Fontos

A látogató kínai – a fogadtatás talpnyaló

Ma már nem szokás, hogy a legmagasabb rangú vendéglátó fogadja az érkező politikai vezetőt a repülőtéren, ráadásul a többi 16 kormányfőről szinte szó se esik a csúcstalálkozón – mondta a FüHü-nek a volt pekingi magyar diplomata. Szerinte a Budapest-Belgrád-vasútvonal valóságos súlya lényegesen kisebb, a beruházás a kínaiaknak fontos, de nekik is csak „zsebpénzes ajánlólevél” az EU-ba.

Már régen nem szokás, hogy államfőt, miniszterelnököt a vendéglátó politikus fogadja a repülőtéren: külügyminiszter, de inkább alacsonyabb rangú megy érte és kíséri be a városba – mondta a Független Hírügynökségnek az egykori pekingi diplomata, Odze György író annak kapcsán, hogy a 16 térségi állam és Kína gazdasági csúcstalálkozójára érkező kínai miniszterelnök elé Orbán Viktor személyesen menti ki Ferihegyre.

Ezt a szabályt követték az elmúlt években, amikor például Medgyessy Péter akkori kormányfőt a protokollfőnök fogadta Pekingben, vagy, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök elé Szijjártó Péter ment a repülőtérre – mondta az extanácsos. Szerinte

szükségtelen, sőt, zavarba ejtő ez a felülreprezentálás.

A magyar diplomata arra is felhívja a figyelmet, hogy a kínai politikai rangsorban a miniszterelnök egyértelműen a második sorban van, a kormányzati közigazgatás vezetője – a „nagy dolgokért” az elnök felel, akinek mindössze két „kollégáját” ismerik el egyenrangúként: az orosz és az amerikai elnököt.

Már nem ez a szokás. MTI Fotó: Illyés Tibor

Mindez azt mutatja, hogy erős aszimmetria van a 16+1-ek itteni csúcstalálkozójának tényleges súlya, illetve aközött, ahogy ezt a hazai sajtó tálalja. Ennek különös kísérőjelensége, hogy a 16 közép- és kelet-európai vezetőnek még a nevét se igen hallani -olvasni (legfeljebb a keddi kétoldalú, protokolláris beszélgetések miatt). Odze szerint ezen túlmenően a kínai-magyar gazdasági egyeztetés, különösen a Budapest-Belgrád-vasútvonal kiépítése erősen „túltálalt” a realitáshoz képest. (Ennek felére most jelent meg a tender.)

A kínai viszonyokat jól ismerő szakértőnek is az a véleménye, hogy ez a vasútvonal

legkevésbé Magyarországnak hasznos,

de voltaképpen Kínának is legfeljebb olyan beruházás, amely nekik „zsebpénz” lenne, és inkább újabb ajánlólevél az ázsiai óriásnak az uniós piacra.

Ezért se érthető, miért siet annyira a magyar kormány még hitelt is felvenni a beruházáshoz, amelyben legfeljebb pályaépítő munkásokkal fog részt venni Magyarország – mondta Odze György.

Ez az építés az összeszerelő-üzemekhez hasonló másodosztályú befektetés nálunk.

A hivatalos verzió szerint azért van szükség erre a vasútra, hogy nagy tömegben juttasson el kínai árukat Európába, mert a pireuszi kikötő kínai érdekeltség lett. Az egykori diplomata szerint azonban – amellett, hogy van Peking-Brüsszel, sőt, Peking-London vasúti összeköttetés is – sok ezer konténernyi áru szállítására valamelyik nagy nyugati kikötő sokkal alkalmasabb, mint a csak kisebb óceánjárókkal megközelíthető görög. Pireusz inkább hadihajók tankolására kell Kínának – mondta.

A megállapodás éppen akkor történt, amikor a keleti után meghirdetett déli nyitás látványos kudarcaként 15 afrikai és latin-amerikai kereskedőházat zár be a külügy. A szakértő szerint is a magyar politika, illetve személyesen a kormányfő nyugati térvesztésének kompenzálása az ázsiai kapcsolatok túlhangsúlyozása.

Tibet For Never!

Nemzetközi szempontból elenyésző mozzanat, hogy a magyar ellenzék most éppen Tibet-párti, a kormány pedig reálpolitikát folytat. A Trumppal sújtott világban egyébként is Pekingnek áll a zászló, de azért a mindenkori demokratikus ellenzéknek, ha ad magára valamit, ki kell állnia, többek között, a kicsik és elnyomottak jogaiért.

A közlekedésileg bénulttá vált Budapesten két „tibeti” esemény zajlott. Az egyik a parlamentben: „Free Tibet” felkiáltással zárta az Országgyűlésben elhangzott interpellációját Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje, aki ennél is látványosabban is kinyilvánította pártja véleményét a tibeti helyzetről, a kínai miniszterelnök budapesti látogatásáról. Tibeti zászlót kötött díszsálként magára.

A másik: rendőrök vetették rá magukat Hendrey Tiborra, a Tibetet Segítő Társaság – Sambhala Tibet Központ alapítványi elnökére, aki a kínai kommunista diktatúra Budapestre látogató miniszterelnökének konvoját tibeti zászlóval akarta üdvözölni.

