Februárban dönthet az Országgyűlés az illegális bevándorlás elleni újabb, az ország biztonságának növelése érdekében szükséges törvénycsomagról – közölte Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Arról is beszélt, hogy 2017-ben 1291 fő részére biztosított Magyarország oltalmat nemzetközi szerződések alapján. Aki bajban van, annak segítünk – mondta. Elhangzott még, hogy a kormány megkönnyíti a családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos ügyintézést, erről két hét múlva várható döntés. (MTI)
Gulyás: Soros kitiltható, ha nem tudja igazolni az állampolgárságát
Gulyás Gergelyt az origo.hu azon felvetéséről kérdezték, miszerint Soros György kitiltható lenne, mert úgy tudják, nincs magyar útlevele. Arra a felvetésre, hogy ha Soros Györgynek nincs magyar útlevele és személyigazolványa sem, akkor kitiltható-e, úgy válaszolt: ha a feltételezés igaz, és Soros nem tudja állampolgárságát igazolni, akkor kitiltható az országból. (MTI)
Gulyásék 25 ezer forintért eltüntették az állítólagos több százezres kárt
Az Állami Számvevőszék közleménye szerint több százezres, akár milliós kárt is okozhattak Gulyás Mártonék azzal, hogy narancssárga festéket öntöttek az ÁSZ épületére szerda délután. A Közös Ország Mozgalom egy takarítócéget keresett meg, hogy saját költségre letisztítassák a szomszédos étterem falát, mert arra is jutott a festékből. A cég mindössze 25 400 forintot kért el a munkáért, ezért Gulyásék nem értik, mi kerülhet több százezer forintba az ÁSZ esetében, hiszen ugyanarról az épülettömbről van szó. (Mérce)
Eltemették a meggyilkolt koszovói szerb politikust
Mintegy ezren vettek részt a két napja meggyilkolt Oliver Ivanović koszovói szerb politikus temetésén csütörtökön Belgrádban. Ivanović belgrádi temetésén a szerb kormányfő, valamint számos közszereplő vett részt, de sokan érkeztek az észak-koszovói Kosovska Mitrovicából, a politikus lakóhelyéről is. Ivanovicot a belgrádi Újtemetőben helyezték örök nyugalomra a szerb nagyságoknak fenntartott parcellában, nem messze Ivo Andric Nobel-díjas író, valamint Zoran Djindjic meggyilkolt szerb miniszterelnök sírjától. (MTI)
Brigitte Bardot szerint nevetségesek a szexuális zaklatások ellen tiltakozók
Catherine Deneuveután egy másik francia filmsztár, Brigitte Bardot is elítélte a #MeToo mozgalomban részt vevő nőket. Szerinte a szexuális zaklatásként emlegetett esetek többsége érdektelen és nevetséges, az erre panaszkodó nők pedig képmutatók, hiszen maguk is szívesen flörtölnek a producerekkel egy-egy szerepért. (Guardian/Paris Match)
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke szerint Macedóniában napra pontosan egy éve indította útjára az SOS (Stop Operation Soros, azaz Állítsuk meg a Soros-hadműveletet) mozgalmat az azóta már meg is bukott jobboldali kormánypárt.
Orbán kormánya most ugyanezt hirdette meg. A Demokratikus Koalíció szerint a kormánynak ez a lépése blöff, kampányfogás, amellyel „a menekültügyben leleplezett hazugságairól akarja elterelni a figyelmet.”
A külföldről támogatott civil szervezetek megadóztatása veszélyes precedenst teremt,
mert megteremti annak a lehetőségét, hogy elvonja például a Prosperitati Alapítványtól a vajdasági magyar vállalkozások fejlesztésére nyújtott ötven-, illetve a Pro Economica Alapítványtól az erdélyiekére tervezett százmilliárdos magyarországi támogatás 25 százalékát.
Ami pedig az idegenrendészeti távoltartás tervezett intézményét illeti, az ötlet a Rákosi-, illetve Kádár-rendszerben létezett, de már jóval a rendszerváltás előtt fölszámolt határsávot élesztené föl. Ez legalább két ponton sérti az uniós alapelveket: különbséget tesz a magyar és a nem magyar uniós polgárokra vonatkozó szabályok között és sérti a „négy szabadság” elvének egyikét, a személyek EU-n belüli szabad mozgását.
„Én ott leszek” – jelentette be az LMP miniszterelnök-jelöltje és frakcióvezetője Facebook-üzenetben. Vagyis elmegy jövő csütörtökön a Nemzetbiztonsági Bizottság következő ülésére, ahonnan Németh Szilárd (Fidesz) kitiltotta pár napja.
