Független jelölt nyert vasárnap két magyarországi időközi polgármester-választáson is. A Heves megyei Váraszón a település eddigi független alpolgármestere, a Zala megyei Lendvajakabfán pedig egy új induló lett a győztes.
Váraszón 61,4 százalékos részvétel mellett a győztes a szavazatok 98,4 százalékával nyert a független Vincze Ferenc, akit 248-an támogattak, míg a munkáspárti Telek László 3 szavazatot kapott. Egy érvénytelen voksot is találtak. Az időközi választás kiírására azért volt szükség, mert a korábbi vezető: Pál István László (Fidesz-KDNP) lemondott és nyugdíjba vonult.
Lendvajakabfán ennél sokkal szorosabb lett az eredmény: két független jelölt volt, egyikük, Liszjákné Babolcsai Erika 14, ellenfele Egri Éva 13 voksot gyűjtött be a névjegyzékben szereplő 38 választópolgár szavazatai közül. Egy érvénytelen szavazólapot találtak. A szavazás eredménye a háromnapos jogorvoslati határidő letelte után lehet majd érvényes – tette még hozzá a jegyző. Azért kellett időközi választást kiírni, mert a korábbi polgármester, Zsupán László (független) a közelmúltban elhunyt.
Nem valószínű, hogy Szemerkényi az új munkahelyéről bármilyen hatást tudna gyakorolni mérvadó washingtoni körökre. A mérvadó esetünkben annyit jelent, hogy aki meg tudná győzni a Trump-adminisztrációt: viseltessen kegyesebben Orbán Viktor és az ő kormánya iránt.
Szijjártó Péter és Szemerkényi Réka MTI Fotó: KKM
Tavasszal váltott ki meglepetést, hogy az Orbán kormány a kívül állók számára váratlanul visszahívta washingtoni nagykövetét. Az Index akkor külügyminisztériumi forrásaira hivatkozva azt írta: szimplán hülyeségnek minősítették (mármint ezek a források), hogy a lex CEU megfelelő amerikai kommunikációjának hiánya okozta volna Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet vesztét, de az is legfeljebb ürügy lehetett, hogy csak nem jön össze az áhított Trump–Orbán-találkozó: valójában egy nagyon régi történet előre látható és logikus kifutásáról van szó.
A régi történet alapja pedig az, hogy
„Szijjártó Péter és Szemerkényi Réka csendesen, de nyíltan gyűlölik egymást.”
Kifúrták hát az utolsó atlantistát is a hepciáskodó „diplomáciát” gyakorló külügyből. Jóval előbb már a másikat, Németh Zsoltot is mellékszereplővé degradálták. Jöhetett a még keletibb nyitás, a diktátorokkal ékesített birodalmak majmolása és a Soros-bomba bevetése a Nyugat ellen. Orbán a már megszokott úriemberi modorában „nőügynek” minősítette egykori közvetlen munkatársának a menesztését.
Aztán ismét váratlanul felbukkant Szemerkényi. Méghozzá nem akármilyen ügy szereplőjeként. Carter Page-et, Donald Trump amerikai elnök Oroszország-ügyi külpolitikai szakértőjét ugyanis még a múlt héten hallgatta meg a Robert Mueller különleges ügyész által vezetett bizottság, amely azt vizsgálja, hogy Moszkva miképp avatkozott be a tavalyi amerikai elnökválasztásba.
Hivatalosan Carter Page 2016 augusztusában (vigyázat: még javában dúl az amerikai elnökválasztási kampány) azért utazott Budapestre, hogy ott találkozzon Szemerkényi Réka egykori washingtoni nagykövettel (!) és más magyar kormányzati képviselőkkel. Az FBI azonban azt hiszi, hogy
ez csak egy félrevezető „fedősztori” és Page igenis találkozott legalább egy orosz „diplomatával”.
Az amerikai orosz szakértőre azért álltak rá az FBI emberei, mert a kampány alatt kétszer is járt Moszkvában. Budapesti útjáról egyébként a vizsgálóbizottság előtt elég kitérő, helyenként ellentmondásos válaszokat adott.
Valószínűleg nem Mueller vizsgálati körébe tartozik az a kérdés, hogy Szemerkényi Réka milyen közvetítő szerepet vállalt a budapesti melóban. Az viszont érdekes, hogy a leváltott washingtoni nagykövet nemrégen a CEPA, a washingtoni Európai Politikai Elemzések Központja nevű intézet ügyvezető alelnöke lett. A Központról azt írják, hogy pártsemleges think-tank. Egyik alapítója és sokáig első számú embere éppen az a Wess Mitchell, aki a State Department európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárságának új vezetője lett. Azt is mondhatnánk róla, hogy
ő a legrangosabb amerikai tisztségviselő, aki még tudja, hol van Magyarország.
Mitchell azt a Victoria Nulandot váltotta fel, akivel az Orbán-kormány viszonya az idők során a hűvösből kifejezetten ellenségesbe fordult át.
Dobozi István, a Világbank volt vezető közgazdásza a Klubrádiónak nyilatkozva azt mondta, nem hiszi, hogy Szemerkényi az új munkahelyéről bármilyen hatást tudna gyakorolni mérvadó washingtoni körökre. A mérvadó az esetünkben annyit jelent, hogy aki meg tudná győzni a Trump-adminisztrációt: viseltessen kegyesebben Orbán Viktor és az ő kormánya iránt.
Sőt, más washingtoni források szerint,
amennyiben Szemerkényinek tényleg volt közvetítő szerepe Page és az oroszok között, akkor ez akár a munkahelyébe is kerülhet.
Budapesti kémtörténetek ide vagy oda, jelen pillanatban úgy tűnik, Washington inkább bekeményít Orbánékkal szemben. Kirívó példa erre a budapesti ügyvivő nemrégi beszéde a MUOSZ-ban, amelyben sokkal nyíltabban, mint egyik elődje, a Szabadság-téri sétájáról elhíresült Andre Goodfriend, az elemi sajtószabadságot kérte számon. És ami teljesen példátlan: pályázatot hirdetett az amerikai külügyminisztérium a vidéki magyar sajtónak. Ilyen amerikai lépés aligha történt még meg egy szövetséges állam irányában.
Legalábbis mindig ezt a választ kaptuk amerikai illetékesektől, amikor felvetettük a Szabad Európa Rádió magyar adásának újraindítását.
Ma a Szilviák ünneplik a névnapjukat, de akkor sem fognak nagyon mellé, ha felköszöntik a Miklós, a Márton, a Jenő vagy éppen a Bulcsú nevű ismerőseiket, akiknek másodlagos névnapjuk van ezen a mai, borongós, esős, hűvös idővel beköszöntő hétfői napon. S mielőtt belevágnánk a lapszemlébe, egy gyors kérdés: Ön már befizette a esedékes adóját?
