Facebook posztban ment neki Szekeres Imre vezető MSZP-s politikus a ma kiszivárgott elképzelésnek, hogy legyenek külön listák, de ezektől függetlenül legyen Karácsony Gergely a közös miniszterelnök jelölt. Ráadásul ezt úgy állítják be, hogy az MSZP javaslata – írja felháborodottan Szekeres „Tudják kivel szórakozzanak!” című posztjában.
„Mindnyájan tudjuk, hogy a mai választási rendszerben akkor van esély a kormányváltásra, ha minél több demokratikus ellenzéki párt összefog és közösen állítanak jelöltet minden körzetben, közösen állítanak listát és azt a miniszterelnök jelöltjük vezeti. A kormányváltást akaró minden szavazó akarata így érvényesülhet maradéktalanul. Az a megoldás, hogy mindenki külön állít jelöltet, külön állít listát és van egy közös miniszterelnök jelölt, aki nem indul a választásokon, akire nem lehet szavazni – ez fából vaskarika.
Ha valaki tényleg ebben gondolkodik nálunk, akkor mentsen meg minket Kövér László! Ha tud!”
– írja Facebook posztjában Szekeres Imre.
Tudják kivel szórakozzanak!Áttörés, hogy az MSZP-n kívül van másik olyan párt a Párbeszéd Magyarországért, amely a közö…
Arra a Független Hírügynökség által megírt értesülésre reagált, mely szerint „az MSZP, bár az utolsó pillanatig sem akarja feladni a közös indulás elképzelését, mégis hajlandónak mutatkozik egy kompromisszumos javaslatra. Eszerint elfogadná az önálló lista gondolatát, ami azt jelenti, hogy valamennyi párt állítana saját listát, ugyanakkor a miniszterelnök-jelölt neve azonos lenne.” Mint megírtuk, egyelőre nem tudni, a DK elfogadja-e a koncepciót, illetve, hogy a többi párt hajlandó lenne-e egyáltalán elmozdulni eddigi pozíciójától. Ma úgy látszik, hogy az LMP erre nem hajlandó, az Együtt pedig egyre furcsább ötletekkel áll elő, mintha képtelen lenne felmérni saját valós erejét. Elemzők szerint ugyanakkor reális az a forgatókönyv, hogy ha az MSZP-DK alku megköttetik, akkor a többiek lassan fel fognak csatlakozni hozzájuk.
Szekeres Imre „Tudják kivel szórakozzanak!” címmel írt posztjában leszögezte
„Ha van olyan MSZP politikus, – remélem nincs – aki így gondolja sürgősen menjen orvoshoz.”
…nem lesz pusztán attól tiszta a szoba, ha nem dobunk el több szemetet.
„Becsületes, rendes, nemzeti érdekek iránt elkötelezett, az élet mélyebb értelmét kereső fiatalokról van szó. Én nagyon kívánom nekik, hogy legyenek sikeresek az életben, és itt a közéleti próbálkozásaikat is siker koronázza.”
„Mindannyian tudjuk, hogy önök nem a saját álláspontjukat képviselik, önök benne ülnek egy nagyvállalkozó zsebében. Önök a Jobbikból, egy nemzeti radikális pártból egy csicskapártot csináltak.”
Két kijelentés, mindkettő Orbán Viktortól. És mindkét minősítés a Jobbikról szól. Az első szöveg 2003-ból, az ellenzékben lévő Fidesz elnökétől származik, a másik mondat Magyarország miniszterelnökének szájából hangzott el a magyar parlamentben, 2017-ben.
14 év telt el a két megszólalás között. Mozgalmas évei voltak ezek Magyarországnak, sok minden történt, nem utolsósorban az őszödi beszédet követő földindulás, amely megváltoztatta Magyarország politikai térképét, megerősödött a jobboldal, s vele a populizmus.
Hamarosan induló sorozatunkban azt az utat szeretnénk bemutatni, melyet az egykor szélsőjobboldaliként induló Jobbik befutott. Ez az út, mely sokak számára máig nehezen követhető kacskaringóktól sem mentes, odáig vezetett, hogy a Jobbik – a szólamok szintjén legalábbis – mára kevésbé számít szélsőségesnek, mint a Fidesz.
Pedig, kezdetben voltak vadhajtások. Sőt, némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy szinte kizárólag vadhajtások voltak. A sokak szemében rossz emlékeket idéző, és ezért félelmet keltő Magyar Gárda vonulásai, a roma- és zsidóellenes kirohanások – így kezdte Vona Gábor pártja a pályafutását. Ebben az időben a Fidesz előbb használta a Jobbikot, majd idővel sorra lenyúlta Vona Gábor pártjának a tematikáit. Egyedül az antiszemitizmusban és a cigányellenességben nem próbált versenyre kelni az egyre izmosodó kistestvérrel.
Talán már kevesen emlékeznek arra, hogy Vona Gábor, abban a Nemzetért Polgári Körben kezdte politikai pályafutását, amelyben Orbán Viktor is ténykedett. Vona ekkor még tisztelte tanítómesterét, felnézett rá, igyekezett tőle mindent eltanulni. De már akkor is különb akart lenni nála.
A Jobbikot kezdetben a kiábrándult, minden kormány által becsapott, kisemmizett és megvezetett kisemberek pártjának tartották. Pedig, a Jobbik valójában az egyetemeken kezdte szervezni magát, a hallgatói önkormányzatokban szerzett egyre több pozíciót, és támogatót. Ezt támasztja alá az is, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom elődszervezete az 1999-ben alakult Jobboldali Ifjúsági Közösség volt, melyet egyetemisták alapítottak, s melynek célja a nemzeti gondolkodású ifjúság összefogása volt.
A 2002-es országgyűlési választás után több, a Fideszhez, vagy annak holdudvarához tartozó személy (Wittner Mária, Pongrátz Gergely, Lovas István, Usztics Mátyás) javaslatára a Jobboldali Ifjúsági Közösség 2003. október 24-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevet felvéve párttá alakult. Fő céljuk az volt, hogy a MIÉP bomlásával és háttérbe szorulásával reális alternatívát nyújtsanak a radikális jobboldali szavazóknak.
Cikksorozatunkban, amelyben nem kis mértékben a Független Hírügynökség eredeti dokumentumaira támaszkodunk, nem ítélkezünk. Nem hirdetünk eredményt, csupán a történések felidézésével bemutatjuk az Orbán Viktor által „az élet mélyebb értelmét kereső fiatalok” pártjának útját egészen napjainkig, amikor a miniszterelnök „egy nagyvállalkozó zsebében ülő csicskapártnak” nevezte a Jobbikot.
Pont az nem derül ki az Állami Számvevőszék jelentéstervezetéből, mi alapján és hogyan számolta ki a 331 millió 660 ezer forint tiltott támogatást a Jobbiknál. 2015-16-ból és 2017 első félévéből lényegében mindent szabálytalannak minősít a gazdálkodásban.