Megismételve korábbi álláspontját azt jelentette be videoüzenetben Szél Bernadett, hogy részt vesz a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén jövő csütörtökön reggel nyolc órakor.
„Én ott leszek” – mondta tehát az LMP politikusa. Átvilágították, joga van ott lenni – tette hozzá.
Korábban a bizottság fideszes alelnöke azt jelentette be, hogy Szél Bernadett nem vehet részt a testület ülésén, mert Soros György támogatója, ezért személye nemzetbiztonsági kockázat. Majd, miután kiderült, hogy ebben nem akadályozható meg egyetlen bizottsági tag sem, azt mondta, hogy a Sorossal kapcsolatos napirendi pontokon nem lehet jelen. Illetve, hogy ha mégis bennmarad a teremben, a Fidesz kivonul az ülésről.
Kerestük az LMP-t, ez utóbbi esetben mit kívánnak tenni. Amint választ kapunk, közöljük.
A rendszerváltás után közel harminc évvel még mindig élénken foglalkoztatja az embereket a pártállami múlt. A szocializmusnak nevezett időszak nyilvános feltárása azonban súlyos adósság maradt, elmaradt a szembenézés az ügynök ügyekben is. A téma legfeljebb akkor kerül szóba, ha a közélet eddig makulátlannak hitt szereplőjéről kiderül, hogy a pártállam belső elhárításának besúgója volt.
Az Eötvös Csoport szervezésében „a Múltfeldolgozás, ügynökügyek, emlékezetpolitika” volt a téma Budapesten, a Párbeszédek Házában, amelyen mások mellett előadást tartott Ungváry Krisztián történész, akinek a közelmúltban jelent meg „A szembenézés hiánya” című könyve, amelyben az iratnyilvánosságról, a politikai bűnökért járó felelősségre vonásról és az átvilágításról írt.
A zsúfolásig megtelt terem láttán Ungváry Krisztián megdöbbenésének adott hangot, tévedésnek vélve az óriási érdeklődést. A történész idézte Kövér Lászlót, a magyar parlament elnökét, aki szerint a pártállami besúgó hálózat ügyeinek feltárása már csak beteglelkű embereket érdekel. A megjegyzést az érdeklődő sokaság nagy derültséggel fogadta.
Előadásában aztán Ungváry felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a pártállami iratok nyilvánosságra hozatala, illetve a felelősségre vonás különvált. A kommunista bűnök kutathatóságának élharcosa, a liberális SZDSZ élesen elzárkózott a történelmi felelősségre vonástól, viszont az igazságtételt szorgalmazó MDF képviselői viszont nem terjesztettek be törvénytervezeteket az állambiztonsági iratok megismeréséről. Pedig a felelősségre vonás az iratok, illetve az események ismerete nélkül aligha lehetséges.
Biszku emberrablásra is utasítást adott
Ungváry egy példával világította meg az állítását: a történész úgy látja, hogy
Biszku Bélát perbe lehetett volna fogni azért, mert parancsot adott külföldön élő magyar állampolgárok elrablására, akiket aztán később meg is gyilkoltak.
De az a bűntény, amit a hivatalban lévő belügyminiszter elkövetett, csak az állambiztonsági iratok tanulmányozása alapján válhatott volna ismertté. Az igazságszolgáltatás ezeket a bűnöket nem ismerte, ezért a Biszku perben ez a bűncselekmény még csak szóba sem került. Pedig az, hogy a magyar állambiztonság hány ember elrablását tervezte meg, s közülük hányan haltak meg, azt csak az állambiztonsági iratok tanulmányozása után lehet megtudni.
A kutatás és a felelősségre vonás kettéválásának a következménye az lett, hogy az egymással szembenálló politikai pártok kicsinyes hatalmi játszmákra használták, a politikusok „szemezgettek” az ügyek közül, ami érdekükben állt azzal foglalkoztak. A múlt feldolgozása már ezen a ponton mutyivá változott. Magyarországon még a sortűzperek miatt sem ment börtönbe senki, Lengyelországban viszont több száz ítélet született, Csehországban is közel ötven ember kapott börtönbüntetést.
8600 átvilágításból csak 100 ügynök…?