Magyar Nemzet – a Hospice-ház plusz pénze
Hosszú és alapos cikket szentel a polgári napilap az utóbbi idők egyik, érzelmileg talán a leginkább megrázó ügyének: a hospice ház alulfinanszírozásának, pontosabban annak, hogy a Magyar Hospice Alapítvány által működtetett intézmény jelezte, ha nem kap kiegészítő finanszírozást, akkor januárban bezárhatja kapuit. Az országban az egyetlen fekvőbeteg-ellátást nyújtó, alapítványi működtetésű felnőtt hospice-háznak 50 millió forintra van szüksége, s végül miniszteri szinten ígéretet kaptak plusz pénzre. Azt nem tudni azonban, hogy a teljes összeget megkapják-e, illetve, hogy egyszeri vagy folyamatos plusz finanszírozáshoz jutnak.
Mint a lap írja: a szakma nagy része fel van háborodva azon, hogy valaki volt annyira erős, hogy külön kért és kapott pluszfinanszírozást a hospice-ellátásra,
miközben Magyarországon 600-nál több ágyon folyik ilyen típusú ellátás, és mindenki ugyanazt a tevékenységet végezve, ugyanazt az ellátást nyújtva, ugyanannyi finanszírozást kap – mondta a Magyar Nemzetnek Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyi államtitkár. Szerinte a Magyar Hospice Alapítvány (MHA) gazdálkodásával lehet gond: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel kötött szerződés alapján mindenki ugyanazt a normatív támogatást kapja, és van, akinek ez elég, míg másnak nem. Szerinte „ha tetszik, ha nem”, ki kell jönni abból a forrásból, ami adott az ellátók számára. Van, akinek ez sikerül, másnak nem.
Muszbek Katalin, az MHA orvos igazgatója szerint egyébként országosan mindössze 220 ágy áll rendelkezésre, a WHO ajánlása szerint pedig legalább 500 ilyen ágynak kellene lennie. Mindeközben egyébként évente 32 ezer beteg veszíti életét daganatos megbetegedések miatt.
Népszava – Kevesebbet kaptak a nyugdíjasok az ígértnél
A kormány ígéreteinél kevesebb kiegészítést és prémiumot kaptak a 123 ezer forintos átlagnál kevesebb pénzből élő idősek és járadékosok. A panaszáradat megindult, a tájékoztatást a Fidesz-KDNP a hivatalokra bízza, nekik a választáshoz elég néhány szlogen – írja a Népszava, amely szerint az első csalódott nyugdíjasok már pénteken megrohamozták az egykori Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (NYUFIG) Fiumei úti ügyfélszolgálatát és folyamatosan csöngtek a telefonok is, többen elkeseredve nyilatkoztak hírműsoroknak, mert sokkal több pénzre számítottak, mint amennyit végül a számlájukra utalt a Magyar Államkincstár (MÁK).
Pedig a Népszava által megkérdezett nyugdíjszakértők szerint a számítások rendben vannak,
a törvényeknek megfelelő összegeket kapják az idősek és a jogosult fiatalabb járadékosok, csak éppen a kormányzati kommunikációs csapat lőtt túl – sokadszor is – a célon.
Akik 2017-ben mentek nyugdíjba, nem számíthatnak egyetlen fillérre sem, majd a januári 3 százalékos emelés lesz az első változás, ami őket is érinti, ahogyan nem jár egyetlen fillér sem annak, aki rokkantnyugdíjasból az idén vált öregségi nyugdíjassá, mert az új ellátás megállapítása miatt idei friss ellátottnak minősül.
Magyar Idők – A világ élvonalában a magyar orvosképzés
Egy oktatási sikerről számol be a mai kormánypárti lap, arról, hogy mind a négy magyar orvosképző hely felkerült a felsőoktatási világranglistára, köszönhetően többek között annak, hogy a külföldi hallgatók körében a magyarországi főiskolai és egyetemi képzések közül az általános orvosi a legnépszerűbb. A Semmelweis Egyetem, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem orvosképzését is a világ élvonalába sorolta a londoni székhelyű Times Higher Education (THE). A napokban nyilvánosságra hozott tematikus felsőoktatási világrangsorban a Semmelweis Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem képzései a 301–400. helyen, a Debreceni Egyetemé, illetve a Szegedi Tudományegyetemé pedig a 401–500. helyen szerepel.
A rangsort – az összegyetemi rangsorhoz hasonlóan – a tanulási környezet, a kutatás minősége, az intézményhez köthető publikációk idézésének száma, a piaci bevétel, a külföldi oktatók és hallgatók száma alapján állítják össze.A magyar orvosképzés elismertségét mutatja az is, hogy a hazai felsőoktatás képzési területei közül egyértelműen ez vonzza leginkább a külföldi hallgatókat.
A 2016 végén elfogadott Fokozatváltás a felsőoktatásban című kormányzati dokumentum stratégiai jelentőségűnek nevezte a hazai orvos- és egészségtudományi képzést. A fővárosi egészségügyi intézményfejlesztés egyik célja is az, hogy a Budapesten tanuló hazai és külföldi orvosegyetemistáknak XXI. századi gyakorlóhelyeket biztosítsanak.
Jellemző ugyanis, hogy az elméleti képzést követően a gyakorlati vizsgákat már nem nálunk teszik le a más országokból érkezett hallgatók.
Számítások szerint a képzési terület általános fejlesztésével a külföldi hallgatók száma további harminc százalékkal emelkedhet, és 2020-ra meghaladhatja a 11 ezret. Ez a hozzávetőlegesen háromezer fős bővülés pedig évente legalább további hatmilliárd forintos bevételt jelent csak az intézményeknek.
Magyar Hírlap – Harrach Péter: A gyermekvállalás társadalmi és közügy
Harrach Péter, a kereszténydemokraták frakcióvezetője adott interjút a Magyar Hírlapnak, s ebben – ahogy egy magyar KDNP-s politikustól megszokhattuk – családról, vallásról, nemzetről beszélt, igen patetikusan, a többi között azt hangoztatva, hogy döntő jelentőségűvé vált demográfiai helyzetünk nemzetünk jövőjét illetően. Szerinte
a kiszámítható családtámogatási rendszer teljes körű megmaradását csupán az garantálhatja, ha a Fidesz–KDNP pártszövetség nyeri a 2018-as választást.
Azt is kifejtette, hogy Magyarországon és Európában egy családbarát és egy közösségellenes, individualista eszmeiség képviselői állnak szemben egymással. Idehaza a családbarát, gyerekvállalást támogató politikai közösséget a jelenlegi kormánypártok alkotják, utóbbi szemléletet pedig a nyílt társadalom eszmerendszerét támogatók képviselik, akiknek a nemzet és a család útjában állnak.
