Az ellenzék legnagyobb nulláról felépített pártjának vezetője valóban politikai alkalmatlanságáról tett tanubizonyságot?
Az Orbán kormány rábízta az ellenzékre a politikai öngyilkosságot: Bokros Lajos azt írta, hogy sem a rezsicsökkentés sem pedig a tizenharmadik havi nyugdíj nem tartható! Ez a fenyegetés nyilvánvalóan sok kispénzű szavazót állított a Fidesz mellé.
Az Orbán kormány válságkezelő programja 2010 után mintegy 500 milliárd forintról szólt. Bokros Lajossal ellentétben nem kizárólag az életszínvonal csökkentéséből finanszírozták hanem a bankok és a multik megadóztatásából is. Ezzel a megszorító csomag, melyről természetesen egy kukkot sem szólt az Orbán kormány, sokkal elfogadhatóbbá vált a lakosság számára. Az uniós pénzek is jelentős tételt tettek ki a válságkezelésben, és most is nagyon számít erre Orbán Viktor kormánya. 500-700 milliárd forintot tervezett uniós forrásból két évre a miniszterelnök, aki ezért is írt levelet Ursula von der Leyennek.
A brüsszeli bizottság elnöke kedvezően reagált Orbán levelének arra a részére, amely az ukrajnai menekültekre vonatkozott. Ezen az alapon – más érintett uniós tagállamokhoz hasonlóan – Magyarország is pénzhez juthat. Csak nem eléghez. A nagy pénzek tekintetében az Európai Unió úgy döntött, hogy megindítja a jogállami eljárást. Elsősorban a korrupció miatt. Ezzel arra utal Brüsszel, hogy Orbánnal személy szerint van problémája. Boriszov bolgár ex miniszterelnököt nem sokkal bukása után vizsgálni kezdte az európai ügyészség. Laura Codruta Kövesi maga is járt ebben az ügyben Bulgáriában. Orbán nem bukott meg a választáson, sőt. Magyarországon nem illetékes az európai ügyészség, de Brüsszel ezt feltételként szabhatja, ha az Orbán kormány meg akarja kapni a nagy uniós pénzeket és kölcsönöket. Ősz előtt erre nem sok esélye van, ugyanakkor a válság már itt van. Az MVM-nek milliárdokba fáj a rezsi, a MOL-nak a benzin ár stopp. Kínos alkudozás vár Orbán Viktorra, amelyből már kapott ízelítőt. Márciusban a magyar kormány jelezte Brüsszelnek: minden feltételt teljesít, ha megkaphatja az uniós pénzeket. Mire a válasz: új követelési listát tett le az asztalra a brüsszeli bizottság! Ebben az Orbán kormány számára az a legkínosabb követelés, hogy Magyarország lépjen be az európai ügyészségbe!
A londoni Financial Times vezércikkben bíztatta az Európai Uniót: legyen kőkemény Orbánnal szemben! Ez nem sok jót ígér, mert a Financial Times általában az angolszász mainstream álláspontot képviseli. Nem véletlenül reagált negatívan a budapesti tőzsde és a forint kedden Ursula von der Leyen bejelentésére. Orbán decemberben azt mondta, hogy lesz megegyezés Brüsszellel. Talán Macron francia elnökben bízik, aki ebben a félévben az EU soros elnöke. Budapesti tárgyalásain köthettek valamiféle pragmatikus alkut a jövőre nézve. Jelenleg azonban a magyar diplomácia nagyon magányos a nyugati világban pedig most lenne a legnagyobb szükség arra, hogy valamiféle modus vivendit találjon Brüsszellel, Berlinnel, Párizzsal és Washingtonnal. Uniós pénzek nélkül a gazdasági válság katasztrófális életszínvonal csökkenést okozhat Magyarországon, ahol Orbán Viktor miniszterelnöknek minden politikai ügyességére szüksége lesz, ha meg akarja őrizni választói bizalmát.
Kérdés, hogy mit gondolnak Washingtonban, ahol korábban Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a korrupciós ügyek leleplezését nevezte az autokrata vezetők megbuktatására legalkalmasabb eszköznek.
