Elutasították Jávor Benedek feljelentését
A Fővárosi Főügyészség a feljelentést megvizsgálta és megállapította, hogy a feljelentésben foglaltak bűncselekmény gyanújának valószínűsítésére nem alkalmasak.
Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője a víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos közbeszerzések tárgyában tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. A Legfőbb Ügyészség a feljelentést a Fővárosi Főügyészségre továbbította.
A víziközmű-beruházási keretmegállapodásokat, valamint a kapcsolódó tanácsadói pályázatokat érintően,
ismeretlen tettes ellen tett feljelentés hűtlen kezelés, valamint versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének gyanújára utalt.
A Fővárosi Főügyészség a feljelentést megvizsgálta és megállapította, hogy a feljelentésben foglaltak bűncselekmény gyanújának valószínűsítésére nem alkalmasak.
A feljelentés egy internetes cikken alapult; a sajtóbeszámoló szerint az Európai Bizottság auditorai megvizsgálták a tenderhez kapcsolódó közbeszerzéseket, és azokkal kapcsolatban több szabálytalanságot tártak fel. Maga az internetes írás is utal azonban arra, hogy egy jelentéstervezetről van szó, amelyről a döntés a cikk megjelenésekor még nem volt ismert.
Ezen túlmenően a feljelentés, illetve az annak alapjául szolgáló internetes újságcikk a közbeszerzési szabályok megsértését vagy a piaci verseny korlátozását valószínűsítő konkrét adatot nem tartalmaz, valamint abban a vagyonkezelői kötelezettség megszegésére, és ezzel összefüggésben vagyoni hátrányra utaló, ezáltal bűncselekmény gyanúját alátámasztó információ sem szerepel.
Nyomozás csak bűncselekmény gyanúja alapján indítható, illetve olyan konkrét adatok alapján, amik bűncselekmény gyanúját valószínűsítik. Ilyen konkrét adatok hiányában a feljelentés elutasításáról kell dönteni.
A Fővárosi Főügyészség a fentiek alapján a fenti tárgyban érkezett feljelentést – bűncselekmény gyanúja hiányában – elutasította – áll az ügyészség közleményében.
Ez volt ma – 2017. október 24.
Nem perel a színházi rendező, tudta meg a Független Hírügynökség és Elmarad a Vadkacsa bemutatója a Pesti Színházban. „Eddig is eltökéltek voltunk, de most még nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden hasonló esetnek elejét vegyük, hogy ezeket idejében felismerjük, és az ügyben eljárjunk” – írja a Vígszinház közleményében; közben Orbán Viktor veje bevásárolt; Moszkvában yyakon szúrták a Putyint bíráló műsorvezetőt; Kárpátalján 90 ezer új magyar állampolgár lehet.
Nem perel Marton
A Független Hírügynökség információi szerint Marton László rendező végül is eláll attól, hogy beperelje Sárosdi Lillát, vagyis azt a színésznőt, aki elsőként állt a nyilvánosság elé és előbb még csak név nélkül, majd néven nevezve beszélt az őt ért zaklatásról.
Marton, amikor még csak Sárosdi volt az egyetlen, aki az abúzusról beszélt, közleményben jelentette be, hogy a színésznő által elmeséltekből semmi nem igaz, és minden lehetséges eszközzel szembeszáll a váddal, amit egyértelműen úgy lehetett értelmezni: bírósághoz fordul jogorvoslatért.
A rendező azóta sem szólalt meg, ám forrásaink arról számoltak be, hogy – feltehetően ügyvédje, Bánáti János tanácsára – nem fordul bírósághoz, tekintettel arra, hogy immár nyolcan vannak, akik zaklatással vádolják őt, márpedig egy ilyen típusú pernek semmilyen pozitív végeredménye nem lehetne Marton szempontjából, még akkor sem, ha senki nem tudja bizonyítani állítását. Oly erős a társadalmi nyomás, és nem tudni hányan állnak még a nyilvánosság elé, hogy ebből a rendező szempontjából nem lehet pozitív hozadéka.
