű találkozó megszervezése, mert a vállalatnak szigorú antikorrupciós szabályzata van.
Magyar Hírlap: Vattamány Zsolt: Az itt élőknek kell dönteniük a bulinegyedről
Mindenkinek jár a pihenéshez való jog, de emberek állását sem veheti el az önkormányzat. A kampányban mindenkit arra fogok buzdítani, jöjjön el szavazni – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Vattamány Zsolt, Erzsébetváros fideszes polgármestere a várhatóan jövőre esedékes, a bulinegyed sorsát eldöntő népszavazásról. Vattamány elmondta, hogy a népszavazáson feltett kérdés arra irányul majd, hogy a vendéglátóhelyek bezárjanak-e éjfélkor. Ha ezt megszavazzák az emberek, akkor egyértelműen döntünk az éjféli zárásról, de ha nem így történik, a turizmus okozta problémákkal akkor is foglalkoznia kell az önkormányzatnak. Hozzátette, hogy a képviselőtestületben mindenki annak a pártján áll, hogy szigorítsanak a mostani szabályokon.
Magyar Idők: Kifulladt a Jobbik béruniós kampánya
Egyre reménytelenebbnek tűnik a Jobbik béruniós kezdeményezése, amelyet az egyik fő választási kampányelemnek szántak – írja a Magyar Idők. Két hónap telt el azóta, hogy a párt európai polgári kezdeményezésként elkezdte az aláírásgyűjtést az egységes európai bérekért, de máig nem közölt adatokat arról, eddig hány támogatót sikerült az ügy mellé állítani. Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője szeptember közepén a lapnak annyit mondott, hogy online formában mintegy hétezer aláírás már összegyűlt, a kihelyezett standokon gyűjtött aláírások összesítését pedig szeptember végére ígérte. Ez azonban nem történt meg, és a Magyar Idők újabb kérdésére sem adtak tájékoztatást az aláírások számáról.
Megtagadta a legfőbb ügyésszel kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság. Mind a Momentum, mind pedig Vágó Gábor magánszemély kezdeményezéseit elkaszálta az NVB.
A Momentum Mozgalom három népszavazási kérdést nyújtott be. Az első kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontját, amely alapján ha a legfőbb ügyész megbízatása a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, akkor a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig gyakorolhatja?”
Az NVB megtagadta a kérdés hitelesítését. A testület döntésében arra hivatkozott, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási jogkörével függ össze, erről azonban nem lehet népszavazást tartani.
A Momentum Mozgalom még két kérdést nyújtott be, amelyek a bizottság elnöke szerint ugyanerről szólnak, a kérdések között mindössze megfogalmazásbeli különbségek vannak. Mint mondta, a Kúria több döntéssel is megerősítette, hogy az ilyen, egymástól alig különböző kérdéssorozatokat nem tartja összeegyeztethetőnek a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével.
Az NVB ezért a Momentum további két, hasonló tárgyú kérdésének hitelesítését ugyanezen indokok alapján, 9:2 arányban megtagadta.
Vágó Gábornak sem sikerült
Vágó Gábor, az LMP volt parlamenti képviselője magánszemélyként nyújtotta be a kérdéseit. Egyik kérdése azt célozta, hogy egynél több alkalommal senkit ne lehessen legfőbb ügyésszé megválasztani. Az NVB ezt 10:1 arányban, Bodolai László ellenszavazatával arra hivatkozva nem hitelesítette, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási hatáskörét érinti, de erről nem lehet népszavazást tartani.
Vágó egy másik kérdése arra irányult, hogy a legfőbb ügyészt vissza lehessen hívni. Az NVB ezt sem hitelesítette, arra hivatkozva, hogy az érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek módosítania kellene a legfőbb ügyész alaptörvényben rögzített függetlenségét, emellett az alaptörvényben foglalt demokratikus jogállami államfelfogást is, márpedig a népszavazási kérdés nem irányulhat az alaptörvény módosítására. Mindezek mellett a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés, amiről nem lehet népszavazást tartani, továbbá a bizottság szerint a kérdés nem egyértelmű abból a szempontból, hogy milyen időszakra fosztanák meg tisztségétől a legfőbb ügyészt.
Vágó Gábor azzal kapcsolatban is megkérdezte volna az emberek véleményét, hogy a legfőbb ügyész közeli hozzátartozói ne állhassanak foglalkoztatási jogviszonyban a Magyar Nemzeti Bankkal. Az NVB ennek hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy az alaptörvény módosítását igényelné, ugyanis az alaptörvény rögzíti a közhivatal viseléséhez való alkotmányos jogot, a kérdésben tartott népszavazás pedig ezt korlátozná, miközben nincs indoka az abszolút összeférhetetlenségi szabálynak.
Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
