Fontos

Egy évig rejtegette halott csecsemőjét

0

2015 végén szült meg a nő, gyereke holttestére viszont csak 2017 januárjában bukkantak rá a rokonok.

Az érdi nő 2015 első hónapjaiban vette észre, hogy terhes, de ezt eltitkolta az élettársa és a családja előtt is. A nő környezetében élők a súlygyarapodását betegségének tudták be. 2015 év végén, otthon megszülte a kislányt, majd amikor felsírt, azonnal megfojtotta.

A holttestet zacskóba tekerte, majd egy táskában a házuk és a kertjük különböző pontjain rejtegette. A táskát 2017 januárjában találták meg a rokonok, ők értesítették a rendőrséget.

A Pest Megyei Főügyészség gyerekgyilkossággal vádolja a 37 éves nőt, akinek a tárgyalásig megtiltotta a bíróság, hogy elhagyja lakhelyét.

Lapszem – 2017. november 17.

0

A hét utolsó munkanapján a Gergők ünneplik névnapjukat, és nagyrészt borult időre lehet számítani. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 10 fok között lesz, és eső is előfordulhat. De legalább már itt a mai lapszemle:

Népszava: Még az ügyészséget is túlárazzák

Az előzetesen becsültnél ötvenhét százalékkal, több mint egymilliárd forinttal drágábban épül a Somogy megyei Főügyészség új épülete – írja a Népszava. A Közbeszerzési Értesítőből derült ki, hogy a megyei kórház hajdani bőrgyógyászati tömbjének helyén épülő főügyészségi székházépület költségét jelentősen alábecsülte az ajánlatkérő Legfőbb Ügyészség, amely eredetileg 1,796 milliárd forintra becsülte a beruházást. A lap információi szerint nem elég, hogy a tervezettnél drágább lesz a projekt, valamelyest csökkentett műszaki paraméterrel valósulhat csak meg, vagyis a kevesebb ezúttal többe kerül. Az új épület alapkövét ma teszik le.

Magyar Nemzet: Bulvárlap a törvények felett

Miközben sorra indulnak a Ripost lejáratókampányai, a bulvárlap törvények fölött állónak érzi magát – írja a Magyar Nemzet arra hivatkozva, hogy nem közölnek helyreigazításokat, és hiába nyerik ellenük a pereket, annak felületükön nyoma sincs. Az ügyvédek értetlenül állnak a jelenség előtt, nem győznek bíróságra járni, és tehetetlenek a végrehajtók is. Azt írják, hogy a hozzáállás, amellyel a Ripost él, merőben szokatlan a hazai sajtópiacon. A Ripost árbevétele tavaly közel 1 milliárd forintos volt, idén pedig az Állítsuk meg Brüsszelt! és a Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén! kampány miatt több mint félmilliárd landolt a lapnál, emellett pedig elenyészőnek hatnak a perköltségek és a sérelemdíjak, az elvesztett perekről viszont a helyreigazítások hiánya miatt az olvasók nem szereznek tudomást.

Magyar Idők: Napokon belül vádak emelnek a robbantó ellen

Várhatóan napokon belül sajtótájékoztatón jelenti be a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), hogy vádat emeltek a Teréz körúti robbantó ellen – írja a Magyar Idők. A lap úgy tudja, hogy a vádemelést ismertető sajtótájékoztatót napokon belül meghirdethetik. P. Lászlót előre kitervelten, aljas célból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérletével, valamint terrorcselekmény előkészületével gyanúsítják, és várhatóan a vádirat is ezt tartalmazza majd. A gyanúsított akár életfogytiglant is kaphat.

Magyar Hírlap: Nyugdíjasokat is alkalmazott Czeglédyék iskolaszövetkezete

Gulyás Gergelytől, a Fidesz frakcióvezetőjétől kértek segítséget azok a Czeglédy Csaba, szombathelyi önkormányzati képviselő cége által megkárosított felnőtt korú károsultak, akiknek a Human Operator Zrt. jellemzően két havi munkabérrel maradt adósa – mondta a Magyar Hírlapnak Szabó Bálint jogász, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője. Elmondta, hogy eddig hatszáz olyan személy jelentkezett náluk, akik nem kapták meg májusi és júniusi járandóságukat. A tartozások ötvenezer forinttól két-háromszázezer forintig terjednek, és döntő többségükben olyan gyári munkásokat érintenek, akiket jellemzően alkalmi munkára közvetített ki a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Human Operator. Az összes eddig feltárt tartozás ötvenmillió forintra rúg – mondta a lapnak Szabó Bálint.

Csak közösen lehet leváltani a Fideszt

Változatlanul bízik a közös fellépésben, a közös listában, és miniszterelnök-jelöltben, ez derül ki abból az interjúból, amelyet Molnár Zsolt szocialista képviselő, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke adott a Független Hírügynökségnek. A politikus kifejtette, hogy bár valóban látható olyan törekvés a Demokratikus Koalíció részéről, hogy leváljon erről a közös akaratról, de hisz abban: Gyurcsány Ferenc pontosan érzi a felelősségét, és tudja, együttműködés nélkül nincs esély a kormányváltásra. A miniszterelnökségre továbbra is Balázs Péter a jelöltjük, de még hivatalos lépés ebben a kérdésben nem történt, de rövidesen történnie kell. A Jobbikkal, az bármennyire is híve a Orbánék leváltásában, nem lehetséges a közösködés, oly távol állnak a az elvi szempontjaik, hogy ezek ezt teljesen kizárják. Molnár Zsolt szerint a Fidesz hatalmi gőgje, amelyet a múlt vasárnapi kongresszusuk is tükrözött, katalizátorként kell hasson a baloldal pártjaira, és arra, hogy végre felmutasson a választóknak egy valós alternatívát.