Elmarad a Vadkacsa bemutatója a Pesti Színházban
A Vígszínház közleménye
Elmarad Ibsen A vadkacsa című darabjának bemutatója a Pesti Színházban. A Vígszínház társulatát mélységesen megdöbbentették a Marton Lászlóval, a színház egykori igazgatójával kapcsolatos vádak. Szeretnénk kifejezni együttérzésünket és támogatásunkat mindazok felé, akik akaratuk ellenére megalázó, emberi méltóságukat, vagy személyi szabadságukat sértő, érzelmi törést okozó helyzetbe kerültek. A Vígszínház elítél minden ilyen jellegű cselekményt. 
Eddig is eltökéltek voltunk, de most még nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden hasonló esetnek elejét vegyük, hogy ezeket idejében felismerjük, és az ügyben eljárjunk. A Vígszínház első lépésként csatlakozik a Független Előadó-Művészeti Szövetség kezdeményezéséhez és aktívan részt vállal a hatalommal való visszaélések és a szexuális zaklatások megelőzését célzó közös munkában. Továbbá kezdeményezi egy színházi szektor szintű anonim bejelentő vonal, vagy online-felület létrehozását, amelyen minden magát érintettnek érző színházi dolgozó, vagy akár színházba járó név nélkül jelentheti be a hasonló eseteket, amelyeket minden esetben kivizsgálunk.
Budapest, 2017. október 24.
Többszáz milliós villát vett Orbán veje
Június óta a főváros egyik legdrágább környékén Tiborcz István tulajdonában van egy villa. A XII. kerületi Kútvölgy negyedben lévő 1536 négyzetméteres kertes ingatlan több százmillió forintba kerülhetett.
Idén júniusban írták Tiborcz István nevére az 1536 négyzetméteres kertes telket és a rajta lévő villát – derül ki az Átlátszó írásából. Az oknyomozó portál szerint a környéken kínált telkek mindegyike sok száz négyzetméterrel kisebb ennél, egyetlen ehhez hasonlót találtak a Kútvölgy negyednek ebben a részében,
azt 396 millió forintért kínálták.
A Hegyvidéken a lakások átlagos négyzetméter ára több, mint 600 ezer forint – írta az Átlátszó.
Nyakon szúrták a Putyint bíráló műsorvezetőt
Az Eho Moszkvi rádió székházában támadták meg a 32 éves Tatyjana Felgenhauert, aki egy népszerű reggeli műsort vezet, melyben gyakran bírálja Oroszország elnökét.
A rádióst hétfőn, ebédidőben támadta meg egy férfi, aki betört a rádióba, átküzdötte magát a biztonságiakon és nyakon szúrta Felgenhauert. A műsorvezetőt gyorsan megoperálták, és túl van az életveszélyen – közölte a rádió. Jelenleg mesterséges kómában tartják.
A támadó a rendőrség beszámolója szerint egy 48 éves, izraeli-orosz kettős állampolgár, aki blogján számtalanszor írt a rádiós műsorvezetőről. Borisz Gric a posztokban többek között azt állítja, hogy a nő beférkőzött az elméjébe.
90 ezer új magyar állampolgár lehet Kárpátalján
Viktor Baloga befolyásos kárpátaljai politikus egy tv-interjúban elárulta, hogy szerinte hány magyar állampolgár él Kárpátalján. Hozzáfűzte: Kárpátalján nem volt, nincs és nem is lesz szeparatista hangulat.
A politikus úgy számol, hogy 90 ezer olyan ukrán állampolgár lehet a vidéken, akik rendelkeznek magyar állampolgársággal is. Pesszimistább becslések szerint is minimum 70 ezren lehetnek, tette hozzá. Kifejtette, a kárpátaljai magyarok döntő többsége már felvette az anyaországának az állampolgárságát. Hozzátettet azt is, hogy a magyar kormány azzal érvel a jelenség kapcsán, hogy a Kárpátalján élő, magyar gyökerekkel rendelkezők folyamodtak állampolgárságért, és azt nem a magyar állam osztogatta csak úgy.
Magas percdíjakkal vágja meg az állam az elítélteket
Valótlan indokra hivatkozva tagadta meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), hogy a börtöntelefonálásra vonatkozó, közadatnak számító közbeszerzési dokumentációt és szerződéseket a Magyar Helsinki Bizottság megismerhesse. Bár szó sem volt titkosításról, és ez már az első bírósági tárgyaláson kiderült, mégis másodfokig jutott a per, s a civil jogvédők csak a jogerős ítélet után kaphatták meg a dokumentumokat.
