Elég volt az intézményessé vált politikai zaklatásból, amelyet az Európai Unió Magyarországgal szemben gyakorol – ez mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője budapesti sajtótájékoztatóján.
Szerinte „folyamatossá és gyakorlattá vált”, hogy az uniós támogatási források megvonásában testet öltő fenyegetéssel, támadásokkal, „politikai hisztivel” akarják Magyarországot arra ösztönözni, változtassa meg a bevándorlással kapcsolatos elutasító álláspontját.
Deutsch szerint a zaklatásnak az élet egyetlen területén, így a politikában sincs helye.
Természetesen a sorosozás sem maradt el: Deutsch Tamás azt mondta: az Európai Unió szabad és szuverén országok együttműködése, nem részvénytársaság, amelyben főrészvényesek – akik szerinte Soros György és az unió vezető politikusai – utasításokat adnak a többieknek.
Az ügyészség nyomozást folytat a Farkas Flórián által vezetett, majd megszüntetett Híd a munka világába program ügyében. Pedig néhány napja a kormány nevében Balog Zoltán emberminiszter még botránymentes vezetőként ünnepelte a roma politikust. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Lakatos Oszkár, az Országos Roma Önkormányzat képviselője – nem mellesleg a Lungo Drom alelnöke – úgy látja, hogy a miniszterelnök cigányügyi tanácsadójának, Farkas Flóriánnak a bűnügyét a hatóságok három éve altatják. Szerinte a bíróságok könnyen a vádlottak padjára ültetnék Balog Zoltánt is, mert szabálytalanul utalhatott milliárdokat a roma szervezetnek, amely aztán a pénzt törvénysértő módon költötte el.
Az ma már tény, hogy több ügyben is nyomoznak Farkas Flórián ellen. Holott egy hete még Balog miniszter botránymentes vezetőnek nevezve a kezét szorongatta. Ön is hallott a nyomozásokról?
Persze, több ügyben én jelentettem fel, s jártam el a kihallgatásokra. Balogh miniszter úr tehát téved vagy hazudik, amikor botránymentes vezetőnek nevezi Farkas Flóriánt.
Egyebek mellett nagy értékű csalás, illetve közokirat-hamisítás gyanúja is felmerült vele kapcsolatban. Csak az unió által finanszírozott Híd a Munka Világába program 1.6 milliárdja lényegében nyom nélkül eltűnt a kezei között.
Ha ez így van, akkor a Lungo Drom alelnökeként nem kellett volna elmennie a szervezet születésnapi bulijára, hogy mindezt elmondja?
Azért nem mentem el, mert meg se hívtak, s be sem engedtek volna az összejövetelre. Ez nyílt titok volt.
Nem kellett volna mégis kipróbálni, mielőtt ezt állítja?
Nézze, senki nem mehetett be, aki nem feltétlen és odaadó híve Farkas Flóriánnak. A szolnoki születésnapi rendezvényen csak olyan emberek vettek részt – ezt felvételről láttam -, akik számomra teljesen ismeretlenek voltak. Pedig a cigány szervezet minden tagját ismerem, hisz 25 évvel ezelőtt léptem be a Lungo Drom tagjai közé, s 16 éve elnökségi tag, és alelnök is vagyok.
Lakatos Oszkár MTI Fotó: Balogh Zoltán
Még mindig?
Papíron biztos, hisz hivatalosan nem volt tisztújítás, de nem lennék meglepődve, ha ennek ellenére leváltottak volna már az alelnökségről.
Nincs egyedül, többen erre panaszkodtak.
Farkas Flóriántól minden kitelik.
Tehát önök helyett olyan embereket csődítettek az eseményre, akik nem is tagjai a szervezetnek?
Mire odaértek, már beléptették őket, hisz a tagsági nyilatkozat aláírása legfeljebb néhány másodperc. Valóságos utazó cirkusz működhetett aznap, a környező településekről, de az ország távolabbi részéből is buszoztatták a romákat. Fejenként négyezer forint napidíjat kaptak, nagy evés-ivás volt aznap, s persze óriási cirkusz.
Visszatérve Farkas Flórián csalási ügyére, önt feljelentőként meghallgatták már?
Már vagy hússzor kihallgattak az ügyészségen.
De tudomásom szerint közben vizsgálódik az adóhivatal, és a rendőrség is. Én ugyan név szerint Farkas Flóriánt jelentettem fel, de a hatóságok eddig ismeretlen tettes ellen nyomoznak. Pedig Flóri bűnössége a napnál is világosabb.
Ráadásul korábban Balogh miniszter is megvizsgáltatta a történteket, s 15 oldalon leíratta, hogy Farkas és társai hol követtek el törvénytelenségeket.
Érthetetlen, hogy ezt a miniszter mára elfelejtette, vagy csak úgy csinál, mintha nem emlékezne. Talán parancsba kapta a miniszterelnöktől.
Kicsit zavaros az ügy, hisz részben a roma önkormányzat, részben pedig egy erre a célra létrejött szövetkezet intézte az Út a munka világába program ügyeit.
Ha megvizsgálja, akkor mindegyik mögött Farkas Flórián áll sötét üzelmeivel. Az Út a Munka Világába program eredetileg romák ezreinek adott volna kenyeret. Eleinte 4 milliárdot szántak szakképzésre, munkahelyteremtésre, de már másfél milliárd elköltése után le kellett állítani projektet, mert nyilvánvaló csalásokra derült fény. A beígért tanulmányok nem készültek el, miközben
tízmilliókkal túlszámláztak, méregdrága budai irodát béreltek százmilliókért, tízmilliós gépkocsi- és számítógépparkot tartottak fenn. Mindezért Farkas Flórián a felelős. Ezt megállapította a Balog Zoltán vezette minisztérium, de nem tettek büntető feljelentést.
Inkább vissza akarták fizettetni az eltékozolt pénzt az Országos Roma Önkormányzattal, amelynek hátterében Farkas Flóriánt kell keresni.
Ha jól tudom, az Országos Roma Önkormányzat – aminek a Lungo Drom csak egy tagja – bele is rokkant az elherdált pénz visszafizetésébe. Csődbe ment a szervezet?
