Azért idehaza is vannak változások. Ami nemrégen még elképzelhetetlen lett volna, az mára valósággá vált. Vajon a Jobbik közönsége „szelídült meg”, vagy a Demokratikus Koalíció elnöke vált számukra elfogadhatóbbá?
A Republikon Intézet a 24.hu megbízásából a baloldali ellenzék és a Jobbik együttműködésének a lehetőségéről készített felmérést. Ez egyébként olyan kérdés, amely mindkét említett tábor szimpatizánsait megosztja. Ám a helyzet ma korántsem annyira egyértelmű, mint akár csak egy évvel ezelőtt is, amikor egyik tábor sem akart hallani a másikról. Mind a DK, mind a Jobbik szimpatizánsai kártékonynak tartották a másik tábort, és gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartották, hogy bármilyen formában együttműködjenek egymással
Mára ez jelentős mértékben változott Az okokat nyilván mélyebben kellene elemezni, de első megközelítésben is valószínűsíthető, hogy
az Orbán-kormánnyal szembeni ellenszenv tette vállalhatóbbá egymás számára a DK és a Jobbik szimpatizánsait.
Ez persze nem jelenti azt, hogy kedvelnék egymást, vagy a másik tábor vezetőit, de figyelemre méltó, a baloldali-liberális ellenzékkel szimpatizálók egyharmada a kormányváltás érdekében a Jobbikkal is hajlandó lenne együttműködni. Még ennél is meglepőbb lehet, hogy a Jobbik szavazóinak mintegy fele hajlandó lenne együttműködni a baloldallal, 50 százalékuk pedig azt mondja, hogy Gyurcsány Ferencre is szükség van a kormányváltáshoz.
A választásig még mintegy fél év van hátra, kérdés, az év végén milyen számokat közölnek velünk ebben a témakörben a kutatók.
Az azonnalinak köszönhetjük az itt látható fotót. Amióta a portál közzétette, sokan találgatják, hogy miről beszélgethetett egymással a két férfi, Lázár János és Tiborcz István.
Lázárt mindenki ismeri, róla tudjuk, hogy miniszter, ő vezeti a miniszterelnökséget. Tiborcz Istvánnak nincs állami funkciója, ő ennél magasabban áll, főként azért, mert ő Orbán Viktor miniszterelnök veje.
Sokan találgatják, hogy miért találkozott és miről beszélgetett egymással a két férfi a belvárosi Börze étteremben. Többen még attól sem riadnak vissza, hogy összefüggést véljenek felfedezni arra vonatkozóan, hogy Lázár János, funkciójából következően, az uniós fejlesztési pénzek elosztásáért felelős miniszter, míg Tiborcz István, aki feleségének emlékezetes közlése szerint független a miniszterelnöktől és a saját lábán áll, igen sikeres üzletember.
Nem tudjuk, hogy van-e köze a rokonsági foknak abban, hogy Tiborcz vállalkozásai rendre nagyon sikeresek és igencsak jövedelmezők. Tiborcz korábbi cége, az Elios nagyon kedvező, sokszor versenytársak nélküli pályázatokon nyert el egy csomó közbeszerzést, amelyek keretében uniós pénzből korszerűsítették a közvilágítást számos településen.
A teljesség kedvéért meg kell még jegyeznünk azt is, hogy ebben az ügyben az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálódik. Tiborcz István azóta kiszállt az Eliosból.
Mindez persze lehet találgatás. Szebben szólva: összeesküvéselmélet. Valószínűbb, hogy a következő történt.
Tiborcz István megunta a saját lábon állást, változatosságra volt szüksége. Gondolt egy nagyot – ha szeretnénk a szóvicceket, azt írnánk: gründolt egy nagyot – és felutazott Budapestre. Sétált az utcákon, nézegette a házakat, az embereket, de előtte még megfogadta magában, hogy miután ő, mint a miniszterelnök veje nem teheti meg, hogy a kormány tagjaival mutatkozzon, nem is találkozik senkivel.
Aztán egyszerre csak nagyon megszomjazott. Gondolta, iszik valamit. Ez amúgy nagyon emberi dolog, ha valaki szomjas, igyon valamit, mielőtt még kiszárad a torka.
Addig-addig ment a számára ismeretlen városban Tiborcz, míg elé nem tárult a Börze nevű étterem. Amikor belépett, azonnal észrevette, hogy már minden asztal foglalt.
Szerencsére.
az egyik asztalnál egy igen szimpatikusnak látszó férfi ült.
Tiborcz odalépett hozzá, és udvariasan megkérdezte, hogy leülhet-e.
Amikor az ismeretlen, aki a fotón Lázár Jánosnak látszik, bólintott, Tiborcz leült. Rendelt a pincértől egy italt, majd eredeti tervének megfelelően, inni kezdett. Ittak, ahogyan kell. Közben nem beszéltek egy szót sem. Egy ideig ittak némán, majd Lázár hirtelen az órájára nézett, felállt, elköszönt, és távozott.
Annyira sietett, hogy még a számláját is Tiborcznak kellett kifizetnie.
Hát, valahogy így eshetett. Úgyhogy mindenkinek, aki gyanús ügyletet sejt a két férfi találkozása mögött, innen üzenjük: nincs itt semmi látnivaló, tessék szépen oszolni és tovább haladni.
Bár az idei tél még el sem kezdődött, és a mínuszokra is várni kell, a Magyar Szociális Fórum (MSZF) közlése szerint az idén már heten fagytak meg Magyarországon. Az MSZF nem árulja el forrásait, mert tart a „csapok elzárásától”.
Három embert az utcán ért a fagyhalál, ketten fűtetlen otthonukban, ketten pedig kórházban haltak meg – tudatta reggel a Magyar Szociális Fórum (MSZF). A szervezet az elmúlt években szinte egyedüliként közöl ilyen adatokat. Alapító-szervezője, Simó Endre nem árulta el a FüHü-nek, honnan származnak információik, mert – ahogyan kérdésünkre fogalmazott – a kormány részéről könnyen „elzárják a csapot”.
Az olykor olvasható hivatalos számokról az MSZF vezetője azt mondta, hogy egy éve egy kormányzati bizottság „megszűri” az információkat, gyakran úgy kimutatva a fagyhalálokat, hogy azok oka valamilyen szervi elégtelenség.
Fagyhalál, kihűlés
Felvetődik a kérdés, hogy miután ebben az évben még nem voltak komoly hidegek, miként lehetséges, hogy heten mégis megfagytak. A válaszhoz meg kell különböztetni a megfagyás és a kihűlés fogalmakat.
A HáziPatika.com szerint a fagyhalál bizonyos körülmények közt bárkit elérhet – egy-egy téli túrán, síelés közben, autóbalesetben is kerülhet valaki olyan helyzetbe, hogy cselekvésre képtelenül van kitéve a hidegnek, egészen a végzetes kihűlésig. Igen könnyen kerülhetnek bajba azok, akiknek a hőérzékelését az alkohol mintegy kikapcsolja, így a veszélytudatuk sem működik, ezért például a hideg ellenére lefekszenek a szabad ég alatt vagy egy fűtetlen helyiségben. Városban a fagy leginkább a hajléktalanokat fenyegeti, akik közterületek zugaiban húzzák meg magukat, hiányos, könnyen átnedvesedő ruházatban, egyébként is rossz egészségi állapotban. Vidéken is a legszegényebbeket veszélyezteti leginkább: azokat, akiknek vagy nincs mivel fűteniük, vagy idős koruk, betegségük, fizikai, esetleg mentális korlátozottságuk miatt nem képesek meleg szobáról gondoskodni.
Kihűlés nem csak extrém alacsony hőmérsékleten fordulhat elő. A fagy miatti szövetroncsolódás bekövetkezhet valóban úgy is, hogy a nagy hidegben lehűlt test sejtjeiben lévő víz jégkristályokká fagy. Többnyire azonban a fagyási sérülés közvetett módon következik be: az okozza, hogy a szervezet a hideg hatására összehúzza a vérereket, hogy csökkentse a hőleadást. Az összeszűkült erek nem tudják megfelelően ellátni vérrel a szöveteket, így azok oxigénhiányosakká válnak, roncsolódnak, elhalnak. Az ilyen fagyási sérülés bekövetkezhet akár már plusz hat Celsius fokos hőmérsékletnél is, különösen, ha a szervezet hőleadását más körülmény (például nedves ruházat vagy erős szél) is növeli. Kiemelten veszélyeztetettek azok, akiknek valami miatt nem megfelelő a vérkeringése, például a kisgyermekek, az idősek, a mozgáskorlátozottak és az érszűkületes betegek.
Cáfolta a Demokratikus Koalíció az MSZP állítását, hogy megszületett a megállapodás a két párt között. Molnár Gyula, az MSZP elnöke néhány napja arról számolt be a Klubrádióban, hogy az MSZP és a DK 60-40 százalékban indíthatna közös jelölteket. A DK Sajtóirodája kedden a következőket közölte ezzel kapcsolatban: „Dacára az ellentétes hírek és nyilatkozatok sorozatának, ez ideig nem született megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között az egyéni választókerületi koordinált jelöltállításról, így az MSZP és a DK sem állapodott meg a körzetekről. Az ezekről szóló tárgyalások az elmúlt napokban is folytak, a DK vezetői találkoztak az MSZP, az Együtt-Párbeszéd és a MoMA képviselőivel is.
Az a szándék, hogy heteken belül átfogó megállapodást érjünk el.”
MoMa: a határon túliak saját képviselőket választhassanak
Fotó: Pixabay
„Ha a határon túli magyar nemzetrészeknek van a budapesti parlamentben néhány képviselője, akkor ők személyükben felelősséggel tudják képviselni e nemzetrészek és választóik érdekeit” – áll Bokros Lajos pártjának közleményében. „A Modern Magyarország Mozgalom fontosnak tartja a határainkon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogát, amelynek a magyar nemzethez való tartozás szempontjából jelképes jelentősége van. A MoMa évek óta azt az álláspontot hirdeti, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne magyarországi pártokra, hanem saját jelöltjeire tudjanak szavazni és helyben közismert képviselőiket tudják küldeni a budapesti parlamentbe. Ezáltal a szavazataikkal nem befolyásolnák a magyarországi pártviszonyokat.”
Négymillió ember utcára kerülhet
Magyarországon majdnem egymillió végrehajtási eljárás indult, ami négymillió ember kilakoltatásával végződhet. A megdöbbentő adat a devizahitel-károsultak érdekében kezdeményezett politikai vitanapon hangzott el a parlamentben. A vitanap előtt tüntetés is volt az országház előtt, a devizahitel áldozatai kértek maguknak emberséges, s főleg jogszerű elbánást. Köztük volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője, aki a FüHü-nek adott interjújában a többi között arról beszélt, hogy a kormány nem szívesen szembesül a problémával, de a bíróság sem hozza nyilvánosságra, ha devizahitelek ügyében döntéseket hoz, s a sajtó egy jó része is kerüli a témát.
Ma 900 ezer banki szerződésből eredő végrehajtás van Magyarországon. Ez az adat borzasztóan sok ember nyomoráról szól,
bár a kormánypárt szerint egy családnak több végrehajtási ügye is lehet. Mindenesetre sokkal lényegtelenebb témákról rendre beszámol a kormányzati sajtó, nem is említem a nemzeti konzultációkat.
Paks – pénzlehívás és feljelentés
A rajzból valóság válhat (Aszódi Attila balról a második). MTI Fotó: Kövi Gergõ
A kormány hűtlen kezelést követ el azzal, hogy megkezdik a paksi orosz hitel lehívását. Ezért bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt feljelentést tesz Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje.Mint a FüHü is megírta: a paksi beruházásért felelős államtitkár bejelentette, hogy az orosz hitel lehívásával az első fővállalkozói számlák kifizetésre kerülnek. Elmondása szerint minden számla 80 százaléka orosz hitelből lesz kiegyenlítve.
Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje szerint a hitelszerződés rendkívül egyoldalú, Magyarország rosszul, Oroszország pedig jól jár: olyan helyzet is előállhat, ami akár csődbe is döntheti az államot és a magyar családokat. Ez a vagyoni károkozás az LMP álláspontja szerint megvalósítja a hűtlen kezelés tényállását, ezért Szél Bernadett feljelentést tesz.
Kúria kontra NVB
Forrás: Pixabay
A Kúria jogerős végzése felülírja a Nemzeti Választási Bizottság július 25-i döntést, amellyel megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését. A népszavazási kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be, és úgy szólt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?”
A Nemzeti Választási Bizottság július 25-i ülésén megtagadta a kérdés hitelesítését, azonban a Kúria felülvizsgálati eljárásában kedden – az internetes oldalán közzétett végzés szerint – hitelesítette azt.
Egészségügy: gondok és megoldási kísérletek
Fotó: FüHü
Adósságkonszolidáció, egészségügyi béremelés, háziorvosi praxisok – a többi között ezek voltak azok a témák, amelyekről részleteket is lehetett hallani mind kormányzati, mind szakmai megközelítésben a „Biztonságos és költséghatékony betegellátás” címet viselő, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTSZ) stratégai partnerségével megvalósult Medicina konferencián.
Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes elmondta, hogy a kormány elvi döntése már megszületett a kórházak adósságkonszolidációjáról, az ágazat rendelkezésére bocsát forrásokat, ám az már az ágazat felelőssége, hogy meghatározza, miként juttatja el azokat az intézményrendszerhez. Elhangzott egy kérdező részéről, hogy augusztus 31-én 34 milliárd forint volt a kórházak összes adóssága, 21 milliárd forintnyi harminc napon túli, az év végére, a kivetített, újratermelődővel együtt mintegy 45 milliárdnyira rúghat az adósságállomány, amit tavaly – a konszolidációval – sikerült 13 milliárdra leszorítani.
Ha szolgai módon feltöltik az intézmények adósságállományát, az nem küld megfelelő üzenetet
– hangsúlyozta a helyettes államtitkár–, mivel az adott helyzetben okkal feltételezhető a nem felelős gazdálkodás miatti hiány, s ezt akkor szolgai módon támogatnák. De az összeg nagyságrendje biztosítva van.
Tartalékai határán a BKV a metrópótlással
Próbálkoznak. Forrás: wikimedia.org
Buszból van elegendő, de csak csuklósok átcsoportosításával tudják megoldani a 3-as metró pótlását. Az igazi gond a több száz sofőr hiánya, csak a szabadnapok csökkentésével lehet embert találni a napi 180 vezető helyére. Egy szakember szerint a BKV túl is biztosította magát az utasok komfortérzetében.
Valószínűleg a zsúfoltság növekedése miatti kényelemérzet-romlás miatt gondolják úgy sokan Budapest egyes pontjain, hogy jelentős járatritkítások tapasztalhatók a metrópótlás következtében – mondta el a FüHü-nek Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke a különféle hírekről. Szerinte járatritkításról nincs szó, nem is lehetne, mert a BKK és a BKV közti szerződés rögzíti az ellátandó szolgáltatás tartalmát és mértékét. Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke se tud arról, hogy buszokat vontak volna el egyes vonalakról.
Kirúgta Kerót az Operettszínház – Kerényi elnézést kért
MTVA Fotó: Zih Zsolt
A Budapesti Operettszínház igazgatósága kedden azonnali hatállyal kirúgta Kerényi Miklós Gábort, a színház korábbi vezetőjét.
Időközben Kerényi Miklós Gábor a Facebookon kért elnézést kért, ha valakit megbántott volna. Mindez azt követően történt, hogy hétfőn az ATV adásában az azóta külföldön élő
MAROS ÁKOS, EGYKORI TÁNCOS ELMESÉLTE, HOGY KERÉNYI MIKLÓS GÁBOR HOGYAN ZAKLATTA ŐT.
Az ügy kipattanása után a színház közleményt adott ki.Nem hivatalos értesüléseink szerint a színház vezetése azt szeretné, hogy akinek hasonló története van, azt kizárólag nekik jelezze és ne a nyilvánosságnak, különben súlyos retorziókkal (értsd: elbocsátás) kell szembenéznie
Az Operettben ugyanakkor megkezdték egy belső etikai és bejelentési protokoll kidolgozását, „amely a színházban zajló művészi és gyakorlati munka kapcsán a jövőben megfelelő kontrollt tud biztosítani a hasonló esetek elkerülésére.”
Büntetés a Fradinak és a Diósgyőrnek
Az FTC-DVSC mérkőzés a Groupama Arénában, 2017. november 4-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Az MLSZ Fegyelmi Bizottsága az FTC-t 3 millió forintos pénzbüntetés megfizetésére kötelezte, s elrendelte a Groupama Aréna „B1”, „B2”, „B3” és „C1” szektorainak 3 soron következő hazai NB I-es bajnoki mérkőzésen történő lezárását. A DVSC sem úszta meg büntetés nélkül a hétvégi FTC – DVSC mérkőzésen történteket: mint visszaesőt, szurkolóinak másokat megbotránkoztató magatartásáért (más sportszervezet és az ellenfél szidalmazása) 200 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte a klubot az MLSZ Fegyelmi Bizottsága.
Mint a FüHü is beszámolt róla, a verekedésről a szurkolók által készített felvételek arra utalnak, hogy szervezett támadás történt. Megírtuk azt is, hogy lakhelyelhagyási tilalom elrendelését indítványozta a Fővárosi Főügyészség azzal a két férfivel szemben, akiket a szombati FTC-Debrecen futballmeccs szünetében történt verekedés miatt vettek őrizetbe.
A kormány hűtlen kezelést követ el azzal, hogy megkezdik a paksi orosz hitel lehívását. Ezért bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt feljelentést tesz Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje.
Mint a FüHü is megírta: a paksi beruházásért felelős államtitkár bejelentette, hogy az orosz hitel lehívásával az első fővállalkozói számlák kifizetésre kerülnek. Elmondása szerint minden számla 80 százaléka orosz hitelből lesz kiegyenlítve.
Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje szerint a hitelszerződés rendkívül egyoldalú, Magyarország rosszul, Oroszország pedig jól jár: olyan helyzet is előállhat, ami akár csődbe is döntheti az államot és a magyar családokat. Ez a vagyoni károkozás az LMP álláspontja szerint megvalósítja a hűtlen kezelés tényállását, ezért Szél Bernadett feljelentést tesz.
Buszból van elegendő, de csak csuklósok átcsoportosításával tudják megoldani a 3-as metró pótlását. Az igazi gond a több száz sofőr hiánya, csak a szabadnapok csökkentésével lehet embert találni a napi 180 vezető helyére. Egy szakember szerint a BKV túl is biztosította magát az utasok komfortérzetében.
Valószínűleg a zsúfoltság növekedése miatti kényelemérzet-romlás miatt gondolják úgy sokan Budapest egyes pontjain, hogy jelentős járatritkítások tapasztalhatók a metrópótlás következtében – mondta el a FüHü-nek Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke a különféle hírekről. Szerinte járatritkításról nincs szó, nem is lehetne, mert a BKK és a BKV közti szerződés rögzíti az ellátandó szolgáltatás tartalmát és mértékét. Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke se tud arról, hogy buszokat vontak volna el egyes vonalakról.
Az EKSZ-vezető elmondta, hogy a vásárolt és felújított buszokkal megoldható a metró kiváltása,
sofőrből viszont változatlanul komoly hiány mutatkozik,
őket csak szabadnapok csökkentésével tudják pótolni. Tartalék most már végképp nem marad a rendszerben – mondta.
Ugyanezt gondolja a VEKE elnöke is. Mint fogalmazott, darabra összeszedhető a napi 59 busz a 3-as metró mentén, de ennek az az ára, hogy több helyütt
csuklósokat kell szólóbuszokra cserélni,
amit az utasok járműszám-csökkenésként érzékelhetnek. Az 59-ből 54 új – mondta hétfőn Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója, a többi tehát felújított, illetve máshonnan átirányított busz.
Naponta átlagosan 1300 busz van forgalomban csúcsidőben, a BKV járműveinek körülbelül fele-fele csuklós és szóló, a metrópótláshoz igénybe vett 59-hez mintegy 180 vezetőre van szükség (a 2100 vezetőből) egy teljes napon – mondta Dörner. A BKV „normál” üzemmenetben is csupán négy-öt központi tartalékbuszt tart fenn, ezekkel oldják meg a mindennapos villamos- és metró-járatkieséseket elsősorban balesetek idején. Ha ez se elég, akkor az olyan sok buszos vonalakhoz nyúlnak, mint amilyen a 7-es – tette hozzá, érzékeltetve, hogy nagyobb számú pótigény komoly gondokat okozhat a következő egy évben.
A VEKE vezetője is a sofőrhiányban látja a legsúlyosabb problémát, mert busz beszerzése „csak” pénz kérdése, vezetőből viszont immáron Európa-szerte kevés van, és
a béremelési spirál következtében egymástól szipkázzák el
az embereket a közlekedési cégek – itthon és külföldön egyaránt. (A BKV-nál tapasztalható mintegy 300-as sofőrhiány pótlása miatti belső kereseti feszültségről itt írtunk.) Egy „nulla kilométeres” vezető buszra képzése minimum egy év. A metrópótlásban a legrutinosabb sofőröket kell bevetni, tehát a kisebb forgalmú külső járatokon nem csak szólóbuszok, hanem kezdő vezetők feltűnésére is számítani lehet.
Dorner Lajos szerint a BKV láthatóan mindent feltett arra, hogy az első napon-napokban semmiféle fennakadás se legyen a metró vonalán, emiatt szinte a teljes buszpark vadonatúj darabokból áll össze, noha ezek a gyártmányok nem ideálisak ekkora folyamatos terheléshez. Erre a célra legalkalmasabb az Ikarus 435-ös típusa, aminek legnagyobb hátránya, hogy nem alacsony padlós, de jól viseli a megpróbáltatást, derül ki a VEKE-elnök szavaiból. A BKV túlbiztosította magát az utasok komfortérzetében, szerinte idővel érdemes lenne a BKV 10-12 felújított 435-ösét „bekeverni” a metrópótló-forgalomba.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke néhány napja arról számolt be a Klubrádióban, hogy megszületett a megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között. Konkrét számot is említett, eszerint az MSZP és a DK 60-40 százalékban indíthatna közös jelölteket. A DK nem sokkal később cáfolta, hogy megállapodtak volna.
A DK Sajtóirodája ma a következőket közölte ezzel kapcsolatban: „Dacára az ellentétes hírek és nyilatkozatok sorozatának, ez ideig nem született megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között az egyéni választókerületi koordinált jelöltállításról, így az MSZP és a DK sem állapodott meg a körzetekről.
Az ezekről szóló tárgyalások az elmúlt napokban is folytak, a DK vezetői találkoztak az MSZP, az Együtt-Párbeszéd és a MoMA képviselőivel is. Az a szándék, hogy heteken belül átfogó megállapodást érjünk el.
Mindazonáltal szükségesnek tartjuk rögzíteni, hogy minden olyan állítás, amely tényként beszél egy már megszületett rész-, vagy átfogó megállapodásról, minden alapot nélkülöz.
Mindebből az valószínűsíthető, hogy – ha csak nem jön közbe valami -, akkor szinte majdnem biztos, hogy lesz megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között, csak még azt nem tudni, hogy mikor és mi lesz ennek a tartalma.
Elkezdik a Paks II orosz hitelének első részletének, 30 milliárd forintnak lehívását és kifizetését – jelentette be a beruházás kormánybiztosa egy konferencián. Először a tervezésért fizetnek.
Megkezdődött a Paks II beruházás első tíz, 98 millió euró (30,3 milliárd forint) összértékű fővállalkozói számlájának kifizetése – jelentette be Aszódi Attila egy energetikai konferencián. Hozzátette: a napokban megkezdik az orosz hitel lehívását.
Az erőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár elmondta: eddig nem hívták le az orosz hitelt, de a helyzet a napokban megváltozik. Az első, a tervezési munkákért járó kifizetések elindításával együtt megemelik a Paks II. Atomerőmű Zrt. alaptőkéjét – közölte Aszódi Attila. Hozzátette: a fővállalkozói számlák
80 százalékát az orosz államközi hitelből, 20 százalékát hazai költségvetési forrásból fedezik.
Az atomerőmű két új blokkjának megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János hétfőn döntött úgy, hogy megkezdődhet a számlák kifizetése.
A paksi beruházáshoz mintegy 3000 milliárd forintnyi hitelt vesz fel Magyarország.
A Kúria jogerős végzése felülírja a Nemzeti Választási Bizottság július 25-i döntést, amellyel megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését.
Hitelesítette a Kúria a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény visszavonásáról szóló népszavazási kérdést keddi ülésén.
A népszavazási kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be, és úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?”
A Nemzeti Választási Bizottság július 25-i ülésén megtagadta a kérdés hitelesítését, azonban a Kúria felülvizsgálati eljárásában kedden – az internetes oldalán közzétett végzés szerint – hitelesítette azt.
„Ha a határon túli magyar nemzetrészeknek van a budapesti parlamentben néhány képviselője, akkor ők személyükben felelősséggel tudják képviselni e nemzetrészek és választóik érdekeit” – áll Bokros Lajos pártjának közleményében.
„A Modern Magyarország Mozgalom fontosnak tartja a határainkon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogát, amelynek a magyar nemzethez való tartozás szempontjából jelképes jelentősége van. A MoMa évek óta azt az álláspontot hirdeti, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne magyarországi pártokra, hanem saját jelöltjeire tudjanak szavazni és helyben közismert képviselőiket tudják küldeni a budapesti parlamentbe. Ezáltal a szavazataikkal nem befolyásolnák a magyarországi pártviszonyokat.”
A MoMa szerint a határon túliak érdekérvényesítése ilyen módon jobban kifejezésre juthatna. „ Ha a határon túli magyar nemzetrészeknek van a budapesti parlamentben néhány képviselője, akkor ők személyükben felelősséggel tudják képviselni e nemzetrészek és választóik érdekeit.”
„Többek között ezért is értettünk egyet a Közös Ország Mozgalom által szervezett Agórán a demokratikus pártok által elfogadott, majd az Országgyűlésnek beterjesztett törvényjavaslattal, amely ezt a kérdést a MoMa álláspontjával összhangban szabályozza” – emlékeztet a Modern Magyarország közleménye.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Magyarországon majdnem egymillió végrehajtási eljárás indult, ami négymillió ember kilakoltatásával végződhet. A megdöbbentő adat a devizahitel-károsultak érdekében kezdeményezett politikai vitanapon hangzott el a parlamentben. A vitanap előtt tüntetés is volt az országház előtt, a devizahitel áldozatai kértek maguknak emberséges, s főleg jogszerű elbánást. Köztük volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője, aki a FüHü-nek adott 