Boriszov bolgár ex miniszterelnök korrupciós ügyeinek firtatásával az európai ügyészség megadta az alaphangot. Boriszov éppoly hosszú ideig uralkodott Bulgáriában mint Orbán Magyarországon, igaz, hogy megszakításokkal. Bulgária az Európai Unió legkorruptabb állama, Magyarország Romániával holtversenyben a második. Vizsgálódásra bőven van mód, ha megvan rá a megfelelő akarat.
Még egy ilyen győzelem és végünk van – mondta állítólag Pyrrhus király. Orbán Viktor épp annak köszönhette nagy győzelmét, hogy jobb válság menedzsernek mutatkozott mint ellenfele. Az ellenzék békeidőkre készült, és nem volt érvényes válasza sem a háborúra sem pedig a gazdasági válságra. Sőt Bokros Lajos közzétette elképzeléseit a választás előtt pár nappal. Ebből a választók arra következtethettek, hogy a magyar ellenzék olyan mint a Bourbonok: semmit sem tanult és semmit sem felejtett. Újra Bokros csomaggal akarná megoldani a válságot. Ehhez képest Orbán Viktor válságkezelése 2010 után a kisebbik rossznak tűnt. Nem véletlenül aratott a Fidesz a szegény körzetekben. A globalizáció lúzerei Orbánban látják a védelmezőjüket. Ezért szavaztak csak a globalizáció nyertesei – főként Budapesten – Orbán ellen.
A politika logikája pontosan ellentétes a gazdaságéval. A többség a lúzer csakhogy rájuk nem lehet Magyarország jövőjét alapozni. Orbánnak tehát paktumot kellene kötnie a német, a francia és az amerikai vezetéssel. Ez még nem is oly rég megvolt, de már nincs. Washingtonban, Berlinben és Párizsban pragmatikusan is megítélhetik Orbánt, ahogy ezt a hírek szerint Macron francia elnök már meg is tette. A Rotschild bankház, Macron első munkaadója, Orbán kedvenc új bankjának nemzetközi tanácsadója. Sem az amerikai sem pedig a német vezetésnek nem hiányzik egy újabb válság a térségben. Ezért a paktum esélye fennáll. Orbán Viktornak kell valakit találnia, aki nyélbe is üti ezeket a paktumokat. Szijjártó Péter, az orosz Barátság érdemrenddel a kebelén, kevéssé tűnik alkalmasnak erre…
Mit jelent ez az orosz gázszállítás szempontjából? Orbán Viktor azzal kampányolt, hogy az alacsony magyar rezsit csakis úgy tudjuk megvédeni, ha olcsó orosz földgázt kapunk. Kevesen tudják, hogy mennyibe is kerül valójában az orosz földgáz, de mindenképp olcsóbb mint a cseppfolyósított amerikai. Erről is beszélt Orbán Viktor a kampány során.
Bokros Lajos is megnyilvánult a kampány utolsó napjaiban, és nagyon valószínű, hogy jelentkezése jelentős mértékben befolyásolta a szavazókat. Az ex pénzügyminiszter új Bokros csomagot hirdetett meg: a rezsicsökkentés megszüntetését és a tizenharmadik havi nyugdíj visszavételét. Aligha akadt olyan választópolgár, akit ez a perspektíva különösebben lelkesített volna.
Ezt Orbán Viktor sem tagadta, de közölte: a rezsi csökkentéssel és a többi húsbavágó gazdasági problémával csak a választások után foglalkoznak. Naponta állítólag egymilliárd forintjába kerül az állami MVM-nek az olajár stopp fenntartása. Az energia költségek is milliárdokkal terhelik meg naponta az állami számlákat. Ezzel valamit kezdeni kell. Putyin különleges elbánást biztosíthat Orbán Viktornak, de kérdés, hogy mit szól ehhez az Európai Unió és a NATO. Mindenekelőtt kellene egy olyan külügyminiszter, akit nemcsak Moszkvában fogadnak el, de Brüsszelben és Washingtonban is. Nevek bőven vannak Orbán Viktor listáján Navracsics Tibortól Lázár Jánosig. Szijjártó Péter, aki szívesen nevezi magát Orbán Viktor első janicsárjának Rogán Antal helyére kerülhet. Rogán újra igazolta jó szervező képességét hiszen a választási eredmények Orbán reményeit is felülmúlták. Ő a Nemzeti Bank élén folytathatja tovább. Matolcsy György mind kevésbé vesz részt az operatív munkában, ez pedig válság idején megengedhetetlen. Rogán gyakornok volt a Nemzeti Bankban, de inkább politikai karrierre vágyott. Állítólag megjósolta, hogy ilyen kerülőúton gyorsabban eljuthat az elnöki posztra mintha a Nemzeti Bankban keccsölne.
Új kancellária miniszterre is szükség lehet hiszen Gulyás Gergely békeidőkben megfelelt, de most olyan válság ígérkezik amilyen még sohasem volt a magyar demokrácia történetében.
Régi nevek is felbukkanhatnak mint Lázár János vagy Stumpf István, de Orbán új emberrel is kísérletezhet a válságmenedzseri székben.
Pintér Sándor belügyminiszter kulcs figura a kormányban, ezt a járvány idején is igazolta. Bár jóval túl jár a nyugdíj korhatáron, de Orbán számára nélkülözhetlennek látszik – nemcsak menedzseri képességei miatt. Egyrészt, mert az USA számára garancia a zökkenőmentes együttműködésre, másrészt pedig mert túl sokat tud Orbán Viktor múltjáról. Ugyanez a helyzet Putyin orosz elnökkel is. Aki minden bizonnyal tisztában van azzal, hogy kedves barátja, Orbán Viktor békejobbot akar nyújtani Biden elnöknek is. Ehhez a manőverhez is ügyes diplomata kell, aki aligha lehet Szijjártó Péter, akit Lavrov orosz külügyminiszter nemrég tüntetett ki a Barátság érdemrenddel.
19:00 – Lezárult az országgyűlési választás Magyarországon. Kezdődik a szavazatok számlálása.
18:30 – Fél hétig a választópolgárok 67,8 százaléka adta le szavazatát.
17: 45 – A választók 62,92 százaléka szavazott 17:00 óráig.
16:00 – A 15 órakor kiadottösszesítés szerint a választásra jogosultak 52,75 már leadta szavazatát.
15:40 – „Makón érdekes dolgokat tapasztaltak a választás tisztaságára figyelő őrszemeink a délelőtt folyamán. A történtek szavazatvásárlás erős gyanúját vetik fel” – olvasható a Facebook-posztban.
14:45 – Hortobágyon az önkormányzat kisbuszával szállították a szavazókat, pedig már a választás előtt megtiltották ezt a helyi vezetésnek. Ongán pedig 10 ezer forintot kínáltak egy-egy szavazatért.
14:00 – A 13 órakor kiadottösszesítés szerint a választásra jogosultak 40,01 már leadta szavazatát.
11:55 – A 11 órakor kiadottösszesítés szerint a választásra jogosultak 25,77 már leadta szavazatát.
10:30 – Aki Orbánt választja, az Putyint kapja. Aki a Fideszre szavaz, az kivezeti Magyarországot Európából, a NATO-ból, a Visegrádi csoportból – a biztonságból.
Aki a NER-t támogatja, az a Tízparancsolatból legalább négyet megtagad
(lásd: 2,7,8,10) – írta Facebook-bejegyzésében Magyarország előző miniszterelnöke, Bajnai Gordon.
10:05 – A gyermekvédelmi kérdésekről rendezett országos népszavazáson vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 10,17 százaléka (782 472 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
10:00 – „Ma arra is szavaztam, hogy legyen jobb vidéken élni. Hogy érvényt szerezzünk annak a programnak, amely több fejlesztést biztosít a vidéki településeknek és több lehetőséget a vidéki embereknek” – írja Lázár János a Facebookján.