Fizetni nem tud, az tuti. Nyelvi vitákat lehet folytatni, hogy fizetésképtelenné vált, vagy csődbe ment, de a lényegen nem változtat.
Visszafizették?
Nem fizették vissza, a kormány egy idő után – hogy egy bűnözőt megvédjen – átvállalta az eltűnt másfél milliárd visszafizetését. De szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar állam törvénytelenül adott pénzt az Országos Roma Önkormányzatnak, mert a szervezet nem felelt meg a pályázati feltételeknek. Vagyis azt állítom, hogy Farkas Flóriánnak az összes pénzt törvénytelenül utalta át a magyar állam. Balog Zoltán tehát szerintem legalább olyan bűnös – ha nem nagyobb – a pénzek elköltésért, mert eleve át sem utalhatta volna a pénzt.
De ha ez így van, akkor a nyomozók miért nem találják meg a bűnösöket?
Úgy érzem, nem is akarják ezt az ügyet megoldani. Ugyanis elsősorban a miniszter, Balogh Zoltán, aztán a miniszterelnöki biztos, Farkas Flórián felelősségét kéne megállapítani. Hisz egyetlen fillért sem lehetett volna törvényesen átutalni a roma önkormányzatnak, tehát az ügyben az emberi erőforrás miniszter nyakig sáros.
Pedig Lázár János is azt mondta, hogy nincs védett személy, minden bűnös elnyeri büntetését. Ez feljelentőként nem nyugtatja meg?
Egyáltalán nem. Lázár ugyanis először valóban azt mondta, hogy aki bűnös, az megy a lecsóba, egy idő után viszont már azt állította, hogy cigány származása miatt támadják Farkast. Szóval Lázár is beszél össze-vissza.
A lényeg, hogy a kormány azért tartja három éve nyomozati szakaszban az ügyeket, mert fél a bírói ítéletektől.
Másfél milliárdot bűnös módon elköltöttek ugyan, de még csak gyanúsítottja sincs az ügyészségnek, nemhogy vádat emeltek volna a tettesek ellen.
A Híd a munka világába programon kívül is vannak szabálytalanságok a roma önkormányzatnál?
15-20 ügyet vizsgáltunk, 7-8 esetben törvénytelenséget követtek el. Komoly okirat megsemmisítésekre került sor, az elnök szabálytalanul vette fel a fizetését, 11 milliárd forint felhasználása vitatható.
Újabban az is hír, hogy több százezres fizetésekkel szeretnék befogni azoknak a szemtanúknak a száját, akik ezekről a jogsértésekről tudnak. Önt is megkörnyékezték?
Tudják, hogy nem vagyok megvesztegethető. A romaönkormányzat korrumpálható tagjait a Balog Zoltán-féle minisztérium hivatala, a Szociális Gyermekvédelmi Felügyelet alkalmazza. Van, aki, csak 200 ezret kap, de van, aki félmilliót tesz zsebre.
Ha valaki több jogsértésről tud, magasabb a bére?
Úgy tudom, hogy a végzettség dönt. Az első néhány hónapban még dolgozni sem kellett. A Varga-féle Nemzetgazdasági Minisztérium is elkezdett hasonlót, ott szavazatvásárlás, illetve vesztegetés ügyben nyomoznak. De annak hátterében is Farkas Flóri áll.
Ha valóban ilyen sok vaj van a Farkas Flórián fején, akkor mi értelme volt a Lungo Drom születésnapját megtartani?
Farkas Flórián az erejét fitogtatta, miközben Balog miniszter kontrázott neki! Megállapodást kötöttek, mely gyakorlatilag arra jó, hogy a kormány tovább pénzeli a Lungo Dromot. A hatalom tehát olyan ember zsebébe tömi a pénzt, aki ellen büntető eljárások vannak.
Gondolja, hogy cserébe a cigányság a Fideszre szavaz?
Nagyvárosokban alig, de a kistelepüléseken talán, mert ott a kormányzati propagandát semmi nem ellensúlyozza. Ott már a cigányok is félnek a migránsoktól, pedig életükben sem láttak egyet sem. Félni viszont félnek tőlük.
Ha valóban olyan súlyos és egyértelmű Farkas Flórián bűnössége, akkor ön szerint miért nem emeltek már vádat ellene?
Mint mondtam, a jelenlegi kormány nem akarja, hogy bírósági szakaszba kerüljenek az esetek, mert onnan már nem tudják befolyásolni. Ezért utaztatják az ügyet a különböző fővárosi és vidéki nyomozó hivatalok között. Azt is mondhatnám, hogy „altatják az ügyet”, vizsgálják a rendőrkapitányságokon, s az ügyészségen, esetleg az adóhivatalnál. Húzzák az időt. Beszéltem olyan nyomozószázadossal, aki négyszemközt elismerte, hogy a roma önkormányzat összes ügyét figyeli a politika, „hetente jelenteniük kell a „főnököknek”, hol tartanak a nyomozásban. Vagyis nem az igazságszolgáltatás, hanem a politika a ludas. Úgy látom, amíg a politika beavatkozik az igazságszolgáltatás dolgába, addig nem lesz törvényes rend Magyarországon.
Szíve szerint már nem lenne újra főpolgármester, nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Tarlós István, de már abból is elege van, hogy minden ellenzéki, balliberális újságíró, már az újraválasztás pillanatától azt firtatja, meddig marad a posztján. Ez a kérdés azért sem egyszerű, mert nem tudni, hogy a jövő évi országgyűlési választások után, Fidesz győzelem esetén, hogyan alakul majd az önkormányzatok sorsa. Tarlós nem tartja kizártnak azt a variációt sem, hogy megszűnnének az önkormányzatok, szerepüket elöljáróságok vennék át. Egyébként pedig, állítja a főpolgármester, az elmúlt hét évben több beruházás, felújítás gazdagította a Budapestet, mint 2010 előtt összesen. Tarlós, amúgy arra is megkérte a Független Hírügynökség újságíróját, ne erősítse róla azt a hitet, hogy indulatos volna, ellenkezőleg: türelmesen, csendesen és szofisztikáltan válaszol, az amúgy felkészületlen ballib zsurnaliszták kérdéseire.