Rendhagyónak is mondható módon kezdi meg ma négynapos ülését az Országgyűlés: elsőként a magyar nyelv napjára emlékeznek a délután 1 órai kezdést követően. 2011 óta emlékeznek meg a magyar nyelvet hivatalossá tevő, 1844-ben ezen a napon elfogadott törvényről Magyarországon.
A napirend előtti felszólalásokat ezúttal is két órában követhetik az interpellációk, az azonnali kérdésekre pedig további 60 perc áll majd rendelkezésre.
Az első ülésnapot követően kedden összesen 24 javaslatról szavaznak – összesített az MTI. Az Országgyűlés ekkor fogadhatja el például a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli kárrendezéséről szóló kormánypárti határozati javaslatot, továbbá fideszes képviselők kezdeményezésére úgy szigoríthatja a kampányfinanszírozási szabályokat, hogy a választáson egy százalékot el nem erő pártoknak vissza kelljen fizetniük az állami támogatásukat.
A parlament szerdán és csütörtökön folytatja ülését, amely jövő hétfőn ér véget.
Az offshore üzleteket leleplező Paradicsom Papírok egyik szerkesztője, Dean Starkman szerint az nem demokrácia, ha a leggazdagabbakra nem ugyanazok a törvények vonatkoznak. Starkman, a CEU Média-, Adat- és Társadalomközpontjának, valamint a Közpolitikai Iskolájának tanára a Független Hírügynökségnek adott interjúban a kiszivárogtatásokkal kapcsolatos munkáról is beszélt. Szerinte az offshore-rendszer rákként fejlődött, bízik benne, hogy lesznek még hasonló ügyek, és azt is elmondta, számára kiknek az érintettsége volt a legmeglepőbb.
Dean Starkman Fotó: FüHü
Hogy került kapcsolatba a nemzetközi újságíró-szervezettel, amelyik feldolgozta a Paradicsom Papírokat?
Hosszú ideje vagyok újságíró Amerikában, oknyomozó körökben, és ez egy elég kicsi világ. Nagyon jól ismertem néhány embert, akik már ezen dolgoztak. Volt, aki korábban nekem dolgozott, és most az ICIJ-nél van (ICIJ: International Consortium of Investigative Journalists, az adatokat feldolgozó csoport). Az ICIJ egyik vezető szerkesztője, Mike Thomas szerepelt a könyvemben, amelyet a pénzügyi válságról írtam. Szóval, azt hiszem, tudták, hogy én ki vagyok, és felhívtak.
Mi volt a feladata?
Akkor már több mint egy éve dolgoztak a Paradicsom Papírokkal, és én egyáltalán nem tudtam erről. A feladatom tulajdonképpen a szerkesztés volt, úgy fogalmaznék, hogy tartalmi szerkesztő voltam. Sztorikat kellett megfogalmazni, ebben, ezek irányításában segítettem.
13,4 millió dokumentumról beszélünk. Hány újságíróra, hány csapatra volt szükség, hogy ezeket fel lehessen dolgozni?
Az ICIJ egy elég kis szervezet, körülbelül tucatnyi emberrel, de itt vannak többen a világ vezető adatújságírói közül. Nagyon tapasztaltak, tulajdonképpen
szakértők abban, hogyan kezeljenek, dolgozzanak fel és elemezzenek hatalmas mennyiségű kiszivárgott adatot.
Én nem vagyok egy technikai szakember, de ez egy nagyon bonyolult folyamat, mert az adat mindenféle formában érkezik. Nekik megvan a megfelelő tudásuk, és emellett ott az ICIJ egyedi modellje: médiumok tucatjai működnek együtt.
Ezek a médiumok, sajtótermékek eleve léteznek, vannak embereik, riporterek, jogászok stb. Így azt, hogy kisebbek, ellensúlyozhatják a hálózattal.
Összesen 94 szervezet vett részt a munkában.
És ennek az a szépsége, hogy mindenki, így a Direkt36 Magyarországon, a Le Monde Franciaországban, a CBC és a CTV Kanadában, a New York Times Amerikában, mindegyik azt nézi, hogy mi lehet érdekes a saját piacuk számára. Ez nagyon jó.
Fotó: FüHü
Ahhoz például kanadainak kell lenned, hogy tudd, kicsoda Stephen Bronfman, kik állnak a Seagram’s mögött. A legtöbb ember nem tudja, kik ők, csak átsiklanának a név fölött. És bármelyik országot tekintve megtörténhet, ezért van szükség jó riporterekre, akik különböző szemmel néznek az anyagra, különböző tapasztalattal rendelkeznek, és így megtalálják a sztorikat. Ez egy fantasztikus modell.
Hogyan választották ki a közreműködőket, azokat a médiumokat, újságírókat, akik aztán közösen dolgoztak?
Bárcsak ismerném a kritériumokat. Az biztos, hogy ezek jól ismert médiumok, amelyek évek alatt építették fel a hírnevüket. Ezek ugye nagyon érzékeny dokumentumok. Vagyis a professzionalizmus magas fokára van szükség. Nemcsak abban kell biztosnak lenned, hogy nem hackelnek meg, azt is tudod kell, hogyan dolgozzatok együtt.
Van ez a hálózat, mindenki együtt dolgozik, egy közös határidővel, amikor az egész nyilvánosságra kerül. Ebben az esetben ez november 5. volt. Senki nem engedheti meg, hogy bármi is kikerüljön előbb, még akkor sem, ha van egy nagyszerű sztori, verseny van, nagy a nyomás. Arra is figyelni kell, miközben ezen dolgozol, hogy nem hívhatsz fel valakit, aki aztán felhívna valaki mást, és aztán azelőtt kiderülne, miről szól a munka, mielőtt szeretnénk nyilvánosságra hozni.
Az érintettek persze kapnak elég időt arra, hogy reagáljanak, üvöltözzenek és fenyegetőzzenek,
de a végén mi akarunk dönteni arról, mikor kerül az egész nyilvánosságra. Nemcsak az Appleby, (a cég, ahonnan a legtöbb irat kiszivárgott), nem akarja, hogy kiszivárogjon, amin dolgozik, mi sem akarjuk.
94 mozgó elemről van szó az egész világon, meg kell bízni bennük. Tehát
megbízható partnerekre van szükség,
amelyek fegyelmezettek és tudják, mit csinálnak. Én csak egy felbérelt segítő vagyok, de mindenkinek bízni kell a többiekben, hogy nem cseszik el, nem követnek el nagy hibát, nem rágalmaznak meg senkit, vagy nem tévednek a tényeket illetően.
Térjünk vissza a biztonsághoz. Azt mondta, hogy nem akartak semmilyen kiszivárgó információt. Milyen biztonsági intézkedéseik voltak, hogy ezt megakadályozzák?
Ez túlmutat az én technikai tudásomon. De ahhoz, hogy valaki csatlakozzon az ICIJ-hez, egy tanulási folyamatra van szükség, valószínűleg minden újságírónak át kell ezen esni. Sok dolgot ajánlanak, hogy az újságírók hogyan ügyeljenek a kommunikációjuk és az anyagaik biztonságára. Mindenféle eszközöket alkalmaznak, beleértve a titkosítást.
Fotó: FüHü
Bármennyire szigorúan is védik a virtuális munkahelyet, amelyben az emberek a világ minden tájáról dolgoznak, biztos, hogy ez szükséges, mert az összes érzékeny dokumentum elérhető online, annak kell lennie, hiszen nem mindenki dolgozik a washingtoni irodából.
Sokat gondolkodnak ezen, sok email, beszélgetés szól arról, hogy valaki adathalász vagy hackertámadást indít ellenünk. Mindenesetre az, hogy egészen a nyilvánosságra hozatalig minden biztonságos volt, azt jelenti, hogy jól működött a rendszer.
Tudja, ki volt az első, aki kiszivárogtatott valamit arról, hogy megy egy vizsgálat? Az Appleby, a cég, ahonnan a dokumentumok fele kikerült. Amikor megkeresték őket, kiadtak egy sajtóközleményt.
Van egy kérdés, amire mindenki tudni akarja a választ: hogy kapta meg a Süddeutsche Zeitung ezeket a dokumentumokat? Mondhat erről bármit, vagy az egész abszolút titkos?
Igen, abszolút titkos, de az igazság az, hogy fogalmam sincs róla. (nevet)
És arról, hogy miért a Süddeutsche Zeitung kapta meg őket?
Nem tudom pontosan, de ugye ők voltak azok, akik a Panama Papírokat is megkapták. Ha egyszer lesz egy hírneved, hogy képes vagy ilyen dolgokat kezelni, akkor a következő, aki ilyennel jön, valószínűleg téged fog megkeresni.
Fotó: FüHü
Ez így működik. Bárki is legyen a szivárogtató, és tényleg nem tudom, most ki volt, neki fel kell fednie magát, akár veszélybe is kerülhet. Biztos akar lenni abban, hogy az átadás simán megy, hogy megvédik, hogy nem lesznek hozzá visszavezető nyomok, hogy a kockázatnak, amit vállal, van értelme, az lesz az eredmény, amire számított, amikor kiadta a dokumentumokat. Nem véletlenszerű választással dől el, ki kap ilyen adatokat.
Ellenőrizték az adatok valódiságát? Jó, biztos vagyok benne, hogy igen, de voltak hamis dokumentumok az anyagban?
Igen, mielőtt bármit is csinálsz, ezzel kell kezdeni. Mi van, ha másfél év munka után derül ki, hogy az egész egy átverés? Vagy ha az Appleby bizonyítani tudná, hogy az egész hamisítvány. Az katasztrófa lenne.
Szóval a hitelesség ellenőrzése volt az első, amit a csoport tett, de nem tudom, hogyan végezték ezt a munkát, mert ez azelőtt történt, hogy én odakerültem.
Miért tartja fontosnak, hogy leleplezzék az offshore üzleteket?
Két fő oka van ennek: egy gyakorlati és egy morális. Ha a praktikus részét nézzük,
a világ vagyonának óriási részét rejtették el offshore üzletekben.
Azt nehéz megmondani, mennyi pénzről van szó, de olyan becsléseket is láttam, amelyek 32 ezer milliárd dollárról szólnak. Ennek nagy része után nem adóznak, eltitkolják az állam elől, ami azt is jelenti, hogy azoknak kell kipótolni a különbözetet, akik nem részei a rendszernek. Ez nagyon komolyan hozzájárul az egyenlőtlenséghez.
Nem egyszerűen arról van szó, hogy egyesek nem fizetnek megfelelő mennyiségű adót, hanem arról is, hogy a már eleve nagyon gazdagok kontrollálni tudják azt a vagyont, amelyet egy olyan infrastruktúra felhasználásával szereztek, amelyért mi, a többiek fizetünk.
Fotó: FüHü
A másik fele pedig az, hogy egy abszolút tisztességtelen. Megkérdőjelezi az egész rendszer legitimációját. Kérdéseket vet fel arról, hogy működik-e a demokrácia, ha képtelen betartatni a törvényt a leggazdagabb állampolgárokkal.
Ha a leggazdagabbakra nem ugyanazok a törvények és szabályok vonatkoznak, mint a többiekre, akkor már nem demokráciában élünk.
Annak a szabályai ugyanis mindenkire vonatkoznak. Ha nem, akkor az emberek elvesztik a bizalmukat, és ha az emberek nem bíznak a demokráciában, akkor az már meg is szűnt.
120 ezer név szerepelt a dokumentumokban. Melyik volt az, amelyik Önnek személyesen a legnagyobb meglepetést okozta?
Hú… Károly herceg és a királynő… Vagy Bono. Ő azért volt meglepetés, mert ő a társadalmi igazságosság keresztes lovagja, és komolyan is veszi ezt. De mégis, azt gondolom, hogy talán Wilbur Ross volt a legnagyobb meglepetés, hiszen ő tagja az amerikai kormánynak. Az, hogy milyen prominens nevek kerültek elő, az adja egyébként az egésznek az erejét.
Fenyegetőzött bárki az érintettek közül jogi eljárással?
Valószínűleg mindegyik. (nevet)
Fotó: FüHü
Csak fenyegetőztek, vagy volt, aki el is indított ilyet?
Egyről sem tudok. De az egész folyamat része, hogy ne legyenek meglepetések. Tehát mindenkinek, aki érintett volt, részletes információi voltak arról, hogy mi következik. Itt komoly vitákról van szó, amelynek sok előnye van mindenki számára, főleg a médiumoknak, amelyeknek annyira tisztességesnek kell lenniük, amennyire csak lehetséges.
Azok, akiknek megmutatjuk az anyagot, a leginkább érdekeltek abban, hogy hibákat fedezzenek fel. Tehát fontos, hogy minden igazolva legyen és ne kövessünk el hibákat. Nem akarhatjuk, hogy hibás legyen mondjuk egy szám, egy titulus, egyáltalán, semmit nem akarunk elrontani.
Ha a sztorit el kell engedni, mert valaki felfedez benne egy hibát, akkor ez van.