09:30 – Szél Bernadett Facebook-oldalán jelentette be, hogy Solymáron lebukott egy láncszavaztatási kísérlet. A külső megfigyelő, aki észrevette a kisérletet dokumentálta és lebuktatta a kisbuszos láncszavazásos csalási kísérletet. A politikus jelezte, a rendőrség feljelentést tesz és választási kifogást nyújt be.
09:15 – Baranya megye 9,77 százalék 28 758 szavazó
Bács-Kiskun megye 11,19 százalék 45 414 szavazó
Békés megye 11,27 százalék 30 542 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 8,95 százalék 45 178 szavazó
Csongrád-Csanád megye 10,96 százalék 35 165 szavazó
Fejér megye 10,73 százalék 36 224 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 10,83 százalék 38 856 szavazó
Hajdú-Bihar megye 10,48 százalék 43 852 szavazó
Heves megye 10,94 százalék 25 709 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 11,17 százalék 32 657 szavazó
Komárom-Esztergom megye 9,54 százalék 23 006 szavazó
Nógrád megye 9,36 százalék 14 198 szavazó
Pest megye 10,66 százalék 110 207 szavazó
Somogy megye 9,97 százalék 24 299 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 8,71 százalék 37 634 szavazó
Tolna megye 10,72 százalék 18 697 szavazó
Vas megye 10,22 százalék 20 579 szavazó
Veszprém megye 10,29 százalék 28 489 szavazó
Zala megye 9,75 százalék 21 200 szavazó
09:10 – A XIV. kerületben, a 8-as OEVK, 14. szavazókörében az épület nem volt megfelelő állapota miatt át kellet költöztetni. A szavazókört másik helyiségbe költöztették az épületen belül.
09:05 – A háború és a béke a választás tétje – mondta Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak vasárnap reggel, miután leadta szavazatát Budapest XII. kerületében, a Zugligeti Általános Iskolában.
09:00 – Reggel 9-ig 10,31 százalékos volt a részvétel.
07:00 – Reggel hatkor megnyíltak a szavazókörök, este 7-ig 7,7 millió magyar állampolgár adhatja le szavazatát.
Az orosz elnök ezzel a rubel árfolyamát akarja erősíteni épp azoknak az uniós államoknak a pénzével, melyek Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben. Putyin többször is tárgyalt a gázüzletről Olaf Scholz német kancellárral, aki szerint Oroszország szerződésszegést követ el. Bár Scholz kancellárnak ebben tökéletesen igaza van, de ez aligha érdekelheti Putyint, aki Ukrajna megtámadásával átlépte a nemzetközi normákat.
Miért vállalja a magyar miniszterelnök Putyin barátjának hálátlan szerepét. Putyin olyan mint Piszkos Fred: a barátsága öl! Ezt Orbán Viktor is tudja, és mégiscsak kitart Putyin mellett Európában szinte egyedül. Szerbia, Orbán utolsó szövetségese szintén kitart Putyin mellett, de nem kíván belépni a NATO-ba. Az Európai Unióba igen, de ez még oly távol van, hogy Vucsics elnöknek megéri kockáztatni. Sőt a szerbek profitálni is akarnak az orosz válságból: sok orosz viszi a cégét, a pénzét sőt a családját is Szerbiába.
Sok orosz él Magyarországon is. Szergej Nariskin, a hírszerzés vezetője is nálunk tartja a családját. Az orosz hírszerzők különben is nagyon otthonosan mozognak Magyarországon amint az a külügyminisztérium botránya mutatja. Persze a keleti nyitás nem Orbánnal kezdődött. Medgyessy Péter instruálta úgy a kémelhárítást, hogy az oroszokat és a kínaiakat immár nem kell ellenségnek tekinteni. A tendencia felerősödött Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején. Csúcspontra jutott Orbán Viktor második miniszterelnöki korszakában amikor az orosz hírszerzés emberei beépültek nemcsak a magyar kormányzati rendszerbe, de a nagy állami cégekbe is. A Magyar Nemzeti Bankban évek óta kínai tanácsadók dolgoznak. Mindez aligha kerülhette el az amerikai hírszerzés figyelmét.
A fiatal fideszes politikus az amerikaiak kedvence volt: Bush elnök budapesti látogatása idején ő mutatta meg a magyar fővárost az Egyesült Államok elnökének. Amikor nyugdíjasként Bush elnök visszatért Budapestre, akkor az újságírók előtt erősítette meg, hogy „sokat tanultam ettől a fiatalembertől”. Bush korábban a CIA igazgatója volt és tökéletesen ismerte Orbán dossziéját. Legalább úgy mint Vlagyimir Putyin, aki a KGB-ben megtanulta, hogy a tárgyalópartner dossziéjának alapos ismerete minimum követelmény a nemzetközi kapcsolatokban. Putyin még 2009-ben kötött paktumot Orbánnal Szentpéterváron. Akkor Orbán még ellenzékben volt, de nem kellett nagy jóstehetség ahhoz, hogy 2010 után ő lesz a miniszterelnök. A kínaiak ezt már korábban megérezték amikor Matolcsy Györggyel együtt meghívták Orbán Viktort, az ellenzék vezérét, akit Pekingben már akkor a jövő emberének tartottak.
Trump elnöksége idején Orbán jó kapcsolatot ápolt Washingtonnal. Látogatása idején a közös populista eszmekört hangsúlyozta. Trumpot meg is győzte. Az USA ex elnöke most is jelezte: Orbán Viktort támogatja a választáson. Bident és csapatát nyíltan bírálta az Orbán kormány az USA választási kampánya során. A kormánypárti sajtó ma sem hagy kétséget afelől, Orbán elutasítja a washingtoni diplomáciát. A gáz vitával kapcsolatban a magyar miniszterelnök kijelentette a Kossuth rádióban, hogy „az olcsó orosz gáz helyett itt van nekünk a drága amerikai”. Az Európai Unióban már hozzászoktak Orbán szembenállásához, de akkor még nem volt háború. A NATO-ban nemigen tolerálják a disszonáns hangokat háborús időkben. Azt pedig különösen rossz néven veszik, hogy az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügyön keresztül támadjanak amerikai és európai NATO célpontokat. Minthogy ez már évek óta tart, az Orbán kormány aligha mondhatja azt, hogy nincsen tudomása az ügyről. Magyarország persze nem igazán fontos az amerikai stratégiai szempontjából. Washington két államot tart fontosnak a térségben: Lengyelországot és Romániát. Mindkét ország mintaszerűen teljesít a háborús időkben. Lengyelországon keresztül érkeznek az amerikai fegyverek Ukrajnában. Sőt az ukrán katonák lengyel területen tanulják meg azok kezelését.
Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon keresztül semmiféle komoly fegyver szállítmányt nem lenne érdemes eljuttatni Ukrajnába hiszen Kárpátalja messze van az ukrán hadsereg utánpótlási központjától, Lviv (Lemberg) városától. Orbán Viktor tehát nyugodtan mondhatott volna igent hiszen a NATO aligha akarna bármit is Magyarországon keresztül szállítani Ukrajnába. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, de „karakán” viselkedésével oroszbarát szavazóit állíthatja maga mögé. Meg persze magát Moszkvát. Az orosz sajtó mindig szorgosan jelzi, ha Orbán kiénekel a NATO vagy uniós kórusból. Moszkvában minden uniós államot barátságtalannak nyilvánítottak ugyan, de Magyarországot egyelőre nem értesítették arról, hogy rubelben kell fizetni a gázért.
Orbán kicsinyes játszmája tehát bejöhet, de magánya nem enyhül. Politikában a magányt nemigen ajánlják a hosszú távú karrier biztosítására…
Szijjártó Péternek nemrég tűzték a mellére a Barátság érdemrendet az oroszok, akik eredetileg Orbán Viktornak szánták a megtiszteltetést. A miniszterelnök úgy érezhette, hogy a NATO tagállamokban ugyancsak kétes visszhangja lehetne ennek a kitüntetésnek, különösen miután kiderült: az orosz hekkerek arra használták fel a magyar külügy informatikai rendszerét, hogy onnan indítsanak támadásokat más NATO államok, mindenekelőtt az Egyesült Államok ellen.
Trump első sikeres elnökválasztási kampánya idején
az orosz hírszerzés hekkerei részben a magyar külügyön keresztül jutottak el oda, hogy feltörjék az amerikai demokrata párt illetve Hillary Clinton informatikai rendszerét.
A vesztes választás után Hillary Clinton részben ennek az orosz hekker akciónak tulajdonította vereségét.
Most a Telex titkosszolgálati információkra hivatkozva részletesen beszámolt arról, hogy az orosz hekkerek tetszésük szerint jártak ki és be a magyar külügyminisztérium rendszerébe. Ez annál is súlyosabb, mert a külügyminiszterhez tartozik az Információs Hivatal is.
A magyar kémelhárításnak évek óta tudomása van az oroszok akcióiról, de hatékony védelmet eddig nem sikerült kidolgozniuk.
Márpedig ezzel Magyarország alaposan lejáratja magát a NATO szövetségesek körében, ahol amúgy is mélyponton Orbán Viktor presztízse a tartós Putyin barátság miatt.
Igaz, régóta rebesgetik, hogy a NATO legtitkosabb információit nem osztják meg hazánkkal.
A HVG nemrég számolt be arról, hogy a miniszterelnök parancsnoki értekezleten megjósolta az Ukrajna elleni támadást nemsokkal azt követően, hogy az oroszok annektálták a Krím félszigetet. Ezt követően azonban nem arra utasította a magyar titkosszolgálatokat, hogy fokozzák hírszerzői tevékenységüket e téren illetve, hogy a kémelhárítás lépjen fel aktívabban a Magyarországon tevékenykedő orosz hírszerzők ellen hanem épp ellenkezőleg: megértően viszonyult Putyin elképzeléseihez. Az orosz hírszerzés emberei ezt követően egészen otthonosan mozoghattak Magyarországon. Az orosz kémbank is ezt követően költözött a Duna partjára méghozzá úgy, hogy vezető munkatársai diplomáciai mentességet kaptak!
E tekintetben nincsen változás Putyin Ukrajna elleni inváziója után sem! – hívta fel a figyelmet a Direkt 36. A külügy számítógépeinek orosz fertőzöttsége ugyanis az orosz invázió idején sem szűnt meg!
Frész Ferenc, az NBF kibervédelmi központjának akkori vezetője már 2015-ben azt állította, hogy teljesen szétverték a magyar kiber védelmet, és ezzel megszűntek Magyarország védekezési képességei ezen a téren! Ez önmagában igen súlyos vád az Orbán kormány ellen, de Frész Ferenc azt is hozzátette, hogy „mindez orosz gazdasági nyomásra történt”!
Ezt pedig a legfelső szinten kellett elintézni vagyis Putyin és Orbán állapodhattak meg erről.
Bár a magyar közvélemény számára ez csak mostanában derült ki, de az amerikai hírszerzés előtt aligha maradt titokban.
Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt ez a biztonsági rés a NATO informatikai rendszerében esetleg még bocsánatos bűnnek számíthatott, de az orosz támadás után gyökeresen megváltozott a helyzet. Orbán Viktornak e téren sürgősen váltania kell, ha meg akarja őrizni a szövetségesek bizalmát.
A másik orosz kém paradicsomban, Ausztriában ennél sokkal kisebb problémák miatt buktatták meg előbb a Szabadságpárt alkancellárját – Strachét, majd pedig Sebastian Kurz kancellárt, aki politikai csodagyerekből pillanatok alatt vált hullócsillaggá.
Lengyelországból 45-öt szólítottak fel távozásra 72 órán belül. Litvánia négy, Csehország, Észtország és Lettország három diplomatát utasított ki kémkedés miatt. Három orosz diplomata ugyanígy járt Pozsonyban – köztük Szergej Szolomaszov, a katonai attasé. Aki beszervezett egy bloggert Szlovákiában, hogy népszerűsítse Putyin elképzeléseit a honfitársai között.
Minderről Magyarországon szó sem esik. Ellenkezőleg: Földi László, egykori titkosszolgálati ezredes, aki elszánt híve az Orbán kormánynak, azokat szeretné begyűjteni akik bírálják Putyin Ukrajna elleni háborúját mondván „nyugati ügynökök”. Ausztria és Magyarország már régóta az orosz kémek paradicsomának számít. Csakhogy Ausztria semleges ország míg Magyarország a NATO tagja.
Magyarországot kivéve minden NATO tagállamban megkezdődött az aktív kémelhárítás az orosz hírszerzőkkel szemben azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát.
Putyin titkosszolgálatai évtizedek óta építettek ki kapcsolatokat az Európai Unió és a NATO tagállamaiban. Putyin nem is oly rég még táncolt is Ausztria akkori külügyminiszter asszonyával annak esküvőjén Bécs mellett. Salvini karrierje akkor ívelt fel rakéta sebességgel Itáliában amikor orosz diplomaták bemutatták a szélsőjobboldali Liga Európa parlamenti képviselőjét Putyinnak Milánóban. Marine Le Pen az öt évvel ezelőtti elnökválasztás előtt a Kremlben parolázott Putyinnal. Aki utasította az orosz bankokat a szélsőjobboldali jelölt kampányának támogatására. A mostani francia elnökválasztás alkalmából Marine Le Pen politikai és pénzügyi támogatását Orbán Viktor vállalta magára.
Senki sem tudja, hogy miért vált oly szorossá a korábban orosz ellenes Fidesz vezér és a magyar baloldallal barátkozó Putyin kapcsolata 2009 után. Minden bizonnyal mindketten sejtették, hogy 2010 után Magyarország miniszterelnökét Orbán Viktornak hívják majd.
Putyinnak vaskos dossziéja lehet Orbán Viktor 1990 előtti tevékenységéről. Egyes jelentések szerint a fiatal sokatígérő fideszes politikust a budapesti szovjet nagykövetség ajánlotta Palmer amerikai nagykövet figyelmébe mint „a jövő emberét”.
A másik szál a pénzügyi: Moszkva már évtizedek óta pénzeli a magyar elit számára fontos tagjait a gázüzleten keresztül. Orbán Viktor ebből éppúgy profitálhat mint az elődei. Ez mindenképp indokolná a magyar miniszterelnök elkötelezettségét az orosz gázüzlet vagy Paks II esetében.
Az USA szövetséges titkosszolgálatai Európában Svájcban egyeztetnek. Allen Dulles, a CIA elődjének, az OSS-nek a főnöke Svájcban rendezte be főhadiszállását a második világháború idején. Azóta itt egyeztet az USA szövetségeseivel. Jelenleg Magyarország berni nagykövete nem más mint Czukor József tábornok, az Információs Hivatal egykori vezetője. Aki a Dzerzsinszkij akadémián Moszkvában szerezte meg a hírszerzői alapismereteket.
Ausztriát felfüggesztette a Berni Unió azt követően, hogy az oroszbarát Szabadságpárt fontos pozíciókat szerzett az osztrák kormányban. A korábbi alkancellárt, a Szabadságpárt vezérét titkosszolgálati módszerekkel buktatták le Ibizán, ahol arról beszélt többi között, hogy olyan médiabirodalmat szeretne mint amilyen Orbán Viktornak van Magyarországon. Sebastian Kurz kancellár értette a finom célzást, és megszabadult a Szabadságpárttól. Későn. Ő is belebukott egy botrányba.
Andrej Babis egykori cseh miniszterelnököt, aki Moszkvában folytatta hírszerzői tanulmányait, a prágai amerikai nagykövetség aktív támogatásával buktatták meg Csehországban.