A rendkívül szellősen tördelt, teljes oldalakra vetítve talán tíz oldal terjedelmű jelentéstervezet alapján az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lényegében semmit se talált rendben a Jobbik 2015-16-os és 2017 első félévi gazdálkodásában. A tervezetet a Jobbik hozta nyilvánosságra.
Eszerint a Jobbik nem tett eleget előírt adatszolgáltatási kötelezettségének, az ellenőröket nem engedte be, nem igazolta a közpénzzel való átlátható gazdálkodás alapjainak megteremtését, szabályos felhasználását és vagyona jogszerű használatát –
vagyis nem igazolta, hogy működése során szabályosan igénybe vehető pénzt használt fel
2015-16-ban. Nincs rendben a könyvvezetés, a nyilvántartás se és még hosszú a sor. Továbbá megállapították, hogy az idei első fél évben tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el a párt. Ezek az ÁSZ már ismert megállapításai.
Ezek alapján mondta ki, hogy a Jobbik 331 millió 660 ezer forint tiltott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el. Ha ez marad a végleges megállapítás, akkor ezt az összeget vissza kell fizetnie a pártnak, a jövő évi költségvetési támogatásból pedig automatikusan levonják ezt a tételt. (2015-16-ban egyaránt 475 millió 800 ezer forint állami pénzt kaptak.)
A vizsgálat menet közben terjedt ki a 2017 első félévének gazdálkodására, amelyet az ÁSZ a „kockázatjelentés” műszóval igazol. Pár oldallal odébb írja le, amit már szintén ismerhet a nyilvánosság, hogy
„hatósági jelzést”
kaptak a plakátkampányban két céggel kötött szerződésről, illetve arról, hogy ezekben a listaáraktól jelentősen elmaradó árakat alkalmaztak.
Részlet a jelentéstervezetből
A jelentéstervezet azonban
semmit se árul el arról, milyen forrásból, milyen módszerrel végezték el a listaárak és a konkrét árak, illetve a korábban említett szokásos piaci árak összehasonlítását.
Ezt kifogásolja a Jobbik gazdasági igazgatója is. Schön Péter is arról ír, hogy az ÁSZ „nem tisztázott forrásból, a jelentésben nem részletezett dokumentumok alapján állapított meg hasraütésszerűen tiltott támogatást. A jelentésből az sem derül ki, hogy pontosan milyen jogi személyekkel kapcsolatban és milyen számítások alapján tette megállapításait. A megállapítások így szakmailag értékelhetetlenek, megalapozatlanok és jogellenesek”.
A párt által közzétett észrevétel egyébként megismétli már korábban közölt állításaikat arról, hogy dátumszerűen mikor adtak át adatokat, illetve mikor próbálták meg ezt sikertelenül megtenni. Vagyis azt, hogy „az első körös adatbekérést a Jobbik teljesítette, a második körös adatbekérés teljesítését pedig maga az Állami Számvevőszék lehetetlenítette el”.
A Jobbiknak e hónap 21-éig van lehetősége észrevételt tenni. Fellebbezést a törvény pár évvel ezelőtti módosítása nem tesz lehetővé.
A párt ma délutánra szervezett fáklyás tüntetést a Fidesz Lendvay utcai székháza elé, hogy tiltakozzon az eljárás, illetve az „orbáni diktatúra” ellen.
Az Állami Számvevőszék továbbra is várja a Jobbik elnökének hivatalos észrevételeit, amellyel cáfolni tudja az ÁSZ jelentéstervezetében szereplő megállapításokat. Az ÁSZ mindenben betartja a vonatkozó törvényi előírásokat, és alkotmányos kötelezettségeinek megfelelve, a jogállam keretei között, a becsületes adófizető állampolgárok érdekét képviseli – áll az ÁSZ közleményében. Szerintük az egyoldalúan nyilvánosságra hozott jelentéstervezet egy dolgot bizonyít biztosan. Ezután szóról szóra megismétlik a tervezet elmarasztaló megállapítását. Az ÁSZ felszólítja a Jobbik elnökét, hogy biztosítsa a párt gazdálkodásának átláthatóságát, és az ÁSZ folyamatos rágalmazása, valamint a közvélemény félrevezetése helyett hozza nyilvánosságra a párt 2015-2016. évekre vonatkozó gazdálkodására, valamint a 2017. évi plakátkampányára vonatkozó dokumentumokat – amelyeket nem adott át az Állami Számvevőszéknek –, és támassza alá, hogy a párt nem fogadott el tiltott vagyoni hozzájárulást.
Liberális lufi, a jóindulatú Mészárosné, a jó útra tért Donald Tusk és apró titkok a brüsszeli EU-csúcsról a mai brékingben.
888.hu: Hadd pukkasszunk ki egy újabb liberális lufit az oroszokról
„Emlékszünk még arra a fake newsra, amikor is azt bizonygatták a baloldali megmondóemberek, hogy fizetett mémek segítségével avatkoztak be az oroszok az amerikai elnökválasztásba? Nos, hasonló sztori természetesen a Brexit kapcsán is született. …
A 2016. április 15-e és június 23-a közötti (tehát a Brexit-népszavazás ideje alatt) időszakban határozottan a népszavazással kapcsolatos Twitter-üzenetekre az RT mindössze 1 032 dollárt költött, átszámítva ez 275 200 forint. …
Hogy vajon ennek a hatalmas költségvetésű „manipulációnak” köszönhető-e, hogy Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból vagy mondjuk a saját, népszavazáson kinyilvánított döntése miatt, azt az olvasóinkra bízzuk.”
Pesti Srácok: Farkas Boglárka a Polbeatben: Még a balliberális újságírók sem tudtak belekötni a megújult Echo TV-be
„Az Echo TV december 4-i megújulásával, a televízió Angol utcába történő költözésével, az egykori Nap TV logójának leverésével tényleg befejeződött Magyarországon a médiarendszerváltás – jelentette ki a PestiSrácok Polbeat című élő műsorában Farkas Boglárka, az Echo TV vezérigazgatója. Farkas Boglárka a balliberális újságírók fanyalgásáról is kifejtette a véleményét, szerinte nevetséges, ahogy támadásba lendültek, és látszik, hogy a megújulással és az Echo TV-vel kapcsolatban nem tudtak mibe belekötni. …
Farkas Boglárka elárulta, Mészárosné Kelemen Beatrix minden nap bent van, minden nap dolgozik az Echo TV-ben, minden nap hozzátesz valamit a televízió építéséhez. “Tizenegy évig dolgoztam a Hír TV-ben úgy, hogy Simicska Lajost nem ismerem. Itt ugyanakkor egy olyan tulajdonosi kör van, amely az életvitelével is azt képviseli, amiben hisz. Mészárosné Kelemen Beatrix nyitott, őszinte, mindenkihez pozitivitással, jóindulattal közeledik. Ritkán adatik meg ebben a szakmában, hogy az ember úgy tud létrehozni valamit, hogy közben nem küzd gáncsolásokkal, akadályokkal, munkájához minden külsőtámogatást és segítséget megkap” – hangsúlyozta Farkas Boglárka.”
