A magyar demokrácia fekete szerdájának nevezhető, ami történt – mondta nemzetközi sajtótájékoztatóján Vona Gábor. A Jobbik elnöke a számvevőszék által kiszabott 660 milliós pénzbüntetés kapcsán azt mondta, hogy Orbán Viktor már semmilyen versenyt sem akar.
Ami történt, azt nyugodtan nevezhetjük a magyar demokrácia fekete szerdájának – mondta nemzetközi sajtótájékoztatón a Jobbik elnöke. Vona Gábor szerint az Állami Számvevőszék brutális támadást intézett ellenük, hogy ellehetetlenítse a legnagyobb ellenzéki pártot.
A kétszer 331 millió forint összegű bírságról Vona elmondta, hogy ez jóval meghaladja a Jobbik rendelkezésére álló összeget. De 2011 óta az ÁSZ döntései felett nincs fellebbviteli fórum. E két körülmény folytán kérdésessé vált, hogy a Jobbik részt tud-e venni a jövő tavaszi választásokon – ismételte meg korábbi következtetésüket Vona. A Fidesz le akarja söpörni a tábláról egyedüli ellenfelét, de valójában ennél is többről van szó – mondta Vona.
„Ahhoz hozzászoktunk, hogy Orbán sportszerűtlenül akar választást nyerni, de már semmilyen versenyt sem akar, zavarja őt a demokrácia és a szabad verseny”
– fogalmazott a Jobbik-elnök.
Ezért nem marad más eszközük, mint hogy az emberekhez forduljanak. Elszántak, de a társadalom nélkül nem tudnak sikeresek lenni, ezért indítottak közösségi pénzgyűjtést – mondta Vona Gábor.
A Jobbik-elnök szerint ez nem jogi vita, hanem
nagyon tiszta politikai vagy-vagy helyzet.
Vagy Orbán eléri célját, tönkre teszi a Jobbikot és ezzel a magyar demokrácia is véget ér, vagy a Jobbik és a kormányváltást akarók többsége megállítja ezt az ámokfutást és áprilisban elsöprik Orbánt.
Vona Gábor arra számít, hogy további aljas és törvénytelen támadások érik a pártot és személyesen őt. De ez szerinte egyben jó hír is: azt bizonyítja, hogy Orbán és a Fidesz fél.
Győrkös Istvánt hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztető emberöléssel, valamint lőfegyver engedély nélküli tartásával elkövetett lőfegyverrel visszaéléssel vádolja az ügyészség, szélsőjobboldali, paramilitáris szervezetének ügyében pedig vádemelést javasol a Nemzeti Nyomozó Iroda.
2016. október 26-án reggel a rendőrség hivatásos állományú tagjai házkutatást akartak tartani a Bőnyben élő Győrkös Istvánnál, aki a házába jogszerűen belépő egyik rendőrre, Pálvölgyi Péter alezredesre engedély nélkül tartott, éles lőszerrel töltött gépfegyverrel egy rövid sorozatot adott le. Az egyik lövedék a rendőrt a fején találta el, és a helyszínen belehalt a sérülésbe.
A másik két rendőr ezután Győrkösre több lövést adott le, amelyek közül egy eltalálta, két órával később pedig a Terrorelhárítási Központ tagjai elfogták.
A helyszíni szemle során a házban több lőfegyvert és lőszereket találtak. Győrkös, aki beszámítható volt a tette idején,
akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, és jelenleg is előzetes letartóztatásban van
– áll az ügyészség közleményében.
A tavaly őszi tragédia után Papp Károly országos rendőrfőkapitány vizsgálatot rendelt el, amely azt állapította meg, hogy a házkutatás a szakmai szabályoknak megfelelően történt.
Mindeközben a Győrkös által 1989-ben alapított Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) ellen lezárult a nyomozás, melynek során tizenhét embert gyanúsítottak meg, mintegy ötven helyszínen tartottak házkutatást, bűnügyi szemlét. A nyomozás alatt több száz fegyvert, sorozatlövő fegyvereket, pisztolyokat, több mint tizennyolcezer lőszert, majd’ egykilónyi robbanóanyagot és hat kilogramm lőport találtak.
A megtalált, illegálisan tartott lőfegyverek többsége földbe ásott hordókból, zsákokból, illetőleg fegyverek és lőszerek tárolására speciálisan kialakított PVC csövekből került elő.
A gyanúsítottak közül ketten 2017. november 17-től házi őrizetben vannak, egy személlyel szemben pedig 2017. július 5-től lakhelyelhagyási tilalom van érvényben.