 

Egyre-másra jelennek a közvélemény-kutatások, különböző, ki tudja hova sorolható intézetektől, különböző eredményekkel, egyben azonban egység mutatkozik: finoman szólva nem mutatnak hízelgő adatokat a szocialistákra nézve. És, ha nem is akarjuk ezeket elfogadni, előbb-utóbb önbeteljesítő jóslattá válnak, nem?

Egy korábbi szocialista vezetőt tudom idézni: nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni.

Persze látom én, hogy megindult már kora nyáron egy veszélyes tendencia, de azért radikális zuhanásról nem beszélhetünk. Nagy a szórás az intézetek mérései között, némelyik némelyiknél sejthető is, kinek az érdekében „kutathatnak”. Mi a valóban régóta bizonyítottan független intézetek, a Závecz Research és a Publicus kutatásait tekintjük mérvadónak, ők hosszú távon hitelesnek bizonyultak. Az Iránytűtől, vagy a Nézőponttól nagyon szélsőséges eredmények szoktak előkerülni, ezzel együtt tagadhatatlan, hogy az MSZP nem emelkedő, hanem csökkenő pályán mozog. Az viszont fontos, hogy nem más párthoz mennek a szavazók, inkább elbizonytalanodnak. Ez pedig valahol érthető: azt látják, hogy a baloldal helyzete rendezetlen, nincs miniszterelnök-jelölt, és legtöbbször vitákról hallani. Bízom benne, hogy ez a kérdés még az idén megoldódhat, és ez lendületet adhat az MSZP-nek és a többi stagnáló baloldali pártnak.

Van, ahol ezt másként értékelik. Most például egy új jelenséggel kell szembenéznie a szocialistáknak: az, aki korábban partner volt, mostanra mintha épp az ő rovásukra akarna erősödni. A Demokratikus Koalíció törekvéseit látják sokan úgy, hogy a gyengülő MSZP-től elszívja a választókat és önálló listával vágjon neki 2018-nak…

Én biztos vagyok abban, hogy Gyurcsány Ferenc, illetve a Demokratikus Koalíció is le akarja váltani az Orbán-kormányt. Azt értem, hogy a DK elnöke saját pártját akarja erősebbé tenni, de ennek van egy határa, mégpedig az, hogy ne veszélyeztesse a kormányváltást. Sajnos hosszú hónapokat veszítettünk a DK-val  és a többi párttal folytatott veszekedésekkel, vitákkal, azonban a felelősség a Demokratikus Koalíción épp úgy rajta van, mint az MSZP-n, mégpedig annak a felelőssége, hogy megadjuk a változás esélyét a választók többségének. Ehhez pedig

közös indulás és közös lista kell, ez jelent valódi esélyt.

Szerintem a DK részéről most inkább taktikázás zajlik, és valójában nem hoztak még végleges döntést. Mert amennyiben maradnak a külön listák, külön miniszterelnök-jelöltek, akkor jelentősen csökken a változás esélye, ezért pedig mindenkit felelősség terhel.

Csakhogy a politikai taktika, öt hónappal a választások előtt, és azokkal az előzményekkel, amelyeknek tanúi lehettünk, csak tovább gyengítik a baloldalt, és csúsztatják tovább azon a lefelé  vezető spirálon, amelyen most rajta van. Mert lehet, hogy a DK emelkedni fog, de a baloldali halmaz nem.

Ezért fogalmaztam úgy korábban többször, hogy egy közös miniszterelnök-jelölt visszaadhatja a hitet. Ha a változást akaróknak meg tudjuk mutatni, hogy van egy erős, közösen vállalt kihívó, aki képes új pályára állítani az országot, aki képes kihívni és legyőzni a mai autokráciát, akkor nagyon gyorsan átalakulhat a politikai térkép.

Ez már nem Balázs Péter?

Balázs Péter múltjánál, szakmai tudásánál fogva egyértelműen alkalmas a feladatra. Az a kérdés, hogy színre lép-e, milyen formában. Biztos vagyok benne, hogy a változást akaró magyarok közös megjelenítője tudna lenni, akit jó szívvel támogatna az MSZP is, valamint más változást akaró ellenzéki pártok és civilek közösségei is.

És van valaki más is a jelöltek között?

Én nem tudok ilyesmiről. Balázs Péter neve van előttünk, azonban még nála is várat magára az a lépés, ami a jelöltségét egyértelműen elindíthatja. Személyétől függetlenül az egyetlen győzelmi stratégia a mai választási rendszerben és politikai környezetben a közös miniszterelnök-jelölt és az őt támogató közös lista.

Az ön által is vázolt hithez biztosan szükség van arra is, hogy Magyarország megtudja, miért akar az MSZP választást nyerni, megismerjük a választási indulás üzeneteit is. Vannak ilyenek?

Természetesen vannak, de amíg a kihívó személye és az együttműködés formája nem alakul ki, szinte lehetetlen bemutatni ezeket a gondolatokat. Képviselőtársaimmal együtt általában azt tapasztalják, hogy a sajtó oldaláról is nagyon sokszor összefogásról, különféle pártok, politikusok egymáshoz való viszonyáról kérdeznek minket, függetlenül attól, miről is beszélünk épp. Pedig az egészségügy, az oktatás, a szociálpolitika, vagy a biztonságpolitika területén konkrét, azonnal megvalósítható elképzeléseink vannak, de amíg ezek a viták dominálják a baloldal történetét, sajnálatosan minden erről szól.