A Kónya-Pető vitában a felelősségre vonás ellen az egyik fő érve az volt Pető Ivánnak, hogy egy demokratikus ország kulturált társadalma nem csinál ilyet. De ez tévedés, a 1949-es genfi egyezmény kimondta, hogy a háborús bűncselekmények nem évülnek el, tehát törvényileg kötelező a bűnösöket üldözni, ami nem választás kérdése. Erre az Alkotmánybíróság fel is hívta a figyelmet, amikor megsemmisítette a Zétényi-Takács törvényt, de a törvényhozás végül ezt az érvet nem vette figyelembe.
Az átvilágításról, tehát a lusztrációról is beszélt Ungváry Krisztián. Ennek lényege az volt, hogy a közszereplők esetleges állambiztonsági múltját megvizsgálták. Az átvilágítás a keleti blokkban nálunk volt a legrövidebb, és csak Oroszországban nem folytattak ilyen vizsgálatokat, ami magyarázható azzal is, hogy ott ma is egy volt KGB ezredes a legfőbb politikai vezető. Ugyanakkor a lusztráció a kelet-európai országokban, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Németországban és Romániában még ma sem fejeződött be. Magyarországon úgy látszik, erre nincs politikai igény, mert csak 1994-től 2005-ig tartották ezt fontosnak.
Az átvilágítás lesújtó hazai eredményeiről részletesen is beszélt Ungváry Krisztián, aki felhívta a figyelmet a negyven évig tartó magyarországi diktatúrára, amit Sztálin legjobb tanítványa vezetett.
Miközben elképesztő bűncselekmények történtek az országban, ennek ellenére mindössze 8600 átvilágítás volt – bizonyos adatok szerint tízezer – ám ebből mindössze száz érintettet találtak!
De erről a száz emberről sem tudhatott meg semmit a magyar társadalom. Ugyanis a törvények szerint, ha valaki ügynöknek bizonyult, de hajlandó volt az állásáról lemondani, akkor a róla szóló kompromittáló adatokat nem hozták nyilvánosságra.
Az ügynökök perelték a történészeket
Óriási csoportokat – a hírszerzést és az elhárítást – ki is hagyták a lusztrációból, csupán a belső elhárítás szereplői váltak érintetté. Sőt, aki pártfunkcióban volt, az hivatalos kapcsolatként kimaradhatott a vizsgáltak köréből. Nem tévedés azt állítani, hogy az átvilágítás hazugságon nyugodott, egyszerű parasztvakítás volt – mondta indulatosan Ungváry Krisztián. A történész intézményes hazugságoknak nevezte az úgynevezett ügynökpereket is. Az egykori szocialista országok közül ugyanis csak Magyarországon fordulhatott elő, hogy egykori ügynökök tömegesen pereltek be történészeket, újságírókat, s ezeket a pereket meg is nyerték.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A legszenzációsabb ítélet abban a perben született, amit Martonyi János indított. Ungváry nemrég megjelent könyvéből tudhatjuk, hogy Martonyinak több dossziéja is volt; kiderült, hogy egyebek mellett 1968-ban értékelhető jelentéseket adott az állambiztonságnak, szóban és írásban is, s ezért jutalmat is kapott.
A történész a közönség hangos derültsége közben fejből, szó szerint ismertette az ítéletet: „azt a valós tényt, hogy Martonyi János fedőnéven jelentéseket írt, ezért anyagi juttatást kapott, és állambiztonsági tiszttel konspiráltan találkozott, nem lehet úgy értékelni, mintha ő az állambiztonság ügynöke lett volna…”.
Nincs olyan ország, ahol hasonló bírósági ítéletek születhettek volna. Nálunk több ilyen is volt, a legfontosabbakat a „Szembenézés hiánya” című munkájában ismerteti a történész.
Torgyán nem volt ügynök!
Előadásában a közszereplők múltjának megismeréséről, annak fontosságáról beszélt Ungváry Krisztián. Emlékezetes például, hogy kormányzása alatt Antall József a kisgazda képviselők között borítékot osztott szét, amellyel azt sugallta, hogy Torgyán József ügynök lehetett. De miután a történész alaposan megismerte a Torgyán dossziét, kiderítette, hogy
Torgyán József nem volt ügynök. Bár valóban aláírta a beszervezési nyilatkozatot – ezért nem merte a kormányfő által átnyújtott borítékot felbontani – de azt azonnal összetépte. Majd a tartótisztjével 1957. derekán a többpárti demokrácia fontosságáról kezdeményezett vitát, ami különös politikai bátorságra vall.