Az RTL Klub ezenkívül rákérdezett Balog Zoltánra.  Az Emmi-vezér ugyanis 2008-ban egy nagy tibeti zászlót lengetett a Kossuth téren: tiltakozásul a kínaiak Tibettel szembeni politikája miatt. Éppen akkor, amikor az akkori miniszterelnöknél, Gyurcsány Ferencnél járt egy nagyobb kínai delegáció. A miniszter szerint a tüntetők szíve joga ezt tenni, a rendőrségnek meg mérlegelnie kell a biztonsági kockázatok és a véleménynyilvánítás szabadsága között.

Ilyen esetek nemcsak Magyarországon, hanem sokfelé a világon megtörténnek. Van ahol nagyobb a visszhangjuk, hevesebb a demokratikus közvélemény tiltakozása, másutt kevésbé.

A mindenkori kormány hatalmas hibát vétene, ha nem üzletelne azzal a Kínával, amely már gazdasági világhatalom. Hogy milyen ésszerűen teszi ezt, az más kérdés. Az ésszerűség határain belül van-e a Budapest-Belgrád vasútvonal újraépítésére felvett kínai hitel? Szerbiának például 2 milliárd dollárjába kerül a szerbiai szakasz. Ottani vélemények szerint ez a világ legdrágább vasúti befektetése: 1 km = 5 milliárd forint. A szakemberek állítólag kiszámolták, hogy

2400 év múlva térül Szerbiának és Magyarországnak.

Mindez azonban nem változtat a tényen, hogy a világon mindenki együttműködik Kínával. Az afrikai kontinensen már olyan befolyása van Pekingnek, hogy még egy véreskezű diktátort, Mugabét is el tudta távolítani a hatalomból. Mert veszélyeztette zimbabwei érdekeltségeit.

A világ magáévá tette a kínai kommunista reformátor Teng-Hsziao Ping halhatatlan mondását, hogy

„mindegy, milyen színű a macska, ha megfogja az egeret”.

Ki emlékszik már az 1989-es tienanmeni vérengzésre, amikor a reformokat követelő tüntetők százait – egyes feltételezések szerint ezreit – gyilkolta le a kínai néphadsereg.

Simicska újra Orbánról graffitizett

0

Nem hagyta szó nélkül a nemzeti konzultációról szóló, sorosozó plakátokat.

Fotó: 444/Simicska Lajos

Két és fél éve, az Orbán-Simicska háború kitörésekor, vagyis ahogy azóta a legtöbben emlegetik: a G-napon hangzott el először Simicska Lajos szájából az „Orbán egy geci” mondat, és

a volt fideszes milliárdos azóta is gondoskodik róla, hogy egykori barátjáról alkotott véleménye ne merüljön feledésbe.

A 444 szerint ezúttal Budapestről Veszprémbe tartva állt meg több, sorosozó plakátnál is, és komolyan vette a „Ne hagyjuk szó nélkül” felszólítást: ezúttal sárga festékkel fújta fel az „Orbán egy geci!” feliratot.

Fotó: 444/Simicska Lajos

Nem ez volt az első ilyen eset: október elején Veszprémben saját hirdetőtábláira fújta fel ugyanezt, akkor rendőrök is igazoltatták. A Független Hírügynökség akkori információi szerint egyáltalán nem hirtelen felindulásból graffitizett, ugyanis már akkor

arra szólította fel a lakosság bátrabb részét, hogy a cége által üresen hagyott oszlopokon írja meg a véleményét.

Sőt: már akkor megírtuk, hogy novemberen folytatódni fog a plakátregény.

A plakátok és hirdetőoszlopok újabb frontok jelentettek a milliárdos Fidesszel folytatott háborújában. Amikor ugyanis a Jobbikot támogató hirdetések jelentek meg rajtuk, a parlamenti fideszes többség gyors törvénymódosítással megtiltotta, hogy a köztéri reklámfelületeken kampányidőszakon kívül politikai hirdetések jelenjenek meg.

A sorosozós plakátokra ez persze nem vonatkozik.

Ez is szerepet játszhatott abban, hogy Simicska most pont ilyen plakátokon írta meg a véleményét.

A kormány egyébként attól is tart, hogy Simicska valami komolyabb dologgal is előáll majd Orbán ellen, legalábbis erre utal, hogy az egyik kormánylap, a Magyar Idők nemrég azt fejtegette: a G-nap harmadik évfordulóján, vagyis február 6-án a milliárdos minden eddiginél hevesebb támadást indít majd Orbán Viktor ellen.

További lezárások jönnek Budapesten, az ellenzék tiltakozik

0

A kínai miniszterelnök és a közép-kelet- és kelet-európai országok kormányfőinek csúcstalálkozója miatt szerdáig jelentős forgalomkorlátozások lesznek Budapesten, ami az ellenzéki pártok szerint tarthatatlan állapotokat eredményez.

Hétfőn hatalmas dugókat és közlekedési káoszt okozott a 16+1 csúcs, a vasárnap kezdődött lezárások pedig egészen szerdáig felfordulást okoznak a budapesti autós és tömegközlekedésben.

A rendőrök tartósan lezárták a Lánchidat, a Széchenyi István teret, az Apáczai Csere János utcát és ezek környékét, továbbá a Pesti alsó rakpartot a Jászai Mari tér és a Március 15. tér között. A delegáció Budapesten tartózkodásának idejére hosszabb-rövidebb időre más fő közlekedési útvonalakat is lezárnak, ezért a BKK mindenkit arra buzdított, aki a belvárosba tart, hogy válassza a kötöttpályás közösségi közlekedési járatokat, elsősorban az üzemelő metróvonalakat.