Ön folyamatosan beszél a közös listáról, miközben eddig legfeljebb a koordinált indulás tűnt közös gondolatnak, bár az sem mindenki részéről. Hogyan lesz ebből közös lista?

Két út lehetséges. Az egyik, ha az egyéni jelöltekben – azaz ön által említett koordinált indulásban – sikerül megegyezni. Ennek a második lépcsőfoka lehet egy közös lista is, most pedig ezen a döcögősebb úton haladunk. A másik opció, hogy egy közös miniszterelnök-jelölt mellett állnak ki az ellenzéki pártok, közös listát alkotva. Véleményem szerint ez a legreálisabb forgatókönyv a kormányváltáshoz.

A következő hetek fogják eldönteni, hogy melyik megoldás valósulhat meg – a lényeg, hogy közös megoldást találjunk.

Ha már közös: a Jobbiktól érkezett jelzés, hogy bármi áron érdekeltek abban, hogy Orbán Viktort eltávolítsák a hatalomból? Elképzelhető végül egy ilyen összefogás is?

Nem. Bár azt gondolom, hogy a Jobbik is le akarja váltani Orbán rendszerét, a mi nézeteink semmilyen módon nem egyeztethetők össze az övékével. Ráadásul, ne felejtsük el, hogy bár ma néppártnak nevezik magukat, azért sorozatban vannak olyan múltbeli tisztázatlan kérdéseik, amelyeken nem lehet túllépni. A teljesség igénye nélkül a Magyar Gárdához, a Betyársereghez való viszony, vagy a magyar állampolgárok listázása. Mellesleg a baloldalon az elvi elfogadhatatlanságon túl taktikailag is értelmetlen lépés lenne a közösségvállalás: lehetnek olyan szavazók, akik az együttműködés hatására ott ragadnának a Jobbiknál.  Ha kimondanánk a közös indulás lehetőségét, azzal legitimálnánk a Jobbikot, ami pedig elfogadhatatlan.

Ha már a Jobbikról beszélünk: sajátos korképet festett a Fidesz vasárnapi kongresszusa. Túl a helyenként rasszista beszédeken, a kádári retorikán, szinte minden felszólalónál érzékelhető volt a baloldal lenézése, megvetése, lekicsinylése, még az is, hogy emberszámba sem vehetők. Nem vált ki ellenérzéseket ez az attitűd a baloldalból, nem kiáltanak fel egységesen, hogy ezt már nem tűrhetjük?

Az a cinizmus és hatalmi gőg, ami áradt ebből a kongresszusból, a felszólalóból, a miniszterelnök beszédéből, az katalizátorként hathat a baloldalon, hogy vegye már észre mindenki, hogyan beszélnek választók millióiról, az országról és az ellenzékről. Előre győztest hirdetnek, „ellenzékváltásról” beszélnek. Ha a baloldal nem lép fel egységesen, valódi ellensúlyként, abból újabb négy év Fidesz-kormányzás lehet, az pedig beláthatatlan következményekkel járna Magyarország jövőjére. Már most is jól képzett magyar emberek tíz. és százezrei mentek el az országból, egy újabb Fidesz-győzelem esetén még többen hagyhatják itt az országot.

A Fidesz szinte minden héten produkál egy olyan ügyet, amibe sok helyen bele is bukna, itt azonban az összeset, ahogy mondani szokták, lábon kihordja. Miért nem üti át a nyilvánosság ingerküszöbét mindez?

Az elmúlt években nagyon magasra került az ingerküszöb. Láthatóan a társadalom beletörődött és beletört a Fidesz korrupcióra épülő modelljébe, így aztán csak csendesen elkönyvelik az azeri ügyet, a kötvénybizniszt, a vízum-ügyeket, a trafik-mutyit, és még sorolhatnánk sokáig. Ezeknek az eseteknek a felszínre hozása önmagukban kevesek a kormányváltáshoz. Valós alternatíva, konkrét kormányzati jövőkép kell, ami alapján megérti az ország, a változást akarók többsége, hogy miképp lesz szebb, jobb, élhetőbb ez az ország. A többség kiszámítható, nyugodt mindennapokat szeretne, politikai beavatkozás nélkül.

De mit lehet válaszolni a Fidesz menekült-ellenes, Soros-ellenes kampányára? Merthogy a számok azt mutatják, ezek az akciók nagyon is hatnak az emberekre, ma már a lakosság fele tart a „migránsoktól”, miközben sokan még csak nem is láttak menekültet. A kormányzó párt láthatóan erre épít mindent, és teheti, mert az ellenzék tehetetlennek tűnik…

Az alapvető probléma az, hogy a létező európai biztonsági problémákat tálalja rettenetesen eltorzítva a kormánypárti sajtó. Valós problémákról van szó, a Fidesz propaganda-gépezete azonban a tényeket szelektíven kiválogatva, eltorzítva, felnagyítva zúdítja rá az egész társadalomra a rémképeit.

Nem meglepő, hogy az országnak azon részein, ahol még sosem járt menekült, ott a legerősebb a félelem a bevándorlástól és a terrorizmustól.

Erre a propagandára sokan vevők itthon és Európában is, nem ismerik a tényeket, összefüggéseket, csak simán a félelem mozgatja őket.

Lehetséges, hogy az ellenzék is követett el hibákat, de a Fidesz mindenre kiterjedő cinikus hazugsággépezete nem mérhető ezzel egy lapon. Orbán kihasználja a magyarok ismerethiányát és bizonytalanságát. Jól érzékelhetően a figyelemelterelésre használja a propagandaeszközeit, mivel addig is, amíg a terrorizmusról, kerítésről, a magyar emberek megvédéséről beszél, addig sem kell megmagyaráznia, hogy miért verték szét az egészségügyet, az oktatást, vagy megmagyarázni azt, hogy miért vannak olyan letelepedési kötvények, amelyek anyagi kárt okoznak az országnak és nemzetbiztonsági kockázat gyanúját felvető embereknek jelentenek belépőt az EU-ba.

De a kérdésem változatlan: mi ezzel szemben a megoldás?

Először is az evidenciákkal nem kell vitatkozni, ilyen a schengeni határ védelme, vagy a terrorizmus elleni fellépés szükségessége. Világosan kell beszélni a tényekről, be kell mutatni a tényeket és azon kell dolgozni, hogy Magyarországon ne a félelem kultúrája uralkodjon. Ezzel együtt megértőnek kell lenni az emberek mindennapi félelmeivel, akkor is, ha azok mesterséges, felszított félelmek, mert attól még léteznek. Ezért fogalmazott úgy Hiller István, hogy nem kérdőjelezzük meg a kerítés fennállását, de világossá tesszük, hogy a menekültek helyzetét valójában közös európai megoldások, a kontinens együttműködése képes megoldani, és közben feltesszük a kérdést: a kerítés valójában mennyibe került, és helyes-e, hogy a kormánypártok már-már az ország szimbólumának tekintik.

Visszatérve a baloldali együttműködésre. Van-e a fejében valamilyen határidő? Sokat már nem lehet tologatni, hiszen van egy végső időpont, április 8.-a…

A kormányváltást nyilvánvalóan a választás napján kínálkozik esély, ez valószínűleg április 8-án lesz. De addig van egy fontosabb határkő: két hónappal korábban, február 8-án megkezdődik a jelöltállítás. Ez tehát a politikai racionalitás számára rendelkezésre álló idő, eddig kell megteremtenie a baloldalnak a változás közös esélyét.

E hét végén  a Közös Ország Mozgalom szervezésében választási nagygyűlésen vesznek részt, az LMP és a Momentum kivételével minden demokratikus ellenzéki párt. Várható-e ettől az eseménytől valamilyen áttörés?

Minden olyan rendezvény, amely közelebb hozza egymáshoz az ellenzéket, fontos lépést jelent. Október 23-án is közös megmozdulás zajlott, főként Budapesten, decemberben pedig Solymáron lesz időközi önkormányzati választás, ahol a demokratikus ellenzék egységesen egy jelöltet támogat. Ezek világos üzenetek, így vélhetően a hét végi rendezvény is az lesz. Ezzel együtt

ha a demokratikus ellenzéki pártok vezetőiben nem alakul ki az a belátás, hogy a változást akarók többségének közösen kell esélyt adniuk, akkor ezek a rendezvények sem vezethetnek eredményre.

A közös fellépés ehhez közelebb vihet: a választók számára biztatást adhat, hogy az ellenzék pártjai, jelöltjei ott állnak egymás mellett, a választók hite pedig visszahathat a pártokra, hogy ezt kell tenniük, ezt várja tőlünk az ország.

Vona szerint Orbán olyan, mint a 2010-es Vona Gábor

0

A pesti zsidónegyed közepén, a Spinoza Színházban rendeztek egy beszélgetést Vona Gáborral. Beszélt a Magyar Gárdáról, a párt és saját maga változásairól, arról, hogy mit köszönhet Orbán Viktornak, és arról is, hogy őt is megkeresték Orbán állítólagos külföldi bankszámláinak történetével. Azt is mondta, ha meleg lenne, vállalná. Az MSZP-vel és a DK-val nem fogna össze.

Vona Gábor
MTI Fotó: Krizsán Csaba

Vona Gábor azzal kezdte a beszédét, hogy tudja, hogy okozott felháborodást a meghívása, és nem is gondolta, hogy eljutnak idáig. Azt mondta: az a célja, hogy beszélhessen arról,

„amit mi néppártosodásnak hívunk, a sajtó cukikampánynak nevezett el”.

Szerinte utóbbi jelző arra utal, hogy ez egy taktikai lépés, de szerinte belső, lelki változásról van szó – mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy ez mennyire hiteles. Szerinte több „kritikus olyan pillanat volt”, amikor bizonyítani tudták, hogy megváltoztak.

Úgy érzi, hogy Orbán már tőle jobbra áll. 2013-tól indítja a „néppártosodási” folyamatot, akkor „érezte azt először”, hogy ezen az úton kell menni, ami szerinte akkor „irracionális” volt, mert a radikalizmus erősödött Európában. Azt is mondta: a 2010-es Vona Gábornak tetszene, amit a kormány most csinál, a mostaninak nem tetszik. Ahogy fogalmazott:

„A jelenlegi Orbán Viktor olyan, mint a 2010-es Vona Gábor, én meg úgy érzem picit magam, mint a ’98-as Orbán Viktor, legalábbis a gondolkodását tekintve.”

Felidézte, hogy régebben Fidesz-tag volt, és tagja volt Orbán Viktor polgári körének. Azt mondta: azért hagyta ott, mert „hiteltelennek” tartotta, azt látta, hogy „ő valójában nem az, akinek mutatja magát”.