Mindenesetre tény, hogy a rendszerváltás után eltelt 27 évben a zsarolási kísérletek mellett karaktergyilkossági kísérletek is történtek az állambiztonsági anyagokból, mert sem a Medgyessy, sem a Pokorni ügy dokumentumai nem szabályosan kerültek ki a levéltárból. Arról pedig fogalmunk sem lehet, hogy hány esetben történt zsarolás, mert előfordulhatott, hogy az érintett hajlandó volt együttműködni.
Arra a kérdésre, hogy ki a felelős azért, hogy a pártállami iratok nem kerültek nyilvánosságra, illetve az ügynök ügyek a mai napig a politikai játszmák tárgyai, Ungváry azt válaszolta, hogy lehetne több pártot is megnevezni, de komoly felelősség terheli a Magyar Szocialista Pártot és a Fideszt is. Ez a két párt látszólag antagonisztikus ellentétben áll ugyan, de a helyzet rendbetételéről szóló törvényt meglepő összhangban fogadták el. Továbbá 14-szer utasították el Schiffer András jogszabálytervezetét, amely lehetővé tett volna egy átlátható szabályozást.
Amint arról az elmúlt napokban a Független Hírügynökség is beszámolt, ukrán állampolgárok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2010 óta tömegesen és rendszerszerűen létesítenek fiktív lakcímet, majd visszaélve egy ötvenöt éves magyar-szovjet egyezmény rendelkezéseivel, az egykori Szovjetunióban, illetve Ukrajnában szerzett szolgálati, biztosítási időre hivatkozva az ukrajnainál összehasonlíthatatlanul magasabb magyarországi nyugdíjat igényelnek.
A Demokratikus Koalíció szerint gyanítható, hogy az igényt megalapozó jogcím igazolására jelentős részben hamis dokumentumokat nyújtanak be, minthogy az ezek alapján megállapított nyugdíjak összege általában jelentősen meghaladja a magyarországi nyugdíjak átlagát, nem ritkán a 2-300 ezer forintot is eléri.
2009-ben az akkori kormány előkészítette az említett egyezmény felmondását, ám a 2010-ben hivatalba lépett kormány ezt elmulasztotta megtenni.
A DK aláírás-gyűjtésbe kezdett ennek a gyaníthatóan államilag is szervezett, ösztönzött csalás-sorozatnak a megállítására, Gyurcsány Ferenc pártelnök pedig a helyszínen, az ukrán határ mellett készült ötperces videót tett közzé az ügyről a Facebookon, amit alig két nap alatt több mint egymillióan néztek meg.(A filmet itt nézheti meg.)
A DK képviselői ma országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be, amely fölszólítaná a kormányt, hogy haladéktalanul vessen véget a tömeges csalásnak, fölkérné továbbá a legfőbb ügyészt, hogy indítson vizsgálatot az ügyben elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt.
A kormány elkészítette a Stop Soros nevű három törvényből álló csomagot, amelynek összefoglalója az interneten elolvasható és véleményezhető is. Érdekes módon maguk a tervezetek nem hozzáférhetők.
Javaslatként hozta nyilvánosságra a kormány a szerinte törvénytelen migrációt segítő szervezetek és személyek elleni újabb fellépést lehetővé tevő törvénycsomag összefoglalóját, amely a kormányzati portálon elolvasható és véleményezhető.
Amint arról tegnap írtunk, a kormány álláspontja az, hogy a Sorost megállítani hivatott új rendelkezése
éppen a névadóra nem vonatkoznak,
mert – mint az ismertetőn elhangzott – Soros eddig nem csinált törvénytelenséget a menekültügyben. Vagyis az ő kitiltása az országból nem aktuális.
A bevezetőben a kormány összefoglalta a törvénycsomag főbb céljait. Eszerint a tömeges migrációt propagáló, külföldről támogatott szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat, tevékenységükről nyilvánosan számot kell adniuk. E szervezeteknek illetéket kell fizetniük, amely bevételt az állam határvédelemre fordítja, a bevándorlást szervező személyek távol tarthatók, kitilthatók legyenek.
Gémesi Györgyöt, Gödöllő vezetőjét „nagyon taszítja” Kerényi Imre „elit és keresztény” gyerektáborozás-terve, ahová kormánytagok mellett a polgármesterek gyerekeit is várja. Két hétre negyedmillióért. A bizarr programokban görög-római kori ruhaviselet és katonáskodás is lesz.
A balatonalmádi Vörösberényi kolostorban tervezi megszervezni nyári táborát Kerényi Imre, aki miniszterelnöki megbízottként eddig vitatott tartalmú könyvsorozat (némelyik esetben a szerzői jogokat megsértő) megjelentetésével vált ismertté az elmúlt években.