Az ezeket most publikáló Magyar Helsinki Bizottság szerint mindezek visszaigazolják, hogy
a percdíjak és a készülékek javítási költségei aránytalanul nagy terhet rónak az elítéltekre.
Ezzel pedig korlátozzák a rabok kapcsolattartási jogait.
A börtönbe zárt számára rendkívüli jelentősége van a kapcsolattartásnak a külső világgal, írja közleményében a Helsinki Bizottság. Az nem csak reményt és erőt ad a nehézségek elviseléséhez, de lehetőséget biztosít arra is, hogy szabadulása után sikeres lehessen a visszailleszkedés a civil életbe – életben tartott családi, baráti, közösségi támogatás nélkül ugyanis az szinte lehetetlen.
A személyes találkozás havi egyszeri lehetősége mellett a levelezés és különösen a telefonálás biztosítja a kapcsolattartás folyamatosságát. A Magyar Helsinki Bizottság két évtizedes tapasztalatai szerint mindig is sok gond volt a telefonálással, de az utóbbi években megnövekedett a panaszok száma. A fogvatartottak különösen a kirívóan magas percdíjakra panaszkodtak. És valóban,
a legtöbb hívás percenként 93 forintjukba kerül.
Ez különösen azzal összevetve feltűnően drága, hogy a telefonszolgáltatók egymással versengve szállítják le a telefonhívások díjait a „börtöntelefon” percdíjainak töredékére. De jócskán akad probléma a készülékek javítási költségeivel, és azzal is, hogy csak hosszú idő után készülnek el.
A Magyar Helsinki Bizottság szerette volna megismerni a közbeszerzési dokumentációt és azt az adásvétellel vegyes vállalkozói szerződést, amely alapján ezeket a magas percdíjakat meghatározzák. A BVOP azonban titkosításra hivatkozva nem adta ki. A civil jogvédő szervezet kénytelen volt beperelni az országos parancsnokságot. És ugyan már az első fokú tárgyaláson kiderült, hogy nem minősített adat, hanem közadat a dokumentáció és szerződés, így mindenképpen ki kell adni, a BVOP mégis másodfokra is elvitte a pert, és csak a jogerős ítélet után adta ki a kért adatokat a Helsinki Bizottságnak. Ezek valóban elég érdekesek és bizonyosan magyarázatra szorulnak.
A papírokból kiderül, hogy egyetlen érvényes „versenyajánlat” futott be a BVOP-hez, a Magyar Telekom Nyrt. és leánycége, a Mobil Kapcsolat Kft. közös ajánlata. Ami azért is furcsa, mert itt egy
18 ezer fős, „bombabiztos”, évi több száz milliós piacról van szó,
és egy multicégnek különösebb fejlesztést, befektetést mindez nem jelent, a felmerülő költségeket az elítéltek kifizetik. Sőt, úgy tűnik, annál sokkal többet is.
A Helsinki Bizottság szerint felfoghatatlan, a fogvatartottnak miért kell kétszer, háromszor többet fizetnie a telefonálásért, mint a kinti életében. Miért kell a bekerülési ár hatszorosát kifizetni egy pótolható készülékért, kétszeresét a bevizsgálásért, valamint háromszorosát egy órányi javításért? Meghökkentő és a Helsinki Bizottság szerint magyarázatra szorul, hogy egy állami szervezet miért tesz lehetővé extraprofitot a hegemón helyzetű szolgáltatónak. Mindez szükségtelenül akadályozza a fogvatartottak kapcsolattartási jogait, és feszültséget szít a börtönökben.
Több százmilliós villát vett Orbán veje
Június óta a főváros egyik legdrágább környékén Tiborcz István tulajdonában van egy villa. A XII. kerületi Kútvölgy negyedben lévő 1536 négyzetméteres kertes ingatlan több százmillió forintba kerülhetett.
Idén júniusban írták Tiborcz István nevére az 1536 négyzetméteres kertes telket és a rajta lévő villát – derül ki az Átlátszó írásából. Az oknyomozó portál szerint a környéken kínált telkek mindegyike sok száz négyzetméterrel kisebb ennél, egyetlen ehhez hasonlót találtak a Kútvölgy negyednek ebben a részében,
azt 396 millió forintért kínálták.