Magyar Idők: Visegrádi erőpozíció
„Kritikus fázisába érkezett a brüsszeli kvótaharc, miután az EU legrangosabb intézménye, az Európai Tanács elnöke is kimondta: a betelepítési kvóták nemcsak hatástalanok, de soha nem látott ékeket vertek a tagállamok közé. …
A végső csata minden bizonnyal a nemzetek feletti Európa és a nemzetállami modell képviselői között zajlik majd, olyan főszereplőkkel mint Angela Merkel német kancellár, Guy Verhofstadt korábbi belga kormányfő, illetve Orbán Viktor magyar és Andrej Babis cseh miniszterelnök. …
A mostani EU-csúcs kimenetelétől tehát kicsit sem kell tartanunk: a tények (a „jó útra tért” Donald Tuskkal kiegészülve) egy racionális európai bevándorláspolitikáért kiáltanak. Orbán Viktor miniszterelnök nem hiába köszönt be tegnap úgy Brüsszelből: az első menet végén jól állunk, pontozásos győzelem néz ki ezen a napon.”
Ripost: Éjfél után negyven perccel jelentkezett be Orbán Viktor
„Ma éjszaka, éjfél után 40 perc. Ekkor ért véget Brüsszelben a birkózás migránsügyben. Továbbra is erős a nyomás rajtunk, hogy akaratunk ellenére vegyünk át betelepülőket. De már nem vagyunk egyedül. Orbán Viktor személyesen jelentkezett be a Facebookon.
Már maga a videó is rengeteg apró titkot árul el. Figyeljék például Donald Tusk mozdulatát, amint üdvözli a magyar miniszterelnököt, vagy amikor Bulgária első embere megöleli.”
Középre akarja pozicionálni a zsidók közösségét – nyilatkozta Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke a Független Hírügynökségnek. Különleges időszak jön Magyarországon, szerinte minden párt a szavazatmaximálásra törekszik, ezért a szervezetüknek távol kell magát tartani a kampánytól.
A MAZSIHISZNAK nem kell minden kérdésben megszólalnia, de amikor szükséges, ki kell állni a közösség védelmében. Ezt tették az első Soros-kampány kezdetekor, figyelmezették a kormányt, hogy a Soros-plakátok kihelyezésével veszélyes játékba kezdett, felszabadít antiszemita indulatokat. A Pócs János-ügyben azért nem szólaltak meg, bár ezt néhányan elvárták volna tőlük, mert az elnök szerint ebben az esetben sokkal fontosabb az össztársadalmi tiltakozás. A Soros-kampányt azért lehet zsidókérdésként kezelni, mert a milliárdos bankár neve a szélsőjobboldali sajtóban zsidótoposszá vált. Éppen ezért, és a múltbeli történések okán, semmilyen módon nem kívánnak kapcsolatba lépni a Jobbikkal, ugyanakkor a kormánnyal muszáj kooperálniuk, de csak úgy, hogy eközben megőrzik és erősítik a zsidó öntudatot. Heisler a legfontosabb feladatát abban jelöli meg, hogy szervezetének meg kell akadályoznia a zsidóság asszimilációját, és a világi vezetésnek mindent el kell követnie annak érdekében, hogy minél többen csatlakozzanak a közösségükhöz. A Sorsok háza projektből a MAZSIHISZ teljesen kiszállt, de Heisler azt gondolja, hogy a választásokig nem is fog történni semmi, üresen áll az egyébként impozáns épület.
Ön adott egy interjút a Klubrádiónak, ami megosztotta a zsidó közösséget, mégpedig azzal, hogy a Pócs János-féle gusztustalan akció kapcsán azt nyilatkozta, ne a hitközség legyen az első, amely megszólal és tiltakozik az ügyben. Megbánta azóta, hogy nem volt elutasítóbb? Azt is mondta, hogy majd januárban találkozik a kormány képviselőjével és akkor kifejezi nemtetszését…
Azóta már találkoztam kormányzati képviselővel, és üzentem vele…
De térjünk vissza az első mondatra: megbánta azóta, hogy nem volt határozottabban elutasító?
Hozzám nem jutott el ez a felzúdulás…
Akkor most szembesítem vele.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Ismétlem, nem jutott el, de ennek nincs is jelentősége. Mondanivalómat általában igyekszem tudatosan megfogalmazni, ezért vállalom ma is. Tudja a Mazsihisz, de személyesen én is gyakran szólalunk meg nagyon markánsan, és ha szükség lesz rá, ezt fogjuk tenni a jövőben is. Ugyanakkor vannak helyzetek, amikor úgy gondoljuk, hogy nem nekünk kell markánsan kifejtenünk véleményünket, ami különösen akkor igaz, ha a társadalom más szereplői már megtették azt. A hivatkozott interjúban én erről beszéltem. Körlevelet inkább a pápák szoktak írni, én azonban a zsidóknak küldtem, még a választási kampány elején egyet, éppen a második Soros-kampány startjánál. Arról írtam, hogy egy különleges időszak jön Magyarország életében: a pártok a szavazat maximalizálására fognak törekedni, ami egyben azt is jelenti, hogy félreteszik az valódi értékeket, és csak a szavazatok száma lesz számukra az érdekes. Szembesülnünk kell majd egy sor olyan dologgal, ami nekünk nem tetszik, ami zavar bennünket, mégis azt kértem levelemben, maradjunk higgadtak, ne hiszterizáljuk a helyzetet. Bizalmat kértem ahhoz, hogy a MAZSIHISZ akkor szólaljon meg, amikor úgy érzi arra szükség van. Bízzanak bennünk, mert az elmúlt években bizonyítottuk, hogy van bátorságunk megvédeni a közösség érdekeit. A konkrét ügyben, amiről a Klubrádió kérdezett, úgy gondoltam, hogy már olyan erős reakciók fogalmazódtak meg, olyan súlyos folyamatok, petíciók indultak el a társadalomban, ami miatt nekünk már nem kell erővel beleállnunk. Lesz majd még a jövőben olyan, ahol nekünk magunknak kell a zsidóság érdekeit megvédeni. Ha minden ellenvéleményben benne akarunk lenni, akkor olyanokká válunk, mint egy ellenzéki párt, és meggyőződésünk szerint ennek még a látszatát is el szeretnénk kerülni.
Ha másként fogalmazott volna, el is fogadnám a válaszát. Ha mondjuk azt mondta volna, hogy ebben a szörnyű ügyben elsőként a társadalomnak kell tiltakozni, nem pedig egy zsidó szervezetnek. Mert ez egy olyan kérdés, amit tényleg a magyar embereknek egységesen kell elutasítaniuk.
Ezt mondtam a rádióban.
Most nem egészen így hangzott, inkább ott éreztem a hangsúlyt, hogy ebbe a dologba most nem kell beleállni…
Nem, nem, nem… A gondolatom lényege éppen az, amit ön kiemelt: az elutasítás össztársadalmi feladat. Hadd egészítsem ki akkor a mondandómat. A MAZSIHISZ, már az első Soros-kampány kezdetekor, jelezte a véleményét. Jelezte, hogy ez a kampány káros, erősíti a gyűlöletet, ezért arra kértük a miniszterelnököt: állíttassa le a kampányt és szedesse be a plakátokat. Ennél egyértelműbben nem lehet elhatárolódni. Most, a második Soros-kampánynál tudom, csendben vagyunk. Miből adódik a különbség? Az első plakáterdő kihelyezése után úgy éreztük, nincs olyan jelentős civil szereplő, amelyik keményen szembe menne a folyamattal, s ezért gondoltuk úgy, hogy meg kell megszólalnunk. A második Soros-kampánynál már jobb és baloldalról is – hangsúlyosan nem pártokról, hanem gondolkodó emberekről beszélek – szóval mindkét oldalról többen hangot adtak a negatív véleményüknek. Ebben az esetben ezért nekünk már nem kellett erősíteni a társadalmi tiltakozást. Nem kellett, mert a MAZSIHISZ érdekvédelmi szervezet, az is akar maradni, és nem szeretnénk politikai szereplővé válni.
Igen, ez érthető, én azonban az egyébként is borzalmas Soros-kampány vadhajtásaként értékelem ezt a disznóügyet, ami önmagában is gyomorforgató.
Igen, ebben egyetértünk, de az őcsényi esetet sokkalta hangsúlyosabbnak tartom. Mi felhívtuk a figyelmet: nem jó, ha egy országban gyűlöletbeszéddel lehet találkozni, márpedig az őcsényi indulatok ennek a következménye volt.
Nem vitás, az őcsényi idegenellenes akció annyiban más volt, hogy akkor lényegében a miniszterelnök is kiállt a rasszista megnyilvánulások mellett, illetve ott fizikai atrocitás is történt. Akkor most inkább azt kérdezem: a Soros-kampányokat zsidókérdésként lehet, vagy kell értelmezni?
Nehezet kérdez. Formálisan nem az, a zsidó szó ugyanis nem hangzik el a kampányban, és az akció mögött húzódók rendre deklarálják, hogy ennek semmi köze a zsidósághoz. Mégis tudjuk, Soros neve az elmúlt húsz évben, különösen a szélsőjobboldali sajtóban, zsidó toposszá vált. Soros, a magyar társadalomban, a zsidó bankár emblematikus alakja. Márpedig így, ebből az aspektusból vizsgálva, veszélyes játék vele kampányolni. Mi erre hívtuk fel a kormány figyelmét, anélkül, hogy minősítettük volna magát a kampányt. Megjegyzem, megtették mások. Érdekes módon Soros egész mást jelent Amerikában, vagy Izraelben, mint Magyarországon.
Ahol szintén van Soros-kampány.
Igen. Izraelben Sorost, mint a palesztin szervezetek támogatóját támadják, vagyis az izraeli politika egészen más okból gyűlöli Soros Györgyöt, mint ami Magyarországon történik.
Azt mondja, hogy figyelmeztették a kormányt, milyen veszélyes játékba kezdett. Be is igazolódott a félelmük, szóval felerősödött a kampány által az antiszemitizmus?
Az első Soros-kampánynál, már a plakátok kihelyezésének másnapján megjelentek antiszemita feliratok. Nem tömegszerűen, de megjelentek. A közösségi médiában ugyanakkor ugrásszerűen megugrottak az antiszemita beírások. Olyannyira, hogy többen felkerestek, Budapestről és vidékről egyaránt, megfogalmazták félelmeiket, azt kérdezték, mi lesz, mi fog történni ebben az országban? Vagyis elkezdtek félni a zsidók. Ezzel együtt hazudnék, ha azt állítanám, hogy markánsan megemelkedett volna antiszemita incidensek száma Magyarországon.
Azt mondta, hogy máris üzent a kormánynak, bár január elején találkozik a képviselőjével. Mit üzent?
Államtitkári szintű kormánytaggal találkoztam, más ügyben, hiszen ezer szálon működünk együtt a kormánnyal. Szóval azt mondtam: az az attitűd, amit a részükről érzünk egy parlamenti képviselőjük megengedhetetlen bejegyzésével kapcsolatban, aggaszt bennünket.
Azt mondja, Önök együttműködnek több témában is a kormánnyal. Az csak a szélsőségesen gondolkodókra jellemző, hogy azt várják, semmilyen módon ne működjenek együtt a kormánnyal?
Ez a felvetés nélkülözi a realitásokat. Bár kétségtelen, van olyan vallási szervezet Magyarországon, amelyik így viszonyul a kormányhoz. A Mazsihisz, annak vezetése azonban azt a szervezet közgyűlése által is támogatott irányt fogadta el, hogy nekünk erősen kooperálnunk kell az ország vezetésével, ugyanakkor meg kell tartanunk azt a gerinces hozzáállást, amely erősíti a zsidó öntudatot, és amelyet az utóbbi években nagyon tudatosan alakítottunk ki. Higgye el, nem könnyű ezt a két irányt, a kooperációkat és a konfliktusok felvállalását egyszerre megvalósítani.
Ön kapott levelet Vona Gábortól, sőt reagált is egy közleményben a hitközség…
Igen, kaptam levelet hanuka alkalmából. Nem válaszoltam rá, mert egyébként sem szoktunk ünnepi jókívánságokra válaszolni. De hangsúlyozom: a Mazsihisz elvi döntése, hogy nem kívánunk párbeszédet a Jobbikkal. Ebbe tehát az sem fér bele, hogy elkezdjünk levelezgetni vele.
Csak azért, mert a másik zsidószervezet, válaszolt, igaz elutasítóan, a Jobbik levelére.
Hogy ezt miért tette, meggyőződésből, vagy egyfajta szervilizmusból, ezt válaszolják meg ők. Nekünk volt egy állásfoglalásunk: a MAZSIHISZ a választási kampány idején egyik párt ellen vagy mellett sem kíván tenni. Ehhez mi következetesen ragaszkodunk. Úgy gondoljuk, hogy még a kategorikus, nyilvános levélben történő elutasítás is közvetlen beavatkozás a választási kampányba.
Ez azt jelenti, hogy a MAZSIHISZ nem buzdítja a híveit egyetlen párt melletti kiállásra sem?
Amíg én vagyok az elnök, addig biztos, hogy nem. Mi csak arra buzdítunk, hogy az emberek menjenek el választani. Ez demokratikus kötelesség.
Mi az oka annak, hogy Magyarországon a zsidó közösséget a baloldalhoz sorolják?
Ennek jórészt történelmi okai és hagyományai vannak. A holokauszt után minden egyenlőséget hirdető politikai eszme vonzotta az üldözötteket. Ezt akkor a minden ember egyenlő a másikkal elvet képviselő baloldali eszmeáramlat jelentette, ami eleve oda vitte sok hívünket. A másik ok, hogy a közösségünknek az elmúlt huszonöt évben olyan vezetése volt, amely erősen a baloldalhoz kötötte a szervezetet. Ezen az elmúlt években változtattunk, persze nem úgy, hogy jobboldalra pozicionálnánk magunkat. A pártsemleges álláspontot tartom a helyesnek.
Ez sikeres?
Sokan érzékelik törekvésünket. Érzékelik, azt is, hogy a demokratikus szervezetekkel képesek vagyunk fontos szakpolitikai kérdésekben együttműködni.
Csökken egyébként a vallásgyakorló zsidók száma Magyarországon?
Most készül egy felmérés, nagyon várjuk az eredményt, de még nem ismerjük. Amit viszont biztosan tudunk, hogy a legnagyobb veszélyt a zsidó közösség számára az asszimiláció jelenti. Ha ez ellen nem tudunk tenni, Magyarországon fel fog oldódni a zsidóság. Felelősségünk tehát, hogy az asszimiláció ellen tegyünk.
Ez egyfajta különállást is akarna kifejezni?
Nem, dehogy. Korábban volt ilyen stratégia, mi viszont az integrálódást preferáljuk. Vagyis megtartjuk tradicionális értékeinket, ugyanakkor integrálódunk a többségi társadalomba.
A hanuka, a fény ünnepe a zsidó hitben. Mennyire van jelen a fény most a zsidóság számára Magyarországon?
Nagyon sokszínű a hazai zsidóság és rengeteg gonddal küzd. De a természetben is, a fények mindig az árnyakkal együtt járnak. Hiszünk abban, hogy egyszer eljön egy olyan kor, amikor már csak a fényeket lehet látni. Magyarországon ma öt zsidó hitközség létezik, mondhatjuk, gazdagok vagyunk e téren. Ezen felül számtalan zsidó civil szervezet működik, többségük nem túl erős, de hasznos munkát végeznek. Persze sok a vita a közösségen belül, amit én önmagában nem tartok bajnak.
Vita, vagy ellentét?
Hm. Hát ellentét is van, igen. Sajnos. A fő probléma: nagyjából százezer zsidó él itthon, mögöttük nagyon színes szervezetek vannak, mégis, a százezer zsidónak csak a tizenöt-húsz százalékát tudják megszólítani. Ez óriási gond. Talán ezért is vagyok kíváncsi a kutatási eredményekre. Eddig ugyanis senkinek nem sikerült eredményt elérni abban, hogy ezen a tizenöt-húsz százalékon túllépjünk. És senkinek ne legyen illúziója, ebben az EMIH megjelenése sem hozott változást. Próbálunk startégiát kiépíteni. A vezetés azt képviseli, hogy nekünk a változó világra nyitottan kell dolgoznunk. Nekünk mindenkit a közösségünk tagjává kell fogadni, aki oda akar tartozni. Higgye el, ez egy fontos mondat. Nem azt kell néznünk, hogy valaki vallásilag mennyire zsidó. Az a rabbik feladata. A világi vezetésnek az a fontos, valaki, a közösséghez akar tartozni, vagy sem. Igyekszünk ezért olyan szolgáltatásokat nyújtani, amellyel magunkhoz tudunk vonzani új híveket. Fejlesztenünk kell iskoláinkat, óvodánkat, és fejleszteni kell azt a szociális hálót, amely az idősebbek gondozásába tud besegíteni.
Ebben, mondják, komoly lépés lehetett volna a józsefvárosi pályaudvaron felépített múzeum, amely most már hosszú ideje ott áll, érintetlenül, kihasználatlanul. Ön szerint mi lesz vele?
Nem tudom. Valójában nem történik semmi. A Józsefvárosi projekt, amit valamikor szerintünk igen szerencsétlenül Sorsok Házának hívtak, egy fantasztikus építészeti alkotás. Maga a helyszín kiváló, hiszen alkalmas az oktatásra, alkalmas buszok parkoltatására, ami viszont a gondot okozza és okozta, hogy nem tudtunk a projekt vezetőjétől garanciát kapni, hogy a majdani oktatás és kiállítás hiteles lesz. Ezért mi kiszálltunk ebből a projektből, a nemzetközi tanácsadói testületben viselt tagságomról lemondtam, később ez a testület fel is oszlott. Nézze, úgy nem lehet felelősséget vállalni egy ilyen projektért, ha az ember nem tudja, mi zajlik benne. Itt tart az ügy, és szerintem a választásokig nem is lesz belőle semmi.
Vagyis immár távolról nézik, mi lesz a múzeummal?
Igen, távolról nézzük. Bár beszéltem kormányzati képviselőkkel, többek között magával a miniszterelnökkel is erről a kérdésről, elmondtam, szerintem milyen irányba kellene menni, hogy megvalósuljon végre a tervekből valami, de pillanatnyilag ezzel nem foglalkozik senki.
Hát akkor boldog hanukát.
Boldog hanukát és mindenki másnak boldog karácsonyt kívánok.
A legfontosabb lépést nagy nehezen megtettük a győzelem felé! – korrigálja korábbi, meglehetősen önkritikus nyilatkozatát Horváth Csaba. Az MSZP fővárosi közgyűlési frakcióvezetője szerint miután Karácsony Gergely immár a szocialisták kormányfő-jelöltje lett, a teljes baloldal elemi érdeke, hogy felsorakozzon a legnépszerűbb jelölt mögé. Nyerni pedig csak akkor tud az ellenzék, ha megvan a szándék Orbán Viktor elzavarására, s azt a személyt is fel tudják mutatni, aki a választás után kormányozni fogja az országot.
Ön is kint lesz majd a tüntetésen, amelyre a szervező, Vona Gábor az „Orbán sötét diktatúrája ellen” tiltakozókat hívta?
Biztos nem.
Akkor sem, ha a demonstráció nemcsak a Jobbik melletti nyílt kiállás, hanem a kormány pénzügyi terrorja elleni tiltakozás is egyben?
Ezt elég nehéz lenne szétválogatni, ezért kerülöm még a látszatát is, hogy a Jobbik mellett tüntessek. Nekem ma is vannak aggályaim a párttal szemben, ugyanis a cukisodás csak a tagság egyik részére vonatkozik,
ők Vonával az élen talán valóban néppártot akarnak, de a társaság másik fele ugyanazokat a radikális politikai nézeteit vallja, mint korábban;
ma is hallani a rasszista, megalázó megjegyzéseket, épp úgy, mint az agresszív fellépésüket. Ezt a kettősséget egy párt sem engedheti meg magának.
Pedig három másik, ugyancsak finnyás ellenzéki párt már jelezte, hogy ott lesz a demonstráción, elsősorban a kormányzat ellen vonulnak. Akkor sem vonulnak majd, ha hömpölyög a tömeg?
Semmiképpen nem kívánok demonstrálni. A pártom is bejelentette, hogy távol marad a tiltakozástól, én sem megyek!
Nyilván van azért véleménye a Jobbikra kivetett 660 milliós büntetésről, amelyhez még csak hasonló sem fordulhatott elő a rendszerváltás óta a kormányzópárt kihívójával. Önt ez nem zavarja?
Természetesen felháborítónak és visszataszítónak tartom, hogy az Állami Számvevőszék politikai megrendelésre hoz egy ilyen döntést. Ugyanakkor tudjuk, hogy Vona Gábor és pártja az elmúlt két évben nagy kedvezményezettje volt annak, hogy két rablóvezér: Simicska és Orbán összeveszett egymással. Ha úgy tetszik, az urak elszámolási vitába keveredtek egymással, s a leszámolás a teljes nyilvánosság előtt zajlik. Ennek a haszonélvezője a Jobbik, mert kétség nem fér hozzá, hogy Vonát és pártját Simicska Lajos pénzeli. Többek között a több száz milliós értékű, kedvezményesen kihelyezett plakátokkal is, amelyekkel naponta szembesülünk. De
ne felejtse el, Simicska elsősorban nem a kormányváltásba, hanem a kormányváltást követő, remélt üzletbe fektet be.
Akkor sem közeledne a Jobbikhoz, vagy indulna a párttal közös listán, ha ennek Orbán Viktor hatalmon maradása lenne a következménye?
Nem értek egyet azzal a mondással, hogy az ördög leváltása érdekében magával az ördöggel is szövetséget kell kötni. Járhatatlan útnak látom, hogy a baloldali demokratikus ellenzék az alapértékeit is feladja a kormányváltó szövetség kialakításáért. Fordítva! Ha a Jobbik valóban komolyan gondolná a változást, akkor nem csak virtuális elhatárolódásra futná Vona Gábortól.
Elfogadhatatlan ugyanis, hogy amíg a pártelnök hanuka köszöntőket ír, addig a társai zavartalanul zsidóznak.
Úgy gondolom, hogy a megoldás az lenne, ha a rasszistákat egyszerűen kizárnák a pártból, akkor hiteles jobboldali formációvá válhatnának.
Ön korábban azt nyilatkozta, hogy a demokratikus ellenzék „töketlen”, mert nem a kormányváltásra koncentrál, hanem elvész az együttműködés senki által nem követhető útvesztőiben.
Azt is hozzátettem, hogy sok a kicsinyes, pitiáner, mandátumbecsléssel foglalkozó politikus, miközben ez a tevékenység a választót egyáltalán nem érdekli.
Azt nem tudom, hogy a kritikája miatt sokan megsértődtek-e, az viszont érdekel, ma hogyan látja? Nem változott meg a helyzet, máig töketlenek az ellenzékiek?
Egy héttel ezelőtt még igennel válaszoltam volna. Sőt, a korábbinál is rosszabbnak láttam a helyzetet. Botka László teljesen eltévedt, az együttműködés helyett a különbözőségeket kereste. Aztán jött a DK, amely ugyancsak a szétválás felé vezető folyamatokat erősítette. Pedig korábban párthatározatot is hoztak a közös ajánlatról, a közös listáról, és a közös miniszterelnökről, mára azonban feladták az egészet. Ez semmiképp nem vezet a hiteles kormányzó erő kialakításához.
Viszont a szocialista párt egy héttel ezelőtti ajánlata tartalmi válasz az Orbán rendszer regnálásával szemben. Különösen fontosnak tartom a nyugdíjak rendezésére, a korszerű oktatásra és az egészségügy átalakítására tett javaslatainkat.
Mindezt pedig Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt képviseli majd a szocialista párt színeiben.
Karácsony Gergely valóban az MSZP kormányfő-jelöltje is, s azt szeretnénk, ha a teljes baloldali ellenzék felsorakozna mögé. Nyerni csak akkor lehet, ha megvan a szándék Orbán elzavarására, s fel tudjuk mutatni, hogy ki fogja leváltani.
Nemcsak a többi pártnak kell megmutatni, hanem a szavazóknak is. Ezt a nagyon fontos lépést tettünk meg most, s emiatt mondom, hogy mégsem vagyunk annyira töketlenek.
Azon gyorsan túltették magukat, hogy Karácsony Gergely egy korábbi együttműködés aláírása után – a szocialistákra utalva – azt mondta, hogy kellett hozzá némi unikum?
Erre már nem is emlékszem.
Tényleg nem?
Arra emlékszem, hogy Karácsony Gergelynek az elmúlt másfél éves tevékenységét az együttműködés szándéka határozta meg, s ennek szellemében irányította a pártját is. Ezek után kell a többi kispártot meggyőzni.
Ön már Botka miniszterelnök-jelöltsége idején is érvelt a Gyurcsánnyal való együttműködés mellett. A pletykák szerint emiatt majdnem kizárták a pártból. Meglepte, hogy a DK elnöke viszont ma már nem akar közös listán indulni a szocialistákkal?
Nem is értem! Úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc két hónappal ezelőtti véleményét a közös fellépésről Botka László távozása után visszavonta. Pedig a mai választási rendszerben önállóan az ellenzéki pártok semmit sem érnek. Ezt a választó tudja, s el sem megy voksolni. Így ez tragikus eredményeket hozhat. Az ellenzéknek tehát győzelemre kell játszani, különben tényleg mindenki megy a lecsóba.
Van elképzelése arról, hogy miért röppennek fel időnként olyan hírek, hogy a szocialista párt, vagy az egész baloldali ellenzék néha alárendeli politikáját a kormánypártok érdekeinek?
A szocialista párt körül ma már ilyet nem látok.
Biztos ebben?
Kétségtelen, egyes ellenzéki politikusokkal előfordul, hogy Orbánt hozzák kényelmes helyzetbe. Ebben keveredhet emberi butaság, mindenütt akadnak fizetett, vagy önkéntes hülyék, esetleg adódnak olyanok is, akik egyszerűen csak tévesen látnak bizonyos dolgokat. Közöttük a legtöbb az olyan, egy százalékot el sem érő ellenzéki párt, aki ma akarja megmutatni az erejét, miközben Orbánék tényleg itt maradhatnak. Pedig köztudott, hogy a kormány társadalmi támogatottsága folyamatosan csökken, legfeljebb már csak az ország harmada támogatja a Fideszt. A lakosság kétharmada viszont kifejezetten elégedetlen, s még volt fideszes tömegek is más színű kormányt karnak. Az ellenzéki pártok azonban úgy szétforgácsolódhatnak, hogy aligha veszélyeztetik a kormányzati többség érdekét.
Gondolom, hogy ezen kéne változtatnia Karácsony Gergelynek, aki egyébként az ország egyik legnépszerűbb politikusa. Gondolja, hogy az ön által is említett kispártok hajlanak majd erre?
Remélem, hiszen
minden érv a közös indulás mellett szól, ráadásul, ha megindul majd a szövetségkötés, akkor már a kispártoknak kell majd időben csatlakozni, mert könnyen végleg kimaradnak.
Mondana neveket is?
Nem szeretnék, de a kispártoknak tényleg csatlakozni kell, mert a szavazóik arra a jelöltre akarnak szavazni, akinek van esélye legyőzni a Fideszt. Ebben az esetben pedig a legnagyobb esélye Karácsony Gergelynek lesz. Tehát ezt megoldja az élet, de jobban örültem volna, ha Botka is többet törődik a választókkal, mint a pártokkal kötendő esetleges szövetségkötéssel.
Innentől pedig az a stratégia, hogy közös listára lesz szükség, egyeztetett jelöltállítással?
Úgy érzem, a legnagyobb esély akkor van, ha közös a program, közös a lista, s közös a miniszterelnök-jelölt. Azt kell elérni, hogy plusz egymillió változást akaró ember elmenjen szavazni, és változás legyen az országban. Ezért kell látszat együttműködés helyett valódi, versengő listák helyett egyértelmű ajánlat a választóknak.
Meddig lehet halogatni az egyezséget?
Februárig ki kell kristályosodnia a döntésnek, hogy a pártok csatlakozhassanak. Viszont, ha ez nem történik meg, akkor Orbán Viktor hatalomban tartása azon pártok lelkén szárad, amelyek vezetői nem hajlandók részt venni az együttműködésben.
Azt ön is hangsúlyozza, hogy közös lista nélkül nincs kormányváltás, ugyanezt mondja Heller Ágnes és mások is, hogy akár a Jobbikkal is együtt kell működni, különben Orbán Viktor marad, és ennek végzetes következménye lesz az ország életére.
Gondoljon bele, hogy milyen kormányzás lenne az, amelyben egy önmagával meghasonlott párt is részt vehet. Ha ugyanis a szervezeten belül a „fasiszta” Jobbikot nem váltja le a „demokratikus” Jobbik, akkor ebből az öszvérből csak működésképtelen kormány alakulhat. A Fidesz leváltása viszont csak az első lépés, de legalább ennyire fontos a második, amikor a működőképes kormányt kell létrehozni.
Nem zsigerileg utasítom el a Jobbikot, bár a múltja miatt megtehetném, de tudnia kell, hogy a Vona Gábor pártja egyszerre gyűjti a „cuki”, illetve a radikális szavazók voksait is. Ezért úgy gondolom, hogy ha hitelesen el tudna határolódni a Jobbik a korábbi önmagától, megszabadulna Toroczkai féle személyektől, akkor könnyebb lenne. De akkor az a Jobbik már nem a mai párt lenne, hanem egy új jobboldali formáció, ami átvehetné a Fidesz helyét.
A legfrissebb közvélemény kutatások szerint utcahosszal vezet a Fidesz, s az MSZP besorolt a DK, illetve az LMP mellé, kb. 6-7 százalékot hozva. A fővárosban is ilyen rossz a helyzet?
Nézze, a választók háromnegyede elégedetlen az Orbán kormány intézkedéseivel, illetve a választók kétharmada más színű kormányzatot szeretne. Ezek a legfontosabb adatok, de árnyékban marad az a tény, hogy a Fidesz táborával egyenértékű az a csoport, amely önmagát a választáson résztvevőnek tekinti, de pártot nem választott. Ez a csoport már ma le tudná váltani a rezsimet minden más párt közreműködése nélkül.
Csak el kellene őket vinni, szavazni…
Ehhez kell az ajánlat, a miniszterelnök-jelölt, ez esetben Karácsony Gergely, akinek a választó elhiszi, hogy tud nyerni, s képes lesz kormányozni is. A választó ugyanis – a pártokkal ellentétben – nem választást akar nyerni, hanem, azt szeretné, ha élete egy normális irányban folytatódna.
Ismét videóüzenetet tett közzé a miniszterelnök, amelyben összegezte a brüsszeli évzáró EU-csúcs első napját.
Az Orbán Viktor Facebook-oldalán éjjel megjelent videóban a miniszterelnök úgy értékelte a csütörtöki napot, hogy egyetértettek a migráció úgynevezett külső kérdéseiben, a betelepítésekről azonban továbbra sincs közös nevező.
Orbán úgy fogalmazott, hogy ez a rosszabb hír. „Továbbra is sokan vannak nagyok és erősek, akik nem megállítani akarják a migrációt, hanem be akarják hozni a migránsokat Európába, és utána pedig kötelező erővel szét akarják osztani” – mondta a jó éjszakát, Magyarország címmel közzétett videóban. Orbán szerint a közép-európaiak jól harcoltak, ez ellen, a hadállásokat meg tudták őrizni, de az ellenfeleket nem tudták meggyőzni, ezért a vita továbbra is tart.
Angela Merkel német kancellár pedig úgy fogalmazott az uniós állam-, illetve kormányfők csütörtöki tárgyalásai után, hogy minden tagállam számára nyilvánvaló, hogy a külső határok védelme nem elégséges, amennyiben a védelemnek nincs szolidaritást jelentő belső dimenziója.
Merkel elmondta, hogy a migráció külső dimenziói tekintetében, különösen a külső határok védelme terén komoly előrelépésekről lehet beszámolni, ami egyebek mellett a Törökországgal, Líbiával és számos afrikai országgal kötött együttműködési megállapodásnak köszönhető.
A belső szolidaritás megvalósulása érdekében még nagyon sok munkára van szükség, hiszen itt az álláspontok nem változtak – mondta Merkel.
Pénteken a Valérok ünneplik névnapjukat, és szeles, esős időre lehet számítani. A lapszemle pedig már itt is van:
Magyar Nemzet: Vizsgálni lehetne Mészárosék új bevásárlását
A héten jelentette be a Mészáros Lőrinc, felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt., hogy egy bonyolult kereszttulajdonlásos ügylettel beszállnak a legnagyobb magyar kézben lévő biztosítóba, a CIG Pannónia Nyrt.-be. A cég részvényei már a bejelentés előtt egy hónappal emelkedni kezdtek – írja a Magyar Nemzet. Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) elnöke a lapnak elmondta, hogy megvizsgálták Mészárosék keddi tranzakcióit, és önmagukban nincs velük gond. A CIG Pannónia hétfői hétszázalékos árfolyam-emelkedése viszont már megérne szerinte egy vizsgálatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről. A CIG elmúlt néhány hónapos tőzsdei tevékenysége nem indokolt ugyanis ekkora emelkedést. A kérdés az, hogy ez a vételi hullám nem merítette-e ki a bennfentes kereskedelem tényállását.
Népszava: Listás kosarat adott a DK Karácsonynak
Szombaton meglesz a Demokratikus Koalíció önálló listája – mondta Gréczy Zsolt, a párt szóvivője a Népszavának. Gréczy ezzel Karácsony Gergelynek, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjének üzent, aki továbbra is közös listát szeretne a DK-val. Gréczy Zsoltot elmondta, hogy nem tárgyalnak Karácsony Gergellyel a közös listáról és Gyurcsány Ferenc harmadik helyéről. Az önálló DK-lista mellett a 106 egyéni választókerületben koordinált jelöltállítást szeretnének, és erről tárgyalnak az MSZP-vel – mondta a lapnak Gréczy.
Magyar Idők: Járműjavítóba költözik a Közlekedési Múzeum
Kőbányán, az egykori Északi Járműjavító területén az 1-es és 28-as villamosvonalak találkozásánál épülhet meg az új Közlekedési Múzeum a Magyar Idők információja szerint. A 2009-ben bezárt, azóta üresen álló Északi Járműjavító úgynevezett Dízelcsarnokban kapna helyet a múzeum fő épülete. A tervezés a kormánydöntés nyomán jövő év elejétől megkezdődik. A szomszédos, úgynevezett Eiffel-csarnokban a Magyar Állami Operaház építkezik, ezáltal új kulturális negyeddé formálják az elhanyagolt X. kerületi ipari zónát – írja a lap.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy politikai értelemben már eldőlt, hogy Karácsony Gergely a szocialisták miniszterelnök-jelöltje is. A Párbeszéd társelnöke pedig elmondta, hogy februárban árnyékkormányt szeretne létrehozni több párt összefogásával.
Molnár Gyula és Karácsony Gergely is azt mondta, reméli, hogy több párt is csatlakozik az együttműködéshez. Megerősítették: közös egyéni képviselőjelöltek, közös lista és közös miniszterelnök-jelölt a céljuk. Az is kiderült, hogy a Magyar Liberális Párt is csatlakozik a kezdeményezéshez.
Molnár Gyula szerint a három pártnak a közös indulásról belátható időn belül meg kell állapodnia, azt meg kell erősíteni civil szervezetekkel, és nyitottak lesznek a DK, az Együtt, az LMP és a Momentum felé is.
Karácsony Gergely pedig arról beszélt, a zuglói polgármesterséget csak a miniszterelnökségre cserélné le. Azt is mondta, hogy miután a választási indulással kapcsolatos kérdések eldőltek,
februárban a kormányzóképességet egy árnyékkormánnyal is meg lehetne mutatni.
Hozzátette: szeretne egy tanácsadó testületet is, amelynek az ellenzék sokszínűségét kell felmutatnia.
Arra reagálva, hogy Botka Lászlónak, az MSZP korábbi miniszterelnök-jelöltjének teljhatalma volt, Karácsony Gergely azt mondta, neki nem dolga, hogy az MSZP belső dolgaival foglalkozzon, a közös program megfogalmazásában van szerepe, amelynek lényege az, hogy a jövő záloga a beruházás az emberekbe.
Molnár Gyula az MTI beszámolója szerint a műsorban jelezte, a miniszterelnök-jelölti kampány önálló, de lesz egy pillanat, amikor az össze fog érni az MSZP kampányával és ez a pillanat nagyon közel van.
A pártelnök szerint eljön az igazság pillanata, amikor el kell gondolkozni: „az nem elegendő a boldogsághoz”, hogy valaki 6-7 százalékon áll, mindene megvan ahhoz, hogy „boldog parlamenti párt”, „őfelsége ellenzéke” legyen a következő négy évben 8-10 emberrel.
Az MSZP elnöke szerint meg kell nézni, hogy miként fogadja a közvélemény az együttműködést, a többieknek pedig azt ajánlja, hogy álljanak ki a miniszterelnök-jelöltek egy nyilvános vitára. Hozzátette, hogy ennek hatását több kutatóintézettel is felmérhetnék.
Karácsony Gergely szintén támogatja a vita ötletét, és szerinte a DK tartozik a választóknak annyival, hogy elmondja, miért nem akar a közös listán részt venni, holott a párt megalakulása óta a legszorosabb baloldali összefogásról beszél.
Molnár Gyula azzal is magyarázta a baloldali összefogás szükségességét, hogy, ha a baloldal „totojázik”, az egyéni érdekeit nézi, akkor a választók könnyen megtalálhatják a Jobbikban a kormány alternatíváját.
A kampányról Molnár Gyula azt mondta, hogy a Fidesz „sms-kampányába”, „Soros, migráns, Simicska” nem keverednének bele, hanem ehelyett az Európai Uniót kell a zászlajukra tűzni.
A visegrádi államok 35 millió eurót adnak Olaszországnak a líbiai menekülthullám megállítására, az olaszok viszont ennyi segítség nem elég.
A visegrádi négyek csütörtökön arról döntöttek, hogy jelentős pénzügyi hozzájárulást adnak és közreműködést is vállalnak Olaszország megsegítése érdekében, hogy meg tudja védeni tengeri határait, így Európát és Magyarországot is – közölte Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Unió évzáró csúcstalálkozóján. Erről egy videót is közzétett a Facebook-oldalán:
A V4-ek a támogatásról az uniós állam- illetve kormányfők csúcstalálkozóját megelőzően döntöttek egy olyan tárgyaláson, amelyen Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is jelen volt.
Paolo Gentiloni üdvözölte a megállapodást a támogatásról, de hozzátette, hogy ennek ellenére ezeknek az országoknak is be kellene fogadnia menekülteket. Ugyanerre utalhatott Angela Merkel is, amikor úgy fogalmazott, hogy
„Nem csak a külső határokon történő migrációkezelésében kell szolidárisnak lenni (…), ez jó és fontos, de belső szolidaritásra is szükség van”.
A visegrádi államok vezetői viszont közölték: nem változtatnak az álláspontjukon, és nem engednek be bevándorlókat országukba. Az új lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt javasolta Brüsszelben, hogy vigyék a pénzt oda, ahonnan a menekültek érkeznek, ne pedig a menekültek ellátására fordítsák Európában. Ezzel az állásponttal Németország és sok más uniós állam nem ért egyet. Orbán Viktor viszont úgy értékelte az eddigi tárgyalásokat, hogy
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