Bojko Boriszovot, a bolgár Orbánt, aki több mint tíz éven át volt hatalmon- megszakításokkal – Szófiában, szintén amerikai támogatással buktatták meg. Boriszov a szovjetek kedvenc kelet-európai titkosszolgálatának volt a tisztje, az utolsó kommunista diktátor, Todor Zsivkov testőrségében szolgált. Utóda a kormányfői székben, Kiril Petkov a Harvard egyetemen végzett.
Orbán zsákutcába jutott. Kérdés, hogy ott hol van előre?…
Szerbia nem tagja sem a NATO-nak sem pedig az Európai Uniónak így nyíltan felvállalhatja továbbra is az oroszbarát politikát, melynek nagy hagyományai vannak Szerbiában. Az orosz tőke máris megkezdte a Moszkvában bejegyzett cégek egy részének áthelyezését Belgrádba, ahol nem is titkolják: profitálni akarnak a háború nyomán kialakult gazdasági válságból. A szankciók által sújtott Oroszországnak Szerbia kiváló menekülő utat kínál miután a kapuk bezárultak Cipruson és másutt az Európai Unióban.
Vucsics szerb elnöknek tudtára adták Brüsszelben, hogy a tagjelölt államoktól is elvárják az oroszbarát politika befejezését, és súlyos hibának tekintik a szankciók kijátszását. Szerbia szeretne bekerülni az Európai Unióba, mert látja, hogy Szlovénia és Horvátország mennyit profitál ebből. Ugyanakkor nem akar és nem is tud szakítani Oroszországgal. Ha Belgrádban az orosz nagykövet megvádolná Vucsics elnököt, hogy azzal a NATO-val paktál, amely korábban a szerb fővárost is bombázta, akkor megrendülne a szerb államfő népszerűsége. Ezért Vucsics továbbra is kényes kötéltáncra kényszerül éppúgy mint Orbán Viktor.
Ha Orbánnak távoznia kellene a kormányfői posztról, akkor Szerbia menekülő út lehet, mert nem tagja sem a NATO-nak sem pedig az Európai Uniónak vagyis nem kényszerülne kiadni Orbán Viktort. Orbán semmiképp sem szeretne úgy járni mint Bojko Boriszov, Bulgária ex miniszterelnöke. Akit korrupció miatt előzetesbe tettek, majd elengedtek. Az ügyészség szerint nincs elég bizonyíték a vádemeléshez. Minthogy Boriszov 2009 és 2021 között volt hatalmon – némi megszakításokkal – az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országában, a bizonyítékok beszerzése kizárólag azon múlik, hogy mikor döntenek Boriszov sorsáról – Washingtonban.
Laura Codruta Kövesi, az európai ügyészség román vezetője kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkezik. Korábban Bukarestben az amerikai nagykövetség számtalan bizonyítékot nyújtott át neki a román elit korrupciós ügyeiről.
A budapesti amerikai nagykövetség „adott esetben” szintén számtalan érdekes információval szolgálhat. Magyarország persze egyelőre nem tagja az európai ügyészségnek, de az vizsgálódhat magyar ügyekben akkor, ha azok más uniós államot is érintenek. A magyar kormány pénzügyi támogatása Romániában vagy Szlovákiában számtalan korrupciós kérdést felvethet „adott esetben”.
Ezt írta Németh Zsolt, veterán fideszes parlamenti képviselő, a külügyi bizottság elnöke. Meglehetősen egyertelműen utalva arra a fordulatra, melyet Orbán Viktor is végrehajthat a választások után. Orbán villámgyorsan árul el bárkit és bármit, de híveinek népes tábora lassabban mozdul. Időbe telt amíg az oroszellenes Fidesz szavazók átálltak Putyin barátainak táborába. Orbán tudja, hogy a háború miatt végképp célkeresztbe került az Egyesült Államokban. Putyint nyugodtan ejtheti miközben a keleti nyitás maradhat. Nem véletlen, hogy a szerb államfővel épp a kínaiak kedvenc programjánál, a Budapest – Belgrád vasútvonal avatásán találkozik Újvidéken.