A Hegyvidéken a lakások átlagos négyzetméter ára több, mint 600 ezer forint – írta az Átlátszó.
Orbán Viktor veje egymagában tulajdonosa a tehermentes teleknek és villának, de fő szabályként az közös tulajdonba kerül Orbán Ráhellel. Kivéve, ha valamilyen kiegészítő vagyonjogi megállapodás ezt nem írja felül.
Együtt: Orbán miatt keresnek kevesebbet a magyarok az Európai Unióban
Az Európai Unió munkaügyi kérdésekben illetékes tanácsa megszavazta, hogy közelíteni kell egymáshoz a keleti és nyugati munkavállalóknak fizetett bért. Magyarország azonban a szavazáson a döntés ellen voksolt.
Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke szerint a kisebbségben maradt magyar álláspont antiszociális, az európai munkaerőpiac egysége ellen lép fel, ráadásul hosszabb időre akarná bebetonozni a magyar munkavállalók alacsonyabb rendűvé minősítését. Ismét bebizonyosodott: Orbán Viktor képtelen a magyar érdekek érvényesítésére, illiberális államfelfogásával elszigetelte magát az Európai Unióban.
Az Európai Unió munkaügyi kérdésekben illetékes tanácsa, hosszú vita után, magyar szempontból is fontos döntést hozott:
közelíteni kell egymáshoz a keleti és nyugati munkavállalóknak fizetett bért, amennyiben a dolgozók hazájuktól távol dolgoznak.
Magyarország – néhány más kelet-európai országgal együtt – a döntés ellen szavazott, de kisebbségben maradt, mondhatjuk ismét.
Felmerül a kérdés: az állítólag annyira versenyképes Magyarországnak milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy ugyanazon elvégzett munkáért a magyar munkavállalók kevesebb bért kapjanak, mint mondjuk az ugyanazon a munkahelyen dolgozó francia, német vagy osztrák kollégáik?
Az itt is kisebbségben maradt magyar álláspont nemcsak antiszociális, nemcsak az európai munkaerőpiac egysége ellen lép fel, de hosszabb időre akarná bebetonozni a magyar munkavállalók alacsonyabb rendűvé minősítését. Miközben Orbán Viktor, most éppen október 23-án, nem győzi hangsúlyozni a magyarság kivételes képességeit, különös küldetését, aközben
a nyilvános szájkarate leple mögött maga a magyar munkások másodosztályúvá minősítéséért száll síkra.
Ezúttal megint kisebbségben maradva.
Orbán a legutóbbi hét utolsó napjait Brüsszelben töltötte, ahol Európa legfontosabb vezetőivel beszélhetett, kávézhatott a szünetekben, vagy vonulhatott – volna – félre, hogy meggyőzze őket a magyar álláspont indokoltságáról. Nincs nyoma annak, hogy ezt tette volna, sőt már a nem kormánylakáj sajtó képviselőivel sem volt hajlandó találkozni, hogy esetleg beszámolhasson lobbizása eredményéről, és ne csak a nem létező Soros-tervről akarjon beszélni.
Kamu volt a vörös riasztás?
A Független Hírügynökség értesülései szerint a kormányzati tömegrendezvényeket csak azért tarthatták meg nyugalommal, mert tisztában lehettek azzal, hogy a meteorológiai intézet nem véletlenül rendelte el Budapesten a vörös riasztást.
A legtöbb ellenzéki párt azért fújta le az október 23-i ünnepi demonstrációt a fővárosban, mert komolyan vették az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzését, amely a forradalom évfordulójára a legmagasabb időjárási veszélyt jósolta. Az állami ünnepséget viszont a vörös riasztás ellenére sem mondták le, csakúgy, mint a Fidesz Terror háza előtti megemlékezését. Pedig ez utóbbin több ezer ember előtt szónokolt Orbán Viktor, elvileg tehát a tömeg komoly veszélynek volt kitéve. A kormányzati rendezvény szervezői azonban érdeklődésünkre csak annyit mondtak a helyszínen, hogy izgalomra nincs ok, a főnökség elintézte a jó időt, katasztrófa még véletlenül sem fordulhat elő.
