Bár sokan arra számítottak, hogy az ügy elhal, és nem indul el a lavina, ám a dolgok másként alakultak. Az Index értesülései szerint a Budapesti Operettszínház igazgatósága kedden azonnali hatállyal kirúgta Kerényi Miklós Gábort, a színház korábbi vezetőjét. Időközben Kerényi Miklós Gábor a Facebookon kért elnézést kért, ha valakit megbántott volna.
Mindez azt követően történt, hogy hétfőn az ATV adásában az azóta külföldön élő
Maros Ákos, egykori táncos elmesélte, hogy Kerényi Miklós Gábor hogyan zaklatta őt.
Az ügy kipattanása után a színház közleményt adott ki, melyben a többi között azt írják, hogy „a leghatározottabban elítéli a fizikai bántalmazás minden formáját, különös tekintettel azokra az esetekre, amelyek hatalommal való visszaéléssel együtt valósulnak meg. Kijelenti, hogy elkötelezett az ilyen ügyek felderítésében, a zaklatást vagy fizikai bántalmazást elszenvedett áldozatok minden lehetséges eszközzel történő megsegítésében, továbbá kéri, hogy az érintettek az igazság törvényes keretek között történő tisztázása végett a megfelelő lépéseket tegyék meg.”
Nem hivatalos értesüléseink szerint a színház vezetése ez utóbbit úgy értelmezte, hogy
akinek hasonló története van, azt kizárólag nekik jelezze és ne a nyilvánosságnak, különben súlyos retorziókkal (értsd: elbocsátás) kell szembenéznie.
Az Operettben ugyanakkor megkezdték egy belső etikai és bejelentési protokoll kidolgozását, „amely a színházban zajló művészi és gyakorlati munka kapcsán a jövőben megfelelő kontrollt tud biztosítani a hasonló esetek elkerülésére.”
A Kerényi-ügy a múlt héten robbant ki. Az Operettszínház volt vezetője és művészeti vezetője Bayer Zsolt Bádog nevű blogján tagadta a vádakat és jogi lépéseket helyezett kilátásba. Nem sokkal ezután ő maga kérte nyugdíjazását a színháztól.
Az üggyel a Független Hírügynökség több cikkben is foglalkozott. Ezeket itt és itt, valamint itt olvashatják.
Időközben Kerényi Miklós Gábor a Facebookon kért elnézést, ha valakit megbántott volna.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Közvélemény!
A személyemmel kapcsolatban felmerült vádakra reagálva kijelentem, ha bárkit bármivel megbántottam, ezúton kérek elnézést!
Be kell, hogy valljam, sok élethelyzetben, sok megoldásban, stílusban, viselkedésben valóban közelítettem ahhoz a határhoz, ami még szerintem elfogadhatónak tekinthető. Tettem ezt a művészi érzékenység és a teljes belefeledkezés, a mérhetetlen művészi szabadságvágy okán. Megalázni valakit sohase volt célom! Ha valaki ezt mégis így érzi ezúton, de személyesen is szívesen kérek tőle elnézést, bocsánatot, bár szándékom szerint mindig a művészet valamilyen típusú megjelenéséért, a különleges belső világok felszabadítására törekedtem. Előadásaimban éppen úgy, mint a hétköznapi alkalmakor.
Bízom benne, hogy ezt minden magát sértettnek érző kollégám elfogadja!
A legnagyobb büntetés számomra az, hogy imádott színházam nyugalmának biztosítása érdekében meghoztam azt a döntést, amelyről már vasárnap tájékoztattam a nyilvánosságot!
Magyarországon majdnem egymillió végrehajtási eljárás indult, ami négymillió ember kilakoltatásával végződhet. A megdöbbentő adat a devizahitel-károsultak érdekében kezdeményezett politikai vitanapon hangzott el a parlamentben. A vitanap előtt tüntetés is volt az országház előtt, a devizahitel áldozatai kértek maguknak emberséges, s főleg jogszerű elbánást. Köztük volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője.
Tudja, hogy a devizahitel-károsultak tüntetéséről az állam által működtetett, nemzetinek nevezett távirati iroda, a közszolgálatinak tartott televízió és a kormány rádiója még csak be sem számolt?
Nem tudtam, de nem lep meg. Megmozdulásinkról máskor sem adnak hírt.
De a nemzeti válogatott barátságos focimeccséről közben négy hír is megjelent.
Gondolom, nem csodálkozik ezen.
Mégiscsak egymillió ember nyomora miatt tüntetnek. Ez nem igazi nemzeti ügy?
A kormány nem szívesen szembesül vele. De nem csak a politika kerüli a témát. Amikor az első bírói döntések megszülettek a devizakárosultak ügyében, akkor zsúfolásig megtelt a Kúria nagyterme. Ma viszont a bíróság még csak nem is hozza nyilvánosságra, ha devizahitelek ügyében döntéseket hoz.
Szóval a sajtó mellett a bíróság is titoktartás fogadott?
Úgy tűnik. Pedig a Kúriának törvény is előírja, hogy a jogerős ítéleteit – határidőn belül – fel kéne töltenie a bíróságok honlapjára.
A vitanapot megelőző tüntetésen látott kormánypárti politikusokat?
Egyet sem. De mi azért kötelességünknek érezzük, hogy felhívjuk a politikusok figyelmét sok ezer társunk tragédiájára. Jelezni akarjuk, hogy bár őket nem érdekli a sorsunk, mi figyelünk rájuk.
Nemcsak a tüntetést nem láthatták az országban, de még devizahitelesekről kialakult parlamenti vitát sem közvetítették. Tudta?
Igen, sőt, a tüntetés után mint érdekvédőként többen nem jutottak be az országházba. Sorstársaink azért telefonon beszámoltak a vita részleteiről, a foszlányok tehát eljutottak az utcára.
Érti, hogy ez kinek jó?
Csak találgatni tudok. Viszont az meg tény, hogy ma 900 ezer banki szerződésből eredő végrehajtás van Magyarországon. Ez az adat borzasztóan sok ember nyomoráról szól, bár a kormánypárt szerint egy családnak több végrehajtási ügye is lehet. Mindenesetre sokkal lényegtelenebb témákról rendre beszámol a kormányzati sajtó, nem is említem a nemzeti konzultációkat.
Tudjuk, a cél az, hogy amiről a média beszél, az van, amiről nem beszél, az nincs!
A magyar parlament tehát lényegében a nyilvánosság kizárásával vitatta meg ezt a nemzeti ügyet. Ennek ellenére azt talán az utcára telefonon kijutó hírfoszlányokból is tudja, hogy a politikusok egymásra kenték a devizahitelezés felelősségét. A szocialisták be sem mentek a terembe, a Fidesz pedig a korábbi kormányokat okolta mindenért. Ön azért tudja, kié a felelősség?
Persze, ezt mindenki tudja. Varga Mihály és a Fidesz nélkül nem lett volna Magyarországon devizahitel, amit 2001-től folyósítanak. A szocialista kormányzat pedig 2004-ben kiterjesztette a lakásvásárlásokra is. Pedig a svájci jegybank még időben figyelmeztette is a hazai pénzügyi vezetőket az árfolyamkockázatra, illetve arra, hogy ennek veszélyére fel kell hívni az állampolgárok figyelmét. Hiába.
A kormány felelőssége mellett az ellenzéké is vizsgálható, mert mindenki jelezhette volna a kölcsön veszélyét?
Természetesen. Hatalomra kerülve 2013-ban Orbán Viktor ultimátumot adott a bankoknak, hogy rendezzék a devizahiteles problémát. Ellenkező esetben a kormányzat tesz rendet. A vége az lett, hogy az addig bankellenes kormányfő és a pénzintézetek vezetői megállapodtak. Ennek része volt a kölcsönök forintosítása. Viszont a paktumban a bankszövetség azt kérte, hogy a kormány akadályozza meg, hogy a károsultak pereljék a bankjukat. Az üzletet megkötötték, ennek isszuk most a levét.
Vagyis úgy érzi, hogy a bíróságokat befolyásolta a kormányzat?
Így igaz, a miniszterelnök ugyanis „megrendelte” a Kúriától az első jogegységi határozatot, amelyre alapozva születtek a devizahiteles törvények. Mi pedig hiába fordultunk az alkotmánybírósághoz, hiába érzetük úgy, hogy sérültek a jogaink, akkor már késő volt. Csapádba estünk.
Ugyanakkor a kormány bevezette a végtörlesztést, az árfolyamgátat, s persze a forintosítást, és az eszközkezelőt. Tehát kísérletet tettek a helyzet megoldására. Ezek semmit nem segítettek?
A végtörlesztés leginkább a tehetőseknek jelenthetett megoldást, a többség kimaradt ebből a lehetőségből. Pedig a mentőakció úgy indult, hogy mindenki „végtörleszthet” kedvezményes árfolyammal.
Akik a banki kartell miatt nem tudtak szabadulni a devizakölcsöntől, szinte semmilyen támogatást nem kaptak. Akik viszont az árfolyamgátat választották, nemrég szembesültek vele, hogy csak elodázták a problémát.
A kormány azt állította, hogy senkit nem hagynak az út szélén, ezért a kilakoltatásokat felfüggesztik, s befagyasztják az árverezést is. Gondolja, hogy ez a megoldás irányába tett lépés, vagy inkább a közelgő választásoktól félnek?
A kormány azért függesztette fel a kilakoltatást, mert ősszel már hűvös van, s tavasszal pedig még hideg. De az elmúlt években is fáztak az utcára került emberek, csakhogy akkor nem közeledett a választás. Nyilván nem akartak olyan címlapokat közvetlenül a választások előtt, amelyek az utcára kipakolt embereket mutatják.
Korábban voltak emiatt emberi, családi tragédiák?
Elég sok. Vannak, akik öngyilkosok lettek, mások külföldre menekültek.
Van egységes elképzelés arra, hogy az emberek százezreit megnyomorító devizahitelezés problémáit hogyan lehetne ma megoldani?
A tüntetésen is láthatta, hogy nagyon sok egyesület alakult a károsultak védelmére. Mindenki dolgozott ki megoldási javaslatokat, amelyek lényege, hogy a szegényeknek, a rászorulóknak is segítsen a kormány. Évek óta küldjük javaslatainkat a politikusoknak, valamint többször írtunk a köztársasági elnöknek is.
Válasz?
Nincs érdemi válasz!
A devizahiteles vitából az derült ki, hogy pénz még lenne a megoldásra, hisz a Magyar Nemzeti Bank jól keresett a devizahitelezésen. A jegybank közel 150- 200 milliárdos nyereségét szét lehetne osztani a rászoruló családok között?
Ezt a parlamentnek kéne eldönteni, de erre ma kevés a hajlandóság. Ráadásul a politikai elit fel sem ismeri a valóságos problémát. Hiszen a bankok tisztességtelen szerződésein túl gond az is, hogy tíz év után sincs Magyarországon pénzügyi fogyasztóvédelem. A rossz tájékoztatás után, mérlegelés nélkül, egyen-válaszokkal utasítják el az adósok beadványait. Ezen kívül – ahogy említettem – nem működik megfelelően a bírói kar, nincs tehát lehetőségünk az igazunk megtalálására.
A közeljövőben európai bíróság is dönthet arról, hogy ha a banki kockázatra nem hívták fel az ügyfél figyelmét, akkor semmis lehet a szerződés. Ez segít a magyar helyzeten?
Tudjuk, hogy több beadvány is az európai bíróság asztalán hever, tehát valamikor biztosan lesz döntés. De a már elkészült dokumentumokat mi nem ismerhetjük meg, mert a Kúria, illetve Handó Tünde nem engedi nyilvánosságra hozni. Kértük továbbá a magyar bírságokat, illetve a kormányzatot, hogy a devizaügyben megfogalmazott álláspontjukat, amelyeket már az unió bírósága elé tártak, hozzák nyilvánosságra. Nem adják ki, mert titkos.
Vagyis közel 15 év után még mindig zavaros a helyzet, az együttműködés helyett politikai sárdobálás van, közben az áldozatok száma nem csökken, hanem folyamatosan nő. Amíg a parlamentben elhangzik egy ellenzéki kérdés, s a miniszter megengedheti magának, hogy végtelenül cinikus választ adjon rá, addig hiába tartanak itt vitát a banki károsultak ügyének a megoldásáról, vagy bármiről, addig ez a politikai elit képtelen megoldani bármit.
„Magyarországi berni nagykövetének van-e olyan tevékenysége, ami összeférhetetlen nagyköveti szerepvállalásával?” – tette fel a kérdést Mesterházy Attila, az országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s tagja, a Kövér László országgyűlési elnöknek írt levélben, amelyben Szijjártó Péter külügyminiszterhez intéz kérdést.
A szocialista politikus korábban még azt nyilatkozta a Független Hírügynökségnek, hogy „óvatosan kell bánni” azokkal az információkkal, amelyek a legutóbbi offshore-botrány magyar érintettségével kapcsolatosak. Most viszont mégis írásbéli kérdéssel fordult a Kövér Lászlóhoz, hogy adjon választ a kérdésre és segítsen tisztázni a Mesterházy szavai szerint „Orbán Viktorral személyesen is jó viszonyt ápoló Nagy István svájci nagykövet” szerepét a több mint 13 millió dokumentumot kiszivárogtató Paradise Papers, vagyis Paradicsom Papírok ügyében.
Sértődött interjút adott Földi László a Magyar Időknek: az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója, sok egyéb mellett, arról beszélt, hogy az Echo-tévés megnyilatkozását, amelyben a civilszervezetek vezetőit likvidálásra ítélt, szándékosan félremagyarázták, elindult a karaktergyilkosság ellene, amelyet persze a balliberális oldal oly kiérlelt technikával művel, és amelynek ő már sokszor lehetett részese.
A főpolgármester tanácsadójaként tevékenykedő Földi a nyilatkozatot – mármint a tévés interjút – követően levelet kapott Tarlós Istvántól, amelyben letiltotta őt arról, hogy migrációs témában megszólaljon. A Magyar Időkben ezt lényegi felmondásnak tekintette Földi, mások úgy értékelték, hogy a megszegett főpolgármesteri utasítás után, nem is lehet Tarlósnak más lépése. De mielőtt még erre rátérnénk, álljon itt egy pici részlet a Magyar Időknek adott nyilatkozatból:
„…rutinos nyilatkozóként a megvágott anyagot ellenőriznem kellett volna.
Megjegyzem, biztos vagyok benne, hogy nem volt semmilyen rossz szándék az Echo TV munkatársai részéről a műsor szerkesztésekor. Ugyanakkor arra is számítanom kellett, hogy a nyilatkozatom után egyfajta karaktergyilkossági kísérlet célpontja leszek; nem először fordul elő velem ilyen.”
Ha jól értelmezzük a szöveget, ebből az derül ki, hogy Földi a rosszul megvágott, szerinte félreérthető szöveget a televízió jóhiszeműen rontotta el, viszont mindenki más,
aki úgy értelmezi mondandóját, ahogy azt a tévé közvetítette, az rosszindulatú és karaktergyilkos.
Nem mennénk most bele a volt hírszerző lelki, mentális állapotának elemzésébe, azok az összeesküvés elméletek, amelyeket a migrációval kapcsolatban kifejt, önmagukban elegendőek ahhoz, hogy látleletet vegyünk róla. De hogy ne vádolhassanak bennünket manipulációval, idemásoljuk a Magyar Idők összefoglalóját az interjúból.
Földi László feladatai közé tartozott, hogy ne jöjjenek létre no-go zónák a fővárosban
Szerinte Európa háborús helyzetben van
Sok jószándékú embert átvernek az NGO-k
A hírszerzésnél a várható folyamatokat kellett elemezni
A BKK elleni hekkertámadás iskolapéldája volt a tökéletesen végrehajtott befolyásolási technikának
A világ gazdaságát egy szűk réteg irányítja a kezében lévő bankok, részvények és cégbirodalmak által
A tiltott módszerekkel kiépített rendszerek ellen titkosszolgálati eszközökkel kell fellépni
Európában a betelepülő migránsok és a helyiek közötti feszültség erőszakba torkollhat
A migrációs válság következményei akár az EU szakadásához is vezethetnek
Azt nyilván Tarlós Istvánnak kell eldöntenie, hogy miként jár el, ha beosztottja semmisnek veszi az utasításait, ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy nincs könnyű helyzetben: olyan emberrel szemben kell eljárnia, aki a Fidesz-hatalomnak tetsző állításokat tesz; a Soros-ellenes kampányba jól beleilleszthetően beszél. És akkor is így van, ha ez a mondandó köszönő viszonyban sincs a valósággal, de még összeesküvés elméletnek is meglehetősen zavaros.
Városházi forrásaink eddig megerősítették, hogy Tarlós egyelőre kivár, nem lép azonnal, óvakodik attól, hogy offenzív legyen,
ami ehelyütt azt jelenti, hogy nem akarja a volt hírszerző kirúgását kezdeményezni. Ugyanakkor mégis csak presztízs-kérdés számára, hogy ne teremtsen precedenst arra, hogy bárki átlépheti, annullálhatja az utasításait. Úgy tudjuk a főpolgármester most abban bízik, hogy Földi László maga fog visszalépni a tanácsadói szerepkörétől, amire az ominózus interjúban tett is némi utalást. A kérdés így az: a Fidesznek mi a fontosabb, Tarlós presztízse, vagy Földi szerepeltetése. Szerintünk ettől függ majd a végső döntés.
FRISSÍTÉS:
Tarlós István délután közleményt adott ki. Ebben arról ír, hogy Földit „kiváló szakembernek tartja”, de „súlyosan megszegte” azt az utasítást, amelyet amúgy elfogadott. Azt írja:
„A történtek után nem maradt választási lehetőségem. Földi Lászlóval megegyeztem, hogy 2017. november 30-ával munkaviszonya a Városházán megszűnik.”
Ezzel szeretnék felhívni mindenki figyelmét arra, hogy az emberi jogok védelmezőinek üldözése és zaklatása súlyosan antidemokratikus irány, a titkosszolgálatokkal való fenyegetőzés pedig példátlan a hazai közéletben.
A legutóbbi nemzeti konzultációba a Magyar Helsinki Bizottság mellett az Amnesty International is bekerült, mint két olyan szervezet, amely azért dolgozik, hogy a migránsok kevesebb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Ebből persze semmi sem igaz, de ez az utóbbi évek civilellenes lejárató kampánya közepén ez persze nem újdonság – áll az Amnesty közleményében.
„A Helsinki Bizottság bírósághoz fordult, mi pedig úgy döntöttünk, emlékeztetjük a kormányt, hogy egykoron a magyar állam legmagasabb szintű vezetése számára is fontosak voltak az emberi jogok és az azokért dolgozó civil szervezetek” – írják.
A közleményben az áll: „Szeretnénk felhívni mindenki figyelmét arra, hogy az emberi jogok védelmezőinek üldözése és zaklatása súlyosan antidemokratikus irány, a titkosszolgálatokkal való fenyegetőzés pedig példátlan a hazai közéletben. Arra kérjük az embereket, hogy szánjanak pár percet arra, hogy elmondják a véleményüket a kormánynak. Ezért létrehoztuk az eztkulddel.amnesty.hu oldalt, ahol bárki kitölthet egy a kormánynak szóló virtuális képeslapot.”
Azt is írják: „Szeretnénk, ha sokan részt vennének november 23-ig, és elmondanák a véleményüket arról, hogy fontosak-e a számára az emberi jogok, és hogy kellenek-e az ezekért dolgozó civil szervezetek. A kitöltött képeslapokat mi továbbítjuk majd a címzettnek, ezzel szeretnénk biztosítani, hogy a konzultációnkban résztvevők adataival nem élhet vissza a kormány.”
Egyébként az Amnesty International főtitkára, Salil Shetty a FüHü-nek adott interjúban korábban arról beszélt, hogy a nemzeti konzultációt a választási kampány részének tartja, a civiltörvény nincs összhangban a nemzetközi joggal, a démonizálás politikája miatt pedig az emberi jogok szabadesésbe kezdenek.
Hétfőn elkezdődött a 3-as metró több mint egy éven át tartó felújítása a Lehel tér és az Újpest-Központ közötti szakasz lezárásával. A főpolgármester szerint a BKV és a BKK szakemberei mindent megtettek, hogy a legkisebb fennakadással járjon a felújítás. Horváth Csaba MSZP-s politikus szerint a főváros által tervezett hatvan busszal nem tartható a 3-as metró pótlása.
A BKV és a BKK szakemberei mindent megtettek azért, hogy a legkisebb fennakadással járjon a 3-as metró felújítása – mondta a főpolgármester hétfő reggel a TV2 Mokka című műsorában. Tarlós István hozzátette ugyanakkor: be kell látni, hogy egy ekkora felújítást a városban észrevétlenül nem lehet megtenni.
A főpolgármester úgy fogalmazott, a politikában sokan abban reménykedtek, hogy nem tudják elkezdeni a metrófelújítást. Most, a felújítás megindulásával hónapokig arról beszélnek majd, hogy a fővárosban közlekedési káosz van.
Közölte, a 3-as metró északi szakaszának teljes felújítása valószínűleg egy év múlva kész lesz. Annyi probléma van, hogy az akadálymentesítésnél „addig megyünk el, ameddig a takarónk ér, amennyi pénzünk van” – fűzte hozzá Tarlós István, megjegyezve, az északi szakaszon egy állomáson nem lesz lift. Mindent megtesznek, hogy a végső határig elmenjenek az akadálymentesítésben – mondta.
Horváth Csaba MSZP-s politikus szerint a főváros által tervezett hatvan busszal nem tartható a 3-as metró pótlása. A fővárosi képviselő hétfő reggel Budapesten, a 3-as metró újpesti végállomásánál lévő pótlóbuszos megállóban tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: egy metró korábban 1200 utast szállított, és ahhoz, hogy ugyanezt az utasmennyiséget el lehessen vinni, nem hatvan, hanem nyolcvan buszra lenne szükség. Megjegyezte: a múlt héten a főpolgármester azt mondta, a buszok 45 másodperces követési távolsággal közlekednek, és az utasok 60-70 százalékát tudják elvinni; a többiek keressenek más útvonalat.
Ma ünnepli névnapját: Imre, Zakariás, Erzsébet, Töhötöm, Avarka, Filotea és Tétény. 77 évvel ezelőtt ezen a napon választották meg harmadszorra is Franklin Delano Rooseveltet az Egyesült Államok elnökének és ma 85 éves Vitray Tamás. Túlnyomóan derült idő lesz, a legmagasabb hőmérséklet 13 fok lesz. A nulla felett.
Népszava
Újabb lépés a rendőrállam felé
Terrorveszélyre hivatkozva jövőre lényegében bárki lakásába betörhet a rendőrség, akinek engedéllyel tartott fegyvere van. Ez több százezer embert érinthet, s jogilag – de praktikusan is – meglehetősen aggályos.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló, 2018. január elsején hatályba lépő salátatörvényben szerepel egy szakasz, ami eddig szinte mindenki figyelmét elkerülte.
A törvény szerint a rendőrség által kiadott engedéllyel tartott fegyverek – ide tartoznak nem csupán a klasszikus önvédelmi és vadászfegyverek, hanem például a paintball (festéklövő), valamint a színházi fegyverek is – ellenőrzésének új módját vezetik be. Érinti ez a fegyverkészítési, -javítási eszközök birtokosait is.
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy közigazgatási hatósági ügyben, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzés során a hatóság a helyszíni szemlét – ha ez a közbiztonság, a közrend védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem érdekében, illetve bűnmegelőzési, bűnfelderítési célból szükséges – a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja. Ez azt jelenti, hogy a fegyvertartási engedéllyel rendelkező lakhelyére is bármikor betörhet bemehet a hatóság, ha úgy látja jónak.
Mint az szakmai fórumokon olvasható: „természetesen” a Belügyminisztérium senkivel nem egyeztetett a szakmai szervezetek közül, mikor ezt a módosítást beterjesztette és elfogadtatta. Pedig Magyarországon mintegy 300 ezer az engedéllyel tartott fegyverek száma. (…)
Magyar Nemzet
Nagy bajba kerülhet a Fidesz, ha a leváltását akaró választók készek átszavazni a győzelemre esélyes jelöltre – állítja Kis János filozófus.
(…) – Akkor azoknak van igazuk, akik azt mondják, hogy a baloldalnak és a Jobbiknak is össze kell fognia egy alkotmányozó többségért? Vagy a bojkottot hirdetőknek?
– A Jobbik és a többi ellenzéki párt összefogása nincs napirenden. Ám az időközi választások azt mutatják, hogy az Orbán leváltását akaró választók készek átszavazni a győzelemre esélyes jelöltre. Ha ez így lesz 2018 tavaszán is, a Fidesz nagy bajba kerülhet. (…)
Magyar Hírlap
Az egyértelmű üzenetekre vágyó baloldali szavazókat akarja megszólítani legújabb javaslatával Gyurcsány Ferenc – mondta lapunknak Boros Bánk Levente politológus.
Gyurcsány Ferenc legújabb, a külhoni magyarok választójogának elvételét célzó kezdeményezésével visszatért az alapokhoz, amikor 2004-ben a kettős állampolgárság ellen kampányolt – mondta lapunknak Boros Bánk Levente politológus. A Médianéző igazgatója szerint a bukott kormányfő ötlete mögött feltűnési viszketegség is meghúzódik, hisz ezzel ismét magára tudta irányítani a figyelmet. Ugyanakkor egy olyan kérdésben, amely a balliberális pártokat is megosztja, határozott álláspontot képvisel, ami kevés ellenzéki pártra jellemző. Ezzel meg tudja szólítani nemcsak saját fanatikusait, hanem azon balliberális szavazókat is, akik egyértelmű üzenetre várnak.
Boros Bánk szerint ez a húzás nem lehetetleníti el az MSZP–DK összefogást, annak ellenére sem, hogy a szocialisták elutasították a kezdeményezést. Ugyan az MSZP Gyurcsány idején elutasította a kettős állampolgárságot, a Gyurcsány nélküli MSZP „nyomokban már tartalmaz” nemzetpolitikát – fogalmazott Boros Bánk. Egy adott kérdésről vallott eltérő álláspont nem zárja ki a két párt összefogását. Ezt támasztja alá Molnár Gyula pártelnök bejelentése, hogy hatvan–negyven százalékos elosztásban megállapodtak az egyéni körzetekben a DK-val a koordinált indulásról – emlékeztetett. (…)
Magyar Idők
Minden törvényes feltételnek megfelel az az eljárás, amellyel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a magyarországi választási regisztráció ügyében eljár – mondta el lapunknak a szövetség elnöke. Kelemen Hunor, aki ezzel a Demokratikus Koalíció erre irányuló vádjait utasította vissza, azt kéri Gyurcsány Ferenctől, hogy legalább az erdélyi magyar embereket tisztelje.
– Nagy tanulsággal szolgálna, ha Gyurcsány Ferenc ellátogatna Erdélybe, és szóba állna a magyar emberekkel, így valószínűleg több tisztelet ébredne benne – hangsúlyozta Kelemen Hunor a Magyar Időknek. Válasza szólt egyrészt a vádaskodásnak, másrészt annak, hogy a DK elnöke el akarja venni a határon túli magyaroktól a szavazati jogot. (…)
„Ha az ellenzéki pártok a kormány megbuktatása helyett egymás szavazóinak elcsábítására törekszenek, akkor annak súlyos választási vereség lesz a következménye” – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek a Magyar Progresszív Mozgalom megalapítója. Tarjányi Péter szerint a Fidesz márpedig megbuktatható, s az Orbán rezsim emberei – a főügyésszel, Polt Péterrel az élen – elzavarhatóvá válnak. A demokrácia visszaállításához nincs szükség kétharmados győzelemre, elég lenne az egyszerű többség. A Fidesz leváltásához nélkülözhetetlen viszont a demokratikus ellenzék együttműködése.
Úgy tűnik, jól halad a mozgalmuk, Balázs Péter alkalmas jelöltnek tűnik, aki akár az ellenzék miniszterelnöke is lehet. Elégedett?
Nem is találkoztam Balázs Péterrel, nem is ismerem személyesen, néha ugyan összefutunk különböző televíziós stúdiók előterében. Valamiért a sajtó próbál engem királycsináló szerepre kényszeríteni, pedig erről szó sincs.
Szóval nem ön, illetve a Magyar Progresszív Mozgalom lenne az a „nemzeti holdudvar”, amely a hírek szerint megtalálta őt. De egyébként jó jelöltnek tartja?
Igen, kitűnő jelölt. Balázs Péter rendelkezik azzal a felkészültséggel és tudással, amely ma szükséges az egyre mélyebb politikai árkok betemetésére, s egy normális ország létrehozására.
Ha ön ennyire elismeri a képességeit, akkor akár a mozgalma is jelölhette volna?
Valóban, de nem ez történt.
Nem arról van szó, hogy egy „névtelen nemzeti kör”, mint jelölő szervezet Tarjányi Péter baloldali, liberális mozgalmával szemben mindenki számára elfogadhatóbb?
Nézze, erről ma már nem érdemes beszélni, semmi jelentősége. Lényeg, hogy van egy jelölt.
Van „b”, vagy „c” tervük, vagyis igaz a Surányi György, vagy a Farkas Ádám jelöltségéről szóló hír, amelyről a hvg.hu írt? Esetleg beállnak a Párbeszéd jelöltje, Karácsony Gergely mögé?
A jelöltről most tárgyalni kell, nem újabbakat keresni. Sokkal fontosabb, hogy az ország ma már nyugalomra vágyik, elege van a Fidesz és a Jobbik által keltett szinte polgárháborús hangulatból. A mozgalmunk legfőbb feladata, hogy a parlament ellenzéki pártjait lebeszéljük az egymás elleni acsarkodásról, a konfliktusok élezéséről, s a biztos bukással járó úgynevezett kétarcú politizálásról.
Az ellenzéki politikusok ugyanis csak látszatra, szavakban törekednek a kormány megbuktatására, valójában egymás ellen vívnak elkeseredett pozícióharcot.
De ezzel a helyezkedéssel csak a saját táboruktól, nem pedig a kormánytöbbségtől csábítanak el szavazókat. Ebben a harcban pedig csak elbukni lehet. Pedig a rezsim leváltható. Az ország többsége ugyanis változást akar. És ha a kormányt leváltani akaró tömeghangulat, illetve a szétforgácsolódott baloldal cselekvése a továbbiakban már egymást erősíti, akkor az ellenzéki pártok nem egymással versengenek, hanem a NER megbuktatásáért küzdenek. Ez a siker záloga! Ezt a felismerést szeretnénk terjeszteni.
Persze az nagy kérdés, hogy az ellenzék többségében baloldali programjával elhódíthatóak-e a jobboldali tábor szavazói?
Vannak problémák, amelyek megoldása nem világnézet függő. Az bármely oldal számára szerencsétlen megoldás, amit egyébként Botka László tett:
meghirdetett egy ellenzéki programot, amitől még aznap elhatárolódni kényszerült minden lehetséges szövetségese, mert saját értékei alapján nem tehetett mást.
Ez kifejezetten ártott az együttműködésnek.
De ideológiától függetlenül kezelni kell a Brexit következményeit, hiszen napnál világosabb, hogy a britek távozása az unióból nagyon hátrányosan érinti majd a kint dolgozó vendégmunkásokat, köztük a magyarokat is. Amikor Botka Lacit a probléma megoldásáról kérdezték, akkor azt mondta, hogy majd „hazahozzuk őket”. Pedig a vendégmunkások facebookon olvasható üzeneteikből is tudható, hogy ez számukra nem megoldás. Tehát a szocialista jelölt olyan módszert javasolt, ami az érintetteket biztos nem viszi el a szavazófülkéhez.
A külhoni szavazás lehetősége már inkább értékfüggő. Tudjuk, Gyurcsány Ferenc amellett kezdett kampányolni, hogy csak a Magyarországon élő állampolgár vehessen részt a választáson, aki az adót is itt fizeti. Ezzel a programmal a keményebb üzenetekre váró baloldali szavazót kétség kívül meg is nyerheti a pártelnök. Viszont a Fidesz szavazóiból egyet sem hoz el. Pedig az elégedetlen jobboldali szavazatok megszerzése nélkül nem erősödik az ellenzék. Gyurcsány Ferenc ezt figyelmen kívül hagyja, pusztán az érdekli, hogy a szocialista párttól elcsábítson szavazót. Vagyis ez sem a kormányváltásról szól. Csak arról, hogy a Demokrata Koalíció tábora nagyobb legyen, mégpedig a többi párt rovására. Ami nem növeli a kormányváltás esélyét, hisz a kiábrándult jobboldaliakat kéne elsősorban megnyerni, nélkülük ugyanis nincs választási győzelem.
Lényegében ezt mondja Balázs Péter is, aki szerint olyan jelölt kell, aki az összes ellenzéki párt, bizalmát élvezi, s a cselekvését is képes koordinálni. Továbbá a jobbközép tömegeket is meg tudja szólítani. Ezt kéne megérteni minden kormányváltásban reménykedő párt vezetőjének és persze jó, ha ezt a szavazók is látják.
Miután Botka László másként gondolkodott, s ráadásul stratégiájával eredményeket sem ért el, amiatt puccsolták meg őt?
Szó sincs puccsról, Botka László hozott egy döntést. Távozása a kormányváltás szempontjából jó döntésnek bizonyult, hisz az ellenzék néhány hét alatt több ügyben is előrelépett. Mi, a Magyar Progresszív Mozgalom tagjai nagyon fontosnak tartjuk, hogy legyen közös jelölt, szülessen meg egy mindenki számára vállalható program, s legyen folyamatos egyeztetés a pártok között.
Ön korábban azt nyilatkozta, hogy az MSZP egy olyan hatalmi harcokkal terhelt massza, amelytől a közeljövőben nem várhatóak épkézláb döntések. Most mégis határozott döntéseket vár?
Igen, mert változott a véleményem, szerintem a szocialista párt kezdi összekapni magát.
Úgy látja, hogy nincs politikai maffia az ellenzék és a szocialisták körül?
Nincs ilyen. Érdekkörök vannak, melyek a politika centrumának mozgását igyekeznek befolyásolni.
Állandó pletykák tárgya, hogy kormányoldal pénzel egyes baloldali politikusokat, akiknek a „bomlasztás” a feladatuk, ezért valójában nyerni sem akarnak. Nem hallott erről?
Hallottam, de nem hiszek a szóbeszédeknek. A belső ellenzék megsemmisítése legfeljebb évtizedekkel ezelőtt, az „átkosban” volt divat a baloldali pártokban. A kudarcos vezető árulót kiáltott, s így igyekezett kibújni a felelősség alól.
Ma ez már meglehetősen ódivatú lenne, s szerintem az elmúlt hónapban a szocialisták egymással szembeálló hatalmi centrumai letették a fegyvert, s szervezettebbek, döntésképesebbek. Azt is megtanulták, hogy kizárólagos hatalomra nem lehet törni, mert ha sikerül, akkor csak a romokon tudnak uralkodni, aminek semmi értelme.
Ehhez képest a DK elnöke Gyurcsány Ferenc sietve bejelentette, hogy nem kívánnak a szocialistákkal közös listán indulni, de közös miniszterelnököt sem akarnak. Most akkor mi van?
A tárgyalások egyelőre csak elkezdődtek, de nem értek véget. A káros pozícióharc következményeit csak lassan ismerik fel.
Ha az ellenzék minden pártja elfogadná közös jelöltnek Balázs Pétert, vagy bárki mást, akkor a következő lépés egy választási párt megalakítása lehetne, amely közös programmal indul?
Igen, ennek előfeltétele, hogy az egész ellenzék valóban képes legyen csapatban gondolkodni. Különben nem tud majd az egyéni jelöltek, s listák összeállításában megegyezni. Ezen kívül kell egy közös választási program is, amely segít a mozgósításban.
Tarjányi Péter MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A legfontosabb, hogy kormányváltás legyen, s persze kétharmaddal, hogy gyorsabban visszaállítható legyen a demokrácia, a fékek és ellensúlyok rendszere.
Ehhez viszont a Jobbik politikusai is kellenek, de van, aki ellenzi.
Én is azt szeretném, ha a szélsőségesek visszaszorulnának. Elég ránézni Európa térképére: sorra erősödnek a szélsőjobboldali pártok, ami anyagi erőforráshoz is juttatja a populistákat. Ha a hazai erőtérben megerősödnek, akkor középtávon ez lehet veszélyesebb is, mint a Fidesz túlhatalma.
Ez érdekes, mert a Fidesz ma a Jobbiknál szélsőségesebbnek tűnik. Az egykori uszító párt ma középre tart!
Csak szavakban. Akárhogy is, baljós árnyak jönnek elő, az elmúlt száz év kezd kísértetni, ezért erre a folyamatra nagyon oda kell figyelni. Amerikában több vezető elemzővel találkoztam, s egyöntetű a vélemény, hogy középtávon, tehát pár éven belül – főleg ha valamelyik országban egy szélsőséges párt hatalomra kerül -, akkor még annál is veszélyesebb helyzet alakulhat ki, mint amiben most vagyunk. A szélsőjobb irányába eltolódó Európa még tetszene is Oroszországnak. Ezt néhány évtizede láthattuk már működés közben is, s bénultan állt egész Európa.
Szóval a centrumba igyekvő Jobbikat elutasítja?
Szerintem van a jobboldalon egy óriási tömeg, amely kiábrándult már Orbán Viktor kormányzásából, velük kéne foglalkozni.
Egyébként azt látom, hogy a mai közvélemény-kutatási adatok köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, ahogy a politikai elemzők is elvesztették valóság érzékelésének képességét.
Gőzük sincs arról, hogy mi van az országban.
Viszont ha nincs meg az ellenzék kétharmados győzelme, akkor kormányozni szinte lehetetlen, hisz az egész állam intézményhálózatát – az ügyészségtől, az alkotmánybíróságon át a számvevőszékig – a Fidesz tartja kézben. Egy új kormánynak milyen esély jut?
Nézze, amikor 2002-ben, az első kormányzása után megbukott a Fidesz, akkor az általa addig szigorúan kézben tartott szervezetrendszer napok alatt, kártyavárként omlott össze az államigazgatásban. Ezt közvetlenül megtapasztaltam, mert akkoriban az intézmények átvilágításával foglalkoztam.
De a kétharmados törvények meghozatalához, tehát az ügyészség vezetőjének menesztéséhez viszont biztosan kell a minősített többség. Nem gondolja?
Fogadjunk, hogy a főügyész eltávolítása egy kormány számára nem lehet megoldhatatlan feladat! Európában igenis van lehetőség a változásra, ha azt egy választott kormány akarja. Ha az ellenzék megnyeri a választást, tehát ha megkapják a felhatalmazást a változtatásra, akkor azt végre is lehet hajtani. Ehhez semmi kétség nem férhet!
A mozgalomból egyelőre Bodnár Zoltán jogász, Lattmann Tamás nemzetközi jogász, s persze Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő ismerős, vannak még többen?
Természetesen, szakemberek, jogászok, közgazdászok, s néhányan pénzzel is támogatnak bennünket. Mi hárman vállaljuk a nyilvánosságot is.
Minden párt szóba áll a Magyar Progresszív Mozgalom vezetőivel? Miért teszik, hisz semmi nem kötelez erre senkit!
Természetesen minden politikussal, szakértővel tárgyalunk, de ezek nem formalizált beszélgetések. Itt csak a racionális érveknek van súlya. Érzik, hogy abban a pillanatban, ahogy megjelentünk, változást hoztunk. Mi vagyunk a vihar, megjelenésünk után felgyorsultak a folyamatok, tisztábban látunk. Tisztábban lát a választó, mert kirajzolódtak azok körvonalai is, akik nem akarnak kormányváltás. Őket természetesen megbünteti a szavazó.
Mi történik, ha az erőfeszítések ellenére kudarccal jár a kezdeményezésük?
Ha egybekovácsolódik az ellenzék, de a győzelem elmarad, akkor teljesen más Magyarország lesz 2018 után. Egy a mainál is rosszabb, nehezen élhető országban fogunk ébredni. A tét tehát nagy.
De már a következő két hónapban kiderül, hogy a képes-e, akar-e az ellenzék a győzelem érdekében összedolgozni. Ha nem lesz együttműködés, akkor csak nagyon rossz eredmény születhet a választáson, mert a szavazók keményen büntetni fogják a demokratikus ellenzéket. Ha ez a forgatókönyv megvalósul, akkor adok önnek egy újabb interjút, s elmondom, hogy kinek, vagy kiknek a felelőssége az ellenzék totális kudarca!
A mostani, Paradise Papers, vagyis Paradicsom Papírok nevet kapó botrány már a sokadik hulláma az offshore-ügynek, amely tavaly, a Panama Papírokkal kezdődött. Korábban is voltak magyar érintettek.
A Mossack Fonseca panamai irodája Fotó: MTI/EPA/Alejandro Bolivar
Egy német lap, a Süddeutsche Zeitung kapta meg eredetileg a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától kiszivárgott iratokat. A lapnál hamar rájöttek, hogy egyedül nem bírnak a hatalmas iratanyaggal, így megosztották az International Consortium of Investigative Journalists nevű oknyomozó újságíró szervezettel. Ezután
76 ország több mint 370 újságírója dolgozott a projekten
– Magyarországról a Direkt36 nevű, Pethő András vezette csoport.
11,5 millió dokumentumot vizsgáltak át, ez volt minden idők egyik legnagyobb kiszivárogtatása. A Mossack Fonseca ugyanis a világ egyik legnagyobb offshore-szolgáltató cége volt, több országban voltak irodáik. Több 200 ezer cégről kerültek ki adatok, közöttük voltak olyanok, amelyek például Vlagyimir Putyinhoz, Petro Porosenko ukrán elnökhöz, a mexikói és argentin elnökhöz, az izlandi miniszterelnökhöz, vagy éppen Michel Platinihez vagy Jackie Chanhoz voltak köthetők.
Természetesen magyar érintettek is voltak.
Először Horváth Zsolt egykori fideszes politikus neve került elő. Ő 16 éven keresztül volt Kecskemét parlamenti képviselője, 2014-ben visszavonult. Ezután az is kiderült, hogy felesége révén Boldvai László, az MSZP egyik, korábban jelentős befolyással rendelkező politikusa is érintett a botrányban. Boldvai ezután távozott a pártból.
A Direkt36 nem sokkal később arról is írt, hogy a leggazdagabb magyarok közül is előkerült többnek a neve a dokumentumokban: Csányi Sándorról, Spéder Zoltánról, Gattyán Györgyről, Kovács Gábor műgyűjtőről és Szemerey Tamásról, Matolcsy György unokatestvéréről is írtak.
Az offshore-botrány következő hullámában, a Bahamákról kiszivárgott adatokból többek között az derült ki, hogy európai uniós tisztviselők is érintettek voltak az offshore-ozásban, köztük Nellie Kroes versenypolitikáért felelős korábbi biztos. A nemzetközi oknyomozó-újságíró szervezet adatbázisa egyébként az interneten is elérhető.
A mostani, Paradise Papers nevet viselő szivárogtatásnál pedig II. Erzsébet és Donald Trump köreinek érintettségén kívül az is kiderült, hogy újabb magyarok érintettek. A Direkt36 többek között Nagy István svájci nagykövetről, Orbán Viktor régi ismerőséről, és Andy Vajnáról ír.
Mi is az az offshore?
„Az utóbbi évek során egyre inkább visszaszorul az offshore cégek súlya Magyarországon. Részben szigorodott a szabályozás, de a hazai üzleti etika is mutat némi fejlődést. Ha a cégek kevéssé is riadnak vissza a szigorúbb szabályoktól, attól már többen tartanak, hogy vállalkozásuk megítélése romlik az offshore háttér miatt. Erre megszületett a „szürke zóna” válasza is. Sokan ugyanis a kapcsolatok további bonyolításában látják a megoldást. A mai magyar cégstruktúrában nem ritkák a nyolc-tíz áttételen keresztül vezető tulajdonosi láncok sem” – írta tavaly tavasszal egy, a Panama Papírokra reagáló elemzésében az Opten.
Nem kis részt a 2010 előtti ellenzéki Fidesz-nek köszönhetően vált a magyar közbeszéd részévé az offshore – emlékezzünk csak például Simor András akkor jegybankelnök le-offshore-lovagozására. A legtöbben szitokszóként használják az offshore-t mint kifejezést, de hogy pontosan miről is van valójában szó, kevesen tudják.
Maga az offshore-ozás egyébként önmagában nem más, mint egy legális, optimális adózási lehetőség kihasználása.
Az offshore egy angol kifejezés, amely azt jelenti, hogy szárazföldön túli – ennek oka, hogy a leggyakrabban szigeteken kínálnak offshore-nak nevezett kedvező cégműködési feltételeket. Az a vállalat kerül bele ebbe a kategóriába, amely nem ott folytatja a tevékenységét, ahova – a kedvezőbb feltételek miatt – bejegyezték.
Ugyanis az adóparadicsomok – mint nevükből is kiolvasható – rendkívül alacsony adókat kínálnak, mellé nagyon szigorú titoktartást, ami miatt borzasztóan körülményes és nehéz megismerni az ott bejegyzett cégek tulajdonosi hátterét
– emiatt sokszor használják illegális ügyletekből (beleértve akár a fegyverkereskedelmet, a kábítószerkereskedelmet is) befolyó pénzek átmosására, elrejtésére. De nem kell sem kábítószer-, sem fegyverkereskedőnek lenni ahhoz, hogy egy cég el akar rejtőzni a hatóságok elől!
Vannak tipikus offshore cégek által végzett tevékenységek – erre plasztikus példákat mutat a fent említett Opten jelentés, amelyből kiderült, hogy abban az időben a közel hétszáz Magyarországon egyértelmű panamai tulajdonosi háttérrel működő vállalkozás között átlagon felül foglalkoztak ingatlanügyletekkel, valamint kereskedelemmel és tanácsadással.
Egyébként a jelentés készítésekor (tavaly tavasszal) Ciprus, a Seychelle-szigetek és Suriname után Panama csak a negyedik legnépszerűbb célpont volt a magyarok számára; a panamaiakon kívül pedig további ötezer hazai cég volt köthető egzotikus hátterű offshore országokhoz.
„Egyelőre óvatosan kell bánni az információkkal” – nyilatkozta Mesterházy Attila, az országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s tagja a Független Hírügynökségnek a legújabb offshore-botrányról. A képviselő szerint egyelőre nem látni pontosan a magyar érintettség mélységét, bár az mindenképpen érdekes, hogy Nagy István svájci nagykövetet megemlítik, mint az egyik részleg igazgatóját ebben az offshore birodalomban. De, tette hozzá, az hogy nem tulajdonos, hanem igazgató, nem tisztázza a pontos szerepét. Mesterházy beszélt arról is, hogy még ebben a hónapban lesz külügyi bizottsági ülés, ahol mindenképpen megpróbálja tisztázni, ki milyen szerepet játszhat magyar részről ebben a meglehetősen kusza, bonyolult ügyben.
Mesterházytól tudjuk: Nagy István a szocialista kormány alatt is tiszteletbeli konzul volt, s bár most nagykövet, mindenképpen tudni kell, hogy a 2010 előtt is megbecsült diplomata hírében állt. Ugyanakkor nem kell emlékeztetnünk Orbán Viktor ama titkos, utóbb nyilvánosságot kapott utazására, amikor Svájcban vonatra ült, egyesek szerint éppen Nagy István társaságában; erre a rejtélyes utazásra azóta sem adott senki értelmes magyarázatot.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Tudja, hogy a devizahitel-károsultak tüntetéséről az állam által működtetett, nemzetinek nevezett távirati iroda, a közszolgálatinak tartott televízió és a kormány rádiója még csak be sem számolt?
