Az érintett adás a menedékjogi programokat működtető hazai civil szervezeteket a társadalomra veszélyes, normasértő csoportként mutatta be, tagjaikat szabadon likvidálható háborús bűnösöknek, illetve hazaárulóknak nevezte.
Állampolgári bejelentések alapján járt el a testület az Informátor című műsor egyik adása miatt, amelyben a magyarországi iszlám közösség bemutatásakor a meghívott szakértők bűncselekményekkel vádoltak meg civil szervezeteket, és a műsor készítői a vádaktól nem határolódtak el.
Az adás a menedékjogi programokat működtető hazai civil szervezeteket a társadalomra veszélyes, normasértő csoportként mutatta be, tagjaikat szabadon likvidálható háborús bűnösöknek, illetve hazaárulóknak nevezte – írják.
A közlemény szerint a testület az esetet súlyos jogsértésnek, gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, és médiaszolgáltatót a káros médiatartalom online változatának haladéktalan eltávolítására és a médiatanács döntéséről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
A csatorna a közleményt honlapjának nyitóoldalán a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül köteles úgy közzétenni, hogy a honlap megnyitásakor a teljes információ olvasható legyen a közzétételtől számított hét napig folyamatosan – tudatták.
Botond a 888.hu-n a bajorokat félti az arab betűktől, de nemcsak Münchenben életveszélyes a helyzet, hanem ahogy a Ripost állítja a párizsi tömegközlekedésben is. Bayer a Magyar Időkben egy általa elképzelt baloldali értelmiség levelével szólítja meg az olvasóit, míg a Pesti Srácok a svéd liberálfalanszter mindennapjairól regél.
Törzsolvasónk, Botond a napokban Münchenben járt. A városnézésről rengeteg képet lőtt, amelyeket meg is osztott a 888-cal. Botondot megdöbbentette a müncheni multikulti.
Ezek a képek a müncheni fő vasútpályaudvar környékén készültek. Innen indultam el a távolabb lévő szállásomra, gyalog. Az elején nem csináltam fotókat, mert azt gondoltam, hogy csak véletlen, hogy ennyi arab felirat van. De amikor már 10 perce sétáltam és mindenhol arab kiírásokat láttam, akkor már kezdtem besokallni. A képek egy 15 perces sétát rögzítenek Münchenben” – írta nekünk Botond.
Érdekesség, hogy simán van olyan, hogy németül bizonyos táblák nincsenek is kirakva. Az egyik képen például egy hotel hátsó bejáratánál csak arabul van kiírva egy nyomatott lapra egy üzenet” – írta és kiemelte, hogy szerinte a McDonald’s a legdurvább.
Egy friss francia felmérés szerint az elmúlt két évben 267 ezer ember szenvedett el valamilyen típusú szexuális zaklatást a francia metrókon, buszokon és villamosokon. Az áldozatok elsöprő többsége, 85 százaléka nő, bár egyre több férfi is beszámol nem kívánt kontaktusról.
A jelentés szerint a fővárosban a legrosszabb a helyzet és a 18-21 éves lányok válnak a legnagyobb eséllyel áldozattá, míg 30 évtől felfelé drasztikusan zuhan a molesztálások száma. A nők esetében a tapogatás és a sértegetés, célzás a leggyakrabban jelentkező támadás, míg a férfi áldozatok bámulásról, követésről és verbális inzultusokról számolnak be.
A válaszok alapján a szexuális ragadozók kedvenc vadászterülete a metró, itt tudják leginkább kihasználni a tömeg, a szűk helyek és a sötétség adta lehetőségeket.
(…) Ez a szocializmus állása jelenleg, édes barátném. A Karácsony odagyűjtött bennünket maga köré, úgyhogy most már legalább mi együtt vagyunk, már csak ti hiányoztok, meg a Gábor, a Vona, akit, akárcsak a Gréczyt, a Gyurcsány Feri eszkábált össze használt rongyokból, uszadékfából, egyebekből. A különös anyagból.
És kéne még két farok. Bár abból van nekünk a legtöbb, de kettő még hiányzik. S láss csodát, drága barátném, ez is megoldódni látszik: a kutyapárt ígért kettőt!
Most már tényleg nem állíthat meg bennünket semmi és senki, legfeljebb az a hülye nép. Mindig azzal gyűlt meg a bajunk. De sebaj! Ha lesz rá mód, majd elfújjuk őket, mint a Szél!
Egyre nagyobb a botrány Svédországban, miután Malmö rendőrségének vissza kellett a vonnia azt a felszólítását, melyben azt kérték a nőktől, hogy a sötétedés után ne nagyon menjenek ki az utcákra. Egyelőre nem érkezett hivatalos indoklás, miért is kellett visszavonniuk a nyilatkozatot.
Anders Nilsson, a helyi rendőrség egyik vezetője azután közölte a már-már kijárási tilalommal felérő nyilatkozatot, hogy a hétvégén brutálisan megerőszakoltak a naplemente után nem sokkal egy 17 éves lányt a belvárosban. Egy hónapon belül ez volt a harmadik szörnyű eset, melyet napnyugta után követtek el Malmőben. Nilsson azt javasolja a nőknek, hogy sötétedés után lehetőleg csoportosan közlekedjenek az utcákon, úgy biztonságosabb.
Tegnapi cikkünkben már eldicsekedtünk azzal, hogy a Független Hírügynökség munkatársai milyen kiválóan számolnak. Rájöttünk ugyanis arra, hogy a DK és az MSZP által bejelentett 60-46 arányú választási együttműködés valójában csak majdnem annyi, amennyi.
A valóságban ugyanis 58-2-46-ról beszélhetünk. A megállapodásba ugyanis az MSZP beleszámította a függetlenként Veszprémben győztes Kész Zoltánt, valamint az Együtt csepeli jelöltjét, Szabó Szabolcsot.