Szűk három éve, hogy újraválasztották és hét, hogy vezeti ezt a várost. Volt-e olyan időszaka főpolgármesteri működésének, amikor úgy érezte, nem akarja folytatni, inkább otthon marad, ágymelegben?
Az ágymeleg ugyan nem jelent meg az agykérgemen, de nem volt bennem olyan, ami majdnem elhatározássá érlelődött, annak inkább az az oka, hogy valami rendíthetetlen kitartást örököltem a nagyanyámtól. Megkockáztatom: átlagosan ütésálló ember talán nem maradt volna meg ebben a szobában. A kérdés tehát nem alaptalan, de én eddig soha semmit nem adtam föl.
Az olykori, nevezzük bizonytalanságnak, az a magyarázata, hogy zavarosok a viszonyok, annyi ellenség veszi körül, vagy esetleg ön hibázott olyan sokat?
A kérdés vége árulkodik arról, hogy milyen orgánumot képvisel. De őszintén szólva, senki nem gondolhatja magáról, hogy tökéletes. Azonban ha a tényszerű eredményeket nézzük, amit a kormánnyal együtt ebben a városban az utóbbi hét évben elértünk, az a nehézségek ellenére mégis inkább sikernek mondható. Különösen a 2010-et megelőző időszakhoz képest. Aki leltárt készít, és nem elfogult, nemigen mondhat mást. Nyilván azt nem gondolhatom, hogy hiba nélkül dolgozom, akár én, akár a környezetem, akár a kormány. A kérdésnek azonban nem ez a veleje, arra nem olyan könnyű válaszolni. Kezdjük onnan, hogy túl sok érdekközösség, túl sok akarat mozog a főváros körül, mindenféle irányból, mindenféle motivációval. Eligazodni közöttük nem könnyű dolog. Egy kerületet vezetni egy ilyen nagy rendszerhez képest, mint a főváros, szinte gyerekjáték. Mondhatok ilyet, hiszen tizenhat évig irányítottam Budapest egyik legnagyobb kerületét. Valamikor rég Demszky bizonygatta ezt nekem, úgy tűnik, ebben igaza volt. Amiről beszélek, nem elsősorban pénzről szól, annál sokkal szélesebb spektrum… Aztán persze vannak emberek is, ki-ki valamilyen sajátos egyéni érdek okán, akik próbálnak mozgolódni, kavarni… Van még egy elem, amelyet Ön nem említett. Az az ellentét, ami a főváros és a vidék között feszül a források elosztásának, megszerzésének ügyében.
Természetesen mindenki a saját közössége érdekében küzd, de az tagadhatatlan, hogy a főváros finanszírozása nem mindig áll arányban Budapest fontosságával és teljesítményével.
Ez most a kormány bírálata?
Elhiszem, hogy Ön szívesen fogalmazza meg így a dolgot, én viszont általában inkább problémákra koncentrálok; ez nagy „hibám” a politikában. Elmondom a legsúlyosabb észrevételemet, ami úgy hangzik: a főváros közlekedése a napokban ugyan nem omlott össze, de a kommunikáció az országban az utóbbi években igen.
Szinte senki nem azzal foglalkozik a sajtóban, hogy valójában mi történik, hogy mik a tények, sokkal inkább törekednek arra, hogy ez vagy az az érdekcsoport mit szeretne látni, hallani, és akkor is így kommunikálnak, ha az általuk kommunikált jelenségeknek nem sok közük van a valósághoz.
Szerintem most ebben ön kifejezetten téved…
Nem tévedek.
De szerintem igen.
Hát persze, hogy egy ellenzéki újságíró ezt mondja.
Nem, nem, vannak érveim is. A napokban, épp a metróügy kapcsán olyan védelmet kapott Horváth Csabával szemben…
Na ne, ne, ne… Ki beszélt itt az említett, volt főpolgármester-helyettesről?
Várjon, hadd mondjam végig, szóval ebben az esetben a teljes magyar sajtó szembement Horváth Csaba állításaival.
Ismétlem, én másról beszélek. Nagyságrenddel szélesebb értelmet szántam annak a kijelentésemnek, hogy összeomlott a kommunikáció. Több év, de különösen az utolsó egy, fél esztendő stabilizálta bennem ezt a meggyőződést. Vagyis az ön által említett szocialista képviselő eszembe se jutott, bár igaza van, a konkrét ügyben még a velem kifejezetten ellenséges orgánumok sem tehettek mást, mint amit tettek. Horváth úr rendszerint bombalövéssel talál – a saját kapujába.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Akkor mit jelent az, hogy összeomlott a kommunikáció?
Például azt, hogy szériában jelentek meg hamis információk akár a BKV-ról, a metróról, az árvízvédelemről, bizonyos alapfogalmakról, és ezek ellen egyszerűen lehetetlen védekezni, ellenőrizetlenül jelennek meg álhírek. 2010 óta nem tudom hányszor írták le, volt, aki havonta, hogy mindjárt össze fog omlani a BKV, ehhez képeset a valóság az, hogy a cég 2010 óta egy fillér működési hitelt nem vett fel. Ilyenekről beszélek, nem az elmúlt napokról. Az is egyre gyakoribb, hogy – tisztelet a kivételnek – az újságíró az írásban szinte észrevétlenül „csiszolgatja” a válaszadó szavait, ami olykor a mondanivalóban érdemi módosulást eredményez.
Onnan indult a beszélgetésünk, hogy megfordult-e a fejében a lemondás gondolata. Azt összeszámolta, hogy hányszor szólították fel mások a lemondásra?
Ezt kizárólag két személytől hallottam, egyiket sem nevezem meg, mert nem kívánom érdemtelenül felemelni őket. Egyébként, miért is kellett volna ezen gondolkodnom?
Nem kellett volna, pusztán a következő kérdést készítettem elő vele. Van egy olyan kép Önről, hogy folyamatos verbális háborúban van…
Ezt a képet rólam nagyobb részt újságírók formálgatták, ha nem is mindig alaptalanul. Ennek kapcsán szeretném megkérdezni, hogy a baloldali, liberális újságírók, mikor döntik el, hogy az Orbán-kormány „bábja” vagyok, vagy a saját közösségemen belül is ádáz harcos. Ez a két minősítés kissé kizárja egymást, ráadásul a kettőt olykor naponta váltogatják. Ön mit mondana erre? Talán következetességnek nevezné?