A Nemzeti Nyomozó Iroda vádemelést javasolt az ügyben.
Az újpesti MSZP-szervezet hat tagja átlépett a DK-ba – erősítette meg az atv.hu információját FüHü-nek a DK szóvivője. Gréczy Zsolt szerint megelégelték a szocialisták soraiban tapasztalható miniszterelnök-jelölti kötélhúzást.
A hír igaz – mondta Gréczy Zsolt -, hat MSZP-s átlépett a DK-ba. A szóvivő szerint a jelenlegi parlamenti képviselő, Horváth Imre kilépése a pártból, illetve a miniszterelnök-jelölt személye közti kötélhúzás áll a háttérben.
Amint azt nemrégiben megírtuk, az időközi választáson Újpesten mandátumot szerzett Horváth Imre kilépett az MSZP-ből. Ennek hátterében azonban a párt vezetése szerint az állt, hogy a helyi szervezetben nem kapott többséget a 2018-as jelöltségre, ezért nem indították volna el, s a körzetet – megállapodás esetén – a DK-s Varju László kapta volna.
Az atv.hu szerint a jövőjüket a Demokratikus Koalícióban látó volt újpesti szocialisták a 2018-as kampányban a demokratikus ellenzék koordinált jelöltjének munkáját akarjak támogatni.
Ma a Máriák ünneplik névnapjukat, és esős időjárásra lehet számítani 6-8 Celsius fok körüli legmagasabb nappali hőmérséklettel. A lapszemle pedig már itt is van:
Népszava: Soros-exkluzív – A gyűlöletkeltés kudarca
A Népszavához eljuttatott írásban reagált a kormány ellene folyó kampányának fejleményeire Soros György. Arra reagált, hogy a kormány közzétette a Soros-tervről folytatott nemzeti konzultáció eredményét. Soros többek között azt írja, hogy „A magyar nép bizonyára megtalálja majd a módját annak, hogy ellenőrizze a hivatalosan bejelentett számok pontosságát. Még ezek az inflált számok is azt bizonyítják, hogy a felnőtt magyar lakosság többségét nem lehetett félrevezetni a megtévesztő kampánnyal.” Szerinte az eredmények ismertetése annak az átfogó propagandakampánynak a legújabb felvonása, amely nyáron kezdődött ellene, és amelynek a célja annak elhitetése, hogy ő a magyarok ellensége, holott „Semmi sem áll távolabb ettől a hamis állítástól”. Soros úgy véli, hogy az ellene folytatott hadjárat kudarcot vallott, az embereket nem sikerült megtéveszteni, és megköszönte mindenkinek a támogatást.
Magyar Hírlap: Szigorított szankciók a kiskorúak védelmében
Általánosságban igaz, hogy az individualizmus előtérbe kerülése nyomot hagyott a családi kapcsolatokon – mondta a Magyar Hírlapnak Selmeczi Gabriella fideszes képviselő. Elmondta, hogy a jövőben további szigorítások várhatók a pedofil bűncselekmények kapcsán, és már vizsgálják, Nyugat-Európában hogyan tartják nyilván az elkövetőket. A statisztikai mutatók alapján folyamatosan növekszik a pedofil bűncselekmények aránya az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, és magas a látencia is. 2014 óta kétszer módosították a vonatkozó törvényt, és Selmeczi szerint a harmadik módosítás értelmében szigorodtak a büntetési tételek a tizenkét év alatti gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények esetében.
Magyar Idők: Kormánydöntésre várnak az egészségügyi dolgozók
A jövő heti kormányülésen születhet döntés az egészségügyben dolgozók karácsony előtti egyszeri bérjuttatásáról. A szakdolgozók fizetése pedig jó eséllyel már januártól emelkedhet jövő november helyett a Magyar Idők információi szerint. A december 13-i kormányülésre készült előterjesztés három verziót tartalmaz, eszerint az ápolók, az orvosok és az asszisztensek két-, három- vagy négyheti alapbérüknek megfelelő összeget kaphatnak még karácsony előtt. Az érdekképviseletek a teljes havi bérhez ragaszkodnak. A kétheti bér kifizetése a lap szerint mintegy nettó tízmilliárd forintba kerülne.
Magyar Nemzet: Nem tudni, hogy mikor vezetik be az áramadót
Továbbra is heves szakmai viták zajlanak a kormányzati berkekben, de még a nemzetgazdasági tárcán belül is az elektromos autók töltésére használt áram extra adóztatásról. Így már szinte bizonyos, hogy a korábbi tervekkel ellentétben idén nem születik meg a törvény az új áramadó bevezetéséről – tudta meg a Magyar Nemzet. Információik szerint az új adóval kapcsolatos alapvető kérdések sem tisztázottak, és ezek a nemzetgazdasági tárcán belüli nézeteltérések személycserékhez is vezetnek. Többel között nem dőlt el, hogy mikortól és pontosan mekkora jövedéki adót vetnének ki az elektromos energiára, és hogyan zajlana ennek beszedése – írják.
A Fidesz alelnöke azt mondta: az intézet „sokkal, de sokkal nagyobb lóvét” kapott Soros György alapítványaitól, mint amit bevallott.
Az Eötvös Károly Intézet közleményében azt írja, hogy ez súlyos vád, ha igaz lenne, akkor meghamisították volna közhasznúsági jelentésüket. Németh Szilárd azt is állította, hogy ezt a nemzetbiztonsági szolgálatoktól tudja, és hogy a szolgálatok a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén nyilatkoztak erről, amit az ellenzéki képviselők is hallottak.
Ezeket az állításokat aztán Németh Szilárd nem tudta bizonyítani.
Szél Bernadett, a bizottság tagja korábban sajtótájékoztatón közölte, hogy a bizottság jegyzőkönyveinek tanúsága szerint az Eötvös Károly Intézetről az ülésen szó sem esett.
Az intézet közleményében azt írja: Németh Szilárd állításai azért is fenyegetők, mert „jogszerűen csakis bűncselekménnyel, illetve terrorgyanúval illetett személyeket, gonosztevőket szabad lehallgatni”.
A bíróság első fokú ítélete szerint
Németh Szilárdnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie,
és háromszázötvenezer forint sérelemdíjat is fizetnie kell.
Nemcsak a menedékkérők átvétele, hanem a Lex CEU és a civiltörvény miatt az Európai Bírósághoz fordul a Bizottság.
Az Európai Bíróság épülete Luxemburgban Forrás: Wikimedia Commons
Ezekben az ügyekben a Bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, amelyek célja, hogy a tagállamok teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Ahogy a Bizottság közleménye írja: „Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd keretében próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal.
Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.”
Most ez is történik, több ügyben.
Kvótaügy
Ahogy már megírtuk, a Bizottság Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben keresetet indít az EU Bíróságán, mert a három ország nem tett eleget menedékkérők áthelyezésére vonatkozó kötelezettségnek.
Magyarországnak összesen 1294, háború sújtotta országból érkező menekültet kellene befogadnia.
Az Európai Bíróság szeptember 6-án megerősítette, hogy a kvótadöntés érvényes, a három ország ennek ellenére sem hajtotta azt végre.
A menedékkérőkhöz kapcsolódik, hogy a Bizottság úgy döntött: indokolással ellátott vélemény megküldésével
újabb lépést tesz Magyarországgal szemben a menekültügyi jogszabályaival kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban.
A Bizottság 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen ebben az ügyben. A magyar hatóságokkal folytatott többszöri egyeztetés, valamint a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításai kapcsán felvetődött aggályok nyomán a Bizottság 2017 májusában kiegészítő felszólító levél megküldéséről döntött. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően, és figyelembe véve a magyar Országgyűlés által októberben elfogadott új jogszabályt, a Bizottság a levelében szereplő 11-ből 4 kérdésben nem folytatja tovább az eljárást.
Ugyanakkor a közlemény szerint
„a magyar hatóságok válasza nem oszlatja el az aggályok többségét”.
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar jogszabályok nem állnak összhangban az uniós joggal, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel, a visszatérési irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezésével.
Lex CEU
A Bizottság azért is keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán, mert a tavasszal módosított felsőoktatási törvény
aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét,
ezért helyre kell állítani a törvény uniós szabályozással való összhangját.
A törvény elsősorban a Közép-Európai Egyetem, vagyis a CEU ellen irányul.
A CEU épülete Budapesten Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József
A Bizottság szerint a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával, valamint azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jogi kötelezettségeivel.
Civiltörvény
A Bizottság a „külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény” miatt is keresetet indít Magyarország ellen. Ebben az ügyben azért indult kötelezettségszegési eljárás, mivel Magyarország nem teljesítette a uniós alapszerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit.
A civiltörvény ugyanis közvetett diszkriminációt valósít meg és aránytalanul korlátozza a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.
Ezen felül a Bizottság szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amely jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti.
A kormány nem tudta megfelelően megválaszolni az aggályokat, ezért a Bizottság korábban úgynevezett indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. Erre a magyar hatóságok nem válaszoltak.
Lehetetlen kideríteni, hogy kik és miért terjesztenek álhíreket, aktuálisan például azt, hogy Bárándy Gergely, MSZP-s országgyűlési képviselő kilép a frakciójából és az LMP-hez távozik. Az értesülést több hírporták is közzétette, szerdán késő este tudta csak cáfolni maga érintett, mivel éppen Szlovéniában tartózkodik egy küldöttség tagjaként.
A Független Hírügynökségnek nyilatkozva Bárándy csak tippelni tudott, hogy honnan, merről jöhetnek az ilyesfajta kitalációk, de inkább nem akart róla beszélni, mondván: nincs megalapozott információja, csak feltételezése arról, hogy kinek állhat az érdekében az ilyen állítások terjesztése. „Logikailag is butaság a dolog mondta Bárándy -, hiszen már nincs is annyi idő, hogy átülhessek egy másik frakcióba, a szabály ugyanis fél éves várakozást ír elő, márpedig ebből a ciklusból már nincs annyi hátra.”
Más források szerint tudatos félrevezetés állhat a dolog mögött, ami érkezhet párton belülről és kívülről is.
Egyesek szerint abból táplálkozhat az értesülés, hogy készülnek mindenféle listák a következő választásokra, és ebben nemhogy befutó hely nem látszik Bárándynak, de még egy az eddigi munkáját mégis elismerő pozíció sem. Ezzel kapcsolatban egyébként ő maga annak adott hangot, hogy amennyiben megalázó helyre helyezik őt a listán, akkor inkább vegyék le onnan, ilyen dicstelen szerepet nem akar vállalni.
„Meglehet, hogy ebből a kijelentésemből vontak le néhányan hamis következtetést” – fogalmazott Bárándy. A politikus különben hangsúlyozta: nincs semmi titkolni valója, ha hazaérkezik szívesen áll portálunk rendelkezésére, hogy segítse a tisztánlátást.
A szocialista párt viszonyait ismerve ez nem lesz könnyű feladat. Naponta érkeznek olyan hírek, amelyek alkalmasak arra, hogy csökkentsék a népszerűségét, ez pedig folyamatosan gyengíti a tárgyalási, mondjuk így: alkuhelyzetét. Mint arról korábbi írásunkban beszámoltunk, Mesterházy Attila is beszélt erről a Független Hírügynökségnek adott interjújában, igyekeznek feszesebbre venni a tárgyalásokat, ami azt jelenti, hogy gyorsabb tempót diktálni. Ennek megfelelően a hétfői megbeszélést követően csütörtökön is tárgyalóasztalhoz ültek a Demokratikus Koalícióval.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy a DK a saját rendezvényén, az MSZP, az akkor még kongresszusnak tervezett szombati napon mutatja be tagjainak a megállapodást.
Nos, erre biztosan nem kerül sor, nem csak azért, mert a szocialisták, épp az eredménytelenség miatt lefokozták a kongresszusukat, választmányi ülést tartanak helyette, hanem mert eredmény változatlanul nincs. Információink szerint a csütörtök forduló eggyel jobban sikerült, mint a korábbiak, jelentősen javult a hangulat és a konstruktivitás, de a végső szót még nem mondták ki. A jövő héten újra találkoznak a delegációk, és egyre erősebben tartja magát az a vélekedés, hogy még karácsonyig rá kell ütni a pecsétet az egyezségre, nem szabadna áthúzni a vitát az új esztendőre.
Már csak azért sem, mert bár Gyurcsányék az Együtt és Párbeszéd képviselőit be akarták, akarják vonni a tárgyaló körbe, ez azonban – a Független Hírügynökség úgy tudja – átmeneti nehézségekbe ütközik. A gondot az okozza, jelezték forrásaink, hogy a két párt, az Együtt és a Párbeszéd között megszakadtak a tárgyalások, erős elvi ellentétek keletkeztek, állítólag épp az MSZP megítélése kapcsán. A szocialisták közül többen szívesen látnák akár miniszterelnök-jelöltként is Karácsony Gergelyt, az Együtt vezetése -Juhász Péter és Szigetvári Viktor -, viszont hallani sem akar a szocialistákról.
Ha arra gondolunk, hogy pénteken pont négy hónapra leszünk a választásoktól, kevés bizalommal nézhetünk a jövőbe, már, ami az ellenzéki összefogás esélyeit illeti.
A Momentum szerint érdekes, hogy az Állami Számvevőszék valamiért éppen a választások előtt emleget tiltott támogatást a Jobbik pénzügyei körül, miközben a Fidesz módszerei ellen nem szólal fel.
A párt szerint bár a Jobbikot ugyanazok a jogok és kötelességek illetik meg, mint minden pártot, amelyik a demokratikus versenyben ma részt vesz Magyarországon, a demokrácia melletti elkötelezettségüket és ártatlanságukat bizonyítaniuk kell.
Ahhoz, hogy a többi ellenzéki párt egységesen kiálljon a Jobbik mellett, nem kamuvizsgálatoknak kell megfelelniük, hanem az alábbi kérdésekre kell választ adniuk:
Miért nem vizsgálták érdemben KGBéla ügyét?
Hozott be orosz pénzt a Jobbikba Kovács Béla?
Hogyan engedhette meg magának a párt több ezer plakát bérlését, majd felvásárlását?
Üzletel még egymással Kovács Béla és Szabó Gábor pártigazgató?
Ha a párt ezekre a kérdésekre kielégítő válaszokat ad, a Momentum kész támogatni a hatalommal szembeni fellépést.
Az Európai Bizottság bírósági szakaszba léptette az átmeneti kvótadöntés miatti uniós eljárást, erről döntöttek csütörtökön Brüsszelben.
Két éve a tagállami miniszterek úgy döntöttek, 120 ezer menedékkérőt osztanak szét a leginkább leterhelt Görögországból és Olaszországból. A magyar kormánynak most az Európai Bíróságon kellene elmagyaráznia,
miért nem tett semmit azóta a döntés végrehajtására,
miközben két hónapja már bukott emiatt egy pert – csak akkor még felperesként, mert a szlovákokkal együtt megtámadta a határozatot. Most alperes lesz, azaz őt perlik – közölte az Index.
Bár a bírósági döntés, illetve az egész eljárás hosszú időt vehet igénybe, annyi azonban bizonyos, hogy a magyar kormány – amelybnek már három hasobló ügye volt – újabb vereséget szenvedett, és ez még akkor is igaz, ha lassacskán okafogyottá válik az egész eljárás, mivel egyre kevesebb menekült érkezik, és az áthelyezésre várók is egyre fogynak.
Mindazonáltal összességében érthetetlen Orbán Viktor viselkedése, hiszen hosszú távon csak veszíthet az ország – és ezáltal a magyar lakosság az Európai Unióval folytatott háborúval. Persze tudjuk, hogy a magyar miniszterelnök belpolitikai célokra használja a menekültellenes akcióit, erre építi az egész választási kampányát.
Három, az alapítvány által támogatott kislány is volt vele, Ferenc pápa magyarul köszöntötte őket.
Forrás: Facebook / L. Ritók Nóra
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója (aki nemrég interjút is adott a Független Hírügynökségnek), a Facebook-oldalán számolt be a találkozásról.
Azt írja, az első sorban ültek Ferenc pápa heti audienciáján, amelyen több ezer ember vett részt. A pápa beszéde után találkozhattak is vele,
a három kislány egy ajándék festményt adott a pápának,
L. Ritók Nóra pedig egy levelet, amelyben azokról a kedvezőtlen társadalmi folyamatokról ír, amelyek következménye lett az oktatási szegregáció is. A Facebookon azt írja: „Nem vagyok vallásos ember, de
Ferenc pápa viszonyulása azokhoz a problémákhoz, amiben az Igazgyöngy is dolgozik, ugyanolyan alapokon nyugszik, olyan egyetemes értékeken, melyekben én is, mi is hiszünk.
Ez az a pont, ami miatt a levélben kértem áldását és közbenjárását a társadalom perifériáján élő gyerekek esélyteremtéséhez.”
Emellett ugyanezt kérte a civilek érdekében is, akik ma Magyarországon a kilátástalan helyzetben élőkön segítenek. Szóban csak pármondatos bemutatkozásra volt idő, de Ferenc pápa mindenkinek megfogta a kezét, és magyarul mondta, hogy Isten éltesse őket.
A találkozásról a Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romano és a vatikáni rádió is beszámolt.
Az Igazgyöngy Rómában…elkezdtem egy albumot az útról, mert rengeteg élmény, fontos találkozás van most itt körülöttü…
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A