Beszélt a Magyar Gárdáról is: azt mondta, amikor 2010-ben gárdamellényben ment be az Országgyűlésbe, az akkor önazonos volt, de „az ember változik”, és

most valószínűleg már nem venné fel a gárdamellényt.

A Magyar Gárdát egyértelműen nem ítélte el, inkább jobb- és baloldali megosztottságról beszélt. A mellényét amúgy elajándékozta. Elismerte, hogy a gárda az ő ötlete volt, de szerinte a Gyurcsány-kormánnyal szemben hozták létre, „nem egy ilyen szélsőjobboldali dolognak indult”, és azt mondta, nem sikerült uralni a kiváltott hatást.

Azt is mondta:

köszönetet mond Orbánnak, hogy megtanította tisztelni a demokráciát, a demokratikus értékeket,

mert megtapasztalta, hogy milyen az, amikor nincs.

Vona Gábor, ahogy fogalmazott, „nagyon örül” annak, amikor melegnek nevezik, mert ez azt jelenti, hogy „nincs más érv”.

„Nem az volt a bántó, hogy én homoszexuális vagyok, mert ha az lennék, akkor vállalnám”

– mondta. Szerinte az őket szélsőségességgel vádoló kormány a homofób kártyát használta ki. Ők továbbra is várják „a homoszexuális emberek” szavazatait, és azt szeretnék, hogy ők is jól érezzék magukat Magyarországon.

Beszélt arról is, hogy az elszámoltatást a „feje tetején”, „a pókháló közepén” kell kezdeni, vagyis Orbán Viktornál. Örülne, ha „akár az oroszok, akár a svájciak, akár az amerikaiak” előállnának valamivel Orbánról, mert szerinte amíg ez nem történik meg, addig zsarolható, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Azt állította, hogy őt is megkeresték azzal, amivel Gyurcsány Ferencet, miszerint svájci bankszámlákról adnának információkat – azt nem tudja, hogy ugyanazok keresték-e meg, „ilyen értelemben ezt nem beszéltük még át”. De, ahogy fogalmazott,

„Aztán nem lett semmi belőle.”

Bizonyítékot ugyanis nem mutattak, ő nem is találkozott velük, csak egy üzenetet kapott „nyugat-európai irányból”, ami neki blöffszerűnek tűnt. Ugyanakkor azt is mondta:

„nagy tétben mernék fogadni arra”, hogy Orbánnak volt svájci bankszámlája.

Szerinte az Orbán-kormánynak voltak jó intézkedései, amelyeket nem változtatna meg, ilyen a költségvetési hiány kordában tartása, a családtámogatási rendszer, és megtartaná a határon túliak szavazati jogát is. Megszüntetné viszont a korrupciót és a sajtómanipulációt.

„Az M1-et én már csak Migráns 1-nek hívom”

– mondta. Az Orbán-kormány bűnei közé sorolta a szakpolitika teljes mellőzését, ugyanakkor jó dolognak tartja, hogy az állam nagyobb szerepet vállal az oktatásban.

Beszélt Hosszú Katinkáról is, szerinte az egész magyar társadalom sikeresebb lenne, ha az ő modelljét, tudatosságát követné.

Szegedi Csanádról azt mondta, „ez egy fájdalmas történet”, és nem tudja, mi van vele. Nem örült annak, hogy elment a pártból, hiszen barátok voltak. Szerinte nem a zsidó származása miatt távozott, hanem egy uniós vesztegetési ügy miatt. Azt mondta,

egy másik Jobbik-tag is megkereste, hogy ő is zsidó származású,

neki azt mondta: „semmi gond, megyünk tovább”.

A Duna-parti Holocaust-emlékmű cipőibe beleköpő jobbikos képviselőt szerinte azért nem rúgták ki a pártból, mert nem a büntetés, hanem a „fejlődés” irányába akart menni. Szerinte lehet változni, és a Jobbikot nem szabad „néhány ilyen extrém megnyilvánulás” alapján megítélni. „Ugye nem gondoljuk, hogy egymillió náci van Magyarországon?” – kérdezte.

„Nem jönnek se kommunisták, se fasiszták.”

Toroczkai Lászlóról azt mondta, szükség van rá a pártban, mert sikeres polgármester, és komoly tapasztalatai vannak a migrációs válság kezelésében. Tagadta, hogy szélsőjobboldali lett volna az a lengyel felvonulás, ahol felszólalt. Szerinte valódi probléma a migráció, bár a Soros-kampányhoz hasonlóan „túl van tolva”.

Az ellenzéki összefogásról is beszélt, szerinte nemcsak az MSZP és a DK nem akar összeállni a Jobbikkal, hanem ők se velük.

Az LMP-vel és a Momentummal viszont más a helyzet,

velük szerinte lehet konstruktív párbeszédet folytatni, és jó viszonyt ápol Szél Bernadett-tel és Hadházy Ákossal is. (Hadházy Ákost megkérdeztük, mit gondol a Jobbik-LMP összefogásról, itt elolvashatja, mit mondott.)

EMIR-ügy: tanúkihallgatások jönnek

0

Az egységes informatikai rendszer ügyében zajlik nyomozás.

November másodikán Budai Gyula adott be írásbeli kérdést Polt Péternek címezve, amelyben azt írta, hogy az Európai Bizottság a 2007-13-as gazdasági ciklus ellenőrzésekor talált szabálytalanságokat. 28,4 milliárd forint összegű szerződésekről van szó.

