A letelepedési kötvények ügye a Fidesz számos sötét ügylete közül is talán a legsötétebb. Az a kormány, amely 1294 menekült miatt áll perben-haragban az Európai Unióval, eddig 18 ezer embert, köztük talán terroristákat engedett be minden további vizsgálat nélkül egy rossz feltételekkel nyújtott kölcsönért cserébe – áll a DK alelnökének, Vadai Ágnesnek a közleményében.
Tavasszal betörtek a kötvényeket forgalmazó Arton irodájába. A betörők pontosan tudták, hol a széf, melyik fiókban van még 150 milliónyi készpénz, hol tartják a cég működésének kezdete óta összegyűlt fontos dokumentumokat, és a központi szervert, amin a kötvényüzlettel kapcsolatos összes fontos információt tárolták. A biztonsági zárat kulccsal nyitották ki, és ismerték az elektronikus riasztó kódját is. A nyomozás viszont ezernél több tanú meghallgatása után is egyhelyben topog.
A Demokratikus Koalíció fölteszi a kérdést: Nem lehetséges-e, hogy önbetörés történt, amivel a Fidesz sötét ügyletének nyomait akarták végleg eltüntetni?
A sajtószabadság területén folytatódnak a negatív tendenciák Magyarországon, és „riasztó fejlemény” is van – mondta az amerikai ügyvivő; a CEU felszólítja a magyar kormányt, hogy írja alá a megállapodást, mert diszkriminációnak tartják, hogy más egyetemekről megállapodtak már, de róluk nem; újabb MSZ-DK pengeváltás.
Sajtószabadság: Keményen kritizálta a magyar kormányt az amerikai nagykövetség
Szabad és demokratikus társadalom nem létezhet szabad sajtó nélkül, és demokratikus kormányoknak nem szabad megpróbálniuk elhallgattatni a bírálóikat – ezt mondta David Kostelancik ideiglenes amerikai ügyvivő. Szerinte a sajtószabadság területén folytatódnak a negatív tendenciák Magyarországon, és „riasztó fejlemény” is van. Ezekről részletesen is beszélt, felsorolva például a kormány szövetségeseinek médiavásárlásait, az állami hirdetések célzott elosztását, és újságírók megfenyegetését.
Fotó: FüHü
Beszélt arról is, hogy „egy kormányhoz szorosan kötődő médium” (a 888-ra gondolt) listát jelentetett meg újságírókról, akik szerintük fenyegetést jelentenek Magyarországra. David Kostelancik szerint
ez riasztó fejlemény.
Azt mondta: „Velünk kritikus sajtót is meg kell védenünk, hiszen a sajtó a demokrácia egyik alappillére.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK EGYÉRTELMŰEN ELÍTÉL MINDEN, ÚJSÁGÍRÓK MEGFÉLEMLÍTÉSÉRE VAGY ELHALLGATTATÁSÁRA TETT KÍSÉRLETET.”
Szerinte, bár még léteznek, de egyre kevesebb van a független médiumokból, amelyeknek kihívásokkal kell szembenézni a hirdetési piacon,
„nyomásgyakorlással és megfélemlítéssel találkoznak”.
Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy Magyarország az USA partnere és szövetségese, és nem a nagykövetség dolga, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra, ha olyat látnak, amivel nem értenek egyet, de beszélni szoktak a vitás kérdésekről a „kollégákkal a magyar kormányban”. Azt is mondta: már csak az EBESZ-tagság miatt is Magyarország kötelessége, hogy vigyázzon a sajtószabadságra.
CEU: „Ez elfogadhatatlan!”
Sajtótájékoztatón jelentette be a Közép-Európai Egyetem (CEU), hogy teljes mértékben megfelel a magyar hatóságok és New York állam közötti megállapodásban meghatározott követelményeknek. Felszólítják a magyar kormányt, hogy írja alá a megállapodást, mert diszkriminációnak tartják, hogy más egyetemekről megállapodtak már, de róluk nem. Az egyetem szerint elfogadhatatlan, hogy újabb egy évig akarják bizonytalan jogi helyzetben tartani őket.
A rektor azt is mondta: az a céljuk, hogy Budapesten maradjanak.
Liviu Matei, Fodor Éva, Michael Ignatieff és Enyedi Zsolt Fotó: FüHü
Ahogy korábban írtuk, a kormány módosította a felsőoktatási törvényben szereplő határidőket. Az új időpont 2019. január elseje, addig kell a külföldi egyetemeknek megfelelni az új előírásoknak.
A sajtótájékoztatón Michael Ignatieff rektor arról beszélt:
elfogadhatatlan, hogy a kormány nem mondja meg, hogy aláírják-e a jövő év végéig a megállapodást New York Állammal.