A hangsúlyozottan elit és keresztény szellemiségű tábort ismertető Magyar Nemzet-írásból kiderül, hogy Kerényi miniszterek, államtitkárok mellett érdekes módon polgármesterek gyerekeit is várja. Az államilag szervezett Erzsébet-táborokkal szemben a Gizella-tábor nem rászorulóknak készül, hanem
a kifejezetten jómódú és politikai elit gyerekeinek.
A kéthetes turnusok ára igen borsos, 250 ezer forint fejenként. Erről az ötletgazda is elismeri, hogy nagyon drága, de szerinte minőségi is.
„Ér a trónörökösünk ekkora befektetést?”
– teszi fel a kérdést Kerényi Imre.
Húsz diák ingyen vehetne részt a táborban, esetükben a szülőknek kézzel írt levélben kellene megindokolniuk, hogy gyerekük miért érdemli meg az ingyenes nyaralást. A kérelmeket személyesen Kerényi bírálná el.
A táborozók alapfelszereléséhez tartozna egy görög peplon, egy római tunika, egy puhafából készült rövid római kard, egy cserkészzsinórral ellátott napkalap.
A programok bizarr tartalmúak. A gyerekek
római centuriák mintájára masíroznak és hadi versenyt rendeznek,
a lányok pedig népi körtáncot, úgynevezett leánykarikázót lejtenek, és szobrokat utánozva megismerik az ókori ruhaviseletet.
Tanulnak karénekeket és színpadi jeleneteket, a tábor végén pedig „énekelnek, táncolnak, alakoskodnak” szüleik előtt. Angyalként ezt éneklik: „Született világ megváltója”, ördögként pedig így csúfolódnak:
„Bíró, pandÚr, lakatos, tiéd lesz egy láda fos”
A terv mögé állt a kormány: ingyen átadta az I. besorolású műemléképületet Balatonalmádinak, a Belügyminisztérium pedig két tételben összesen 620 millió forintot adott egy magtárépület megvásárlására, majd a vörösberényi kolostor állagmegóvására és egy ifjúsági táborral kapcsolatos előkészületekre.
Polgármesterként hallott Kerényi tervéről Gödöllő vezetője, Gémesi György, de az ígért levelet még nem kapta meg, és arról se tud, hogy az általa elnökölt Magyar Önkormányzatok szövetségébe tartozó települések vezetőihez megérkezett volna.
A Független Hírügynökségnek elmondta, hogy alig talál megfelelő szót annak jellemzésére, mit gondol erről, mindenesetre
„nagyon taszítja” őt ez az ötlet.
Különösen úgy, hogy ingyen ingatlannal és több százmillióval az állam is támogatja azt.
Csak „gratulálni” tud azoknak a szülőknek, akik elviszik ebbe a táborba a gyereküket, akiket viszont sajnál – fogalmazott Gémesi. Ő biztosan nem vinné el, ha tinédzser korú gyereke lenne, egyébként a települési polgármestereknek nincs is ennyi pénzük ilyen célra, talán a legnagyobb városok vezetőinek.
Gémesi szerint sincs fogalma arról Kerényinek, mire vágyik egy tizenéves, a szülők pedig akkor teszik helyesen, ha hagyomány- és értékőrző táborba, például cserkészekhez viszik a gyereket, vagy kézműves, színjátszó, sport-, zenetáborba.
Gödöllőn is van vagy öt ilyen – mondta -, amelyekben már 40-50 ezer forintért egy hétig hasznos dolgokkal foglalkozhatnak a gyerekek, akiknek a legfontosabb, hogy együtt legyenek, és számukra kívánatos dolgokat tanulnak.
Utánanéz az ügynek – ezt mondta egy újságíró kérdésére válaszolva Szijjártó Péter külügyminiszter, de “ez az államközi megállapodás a hatvanas években született, azóta Gyurcsány Ferenc volt már kormányon, akkor e nemzetközi szerződés módosítása mégsem merült fel”.
A Demokratikus Koalíció szerint a Fidesz tartotta életben az ukrán nyugdíjas egyezményt! Gréczy Zsolt, a párt szóvivője szerint az ukrán nyugdíjakról szóló egyezmény felmondásáról éppen a Gyurcsány-kormány kezdett egyeztetésbe az ukrán féllel, a felmondás részleteit pedig a Bajnai-kormány tárgyalta le. Az egyezmény felmondását a 2010-es kormányváltás után kellett volna aláírni, az Orbán-kormány azonban inkább az ukrán szavazó-importot választotta.