Azt írta: „A kifogásolt időszakban a néhai szocialista képviselő, Komáromi András által alapított Welt 2000 Kft.-vel

a megállapodásokat állami részről a később a Gyurcsány Ferenchez köthető Altus vezetői, így a volt miniszterelnök felesége, Dobrev Klára, valamint Heil Péter kötötték meg.”

A rendszernek az volt a funkciója, hogy a 2007 és ’13 között Magyarország számára rendelkezésre álló uniós pénzek kifizetésének informatikai hátterét biztosítsa. Az EMIR-en (Egységes Monitoring- és Informatikai Rendszer) különösen jelentős összeg, mintegy 12 ezer milliárd forint folyt át.

Az Európai Bizottság jelentése szerint a Miniszterelnöki Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és Nemzeti Fejlesztési Ügynökség összesen nyolc vállalkozási szerződést kötött a céggel az EMIR megalkotására, működtetésére, valamint a továbbfejlesztésére – és

egy szerződést leszámítva hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytattak le.

Nyilvános ajánlat nem volt, csak a Welt 2000 Kft-t hívták meg, így ez a cég nyert.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban feljelentést tett az ügyben. Budai Gyula most a nyomozásról érdeklődött, Polt Péter legfőbb ügyész pedig válaszolt. Azt írta, eddig iratok beszerzése és azok elemzése folyt, de tanúk kihallgatását tervezik.

Ezután derülhet ki, milyen irányban halad majd a nyomozás.

Nem kapunk pénzt Brüsszelből a kerítésre

0

Az Európai Bizottság nem fizeti ki Magyarországnak a déli határkerítés költségeinek a felét – közölte Lázár János a kormányinfón. Azt is megerősítette, hogy a kormány megvétózza a Lengyelország ellen tervezett uniós eljárást. Az, hogy az amerikaiak támogatnák a független magyarországi médiát, szerinte beavatkozás a magyar ügyekbe.

A kormány megkapta a választ – és „megdöbbent tőle” – az Európai Bizottságtól, amelynek értelmében a testület nem tartja indokoltnak Magyarország támogatását a menekültügyi kiadásokhoz, közte a déli kerítéshez – mondta el Lázár János. A kancelláriaminiszter szerint „az európai kultúrához méltatlan” a megfosztás a támogatástól. A kormány a kiadások felét, 135 milliárd forintot kérte.

„Szó se lehet”

arról, hogy a hetedik cikkely szerinti eljárás induljon Lengyelországgal szemben, ahogyan azt az Európai Parlament szerdán kezdeményezte a bizottságnál – mondta Lázár. Szerinte a bizottság köteles tiszteletben tartani a tagok szuverenitását, ehelyett megtámadta Lengyelországot, ezért Magyarország mindent megtesz megvédése érdekében.

A tavaszi magyar választásokba való beavatkozás az, hogy az amerikai külügyminisztérium pályázatot írt ki vidéki sajtótermékek támogatására. A kormány értetlenül áll ez előtt, mert szerintük ez szokatlan lépés szövetségesek között.

Semmitmondó közleménnyel reagált a Mol a Tállai-ügyre

0

A Mol számára az üzemanyagok árazása tisztán kereskedelmi kérdés – írta közleményében a cég, amely konkrét árakat nem kommentál. A közlemény nyilvánvalóan Tállai András „árleszorító” beavatkozására reagál.

Négy nappal Tállai András (parlamenti képviselő, gazdasági minisztériumi államtitkár, egyszersmind az adóhivatal vezetője) Facebook-bejegyzésének elterjedése és széles körű kommentálásai után a Mol – konkrétumot és nevet nem említve – tudatja, hogy

„piaci vállalatként a fogyasztói visszajelzéseket is beleértve folyamatosan figyelemmel kíséri a versenypiaci tényezőket, elemzi és szükség esetén módosítja az árakat”.

Az árazás ugyanakkor tisztán kereskedelmi kérdés – közli az olajtársaság.

A Mol hangsúlyozza, ahogyan eddig, úgy most sem kommentál konkrét árakat vagy saját árazási gyakorlatát. Arra is utalnak, hogy a legtöbb fogyasztási cikkhez hasonlóan az üzemanyagok ára számos piaci körülménytől függ. Magyarországon csaknem kétezer töltőállomás van, ennek csak egynegyedét működteti a Mol.

Tállai András a hétvégén Facebook-oldalán közölte, hogy miután egyeztetést folytatott a Mol illetékes képviselőivel, csökkentették az üzemanyag árát választókerületében, Mezőkövesden.

A pártok reakciói pozíciójuktól függően elítélő vagy támogató. Orbán Viktor egyenesen gratulált Tállainak, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint is a leghelyesebben járt el, amikor választókörzetében fellépett a túl magas benzinár láttán. Az ellenzéki pártok a kádárista mentalitás feltámadását látják Tállai tettében. Az Együtt a versenyhivatalhoz fordul, az MSZP pedig a Molhoz, hogy mindenütt legyen ekkora árcsökkentés.

Egy korábbi Mol-vezér, Pál László elképesztőnek tartja a NAV-elnök-államtitkár akcióját. Az esettel mindazonáltal Magyarország ismét bekerült a világsajtóba: az amerikai üzleti hírügynökség, a Bloomberg írt róla tudósítást, emlékeztetve arra is, hogy Magyarország nemzetközi versenyképessége óriásit zuhant az utóbbi években.

Az oroszok dönthetnek a paksi 4000 milliárd forint kifizetéséről

0

Tizenöt év alatt kell lebonyolítani a paksi atomerőmű új blokkjának építésével kapcsolatos kifizetéseket, utófinanszírozásban, a számlák szinte hihetetlenül bonyolult rendszerben jutnak el a kiállítástól a kifizetés fázisába. Csak az orosz fővállalkozó bólinthat rá véglegesen a kifizetésre. 4000 milliárdnyi közpénzről van szó.