Ez volt a helyzet szerda estig. Ám mára nyilvánvalóvá vált, hogy még ennél is jobbak vagyunk matematikából. Kiderítettük ugyanis – és rövid fejszámolás után ki is számoltuk – hogy a Párbeszéd, amely Karácsony Gergelyt miniszterelnök-jelöltként delegálta a megállapodásba, szeretné, ha a párt színeiben politizáló Szabó Tímea is rajta lenne a listán.
Vagyis, a számsor jelen állás szerint így néz ki: 57-1-1-1-46.
Más kérdés, hogy információink szerint Szabó Tímea nem kíván a szocialisták listáján szerepelni, úgyhogy nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy megtippeljük: a fenti, már most is érdekesnek mondható választási matematika a továbbiakban még változhat.
A Momentum országgyűlési képviselő-jelöltjét, Kovács Józsefet december 14-én szólították fel Putnokon a közterület-fenntartók, hogy fejezze be aláírásgyűjtési tevékenységét, hiszen erre nincs engedélye.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozata alapján törvénysértő volt a putnoki önkormányzati rendészet intézkedése, melyben az aláírásgyűjtést közterület-foglalási engedély meglétéhez kötötte.
A Momentum nehezményezi, hogy bár nem sértették meg a törvényt és teljesen szabályosan jártak el, mégis
össze kellett pakolni a pultot és elhagyni a területet.
Az önkormányzat arra hivatkozott, hogy az önkormányzati rendelet előírja, hogy közterület-foglalási engedély kell a pultozáshoz. A Momentum szerint azonban ez nem igaz, a rendeletnek ez a szabálya a népszavazásokról szóló törvénybe ütközik, ahogyan azt az NVB határozata is kimondta.
A határozat eltiltotta a Putnoki önkormányzatot a hasonló jogsértésektől.
Nem tud mit kezdeni a „Brüsszel” elleni kampánnyal, mert nem érti, ki ellen irányul – ezt mondta a Független Hírügynökségnek Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. Arról is beszélt, hogy Európai Bizottság nem akar migránsokat betelepíteni, hanem meg akarja előzni a migrációt. Szerinte a megoldási javaslatok nagy részével mindenki egyetért, egy vita van, ez az oltalomra jogosult menekültekkel kapcsolatos szolidaritásról szól. A leegyszerűsített, néhány szavas kommunikáció viszont szerinte félrevezető.
Zupkó Gábor Fotó: FüHü
Miért döntött úgy az Európai Bizottság, hogy több, Magyarországot érintő ügyben az Európai Bírósághoz fordul?
A kötelezettségszegési eljárások új szakaszba léptek, de én semmiképp nem nevezném a kötelezettségszegési eljárásokat egy-egy tagállam és az Európai Bizottság közötti együttműködés jelentős elemének. Ez normál ügymenet, az Európai Bizottságnak a szerződések őreként egyik kötelezettsége az, hogy figyelemmel kísérje, hogy az elfogadott európai szabályokat átültetik-e a jogrendjükbe, illetve, hogy az alkalmazásuk problémamentesen történik-e.
Nem lehet azt mondani, hogy a Bizottság utazik Magyarországra, az eljárások száma sem ezt mutatja.
Az eljárások egy konzultációval indulnak, amikor a Bizottság észrevételeket tesz: megpróbálják elkerülni, hogy az eljárás további szakaszba lépjen. 75 százalékban megegyezésre jut a Bizottság a tagországokkal. Magyarország esetében is nagyon sok olyan eset van, amikor ez megtörtént.
Az említett három esetben nem ez történt, itt újabb szakaszba lépett az eljárás, de ez sem jelent semmilyen válságot, az Európai Bíróság egy olyan intézmény, amely arra hivatott, hogy igazságot tegyen ezekben a kérdésekben.
Tudna mondani olyan példát, amelyben az utóbbi időben megegyezés született?
Friss hír, bár ez nem kötelezettségszegési eljárás, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta az állami támogatást a debreceni repülőtérre. A múlt héten a különböző kereskedelmi láncok erőfölényével kapcsolatos panaszokban is a magyar kormány álláspontjának adott igazat az Európai Bizottság. Rendszeresen van ilyen. Az Európai Bíróságra került ügyekben is előfordult már, hogy a tagországnak adtak igazat.
Azt gondolom, hogy az európai intézményrendszer működik, ezeket az ügyeket sem alul-, sem túlbecsülni nem szabad. A magyar politikai közbeszédben ezek kiemelt témák, nyilvánvalóan az Európai Bizottságnak ezeket a kérdéseket sem politikai kérdésként kell kezelni, hanem az európai jogrend szempontjából.
Mik az Európai Bizottság kifogásai az egyes törvényekkel szemben?
Van ugye az Európai Unióban a négy fő szabadság, ezek egyike a tőke szabad mozgásáról szól.
Úgy gondolja az Európai Bizottság, hogy a civil szervezetekről szóló törvény egyes rendelkezései közvetett diszkriminációt valósítanak meg,
és aránytalanul korlátozzák a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. Tehát akadályozzák a tőke szabad áramlását, valamint megbélyegző hatással lehetnek, ez visszatarthatja az érintetteket attól, hogy magyarországi civil szervezeteknek támogatást nyújtsanak.
Ami a felsőoktatási törvényre vonatkozik: a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a főként magántőkével finanszírozott oktatási intézmények által kínált képzések gazdasági tevékenységnek minősülnek. A Bizottság úgy gondolja, hogy a módosított törvény sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó irányelvet.
A Bizottság megbeszéléseket folytatott ezzel kapcsolatban a magyar kormánnyal, a Bizottság és a magyar hatóságok is fenntartották a véleményüket, tehát az Európai Bíróság majd dönt ebben a kérdésben.