A Független Hírügynökség értesülései szerint a kormányzati tömegrendezvényeket csak azért tarthatták meg nyugalommal, mert tisztában lehettek azzal, hogy a meteorológiai intézet nem véletlenül rendelte el Budapesten a vörös riasztást. Az adatok mérlegelésekor el is vethették volna a vészjelzés kiadását. Ugyanis az előzetes adatok a fővárosban nem jeleztek hatalmas vihart, ahogy az végül nem is következett be. A harmadfokú figyelmeztetés ugyanis csak akkor rendelhető el, ha hirtelen, legalább 50 centiméter mennyiségű eső esik.
Nos, a fővárosi ünneplőkre a legtöbb helyen csupán 42 centiméter csapadék esett, csak néhol fordult elő 51 centi, de ez a mennyiség sem hirtelen, záporként zuhant alá, hanem áztató esőként, 25 óra, tehát több, mint egy nap alatt. A szél várható ereje viszont nem érte el a vörös riasztáshoz szükséges sebességet. Mindez apró, de fontos információ – nyilatkozta egy önmagát megnevezni nem akaró biztonsági szakértő -, aki szerint ennek ismeretében nyugodtan szállíthatták a tömegeket a kormánypárt politikai demonstrációira. Hiszen ha valaki, akkor ők nemcsak azt tudták, hogy nem lesz vihar, hanem azt is, hogy merről fúj a szél. Az ellenzék pedig jó, ha tudja, hogy eső után köpönyeg!
„A zászlóégetés értelmetlen volt”
„ Én hű maradtam a tíz évvel ezelőtti elveimhez „- nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Devecser frissen megválasztott Jobbikos polgármestere. Ferenczi Gábor a radikális párt arculatváltásáról, az uniós zászló elégetéséről, a cigányok és a Magyar Gárda kapcsolatáról, a holokauszt ünnepségekről és a zsidókkal folytatott barátságról, illetve a hatalom megszerzésének technikájáról nyilatkozik. A Jobbik mai polgármestere az előző parlamenti ciklusban országgyűlési képviselő is volt, s kitűnt felszólalásaival is. Harcosan kiállt a kolontári vörösiszap-katasztrófa áldozatai mellett, s büszkén vállalta 11 részből álló napirend után elhangzó sorozatát, amelynek címe „Magyarnak lenni büszke gyönyörűség”
Volt értelme a devecseri önkormányzat nyári feloszlatásának, majd az újraválasztásnak, hisz korábban is megvolt a többsége?
Feltétlen, hisz társaimmal 2014-ben is a Jobbik színeiben nyertünk, de időközben néhányan nem a köz érdekében dolgoztak. Különböző egyéni érdekek és ambíciók miatt fel kellett oszlatni a testületet. Az önkormányzat több feljelentést tett. Immár a rendőrség dolga a zűrös gazdasági ügyek tisztázása.
Egyszóval nem politikai konfliktus volt, tehát nem a Jobbik stratégiaváltása volt a viszály tárgya?
Nem, inkább gazdasági jellegű. De végül is lényegtelen, hisz az időközi választáson sokkal több szavazatot kaptam, mint akár három éve. Pedig minden módon, külön facebookos oldalon is próbáltak lejáratni. A mostani hatalom nem sajnálta rá a pénzt.
Úgy tudom, hogy évekkel ezelőtt durva indulatok szabadultak el a településen, valaki még önt is fejbe is vágta kővel. Csak utána derült ki, hogy az illető az ön embere volt. Ez már az időközi választás előszele lehetett?
Dehogy, ez jóval korábban volt. Igaz, első megválasztásomig, 2014-ig rendszeresek voltak közbiztonsági problémák, emiatt fel is szólaltam a magyar országgyűlésben, ugyanis előtte pártom országgyűlési képviselője voltam. Ma azonban nincsenek olyan atrocitások, amilyenre utalt, de a korábbiak oka sem a politika volt, mindössze egyszerű balhé lehetett.
Megítélése szerint Önt eddigi tevékenysége, vagy a Jobbik politikája miatt választották meg polgármesternek?
Úgy gondolom, hogy inkább személyes teljesítményem miatt, a sok független között szinte egyedüliként vállaltam a pártomat, a Jobbikot is.
De vajon ön azt a Jobbikot képviseli, amelyet a katonás Magyar Gárda jellemez, amely félelmet is gerjeszt, vagy azt, amelyet Vona Gábor ma már Néppárttá akar alakítani, emiatt vizslakölykök társaságában igyekszik feledtetni pártjának múltját?
Nem is a régi időket akarja a párt feledtetni. Inkább arról van szó, hogy ha egy párt választást akar nyerni, akkor a többség támogatását kell elnyernie. Ezt pedig ma a középen állással lehet megcélozni.
Vagyis ma már nem lenne kifizetődő a radikális politika?
A Jobbik esetében a néppárti politika szükségszerű, hiszen ha végletekig kitart eredeti, még a rétegpárt korábban kialakított radikális elvei mellett, akkor nem sikerülne olyan támogatottságra szert tenni, amivel érdemben bele tudna szólni a választásokba.
Szóval változtattak a szavakon, a radikális megfogalmazásaikon, de valójában ugyanazt gondolják, mint korábban?
Korábban sem mindenki volt szélsőséges. Csak a média mutatta a Jobbik politikáját ijesztőbbnek, mint az valójában volt. Meglehetősen régen vagyok a párt tagja,
részt vettem a Magyar Gárda alapításában, de az én nézeteim nem változtak az utóbbi tíz évben. Más kérdés, hogy a kommunikáció – így az enyém is – finomodik, változik, a hangsúlyok eltolódnak.
Úgy érzem, én hű maradhattam az elveimhez, de egy kistelepülésen egyébként sem a párt országos politikáját, hanem mindig a helyben dolgozó embert nézik.
A Jobbik korábban híres volt arról, hogy a cigánykérdést is elég radikálisan akarta megoldani. Akkor a gettó volt a megoldás, most a munka. Ön mit ígért?
Nálunk mindez fel sem merül. Különben a 4500 lelkes településen nem szavazott volna rám a szavazók 68 százaléka. Ez a politikai ellenfeleinknek is üzenet, hiszen ők körbeplakátolták a várost azzal a szlogennel, hogy vessünk véget a gyűlölet korszakának. Holott ők maguk uszítottak végig a kampány alatt. Ellenem és társaim ellen szisztematikus lejárató akciót indítottak, ami mögött a Fidesz szervezőit kell keresni. De miután a szavazók részemről semmiféle gyűlöletet nem tapasztaltak, a hazugságot a helyiek a szavazataikkal utasították el.
A cigánykérdést pedig soha nem gettóval akarta a Jobbik megoldani, hanem tisztességes munkával.
Időnként pedig a Magyar Gárdával…
Itt Devecserben is tapasztalom, hogy maguk a romák vetik ki maguk közül azokat, akik úgymond „cigánymódra” élnek, dologtalanul. Nem egy olyan cigány család él itt, akinek az otthonába öröm belépni.
Az is tény, hogy a pártja, a Jobbik korábban uniós zászlót égetett, ma pedig az európai bérunió jelszavával politizál. Ön melyik álláspontot képviseli?
Már a Jobbik alapítónyilatkozata is leszögezi, hogy a párt euroszkeptikus.
Ez nem azt jelenti, hogy elutasítanánk az európaiságot, de mi abban hiszünk, hogy nem egy Brüsszel központú szövetség alárendelt tagjaként kell Magyarország jövőjét elképzelni, hanem partneri együttműködésben. Minden döntés esetén meg kell vizsgálni, hogy az jó-e az hazánknak, vagy sem. E tekintetben semmivel nem vagyunk radikálisabbak, mint a svájci néppárt.
Netán uniós pályázaton is indultak?
Természetesen, több pályázaton hozzávetőleg egymilliárdot kapott a település.
Így persze nehéz is lenne unió ellenes politikát folytatni, vagy zászlót égetni.
Erre nincs is szükség, soha nem is volt.
Mit kezd azzal, hogy korábban a legradikálisabb európai pártként tartották számon a Jobbikot, amelynek elnöke, Vona Gábor ma levelet ír a baloldali szavazóknak. Ezt ön hogyan magyarázza a devecseri jobbikosoknak?
Ez a téma fel sem merül.
És önmagának?