Kedden a Kossuth Lajos teret és környékét 12 órától várhatóan 21 óráig, illetve 14 és 15 óra között, majd 20 óra körül a Bajcsy-Zsilinszky út–Alkotmány utca útvonalat is lezárják.

Az ellenzéki pártok is reagáltak a budapesti felfordulásra: az Együtt és a Párbeszéd szerint a fővárosiakat arra kellene ösztönözni, hogy a tömegközlekedést használják a forgalomkorlátozások alatt, ezért a BKK-nak sűríteni kellene a járatait és ingyenessé kellene tennie a budapesti közösségi közlekedést és a BUBI-t.

Az MSZP pedig úgy véli, hogy a lezárások a pártállami időket idézik. Szerintük évtizedek óta nem volt annyira járhatatlan a főváros, mint hétfőn, még Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatásai alatt sem. Közleményükben arról írnak, hogy közösségi közlekedéssel és autóval járhatatlanná vált a főváros, és budapesti közlekedés ilyen szintű korlátozása aránytalan és érthetetlen. Az MSZP szerint ez a „parádé”, amit a csúcstalálkozó jelent, nem ér ennyit a budapestieknek.

Ezért felszólítják a kormányt és a hatóságokat, hogy a delegációk budapesti tartózkodásából hátra lévő másfél napban számolják fel az útzárakat és csökkentsék a korlátozásokat.

Befejeződött a nyomozás Kovács Béla ügyében

0

A Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel közölte, hogy véget ért a nyomozás a Jobbik EP-képviselőjének büntetőügyében.

Az ügy az úgynevezett vádelőkészítés szakaszába lépett, jelenlegi határideje december 11-e. Ez a határidő egyszer meghosszabbítható. Az Átlátszó úgy tudja,

a nyomozó ügyészek vádemelést javasolnak a jobbikos politikus ügyében.

A Legfőbb Ügyészség 2014 tavaszán az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az eljárásnak a kémkedéssel foglalkozó része titkos, de a gyanú szerint

Kovács Béla Oroszország javára kémkedett.

Erre utal gyakran használt beceneve, a KGBéla is.

Emellett költségvetési csalás miatt is folyik eljárás ellene. Ebben az ügyben az unió csalás elleni hivatala, az OLAF tett feljelentést tavaly nyáron.

Lapszem – 2017. november 28.

0

3-8 fok közötti nappali hőmérséklet, és eleine napos idő, Budapesten pedig forgalomkorlátozások várhatók kedden, amikor a Stefániák ünneplik névnapjukat. A lapszemle pedig már megérkezett:

Magyar Nemzet: Rendőrség: Soros György nem készül erőszakra

Miközben a kormányzati kommunikáció jó ideje másról sem szól, mint a veszélyes „Soros-tervről”, a rendőrség mégsem érzékel akkora kockázatot, hogy nyomozást indítson az ügyben – tudta meg a Magyar Nemzet. Egy hónapig vizsgálták, hogy egyáltalán megkezdjenek-e egy eljárást, végül a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) arra jutott, hogy nincs szükség erre – írja a lap. A jobbikos Mirkóczki Ádám fordult a rendőrséghez arra hivatkozva, hogy vezető fideszes politikusok és kormánytagok kijelentései alapján „Soros György a magyar állami szuverenitásra kiemelten veszélyes személy”. Meg is jelölt több bűncselekményt, amelynek gyanúja szerinte mind felvetődik a kormánypárti nyilatkozatok alapján. Az NNI azonban a feljelentést elutasította pontról pontra cáfolva, hogy Soros György ilyenekre készülne.

Népszava: Mr. tíz százalék – Az elnök kerete után nyomoznak

Jogsértéseket állapítottak meg az Országos Roma Önkormányzatnál – írja a Népszava. Az egyik homályos tétel az elnöki keret, amelyből Farkas Flórián több százmillió forintot osztott szét. Az ORÖ 2011 és 2014 között mintegy 2 milliárd 873 millió forint támogatást kapott, Farkas Flórián saját hatáskörben ennek tíz százalékáról, 287 millió forint felhasználásáról dönthetett. Ellenzéki roma politikusok kifogásolták, hogy a közgyűlésnek semmilyen tudomása nem volt arról, mire költi Farkas Flórián pénzt. Szerintük az ÖRO akkori elnöke a legkülönbözőbb jogcímeken osztogatta a pénzt: ezek között volt a temetési vagy például a szociális segély is – írja a lap.

Magyar Idők: A multinacionális nagyvállalatok is érdeklődnek a nyugdíjas szövetkezetek megalakítása iránt

Hetven fölé is emelkedett a nyugdíjas szövetkezetek száma, és még több lehet, mivel ezzel jelentős munkaerőköltséget takarítanak meg a cégek – írja Magyar Idők érdekképviseletek illetékeseire hivatkozva. Július óta már több mint 70 érdekközösség alakult, ami arra utal, népszerű a konstrukció, de a munkaadók az egyénileg munkát vállaló nyugdíjasok kedvezményes járulékfizetésének bevezetését is javasolják – írják. A dolgozónak is megéri a konstrukció, mivel rugalmas időbeosztásban dolgozhatnak, ráadásul a szövetkezetek munkaerő-közvetítő szerepének köszönhetően egyszerűbben találnak állást.