Mindenesetre, az egész folyamat természetéből fakad, hogy az alanyok reagálnak valahogy.
Vajon lesz az egésznek bármilyen következménye? A Panama Papíroknak ugye volt…
Nem akarok spekulálni, de azt hiszem, hogy a nyilvánosság egyre jobban figyel a vagyoni egyenlőtlenséggel kapcsolatos kérdésekre, és az offshore rendszerek ebben játszott szerepére. Őszintén, az ICIJ-nek köszönhető, hogy egyáltalán beszélnek erről.
Senki sem foglalkozott az offshore rendszerrel, ami úgy fejlődött, mint egy istenverte rák.
30 év alatt a pénzügyi rendszer óriástumora lett belőle.
Ez hatalmas üzlet. Rengeteg pénzről beszélünk, amely az egyes országokból adóparadicsomokba került. Nem hiszen, hogy ez folytatódhat. Tényleg nem hiszem.
Beszéljünk egy kicsit azok biztonságáról, akik dolgoztak az ügyön. Az újságírók közül sokan olyan országban dolgoznak, ahol az ő személyes biztonságuk nem éppen a legfőbb szempontja a hatóságoknak. Tud arról, hogy bármelyiküket megfenyegették volna?
Mindannyian tudunk a máltai újságíróról, akit egy autóbombával öltek meg, úgy tűnik, hogy a Panama Papírokkal kapcsolatban végzett munkájáért. Tudja, ez előfordulhat szinte mindenkivel, mindenhol. De azért a veszélyek többsége nem halálos, inkább jogi.
Fotó: FüHü
Vannak olyan országok, mint például Magyarország is, ahol az újságírókat a kormányközeli sajtó személyükben támadja, ami
gyalázatos és sajnálatos.
Ez is egy kockázat. Vagy vannak olyan újságírók, akiket illegálisan vagy legálisan megfigyelnek, hackertámadás éri őket… Vannak kockázatok, általánosságban azt lehet mondani, hogy azokban az országokban, ahol működik a jogállam, alacsonyabb a kockázat. Olyan országokban, mint mondjuk Oroszország, sokkal magasabb.
Vannak, akik támogatják ezt a munkát, akár magánemberek, akár szervezetek?
Igen. Nem tudom, kik ők, de ez elérhető az ICIJ honlapján.
Tehát átlátható a rendszer?
Annak kell lennie. Nincsenek filléres gondjaink, de azért szoros a költségvetés. Ha valaki független, az azt is jelenti, hogy nem dúskál a pénzben. Most így működik a rendszer.
Az offshore ügyek kiszivárgásának nem ez volt az első hulláma. Ön szerint várható újabb?
Nagyon remélem. Mondom még egyszer, én néhány hónapja dolgozom velük, de már régóta rajongójuk voltam.
Ez a csoport nagy szivárogtatások egész sorát dolgozta fel.
Az első volt az úgynevezett Offshore Leaks, aztán jött a LuxLeaks, a SwissLeaks, és aztán a Panama Papírok.
Ezekben az esetekben mindig rendkívül bizalmas dokumentumok hatalmas mennyiségét szivárogtatták ki. És amikor az ember azt gondolta, hogy nincs több, akkor kijöttek a Paradicsom Papírok. Tényleg igaz, hogy egy szivárogtatás egy másikhoz vezet. A világ minden részén vannak olyan emberek, akik hozzáférnek adatokhoz, látják ezt, és azt mondják: hé, én egy olyan cégnek dolgozom, amelyiknél szintén nincs minden rendben, nézzük, mit tudok tenni.
Szóval a válaszom: nem tudom, lesz-e még hasonló szivárogtatás, de bízom benne.
Egy kecskeméti fórumon beszélt erről. Szerinte ezt egy vagy két újságcikkre alapozza a kormány.
A magyar uniós biztos, Navracsics Tibor azt mondta az N1TV tudósítása szerint, hogy újságcikkeket az Európai Bizottság nem szokott munkaterv részévé tenni. Arról is beszélt, hogy a bizottságnak a migrációs kérdéssel kapcsolatos lépései már nagyjából 2014-ben megfogalmazódtak.
Navracsics Tibor nem először beszélt arról, hogy a Soros-terv nem létezik, az csak kampányfogás. Szeptemberi hasonló kijelentése után Semjén Zsolt gyakorlatilag hazaárulónak nevezte. Erről most Navracsics Tibor azt mondta:
nem örül, ha hazaárulónak nevezik, és szerinte Semjén is tudja, hogy nem az.
A fórumon Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy sokszor úgy beszélnek az Európai Unióról, mintha külpolitika lenne, és a kormány egy külső hatalommal veszekedne.
Tállai András NAV-elnök, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, fideszes parlamenti képviselő a Facebookon osztotta meg, hogy tárgyalások után a MOL csökkentette az üzemanyagárakat Mezőkövesden. Szigetvári Viktor szerint elfogadhatatlan, hogy Tállai hatalmi helyzetből bocsátkozik egy konkrét vállalkozás konkrét termékének árcsökkentésébe.
Szigetvári Viktor MTI Fotó: Illyés Tibor
Szigetvári közleményében azt írja:
„Ha el tudta intézni, az a botrány, ha csak hazudja, akkor az.”
Szerinte „Tállai András kampánycélokból már az üzemanyagárakat is megszabja”, és azt kérdezi: „Ha legközelebb a lángos lesz túl drága, abba is bele fog szólni a vörös telefonján Tállai András?”
Tállai a Facebookon egyébként egész pontosan azt írta: állampolgári megkeresésre járt el a Mezőkövesden és térségében tapasztalható üzemanyagárak miatt. Posztja szerint a MOL „illetékes képviselőivel” egyeztetett, amely után
„az október 31-ei állapothoz képest Mezőkövesden a benzin ára 11 Ft-tal míg a gázolajé 5 Ft-tal csökkent.”
Azt is írja, hogy előreláthatólag folytatódik a térségi árak „kiegyenlítődése”.
Tállai András MTI Fotó: Kovács Attila
Szigetvári Viktor erre reagált úgy, hogy felháborító, ha Tállai András „már az üzemanyagárakat is meg akarja határozni választókerületében”. Szerinte a kormánypárti politikusok bármibe beleszólnak kampánycélokból.
Azt is írja: Tállainak az adóhatóság és a vámhivatal vezetőjeként nincs joga hatalmi helyzetből befolyásolni az árakat,
ez a szemlélet a rendszerváltás előtti időszakot idézi.
Szerinte az üzemanyagárakat a piaci verseny határozza meg. Azt írja: „Ez a kádárista mentalitás az újabb bizonyítéka annak, hogy a Fidesz nem jól működő, szabad és versengő piacgazdaságot szeretne, hanem kézivezérléses gulyáskommunizmust, ahol el tudják lopni, amit akarnak, miközben az árakba is bele tudnak szólni egy telefonhívással.”
Az Együtt választmányi elnöke szerint, ha viszont csak a szokásos heti árváltozásról van szó, és Tállai csak hazudja, hogy ő intézte el, akkor „hülyének nézi a választókat”.
Hosszabb hírműsorokkal készül az ATV a választási kampányra, de az Egyenes beszédnek nem lesznek alternatív, választási produkciói – mondja a Független hírügynökségnek adott interjúban Németh Szilárd, az ATV 34 éves társ-vezérigazgatója. Azt is elmondja, hogy a Hír tv helyében ő is elcsábította volna Kálmán Olgát, de Rónai Egon személyéhez köthetően megmaradt a kiváló brand, sőt még növelni is tudták a nézettséget. Az ATV ma már abszolút meghatározó és hiteles politika csatorna lett, ahová ugyan Orbán Viktor még nem ment el interjút adni, de kormánytagja rendszeres vendégei a műsoraiknak. Németh Szilárd arról álmodik, hogy az általa vezetett televízió valódi médiabirodalommá válik, és két-három éven belül egy második csatornát is elindíthatnak. A fiatal vezető arról is mesél, hogy édesapja, Németh Sándor a Hit gyülekezet vezető lelkésze, a gyülekezet pedig a tévé tulajdonosa, de ez nem az a média, ahol a tulajdonos furkósbotként használja a tévéjét.
Szabad-e manapság politikai televíziót csinálni?
Szabad.
Mert?
Mert a lehetőségek adottak hozzá, a piac létezik és működtethető. Az ATV ezen viszonyok között is képes arra, hogy nyereséget termeljen, és ez a nyereség a piacról termelődik ki, versenyhelyzetben.
Szerintem te szándékosan értetted félre a kérdésemet; tudod, hogy miről beszélek. Arról tudniillik, hogy ebben a mai magyarországi politikai klímában szabad-e ilyen televíziót működtetni?
Hát persze, hogy értettem, mire célzol. Akkor így válaszolok: kell. Szükség van rá. És, ahogy én látom, senki sem kérdőjelezi meg, hogy az ATV-re szükség van.
Kétségtelen, ma az ATV az egyetlen olyan politikai tévé, amelybe fenntartás nélkül bemennek a politikusok jobbról és balról is. Igazam van abban, hogy fenntartás nélkül, vagy állapodjunk meg csak abban, hogy bemennek…
Fenntartás nélkül. Mindenki persze nem jön be, de a nagyágyúk többsége igen.
Amikor mindenkiről beszélsz, akkor a miniszterelnökre gondolsz?
Nyilván nehezebb egy kormányfőt behívni…
Próbáljátok?
Nem mondanám, hogy minden hónapban, de évente egy-két alkalommal felvetjük. És nem is teszünk le róla, hogy Orbán Viktort is láthassák a nézők a mi stúdiónkban, szerintem lesz ilyen eset. Kormányának a legbefolyásosabb tagjai már rendszeresen vendégünk.
Mivel értétek ezt el?
Azzal, hogy tudatosan kívül tartjuk magunkat a politikai arénán. Nincs szerepzavar a szerkesztőink, újságíróink fejében; ők nem akarnak a szakmai munkájukon túlterjeszkedni. Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne erős a kritikai attitűd, ezt nyilván érzékeled te is, de ez nem jelent valamelyik oldalhoz való kötődést, mi nem akarunk hatalmon tartani, vagy onnan eltávolítani valakit, így és ezért lehet a mi televíziónkat függetlennek tekinteni. Ilyen kollégák alkotják a stábot, ilyenekből épült fel a mostani ATV.
Ez azt jelenti, hogy a televíziónak nincs politikai értékrendje?
Nem deklarálunk politikai értékrendet. Bizonyos értékek mellett természetesen elkötelezettek vagyunk, de nem azok konzervatív, liberális, vagy baloldalisága okán. Emberi értékekről beszélek, nem pedig politikaiakról.
Azért a kollégák csak vonzódnak valamelyik irányhoz…
Ez tabunak számít nálunk, semmi közünk hozzá, hogy otthon mit gondolnak, csak az a fontos számunkra, hogy a munkájukat miként végzik. Abban persze benne kell lennie a kritikai szellemnek, anélkül nem létezik újságírás. Nem hiszek például az olyan kormánypárti sajtóban, amelyik, úgymond, elfelejti bírálni, az ugyanis akkor nem sajtótermék.
Azért elmondható: hiába minden függetlenségi törekvés, nem megúszható, hogy stigmatizálják a televíziót. Az ATV-t többnyire baloldali médiaként értékelik, ám ha túl sok jobboldali vendége van, máris jobboldaliként tételezik…
Ez csak egy szűk csoport, ahonnan ilyen kritikák érkeznek. Már a többség tudja, látja, milyen műsort kívánunk készíteni. Tényleg arra törekszünk, hogy itt minden oldal, minden vélemény hangot kapjon, ellenkező esetben unalmassá válunk. Egyébként pedig a nézőket is untatja, ha egyoldalú egy televízió. Senkivel sem lehet olyan jól vitatkozni, mint a hatalmon lévőkkel; szükség van az intellektuális izgalomra. Törekvéseinket különben a számok is igazolják; jelentősen nőtt a nézettségünk a 18-49 éves korosztályban, vagyis a vásárlóképes korosztályban is arra van igény, hogy többféle véleményt tükrözzünk, másként fogalmazva: elutasítják a propagandatévézést.
Ezek szerint a fiatalok körében nőtt az érdeklődés az ilyen típusú műsorok iránt, ugyanakkor az elemzők arról beszélnek, hogy a társadalom egyre apatikusabb, nincs ez egymással ellentétben?
Nem a hírek iránt van apátia. Arra nem gondoltál, hogy esetleg a politikusok, a pártokkal szemben van apátia…
Hát lehetséges… De ha összehasonlítom a politikai műsorok nézettségét a populáris produkciókkal, mit mutatnak a számok?
Egy esti politikai műsort nagyjából 150-200 ezer ember nézi végig az ATV-n – hadd tegyem hozzá gyorsan, hogy az ilyen műsorok nálunk a legnézettebbek -; a Havas a pályán, ami már persze némiképp szórakoztató műsor, nos azt 300 ezren nézik végig. Nem odakapcsolnak egy pillanatra, hanem végignézik. A Barátok közt, vagy az Éjjel nappal Budapest 6-700 ezer embert vonz. Vagyis legalább kétszer, háromszor néznek többen szórakoztató produkciókat, mint hírműsorokat. És ez a normális arány, a világon szinte mindenütt hasonlóak az adatok.
Tudom, hogy a top 50-be bekerülő ATV-s műsorok többsége nem hírműsor. Ez nem ösztönöz benneteket arra, hogy elmozduljatok a politikától?
Nem. Kizárólag a hétvégét szánjuk a szórakoztató műfajnak. Vannak néhányan, akik máris azt híresztelik rólunk, hogy a bulvár irányába indultunk el. Nem mondanak igazat, nyilván megvan az okuk arra, hogy megpróbálják– ki tudja milyen érdekek mentén – becsapni a közvéleményt. Korábban volt, egy-két bulvárhoz sorolható műsorunk a hétköznapokon is, de ma már nincsenek, sőt: a hírműsoraink hosszát még növeltük is. Hosszabb híradó, hosszabb Start és hosszabb Egyenes beszéd, ez a jelenlegi helyzet. Az ATV-n hétvégén mindig bulvár jellegű műsorok voltak. Ez egy ATV-s hagyomány. Mi nem leszünk soha bulvárcsatorna, sem most, sem a választások után. Ettől függetlenül nagyon népszerűek a szórakoztató műsoraink: korábbi években hetekig egyetlen műsorunk se került be a heti 50 legnézettebb tv-műsor közé, most 4-5 műsorunk gyakorlatilag minden héten ott van.
Két megrázkódtatás is érte az ATV-t az elmúlt egy évben: távozott a csatorna arca, Kálmán Olga, és sajátos körülmények között, de ez történt Demcsák Zsuzsával is. Milyen törést okozott ez számodra, illetve az egész tévének?
Az általad említett két eseményen kívül is több olyan dolog történt az elmúlt időszakban, amilyenekkel korábban nem találkoztunk. Nem sorolom ezeket, inkább a megoldásról beszélek, és ezt egy névben tudom megjelölni, Rónai Egonéban. Ő volt különben az első ember, akit már én szerződtettem a tévéhez; akkor talán nem sokan gondolták volna, hogy ez a lépés ennyire bejön. A nézők annyira szeretik őt, hogy még a viharos időszakokban is kitartottak az Egyenes beszéd mellett. És azért tették, mert Egon garanciát, minőséget jelentett és jelent számukra. Fantasztikus, hogy egy ember képes ekkora karakterváltásra; Egon korábban zenei rádiót csinált, meg sportriporter volt, ma már szinte senki nem emlékszik erre a korszakára, úgy gondolnak rá, mintha világ életében hírháttér műsorokat készített volna. Alapvetően neki köszönhető, hogy az Egyenes beszéd brandje legalább olyan erős, mint korábban volt. Az elmúlt napokban Amerikától Kínáig hírforrásként szerepelt az Egyenes beszéd. A New York Times, vagy a Washington Post idézte, a print kiadásában is a mi műsorunkat, a sajnálatos és emlékezetes zaklatási ügyben. Szakmailag ez rendkívüli eredmény, soha ilyen nem volt még a műsor életében. Azt akarom tehát ezzel mondani, látva azt is, hogy szinte naponta látom vissza a magyar tévékben is forrásként a mi műsorainkat, hogy nem ért bennünket nagy veszteség. Nyilván emberileg sajnáljuk, hogy ha egy kolléga elmegy tőlünk…
Pláne, ha az történetesen a csatorna arca…
Igen. de ezzel meg is változott az ATV jellege, míg tavaly decemberig egy ember testesítette meg a televíziónkat, addig ma egy csapat tölti be ezt az űrt. Az Egon személye megmentette az Egyenes beszédet, de közben más területeken is erősödtünk. Azt szokták mondani, hogy a siker három összetevőn múlik, a piacon, a terméken és a csapaton, nos, most elmondhatjuk, hogy a csapat nagyon összeállt. Mindent mutatónk szerint jobbak vagyunk, mint egy éve: magasabb a nézettségünk, és nőttek a bevételeink.
Nem tértél ki a Demcsák-ügyre. Szándékosan?
Nem, dehogy. Emberileg abszolút megértem, hogy a családi kötelezettségek és magánéleti nehézségek melletti sokéves hajnalozás után most Zsuzsa tényleg nagyon elfáradt, és újra kell töltenie magát.
Ez most már tényleg a múlt. Nézzük a jövőt. Nehéz időszaka lesz a magyar politikának, és talán a tévének is, elkezdődik a jövő évi választásokat megelőző politikai kampány…
Nem lesz ez nehéz, számunkra legalább is, inkább izgalmas. Egyenes beszéd mutációkat nem fogunk csinálni, inkább a műsoron belül készülünk fel a választásokra. Az esti struktúránkon annyiban változtatunk, hogy hosszabb híradókat adunk januártól. Nekem már ez a harmadik kampány-időszakom lesz, szeretem ezt az időszakot. Tudom persze, hogy ha egy pártnak rosszul mennek a dolgai, akkor a médiát hibáztatja, de ehhez már hozzászoktam, ha úgy tetszik, tudom kezelni.
Kapsz telefonokat politikusoktól?
Kapok, természetesen, de ezek inkább ilyen első napos indulatokból fakadnak. Hat-hét éve kapok ilyen telefonokat, és nem csak politikusoktól. Ez valahol egy normális emberi reakció. Soha nem fogom elárulni kik azok, akik leginkább a telefon után kapnak, ha nem tetszett nekik valami.
Amióta a Hír tévé politikája némiképp változott, nem vagytok egyedül kormánykritikus hangként. Bosszant, hogy így van?
Egyáltalán nem. Sok sikert kívánok a Hír tévének, már csak azért is, mert ez bennünket is ösztönöz, versenyre késztet, nem engedi, hogy ellustuljunk.
Haragszol, rájuk, amiért elcsábították az Olgát?
Nem biztos, hogy a helyzetükben én nem ugyanezt tettem volna.
Ha le akarnám ültetni egy közös interjúra Kálmán Olgát és Rónai Egont, támogatnád az ötletet?
Nem, nem is engedném.
Mert?
Mert az Egon az ATV, az Olga meg már a Hír tv. Nem mosnám össze a brandeket. A Messi és a Ronaldo sem játszik egy csapatban.
De olykor felállnak egy színpadra.
Felállhatnak egy színpadra, de mindenki a saját mezét viselje.
Azt mondtad, te is elcsábítottad volna a Kálmán Olgát. Most kit akarsz elcsábítani?
Akit akartam, vagy akit a kollégáimmal akartunk, azt már elcsábítottam, vagy elcsábítottuk, szóval teljes a csapat. Sokan szívesen dolgoznának az ATV-ben, mert ez, higgye el, a béke szigete; olyan munkahely lett az ATV, amely a baráti köröket nem megosztja, hanem egyben tartja.