Én erre csak a magam véleményét tudom mondani, vagyis azt, hogy Ön szerintem szuverén egyéniség, aki olykor harcban áll a kormánnyal, olykor pedig az ellenzékkel.
Az ellenzéki sajtóban folyik visszatérően a kísérletezgetés, hogy melyik szélsőséges jelzővel illessenek. A kormánnyal való vitáim változóak, de az eredmény oldaláról közelítve nem cáfolható, hogy felújítjuk a 3-as metrót, a Lánchidat, az alagutat, megépítettük a Széll Kálmán teret, a fonódó villamost, 99 százalékosra alakítottuk Budapest csatornázását, befejeztük a 4-es metrót, épül az Állatkert, a Margit-sziget, most hirtelen ezek jutnak eszembe. Már ez több, mint ami 2010 előtt történt.
Most fölsorolt egy sor eredményt, miközben a legtöbb esetben érte Önt támadás. Nézzük a metrót. Itt az a gond, mondja az ellenzék, hogy nem olyan kocsik jöttek, mint amit ígértek, ráadásul drágábban vette meg a főváros…
Ez nem igaz, így nem is gond.
Melyik része nem igaz?
Mi végérvényesen az új kocsik mellett tettük le a voksunk, de csak a felújítottokra kaptuk meg a pénzt.
Hogy egyesek azt állítják, hogy drágább a felújítás, mint az új kocsik vásárlása, arra csak azt tudom mondani, hogy irdatlan blődség, méltóságon aluli reagálni rá. A felújított kocsikra előbb azt mondják, hogy ócskavas lesz, majd, amikor megérkeznek, akkor megdermednek, és azt állítják, túl szép, biztos új. Végül amikor átmeneti problémák adódnak vele, akkor újra visszatérnek arra, hogy ócskavas. Ezt megint nem akarom kommentálni. Ami pedig az árat illeti; összehasonlítják a körtét az almával, amikor pedig mindez kiderül, elhallgatnak.
Ugyancsak súlyos vádak hangzanak el a Római-parti mobilgátak ügyében. Többek között az is, hogy kimenekült a népszavazásból… Azzal illették önt, hogy becsapta a népszavazás kezdeményezőit…
Én is illethetném Önt azzal, hogy fürtökben lóg a hosszú, szőke haja, de ettől még nem lesz igaz. Hogy ki milyen motivációval ír le valamit, főleg hogy erről milyen kommenteket írnak felbérelt emberek az interneten, az külön műfaj. Tőlem lehetett volna népszavazás, bár eleve félremagyaráztak azt, amit a köztévében mondtam róla. Nem azt mondtam, hogy lesz népszavazás, csak azt, hogy felvetem a lehetőségét, de rögtön hozzátettem, miért tartom kétes ötletnek. Először is azért, mert mi csak budapesti szintű népszavazást rendezhetünk, ahol a közvetlenül érintettek szűk kisebbséget képviselnek. Másodszor pedig azért, mert az sem egyértelmű, hogy érdemes-e mindenben népszavazást kiírni. Itt például egy komoly szakértelmet igénylő, katasztrófavédelmi műtárgyról van szó. Egyébként pedig nem az én személyemen múlt, hogy lesz-e népszavazás, vagy sem. A legsúlyosabb azonban az, hogy a feltett kérdés értelmetlen volt, ráadásul nyíltan be is vallották, hogy a céljuk a kormánnyal szembeni elégedetlenség kifejezése volt. Ezt persze megtehetik, de mi köze van a Római-parti védmű műszaki, gazdasági paramétereihez? A kérdés, amit feltettek, arról szólt, „akarja-e, hogy vonja vissza a főváros az ilyen és ilyen számú határozatát”. Ebből miként tudhatjuk meg, hogy akkor hol legyen a védmű? Időhúzó kérdés volt, amit nem tudom, ki miért tett fel.
Az egész árvízvédelmi ügy úgy kapott nyilvánosságot a sajtóban, hogy szinte mindenkit megkérdeztek, csak mondjuk a Vízügyi Főigazgatóságot vagy a Katasztrófavédelmet nem.
Ezt ön milyen kommunikációnak tartja? Nem vagyok hálás, hogy ennek a problémának a megoldását is rám hagyták, jóllehet a feladat hatvan éve ismert. Mindenesetre most kinyitottuk a vitát a parttal párhuzamos szakaszról, amit a következő négy-öt hónapban a szakma folytathat a szakmával. Ezzel kifogtuk a szelet a vitorlából, amin persze néhányan bosszankodnak, de hát ez van. Párhuzamosan pedig de facto elkezdjük a munkát az Aranyhegyi-árok menti védműépítéssel, ezzel megvédve a Pók utcai lakótelepet.
Azt mondták többen, hogy Önök trükköztek, a közgyűlés előtti határozati javaslat számát vonták csak vissza, lényegében nem a határozatot…
Azt vontuk vissza, amit kértek, egyébként szó szerint a határozatot. Ha már trükköt említ, akkor ezt inkább a beterjesztőkre mondanám: a népszavazást nem arra akarták használni, amit hivatalosan meghirdettek. Ezt ők maguk vallották be.
Beszélt az előbb a népszavazásról, mondván, hogy azt nem lehet mindenre felhasználni. Erről meg eszembe jut, hogy éppen Ön vezette tíz évvel ezelőtt a vizitdíjra vonatkozó referendumot…
Nem lehet az almát a körtével összehasonlítani. Az nagyon konkrét kérdés volt: akarnak-e az emberek vizitdíjat fizetni. Ezt a kérdést el tudja dönteni mindenki, de hogy egy komplikált katasztrófavédelmi műtárgyat hova kell megépíteni, azt aligha.
Lenne persze ezzel vitám, de most nem mennék bele…
Jól jár vele…
Szerintem Ön jár vele jól.
Én azért járnék jól vele, mert megint ott kötnénk ki, hogy a Tarlós agresszív, nyers…
Én ilyet nem mondtam.
Ne vegyen mindent magára.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Akkor beszéljünk a hátralévő két évről. Mit tervez addig, illetve utána? Maradna?
Már megint ez… Az ellenzéki sajtó folyton firtatja: „újra indul?”. Van a „jobboldalon” erről egy vélemény, amit én sem feltétlenül vitatok. Hosszú időn keresztül, amikor a baloldal a Parlamentben ellenzékben volt, a főpolgármesteri hely volt a számukra elérhető legmagasabb pozíció. Húsz évig stabilan birtokolták, illetve stabilan inkább 16 évig. Azóta viszont nehezen viselik, hogy már nem az övék. Ezért nagyon fontos nekik ez a kérdés. Ha viszont a választások eredményét nézzük, tulajdonképp már 2006 óta, hiszen akkor már hajszálon múlt a vereségük, vagy ha akár a jelenlegi közvélemény-kutatások nagyobbik részét nézzük, akkor azt lehet gondolni, hogy személyem nem elhanyagolható akadályt jelent számukra a visszaszerzés útján. Talán ez is szerepet játszik abban, hogy az ellenzéki újságírók folytonosan, okkal, ok nélkül ezt kérdezik tőlem, ki tudja?
Önnek voltak olyan válaszai, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy nem akar legközelebb indulni.
Ilyet konkrétan nem mondtam. Évekkel korábban épelméjű ember ad erre kategorikus választ? Kiváltképp akkor, amikor másfél évvel korábban lesz egy parlamenti választás, amelynek az eredménye elvileg az egész önkormányzati rendszert, különösen a budapestit megváltoztathatja? Komolyan meg akar győzni arról, hogy ez értelmes kérdés, évekkel korábban? Egyébként annyit mondhatok, már csak azért is, mert nincs olyan ellenzéki újságíró, aki ezt ne kérdezné meg tőlem, hogy a szívem szerint nem akarok még egyszer indulni. De két évvel korábban nem volna szerencsés pontot tenni a válasz végére.
Mert kicsit belefáradt?
Nem tudom, lehet-e ilyen sommásan fogalmazni. Ez az érzés alakult ki bennem az utóbbi egy-két év során. De, hogy mi történik, milyen intézkedések lesznek az önkormányzatokkal kapcsolatban, azt ma még nem lehet tudni.
Most másodszor említi az önkormányzatokat érintő esetleges változásokat. Mire kell számítani? Van olyan tudása, hogy a Fidesz-győzelem esetén megszűnnek a kerületi önkormányzatok, és elöljáróságok veszik át a helyüket?
Nekem ebben nincs tudásom. Helyzetismeretem, rutinom van abban, hogy előre tudjak gondolkodni, lehetőségeket mérlegelni.
Konkrétan: amiről én beszéltem az lehetséges?
Részletkérdés, de elvileg az is benne lehet. Elvileg. Engem nem ez foglalkoztat leginkább. De ebben nem vagyok döntéshozó.
De befolyása csak van a folyamatokra.
Nem tudom. Csak annyit említettem, hogy ez a rendszer, jövőre, a kormányalakítás után el is mozdulhat. Akár negatív, akár pozitív irányba.
Hogy konstruktívak legyünk: mi várható a következő két évtől?
Az a baj, hogy újságírók ahelyett, hogy megnéznék a fejlesztési terveinket, találgatnak. Ha az ellenzéki újságírók nem pusztán kis ellenzéki pártoknál és aktivistáknál érdeklődnének…
Bocsánat, de itt ülök Önnél…
Mindig egy pillanatnyi helyzetet említ, én pedig hosszabb idők tapasztalatáról beszélek. Szóval néhány dolgot a kérdésére: a 3-as metró felújítását elkezdtük, mi fejeztük be négy év munkával a 4-est is, csatornázási feladatainkat is befejezzük, javarészt az állatkerti és a margitszigeti projektet is, felújítjuk a Blaha Lujza és a Széna teret, építünk még körülbelül nyolc-tíz P+R parkolót, tovább folytatjuk a járműcseréket a BKV-nál, elkezdjük a Lánchíd felújítását, az alagút felújítását, meghosszabbítjuk az 1-es villamos vonalát… Kapásból talán ennyi. Ha figyelmesen tanulmányozza a főváros honlapját, előbbre jut, mintha kis ellenzéki pártok képviselőire hallgat.
Ezek valódi indulatok önben?
Jézusom. Indulatosan beszéltem?
Nagyon szofisztikáltan válaszolt, de amit mond, az talán igen, indulatot takar…
Nagyon kérem, ne erősítse ezt a téves vélekedést. Ennél türelmesebben, csendesebben, ahogy Ön mondta, szofisztikáltabban nem lehet beszélni. Ha tényeket említek, nagy nyugalommal, azt miért nevezi indulatnak?
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A pénteki nap az adok-kapok napja volt – a külhoni magyarok szavazati jogát illetően (is). Nem véletlen az időzítés: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén Orbán Viktor kormányfő mondta el álláspontját a többi között erről is, hangoztatva, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most „hajszálrepedés” keletkezett.
Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: „egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”.
Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják. Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.
A Demokratikus Koalíció a miniszterelnök a kérdésben szembemegy a magyarok négyötödének, sőt saját szavazói felének akaratával is, amikor jónak tartja a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. „Orbán Viktor a tegnapi nap után ma is megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant,
szerinte “helyes és igazságos”, hogy olyanok is döntenek Magyarországról, akik soha nem éltek itt, nem itt fizetnek adót, nem itt járatják a gyereküket iskolába és nem Magyarországon mennek kórházba – áll a DK közleményében.
Mesterházy Attila szocialista országgyûlési képviselõ és Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Máért XVI. plenáris ülésén MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig a DK-nak ment neki a MÁÉRT-en és az azt követő sajtónyilatkozatában a külhoni magyarok szavazati joga kapcsán.