Fotó: FüHü
Ezek nem egyszerű dolgok, az európai szerződések értelmezéséből eltérő dologra jutottak a magyar kormány és a Bizottság szakértői. Az Európai Bíróság az az intézmény, amely ezek értelmezésében segíteni fog.
Ezt lehet ahhoz hasonlítani, amikor két magánember, vagy két cég bírósághoz fordul?
Azért nem, mert az Európai Unió egy érték- és érdekközösség, amelyben a szereplők, tehát a tagállamok és az intézmények az egyezmények értelmében lojálisan együttműködnek egymással. Itt arról van szó, hogy
másképp értelmezik a szabályokat, amelyek betartását egyébként kötelezőnek ismerik el.
Bár úgy tűnik, mintha a bíróság előtt a két fél egymással szemben lenne, ez nem így van. Egy unióban nem lehet egymással szemben fellépni. Ugyanazon törvény eltérő értelmezése miatt fordulnak a bírósághoz, hogy jogkövető magatartást tudjanak tanúsítani.
Ha megnézzük a táblázatot, amit Juncker elnöknek az unió helyzetéről szóló beszéde kapcsán adott ki a Bizottság a 2017 szeptemberében folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyekről, akkor az derül ki, hogy Magyarország egyáltalán nincs az élvonalban.
Forrás: Európai Bizottság
Azok a félelmek, vagy néha vádak, hogy az Európai Bizottság különösen figyel a magyarországi törvénykezésre és túlzott mértékben indít eljárásokat, egyáltalán nem igazak. A Bizottság kizárólag akkor lép fel, ha az európai jogszabályok megsértését vélelmezi.
A harmadik ügy, amelyik a bíróságra került, a menedékkérőkkel kapcsolatos. A kormány azt mondja, hogy az a legnagyobb baja az Európai Bizottsággal, hogy kötelező menekültkvótát akar rákényszeríteni az országra. Valóban erről van szó?
Ez egy egyszerű kérdésnek tűnik, de nem lehet egyszerű és rövid választ adni, bár éhezünk azokra, különösen a közösségi média korában, amikor egy üzenet akkor tud átmenni, ha három szavas. Sajnos a politikai kommunikáció is ebbe az irányba ment el, nem csak itthon. De a világ nem lett egyszerűbb, ezért nem tudok egyszerű választ adni.
Kezdjük azzal, hogy miben van teljes megegyezés. Idézzünk egy európai vezetőt, mondjuk a magyar miniszterelnököt, aki a múlt heti tanácsülés után azt mondta, hogy
a migráció külső dimenziójában egyetértés van. Meg kell próbálni megelőzni és a határokat meg kell védeni
– ebben egyetértenek az európai vezetők.
Ennek érdekében nagyon sok mindent tettek. Többek között partnerséget alakítanak ki afrikai országokkal, hogy olyan körülményeket teremtsenek, hogy el se induljanak az ott élők, ott tudjanak maradni, találják meg megélhetésüket. Ez egy hosszú távú program. Nagyon nehéz lesz, de Európa elkötelezett az iránt, hogy segítse ezeket az országokat ebben.
Mi a helyzet a háborús területekről érkezőkkel?
A krízisövezetekben, háborús területeken Európa aktív szerepet játszik a krízisek megoldásában és azoknak a menekülteknek az ellátásában, akik a környező országok menekülttáboraiban milliószámra vannak, például Törökországban, Jordániában. Az Európai Unió több milliárd eurót fordít arra, hogy ők ne továbbutazzanak, hiszen úgyis haza akarnak menni, de ahhoz olyan körülmények is kellenek: oktatás, egészségügyi és szociális ellátás.
A közös határok védelmében van szakmai együttműködés a tagországok között, ott a csempészhálózatok elleni fellépés, az olasz és a líbiai parti őrség megerősítése. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően időarányosan 60 százalékkal csökkent idén az érkező menekültek száma a tavalyihoz képest. Nem nullára csökkent, arra nem is lehet csökkenteni. Korábban, amikor nem beszéltünk a migrációs problémáról, akkor is érkeztek menekültek.
Ahol továbbra is vita van, az a menekültekkel való bánásmód. Ez nem egy európai jogszabályon, megállapodáson múlik, erről nemzetközi egyezmények szólnak:
ha valaki olyan területről érkezik, hogy oltalomra, védelemre szorul, akkor oltalmat, menekültstátuszt kaphat.
Na most, az európai országok egy határon belül vannak. A jelenlegi szabályok szerint a menekültügyi eljárás és a menekültek ellátása arra az országra hárul, ahova érkezik a menekült. Olaszország és Görögország igazságtalannak tartja ezt, hiszen egy olyan közösségben vagyunk, amelynek a szolidaritás az alapelve. Más országok is támogatják ezt, azt mondják: nem kívánják, hogy így legyen, de ha bármilyen oknál fogva olyan mennyiségű menekült érkezik a területükre, amit ők már nem tudnak ellátni, akkor ezt a terhet szeretnék megosztani a többi tagországgal.
Néhány ország, így Magyarország is, azt gondolja, hogy ennek nem kellene így lennie. Erről továbbra is folyik a vita. Ez nem azt jelenti, hogy az áthelyezésről beszélő országok szeretnének behozni valamilyen számú menekültet külföldről és kötelezően elosztani őket. Ez egy téves, leegyszerűsített koncepció, tudomásom szerint
egyetlen tagország vagy európai intézmény sem támogatja, hogy kívülről migránsokat telepítsenek be kötelező jelleggel.
Ez a problémának egy leegyszerűsített, félrevezető és félreérthető interpretálása, ami ellen fontos küzdeni, mert meg kell különböztetni a menekültek problematikáját, akiket nemzetközi egyezmény alapján el kell látni. A velük kapcsolatos szolidaritásról folyik a vita, nem arról, hogy milyen típusú külső betelepítési programot kellene esetleg megvalósítani. Nem szabad a kettőt összekeverni.
