A fővárosi kormányhivatal Fideszes kormánymegbízottjának szakvéleménye szerint nem írható ki az erzsébetvárosi Fidesz-frakció által benyújtott, s a helyi választási bizottság által jóváhagyott népszavazás a szórakozóhelyek nyitvatartásának korlátozásáról – állítja a Demokratikus Koalíció.
A DK közleménye arra hivatkozik, hogy egy 2013-as törvény kivette az önkormányzat hatásköréből a szórakozóhelyek nyitvatartásának a szabályozását. A kormány 2011-ben a társasházakat, két évvel később pedig az önkormányzatot fosztotta meg a szórakozóhelyekkel kapcsolatos döntési jogköröktől.
„Ha a jegyző és a jogvégzett alpolgármester erről nem tudott, akkor alkalmatlanok, ha tudtak róla, akkor tudatosan akadályozták, hogy a „bulinegyedként” emlegetett Belső-Erzsébetváros problémáinak kezeléséről népszavazás dönthessen”
– szögezi le az Oláh Lajos Országgyűlési képviselő által jegyzett DK-közlemény.
A Demokratikus Koalíció szerint olyan szabályozásra van szükség, amely a szórakozóhelyek turisztikai vonzerejének csökkentése nélkül újra élhetővé teszi a környéket Belső-Erzsébetváros polgárai számára. Ennek költségeit nem lehet a kerületre hárítani, miközben a bulinegyed adóbevételei a központi kasszát gyarapítják, ám a kormány elzárkózott kezdeményezésük elől, hogy e célra több pénzt juttasson vissza a kerületnek.
„Sürgetjük, hogy a jegyző éljen jogkörével és a szabályszegő vendéglátóhelyeket zárassa be, a rendőrség pedig a vendégek körében szerezzen érvényt a rendelkezéseknek”
– szögezi le a közlemény.
Mint a FüHü korábban beszámolt róla, volt olyan elképzelés – ezt a DK és a szocialista frakció támogatták – hogy a szórakozóhelyek csak éjfélig tarthassanak nyitva, ám a javaslat nem kapta meg a többségi támogatást. (A Fidesz képviselői ellene szavaztak.)
Moldován László LMP-s képviselő pedig beadott egy népszavazási kérdést, ám utóbb azt visszavonta, és ezzel egyidejűleg hét fideszes képviselő – előzetes egyeztetés nélkül – helyi népszavazást kezdeményezett.
Elkeserítő képet fest a magyarok befolyásolhatóságáról a Publicus Intézet által a Vasárnapi Hírek megbízásából készített legfrissebb felmérés a menekültekkel kapcsolatos érzelmekről, gondolatokról. Hat az orbáni propaganda – derül ki feketén-fehéren a kapott válaszokból.
Az október 11–17. között, 1002 fős reprezentatív telefonos felmérés eredménye szerint a magyarok nagyon félnek, miközben személyesen nem igazán tartják érintettnek magukat és az országot a menekültkérdésben. A lakosság 76 százaléka szerint ugyanis Magyarország számára fontos probléma a menekültkérdés, ám 62 százalékát személyesen nem is érinti, s 53 százalék nem hiszi, hogy a következő fél évben nagyobb számban érkeznének hozzánk menekültek. Ennek ellenére 49 százalék tervezi, hogy visszaküldi a nemzeti konzultációs kérdőívet.
A válaszadóknak egyébként csak a 29 százalék állítja, hogy az elmúlt egy évben személyesen találkozott menekültekkel.
Igencsak meglepő, hogy a kormányváltást akaróknak is csak a 61 százaléka (ez mintegy 3,25 millió ember) tartja figyelemelterelésnek a Soros-kampányt, s 17 százaléka (körülbelül 906 ezer fő) egyenesen fél, hogy az amerikai üzletember tömeges betelepedést menedzsel, illetve a hatalomcserét szorgalmazók 22 százaléka (hozzávetőleg 1,173 millió választó) nem tudja vagy nem mondja, mit gondol Sorosról – olvasható a Vasárnapi Hírek számára készült felmérésben.
Ami viszont pozitív – s félő, hogy a kormány ezen még fog „dolgozni” a választásokig hátralévő időben:
„82% elfogadhatatlannak tartja az őcsényi lakosok agresszivitását
Nem váratlan a mostani eredmény
A Publicus nem is annyira régen – augusztus 15. és 22. között, szintén 1000 fő megkérdezésével – készített reprezentatív közvéleménykutatást a menekültekkel kapcsolatos attitűdökről. A kapott válaszokat akkor összehasonlították az egy évvel korábbi felmérés eredményeivel – látszik, hat a folyamatos propaganda, az agymosás.
Az MSZP és Tarjányiék által később megnevezendő miniszterelnök-jelölt egy és ugyanaz a személy. Független és köztiszteletben álló – tudta meg a Független Hírügynökség.
A Független Hírügynökség információi szerint egyeztetések zajlottak egyelőre csak a Magyar Szocialista Párt és Tarjányi Péter vezette Magyar Progresszív Mozgalom között a Botka utáni új közös miniszterelnök-jelöltről. Párton kívüli, független, köztiszteletben álló személyről van szó – számolt be forrásunk.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy a fejében már megvan az a makulátlan, de mégis ismert miniszterelnök-jelölt, aki pártokon felül állva képes lesz megteremteni az integrációt, amelyre e pillanatban a hat demokratikus ellenzéki pártból csak négy nyitott.
Hasonlóképpen nyilatkozott a Független Hírügynökségnek Bodnár Zoltán, aki szerint Botka László távozása után újult erővel keresik azt a párton kívüli civil jelöltet, akinek a személye elfogadható az összes demokratikus ellenzéki párt és a jelentős civil szervezetek számára. Az MNB volt alelnöke csak sejtelmesen mosolygott a FüHü faggatózására, annyit azonban elárult, hogy „előbb vagy utóbb” meglesz ez a személy. „A demokratikusnak mondható ellenzéki pártok értik és át is érzik a saját történelmi felelősségüket, s azt tartják céljuknak, hogy 2018-ban le lehessen váltani az orbáni rendszert” – válaszolta arra a felvetésünkre, hogy ma nem látszik, hogy az ide sorolható pártok rávehetők lennének egy közös jelölt támogatására.
A FüHü arról is tudomást szerzett, hogy tekintettel a soron következő nemzeti ünnepre és a halottjainkra való megemlékezésekre az új jelölt nevével a szervezők csak novemberben lépnek a nyilvánosság elé.
Polgármestert választanak ma a Békés megyei Medgyesbodzáson. A tisztségért heten indulnak. Az időközi önkormányzati választást azért kellett kiírni, mert július 21-ei hatállyal lemondott a települést addig vezető független polgármester.
A tisztségért hatan függetlenként indulnak, egy jelölt pedig a Magyar Munkáspárt színeiben. A választói névjegyzékben csaknem kilencszázan szerepelnek – írja az MTI.
Ma az Orsolyák ünneplik a névnapjukat. Az idén némileg kellemetlenebb, bár még mindig langyos őszies idő lesz, 20 fok körüli maximális hőmérséklettel. Változóan felhős és igen ködös időre számíthatunk, de továbbra is csapadék nélkül. Lássuk, miről írnak a mai újságok! Igyekeztünk nem csak az 56-os témájú írásokból válogatni.
Népszava – Donáth László: nem vagyok hajlandó képmutatásban élni
Donáth Lászlóval közöl nagyinterjút a Népszava. Az evangélikus lelkész nem hajlandó képmutatásban élni és nem bocsájt meg semmit, s szerinte nincs szükség konszenzusra ’56-ról. A kormány menekültellenes kampányát és egyes egyházfők viselkedését a magyar társadalom tömegeinek elaljasítása miatt tartja súlyosnak.
Tagadja, hogy a mai Magyarország hasonlítana az ötvenes évek Magyarországára, de azt azért leszögezi, hogy
a hatalom ma gonosz, elvetemült, ember- és istenellenes.
Kemény szavakkal elítéli a civilek kitiltását a börtönökből, a börtönrádió megszűntetését, ez szerinte a kereszténység botránya. Nem az ateistáké, nem a baloldaliaké, nem a jobboldaliaké.
A magyar kormány menekültellenes propagandájával kapcsolatban Donáth László a többi között elismeri, hogy az Uniónak már a kétezres évek elején fel kellett volna készülnie erre a problémára. Így könnyen lehetett Magyarországon 2015 tavasza óta kampányolni a kockázatokat emlegetve. Mintha valóságos szörnyűség történne. Pedig még akkor sem történt szörnyűség, amikor ki kellett menni a Keleti pályaudvarra, a szegedi pályaudvarra vagy az M1-es útra segíteni.
A sátáni része a történetnek: a soha ki nem mondott szándék a magyar társadalom tömegének elaljasítása.
Sátáni indulattömeg potenciális hordozójává tették azt az átlag magyart, akire hat a propaganda. Ennek semmi köze a menekültekhez, olyan mérvű társadalmat romboló, embert károsító, lelket gyilkoló a hatása, hogy meg sem tudjuk becsülni, hogy a későbbiek folytán mennyi pénzt, energiát, időt fog igényelni feldolgozása, jóvátétele, gyógyítása. Ha holnapután ez a kormányzat eltűnne, mindez akkor is itt marad, és ez sokkal súlyosabb, mint bármi, amit összeraboltak, elkövettek.
Magyar Nemzet – Jeszenszky Géza: Biztos, hogy nincs Soros-terv
Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere a Magyar Nemzetnek adott interjújában a többi között kifejti, hogy miért nem bevándorláspárti, miért tartja a nemzeti konzultációt és a Soros György elleni propagandát tragikomikusnak azután, hogy a letelepedési kötvények révén szerinte bűnözőket is beenged az ország az Európai Unióba. Az agresszív diplomácia hátrányairól is beszélt.
Hogy van-e Soros-terv, és vajon visszaküldi-e a nemzeti konzultációs kérdőívet – kérdezte a lap, mire a válasz az volt, hogy nem. Ugyanis szégyenteljesnek tartja, hogy ennyire lenézik a magyar választók intelligenciáját.
„Biztos, hogy nincs Soros-terv. Soros Györgynek vannak változó elgondolásai, de azok az állítások, amiket a szájába adnak, hazugságok”
– szögezte le. Aki ezeket a rémmeséket elhiszi, az megtévesztés áldozata lesz, de annyira átlátszók a szövegek, hogy azon csak sírni vagy nevetni lehet.
Nem kedveli Sorost, aki 1990 előtt sok jó ügyet és személyt támogatott, utána viszont kemény, sokszor unfair ellenfele volt az Antall-kormánynak. Sok mindenben, például a bevándorlás ügyében eltér a véleményük, de ettől még tragikomikusnak tartja, hogy már másodszor teleplakátolják vele az országot – mondja Jeszenszky.
Magyar Idők – Schmidt Mária: Beszéljünk többet az ellenállókról is!
Ha 56 és kormánylap, akkor interjú Schmidt Máriával. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint nem beszéltünk még eleget azokról a hősökről, akik az 1945 és 1956 közötti ellenállási mozgalmakban vettek részt. Ennél sokkal fájóbb számára, hogy a forradalom és szabadságharc utáni megtorlásban főszerepet játszók számonkérése a rendszerváltás után nem történt meg.
Az ’56-os menekültek kapcsán terítékre került a migránskérdés is, amiről kifejtette, hogy szemben a migránsokkal, az 56-os menekültek integrálódni akartak. A 200 ezer magyar menekültet azért fogadták be – fejtette ki –, mert a Nyugatnak lelkiismeret-furdalása volt, hiszen korábban azt hangoztatták, hogy a szabadságért harcolókat nem hagyják magukra, aztán mégis magunkra hagytak minket. Nem a politikai döntéshozóknak volt rossz a lelkiismeretük, hanem az egyszerű embereknek. Ők segítettek, ők akartak valamit jóvátenni. Ezek a magyarok a teljesítményükkel meghálálták azt a vendégszeretetet, amelyben részesültek, és hamar integrálódtak.
„Amivel most szembenállunk, az más: ez egy népvándorlási hullám, amelynek tagjai úgy akarnak jobb életet élni, hogy ahhoz nem akarnak hozzájárulni.”
Ez óriási különbség! Nem akarnak integrálódni, nem akarják a mi törvényeinket, szabályainkat, kultúránkat átvenni, nem tudnak és nem akarnak dolgozni. Abból a jólétből akarnak részesülni, amelyhez nem akarnak hozzátenni.
Orbán Viktor a dublini rendszer módosítása miatt azt mondta, az Európai Parlament megkezdte a „Soros-terv” végrehajtását; közben az MSZP elnöke már tudni véli, hogy ki lesz a következő miniszterelnök-jelöltjük; Kuncze Gábort ez nem nagyon izgathatja, mert azt mondta: a Fidesz akár kétharmaddal is nyerhet; „az eredmény egy nagy magyar mutyi lett” – ezt már Holoda Attila energetikai szekember mondta a Független Hírügynökségnek; karácsony előtt viszont nemigen lesz szociális tűzifa.
Orbán megsorosozta az EU parlamentet
Nem túlzás azt mondani, hogy az Európai Parlament megkezdte a „Soros-terv” végrehajtását a képviselőtestület belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottsága (LIBE) által a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini rendelet módosításáról elfogadott jelentéssel – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozója után.
„Nem kevesebb van a puskacsőben, mint az a golyóbis, amely szerint ezentúl létrejönne Európában egy állandó, kötelező és felső határ nélküli szétosztási mechanizmus, vagyis egy kötelező betelepítési kvóta” – fogalmazott Orbán Viktor.
Molnár Gyula már tudja kit akar miniszterelnök-jelöltnek
MTI Fotó: Mohai Balázs
Molnár Gyula azt ígéri és vállalja, hogy most már kézbe veszi a párt irányítását. A fejében már megvan az a makulátlan, de mégis ismert miniszterelnök-jelölt, aki pártokon felül állva képes lesz megteremteni az integrációt, amelyre e pillanatban a hat demokratikus ellenzéki pártból csak négy nyitott. Az MSZP hajlandó elmenni akár egy bizonyos mértékű önfeladásig is, hogy egységesen vágjanak neki a választásoknak, mert csak így lehet megszorítani, vagy leváltani a Fideszt. Az MSZP elnökének volt vitája Botka Lászlóval, az utolsó hónapban már nyilvánvaló, hogy járhatatlan útra tévedt, mint ahogy maga a párt is. Azt mondja: véget vet a nyilvánosság előtti konfliktusoknak, és november végéig megnevezi a miniszterelnök-jelöltet, valamint az egyéni indulókat is. Azt állítja: a választók megbüntetik azokat, akik nem tesznek meg mindent az Orbán-kormány leváltásáért. Azt is állítja, hogy bár az emberek fejében Orbán Viktor nem diktátor, de ettől még ma Magyarországon diktatúra van.
Kuncze: Kétharmaddal is nyerhet a Fidesz
MTI Fotó: Marjai János
Kuncze Gábor, a Bibó Társaság elnöke a társaság által szervezett nyilvános vitán elmondta, hogy egyre intenzívebb lesz a választási kampány, az összefogás viszont csak későn, január-februárban várható. A nagy összefogást kizártnak tartja, mivel az LMP és a Momentum külön akar indulni. Kuncze szerint az LMP várhatóan bejut a Parlamentbe, azonban a Momentum nem fog bekerülni, elmorzsolódik. Külön kiemelte azt is, hogy a sok kicsi, külön induló párt a szavazatok tíz százalékát is elviheti, így várhatóan 2018-ban ismét simán nyer a Fidesz, akár kétharmaddal is. Az ellenzéki pártok ugyan kidolgoztak egy választási törvénytervezetet, de Kuncze szerint ezzel a struktúrával is a Fidesz nyerne.
A nagyobbik kormánypártról azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek csak a hatalom megtartása számít.
Az eredmény ismét egy nagy magyar mutyi lett
„Hol lesz akkor Magyarország energiafüggetlenedése-energiafüggetlensége, ha Paks-1 üzemelésével párhuzamosan elkezd termelni Paks-2, s ezzel a magyar villamosenergia-termelés mintegy 70 százalékát az orosz fűtőanyag-ellátáson alapuló atomenergia biztosítja majd?” – teszi fel a kérdést Holoda Attila.
Fotó: Sorok Péter
A második Orbán-kormány energiaipari helyettes államtitkára, az Aurora Energy Kft. ügyvezetője. Szerinte egy szerződést bármikor fel lehet mondani, és egy helyesen gondolkozó menedzsernek fel is kell, amíg a számítások azt mutatják, hogy a jövőben elszenvedett működési veszteség mértéke még mindig nagyobb, mint amennyibe – még kártérítéssel együtt is – a leállítás kerül. A FüHü-nek adott interjújában az energiaipari szakember keményen fogalmaz, amikor leszögezi: a 2014-es Orbán-Putyin mutyi nem csak szakmailag volt ostoba és idő előtti döntés, van például olyan társadalmi hozadéka is, amelyről senki sem szokott beszélni.
Karácsony előtt nemigen lesz szociális tűzifa
Országos tűzifahiány van, de a szociális támogatásra szánt kontingens rendelkezésre áll, ám lehetséges, hogy csak karácsonyra fogják megkapni az érintettek – mondta a fuhu.hu-nak a TÖOSZ elnöke. Schmidt Jenő szerint az egész rendszer rossz. A piaci alapú tűzifa ára közben az egekben, az import is késik. A becslések szerint 500-800 ezer olyan háztartás lehet, amelyben tudnak vagy szoktak fával fűteni.
Ünnepről kellene szólniuk ezeknek a beszámolóknak, a régiek dicsőséges tetteiről. Hazaszeretetről, hősiességről, szabadságról, demokráciáról. Aki elolvassa a most következőket, ennek nyomát sem találja az egykori tudósításokban. Helyette: rendőrség, tüntetők, sebesültek. Vér, letartóztatás, vízágyú. 2006. október 23-án, a késő esti órákban járunk.
Sorozatunkból, amely nagyrészt a Független Hírügynökség egykori tudósításain alapul, már csak két rész van hátra. A FüHü eredeti, szó szerinti szövegeit ezúttal is dőlt betűkkel közöljük.
Halasztott ünneplés
Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere megdöbbenését fejezte ki az atrocitások és rendőri túlkapások miatt. Szerinte a zavargások egyértelműen azért robbantak ki, mert a rendőrség hajnalban kiürítette a Kossuth teret, és ezzel felrúgta a tüntetők és az egyenruhások között kialakult egyezséget. Rogán szerint egyértelműen a rendőrség túlkapásai miatt van annyi civil sérült. A politikus elmondta még, hogy tudomásuk van olyan esetről, hogy egy Madách téri házhoz a tűzoltókat kellett kihívni, egy becsapódott rendőrségi gránát miatt.
Nem kapott teljes körű tájékoztatást Rogán Antal a Fővárosi Védelmi Bizottság rendkívüli ülésén a Rendőrségtől arról, hogy pontosan milyen fegyvereket vetnek be a rendőrök – jelentette be Rogán Antal a Fidesz V. kerületi polgármestere sajtóközleményben. A politikus tiltakozik, és megdöbbenését fejezte ki a kialakult helyzettel kapcsolatban. Rogán szerint a történésekért egyértelműen a rendőrség a felelős, mivel hete óta már normalizálódott a helyzet, amit a rendőrség a Kossuth tér hétfő hajnali kiürítésével felmondott.
Rogán Antal saját hatáskörében az V. kerületi Önkormányzat ünnepségeit későbbi időpontra halasztotta. Az emberek biztonsága érdekében Rogán kéri a Rendőrséget, hogy azonnal függessze fel a fegyverhasználatot, továbbá felszólítja a Rendőrséget, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz a tüntetők képviselőivel. . A polgármester a Szent István téri mélygarázs korlátlan használatát biztosítja a környék lakói részére a jelentősebb károk elkerülése miatt. A belváros lakóit nyugalomra szólítja fel Rogán és bejelentette, hogy az Önkormányzat rendkívüli ügyeletet tart és várja az állampolgárok bejelentéseit és kérdéseit.
Csatatér lett a Blaha Lujza tér és az Erzsébet híd
Este 11 óra előtt rendőri erősítést küldtek a Blaha Lujza térre, ahol akkor már másfél órája küzdöttek a rendőrök a tüntetőkkel, de eddig nem sikerül feloszlatni a tömeget.
A rendőrök gyakorlatilag folyamatosan lövik a könnygázt a tömegbe, a tüntetők egy csoportja pedig az ottani nagyáruházról levett díszburkolattal dobálták meg a rendőröket.
Egy méteres barikádot emeltek a tüntetők az Erzsébet híd lábánál gerendákból és építési törmelékekből. A rendőrség nem sokkal ezelőtt megindult körbezárt tömeg felé és közben folyamatosan lövik a könnygázt, elvétve gumilövedéket. A tüntetők kövekkel, néhányan molotov koktéllal válaszolnak a rendőrségi támadásra. A tüntetők 1000-1500-an lehetnek..
Az Erzsébet hidat gyakorlatilag elfoglalták a tüntetők, a híd járhatatlan. A tüntetők az útjukba kerülő civil járművekben is károkat okoztak. A rendőrség jelenleg két irányba próbálja terelni a tömeget.
Próbálja szétválasztani a tüntetőket a rendőrség.
Egy részüket a Múzeum körúton – azon az úton, ami az Astoriát köti össze a Kálvin térrel – szorítják a Kálvin tér irányába. Pontosabban rendőrsorfal áll az Astoria utáni szakaszon, így a tüntetők másfelé nem haladhatnak. Egyelőre azonban megálltak és kiabálással provokálják a rendőröket. A Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója azt jelentette, hogy háromnegyed 9 után valamivel lassan megindultak a rendőrök és néhány könnygázgránátot is bevetettek.
A tüntetők másik részét a Rákóczi úton -ez az út köti össze az Erzsébet hidat, az Astoriát és a Blaha Lujza teret- szorítják részben a híd, részben a Blaha Lujza tér irányába, ugyanazzal a technikával: lezárták az Astoriánál lévő útszakaszokat, így az emberek csak a híd, illetve a tér felé haladhatnak.
Este 11 óra: egyre több sérült
A legfrissebb információk szerint 55-re nőtt az éjszakai összecsapások sérültjeinek száma. Húsz embert szállítottak az ügyeletes Honvéd Kórházba és a Péterfy Sándor utcai kórházba. Legalább négy ember életveszélyes állapotban van, erősítette meg a Független Hírügynökség értesülését Győrfy Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.
Úgy tudjuk, a súlyos sérülteket a Honvéd Kórházban ápolják. Egyikük szemét lőtték meg gumilövedékkel: a lövedék behatolt a szemüregébe, és gyakorlatilag megvakította a férfit. Egy másik tüntető mellkasába fúródott egy gumilövedék.
Időközben feloszlatták a tömeget a Balaha Lujza téren. A rendőrök könnygázzal és gumibotokkal szorították ki a tömeget a tér túloldalára a Rákóczi út Keleti pályaudvarhoz közeli részébe, illetve mellékutcákba, miután a tüntetők már az épületeket megbontva szereztek köveket, amivel a rendőröket támadták.
15 motoros érkezett az Erzsébet hídi tüntetőkhöz. A budai oldal felől jutottak fel a hídra.
A rendőrök körülbelül 20 perce nem támadják a tömeget, a tüntetők által épített barikádtól körülbelül 100 méterre állnak, nem lőnek sem könnygázt, sem gumilövedéket.
Nem sokkal éjfél után összetűzésbe keveredett a rendőrökkel egy francia forgatócsoport hétfőn a Kossuth téren.
A Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy a külföldi riporterekből álló csoport kora délelőtt a téren kívánt forgatni, ám a rendőrök megkérték őket arra, hogy távozzanak. Az október 23-i, Kossuth téren megrendezett állami ünnepségekről csak előzetesen kiadott engedély birtokában közvetíthetett a sajtó, ám a francia csoport nem rendelkezett forgatási engedéllyel.Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője arról tájékoztatott, hogy a csoport egyik tagja összeszólalkozott az intézkedő rendőrökkel, egyiküknek a tomfáját is elkapta. A riportert a rendőrök előállították, néhány órával később ügyészi megrovást kapott majd kiengedték.
Belga sajtóvisszhang
A flamand De Standaard és a francia nyelvű, de belga Le Soir (lö szoár) is ír a hétfői, budapesti zavargásokról: a lapok a rendőrségi akciókról illetve a Fidesz nagygyűléséről számolnak be.
A De Standaard „A magyar megemlékezés kisiklott” címmel közöl cikket, elsősorban az utcai zavargásokról. A tudósító szemtanúja volt, amikor egy tüntetőt nyolc rendőr ütlegelt, majd a segítségére siető orvos is kapott egyet. De mindez akkor történt – jegyzi meg a tudósító, amikor a külföldi vendégek már útban voltak hazafelé. A cikk írója szerint a rendőrség bosszúra éhezik az öthéttel ezelőtti események miatt, amikor meghátráltak a Magyar Televízió székházának elfoglalásakor. A tudósító megjegyzi, hogy mindenki két demonstrációra volt felkészülve, a kormány és az ellenzék megemlékezésére, de senki sem akarta a néhány százfős csőcselék harmadik tüntetését. A lap szerint rendkívül nagy nyomás nehezedik Gyurcsányra, a kérdés, hogy a miniszterelnök meghajol-e néhány száz huligán követelése előtt. Az is kérdés, hogy a zajtkeltők követelései megegyeznek-e a milliókéval. Erre a kérdésre hétfő este nem lehetet választ kapni. Válságkezelés folyik Magyarországon – zárja cikkét a lap.
A francia nyelvű belga lapok egyelőre csak beszámolókra szorítkoznak, kommentár nélkül. A Le Soir a Fidesz demonstrációval indít, megemlítve, hogy Orbán Viktor ismét követelte a miniszterelnök távozását. A lap a jelenlévők számát „több mint tízezerre” becsülte. A zavargásokról azt emeli ki, hogy „szélsőjobboldaliak a budapesti nagy zsinagógához vonultak, ahol kárt tettek az épületben”.
Sérültek a Honvéd Kórházban, sátorbontás a Kossuth téren
Három súlyos, életveszélyes sérültet ápolnak a Honvéd Kórházban a hétfő éjszakai, budapesti zavargások után – tájékoztatta a Független Hírügynökséget dr. Zsíros Lajos, az intézmény főorvosa. A kórházba 39 embert szállítottak a mentők éjszaka, többségük zúzódásos sérüléseket szenvedett.
A betegek nagy részét éjszaka ellátták, jelenleg még 13 embert kezelnek az osztályokon. A főorvos tájékoztatása szerint hárman közülük súlyos, életveszélyes, ketten súlyos és nyolcan könnyű sérüléseket szenvedtek. Az életveszélyes sérülteket gumilövedékek találták el. A Honvéd Kórházban tíz rendőrt láttak el, kettőt közülük továbbra is könnygáz belégzése miatt kezelnek az intézményben.
Körülbelül 20-30 ember bontani kezdte a Kossuth téren a demonstrálók sátrait, illetve takarítja a területet. A Független Hírügynökség kérdésére a munkások nem árulták el, hogy milyen hivatalnak, vagy szervezetnek dolgoznak, és azt sem lehet tudni, hogy mi lesz a tüntetők személyes holmijaival.
A munkások módszeresen haladnak és a sátrakon kívül is mindent zsákokba gyűjtenek a rendőrségi kordonnal körülvett területen a Rákóczi szobor mellett.
„Nem kevesebb van a puskacsőben, mint az a golyóbis, amely szerint ezentúl létrejönne… egy kötelező betelepítési kvóta.”
Nem túlzás azt mondani, hogy az Európai Parlament megkezdte a „Soros-terv” végrehajtását a képviselőtestület belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottsága (LIBE) által a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini rendelet módosításáról elfogadott jelentéssel – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozója után.
„Nem kevesebb van a puskacsőben, mint az a golyóbis, amely szerint ezentúl létrejönne Európában egy állandó, kötelező és felső határ nélküli szétosztási mechanizmus, vagyis egy kötelező betelepítési kvóta” – fogalmazott Orbán Viktor.
A szakbizottsági jelentés negligálja azt a veszélyt, hogy kapcsolat áll fenn a migráció, illetve a terrorizmus és a közbiztonság romlása között, és el is venne jogköröket a tagállamoktól – tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán Viktor azt is kifejtette, hogy
fontos lenne felgyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat Montenegróval és Szerbiával,
hogy a két ország, de különösen az utóbbi minél hamarabb tagja lehessen az Európai Uniónak.
A kormányfő szerint ezzel a lépéssel az EU stabilizálná a helyzetét a balkáni térségben, mert „a Balkán nélkül nem lehet értelmezni Törökországot”.
Célzottan használják kommunikációs célokra a kutyák a mimikájukat, a különféle arckifejezések a kutya és az ember együttélésének evolúciós eredményei lehetnek – állapították meg brit kutatók.
A Scientific Reports című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány elkészítéséhez Juliane Kaminski, a Porthmouth-i Egyetem biológusa és csapata 24, különböző fajtájú családi kutyával dolgozott együtt.
Szinte minden gerinces állatnak vannak arckifejezései. Eddig elsősorban abból indultak ki a kutatók, hogy az állati mimika – függetlenül attól, hogy gyakran mennyire kifejező – az érzelmi állapot önkéntelen kifejeződése, nem tudatos kommunikációs próbálkozás. Csupán az emberszabásúaknál, például az orángutánoknál figyelték meg, hogy mimikájukat befolyásolta a közönség jelenléte. Kaminski és csapata azt vizsgálta, a kutyák mimikáját
befolyásolja-e az ember figyelme.
A nagyra nyílt szemű, felhúzott szemöldökű „bánatoskutya-nézés” célzott alkalmazása az ember és kutya együttélésének evolúciós eredménye lehet.
A vizsgálatok során négy különböző helyzettel szembesítették a kutyákat: jutalomfalattal a kezében és anélkül fordult feléjük egy-egy ember, valamint jutalomfalattal vagy anélkül fordított nekik hátat. Mind a négy helyzetben lefilmezték az állatok mimikáját.
Az eredmények szerint a kutyák lényegesen
több mimikai mozgást végeztek, ha az ember feléjük fordult.
A jutalomfalat meglepő módon semmilyen szerepet nem játszott ebben. „Kiindulhatunk tehát abból, hogy a kutyák arckifejezése a közönség figyelmétől függ, nem pedig attól, hogy az állat izgatott-e vagy nem” – fejtette ki Kaminski.
A kutatók következtetése szerint a mimika aktív kommunikációs eszköz, nem csak egyszerű érzelmi megnyilvánulás. Ugyanakkor a szakértők hangsúlyozzák, hogy a megfigyelések ellenére nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy a kutyák valóban
megértik a velük szemben álló egyén perspektíváját. Az is lehetséges, hogy csak tanult viselkedésről van szó.
Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban az iskolai tanagyag egyre inkább a hazafias és a vallási nevelés felé tendál, míg a különböző nézetek ütköztetése kevesebb hangsúlyt kap – írják.
A Deutsche Welle összeállításában szó van arról, hogy Magyarországon az iskolákban nemzetvédelmi programot javasolt Orbán Viktor miniszterelnök. Azt írják, hogy ennek következtében a magyar iskolában ismét úgy menetelhetnek majd a diákok, mint a kommunizmus idején.
Radó Péter oktatás kutató a lapnak azt mondta, hogy a magyar iskolák már ma is jobban hasonlítanak barakkokra, mint a nyugati értelemben vett tanítási intézményekre. Szerinte nemzeti és vallásos nevelés folyik, és ennek kapcsán kritizálta a szabad tankönyvválasztás visszaszorítását is.
Egy német oktatási kutató, Christiane Brandauer szerint ha
“egy nézetrendszert abszolút igazságként tüntetünk fel, akkor ez a fiatalok indoktrinációjához vezet.”
Brandauer kárhoztatja azt a gyakorlatot, melyet egyre inkább meg lehet figyelni a magyar, a lengyel és a török tankönyvekben: egyfajta nemzeti és vallásos ideológia mindent átfogó befolyását, amely akadályozza a modern világ megértését.
Harmadik osztályos diákok állnak sorban tankönyveikért a nyíregyházi Zelk Zoltán Általános Angol-Német Kéttannyelvû Iskolában MTI Fotó: Balázs Attila
Törökországban például az új iskolai tanagyagban kevésbé hangsúlyosan jelenik meg Darwin evolúciós elmélete, miközben a kreacionizmus a 80-as évek óta jelen van az oktatásban. Az evolúciós elmélet háttérbe szorítását azzal magyarázták, hogy túl bonyolult és ellentmondásos. A tanagyagban kevesebb szó van Kemal Atatürk modernizációs reformjairól, viszont annál több a török birodalom régi dicsőségéről és Mohamed próféta szigorú törvénykönyvéről. A kormány viszont ezt nem tartja aggályosnak, mert indoklásuk szerint sok országban sokféle oktatási modell működik, és a török oktatás most a korábbinál kevésbé követi a nyugati irányzatokat.
A múlt átértékelése a lengyel tankönyveken is érződik a DW szerint. A lengyeleket mint egységes nemzetet ábrázolják, melyet állandóan más elnyomó nemzetek fenyegetnek (németek, oroszok). Az orosz tankönyvekben pedig a sztálini elnyomás legrosszabb részeit kihagyják, és a diktatúrát az adott korban szükségesként jelenítik meg. Sztálin a nácikat legyőző hősként jelenik meg. Magyarországgal kapcsolatban azt emeli ki a cikk ebben a tekintetben, hogy kulturális homogénnek állítják be a történelemkönyvek, szembeállítva a volt gyarmattartó országokkal.
A lap azt is kiemeli, hogy egy új történelemkönyvben Orbán migránsokról szóló beszédét idézik.
Lengyelországban is bekerült a migrációs válság a tankönyvekbe: az egyik órán arról is tanulhatnak a diákok, hogy a bevándorlásnak jó és rossz hatásai vannak. Az Ukrajnából érkező keresztény munkavállalók például hasznosak munkaerőpiaci szempontból, de a más kultúrkörből érkezők konfliktusokat okozhatnak.
Jacek Staniszewski tanár és oktatás kutató szerint éppúgy indoktrináció folyik ma Lengyelországban, mint a kommunista időkben. A különbség csak annyi, hogy ma keresztény és nemzeti a hivatalos ideológia, amely meghatározza a tankönyvek tartalmát. Staniszewski abban bízik, ha a kommunistáknak nem sikerült az indoktriánció, akkor a mostani kormánynak sem sikerül majd.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Nem túlzás azt mondani, hogy az Európai Parlament megkezdte a „Soros-terv” végrehajtását a képviselőtestület belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottsága (LIBE) által a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini rendelet módosításáról elfogadott jelentéssel – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozója után.