Aktuálissá vált az első paksi számlák kifizetése. Ahogy a napokban Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2017 konferenciáján bejelentette: megtörténhet az első fővállalkozói számlák rendezése. Az első utalások összértéke több mint 30 milliárd forint. A projekt keretében megvalósuló kifizetések fedezete 80 százalékban az orosz hitel, 20 százalékban pedig a magyar költségvetésben évente elkülönített összeg, ami szintén a „közös kalapba kerül”, hiszen

„A Szerződés értelmében megfizetendő mindegyik összeg 20%-át a Magyar Kijelölt Szervezet fizeti meg euróban a megfelelő Orosz Kijelölt Szervezet javára”

– rögzíti az orosz-magyar hitelszerződés.

A törvénybe foglalt kifizetési rend értelmében a pénzmozgás igen egy bonyolult folyamat végén valósulhat csak meg, úgy tudjuk,

nyolc szervezet, közel 100 lépéses auditáló, ellenőrzési folyamatán kell minden számlát átfuttatni.

Az alvállalkozó benyújtja a számlát az elvégzett munka után, aminek tehát az összes orosz és magyar ellenőrzésen túl kell jutnia mielőtt az orosz fővállalkozó, az Atomsztrojexport (ASZE) rábólint a kifizetésre. A hitelkeretből csak az ASZE hívhat le pénzt, s abból fizetik ki – utólag, s az adott alvállalkozóval történt megállapodás alapján  – az elvégezett munka ellenértékét. Ugyanis kizárólag az orosz fővállalkozónak van erre jogosítványa – miután kulcsrakészen kell átadnia az atomerőmű új blokkját, s ezért a felelősség is az övé.

Az első pillanattó kezdve komoly viták voltak és vannak – legutóbb a héten, az Ökopolisz vitaestjén – nem csak magáról az új paksi blokk szükségességéről, hanem a hitelmegállapodásról és annak „áráról” is. Olyannyira egyébként, hogy például a héten, az első kifizetések hírére az LMP tudatta: bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt feljelentést tesz, mivel szerinte a kormány hűtlen kezelést követ el azzal, hogy megkezdi a paksi orosz hitel lehívását.

A fent említett kormányközi hitelmegállapodás értelmében 10 milliárd eurós hitelt kap Magyarország a projektre, a visszafizetés 21 évre alaposan eladósítja a magyar államot.

Forrás: http://www.paks2.hu

Az első törlesztőrészlet a blokkok üzembe helyezését követően, de legkésőbb 2026-ban válik esedékessé. A visszafizetés első 7 évében – a ténylegesen felhasznált összeg 25; a második 7 évben 35%-, az utolsó 7 évben 40%-át kell kifizetni, 4,5, 4,8, illetve 4,95 százalékos már most meghatározott kamattal az egyes hét éves periódusokra, illetve az első törlesztőrészlet kifizetése előtt is kell már kamatot fizeti, mégpedig 3,95 százalékosat. A kamat egyébként a felvett kölcsön folyósításának napjától a tőke teljes visszafizetésének napjáig jár. Az említett szakmai vitaesten – a Portfolio szerint – például Felsmann Balázs, a REKK kutató főmunkatársa (aki 2006. és 2008. között energetikáért, hírközlésért és közlekedésért felelős szakállamtitkár volt) arra hívta fel a figyelmet, hogy

„a hitel 4,5 százalékos átlagos finanszírozási költsége nem feltétlen tűnik a legjobb megoldásnak, tekintettel például a 10 éves magyar állampapír 2,21 százalékos hozamára”.

Kronológia.
2007. 
július 31. – Az MVM Csoport megkezdi az új atomerőművi blokk(ok) megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozását.
2009. március 30.– 330 igen, 6 nem és 10 tartózkodás mellett elfogadják az országgyűlési határozati javaslatot, amely hozzájárulást ad új atomerőműves blokk vagy blokkok telepítésének előkészítéséhez a Paksi Atomerőmű telephelyén.
2009. július 8. 330 igen, 6 nem és 10 tartózkodás mellett Az MVM Csoport megkezdi az új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését.
2012. július 26. – Az MVM Zrt. létrehozza új projekttársaságát, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-t
2014. január 14. – Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jelenlétében Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója kormányközi megállapodást ír alá két új VVER reaktor építéséről a paksi telephelyen.
2014. március 28. – Aláírják a magyar-orosz hitelszerződést.
2014. október 15. – Az MVM dönt az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. részvényeinek a Magyar Állam részére történő átruházásáról, a vételár 10,157 milliárd forint.
2014. november 15. – Az MVM Paks II. Zrt.-vel kapcsolatos tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket e naptól a Miniszterelnökség gyakorolja.
2014. december 9. – Az MVM Paks II. Zrt. és az orosz Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt aláírja a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást (fővállalkozási szerződés, üzemeltetési és karbantartási szerződés, üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének részleteit taglaló szerződés).
2014. december 19. – Kezdetét veszi a környezetvédelmi engedélyezési eljárás.
2016. szeptember 29. – A Baranya Megyei Kormányhivatal kiadja a Paks II. projekt környezetvédelmi engedélyét.
2016. október 27.  – A projekttársaság benyújtja a telephelyengedély iránti kérelmét az eljáró hatósághoz, az Országos Atomenergia Hivatalhoz.
2016. november 17.  – Az Európai Bizottság döntése értelmében Magyarország az új paksi atomerőművi blokkok létesítésére irányuló magyar-orosz kormányközi megállapodás aláírásakor az Európai Unió közbeszerzési előírásainak megfelelően járt el.
2017. március 6.  – Az Európa Bizottság lezárja a Paks II. beruházás állami támogatásával kapcsolatos vizsgálatát. 