Fotó: FüHü
Vannak olyan tagországok, akik úgy gondolják, hogy a demográfiai problémáikat migrációs úton kell és lehet megoldani, ez az adott tagország saját programja. Magyarországnak is van vendégmunkás-programja, Szerbia és Ukrajna felé, volt letelepedésikötvény-programja, de ezt nem szabad összekeverni a menekültügyi problémákkal.
Tehát a kérdésére visszatérve:
az Európai Bizottságnak nincs olyan javaslata, hogy Európán kívülről, programszerűen arra nem jogosultakat betelepítsünk és kvótaszerűen elosszunk.
Olyan javaslata van, hogy, ha mindent megteszünk, és mégis oltalomra jogosult menedékkérők érkeznek nagy számban az Európai Unió területére, akkor a szolidaritásnak meg kell jelennie. De a program első számú eleme az, hogy megpróbáljuk megelőzni a migrációt. Háromszavas üzenetekkel csak félrevezetni lehet, vagy félreértéseket keletkeztetni.
Az Európai Bizottságnak van javaslata erről a szolidaritási programról, de ki hozhat róla döntést?
Az Európai Bizottság nem döntéshozó szerv. Az európai intézményrendszer bonyolult, de sokak állításával szemben rendkívül demokratikus. Az Európai Bizottság döntéselőkészítő és -végrehajtó szerv, illetve, amikor másokra vonatkozik a végrehajtás, akkor azokat ellenőrzi.
A jogszabályokat elfogadó, jóváhagyó intézmények az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament. Tehát
olyan európai jogszabály nincs, amit az általunk demokratikusan megválasztott kormányok és EP-képviselők jóvá ne hagytak volna.
Ezért szoktuk azt mondani, hogy az Európai Unió mi vagyunk, a döntéseket az általunk megválasztott kormányok és képviselők hagyják jóvá.
Magyarország részéről a stratégiai döntések meghozatalában a miniszterelnök vesz részt, a különböző ágazati jogszabályok jóváhagyásában a miniszterek, illetve, ahol az Európai Parlamentnek együttdöntési joga van, ott az általunk megválasztott képviselők.
Visszatérve a menedékkérőkre: a magyar kormány azt mondja, hogy azért akarnak a „brüsszeli bürokraták” migránsokat betelepíteni Magyarországra, mert „a Soros-tervet” valósítják meg, és az Európai Bizottságban is dolgoznak olyanok, akik ezt a tervet akarják megvalósítani. Mit gondol erről?
Egyrészt, a saját terveiről Soros urat kell megkérdezni, ahogy a Soros-tervről aktívan kommunikáló szervezeteket is, hogy mit gondolnak. Én is itt élek, hallom a leegyszerűsített, polarizálttá vált politikai közbeszédet, ezzel együtt én nem akarok ennek részese lenni.
Az Európai Bizottság munkaprogramja teljesen nyilvános, bárki tanulmányozhatja, mi van a napirenden. Olyan programokat támogatunk, amelyek megelőzik a további migrációt, segítik a menekülteket, ahol most vannak, a krízisterületek környékén, megerősítettük a visszatérési programokat, küzdünk a csempészhálózatok ellen. Végezetül, ha ezen intézkedések ellenére, a nemzetközi jog alapján oltalomra szorulók valamely tagországba nagyobb számban érkeznek, mint ahogy ott meg tudnak küzdeni a helyzettel, akkor van olyan javaslat, hogy a többi tagország segítsen.
Fotó: FüHü
Erről most folyik egy vita, ahogy én a jelenlegi tervet nézem, talán június környékére jut el odáig a dolog, hogy valamiféle kompromisszum kialakuljon. Még egyszer: ez nem migránsok betelepítéséről szóló program, hanem arról, milyen szolidaritást mutatnak az egyébként egy határon belül élő országok.
Tehát az Európai Bizottságnak nincs ilyen, titokzatos terven alapuló programja?
Nem szeretnék viszonyulni ahhoz a leegyszerűsített politikai közbeszédhez, amelynek része egy úgynevezett Soros-tervről szóló vita. Beszéljünk a migráció problémáiról és kihívásairól. Az Európai Bizottság konkrét problémákat kíván megoldani és a működésének egyik legfontosabb alapelve, hogy
külső befolyástól mentesen működik, kizárólag az európai polgárok érdekében.
Bár, ahogy Ön is mondta, Magyarországgal szemben átlag alatti a kötelezettségszegési eljárások száma, a magyar kormány mégis támadja „Brüsszelt”. Mi az Európai Bizottság véleménye erről?
Van egy kettősség, ami számomra is néha dilemmát okoz. Az európai uniós tagság támogatottsága rendkívül magas Magyarországon, az első háromban van az ország. A magyar politikai palettán nem is találunk olyan pártot, amelyik jelenleg euroszkeptikus jelszavakkal kampányolna. Mindegyik jelentős politikai erő az Európai Unióban képzeli el Magyarország jövőjét. A magyar kormány is a 27 azon tagország közé tartozik, amelyik kifejezte, hogy az Európa előtt álló kihívásokat a legjobban az Európai Unió keretei között lehet megoldani.
A különböző kormányzati szervekkel rendkívül konstruktív a Bizottság együttműködése,
a különböző tanácsi formációkban a legtöbb kérdésben, 97 százalék fölött Magyarország a többséggel együtt szavaz.
Magyarországra folyamatosan érkeznek a különböző uniós támogatások, amelyek nagyrészt hatékonyan kerülnek felhasználásra, épülnek-szépülnek az utak, kórházak, oktatási intézmények, több százezer magyar munkája függ attól, hogy ilyen sikeres Magyarország az egységes piacon.
Ez az egyik oldal, és valóban, van egy elég erőteljes kritika úgymond Brüsszellel kapcsolatban. Erre azért nehéz válaszolni, mert
nehéz megfogni, hogy mi az a „Brüsszel”.
Ha az Európai Unióról beszélünk általánosságban, az mi vagyunk. Ön is az Unió polgára, én is az vagyok. Az Unió intézményrendszerében ott vannak az általunk választott politikusok, a magyar miniszterelnök a brüsszeli stratégiai döntéshozatali szervezet tagja, magyar képviselő az EP alelnöke, a Bizottságnak korábbi magyar miniszterelnök-helyettes a tagja. Tehát ott vannak a magyarok a brüsszeli döntéshozatalban.
Nehéz megérteni, amikor ilyen erőteljesen kritizálják „Brüsszelt”. Érteni vélem azt, hogy a magyar kormány fel kíván lépni azokkal az erőfeszítésekkel szemben, amelyek további hatásköröket adnának európai intézményeknek, nem támogatja mondjuk egy szövetségi Európa kialakítását. Abban az aktív vitában, amely Európa jövőjéről szól, nem egy brüsszeli központú Európát képzel el, hanem a tagországok szerepét kívánja erősíteni. Csak egy kicsit számomra leegyszerűsített formában.
Ez a vita régóta folyik: vannak olyan országok, vezetők, akik sokkal erősebb, mélyebb integrációt akarnak és több hatáskört adnának az EU szerveinek, és vannak olyanok, amelyek sokkal több tagállami hatáskört tartanának meg. Sokat beszéltek arról is, hogy ez akár az úgynevezett többsebességes Európához is vezethet, hogy lesz egy olyan „mag-Európa”, amelynek tagjai szorosabban együttműködnek, mint a többiek. Ez reális lehetőség?
Azt gondolom, hogy változik ennek a vitának a dinamikája. Egy éve, a brexit-döntés után sokkal pesszimistább párbeszéd folyt Európáról. A 27 tagország nyílt elkötelezettsége a tagság iránt jó alapot szolgált az Európáról szóló vitára, ami most egy dinamikusabb gazdasági környezetben zajlik. Európában ma többen dolgoznak, mint bármikor, alacsony a munkanélküliség, a gazdasági növekedés meghaladja az Egyesült Államokét.
Most egy sokkal progresszívebb vita folyik,
egy olyan, ahol mindegyik ország az Unióban képzeli el magát, vannak olyan területek, ahol el is kezdték mélyíteni az együttműködést, például a belbiztonság vagy a védelem kérdésében. Felmerült, hogy lesz-e egy mag-Európa, amiből többen kimaradnak, de erre jó választ adott Jean-Claude Juncker, amikor feltette és megválaszolta a kérdést, hogy mit is jelent az, hogy mag-Európa: ahol a négy szabadság érvényesül, amelyik ország Schengennek a tagja, ahol bevezették az eurót – ennél mélyebbet nehéz elképzelni.
A kilépő Egyesült Királyság, valamint Dánia kivételével minden tagország kötelezettséget vállalt arra, hogy valamikor bevezeti az eurót. Magyarországon érvényesül a négy szabadság, az ország Schengen része, és
senki nem kérdőjelezi meg, hogy valamikor be fogjuk vezetni az eurót, arról van vita, hogy mikor.
A Bizottság olyan körülményeket szeretne teremteni, ahol mindenki a mag-Európa része lehet, és ha most nem is kíván csatlakozni hozzá, akkor később teheti ezt meg. Vagyis úgy valósulhat meg a több sebesség, hogy senki nem marad le, és később felszállhat a vonatra.
Fotó: FüHü
Nem látom reálisnak, hogy kialakuljon egy másodosztályú Európa, de azt sem, hogy egy föderalista Európa kialakuljon. Az Európai Bizottság el szeretné kerülni, hogy olyan területekbe beleszóljon, amit tagállami szinten sokkal hatékonyabban meg lehet oldani, nem szeretné agyonszabályozni a mindennapjainkat.
A visegrádi országok vezetői nemrég találkoztak Juncker-elnökkel, és tettek egy felajánlást, hogy támogatják a határvédelmet. A V4-országok közül több, elsősorban Lengyelország és Magyarország erősen ellenállt annak, hogy a többség által támogatott menekültügyi programjavaslatokat megvalósítsák. Hogy fogadták most ezt a döntést, ez lehet egy lépés afelé, hogy közelebb kerüljenek a kompromisszumhoz?
A V4-tagországok 80-90 százalékban helyesnek tartották a menekültválság megoldására tett javaslatokat, támogatták őket, hozzájárultak a megvalósításukhoz. Egy pont van, a váratlanul nagy számban érkező menedékkérők biztonsági átvilágítás utáni áthelyezése. Ezzel nem értettek csak egyet.
De erről beszélnek a legtöbbet.
Igen, de
ne essünk abba a hibába, hogy csak a konfliktusról beszélünk.
A menekültkérdés a megelőzésről, a megoldásról, a határok megvédéséről szól, mindezek után, ha mégis érkezik oltalomra jogosult menedékkérő, a velük kapcsolatos szolidaritásról van csak véleménykülönbség. Ezt mutatja ez a felajánlás is, amelynek előkészítésében a Bizottság aktív szerepet vállalt.
A líbiai tengeri határ megvédésében van egy Olaszország által koordinált fellépés, ehhez járult hozzá anyagilag a négy ország. Ezzel is mutatva, hogy szolidárisak Olaszországgal Európa megvédésében. Ez egy mindenki által elismert lépés volt, bár többen hozzátették, hogy ez nem jelenti, hogy nem kell végrehajtani a szolidaritás többi dimenzióját. De ebben a dimenzióban ez egy komoly szolidaritási felajánlás volt.
Hogy állnak most a brexit-tárgyalások? A hírek szerint hétről-hétre változott a helyzet, hol arról lehetett hallani, hogy teljesen megakadtak, utána pedig, hogy előrelépés történt.
Most ott tartunk, hogy új szakaszba léptek a tárgyalások. Rendkívül érzékeny szakaszon vagyunk túl, amelynek végén Nagy-Britannia kifejezte, hogy teljesíti az eddig vállalt pénzügyi kötelezettségét. Hiszen például az európai költségvetés hétéves ciklusokban gondolkodik, az elfogadásánál ott volt Nagy-Britannia is, az alapján lett tervezve. Hogy távozik az asztaltól, az nem jelenti, hogy amit megrendelt, ne kellene vállalnia.
A másik ilyen az ír-északír határ problémája. Szeretnénk elkerülni, hogy ez a praktikusan megszűnt határ visszakerüljön bármilyen módon. Erre még a konkrét javaslatot várni fogjuk Nagy-Britanniától, hiszen az, hogy nem lesz tagja a vámuniónak, komplex javaslatot igényel.
A harmadik ilyen az uniós polgárok kérdése, akik már ott vannak, ott dolgoznak. Erre megnyugtató vállalást sikerült tenni:
maradhatnak továbbra is.
Lehet, hogy lesz valamilyen regisztrációs kötelezettségük, de alapvetően nem változnak a lehetőségeik.
Mindenkinek az az érdeke hosszú távon, hogy rendezetten menjen a kilépés, és utána egy partnerség legyen Nagy-Britannia és az Európai Unió között. Egy biztos: az Európai Unióval való legjobb minőségű partnerség az, ha valaki tagja az Uniónak.
Arra van esély, hogy a közeljövőben bővüljön az Unió? Jelentkezők ugye vannak…
Pont ezért mondtam, hogy sokkal optimistább vita folyik az Unióról, mint másfél-két éve, amikor borúsabb volt a környezet. Jobban fut a gazdaság, arról is beszélünk, hogy a Nyugat-Balkán országai számára valós perspektívát kell nyújtani. Úgyhogy én elképzelhetőnek tartom, hogy a következő parlamenti-bizottsági mandátum alatt esély nyíljon arra, hogy újabb tagok nyerjenek felvételt.
Négy kispártot sújtott büntetéssel a számvevőszék. Az Együtt, a Párbeszéd, a DK és az LMP kapott többmilliós büntetést irodabérlés állítólagos szabálytalansága miatt – írta merce.hu. Indoklás éppúgy nincs, mint a Jobbik 663 milliós elmarasztalásakor.
A Jobbik után újabb 4 párt, az LMP, a DK, az Együtt és a Párbeszéd kapott büntetést az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ). Mind a négy párt esetében az irodabérlést találta tiltott támogatásnak az ÁSZ. A pártok szerint az ÁSZ döntései nevetségesek.
Az LMP, az Együtt, a Párbeszéd, és a DK is megerősítette a Mérce értesülését, hogy az Állami Számvevőszék a 2015-ös és a 2016-os évi gazdálkodás vizsgálatakor megbírságolta a pártokat, 5 és 10 millió forint közötti összegre. A bírságokban közös,
hogy a számvevőszék nem fűzött indoklást a bíráság összegéhez.
A Párbeszéd központi irodájának bérlése kapcsán állapította meg az ÁSZ, hogy tiltott állami támogatást vesznek igénybe. Az esetben az a furcsa, hogy ez ugyanaz a 2014-ben keletkezett irodabérlet, amit az az évi jelentésében már vizsgált az ÁSZ, de akkor nem talált benne kivetnivalót. Sőt, az irodát, mivel azt a képviselőknek járó irodabérlet terhére bérli a Párbeszéd, hivatalosan az Országgyűlés Hivatala is bérli egyharmad részben, és az sem talált hibát a szerződésben.
A Párbeszéd azt is elmondta a Mércének, hogy őket az Együttel és a MOMÁ-val közös, 2016-os plakátkampányuk miatt is megbüntették, mivel az ÁSZ szerint piaci ár alatt dolgoztattak. Ezt a párt azért tartja nevetségesnek, mert egy ismert piaci közvetítő szereplőn keresztül vásároltak plakátokat, teljesen a piaci ár alapján. A plakátcégekkel nem is kerültek kapcsolatba.
Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője elmondta, szerinte ez
politikai megrendelésre készült jelentéstervezet,
amelynek lényege, hogy a Jobbik illegális finanszírozási ügyével összekössék a többi ellenzéki pártot.
Szigetvári Viktor is önkényesnek nevezi az ÁSZ döntését, amit az Együtt szerdán kapott kézhez. Náluk is hasonló a helyzet, egy 2014 óta bérelt iroda, amit már ellenőrzött az ÁSZ, és részben az Országgyűlés Hivatala intézi a bérlést. Szigetvári szerint az ÁSZ döntése elfogadhatatlan és észrevételezni fogják, bár – mint hozzátette – ez egyszerűbb lenne, ha bármilyen konkrétumot írt volna az ÁSZ a jelentésében, miért és milyen alapon szabta ki ezt a büntetést.
Sebián-Petrovszki László, a DK pártigazgatója is hasonló problémákat vetetett fel. Náluk 25 vidéki és 2 központi irodát vizsgálhatott az ÁSZ, de a jelentéstervezet nem mondja meg még azt sem, mely irodákat és milyen alapon tartotta illegális támogatásnak a szervezet. Sebián szerint azért is nevetséges a büntetés, mert az ÁSZ nem vette figyelembe, hogy 2014 óta bérlik azok nagy részét, van, amelyikben felújítást is végeztek, így növekedett a bérlés óta az ingatlan értéke. Szerinte az ÁSZ-nak inkább örülnie kéne, hogy nem borzasztó drágán bérelnek a pártok ingatlanokat. Úgy gondolja, ez a mostani büntetés a Jobbikra kiszabott büntetés folytatása, az ellenzéki pártok ellehetetlenítéséről szól.
A merce úgy tudja, hogy az ÁSZ az LMP-t is megbüntette irodabérlés miatt, de mivel még nem kapták kézhez a jelentéstervezetet, nem kívántak nyilatkozni az ügyben.
A pártoknak 15 napjuk van észrevételezni a jelentéstervezetet, de fellebbezni nincs lehetőségük a büntetés után.
Az ÁSZ a Jobbik óriásbüntetése esetében is úgy járt el, hogy a jelentéstervezetben nem közölte, milyen számítással jutott arra a következtetésre, hogy 331 millió forint tiltott támogatást talált, amivel megegyező összeggel kell csökkenteni a következő évi költségvetési juttatást.
A Független Hírügynökség munkatársainak zseniális tippeléséről árulkodik az a tény, hogy a Demokratikus Koalíció és a Magyar Szocialista Párt által megköttetett megállapodás számbeli arányát pontosan eltalálták.
A két pártelnök, Molnár Gyula és Gyurcsány Ferenc azt jelentette be, hogy 60-46 arányban osztják meg jelöltjeiket a választókerületekben. Valójában azonban a valós arány 58-46-2. Hiszen a szocialisták hatvanjába beleszámították Kész Zoltánt, aki függetlenként lett országgyűlési képviselő Veszprémben és Szabó Szabolcsot, az Együtt csepeli jelöltjét.
Megindult az uniós eljárás Lengyelország ellen; Fapadostól vesz Airbusokat a honvédség; Megállapodott az MSZP és a DK: 60-46 arányban osztják meg jelöltjeiket a választókerületekben; Az Európai Bíróság a taxisokéval azonos szolgáltatásnak minősítette az Uber tevékenységét; Nemzeti kincs lett a szadista gróf könyvéből.
Kilőtték az uniós atombombát Lengyelországra
Az előzetes várakozásoknak megfelelően az Európai Bizottság szerdán megindította az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben. Ez precedenst teremtett az EU történelmében, hiszen korábban arra még nem volt példa, hogy egy tagállam akár a szavazati jogát is elvesztheti.
„A két esztendeje zajló konstruktív dialógus ellenére megállapítottuk, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Lengyelország súlyosan megsérti az Európai Unió – az uniós szerződés 2. cikkében említett – értékeit”
– olvasható az EB hivatalos nyilatkozatában. Emiatt az uniós intézmény szerdán javaslatot tett a szerződés 7. cikkelyének alkalmazására Varsóval szemben.
MSZP-DK: 60-46 arányban osztoznak
Megállapodott az MSZP és a DK: 60-46 arányban osztják meg jelöltjeiket a választókerületekben – jelentette be Molnár Gyula és Gyurcsány Ferenc. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje Karácsony Gergely, akit viszont a DK nem támogat.
Jóváhagyta a két párt elnöksége, hogy a 106 egyéni választókerületből 60-ban az MSZP, 46-ban a DK állíthat jelöltet – ismertette a döntést Molnár Gyula MSZP-elnök.
Ezzel lezárták ezt a szakaszt a választások előtt, és szeretnék, ha kikerülnének a közbeszédből a különböző konstrukciós viták – mondta.
Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy január 2-ától valamennyi körzetben elkezdik a kampányt, 46-ban sajátjuk, 60-ban az MSZP jelöltje mellett.
Fapadostól vesz Airbusokat a honvédség
Két A319-es Airbust vásárol a Magyar Honvédség – jelentette be Simicskó István honvédelmi miniszter szerdán. Hetek óta tudható, hogy a csődbe ment Air Berlin gépparkjából vesz a kormány.
Két darab Airbus A-319-est vásárol a honvédség, a miniszter a pontos árat nem árulta el. Simicskó csak annyit mondott, hogy ez a géptípus újonnan 70-80 millió euróba kerül, de ezeket a 8-9 éves gépeket ennek az árnak kevesebb, mint feléért sikerült megvenni.
Benkő Tibor vezérkari főnök szerint kedvező ár-érték arányban sikerült beszerezni az Airbusokat. A beszerzési összeg nemcsak a gépeket, hanem a pilóták, valamint a technikai személyzet kiképzését, felkészítését és a kecskeméti repülőtér üzemeltetési feltételeinek megteremtését is fedezi.
Mégis taxi az Uber
Az Európai Bíróság a taxisokéval azonos szolgáltatásnak minősítette az Uber tevékenységét, így ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint bármely másik taxis vállalkozásra – kommentálta az Európai Bíróság mai ítéletét Szimler Gergő, a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda ügyvédje. Kérdés, hogy mi lesz ezután az önvezető autókkal.
Az EB arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Uber a formabontó megoldása és működése ellenére éppúgy személyszállítást végez, mint a hagyományos taxicégek, ezért ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá.
A szakértő szerint már május óta kevesen mertek volna fogadni a cég győzelmére. Akkor a bíróság főtanácsnoka előzetes indítványban fejtette ki, hogy az Ubert
személyszállítási szolgáltatónak kell tekinteni.
Nemzeti kincs lett a szadista gróf könyvéből
Donatien Alphonse François de Sade márki a mai napig úgy él a köztudatban, mint egy olyan zavart elme, aki a szexuális szabadosságot és az elfojtott vágyak kiélésének szükségességét hangsúlyozta a műveiben. Az általa leírt módszerek és orgiák annyira hírhedté váltak már a XVIII. század végi Franciaországban, hogy a nevéből levezetve alkották meg a „szadizmus” szót.
Sade Szodoma 120 napja című regényét egy több mint tíz méter hosszú pergamentekercsre jegyezte fel akkor, amikor a börtönbüntetését töltötte a párizsi Bastille-ban. Most ezt a könyvét árverezték volna el, amelyben „tudományos alapossággal” mutatja be, hogy miképp kell „élvezetekre lelni” a kínzásokban. A kézirat az előzetes becslések szerint akár 6 millió eurót (1,9 milliárd forintot) érhet.
A márki kézirata a francia Aristophil-csoport birtokában van, amely iránt már évek óta kiemelt érdeklődést mutatnak az amerikai és az európai műgyűjtők. Az 1990-ben alapított szervezet mintegy 130 ezer darabos gyűjteménnyel rendelkezik, 18 000 befektetője volt, de 2015 óta komoly nehézségeken megy keresztül, mert Gerard Lheritier-t alapítót csalásért letartóztatták és az eljárás még mindig zajlik ellene.
Amikor a francia kulturális minisztérium tudomást szerzett az aukcióról, azonnal lépett:
Párizs a héten nemzeti kincsé nyilvánította Sade márki kéziratát.
A párt készen áll arra, hogy még karácsony előtt megállapodjon az egyéni választókerületi koordinációban.
Reagált az MSZP és a DK mai sajtótájékoztatójára az Együtt, amely előre lépésnek tartja, hogy az MSZP és a DK bejelentette az egyéni választókerületi koordinációról szóló megállapodását. A párt közleménye leszögezi, hogy az Együtt a kezdetektől fogva azt javasolja, hogy a rendszerváltás érdekében az ellenzéki pártoknak a lehető legtöbb, akár 106 választókerületben meg kell állapodniuk abban, hogy egy ellenzéki jelölt álljon szemben a Fidesz és a Jobbik jelöltjeivel.
Ezért az Együtt készen áll arra, hogy még karácsony előtt megállapodjon az egyéni választókerületi koordinációban. Az Együtt ebbéli szándékáról Juhász Péter a mai napon levélben értesítette Molnár Gyula és Gyurcsány Ferenc pártelnököket.
A volt amerikai nagykövet, aki szégyenkezik; hogyan tette tönkre a Jobbikot Vona Gábor; a baloldal, amely a végén úgyis összefog és itt van a liberális őrület: a diákmunka feltétele lesz, hogy szeressük az abortuszt és a transzneműeket.
Faith Whittlesey, aki a Reagan-adminisztráció idején két ízben is amerikai nagykövetként szolgált Svájcban, nyílt levélben fejezte ki egyet nem értését az amerikai külügy kapcsán az ügyben, hogy a tárca 700 ezer dollár (200 millió forint) értékű pályázatot írna ki Magyarországon a „vidéki”, azaz ellenzéki sajtó támogatására.
„Amennyiben Ronad Reagan szavait kellene idéznem azon külügyesekkel összefüggésben, akik eldöntötték, hogy a magyaroknak „objektív” médiára van szükségük, azt mondanám: na tessék, már megint nem tudnak nyugton maradni” – kezdi levelét a volt nagykövet. Írásában kifejti:
véleményem szerint ez egy nagyon rossz ötlet, hiszen ez a kiírás nemcsak az amerikai adófizetők pénzével él vissza, hanem rendkívül sértő a magyarok számára is.”
Vona Gábor politikai teljesítménye abban áll, hogy tönkre tette a Jobbikot.
Vona Gábor húsz hónap leforgása alatt szétverte maga és pártja identitását. 2016 tavaszán még egészen elfogadató +26, -53 volt a kedveltsége /elutasítottsága, innen küzdötte le magát 2017 végére +17, -70-ig. Ami azt jelenti, hogy Vona Gáborból mára Gyurcsány Ferenc lett. Gyurcsány a magyar politikai élet legelutasítottabb figurája, kedveltsége ma +17, -73-nál tart. Egyenesen fogalmazva: Vona Gábor politikai értelemben halott.
Jó, ezt tudjuk, mindenki tudja, de hogy lett Vonából élő hulla?
Hát úgy, hogy eladta a lelkét.
Aki pedig eladja a lelkét, az elveszti a tartását. Ha pedig nincs tartásod, akkor már nem is lesz és cseszheted.
Jelenleg még sokan ódzkodnak ugyan, meg persze taktikáznak és mondanak ilyet és olyat is, de ez a cicaharc betudható annak, hogy bizony mindegyikük a legjobb, akár a társadalmi támogatottságukkal cseppet sem egyenes arányban álló pozíciót akarja kiharcolni. Így várhatóan keménykednek még egy kicsit, beszólogatnak egymásnak, próbálják a másikat is amortizálni, de aztán majd szépen megállapodnak.
Talán csak az LMP marad ki ebből az elvtelen és kaotikus „együtt is vagyunk, meg nem is” játékból. Bár azt gondolom, hogy ha egy-két hónap múlva esetleg ők is a parlamenti küszöb alá kerülnek a közvélemény-kutatásokban, akkor újra fogják majd gondolni ezt a „harmadik utasságot”.
Úgy tűnik, Kanada valóban a teljes morális összeomlás irányába indult el. A politikai brillírozás helyett a színes zoknijairól elhíresült Justin Trudeau most azt találta ki, hogy az észak-amerikai országban ezentúl csak azok a munkaadók kaphatnak állami támogatást a diákmunka-büdzséből, akik aláírják: egyetértenek az abortusszal, illetve támogatják a transzneműeket, vagyis teljesen behódolnak a liberális eszméknek. Ez az emberi jogok és a véleménynyilvánítás szabadságának lábbal tiprása, és talán még a Szovjetunióban, vagy Hitler Németországában is furcsa lenne.
Csakis azok a munkaadók vehetnek részt a kanadai diákmunka-programban, akik támogatják az abortuszt, és tolerálják a transzneműeket. Az új szabályozás december 19-én lépett érvénybe, és nem meglepő módon Fidel Castro törvénytelen gyermekének Justin Trudeau miniszterelnöknek a fejéből pattant ki, aki ezzel nyíltan hadat üzent az emberi jogoknak és a véleménynyilvánítás szabadságának.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