Magyar Hírlap: Áfacsökkentéssel a halfogyasztás népszerűsítéséért

Bár a karácsonyi ünnepekkor jelentősen megugrik, ez egy főre eső éves halfogyasztás még mindig messze elmarad az uniós átlagtól, ezen segíthet a halhús áfájának 2017-es csökkentése. Az éves fogyasztási világátlag 18-19 kilogramm halhús fejenként, az unión belül ez a szám eléri a huszonöt kilogrammot is, ehhez képest a hazai öt és fél kilogrammos éves átlag messze elmarad. Januártól a halhús áfáját 27 százalékról öt százalékra csökkentik, és becslések szerint ez a nagykereskedelemben tíz-tizenöt százalékkal csökkenti majd a halak árát – írja Magyar Hírlap.

Orbánnak hatalom és pénz kell

Az európai országok zöme számára a demokrácia léte oly természetes, mint a levegő. Nekünk, magyaroknak azonban jó ez a levegőtlen ország – mondja Felcsuti Péter, a Bankszövetség egykori elnöke, közgazdász. Szerinte mi jól érezzük magunkat egy olyan vezetővel, aki – és ezt Orbán Viktor tökéletesen kitapintotta -, amely sértettségi alapon működik, kisszerű, provinciális, a saját kakastollával hetvenkedik. Orbán, állítja Felcsuti, a kiváló hatalomtechnikus olyan értékeket hozott magával, ahol nem léteznek kompromisszumok, csak legyőzendő ellenség, és a szélesebb értelemben vett családon kívül mindenki az. A közgazdász úgy látja: a pangás évtizedei a jellemzőek a gazdasági állapotainkra, de a társadalmi viszonyainkra is, ami ha nem éri valami sokk az országot, akkor hosszú ideig így maradhat. Már csak azért is, véli, mert a demokratikus ellenzék mélyen alulteljesít, politikai, intellektuális és erkölcsi értelemben egyaránt.

 

Hogy élünk mi most?

Vannak, akik jól és sokan vannak, akik nem jól. A mai magyar társadalom súlyosan megosztott abban az értelemben is, hogy egy része anyagi értelemben jól él, és elégedett azzal, amit tapasztal maga körül; ők egy jelentős számú kisebbséget alkotnak. A társadalomnak egy másik, nagyobb része rosszul él, de a körülményei folytán nincs módja, vagy kedve, hogy elgondolkozzon azon, mik lehetnek ennek az okai, és mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ez ne így legyen. És van egy harmadik, nem elhanyagolható nagyságú csoport, amelyik az anyagi helyzetétől valamennyire függetlenül, nagyon rosszul viseli azt, ami ma történik az országban.

Azt komolyan gondolja, hogy vannak olyan emberek az országban, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy végig gondolják, m i is történik körülöttük?

Azt gondolom, igen.

Ha valaki a napi túléléséért harcol, nincs ideje és kedve sem, hogy a liberális és illiberális demokrácia közötti különbségeken rágódjon.

Nem csak a mély szegénységben élőkre gondolok, de azokra a százezrekre is, akik a középosztályból leszakadva diplomával a kezükben rosszul fizető állásokban azon aggódnak, hogy a hónap végére nem fogy-e el a háztartási pénz, be tudják-e fizetni a közüzemi számláikat, vagy a hiteltörlesztések esedékes részleteit.

Ahhoz, hogy egy társadalom megmozduljon, az kellene, hogy a felsőbb rétegek is elégedetlenek legyenek, rosszul éljenek?

Egyetlen társadalom sem homogén; hibás az a megközelítés, amely a társadalom egészéről tételezi fel valamilyen közös érdekek, vagy értékek meglétét. Ilyenek ugyanis nincsenek, vagy csak nagyon kevés van belőlük és azok is csak rövid ideig tartanak ki (l. a nemzeti büszkeség, mint a sport sikerek ritka pillanatait).  Ezért aztán valóban ki tud alakulni egy olyan rossz egyensúly, amelyben a társadalom egyes, politikailag aktív csoportjai elégedettek a helyzetükkel, mások talán nem, de nem elég aktívak, vagy szervezettek, esetleg a vezetőik sem elég jók, hogy megfelelő alternatívát kínáljanak.

A rezsim pedig ügyes politikával – a társadalmi csoportokat megosztva, jutalmazással és büntetéssel, ellenségképek kreálásával – fenntartja ezt a rossz egyensúlyt. 

Közgazdászok sora, így ön is, folyamatosan azt jövendölte, hogy az a politika, amit az Orbán-kormány követ, csődbe viszi az országot…

Illő tisztelettel, szerintem nem ez a helyzet, melynek bizonyítására álljon itt egy idézet egy 2011-es írásból, amelyet a fiammal közösen írtam és az Index.hu-n jelent meg: „Gyakran gondoljuk, hogy az országok működésének két állapota van: virágzanak, vagy válságban vannak. Valójában egy harmadik állapot – a stagnálás – nagyon is lehetséges…. A mai magyar társadalom éppen azzal a veszéllyel néz szembe – pontosabban az a veszély fenyegeti, de a társadalom vonakodik szembenézni vele, hogy fokozatosan az Európai Unió peremére csúszva akár egy újabb évtizeden keresztül vegetálni fog.” Talán az utóbbiban tévedtünk, t.i., hogy ez csak egy évtizedig fog tartani.

Ez tehát a vegetáció időszaka?

Szerintem gazdaságilag és társadalmilag egyaránt az. A növekedés az EU-tól lehívott pénzek mennyiségén múlik, mindenesetre a felzárkózáshoz biztosan kevés. Ennél nagyobb baj, hogy a társadalom egészének széles értelemben vett jóléte, a fogyasztás, az egészségi állapot, a várható élettartam, a jövő generáció életesélyei – ami végül is a gazdasági növekedés célja – nem javulnak, illetve súlyosan egyenlőtlenek.

Járhatna más utat is az Orbán-kormány?

Egészen biztosan. Lehet valaki mélyen konzervatív és nemzeti elkötelezettségű, aki például a nemzetállamok Európájának a híve és ellenzi a szorosabb politikai integrációt. Ki vonhatja kétségbe Nagy Britannia vagy Svédország demokratikus elkötelezettségét. Az illiberális demokrácia, a Soros kampány, a korrupció nem a nemzeti elkötelezettség szükségszerű velejárói.

A 2008-as válságot követően tökéletesen legitim az is, ha valaki az állam szerepének újra gondolásáról beszél, vagy felveti, hogy a külföldi tőke milyen mértékben és mikor játszik pozitív szerepet egy felzárkózó gazdaságban.  Erről lehetne értelmes vitát folytatni, illetve a politikai váltógazdaság feltételei között erről dönthetnek a választópolgárok.

A mi esetünkben azonban – tragikus módon – nem erről van szó; Orbán másfajta értékeket hozott magával. Ő úgy gondolkodik, hogy adva van a család, persze szélesebb értelemben, aki pedig a családon kívül van az ellenség; hogy a kapcsolatoknak a lojalitáson kell alapulniuk; hogy erős hierarchiára van szükség, ahol van a főnök és a beosztott, a főnök, ha a beosztott hibázik, de lojális marad, gondoskodik róla – nos, ezt együttesen nevezhetjük akár értékrendnek is, bár mások maffiaállamnak nevezik. Ez utóbbi kifejezés nekem nem igazán tetszik, viszont el kell ismerni, hogy ennek a politikának van társadalmi, kulturális beágyazottsága Magyarországon. Sokan vallják az elvet, hogy jutalmazd meg azt, aki melletted van és büntesd meg azt, aki ellened fordul; hogy minden meccs nulla összegű játszma, vagy én vagyok a győztes vagy te; hogy az együttműködés eredményeként mindketten győzünk,  olyan nincs. Mondhatom a kérdésre válaszul egyébként azt is, hogy pechünk van: lehetett volna nekünk egy olyan Orbán Viktorunk, aki másfajta kulturális determinációkkal, mondjuk egy Antall József értékrendjével (ironikus, hogy a baloldalon is mekkora nosztalgiával gondolunk vissza Antall József avítt, de kétségbevonhatatlan nyugatos elkötelezettségére, értékrendjére), nem kistelepülésből, hanem nagyvárosból, értelmiségi háttérrel, de ettől függetlenül nemzetállami gondolatokból építkező, másokat is elfogadó világlátással érkezik a politika világába.

Azt mondta, hogy tévedett, amikor tíz évet jósolt csak a pangás időszakának, jobb, ha megbékélünk vele, hogy ebből lehet újabb tíz év is akár…

Nem akarom agyonkomolykodni ezt a beszélgetést, de erről azért fontos beszélni: sokan hajlamosak arra, hogy a társadalomra úgy tekintsenek, mint egy viszonylag egyszerű szerkezetre. A társadalom azonban, ahol naponta tízmillió ember naponta tízmilliószámra cselekszik, áll kapcsolatban egymással, nagyon komplex szervezet, amelyeknek a mozgása nem lineáris , sokkal inkább az a jellemző rá, hogy eléggé kiszámíthatatlan, illetve nem modellezhető; sokáig nem történik semmi, aztán érkezik egy váratlan sokk, amely megváltoztatja a körülményeket.  Amikor tehát arról beszélek, hogy a pangás több is lehet, mint tíz év, akkor azt tételezem fel, hogy nincsenek ilyen előre nem látható sokkok. A sokk egyébként bármi lehet, érkezhet külföldről, belföldről, a lényege, hogy kibillenti a szervezetet a nyugalmi állapotból, ám ha ilyen nem történik, akkor az Orbán-rezsimet ez idő szerint fenntarthatónak tartom. Egyébként azért is beszélek csak tíz évről, mert közben felnő egy új generáció, amelyikről nem tudjuk miként reagál arra, amit maga körül lát. Reagálhat úgy is, hogy elhagyja az országot, ennek az előszelét már most is érzékelhetjük, és ebből következik majd a sokk, de beleszülethet a meglévőbe, adottságként elfogadhatja azt, ami van és akkor maradhat minden a régiben.

Ön, úgy látom, hogy némiképp megengedőbb az Orbán-rezsimmel szemben, mint mondjuk akár az Európai Unió.

Nem hiszem, hogy megengedőbb lennék, inkább megérteni szeretném. Nem akarom elfogadni azt a leegyszerűsítő, gyakran érzelem és vágy vezérelt álláspontot, amit az innenső oldalon gyakran tapasztalni. Egyébként, ha megértem, hogy mi történik, akkor esetleg könnyebben élek ezekkel a jelenségekkel együtt.

Mert lássuk be: ha minden nap tehetetlenül fortyogok, ahogy ezt rengeteg ember teszi a csirkefogóságokat látva-hallva, azzal messzire nem megyek, de akár bele is betegedhetek. Ahogy az ország belebetegedik, és egyre több patologikus tüneteket mutat – lásd az utóbbi időszak bátran tragikomikusnak nevezhető eseményeit egyes falvakban. 

Két dolgot említett: a megértést és a patologikus esetté válást. De volna egy harmadik is, mégpedig a cselekvés…

A cselekvés természetesen fontos. Én magam módján a saját lelkiismeretemmel összhangban törekszem erre. Azt a cselekvési teret, amely számomra kínálkozik, azt hiszem kitöltöm: írok, megszólalok, ha lehetőséget kapok rá, tüntetek, ha van miért, fontos társadalompolitikai könyvek hazai megjelentében működök közre.

Ha a politikai cselekvésnek nyílna olyan tere, amely a siker reményével kecsegtetne, biztosan nem maradnék a szobámban. Jelenleg azonban nincs ilyen.

Épp azt tartom a legnagyobb csapásnak, hogy a demokratikus ellenzék milyen mélyen alul teljesít politikai, intellektuális és erkölcsi értelemben egyaránt. A mostani helyzetről, az Orbán-rezsimről azt mondják, hogy autoriter rendszer, amelynek az a fő ismérve, hogy formális demokráciát ugyan enged, de demokratikus eszközökkel már nem váltható le. Ezt mondja az általam nagyon tisztelt Kornai János, amiben biztosan igaza van, de szerintem ez az állítás még bizonyításra vár. Ha az ellenzéki pártok a választásokon együtt vagy külön legyőznék a kormánypártokat, azok pedig valamilyen eszközzel megakadályoznák a kormányváltást, az valódi bizonyíték lenne. Erről azonban egyelőre szó sincs, hiszen az ellenzék támogatottsága meg sem közelíti a Fideszét, illetve a sikerhez szükséges együttműködési képesség és készség is tökéletesen hiányzik.

Vagyis most nulla az esély a kormányváltásra?

Igen, de szerintem első sorban azért, mert az ellenzék nem él azzal a lehetőséggel, amelyet számára ez a rezsim nyitva hagy.

Az Európai Unió teljesen tehetetlen az ilyen autokráciákkal szemben?

Azt hiszem igen. Egyrészt, mert a saját politikai és gazdasági válságával küzd, másrészt nincs felkészülve arra, hogy a számára axiomatikus demokratikus értékrendet valaki sutba akarja dobni. Az európai országok zöme számára a demokrácia maga a levegő, vagyis annak természetessége, hogy ebben létezik. Így aztán jószerivel felfogni sem tudja, hogy mi történik az ilyen demokratikusnak hitt, valójában az autokrácia felé menetelő országban.

A következtetés ebből pedig az, hogy mi viszont jól elvagyunk ebben a levegőtlen országban, ezt hoztuk magunkkal az „elmúlt negyven évből”.

Úgy van.

Az országoknak van történelmi fejlődési vonala és mintha a mi országunké az lenne, hogy időről időre ugyan megpróbál kitörni, de rendre visszatér ehhez az állapotához, azaz a nehézkesen haladó, befelé néző, sértettségi alapon működő, kisszerű, provinciális, a külvilágot gyanakodva néző és a saját kakastollával hetvenkedő állapothoz.

Vannak ugyan a történelmünknek csodálatos pillanatai, de mindig visszazuhantunk oda, amiről az előbb beszéltem. Ezzel egyébként nem állunk egyedül a világban; ha szét nézünk, sok a tartósan kudarcot valló ország.

Azaz időről-időre megtaláljuk azt a vezetőt, aki ebbe az irányba viszi az országot.

Így van. Meggyőződésem, hogy egymásfajta világban, egy olyan tehetséges politikus, mint Orbán Viktor a demokrácia iránt mélyen elkötelezett vezető lenne, ám itt és most azt mondja, hogy ez kell a magyar embernek, ezt adja, mert neki viszont a hatalom és nem utolsó sorban a pénz kell. Nem azt, ami a felemelkedéshez szükséges.  Orbánt, a kiváló hatalomtechnikust, ez különbözteti meg az olyan bölcs államférfiaktól, mint a mi Deák Ferencünk, vagy éppen Nelson Mandela, akinek volt erkölcsi ereje és bátorsága, hogy a saját népének is nemet mondjon.

Budapest-Belgrád-vasút: a felére megjelent a felhívás

0

Kiírták a közbeszerzést a Budapest-Belgrád-vasútvonal határig terjedő első felének felújítására. A 160 kilométer per óra sebességű vonalat 4 év alatt tervezik megépíteni, három jelentkezővel számolnak.

Megjelent a Soroksár és Kelebia közötti, 152 kilométer hosszú vasútvonalra vonatkozó tervezés-kivitelezés beszerzési eljárásának részvételi felhívása a MÁV honlapján, s a hirdetményt közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában is. A kiíró a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.

A vasútvonal Belgrádig tartó teljes hossza 350 kilométer lesz, ennek a felére írták ki most a tendert.

A vasútvonalon a cél a 160 kilométer/óra sebesség elérése és új második vágány megépítése, amelyek a menetidő jelentős csökkenését és az áruszállítási kapacitás bővülését teszik lehetővé. A hirdetményt ajánlatkérőként a MÁV Zrt. nevében eljáró Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. adta fel. A részvételi felhívás a gazdasági szereplőknek nyitott, kétszakaszos, tárgyalásos beszerzési eljárást jelöl meg, az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a versenysemlegesség biztosításával – áll a kiadott közleményben.

A felhívásban megjelölt időtartam 86 hónap, azaz négy év. A kiírók

a részvételre jelentkezettek tervezett számát háromban jelölték meg,

bár bizonyos körülmények között ennél többen is lehetnek – derül ki a felhívás szövegéből.

Az elbíráláskor a szakmai ajánlat minősége és a pénzügyi ajánlat

50-50 százalékban esik latba.

A jelentkezéskor alkalmassági minimum a megelőző öt évben legkevesebb egy, legalább 150 kilométer hosszú vasút építése, amely teljesítette a 160 kilométer/óra haladási sebességet.

Budapest és Belgrád között jelenleg mintegy nyolc óra a vasúti menetidő, ez a két főváros között 3,5 órára csökken. Belföldön a távolsági személyszállító vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik meg a hazai szakaszt, és az elővárosi utasok Kunszentmiklós-Tass és a főváros között is jelentős menetidő-csökkenésre számíthatnak.

A Budapest-Kunszentmiklós-Tass-Kelebia vasútvonal 135 éves, utolsó felújítása az 1960-as években történt. A 100 kilométer/óra sebességnek megfelelő paraméterek szerint épült, de jelenleg Soroksár és Kelebia között csak 80 kilométer/órával lehet közlekedni, s a biztonság érdekében, a pálya leromlott állapota miatt sebességkorlátozások is érvényben vannak mintegy 14 kilométer hosszban.

A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról a magyar és a kínai kormány 2015-ben kötött egyezményt.

A teljes vonal

jelenleg ismert költsége mintegy 500 milliárd forint,

amelyet Magyarország épít meg kínai kölcsönből. A 20 éve futamidejű hitel éves kamata 2,5 százalék. A hazai bírálók azt kifogásolják, hogy a magyar adófizetők állják a számlát, noha a vasútvonal elsősorban Kínának és nyugat-európai országoknak áll érdekében.

Térségi motor és keleti csillag

0

Térségünk Európa növekedésének motorja, de a Kelet csillaga is magasan áll, ezért Európának nem szabad bezárnia – mondta Orbán Viktor a Kína és Kelet-Közép-Európa vezetőinek találkozóján Budapesten. Ma írják ki az 500 milliárd forint kölcsönű tendert a Budapest-Belgrád-vasútvonalra.

Európa legversenyképesebb befektetési környezete jött létre Kelet-Közép-Európában – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kína és 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján. Szerinte az együttműködésben részt vevő 16 kelet-közép-európai ország Európának az a térsége, amely már most is a kontinens gazdasági növekedésének motorja, és amely további dinamikus növekedés előtt áll.

Orbán arról beszélt, hogy Ázsia modernizációja korábban úgy történt, hogy Európa jelentős technológiai-pénzügyi forrásokkal részt vett benne, de a helyzet megváltozott:

„most a Kelet csillaga áll magasan”,

Ázsia és benne Kína felemelkedésének korszakát éljük, és most az az időszak következik, amikor Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technológiai és pénzügyi részvételére.

Európának nem szabad bezárkóznia, mert

ha bezárkózik, elveszíti a fejlődés lehetőségét,

és főleg most nem szabad bezárkóznia, amikor olyan történelmi kihívásokkal néz szembe, amelyeket csak úgy tud megválaszolni, ha vannak erős szövetségesei – mondta a kormányfő.

Bejelentette: hétfőn megjelenik a Budapest-Belgrád-vasútvonal kínai finanszírozással történő felújítására vonatkozó közbeszerzési felhívás. Ez a beruházás az első olyan nagy fejlesztés, amely Kína, egy EU-tag és egy EU-tagjelölt ország együttműködésével jön létre – emelte ki, hozzáfűzve: ez megteremti annak feltételeit, hogy a tengeri Selyemút európai végpontjától Közép-Európán keresztül vezessen a leggyorsabb szállítási útvonal Nyugat-Európába.

A vasútvonal korszerűsítésére a kínaiak adnak kölcsönt, amit Magyarország vesz fel körülbelül 500 milliárd forint összegben, húszéves futamidőre, évi 2,5 százalékos kamattal, amelyet a beruházás értékének 85 százalékáig lehet felhasználni. A kivitelezés várható kezdete 2020 végére tehető – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a HírTV-ben.

LAPSZEM – 2017. november 27.

0

Ma a Virgilek ünneplik a névnapjukat. Nem csak nekik kedvez az időjárás, amely kicsit jobbra fordul: az elmúlt napok szürke, ragadós-tapadós időjárása után a hírek szerint ki-kisüthet a napocska. De nézzük, miről írnak a lapok! Rendhagyó – tematikus – lapszemlénk következik.

 

Népszava: Keleti álmot álmodók Pesten

A rendkívüli tisztelet jeleként – a diplomáciában merőben szokatlan módon – vasárnap délután Orbán Viktor fogadta a kínai kormányfőt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Li Ko-csiang az öt éve alapított Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési keretének (16+1) mai csúcstalálkozójára érkezett Budapestre, de a tervek szerint kedden Orbán Viktor és Li Ko-csiang kétoldalú, hivatalos államközi tárgyalást is folytat egymással, majd a térség több kormányfőjével külön bilaterális egyeztetésekre is készülnek – kezdi írását a Népszava. Amely tényszerűen beszámol arról, ami már most lehet tudni a látogatásról (például, hogy 23 kétoldalú megállapodást írnak alá Kína és a közép-európai országok között), ám igyekszik a sikerszámok és a lózungok mögé is nézni, megállapítva: a világgazdasági folyamatokkal foglalkozó, mérvadó közgazdászok közül többen látják úgy,

hogy inkább keleti bukásról beszélhetünk, nem pedig sikerekről.

Arról, hogy a magyar kormány alaposan elmérte a lehetőségeket a két ország külgazdasági forgalmának növekedési ütemét illetően.

Kínában valóban óriásiak a piacra jutás lehetőségei, de ezek többnyire meghaladják hazánk gazdasági erejét.

Magyar Nemzet: Ni hao! A kínai kormányfő látogatásával ma nehéz nap virrad Budapest népére

„Ráadásul sok hűhó, ha nem is egészen semmiért, de egyelőre nem túl sokért. A hangzatos szavak és a nagy horderejű bejelentések ellenére ugyanis a számok azt mutatják, egyelőre stagnálnak a két ország gazdasági kapcsolatai: Magyarország súlya egyre kisebb Kína külföldi befektetései között, és hazánk is mindinkább piacot veszít a távol-keleti országban” – írja a polgári napilap, rámutatva:  a régióban egyedül az Orbán-kormány ment bele a kínaiak pocsék üzletébe, így nekünk csak a soha meg nem térülő Budapest–Belgrád-vasút jut.

Sok sebből vérzik a projekt: uniós vizsgálat, magas költségek, megkérdőjelezhető kihasználtság, versenyképes alternatív útvonalak szerepelnek az ellenérvek között.

 

Magyar Idők: Felértékelődtünk Kína szemében

Közép-Európa különösen felértékelődött Peking szemében az elmúlt években, az Új selyemút tervében pedig Magyarországnak is fontos szerep jut – mutat rá a kormánypárti lap, amely részletesen ecseteli Kína nemzetközi szerepének az erősödését, hogy

„maga alá gyűrte” a legnagyobb vetélytársát, az USA-t „a globális hegemóniáért folytatott harcban”.

„Élre tör hazánk” – alcímmel a cikk a magyar Kína-kapcsolatok sikereit ecseteli, majd szembe állítva az ázsiai országot az Európai Unióval rámutat: „Noha az Európai Uniónak mint integrációs szervezetnek több mint 40 éve van hivatalos diplomáciai kapcsolata Kínával, a tagállamokat összetömörítő egységes viszonyrendszert a pekingi törekvések ellenére sem sikerült kialakítani az unió és a távol-keleti ország között, ez pedig nem független a brüsszeli bürokrácia „lomhaságától”, amely éles ellentétben áll a kínai kormányzatot jellemző határozott lépésektől és azok gyors végrehajtásától.”

A Kínát egész Eurázsiával összekötni szándékozó Új selyemút gazdasági övezet tervében Magyarországnak is fontos szerep jut,

méghozzá a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése miatt – szögezi le a részletes írás.

Magyar Hírlap: Vasútépítés délre: indul a közbeszerzési eljárás

A Budapest–Belgrád vasúti projekt lebonyolításával megbízott Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adott interjút a Magyar Hírlapnak. Pafféri Zoltán a többi között arról beszélt, hogy az Unió közbeszerzési irányelveivel összhangban a részvétel valamennyi gazdasági szereplő részére adott. A projekt teljes beruházást foglal magában az előkészítéstől a tervezésig, a hatósági engedélyek megszerzésével, kisajátításokkal és a kivitelezéssel bezárólag.

A beruházás költségeinek nyolcvanöt százalékát a Kínai Exim Bank nyújtja hitel formájában, a fennmaradó tizenöt százalék pedig a hazai önrész. A vállalatnál többségében magyar és kínai vasúti mérnökök, illetve szakértők dolgoznak, mondta a vezérigazgató, aki fontosnak tartotta kiemelni, hogy a vasútvonal felújításával kapcsolatban az unió nem indított hazánkkal szemben kötelezettségszegési eljárást.

Zhang Songyan a vállalat kínai vezérigazgatója is nyilatkozott a lapnak, ő azt mondta, hogy

az új projekt a magyar és a kínai nép hosszú távú baráti viszonyát képviseli,

és a beruházás Magyarország számára hasznos lesz. Emellett a kelet-közép-európai együttműködés zászlóshajója ez a projekt – tette hozzá. A hitelt Kína nyújtja ugyan, de nemzetgazdasági szempontból Magyarország számára jelentős lesz a vasútépítés, hiszen bármely országból is érkezzen a nyertes ajánlattevő, hazai építőanyagokkal lehet megvalósítani a beruházást, és többségében magyaroknak nyújt a projekt munkalehetőséget. Hangsúlyozta azt is, az is pozitív hozadék, hogy Kína ezáltal nagyobb figyelmet szentel az országnak – emeli ki a szélsőjobboldali lap.

 

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK