Szombaton egy nő meghalt, pénteken pedig hárman kerültek súlyos, életveszélyes állapotban kórházba mérgezéses tünetekkel Dámócról.
Mindkét esetben felmerült a gyanú, hogy az ismeretlen összetételű, mérgező folyadékot alkohol helyett fogyasztották a falusiak. A pénteken megmérgezett három ember közül egy később szintén meghalt a kórházban.
A rendőrök először egy helyi férfit vettek őrizetbe, akitől az áldozatok a mérgező folyadékot vásárolták. Később bejelentették, hogy egy másik, lácacsékei férfit is elfogtak, akitől a gyanú szerint az alkoholként árult ital származik.
Fának ütközött egy osztrák rendszámű BMW Ráckeresztúron, amelyben tíz bevándorló utazott, akik nem tudták igazolni magukat.
Baleset történt szombaton késő este a 6204-es számú úton, Ráckeresztúr belterületén, ahol egy autó fának ütközött – írja a police.hu. A sofőr elmenekült a helyszínről.
A benne utazó tíz külföldi állampolgár megsérült, közülük egy ember súlyos, míg kilenc könnyű sérülést szenvedett. Személyazonosságukat és azt, hogy jogosan tartózkodnak az országban egyikük sem tudta igazolni.
A könnyebb sérülteket a rendőrök kihallgatták, majd visszakísérték őket a határzárhoz, súlyosan megsérült társukat pedig kórházban ápolják.
Kora délután elfogták azt a 39 éves orosz állampolgárságú férfit is, aki az autót vezette, vele szemben embercsempészés gyanúja miatt indult büntetőeljárás.
Habár a szombat délutáni meccs végén még úgy tűnt, hogy gond nélkül lezajlott a Fradi-ultrák visszatérése, később kiderült, hogy verekedés és valószínűleg késelés is volt a stadionban.
Ahogyan megírtuk, miután megegyeztek Kubatov Gábor elnökkel, november 4-én, a DVSC elleni bajnokin, több mint 3 év után visszatértek szurkolni az ultrák a lelátóra. Eleinte úgy tűnt, hogy gond nélkül zajlott le a meccs, és görögtüzezésen kívül más nem volt, de este az Index és a 24.hu szurkolók beszámolói alapján arról írt, hogy mégis volt verekedés, valószínűleg késelés is.
Ezzel kapcsolatban a BRFK sajtóosztálya arról tájékoztatta az MTI-t, hogy „eddig tisztázatlan okból verekedés tört ki”, és
„a verekedés során az elsődleges információk szerint egy ember könnyebben, kettő pedig súlyosan megsérült”.
A rövid közleményben még az olvasható, hogy „az eset körülményeit a Budapesti Rendőr-főkapitányság büntetőeljárás keretében vizsgálja”.
A szurkolók beszámolói alapján a Groupama Arénát bojkottáló, és most a B-közepet újra elfoglaló néhány ultra, illetve az elmúlt években ott a szurkolást vezető férfi balhézott össze a szektor büféjénél. Állítólag a „leváltott” vezérszurkoló kést rántott, és megsebesített két embert, ezért a visszatérő ultrák nagyon megverték. Három embert vittek kórházba. A csakafoci.hu úgy tudja, hogy az egyik szurkoló koponyasérüléseket szenvedett, és súlyosan megsérült a szeme is.
Egy kommentelő így foglalta össze az esetet:
„a Kubatov féle „csinált” szurkolói csoport ugynevezett capója (aki eddig ott bohóckodott) az rántott kést
és szurt meg két „régi” Fradistát. Erre nyilván a többiek megvédték a leszúrt srácokat és jól helyben hagyták a szurkálót!”
Az Index és a 24.hu lincselésről, illetve tömegverekedésről írt az eset kapcsán, de a közösségi médiában több drukker kikérte magának ezt azzal, hogy elszigetelt eset volt a balhé, amely nem befolyásolta a visszatérés jó hangulatát.
Ehhez képest a verekedésről a szurkolók által készített felvételek arra utalnak, hogy szervezett támadás történt a „kubatovistának” nevezett előénekes ellen. Az Index szombaton tett közzé egy képet, amelyet az látszik, hogy feketébe öltözött, maszkos szurkolók veszik körbe a a szürke melegítős férfit, aki mintha védekezésképpen venné elő a kést (amelyet elvileg be sem vihetett volna a stadionba). A felvételek alapján nem egyértelmű, hogy ki támadott először, de úgy tűnik, hogy nem csak három szurkoló volt benne a balhéban.
Egy rövid videó is felkerült az internetre a verekedésről:
Az FTC a 24.hu-t arról tájékoztatta, hogy a rendőrséggel együttműködve mindent megtesznek az ügy tisztázása érdekében, és felfüggesztették az összes érintett szurkoló kártyáját. „Nagyon sajnáljuk, ami történt. Az elmúlt három évben, amióta átadtuk a stadiont, ilyen még nem fordult elő” – írták.
Az emberi erőforrások minisztere utasítást adott az egészségügyért felelős államtitkárnak, hogy biztosítsa a Magyar Hospice Alapítvány működéséhez szükséges forrást – közölte a minisztérium szombaton.
Az MTI-nek küldött közleményében arról is szó van, hogy Balog Zoltán egyúttal az alapítvány figyelmét is felhívta a felelős működésre. Úgy fogalmaztak, elismerik a Magyar Hospice Alapítvány szakmai munkáját és társadalmi jelentőségét, éppen ezért az elmúlt három évben már 25 millió forint támogatást kaptak.
Miután a sajtóban megjelent, hogy forráshiány miatt heteken belül bezárhat az ország egyetlen, gyógyíthatatlan felnőtt betegeket ápoló hospice háza, az Emmi egészségügyi államtitkársága csütörtökön bejelentette, hogy vizsgálják az alapítvány támogatási kérelmét.
Az ellenzéki pártok is azt követelték, hogy az alapítvány kapjon meg minden szükséges támogatást a kormánytól.
„A magyar polgárok nagy többsége úgy látja: a határon túliak többségének szavazata nem az ő érdekeit, európai törekvéseit segíti, hanem a magyarországi demokrácia még teljesebb szétzúzását, és azt a velejéig korrupt rendszert, melyet a Fidesz – egyebek mellett a határon túliakra is hivatkozva – legitimálni próbál”– mondta a romániai rádió Rador hírügynökségének adott interjújában Ara-Kovács Attila, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja.
Ara-Kovács arra a kérdésre válaszolt, hogy miért vonná meg a DK a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogát:
„1989-et megelőzően gyakorlatilag teljes volt a támogató egység Magyarországon a határon túliak emberi és kollektív jogait illetően, beleértve a széles körű autonómiát is. Aztán ahogy
a magyar szélsőjobb kezdte a témát kisajátítani, s ahogy mintegy rátelepedett a határon túliakra,
egyre nőtt azoknak a száma, akik nagyon tartózkodóan kezdtek viselkedni, bár igyekeztek ellenérzéseiket akkor még magukba fojtani. Viszont nagy szimpátiával figyelték azokat a határon túli magyar pártokat, amelyek felismerték: nem az Európa-ellenes magyar szélsőjobb – beleértve a mai Fideszt is – a lehetőségeik forrása, hanem például azok a helyi – román, szlovák, szerb, horvát stb. – pártok, melyekkel koalíciót alkotva valódi jogokat szerezhetnek, széles körű autonómiát teremthetnek a maguk számára. Ilyen, nagyra becsülendő történelmi szerepet vitt az RMDSZ is, mely azonban ma már készséggel árulja el a romániai magyarok érdekeit, s egyfajta bűnsegédjévé züllött a Fidesznek. Mindennek pedig komoly következményei lettek, amik elől egy demokratikus, a polgárokat nem manipulálni, hanem követni kész párt, mint amilyen a Demokratikus Koalíció, nem térhet ki. Az előbb leírt folyamat eredményeként a magyar polgárok nagy többsége úgy látja: a határon túliak többségének szavazata nem az ő érdekeit, európai törekvéseit segíti, hanem a magyarországi demokrácia még teljesebb szétzúzását, és azt a velejéig korrupt rendszert, melyet a Fidesz – egyebek mellett a határon túliakra is hivatkozva – legitimálni próbál.”
Arra kérdésre, hogy miért kezdeményezte a DK ezt az aláírásgyűjtést és mit remél a kampánytól, Ara-Kovács Attila kifejtette: „A téma felvetésével megpróbáljuk áttörni a határon túli tematikához fűződő eddigi tabuk falát. Nem titkoljuk,
politikai célunk alapvetően változtatni a balkániasult mai magyar helyzeten.”
A DK elnökségi tagja pontosított: „Állampolgárságot nem akarunk elvenni senkitől, de azt nem vagyunk hajlandók tovább tolerálni, hogy olyanok döntsenek rólunk, akiknek mindennapjainkhoz semmi közük. Különösen egy olyan helyzetben, amikor a demokrácia intézményrendszere naponta súlyosan sérül Magyarországon, s a határon túliakat az Orbán-kormány saját visszaélései leplezésére, olykor igazolására használja fel.”
Ara-Kovács Attila szerint a Fidesznek nincs nemzetpolitikája, hatalmi politikája van, amiben a határon túli magyarok – a szó legszorosabb értelmében – fogyóeszközök…
A Fidesz hatalmi politikája azóta a Magyarországon élőkből politikai túszt csinált, a határon túl élőkre pedig – lakjanak azok Új-Zélandon, Venezuelában, Kárpátalján vagy épp Erdélyben – politikai prostituáltként tekint…
ráadásul korrumpálta a határon túliak politikai pártjait, s amelyek közülük nem voltak hajlandóan elfogadni Orbán Viktor visszautasíthatatlan ajánlatát, azokból ellenséget csinált. Ilyen a Híd-Most Szlovákiában. Ma, amikor Európában a határok leomlottak, lélekben távolabb van egymástól egy magyarországi polgár és egy ugyancsak állampolgársággal rendelkező határon túli magyar, mint valaha.”
700 millió forintos uniós támogatást kapott egy nemzetiségi roma oktatási és módszertani központra Kisvárda, amely a pénz egy részéből el is készült, de csak nevében a romáké: az épületet a helyi kézilabdacsapat használja edzésre.
Az edzőtermen ott a tábla, hogy az a romák integrációját szolgáló intézmény, de valójában nem engedik be oda a cigányokat – hangzott el péntek este a Hír TV Célpont című adásában. Még a műsor roma származású riporterét is kidobták, mikor be akart menni.
A Célpont a körzet MSZP-s és jobbikos országgyűlési képviselőjét is megkereste, akik elismerték, hogy tudtak arról, hogy mire használják a központot, de nem mertek Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel, a körzet fideszes képviselőjével szembeszállni az ügyben. A Hír TV-nek a helyi romák azt mondták, hogy
Kisvárdáról gyakorlatilag megpróbálják elűzni őket.
A fel- és bejelentéseiről ismert Tényi István, a Fidesz egykori tagja még aznap, november 3-án hivatali visszaélés gyanúja miatt bejelentést tett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészségre. „A vonatkozó rendelkezések alapján az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását kérem” – írta a bejelentésben. Tényi emellett közérdekű bejelentéssek fordult az ügyben Lázár János kancelláriaminiszterhez is.
Áder János jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország lobogóját szombat reggel a Parlament előtt.
November 4-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 61. évfordulóját jelző gyásznapon a kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad.
A Kossuth téri megemlékezésen részt vett a köztársasági elnök mellett Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, a diplomáciai, valamint a katonai attasétestület több tagja, továbbá pártok, katonai és állami szervezetek képviselői. Az eseményen közreműködött a Honvéd Díszzászlóalj, a Nemzeti Lovas Díszegység, valamint Budapest Helyőrség Zenekara.