Ám nem csak a DK-t, hanem a Fideszt és a kormányt is élesen bírálta – igaz, azt más miatt. Mint kifejtette: nagy probléma napjainkban a pártpolitika és a nemzetpolitika összekeverése – hangoztatta Vona Gábor a Máért ülésén elhangzott beszédéről beszámolva. Mint az értekezleten és azt követően is kifejtette: a mindenkori magyar kormánynak nem az a feladata, hogy saját pártpolitikája alapján kihelyezze az anyagországi politikai vitákat a határon túli magyar közösségekhez, s korlátozza saját szája íze szerint a helyiek mozgásterét, hanem az,
HOGY ANÉLKÜL SEGÍTSE ÉS TÁMOGASSA A HATÁRON TÚLI MAGYAR KÖZÖSSÉGEKET, HOGY ELVÁRNÁ AZ ADOTT KORMÁNY POLITIKÁJÁVAL VALÓ AZONOSULÁST.
A külhoni támogatáspolitikával kapcsolatban pedig azt fejtett ki, hogy sokkal fókuszáltabbá és kevésbé pártpolitikai alapúvá kellene tenni a források szétosztását.
Gyurcsány Oxfordban volt meghívott előadó
Gyurcsány a vitán. Forrás: Facebook/Gyurcsány Ferenc
Az Oxford Union egyetemen rendezett populizmus-vitafóromon vett részt csütörtök este Gyurcsány Ferenc. Néhány nap múlva korábbi brit és ausztrál miniszterelnök adnak majd elő. Populizmus-vita (Populism Debate) címmel tartották a rendezvényt az 1823-ban alapított, a vitaelőadásairól híres Oxford Union egyetemen azzal a mottóvel hogy „a populista vezetők nem hoznak valós változást”.
„Ha minden igaz, először beszélt magyar résztvevő brit alsóházra emlékeztető falak között” – írta Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc az eseményről.
Nyílt levél Putyin díszpolgársága miatt
Mivel a fenntartónak nem csak joga, hanem kötelessége is a törvényesség biztosítása, ezért az Eötvös Károly Intézet (EKINT) Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez fordult Vlagyimir Putyin orosz elnök Debreceni Egyetemtől kapott díszpolgári címe miatt, erről ugyanis álláspontjuk szerint jogsértő módon döntött az intézmény Szenátusa.
A nyílt levélbenarra kérik a minisztert, hogy ellenőrizze a Debreceni Egyetem döntésének jogszerűségét, illetve azt, hogy nem ért-e valakit retorzió az intézmény munkatársai közül azért, mert tiltakozását fejezte ki ezzel kapcsolatban.
Kit szolgál a magyar rendőr?
Fotó: Facebook
24 órán belül két olyan akció is történt, amelyben az állam – és nem a kormány, s még kevésbé a Fidesz – által fenntartott rendőrség állományának tagjai vettek részt – igen kétséges szerepekben. Kaposvárott Tóth Barnabást, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi elnökét igazoltatták minden indok nélkül, alezredesi szinten. Erről Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke tett közzé videot a Facebook oldalán.
A másik esetről Budaörs polgármestere számolt be, szintén a közösségi oldalon. Budaörsön péntek délelőtt a jobbik plakátját festették le a városban, rendőri segédlettel.
Mennyiségi korlátozással „készül fel” a karácsonyra a posta
Csomagválogatás a Magyar Postán. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Bár két és fél hete még azzal nyugtatta a kedélyeket a Magyar Posta, hogy idén felkészültek a karácsonyi csomagszállítási csúcsra, most a cég mennyiségi korlátozást vezet be. Eszerint november 15-től visszavonásig a nem szerződéses ügyfelek naponta legfeljebb öt darab csomagot adhatnak fel (MPL Üzleti csomagot és MPL Netcsomagot). Mindezt „a zökkenőmentes küldeménykezelés érdekében” teszik – olvasható a posta honlapján.
Őrző-védő cégek milliárdos csalásai
115 helyszínen egyszerre tartottak razziát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói két bűnszervezet ellen. Elfogták a szervezetek irányítóit, több tagját, és egy vagyonvédelemmel foglalkozó cég vezetőit is.
A két bűnszervezetben legalább 2011. óta színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot működtettek. Szolgáltatásaikat jellemzően őrző-védő cégek igénybe, amelyekkel színlelt szerződéseket kötöttek. Ezek célja az volt, hogy a vagyonőrök foglalkoztatásával járó közterheket ne a saját társaságaiknak kelljen megfizetniük, másrészt a fiktív számlákkal az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták.
A gyanú szerint több mint 2,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.
Radioaktív felhő Európa fölött
Forrás: Pixabay
Oroszországban vagy Kazahsztánban történhetett nukleáris baleset, még valamikor szeptember végén. A nukleáris biztonsággal foglalkozó francia intézet, az IRSN szerint az Európa fölött az utóbbi hetekben megfigyelhető radioaktív felhő egy balesetből származhat, írja a Deutsche Welle. Nem csak a francia, hanem több más ország hasonló intézete is a ruténium-106 magas szintjét mérte a levegőben, és ez az izotóp természetes úton nem jöhet létre. A radioaktív felhő sem az emberek egészségére, sem a természetre nem veszélyes.
24 órán belül két olyan akció is történt, amelyben az állam – és nem a kormány, s még kevésbé a Fidesz – által fenntartott rendőrség állományának tagjai vettek részt – igen kétséges szerepekben. Maradjunk annyiban, hogy nem igazán „az állampolgárt” szolgálták és védték.
„Tóth Barnabás, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kaposvári elnöke akciózott az Együtt rendezvénye után Kaposváron, a Cseri parkban. Mindeközben arrogáns, alezredesi szinten igazoltató rendőrök… Megéri megnézni, hogyan épül fejben és terepen Orbánisztán” – írta Facebook bejegyzésében Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke, aki felvételt is készítette az akciózásról és a rendőrségi fellépésről, ami – a kívülálló számára – nem tűnik másnak, mint politikai vegzálásnak.
Tóth Barnabás, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kaposvári elnöke akciózott az Együtt rendezvénye után Kaposváron, a Cseri parkban. Mindeközben arrogáns, alezredesi szinten igazoltató rendőrök… Megéri megnézni, hogyan épül fejben és terepen Orbánisztán.
De nem ez volt ez egyetlen „érdekes” rendőri akció az elmúlt egy napban. A másikról Budaörs polgármestere számolt be, szintén a közösségi oldalon.