Most 34 évesen társvezérigazgató vagy. Hol a karriered csúcsa?
Ha sikerülne ebből a pozíciómból egy, a jelenleginél is komolyabb média portfóliót felépíteni.
Ha médiabirodalommá váltok?
Nevezheted így is. Ez jelenthet például még egy csatornát… Az az álmom, hogy legyen ATV 2, vagy akár ATV 3 is.
Ez álom, vagy terv?
Ez a terv az álmom.
Mennyi időt adsz erre magadnak?
Az ATV 2-t szerintem jó lenne két-három éven belül megcsinálni.
A te édesapád ugye Németh Sándor a Hit gyülekezet vezető lelkésze, az ATV tulajdonosa. Számodra ez a helyzet előnyt jelent, vagy inkább hátrányt?
A belépő szempontjából előny, de, hogy pályán maradjak, hogy a szakma ne egy idiótaként tekintsen rám, az már csak rajtam múlt, múlik. Az elismerésért pedig sokkal többet kell dolgoznom. Már tíz éve dolgozom az ATV-ben, ez talán elég ahhoz, hogy kiderüljön rólam, alanyi jogon is alkalmas vagyok a munkámra. Csapatban dolgozom, komoly tanácsadóim vannak, folyamatosan konzultálok szakmabeliekkel is; remélem, hogy az elmúlt egy év sikerei engem is minősítenek.
A Hit gyülekezetének, mint tulajdonosnak, van befolyása a televízióra?
Ez nem az a tévé, ahol a tulajdonos furkósbotnak használja a szerkesztőséget.
Neked mit jelent a Gyülekezet?
Én is tagja vagyok, semmilyen vezetőségi pozícióm nincs, egyszerű hívő vagyok.
És nincs is ambíciód, hogy legyél ennél több?
Egyelőre nincs. És bár jogász végzettségem van, de a média világához kötődöm.
Elérted már, hogy ne Németh Sándor fia legyél, hanem fordítva, azt mondják: tudod ő a Németh Szilárd apja.
Ehhez még sokat kell letennem az asztalra. Hogy Téged idézzelek: például egy médiabirodalmat építeni.
Ungár Péter, az LMP országos elnökségének tagja, a párt külügyi szakszóvivője szerint a kormány teljesen lerombolta az ország nyugati kapcsolatrendszerét, közben egyre jobb viszonyt ápol kommunista országokkal.
Ungár Péter sajtótájékoztatóján azt mondta: az elmúlt hét évben 77 magas szintű találkozóra került sor kommunista országok vezetői, és a kormány illetve a Fidesz vezetői között, vagyis „az Orbán-kormány gyakorlatilag minden hónapjára jut egy találkozó” egy kommunista állam magas szintű vezetőjével.
32-szer találkoztak kínai vezetőkkel, 23-szor a Vietnami Szocialista Köztársaság, 16-szor a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, 6-szor pedig Kuba vezetőivel. Ungár azt mondta:
ezekben az országokban a hatalom sokkal erősebb elnyomást alkalmaz, mint a késői Kádár-korszakban, az ellenzéki politikusokat és aktivistákat előszeretettel figyelik meg, börtönzik be, vagy akár végzik ki.
Felidézte, hogy Orbán Viktor idén, a kommunizmus áldozatainak emléknapján még úgy fogalmazott: „a kommunizmus bűneit Nyugaton még ma is sokan mentegetik”. Az LMP szerint azonban valójában nem a Nyugat, hanem ő mentegeti a kommunizmus bűneit, az ügynökakták nyilvánosságra hozásának és a lusztrációs törvény megszavazásának akadályozásával, és a kommunista rezsimekkel való baráti viszony ápolásával.
Az LMP térképe a látogatásokról:
Ungár Péter azt is mondta: az LMP 16. alkalommal nyújtotta be az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényjavaslatát.
„Az igazi segítség kis lépésekkel kezdődik” címmel az MSZP karácsony előtti országos karitatív akciót indít – ezt jelentette be Molnár Gyula pártelnök. Azt is mondta: a DK-val megegyeztek abban, hogy koordinált indulás esetén 60-40 százalékban osztják el az egyéni képviselőjelölti helyeket.
Molnár Gyula azt mondta, a 106 választókerületben azt kérték az MSZP jelöltjeitől, jelöltaspiránsaitól, hogy legalább tíz rászoruló családnak nyújtsanak segítséget karácsonyig, vagyis több mint ezer családnak teszik könnyebbé az ünnepeket.
Arról beszélt, hogy
bár az országban látszólag jó felé haladnak dolgok, mégis komoly politikai válság érezhető,
az oktatás és az egészségügy rendkívül rossz állapotban van és nő a szegénység. Szerinte az elmúlt hét évben hárommillióról négymillióra nőtt azok száma, akik a létminimum vagy a megélhetési minimum környékén élnek, miközben csupán néhány 10 ezer ember gyarapszik.
Azt mondta: a következő választási kampányban az MSZP fő üzenete az igazságos Magyarország lesz.
Arra a felvetésre, hogy a Fitch Ratings felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította a magyar államadós-osztályzat kilátását, Molnár Gyula azt mondta, az MSZP örül a hitelminősítő döntésének, ugyanakkor az inflációcsökkenés és a reálbér-növekedés ingatag lábakon áll, hiszen
az ország attól az EU-tól kapja a támogatást, amelyet folyamatosan támad.
Szerinte az elmúlt hét év elveszettként kerül be a történelembe, mert gazdaságfejlesztés helyett kövekre költöttünk.
Molnár Gyula beszélt arról is, hogy a DK-val egyelőre abban állapodtak meg, hogy koordinált indulás esetén 60-40 százalékban osztják el az egyéni képviselőjelölti helyeket.
Most arról folyik az egyeztetés, hogy melyik pártnak melyik körzetben legyen jelöltje,
ha ezzel készen vannak, megkezdik a tárgyalásokat a többi potenciális partnerpárttal.
Gurmai Zita, az MSZP nőtagozatának elnöke arról beszélt, hogy a nőtagozat az egész országban felméri, kinek mire van szüksége és ennek alapján állítják össze a „mosolydobozokat”. Szerinte a Fidesz Magyarországon mindent megtett azért, hogy az emberekből kiölje a szolidaritást, ám az emberséges emberek ezt nem fogadják el. Tűrhetetlennek nevezte, hogy ma 500 ezer gyerek nem jut naponta egészséges ételhez és 1,6 millió gyerek él penészes lakásban, vagyis nem stadionok országát kell építeni – mondta Gurmai Zita.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