A nemzeti gyásznap központi megemlékezése a főváros XVIII. kerületében, a Hargita téren álló 1956-os emlékműnél lesz. Este a Szent István-bazilikában emlékkoncertre várják az érdeklődőket. A bazilikánál mécsesek és fényfestés is megidézi a mártírok emlékét – írja az MTI.
A Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál egész nap gyertyagyújtással tiszteleghetnek az emlékezők az áldozatok előtt, és a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál is megemlékezést tartanak.
A kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá november 4-ét.
Fellebbeznek a bíróság döntése ellen – válaszolta a FüHü kérdésére az Opera sajtóosztálya arról, hogy mit szólnak ahhoz, hogy a bíróság a szakszervezetek javára döntött a sztrájk ügyében.
Ahogyan azt megírtuk, csütörtökön érkezett meg a bírósági döntés arról, hogy joga van sztrájkot hirdetni a három, az operaházi dolgozókat tömörítő szakszervezetnek a kollektív szerződés ügyében. Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke a FüHü-nek elmondta, hogy már el is kezdték szervezni a sztrájkot a végül elmaradt október 28-i helyett. Rotter Oszkár pénteken úgy fogalmazott, hogy nem tudja, fellebbez-e az Operaház vezetése a döntés ellen, de szerinte ezzel csak lejáratnák magukat.
Megkerestük az intézményt is, és az Opera válaszából egyértelműen kiderül, hogy nem értenek egyet a döntéssel.
Az Opera továbbra is fenntartja álláspontját, hogy a sztrájk meghirdetése törvénytelen volt, ezért fellebbez a bírósági döntés ellen
– írták. Azt is hozzátették, hogy a héten is tárgyalt a vezetőség a szakszervezetek képviselőivel a kollektív szerződés ügyében.
November első hétvégéjén szép, napos időre számíthatunk. Szombaton a reggeli párásság után több órás ragyogó napsütés várható, de addig is itt a mai lapszemle:
Népszava: Orbán még nem dőlhet hátra a külhoniak miatt
Az országok döntő többségében bevett gyakorlat, hogy a külföldön élő állampolgárok valamilyen módon bevonódnak a választásba, és az is jellemző, hogy – ahogy Magyarországon is – nem teljes választójogot kapnak – írja a Népszava. László Róbert, a Political Capital választási szakértője a lapnak arról beszélt, hogy mivel egyéni kerületi jelöltekre nem szavazhatnak, listára viszont igen, ezt félszavazatként szokták definiálni, de valójában még annál is kevesebbet ér. Az Orbán-kormánynak mégis fontosak ezek a szavazatok, és a honosítási programnak köszönhetően 2018-ban legalább 106 ezerrel több határon túli vehet részt az országgyűlési választáson, mint 2014-ben – írják. 3 és fél év alatt viszont ez nem olyan nagy szám, így Orbán Viktor a szakértő szerint biztos, hogy elégedetlen.
Magyar Nemzet: Tartós károkat is okozhat Gyurcsány Ferenc akciója
Politikai elemzőket, Simon Jánost és Böcskei Balázst kérdezte a Magyar Nemzet arról, hogy mi célja lehet Gyurcsány Ferencnek és a Demokratikus Koalíciónak azzal, hogy ne szavazhassanak a választásokon azok a magyarok, akik soha nem éltek az országban, amely ellen több határon túli magyar szervezet tiltakozott. Simon János szerint valószínűleg nem az azonnali haszonszerzésről szól a lépés, sőt, rövid távon lehet, hogy többet árt, mint használ. Gyurcsány Ferenc szerinte azt gondolhatja, hogy ha az ellenzékiek valamikor a jövőben összefog, egyik kritériumként ezt megfogalmazhatja – mondta a lapnak. Böcskei Balázs szerint azért vették újra elő a témát, mert fő céljuk, hogy kihasználva az MSZP aktuális válságát az ő szavazóik között növeljék a saját népszerűségüket.
Magyar Hírlap: Nagytakarításra készül a Hajdu–Lamperth-duó
Egy önkormányzati céget jogutód nélkül megszüntetnének, egy intézményt átszerveznének, és útilaput kötnének egy főigazgató talpára is a DK-s polgármester vezette Rákospalotán – írja a Magyar Hírlap. László Tamás, a kerület fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt a lapnak, hogy Lamperth Mónika jegyző és Hajdu László polgármester „a DK és az MSZP kifizetőhelyévé” akarja tenni Rákospalotát. Szerinte a nagy baloldali átalakítások hátterében a közpénzek átláthatóságának megszüntetése húzódik meg. Budapest XV. kerületében az ország egyetlen DK-s polgármestere egy főigazgató leváltásáról, egy önkormányzati cég jogutód nélküli megszüntetéséről, és egy másik önkormányzati intézmény átszervezéséről nyújtott be előterjesztést.
Magyar Idők: Még idén rendezik a kórházak adósságait
Adósságrendezésre, hatékonyságnövelő programokra és beruházásokra, valamint gyógyszerbeszerzésekre fordíthatják a kórházak azt az összesen 56 milliárd forintot, amit a múlt héten hagyott jóvá a kormány – értesült a Magyar Idők. A pénzt várhatóan még ebben az évben megkapják az intézmények. A kórházak adósságrendezéséről szóló döntést a múlt héten jelentette be Lázár János, de részleteket akkor nem közölt. A Magyar Idők szerint az adósságrendezésre, illetve gyógyszerbeszerzésre fordítható részt előreláthatólag még az év végéig megkapják a kórházak, és a fennmaradó összegre vonatkozó pályázatok is megjelennek még az idén.
Gulyás Márton november 18-ára hirdetett meg egy nagygyűlést és a Független Hírügynökségnek elmondta: ő nem egyéni játékos, közösségekben gondolkodott mindig; jogosan sztrájkolnak az operaházi dolgozók a bíróság szerint; az egyre több hazai botrányt feledtetni kívánva Donald Trump ázsiai körútra indult; Kevin Spacey és Dustin Hoffman is egyre nagyobb bajban.
„Jogunk van az erőszakmentes ellenállásra”
Gulyás Márton, a Közös Ország Mozgalom vezetője, akit a kormányzat nemzetbiztonsági tényezőként tart számon, az október 23-i kudarc után november 18-ára hirdetett meg egy nagygyűlést, ahova azokat a polgárokat várja el, akik változást akarnak. Szeretné, ha választókból végre összeállna az az eddig önmagát megszervezni képtelen többség, amely legyőzheti a legszervezettebb kisebbséget, a Fideszt. Ennek érdekében akciósorozatot is meg fog hirdetni hamarosan, és miután a kormányzó párt deklarálta, hogy nem hajlandó foglalkozni a kilenc párt által aláírt választási törvénytervezettel, így minden joga megvan arra, hogy a résztvevők erőszakmentes ellenállással kényszerítsék ki akaratukat. A civil aktivista azt is elmondta a Független Hírügynökségnek, hogy ő nem egyéni játékos, közösségekben gondolkodott mindig.
Jogosan sztrájkolnak az operaházi dolgozók a bíróság szerint
Csütörtök délután megérkezett a bírósági döntés, amely a szakszervezeteknek ad igazat az Operaház vezetése ellenében – mondta a FüHü-nek Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke.
A szakszervezetek hatalmas sikerként értékelik a bírósági döntést, amely azt jelenti, hogy jogosan élnek a sztrájk eszközével azért, hogy rákényszerítsék Ókovács Szilveszter főigazgatót az operaházi kollektív szerződések aláírására.
Rotter Oszkár elmondta, hogy el is kezdték szervezni a sztrájkot, miután az eredetileg október 28-ára, A hugenották premierjére tervezett munkabeszüntetés végül elmaradt. A szakszervezeti vezető azt még nem tudta megmondani, hogy körülbelül mikor lehet a sztrájkra számítani.
Első ázsiai útjára indul Donald Trump
Japánt, Dél-Koreát, Kínát, Vietnamot és a Fülöp-szigeteket keresi fel. Vele tart Mike Pence alelnök, Rex Tillerson külügyminiszter és James Mattis védelmi miniszter is.
Az egyre több hazai botrány után Fehér Ház úgy állítja be az utazást, hogy Trump megmutathatja jó kapcsolatát Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Abe Sindzó japán miniszterelnökkel. A New York Times szerint ez Japánban még sikerülhet is, Abe ugyanis amellett, hogy jobb szabadkereskedelmi megállapodást akar, növelné a nyomást Észak-Koreán.
Az Egyesült Államok azt is tervezi, hogy a terrorizmust támogató államok listájára teszi Észak-Koreát.
Kínában viszont Trump gondban lehet, a lap szerint az orosz vizsgálat is megnehezíti, hogy ott bármilyen eredményt érjen el. Pedig az ország kulcsszereplő a koreai kérdésben.
Kevin Spacey és Dustin Hoffman is egyre nagyobb bajban
Kevin Spacey zaklatási botrányának legújabb fejleményeként nyolc, a Kártyavár című politikai drámasorozatban dolgozó stábtag beszélt a CNN-nek arról, hogy mit kellett elviselniük a széria főszereplőjétől. Mind a nyolc megszólaló ragadozóként jellemezte Spacey-t, aki fogdosta és kegyetlen megjegyzésekkel üldözte a kollégáit, és
különösen a fiatal férfiakra utazott.
Spacey-t először, hétfőn a színész Anthony Rapp vádolta meg azzal, hogy 14 éves korában zaklatta őt, még a 80-as években. Spacey aznap közleményben reagált erre, és azt állította, hogy nem emlékszik az incidensre, de bocsánatot kér érte. Később egy mexikói színész, Roberto Cavazos és Tony Montana dokumentumfilm-rendező is megvádolta a sztárt.
Beverly Hills, 2015. január 11. Kevin Spacey amerikai színész a sajtószobában tartott fotózáson, miután átvette a televíziós drámai sorozat legjobb férfi fõszereplõjének odaítélt kitüntetést az Arany Glóbusz-díjak átadási ünnepségén Beverly Hillsben 2015. január 11-én. Spacey a Kártyavár (House of Cards) címû tv-sorozatban nyújtott alakításáért részesült az elismerésben. (MTI/EPA/Paul Buck)
Dustin Hoffman ügye is tovább dagad, Anna Graham Hunter után egy másik írónő számolt be arról, hogy a színész zaklatta őt. Wendy Riss Gatsiounis azt állítja, hogy Hoffman egy megbeszélésen arról faggatta, hogy lefeküdne-e egy negyvenes férfival, és egyértelműen felajánlkozott neki. Riss Gatsiounis akkor a húszas éveiben járt, és miután visszautasította a színész közeledéseit, Hoffman nem is dolgozott vele.
Az új vádak kapcsán előkerültek Hoffman korábbi viselt dolgai is, többek között egy 1979-es interjú a Time magazinból, amelyben Meryl Streep arról beszélt, hogy
első találkozásukkor, bemutatkozás gyanánt Hoffman megfogta a mellét.
Budapest lehet a Duna-menti Hollywood
Részletes cikket jelentetett meg az egyik legfontosabb szórakoztatóipari magazin a magyar filmgyártásról annak kapcsán, hogy egyre több nemzetközi filmes- és tévés produkció készül Magyarországon. Szerintük ez az olcsó gyártási költségek mellett a jól képzett szakembereknek és a megfelelő infrastruktúrának köszönhető elsősorban.
A Variety cikkében úgy fogalmaz, hogy Budapest egyre inkább olyan, mintha egy kis Hollywood lenne a Duna mellett. A magazin szerint virágzik a filmipar az országban: a magyar filmek egyre-másra nyerik el a legnagyobb filmes díjakat (a Saul fia Oscar-díját, és a Testről és lélekről Arany Medvéjét említik külön), a hollywoodi produkcióknak pedig az egyik legfontosabb forgatási helyszínévé vált Magyarország.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