Én nyíltan felvállaltam a pártot, még a független képviselő álarcát sem vettem fel, ahogy olyan sokan. Egyébként Vona Gábor lépésével azért is egyetértek, mert rám is több baloldali polgár szavazott, ezt ők maguk mondták el nekem a devecseri utcán. Egy idős hölgy, aki büszke baloldaliságára, időnként Népszavával a kezében panaszolja, hogy mennyire felháborítja, ami az országban történik. S persze megsúgta most is, hogy rám szavazott.
Korábban a Jobbikról sokan állították, hogy nem állt távol az antiszemitizmustól. Ön szerint is helyes volt hanuka alkalmából üdvözölni a zsidóságot, vagy inkább azzal ért egyet – amit korábban a pártja állított -, hogy a zsidó befektetők menjenek más országba, mert ez az ország nem eladó?
Ismétlem, amit korábban mondtam: nem foglalkozom az országos politikával. Amikor először polgármesterré választottak, akkor is bejelentettem, hogy mostantól nekem csak Devecser számít. De nem akarom megkerülni a kérdését: én soha nem tartottam magam antiszemitának, s kifejezetten sértőnek tekinteném, ha valaki engem rasszistának nevezne. Nálunk soha sem volt tere a szélsőséges gondolatnak.
Elmenne egy holokauszt megemlékezésre?
Már voltam, s ha máskor is meghívnak ismét. Gondolom, a következő kérdése az lesz, hogy van-e zsidó barátom. De kérem, hadd legyen ez az én magánügyem.
Devecserben lehet mecsetet építeni?
Tudom, Ásotthalmon Toroczkai László hozott ilyen tiltó rendeletet, amiről nekem nem ildomos véleményt mondani. Ilyesmiről minden esetben az adott település önkormányzatának kell dönteni. De értem Toroczkai indíttatását, mert évekkel korábban – még a kerítés építés előtt – javasolta a migránsok átvonulásának megakadályozását, ugyanis rengetegen vonultak át a településen, közbiztonsági problémát okozva. Nálunk ilyen probléma nincs, vitatkozni sem érdemes róla.
Azt érzékeli, hogy a Jobbik korábbi radikális szavazói átvándoroltak a Fideszhez, a kormánypárt mérsékeltebb szavazói pedig ma már inkább a Jobbik köreiben találhatóak?
Azt nem érzékelem, hogy a Jobbik szavazói a Fideszhez vándorolnának. Inkább fordítva,
a Fideszből, az MSZP-ből érkeznek szavazók hozzánk.
Devecserben sincs 69 százaléknyi támogatása a Jobbiknak, mégis az állampolgárok jelentős százalékban szavaztak ránk. A helyieket felháborítja a Fidesz korrupt kormányzása, Mészáros Lőrinc és társainak gazdagodása.
Az ellenzék köreiben nagy a vita, hogy lehet-e együttműködni a Jobbikkal. De, ön tud együttműködni a baloldallal, vagy a liberálisokkal?
Mindenkivel együtt lehet működni, jó célok érdekében.
Ma még lesz ülés a Parlamentben
A héten véget ér az Országgyűlés aktuális ülése. A múlt héten kezdődött parlamenti ülésszak utolsó, ötödik napján, kedden délelőtt 11-kor napirend előtti felszólalások azonnali kérdések, majd napirend utáni kérdések szerepelnek a programba.
A parlament honlapján elérhető információk alapján ezúttal is akár több mint húsz kérdés hangozhat el – összegez az MTI.
A kormánypárti padsorokból a fideszes Gyopáros Alpár arra vár választ a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy az Európai Bizottság mikor indít saját maga ellen kötelezettségszegési eljárást.
Ellenzéki oldalról a szocialista Kiss László azt kérdezi a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy milyen okból marad el az 1-es villamos meghosszabbítása.
A Jobbik nevében Hegedűs Lorántné a nemzetgazdasági miniszterhez fordulva kér tájékoztatást: támogatja-e a kormány a diplomás bérminimum bevezetését,.
Az LMP-s Demeter Márta külgazdasági és külügyminiszternek szánt kérdésének a címe: „Hogyan varázsolja el a közpénzt az Eximbank?”.
Lapszem – 2017. október 24.
Ma Salamon napja van. Őszies idő várható. Átlapozzuk az országos napilapokat, megnézzük, hogy miről mit írtak.