Átfogó vizsgálat jöhet az azeri pénzmosoda ügyében

0

Az Átlátszó, amely az OCCRP nemzetközi újságíró szervezet magyarországi médiapartnereként vett részt az azeri pénzek útjának felderítésében, feljelentéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez pénzmosás, pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint hivatali vesztegetés ügyében.

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője szerint

nonszensz, hogy az ügyészség nem vizsgálja az azeri miniszterelnök-helyetteshez, Orbán Viktor tárgyalópartneréhez köthető offshore cég több milliárd forint értékű magyarországi utalásait,

mert úgymond „nincs hivatalos tudomása róla”.

Európai színtéren pedig Jávor Benedek zöldpárti EP-képviselő – négy további brüsszeli képviselővel közösen – bejelentéssel és kérdésekkel fordult az Európai Bankhatósághoz, a pénzmosási ügy összeurópai kivizsgálását kezdeményezve.

A Párbeszéd uniós képviselője szerint elképesztő, hogy Európában, a 21. században lehetséges, hogy egy diktatórikus berendezkedésű Azerbajdzsán Egyesült Királyságban bejegyzett, offshore hátterű álcégek segítségével, egy nagy dán bank észt leányvállalatán keresztülmosva juttat pénzt további EU-s országokba, többek között Magyarországra.

Az így „átöblített” pénzt aztán vesztegetésre és befolyás megvásárlására használják fel, a nemzeti hatóságok pedig nem tesznek semmit sem.

Jávor Benedek szerint egyértelmű, hogy ez az európai bankrendszer rendszerszintű problémája, melynek kivizsgálására és hatékony fellépésre van szükség. „Nem engedhetjük meg a rendszerszintű korrupciót az EU-n belül sem, de azt meg pláne nem, hogy ázsiai diktatúrák vesztegetéssel ássák alá az EU és a tagállamok még meglévő demokratikus működését.

Az azeri ügyben már korábban is tettek feljelentést az ügyészségen: ahogy október közepén a FüHü megírta, Staudt Gábor jobbikos politikus hivatali vesztegetésről szóló feljelentése megérkezett a Legfőbb Ügyészséghez. Most kiderült, hogy ezt azóta bűncselekmény hiányában elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség.

Magyar és kínai ügyészek a kiberbűnözés ellen

A kiberbűnözés elleni összefogásról egyeztek meg a Legfőbb Ügyészség, az Országos Kriminológiai Intézet és a Kínai Népköztársaság Legfőbb Ügyészségének konferenciáján, melynek a „Globális biztonságpolitikai kérdések az interneten, különös tekintettel Magyarország és Kína kapcsolatára” címet adták.

Polt Péter legfőbb ügyész már a 2016 őszi, hivatalos kínai látogatása alkalmával egyeztetett Cao Jianming legfőbb ügyésszel egy magyar és kínai közös rendezésű, kiberbűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó konferencia megtartásáról.

A konferenciát Polt Péter legfőbb ügyész és a kínai delegációt vezető Zhang Xueqiao legfőbb ügyész helyettes közösen nyitották meg. Polt Péter hangsúlyozta, hogy a kiberbiztonság megteremtése érdekében a nemzetközi egyezmények mellett,

kiemelkedően fontos az egyes országok igazságszolgáltatási és kormányzati szerveinek, nyomozóhatóságainak, illetve a tudomány képviselőinek kapcsolatépítése, és a folyamatos párbeszéd.

Kínai kollégája ismertette a kibertérben elkövetett bűncselekmények okozta globális kihívásokat, és az azokkal szembeni közös ügyészi fellépés fontosságát.

Polt Péter legfőbb ügyész a konferencia nyitó előadásában felidézte, hogy 2013 júliusában hatályba lépett új Btk. és az Európa Tanács Számítástechnikai Bűnözésről Szóló Budapesti Egyezménye, amely modern keretet biztosít az interneten elkövethető bűncselekmények üldözéséhez, ugyanakkor az internetes bűnözés határokon átívelő jellege miatt bizonyítási nehézségek jelentkezhetnek, melynek megoldását az egyes országok közötti együttműködés fejlesztésében kell keresni.

A legfőbb ügyész kiemelte, hogy az együttműködésben –  a Eurojust külkapcsolati tevékenységének listáján kiemelkedő helyen szereplő – Kínai Népköztársaság fontos partner, ezért örömmel venné a Kínai Népköztársaság bevonását az Eurojust igazságügyi kontaktpont-hálózatába, ugyanakkor fontosnak tartja azt is, hogy az államközi megállapodások mellett az igazságügyi hatóságok tagjai

személyes ismeretségeket kössenek, szakmai és tudományos kérdésekben véleményt cseréljenek.

A konferencia zárásaként Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese és Zhang Xueqiao legfőbb ügyészhelyettes nyilatkozatot írt alá, melyben vállalták, hogy a két főügyészség minden eszközzel segíti a két ország ügyészi szervezetei közötti bűnügyi együttműködést és felmérik azokat a lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a gyorsabb és eredményesebb információátadást a kiberbűncselekmények felderítése kapcsán.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK