A pártok vegzálása helyett az állam működését kéne vizsgálnia az Állami Számvevőszéknek, mert a költségvetésben 17 ezer milliárd forint fordul meg, a politikai szervezetek ennek az összegnek az ezrelékével sem gazdálkodnak – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Nyikos László. Az ÁSZ egykori alelnöke – Róna Péterhez hasonlóan – úgy gondolja, hogy az ellenőrző szervezet törvényt, illetve alkotmányt sértő módon működik, mert a pártvizsgálatok mellett az államháztartás ellenőrzését elmulasztja.
Így a választási kampány kellős közepén minden ellenzéki pártot megbüntettek már, pedig a számvevőszéknek nincs is joga büntetni, s még maga a vizsgálat is alkotmányellenes lehet. Önnek mi a véleménye?
A számvevőszék közvetlenül nem büntet. Csupán megállapítja, ha valamit törvénytelennek, szabálytalannak talál, esetleg azt is, ha ésszerűtlenséget tapasztal a működésben, a gazdálkodásban. Mindezt pontos jogi hivatkozásokkal, dokumentumokkal, szakmai érvekkel is köteles alátámasztani. Az ellenzéki pártok bírságolásakor azonban hiányzik az alátámasztás, a büntetést megalapozó számítás, ami meggyőzhetné akár az ellenőrzött pártokat, akár a nyilvánosságot a tiltott támogatásról, vagy az úgynevezett piaci ár alatti irodabérlésről.
Tehát önnek sincs fogalma arról, hogy a Jobbikra kivetett gigabírságot hogyan számolták ki, esetleg a többi ellenzéki párt tízmilliós bírságainak megalapozása is hiányzik?
Igen, pedig elolvastam az ÁSZ honlapján nyilvánosságra hozott hivatalos jelentést, de abból nem derül ki, hogy az ominózus megállapítást milyen kalkuláció alapozta meg.
Vagyis nem tudja, hogy jött ki a 330 millió, vagy a többi?
Fogalmam sincs, mert az ezt megalapozó számítás nem került nyilvánosságra, hiányzik a jelentésből, illetve a mellékletből is, holott ez a jelentés alapvető eleme lenne. Demokratikus országban ilyen vádat nem lehet alaptalanul megfogalmazni! A számvevőszéknek érvelni kellett volna. Elegendő, releváns bizonyítékkal alátámasztani a jogsértést. Pontosan és közérthetően le kellett volna vezetnie, hogy számszerűen miként jött ki az adott összeg. Törvényi kötelessége lett volna tételesen reagálni a Jobbik észrevételeire, és megindokolni, miért nem vette azokat figyelembe. Ezt kívánná az ellenőrzés etikája is. Különben csak hitvitát lehet folytatni.
Lehet, hogy az LMP-re, a DK-ra, az Együtt-re, és a Párbeszédre kivetett 5-10 millió közötti büntetés is épp ilyen megalapozatlan volt?
Úgy látom, egyik párt esetén sincs megfelelően számszerűsítve a szabálytalanság. Pedig az államkincstár, vagy az adóhivatal később már nem tudja az ÁSZ által megállapított összeget korrigálni, felülbírálni, hiszen az ellenőrzési rendszer úgy van „kitalálva”, hogy a számvevőszék hiteles, „tévedhetetlen” intézmény.
De az ÁSZ vizsgálati megállapításaival közgazdasági problémák is vannak, hiszen a „piaci ár” – állítólag a pártok ez alatt kaptak olcsó plakáthelyet és fizettek irodabérletet – fogalma nem egyértelmű. Nem világos, hogy mihez képest alacsonyabb valaminek a díja? Azért sem meggyőző azt állítani, hogy valamely szolgáltatás a piaci ár alatt történik, mert azt ezer dolog határozza meg, még az alku is mérsékelheti. Nem lenne szabad elfelejteni, hogy az ÁSZ nem árhatóság.
Mit szól ahhoz, hogy bár az ellenzék majdnem minden pártját megbüntették, de a kormányon lévőket nem is vizsgálják?
Az ÁSZ az elnöke általa jóváhagyott terv szerint ellenőriz, amit bemutat az Országgyűlésnek. A pártok gazdálkodását kétévente vizsgálja. A kormánypártok ellenőrzése tavaly nem szerepelt a tervben.
Úgy látszik, hogy a számvevőszék elnökét, aki nemrég még a Fidesz frakcióban ült, nem érdekli a kormánypárt gazdálkodása. Ilyen van?
Ezt nem kívánom kommentálni.
Felveti viszont azt a kérdést, amit Róna Péter is megfogalmazott, hogy ilyen történések mellett nem lehet, hogy alkotmányellenesen működik nálunk a számvevőszék?
Sajnos 1989-ben a párttörvénybe „belefogalmazták” a pártok számvevőszéki ellenőrzését. 190 számvevőszék működik a világban, de – ismereteim szerint – sehol ilyet nem csinálnak. Az ÁSZ elsődleges feladata az államháztartás bevételeinek és kiadásainak, még inkább az állam vagyonának és adósságának a vizsgálata lenne, de helyette mostanság az ellenzéki pártok megleckéztetésével, vegzálásával foglalkozik. Pedig 17 ezer milliárd forint fordul meg évente a magyar államháztartásban, nem tudjuk, mennyi az állam vagyona, még az sem világos, hogy az növekszik, vagy csökken. Több ezer intézmény éves pénzügyi beszámolóját is auditálni kéne, de ezt a munkát sem végzik el.
Korábban épp azért kritizálták a számvevőszéket, mert csak formálisan ellenőrizték a pártokat. Most, hogy itt a szigor, a lazaság kéne?
Említettem már, hogy a pártok ellenőrzése nem az ÁSZ feladata lenne. Működésük törvényességét – mint máshol – ellenőrizhetné az ügyészség, pénzügyi beszámolójukat pedig magánkönyvvizsgáló.
De mégis kitüntetett módon ellenőrzik a pártokat, miért?
Azért, mert a parlament az elmúlt évben törvénybe foglalta a pártok direkt ellenőrzését. Holott a pártok nem közpénzekkel gazdálkodnak, állami támogatásuk a központi költségvetés kiadásainak ezrelékével sem fejezhető ki. Ezzel szemben alapvető dolgokat nem tudunk az állami nagyberuházások észszerűségéről, hasznosságáról, megtérüléséről stb.
Az alaptörvény szerint a számvevőszék az országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervezete, de nem végez pénzügyi ellenőrzést! Jól hallotta, nem végez pénzügyi ellenőrzést! Nem is állítja magáról, hogy végezne. Vagyis egyértelműen alkotmányellenesen működik, tehát ugyanazt állítom, mint Róna Péter, csak más oldalról közelítem meg e témát.
Korábban azt nyilatkozta a Fühü-nek, hogy a pártvizsgálatokat törvényellenesen végezték el. Fenntartja?
Persze, ne felejtse el, hogy a vizsgálat címe az volt, hogy „a pártok 2015 – 2016-os évi gazdálkodásának ellenőrzése”. Ugyanakkor a „büntetést” az 2017-es év plakát- és egyéb ügyei miatt vetették ki, miközben erről az évről még nem készült el a Jobbik pénzügyi beszámolója, amiben – ha hibázott – még ki is javíthatja a hibáját. Ez sérti a számviteli törvényt. Ez nonszensz!
Ráadásul kiderült, hogy a 2017. évre kiterjedő vizsgálat benne sem volt az ÁSZ munkatervében, amit – módosítva – Domonkos László köteles lett volna bemutatni az országgyűlésnek. Ez sem történt meg!
Tehát olyan látszat keletkezett, hogy az ellenőrzés esetleg politikai sugallatra született, s az ellenzék lejáratását célozta. Mindezt törvénytelenül?
Feltehetően, vagy „csak” arról van szó, hogy az ÁSZ nincs tisztában a számvevőszéki ellenőrzés függetlenségének elveivel, szakmai kritériumaival. Azzal, hogy mi a vizsgálatainak a célja. Hogyan kellett volna meggyőződnie, elegendő bizonyítékot szereznie állításainak helyességéről.
Viszont büntettek érte.
Fércmunkát végeztek.
Ez olyan, mintha egy adózót még év közben, adóbevallásának elkészülte előtte megbüntetnek?
Pontosan!
Róna Péter azt is állítja, hogy az Állami Számvevőszék nemcsak törvényt, de alkotmányt is sértett. Ön szerint is?
Igen, utaltam én is erre. Hozzáteszem, hogy normál esetben a botrányt kiváltó pártvizsgálatot leghamarabb 2019-ben lehetett volna elvégezni.
Az elmúlt hét vitatémája, hogy a bírságot be kell-e fizetni, vagy meg lehet tagadni?
Szerintem azok a pártok döntenek helyesen, amelyek nem fizetik be a büntetést. Nincs rá precedens, hogy a fizetés megtagadása esetén az adóhatóság mit tehet. Elég kényes dolog lenne egy politikai pártot a választások előtt három hónappal, inkasszóval lehetetlen helyzetbe hozni. Ezzel ugyanis már végképp olyan területre tévedne az állam, amely alkotmányos alapjogokat sért. Hisz ha a pénzt leemelik a Jobbik számlájáról, akkor nem tud indulni a választáson. Ez a lépés tehát már nagyon messzire vezetne.
Erre mondja Róna Péter, hogy ennél végzetesebb dolgokat az elmúlt nyolc évben nem tettek, s ha ez így megy tovább, akkor ennek diktatúra a vége!
Ha viszont jóindulatúan akarok fogalmazni, akkor azt kell mondanom, hogy akkor nagyfokú tudatlanság áll a háttérben, hisz a hatalom nem tudja, mire való a számvevőszék, illetve a számvevőszéken nem tudják, hogy mire szól a jogosítványuk. Nem érzékelik ugyanis, hogy vizsgálatukkal beszálltak a pártpolitikai harcokba.
Ön tényleg elég jóindulatú ember, de van-e jóindulatú olvasata annak, hogy Varga Mihály a választások utánra halasztaná a büntetések befizetését?
Ezt egy kínban fogant ötletnek tartom, ami nincs végiggondolva. Nincs ugyanis válasz például arra a kérdésre, hogy mi történik, ha közben valamely párt nem jut be a parlamentbe? Vagy 1 %-ot sem ér el, esetleg nem is indul a választáson, és nem is jár neki annyi támogatás, amiből a büntetést ki lehetne fizetni? Nekem az a véleményem, hogy az a párt, amely elfogadná Varga Mihály javaslatát, az fejet hajtana a nyilvánvaló alkotmánysértő helyzet előtt, és pillanatnyi előnyökért hurokba dugná a fejét.