Enyedi Zsolt magyar ügyekért felelős rektorhelyettes azt mondta, magyarázatot szeretnének kapni arra, hogy miért mondta ezt Balog Zoltán.
Az egyetem úgy tudja, hogy ez a megállapodás már elkészült (ezt egyébként délelőtt David Kostelancik, az ideiglenes amerikai ügyvivő is megerősítette), szeptember óta csak arra vár, hogy aláírják. Az egyetem információi szerint
a megállapodás garantálja a jogot, hogy a CEU Budapesten maradhasson.
Ezért is írták alá a memorandumot a Bard College-dzsal az együttműködésről (ezt a sajtótájékoztatón is bemutatták), amelynek értelmében a CEU kapott egy épületet a Bard amerikai campusán, közös programokat indítanak, valamint diák- és tanárcserére is sor kerül a két egyetem között.
A DK szóvivője nem tárgyalt fideszes politikusokkal
Gréczy Zsolt beperli az MSZP szekszárdi szervezetét, amiért azt írták róla, hogy fideszes politikusokkal tárgyalt.
A DK szóvivője közleményében a következőket írta:
Az MSZP szekszárdi szervezetének hivatalos Facebook-oldala azt a hazugságot írta és terjesztette rólam, hogy 2017. október 13-án, pénteken 14 órakor a szekszárdi Heinmann Pincészetben tárgyaltam Horváth Kálmán és Horváth István fideszes politikusokkal.
Ezúton közlöm, hogy a nevezett időpontban, sőt egész nap Budapesten tartózkodtam, erre tucatnyi tanúm van.
Soha életemben nem jártam a fent nevezett pincészetben,
a nevezett fideszes politikusokkal soha nem találkoztam, még a nevüket sem hallottam soha.
Az MSZP közleményben reagált.
Reagálás Gréczy Zsolt feljelentésére:
foglalkozzunk inkább Orbán leváltásával!
Izrael nem engedi, hogy Iránnak támaszpontjai legyenek Szíriában
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök mondta ezt Szergej Sojgu orosz hadügyminiszternek. Netanjahu szerint
Szíriában nem lehetnek iráni katonai támaszpontok, mert Irán Izrael megsemmisítésére törekszik.
Irán a szíriai diktátor, Bassar el-Aszad támogatója, Oroszországgal együtt. A Szíriában lévő iráni hadi üzemeket viszont rendszeresen támadja az izraeli légierő, ezért orosz légvédelmi rendszerrel szerelték fel őket.
Benjámin Netanjahu az ENSZ Közgyûlésén Fotó: MTI/EPA/Andrew Gombert
Netanjahu nemrég Szocsiban tárgyalt Putyin orosz elnökkel és ott tisztázták: Izrael előre értesíti a szíriai légicsapásokról az oroszokat, akik cserébe nem működtetik rakétavédelmi rendszerüket.
Izrael azt is szeretné, ha Oroszország eltávolodna Irántól.
Szerdán reggel 8 órára rendkívüli közgyűlést hívott össze Tarlós István. Egészen mostanáig azonban még azt sem tudni, hogy miről is fog szólni a holnapi testületi ülés. A főpolgármester visszaél a jogaival, amikor titkolni próbálja: egy sikeres népszavazási kezdeményezés miatt nem tartja be a demokrácia szabályait – áll a Párbeszéd és az Együtt közös közleményében.
Múlt héten Tarlós István bejelentette, hogy szerda reggel 8 órára rendkívüli közgyűlést hív össze. Bár az előterjesztés még most sem érhető el a városháza hivatalos oldalán, a meghívóból tudni lehet, hogy az ülés a Római-parti mobilgátról szól majd. Sajtóhírek szerint a javaslata az lesz, hogy a testület helyezze hatályon kívül azt a korábbi határozatát, amely a parti nyomvonalon építendő mobilgátról dönt, majd fogadjon el egy újat, azonos tartalommal.
A közlemény leszögezi: gyáva módon ezzel próbálná Tarlós István megakadályozni, hogy a budapestiek a Párbeszéd és az Együtt által közösen indított népszavazáson mondjanak véleményt a Római-partról és a mobilgátról. A közgyűlésig már 24 óra sincs hátra, a felelősségteljes döntéshez az előterjesztést már régen nyilvánosságra kellett volna hozni, nem holnap reggel fél 8-kor kiosztani a testület tagjainak.
Sajtótájékoztatón jelentette be a Közép-Európai Egyetem (CEU), hogy teljes mértékben megfelel a magyar hatóságok és New York állam közötti megállapodásban meghatározott követelményeknek. Felszólítják a magyar kormányt, hogy írja alá a megállapodást, mert diszkriminációnak tartják, hogy más egyetemekről megállapodtak már, de róluk nem. Az egyetem szerint elfogadhatatlan, hogy újabb egy évig akarják bizonytalan jogi helyzetben tartani őket. A rektor azt is mondta: az a céljuk, hogy Budapesten maradjanak.
Ahogy korábban írtuk, a kormány módosította a felsőoktatási törvényben szereplő határidőket. Az új időpont 2019. január elseje, addig kell a külföldi egyetemeknek megfelelni az új előírásoknak.
Liviu Matei, Fodor Éva, Michael Ignatieff és Enyedi Zsolt Fotó: FüHü
A sajtótájékoztatón Michael Ignatieff rektor arról beszélt: elfogadhatatlan, hogy a kormány nem mondja meg, hogy aláírják-e a jövő év végéig a megállapodást New York Állammal. Enyedi Zsolt magyar ügyekért felelős rektorhelyettes azt mondta, magyarázatot szeretnének kapni arra, hogy miért mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, hogy „okafogyottá” vált a szerződés aláírása.
Az egyetem úgy tudja, hogy ez a megállapodás már elkészült (ezt egyébként délelőtt David Kostelancik, az ideiglenes amerikai ügyvivő is megerősítette), szeptember óta csak arra vár, hogy aláírják. Az egyetem információi szerint
a megállapodás garantálja a jogot, hogy a CEU Budapesten maradhasson.
Ezért is írták alá a memorandumot a Bard College-dzsal az együttműködésről (ezt a sajtótájékoztatón is bemutatták), amelynek értelmében a CEU kapott egy épületet a Bard amerikai campusán, közös programokat indítanak, valamint diák- és tanárcserére is sor kerül a két egyetem között.
Vagyis, ahogy Michael Ignatieff fogalmazott:
A CEU megtett mindent, hogy megfeleljen a törvény követelményeinek.
Azt kérdezte, hogy a magyar kormány ezt miért nem fogadja el válasznak. Szerinte diszkrimináció, hogy miközben Maryland állammal a McDaniel College ügyében a magyar állam aláírt egy szerződést, addig New Yorkkal ezt nem teszi meg, sőt, Balog Zoltán azt mondja: erre nincs is szükség.
„Hat hónapja tart a bizonytalanság, a határidő kitolása azt jelenti, hogy még egy évig tarthat”
mondta. Ezért arra kérik a kormányt, hogy minél előbb írják alá a megállapodást New Yorkkal.
A bizonytalanságnak ugyanis következményei vannak, tartanak attól, hogy emiatt kevesebb diák akar például ide jönni. Ahogy fogalmazott: „minél tovább tart ez, annál többet szenved az egyetem, és
egy egyetem nem lehet szabad, ha valaki lassan meg akarja fojtani”.
Ignatieff azt mondta: ők megoldást szeretnének találni, ami rendelkezésre is áll, csak alá kellene írni a megállapodást New Yorkkal.
Arról is beszélt, hogy nem akarnak B-tervvel foglalkozni, mert
Fotó: FüHü
„az nem lehet, hogy a CEU felfüggessze a működését. Budapest az otthonunk, és szeretünk itt lenni”.
Ugyanakkor stabil jogi környezet nélkül nem tudnak működni, ezért kérik a megállapodás aláírását. Fodor Éva társadalom- és bölcsészettudományokért felelős rektorhelyettes szerint nagyon fontos a jogbiztonság, hogy a diákok tudják, lesz majd diplomájuk, a tanároknak pedig állásuk.
Michael Ignatieff külön kiemelte, hogy az egyetem nem Soros Györgynek tartozik elszámolással, hiszen Amerikában eleve nem lehet anélkül akkreditálni egy egyetemet, hogy a teljes függetlenségét biztosítanák.
A CEU épülete Budapesten Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József
Liviu Matei rektorhelyettes azt is mondta, hogy New York Állam oktatási biztosa hivatalosan is tájékoztatta a magyar kormányt a CEU és a Bard között kötött megállapodásról. A levelet be is mutatták, ebben MaryEllen Elia azt írja, Orbán Viktornak címezve: „az egyetértési megállapodásban foglalt tevékenységek mindkét intézmény alapító okiratával összhangban vannak”.
Az egyetem ezért sem érti, a kormány miért döntött hirtelen úgy, hogy kitolják a határidőt – most, hogy már mindenben megfelelnek a törvénynek. Ahogy Michael Ignatieff fogalmazott:
„Egyetlen egyetemnek sem kellett még Európában átmennie azon, amin nekünk. Ez elfogadhatatlan.”
Nem értik, hogy miért folytat kettős kommunikációt a kormány, hiszen, bár itt azt mondják, nincs szükség a szerződés aláírására, a New York-i tárgyalásokat sem hagyták még ott. „Gondoljanak bele, mit érezhet ilyenkor a New York-i kormányzó” – mondta.
Azt is mondta:
az egyetem nem akar különleges feltételeket, épp ellenkezőleg, azt szeretné, ha ugyanúgy kezelnék, mint a többieket.
Elfogadhatatlannak és szükségtelennek nevezte az eljárást, miközben a megoldás rendelkezésre áll. Ahogy fogalmazott: két egyszerű oldalból áll a megállapodás, ami nagyon hasonló ahhoz, amit a kormány Marylanddel is aláírt. Azt mondta:
„Itt akarunk maradni, tiszteletben tartjuk a magyar törvényeket.”
Szabad és demokratikus társadalom nem létezhet szabad sajtó nélkül, és demokratikus kormányoknak nem szabad megpróbálniuk elhallgattatni a bírálóikat – ezt mondta David Kostelancik ideiglenes amerikai ügyvivő. Szerinte a sajtószabadság területén folytatódnak a negatív tendenciák Magyarországon, és „riasztó fejlemény” is van. Ezekről részletesen is beszélt, felsorolva például a kormány szövetségeseinek médiavásárlásait, az állami hirdetések célzott elosztását, és újságírók megfenyegetését.
David Kostelancik Fotó: FüHü
David Kostelancik újságíróknak és diplomatáknak tartott előadást. Arról beszélt, hogy természetesen figyelemmel követik a magyar sajtó helyzetét. Azt mondta: tisztában vannak vele, hogy
ha az újságírók nem teszik fel a kemény kérdéseket, akkor nem végzik el a munkájukat,
és a szabad és független sajtó alapvető eleme annak az elszámoltatásnak, amellyel a kormányok az állampolgároknak tartoztank.
David Kostelancik emlékeztetett arra, hogy a szabad sajtót nem csak az amerikai alkotmány Első Kiegészítése védi, hanem a magyar Alaptörvény is. Emellett a sajtószabadság védelmének fontosságát kimondta az ENSZ Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata, a NATO szerződése, az Európai Unió Alapjogi Chartája, az EBESZ Európai Biztonsági Chartája.
Azt mondta:
„Szabad és demokratikus társadalom nem létezhet szabad sajtó nélkül”,
és „legerősebb, legszilárdabb és legmegbízhatóbb szövetségeseink azok, akik osztoznak velünk ebbéli elkötelezettségünkben”.
Fotó: FüHü
Beszélt arról is, hogy természetesen a szabad sajtó nem azt jelenti, hogy nem szabad kritizálni, ha rosszul értelmezi a tényeket, vagy csak olyanokról tudósít, amelyek egy bizonyos szerkesztőségi álláspontot támasztanak alá. Ahogy fogalmazott: Donald Trump is gyakran bírálja a médiát, de ez a személyes véleménye, és „ahogy az újságírók rámutatnak, nem minden kormánykritika álhír”.
David Kostelancik szerint a legfontosabb, hogy
„demokratikus kormányoknak nem szabad megpróbálniuk elhallgattatni a bírálóikat”.
Ez szerinte több formában is megjelenhet:
jogszabályokkal való korlátozással,
a média kizárólagos ellenőrzésével,
a hirdetőkre való nyomásgyakorlással,
ha a kormány megpróbálja manipulálni a hirdetési piacot,
vagy ha fenyegetik, megfélemlítik az újságírókat.
Ezután arról beszélt, hogy az Egyesült Államok többször szóvá tette már a sajtószabadság terén Magyarországon mutatkozó negatív tendenciákat, amelyek azóta is folytatódnak.
Szerinte ilyen tendencia, hogy
a kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést a médiapiac felett, beleértve a megyei lapokat,
ezeknél a médiumoknál nem lehet kormánykritikus cikkeket megjelentetni,
a kormány jelentős állami hirdetést csatornáz a baráti médiatulajdonosoknak, miközben a függetlenek szinte semennyit nem kapnak.
Olyan információik is vannak, hogy magánvállalkozásokkal közölték, „ne hirdessenek a független médiumokban, ellenkező esetben retorziókra számíthatnak”.
Fotó: FüHü
Beszélt arról is, hogy „egy kormányhoz szorosan kötődő médium” (a 888-ra gondolt) listát jelentetett meg újságírókról, akik szerintük fenyegetést jelentenek Magyarországra. David Kostelancik szerint
ez riasztó fejlemény.
Azt mondta: „Velünk kritikus sajtót is meg kell védenünk, hiszen a sajtó a demokrácia egyik alappillére.
Az Egyesült Államok egyértelműen elítél minden, újságírók megfélemlítésére vagy elhallgattatására tett kísérletet.”
Szerinte, bár még léteznek, de egyre kevesebb van a független médiumokból, amelyeknek kihívásokkal kell szembenézni a hirdetési piacon, „nyomásgyakorlással és megfélemlítéssel találkoznak”.
Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy Magyarország az USA partnere és szövetségese, és nem a nagykövetség dolga, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra, ha olyat látnak, amivel nem értenek egyet, de beszélni szoktak a vitás kérdésekről a „kollégákkal a magyar kormányban”. Azt is mondta: már csak az EBESZ-tagság miatt is Magyarország kötelessége, hogy vigyázzon a sajtószabadságra.
Többezren voltak a Fidesz és a KDNP nagygyűlésén az Astoriánál. Néhány száz méternyire az ünnepi megemlékezéstől egy másik, erőszakos tüntetés is zajlott, és a Fidesz rendezvényének befejezése után a két csoport egy része összekeveredett. Sokan megsérültek, tüntetők és rendőrök is megsebesültek.
Cikksorozatunkban a 2006 őszén történt eseményeket idézzük föl, főként a Független hírügynökség egykori beszámolói alapján. A FüHü szövegeit szokás szerint ezúttal is dőlt betűkkel olvashatják.
Október 23, délután: Könnygáz, vízágyú, gumilövedékek
Néhány száz méter választja már csak el a rendőrökkel összecsapó tüntetőket az Astoriánál lévő Fidesz nagygyűlésre összegyűltekkel. A demonstrálók legnagyobb része azonban egyelőre még a Deák tér előtt néz szembe a Bajcsy-Zsilinszky úton felállt rendőrkordonnal.
Fotó: MTI
Közben a rendőröket provokáló – arcukat sállal eltakaró – tüntetőket továbbra is színezett vizű vízágyúval locsolják, illetve könnygázzal próbálják oszlatni. A rohamrendőrökhöz folyamatosan érkezik ehhez az erősítés a Nyugati pályaudvar felől.
A tüntetőknek az a csoportja, amelyik már a Deák tér után elérte a Városháza parkot, az ott felállított – Budapest a szabadság fővárosa – betűcsoportból a „szabadság” feliratot kirakta az út közepére. Ez elé pedig a parkban kiállított ’56-os harci járművek köré épített kordont állította fel.
A könnygáz és a vízágyú mellett már gumilövedékkel is lőnek a rendőrök a Deák téren – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
A tüntetők megindulnak a rendőrök felé
A tüntetők a Károly körúton kirakott „szabadság” felirat betűivel és kordonokkal maguk előtt megindultak a rendőrök felé, válaszként azonban a rohamrendőrök ismét könnygázt és a vízágyúkat vettettek be. Több gumilövedéket is lőttek a tüntetők fölé, de nem célzottan közéjük.
A rendőri roham miatt a demonstrálók ismét hátrébb szorultak a Deák téren, egyre közelebb az Astoriánál lévő Fidesz nagygyűléshez.
Egy rendőr és négy-öt tüntető sérült meg eddig a fővárosi összecsapásokban – mondta el a Független Hírügynökségnek Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője. Hozzátette: a rendőrnek a kezén volt szúrt sérülés, de csakúgy, mint a demonstrálóknak, az állapota nem súlyos.
Közben a tüntetők továbbra is a Deák téren néztek szembe a rendőrkordonnal, de egyre inkább az Astoria felé szorultak, ahol még tartott a Fidesz nagygyűlése. A demonstrálók időközben a Városháza parkban kiállított 1956-os harci járművek közül egyet kitoltak az út közepére és többen azon ülnek.
Október 23, este: rendőrök is megsérültek az összecsapásokban
A rendőrökkel összecsapó tüntetők elérték az Astoriát, ahol nem sokkal korábban véget ért a Fidesz nagygyűlése. A párt rendezvényére érkezett emberek többsége közben a Belvároson keresztül elindult a Kossuth tér felé.
Jármi Tibor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta: egyelőre nincs pontos információja arról, hány embert állítottak elő a rendőrök az összecsapások kapcsán. Azt azonban el tudta mondani, hogy több egyenruhás is megsérült. A szóvivő hozzátette: a rendőrök a törvény szerint járnak el a közrend védelmében.
A tüntetők előtt a Dohány utcánál sorakozott fel a rendőrsorfal és számtalan könnygázgránátot lőttek a tömeg közé. Így az emberek az Astoriáról a környező utcákba széledtek szét, majd visszatértek az Astoriához. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint több ezer demonstráló van jelenleg a csomópontnál.
A Fidesz nagygyűlésén résztvevő emberek a belvároson keresztül a rakpart felé próbáltak kijutni a helyszínről, és a Ferenciek tere és az Astoriát között lévő kis utcákon vágtak át a Kossuth tér irányában.
Orbán az Astoriánál: visszatértek az 50-es évek hazugságai
„Ügydöntő, reform népszavazást” sürgetett az Astoriánál Orbán Viktor, a Fidesz ünnepi megemlékezésén tartott beszédében hétfő délután. A párt elnöke a többtízezres tömeg előtt bejelentette: még kedden népszavazást kezdeményez a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében.
Fotó: Független Hírügynökség
Orbán szerint az 50-es évek hazugságai most visszatértek az akkori hatalom utódpártja révén, és pénzügyi válságba sodorták az országot. Ez gazdasági válságot okozott, melynek eredményeként most a családok megélhetése került veszélybe, ezért sürgetik a reform népszavazás kiírását.
Orbán Viktor beszédében párhuzamot vont 1956 és a jelenlegi politikai helyzet között. Ma már nem pártok állnak szembe egymással, nem bal és jobboldal között feszülnek az ellentétek, hanem egy megcsalt, becsapott nemzet áll szemben illegitim kormányával – jelentette ki a politikus, aki szerint a megoldást az jelentheti, ha a felelősök félreállnak és az emberek garanciát kapnak arra, hogy ez még egyszer nem fordulhat elő.
Az 1956-os forradalmat a történelem egyik legnagyobb igazságtalanságának nevezte Orbán Viktor, mert mint mondta „a magyarok megmentették a világot a kommunizmustól, de magukat nem tudták.” Az 56-os magyarok üzenete nélkül még mindig lenne vasfüggöny, még mindig ketté lenne szakítva Európa – tette hozzá a Fidesz elnöke.
A legnagyobb ellenzéki párt nagygyűlésén felszólalt Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke is, aki az 56-os események és a forradalom hőseinek méltatása után Orbán Viktor politikai jelentőségét emelte ki.
Orbán Viktor 1989-es beszédére – melyben az akkori rendszerrel szállt szembe – utalva úgy fogalmazott, hogy ez indította el a szabadságért és demokráciáért folytatott békés harcot, nemcsak Magyarországon, hanem Kelet Európában is.
Milován Sándor, a Kárpátalajai Magyar Kulturális Szövetség elnöke bebörtönzéséről, majd a határon túli magyarok helyzetéről beszélt. Milován szerint nincs magyarázat és mentség arra, ami 16 éve a határon túli magyarsággal történik.
A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó Kárpáti György is szónokolt a párt nagygyűlésén, és megosztotta emlékeit a tömeggel az 1956-os melbourne-i olimpiáról, ahol a szovjetekkel mérkőztek meg a döntőben.
Utalt arra, hogy csalással és erőszakkal próbálta az ellenfél megszerezni az olimpiai győzelmet, majd párhuzamba állítva a Gyurcsány-kormány választások előtti magatartásával úgy fogalmazott: „Csalni és hazudni rossz dolog” és így nem lehet győzelmet szerezni.
A történet ismert: vasárnap este a Király utcai KFC biztonsági őre megverte az Index újságíróját. Szabó Zoltánt nem újságírói minőségében ütlegelték, hanem vendégként.
Az volt a bűne, hogy kérte a panaszkönyvet, ám az üzletben ilyen nem volt, (vagy nem akarták odaadni), ezért egy fehér papírlapot adtak neki, hogy arra írja le a panaszát. Ezt a lehetőséget a vendég nem fogadta el, mire a biztonsági őr kidobta az üzletből.
Az újságíró visszament, és közölte, hogy nehezményezi az eljárást, amelyet egyébként a gyorsétterem műszakvezetője sem kifogásolt. A biztonséági őr erre összeverte az újságírót.
Az esetről felvétel készült, és
a KFC-t üzemeltető cég vezetője példás gyorsasággal lépett:
néhány óra elteltével bocsánatot kért a megvert vendégtől, közölte, hogy a biztonsági őrt kirúgták, a műszakvezetőt pedig a vizsgálatok végeztéig felmentették a munkavégzés alól.
Az újságíró félmillió forint kártérítést kért, amelyet egy alapítványnak kíván átutalni. Ezt az összeget is kifizetik.
Az ügy tehát elintéződött, mondhatjuk, hogy a cég felső vezetői korrekten jártak el.
Nem is ezzel van gond, hanem a biztonsági őrökkel, illetve azon cégekkel, akik ezeket az embereket foglalkoztatják. Hallottunk már más eseteket is, amikor a biztonsági őrök – mondjuk így – nem megfelelő viselkedést tanúsítottak a vendégekkel szemben.
Nem gondoljuk, hogy egy biztonsági őrnek pszichológusi végzettséggel kellene rendelkeznie, az viszont biztos, hogy bizonyos emberi minimumoknak meg kellene felelniük.
Talán oktatni is kellene őket a váratlan helyzetek kezelésére és megoldására.
Nyilván vannak olyan cégek, ahol megválogatják, hogy kiket alkalmaznak, mint ahogy akadnak olyanok is, akiknek az is elegendő, ha az illetőnek félelmetes külseje van, combvastagságú bicepsze, és előbb üt, azután gondolkodik.
A KFC most leckét kapott, és úgy tűnik, tanulnak belőle. Nem csak a biztonsági őrt rúgták ki, de a tüzetesebb vizsgálat után arról is döntenek, hogy a brutális munkatársat alkalmazó céggel együttműködnek-e a továbbiakban.
Tokody Marcell Gergely, a Jobbik fővárosi képviselőj közleményben szólította meg Tarlós István főpolgármestert. A szöveg apropóját az adja, hogy a főpolgármester szerdára rendkívüli közgyűlést hívott össze, melynek egyetlen napirendi pontja a Római-parti gát ügye. Hogy konkrétan miről lenne szó, azt még a közgyűlés képviselőinek sem árulták el.
Tisztelt Főpolgármester Úr!
Ön a holnapi napra rendkívüli közgyűlést hívott össze reggel 8 órára, ahol a köznyelvben csak római-parti mobilgátként ismert, Csillaghegyi-öblözetben kialakítandó árvízvédelmi létesítménnyel kapcsolatosan kellene döntést hozni. Hogy pontosan miről is kellene felelősségteljesen dönteni, azt még most sem tudjuk, pedig már 24 óra sincs hátra az ülés kezdetéig.
Az SZMSZ előírása szerint még a rendkívüli ülés esetén is legalább 3 munkanappal az ülés előtt kézbesíteni kell az anyagokat. Önök ismételten semmibe veszik azt a jogszabályt, amit saját maguk hoztak.
Áprilisban szót emeltem amiatt, hogy akkor 48 óra sem telt el a hasonló témájú közgyűlési dokumentumok rendelkezésre bocsátása és az ülés kezdete előtt. Most a rendelkezésre álló idő még rövidebb. Önök ennyire cinikusak, ennyire felelőtlenek, vagy esetleg mindkettő egyszerre?
Ön és a bandája hetedik éve ülnek a budapestiek nyakán. Hét évük volt rá, hogy az árvízvédelem lehetséges technikai-műszaki megoldásairól, a szóba jöhető nyomvonalakról átfogó összehasonlító tanulmányokat készíttessenek, szakmai egyeztetéseket folytassanak, amelyek alapján meg lehetett volna találni a lehető legjobb megoldást, majd ezek tükrében a lakosság tisztességes tájékoztatást kaphatott volna, mára pedig talán már meg is épülhetett a volna a védmű. Önök erre képtelenek voltak, csak az erőből politizáláshoz értenek és a titkolózáshoz.
Vajon miért titkolóznak? Miért nem tudhatjuk sem mi, képviselők, sem pedig a közvélemény, hogy mit főztek ki a fideszes boszorkánykonyhában?
Önök ennyire sunyik vagy ennyire gyávák?
Talán a legutóbb Bús Balázs által hirtelen bedobottra szeretnék gyorsan módosítani a mobilgát nyomvonalának tervét? Csak nem ily fondorlattal akarnak megakadályozni egy esetleges népszavazást az ügyben?
Már itt is van a lapszemle. átnéztük az országos napilapokat, és most Ön is elolvashatja, amit mi olvastunk.
Népszava: Závecz Tibor szerit elfáradás fenyegeti a Fideszt
A kormánypárt pánikolhat, hiszen szavazói közül most jóval kevesebben mennének el szavazni, mint négy évvel ezelőtt – nyilatkozta a Népszavának a ZRI Závecz Research ügyvezető igazgatója.
Závecz elmondja a lapnak, hogy előkereste a négy évvel ezelőtti adatokat: a fideszes szimpatizánsok kétharmada akkor biztosra mondta, hogy elmegy szavazni. Az arány most mindössze 52 százalék. A „toronymagas vezetés” éppen ezért megtévesztő lehet. A Fidesz letett arról, hogy megnyerjen új szavazókat – erre most aligha lenne esélye –, de a régieket szeretné egyben tartani. Nekik szólnak a Soros-elleni kampányok is, amelyek nem többek politikai marketingfogásnál.
Magyar Idők: Sokmilliós támogatás a rendőrségnek
Csaknem 102 millió forinttal támogatja idén a miskolci önkormányzat a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrséget, ebből 65 millió forintot a közterületi túlszolgálatra fordítanak – olvasható a Magyar Időkben. A rendőrség helyben a miskolci önkormányzati rendészettel vegyes járőrrendszert alakított ki és működtet, amivel megkétszerezték a járőrök számát a városban. Az önkormányzat évek óta több parkolóbérletet vásárol a rendőrségnek, emellett tavaly és idén is beszereztek egy-egy terepjárót a helyi kapitányságnak. A város ebben az évben több mint egymilliárd forintot szán közrendvédelmi feladatokra.
A debreceni önkormányzat szintén évek óta jó kapcsolatot ápol a Hajdú-Bihar megyei és a debreceni rendőrséggel. Az együttműködésben az önkormányzat évi tízmillió forinttal támogatja a városi térfigyelő kamerák üzemeltetését. Emellett a közgyűlés tavaly úgy döntött, hogy 44 önkormányzati lakást biztosít a megyei rendőrségnek, amelyet a munkatársaik kedvezményes bérleti díjért vehetnek igénybe. A város a rendőrség napján évente két rendőrt tüntet ki, akik százezer forintot kapnak.
Magyar Hírlap: Már jövőre érzékelhetők lesznek a budai egészségügyi fejlesztések
Varga Mihály (aki a II. és III. kerület országgyűlési képviselője) köszönetet mondott a magyar gazdaság szereplőinek, hogy munkájuk révén Budapest és környékének egészségügyi fejlesztésére is tud fordítani a kormány. Hangsúlyozta: Budapest és Pest megye mintegy négymillió embert lát el, ők megújult intézményekben gyógyulhatnak majd.
Az Egészséges Budapest program keretében a kormány a következő tíz évben több jelentős fejlesztést valósít meg, a fővárosi és agglomerációs kórházakat, valamint szakrendelőket kívánja megújítani annak érdekében, hogy minél gyorsabban, könnyebben lehessen egészségügyi szolgáltatásokhoz hozzájutni. Bővebben itt
Magyar Nemzet: Kudarcba fulladt a tervezett elszámoltatás
Úgy tűnik, végleg csődöt mondott a Fidesz által a 2010-es választási kampányban meghirdetett elszámoltatás, ugyanis két újabb emblematikus ügy végére került pont, méghozzá felelősségre vonás nélkül.
A Magyar Nemzet értesülései szerint maratoni eljárásnak vetett véget néhány hónapja a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), csaknem hét év nyomozás után megszüntették a sanghaji világkiállítás kétes kifizetései miatt indult nyomozást. A hivatali visszaélés gyanúja miatt 2010-ben megkezdett eljárás végén a rendőrök arra jutottak, hogy nem volt megállapítható a bűncselekmény elkövetése, ráadásul az ügymenet folytatásától sem várható eredmény.
Figyelemre méltó, hogy kudarcba fulladt egy másik üggyel kapcsolatos nyomozás is: a Központi Nyomozó Főügyészség ugyanis arról tájékoztatta a lapot, hogy augusztus közepén megszüntették a nyomozást a VII. kerületi ingatlaneladásokkal kapcsolatban is. Az ügyben Vattamány Zsolt erzsébetvárosi polgármester – akkor még csak fideszes frakcióvezetőként – tett feljelentést 2010-ben, mert állítása szerint több százmilliós kár érte a kerületet három ingatlan eladása, illetve apportálása miatt.
Orbán Viktor keddi brüsszeli elutazása előtt megszavazza a Parlament a Lex CEU módosítását, amit a miniszterelnök maga kért kormányzati érdekre hivatkozva. Mint a FüHü is beszámolt róla a módosítás értelmében a törvényben szereplő határidőt egyéves haladékkal, 2019. január elsejére változtatják.
A módosítás tényét ugyan Trócsányi László igazságügyi miniszter jelentette be pénteken, ám az ATV információja szerint Orbán Viktor volt az, aki Kövér Lászlóhoz intézett indítványában azt kérte, hogy egy nap alatt tárgyalja meg és szavazzon is az Országgyűlés a „Lex CEU” módosításáról.
Az atv.hu pénteki információját most megerősítették, és így még Orbán brüsszeli utazása előtt megszavazza a parlament a „Soros-egyetem” számára tett „gesztust”.
Ahhoz, hogy a Parlament egy nap alatt el is fogadja a felsőoktatási törvény módosítását, elég a parlament feles többségének a támogatása.
A CEU nem elégedett
Ahogy megírtuk, az egyetem szerint diszkrimináció a határidő meghosszabbítása és az, hogy magyar állam nem írta alá a szerződést New York állammal. A CEU fennmaradását biztosító megállapodás New York állam és a magyar kormányzat között készen áll az aláírásra – írták. A helyzet megoldása az egyetem szerint a kormányzat kezében van: egyszerűen aláírhatja az általa letárgyalt megállapodást.
A tervezett megállapodással összhangban a CEU egyetértési megállapodást kötött a Bard College-dzsal, hogy oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. Már el is indítottak egy, a New York Állam Oktatási Hivatalánál bejegyzés alatt álló programot, ami heteken belül megkezdheti működését.
„Így tehát nincs akadálya egy olyan megállapodásnak, amely végleg rendezné a kialakult helyzet”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