Péntek délelőtt a jobbik plakátját festették le a városban. „Gondolom, nem kell magyaráznom, súlyos távolság van a nevezett párt és az én nézeteim között. Ami azonban itt történt, az a legócskább „komcsi” időszakot idézi” – írta bejegyzésében Wittinghoff Tamás.
Péntek délelőtt dolgozunk a hivatalban, s egy munkatársam hívja fel a figyelmem, az iroda ablakán keresztül látható…
„A mi pénzünkön (a festők végezhetnének hasznosabb munkát) a kormányhivatalos hölgy instrukciói mentén kirendelt rendőrök felügyeletével (őket meg ilyenre felhasználni végképp gyalázat!) fojtja bele a szót a hatalom az egyik politikai szervezetbe.”
Van, amit megőrizne a jelenlegi kormány nemzetpolitikájából, van amit nem – erről részletesen is beszélt Vona Gábor, Jobbik-elnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) budapesti ülésén, s azt követően a sajtónak. A szavazati jogot meghagyná, ugyanakkor a támogatásért cserében nem várná el, hogy a külhoni magyarok a Jobbik politikáját támogassák.
Nagy probléma napjainkban a pártpolitika és a nemzetpolitika összekeverése – hangoztatta Vona Gábor a Máért ülésén elhangzott beszédéről beszámolva. Mint az értekezleten és azt követően is kifejtette: a mindenkori magyar kormánynak nem az a feladata, hogy saját pártpolitikája alapján kihelyezze az anyagországi politikai vitákat a határon túli magyar közösségekhez, s korlátozza saját szája íze szerint a helyiek mozgásterét, hanem az,
hogy anélkül segítse és támogassa a határon túli magyar közösségeket, hogy elvárná az adott kormány politikájával való azonosulást.
Vona megismételte azt a korábbi javaslatát is, hogy a MÁÉRT mellett hozzanak létre egy kárpátaljai kerekasztalt, amely szükség szerint tudna ülésezni és reagálni aktuális dolgokra, például az ukrajnai magyarság kritikus pillanataiban. A Jobbik elnöke hangsúlyozta azt is, hogy a nemzetpolitika terén elért eredményeket nem tennék semmissé kormányra kerülésük után, s megőriznék – igaz, némileg átalakítva – a támogatáspolitikát és a gazdságfejlesztési projektek finanszírozását.
Sokkal fókuszáltabbá és kevésbé pártpolitikai alapúvá tennék a források szétosztását.
Az önrendelkezési törekvéseket támogatják, de úgy látják, hogy ki kellene vinni nemzetközi fórumokra is – hangoztatta Vona, aki egyben ismét határozottan és élesen elítélte a Demokratikus Koalíció álláspontját, hogy meg kellene fosztani a szavazati jogtól azokat a határon túli magyarokat, akik soha nem éltek Magyarországon.
Mint portálunk is beszámolt róla, Orbán Viktor a MÁÉRT értekezleten a többi között leszögezte, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most „hajszálrepedés” keletkezett. Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot:
„egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”.
Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják.
A DK szerint Orbán Viktor szembemegy saját szavazóinak felével is, amikor jónak tartja a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. A MÁÉRT-en a miniszterelnök helyesnek és igazságosnak nevezte ezt a jogot. A lakosság többsége a jelenlegi módon ellenzi.
Orbán Viktor a tegnapi nap után ma is megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, szerinte “helyes és igazságos”, hogy olyanok is döntenek Magyarországról, akik soha nem éltek itt, nem itt fizetnek adót, nem itt járatják a gyereküket iskolába és nem Magyarországon mennek kórházba – áll a Demokratikus Koalíció (DK) közleményében. Szerintük érthető a miniszterelnök kétségbeesése: a kérdésben szembemegy a magyarok négyötödének, sőt saját szavazói felének akaratával is.
A DK szerint Orbán hiába magyarázkodik két napja a határon túliak szavazati joga miatt, azt ettől még
igazságtalannak tartja a magyarok jelentős többsége.
külhoni magyarok állampolgárságában és szavazati jogában.
Ezzel kapcsolatban a jelenlegi választási rendszert erkölcsileg helyesnek és igazságosnak nevezte.
Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: „egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”. Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják.
Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.
Legutóbb augusztusban készült felmérés a kettős állampolgárság és a választójog megítéléséről. A Publicus közvélemény-kutatása azt hozta ki, hogy a válaszadók kétharmada (68 százalék) helyesnek tartja, hogy a határon túli magyarok kérhetik a magyar állampolgárságot. Leginkább a Fidesz-szavazók (82 százalék), és a bizonytalanok (66 százalék), illetve a Jobbik-szavazók (63 százalék), legkevésbé az MSZP-szavazók (33 százalék) tartják helyesnek.
A választójogról azonban már sokkal kritikusabb a hazai közvélemény álláspontja. Tíz megkérdezettből
alig 18 százalék tartja helyesnek,
hogy a határon túli magyaroknak van szavazati joguk, azt is figyelembe véve, hogy nem Magyarországon fizetnek adót; 60 százalék eredetileg sem tartotta helyesnek.
Az adózás és a szavazati jog együttes megítélése rendkívül megosztó az intézményt amúgy elfogadók körében. A kettős állampolgárok szavazati jogával egyébként egyetértőknek csak 44 százaléka támogatja és 46 százaléka inkább nem a szavazati jogot, ha az nem jár együtt az itteni adózással. A szocialisták híveinek 87 százaléka, de még a jobbikosoknak is 57 százaléka az inkább nem választ adta. A Fidesz-szavazók között 50 százalékot képviselnek az igenek.
115 helyszínen egyszerre tartottak razziát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói két bűnszervezet ellen. Elfogták a szervezetek irányítóit, több tagját, és egy vagyonvédelemmel foglalkozó cég vezetőit is.
A két bűnszervezetben legalább 2011. óta színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot működtettek. Szolgáltatásaikat jellemzően őrző-védő cégek igénybe, amelyekkel színlelt szerződéseket kötöttek. Ezek célja az volt, hogy a vagyonőrök foglalkoztatásával járó közterheket ne a saját társaságaiknak kelljen megfizetniük, másrészt a fiktív számlákkal az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták.
A munkavállalókat valójában az őrző-védő cégek foglalkoztatták, azonban papíron a bűnszervezetekhez tartozó cégekhez jelentették be őket. A dolgozók után a járulékokat viszont sem a tényleges foglalkoztató cég, sem a papírok szerinti munkáltató nem fizette meg. A lebukás elkerülése érdekében a cégpiramis alján lévő alvállalkozó társaságokat rendszeres időközönként lecserélték. A gyanú szerint ezekkel az ügyletekkel
több mint 2,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.
A NAV pénzügyi nyomozói 2017. november 7-én országos akciót hajtottak végre a bűnszervezet felszámolása érdekében, és sikerült elfogniuk a bűnszervezet irányítóit és tagjait. Összesen 115 helyszínen tartottak házkutatást, 26 gyanúsítottat hallgattak ki, közül pedig 15 személyt őrizetbe is vettek. Közülük nyolcan az ügyészség indítványára és a bíróság döntése alapján előzetes letartóztatásba kerültek.
A 34 éves kecskeméti férfi válogatott módszerekkel, hónapokon át kínozta a nőt, volt olyan, amikor közösen nevelt gyerekeik szeme láttára.
A vádlott és élettársa egy kecskeméti tanyán laktak, ahol közösen nevelték négy saját gyermeküket, valamint az élettárs korábban született fiát. Kapcsolatuk a férfi féltékenysége miatt 2016 őszén megromlott, mert a fejébe vette, hogy a nő a rokonaival megcsalja őt. A rendszeres veszekedések miatt a nő el akart költözni a gyermekekkel otthonról, élettársa azonban ebbe nem egyezett bele.
Tavaly októberben kezdte el a férfi bántani a nőt, miután az félelmében elismerte, hogy kapcsolata van a férfi testévérével. Egy baseballütővel többször megütötte, majd egy hőlégfúvóval kétszer megégette az arcát. A nő haját is levágta 3 milliméteresre, hogy elcsúfítsa.
Ezután
a férfi megtiltotta a nőnek, hogy egyedül elhagyja a tanyát,
és októberben többször is megverte, illetve meg is késelte a lábán. Olyan is történt, hogy vontatókötéllel összekötötte a nő nyakát és bal lábát, majd a földön húzta és ököllel ütötte a fejét. Ezeknek a bántalmazásoknak a gyerekek még nem voltak tanúi.
Pontosan egy éve viszont a gyerekek előtt is megkínozta a férfi élettársát: az egyik gyermekkel behozatott egy csőfogót, és azzal ütötte a nőt. Közben azt is mondta, hogy a nő lassan, kínok közt fog „megdögleni”. Élettársa vérét a férfi a lányukkal töröltette fel, és egy kést is behozatott a megfélemlített gyermekkel. A késsel többször megvágta a nő combját, és egy cigarettacsikket is elnyomott a kézfején a verések mellett. A nap folyamán a vádlott hol abbahagyta, hol újra kezdte a kínzást.
A nő többször kérlelte a vádlottat, hogy legalább ne a gyerekek előtt verje. A vádlott november 12-én délelőtt a rokonaival el is vitette a gyerekeket, de előtte rájuk parancsolt, hogy hallgassanak. Miután kettesben maradt élettársával, folytatta a verést, és kikötötte a kanapé karfájához, hogy ne tudjon elszökni.
Mikor a férfi felhívta a nő testvérét, és közölte, hogy meg fogja ölni élettársát, kihívták rájuk a rendőröket. A rendőrök a férfit elfogták, az életveszélyes állapotban lévő nőt pedig kórházba szállíttatták.
Ha nem részesült volna orvosi ellátásban, akkor vérmérgezésben, illetve csonttörések és a vérveszteség miatt meghalt volna.
A kiemelt jelentőségű ügy vádlottja előzetes letartóztatásban várja a tárgyalást, és a főügyészség több súlyos bűntettel is vádolja. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete mellett, a nő sanyargatásával, a személyi szabadság megsértésének bűntettével, valamint kiskorú veszélyeztetésével is. A tárgyalás a Kecskeméti Törvényszéken lesz.
Nyílt levelet írt Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének az Eötvös Károly Intézet Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetemi díszpolgári címe miatt.
Mivel a fenntartónak nem csak joga, hanem kötelessége is a törvényesség biztosítása, ezért az Eötvös Károly Intézet (EKINT) Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez fordult Putyin orosz elnök Debreceni Egyetemtől kapott díszpolgári címe miatt, erről ugyanis álláspontjuk szerint jogsértő módon döntött az intézmény Szenátusa.
Az EKINT augusztusban már nyílt levélben kérte a Debreceni Egyetem Szenátusától Putyin díszpolgári címének visszavonását, mivel szerintük a testület döntése több okból is jogsértő. Az egyetem azonban azóta sem vonta vissza a díszpolgári címet, ezért fordultak most Balog Zoltánhoz.
Többek között azt írják, hogy a Debreceni Egyetem közintézmény, amely csak az alkotmányos alapértékek tiszteletben tartásával hozhat döntést: „az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését semmilyen módon nem támogathatja, nem pártolhatja.” Hozzáteszik, hogy a szenátus döntései nem sérthetik és nem veszélyeztethetik az egyetemi autonómiát, az egyetem vezetése nem hozhat olyan döntést, amely a kormány politikai érdekeit kiszolgálja, illetve szerintük majdani szolgálatokért előre kitüntetni valakit erkölcsileg is elfogadhatatlan.
A nyílt levélben, amely itt olvasható teljes terjedelmében, arra kérik a minisztert, hogy ellenőrizze a Debreceni Egyetem döntésének jogszerűségét, illetve azt, hogy nem ért-e valakit retorzió az intézmény munkatársai közül azért, mert tiltakozását fejezte ki ezzel kapcsolatban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Mivel a fenntartónak nem csak joga, hanem kötelessége is a törvényesség biztosítása, ezért az 
115 helyszínen egyszerre tartottak razziát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói két bűnszervezet ellen. Elfogták a szervezetek irányítóit, több tagját, és egy 