Magyar Nemzet: Ígéretdömpinggel hódítana a Fidesz Budapesten
Tíz-tizenöt „betartható, hihető, vonzó” ígéretet szedne össze a Fidesz-KDNP, hogy magához csábítsa a fővárosi szavazókat a jövő évi parlamenti választáson – erről beszélt nemrégiben egy magas rangú kormánypárti képviselő zárt körben.
A Magyar Nemzet információi szerint a politikus elmondta, a kormánypártoknak kizárólag az jelenti a választási győzelmet, ha legalább 100 mandátumot szereznek az összesen elérhető 199-ből. Ennek oka, hogy jelenleg sem a Fidesz, sem pedig a többi politikai párt nem koalícióképes egymással, az esetleges szövetségekkel a pártok szavazói sem lennének kibékülve. A stabil kormányzás eléréséhez viszont a 106 egyéni választókerületből 70-ben – de minimálisan 67-68-ban – nyernie kellene a Fidesz–KDNP-nek.
Magyar Hírlap: Gyurcsány markában az MSZP
Ismét Gyurcsány Ferenc irányítja a balliberális oldalt, „szemétdombon kapirgáló kakasként” diktálja a tempót – fogalmazott a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője. Szerinte a Soros-hálózatnak volt köszönhető, hogy a múlt héten megszavazta az uniós menekültügyi rendszer reformjáról szóló tervezetet az Európai Parlament szakbizottsága.
Mindent átszövő intézményrendszert hozott létre George Soros Brüsszelben. Az amerikai tőzsdespekuláns emberei gyakorlatilag az összes döntéshozatali fórummal kapcsolatban vannak, minden ottani politikai folyamatot képesek befolyásolni – mondta lapunknak a múlt hét eseményeit értékelve Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője. Szerinte Soros legfontosabb befolyásoló szervezete Brüsszelben az Open Society European Policy Institute, amely a Nyílt Társadalom Alapítványok több mint száz országra kiterjedő tevékenységét köti össze az unió központjával. A szervezet feladata, hogy informálja és befolyásolja az uniót a nyílt társadalom eszméjének megvalósítása irányában.
Népszava: Nem divatból bújtak elő a zaklatás áldozatai
Noha a nők mellett gyakran férfiak is elszenvedői a szexuális zaklatásnak, Barna Emília, a BME kutatója a Népszavának nyilatkozva azt mondta, hogy egyértelmű a nemi dimenzió; olyan nő talán nincs is, akit valamilyen formában ne érne zaklatás élete folyamán.
A kutató szerint jó dolog, hogy egyre több olyan ügyre derül fény, amelyek az esetek többségében láthatatlanok maradnak. Ne feledkezzünk meg arról sem, az elmúlt években már többször nyilvánosságra kerültek hasonlóan súlyos ügyek, és nemcsak a hírességek világában, hanem a kevesebb figyelmet kapó területeken is. Gondolok itt például a tyukodi anyakönyvvezető, Németh Pálma ügyére, aki azután állt a nyilvánosság elé, hogy folyamatosan zaklatta őt a polgármester. De meggyőződésem, ez is csak a felszíne a megtörtént eseteknek. Fontos látni, ez nemcsak a „művészvilág” sajátja, az élet valamennyi szegmensében történnek ilyenek.
Magyar Idők: Rossz hírünket keltik Soros György pénzéből
Soros-pénzből készíthette el országjelentését öt, a nemzetközi tőzsdespekuláns Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózata által egyébként is bőkezűen támogatott magyarországi szervezet – írja a Magyar Idők.
Az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemező Műhely és a Társaság a Szabadságjogokért Illiberális állam Európa szívében című kiadványa elsősorban a nemzetközi közvélemény befolyásolására készült, de szerkesztői magyar nyelven is közzétették a dokumentumot.
A tizennégy oldalas brosúrában immár sokadszorra temették el a magyar demokráciát és sajtószabadságot. A szerzők szerint a Fidesz és a KDNP kormányzása alatt az országot tisztességtelen választások, foglyul ejtett média, állami gyűlöletkampányok, az eltérő vélemények és képviselők kirekesztése, az állami erőszakmonopólium privatizálása, a közös európai normák semmibevétele és rendszerszerű korrupció jellemzi.