Gréczy Zsolt mindehhez hozzátette, hogy a Fidesz 2010 óta 300 ezer forintot fizet olyan ukránoknak, akik soha nem éltek, soha nem dolgoztak, soha nem adóztak itt, hogy aztán állampolgárságot kapjanak, és a nyugdíjért cserébe a Fideszre szavazzanak áprilisban.
Az ukrán állampolgárok számára folyósított magyarországi nyugdíjak ügyével korábban a Független Hírügynökség is foglalkozott.
Tomboltak Gulyás Márton aktivistái; Katinka nem Shane-el képzeli el uszodai – és talán azon kívüli – jövőjét; itt a farsang, itt a bál, vagyis egyre többen öltöznek be miniszterelnök-jelöltnek.
Pesti Srácok: Gulyás Márton anarchistái összemocskolták az Állami Számvevőszék épületét
Megint akcióba lendültek Gulyás Márton Slejm nevű anarchista csoportjának emberei, és szerdán több helyen összefestékezték az Állami Számvevőszék belvárosi székházának épületét. Közben kiderült, véletlenül a szomszéd épületet is összebarmolták, ezért azt ígérték, hogy azt ő maguk letakarítják. A rendőrök nem állították elő sem Gulyást, sem bandáját. Frissítés: az ÁSZ közlése szerint több százezer forintos kárt okoztak a szervezetnek a festékes randalírozók.
Lokál: Shane veszteséglistáját növeli a szakítás
Nem csupán a kiemelt edzői programban szereplő szakemberként neki járó havi egymilliós fizetést bukhatja Shane Tusup. A jelek szerint Hosszú Katinka mással képzeli el uszodai – és talán azon kívüli – jövőjét.
Mint ismert, a Magyar Úszó Szövetség elnökségi ülésén szóba került, hogy ha a háromszoros olimpiai bajnok január 31-ig nem a férjét jelöli meg edzőjeként, úgy Tusup kikerülhet a programból. Kérdés, ki lép a helyére? Jelenlegi tréningpartnere, Dudás Dániel aligha megoldás, hiszen még edzői papírja sincs.
Magyar Idők: Itt a farsang, itt a bál
Úgy tűnik, a farsang érettebb korú honfitársainkat is megihleti, a politikusok közül egyre többen öltöznek be miniszterelnök-jelöltnek. Legutóbb talán éppen Szigetvári Viktor öltötte magára ezt a szerepet az Együtt – a Korszakváltók Pártja színeiben. Könnyen megállapítható, hogy most ez a legnépszerűbb jelmez.
Magyar Hírlap: „A Momentum anyagi, morális és politikai válságban van”
Nincs minden rendben a Momentum Mozgalom háza táján, a választásra való felkészülés helyett belharcokkal, szerelmi kapcsolatokkal foglalkozik a párt vezetősége, miközben többen el is hagyták az utóbbi időben a szervezetet. A távozók egyike Papp Gergő, a decemberben távozott kommunikációs igazgató, aki az év utolsó napján egy levelet küldött a Momentum küldöttgyűlése tagságának, amelyben hosszan és részletesen számol be a vezetőségen belüli nézeteltérésekről.
Három törvényből álló jogszabálycsomagot dolgozott ki a kormány, hogy megakadályozza az illegális bevándorlással összefüggő „meglepetéseket”; a Jobbik ezt szemfényvesztésnek nevezte; László Róbert, a Political Capital szakértője úgy látja: a Fidesz fél valamitől; Petsching Mária Zita és Kéri László szerint viszont nincs kormányváltó hangulat, kormányutálat van.
Ismét odacsapnak a civil szervezeteknek – Soros még hazajöhet
Különadót vetnének ki az illegális menekülteket segítő civil szervezetekre, amelyeket lajstromba is vennének, emellett távol tartanák a határoktól az ilyen segítő személyeket. Erről Pintér Sándor belügyminiszter beszélt a kormány ülése után, budapesti tájékoztatóján.
Három törvényből álló jogszabálycsomagot dolgozott ki a kormány, hogy megakadályozza az illegális bevándorlással összefüggő „meglepetéseket”. A három törvény azokat a civil szervezeteket és személyeket érinti, amelyek és akik a kormány értelmezésében segítik az illegális migrációt.
Kérdésre válaszolva a belügyminiszter azt mondta, hogy Soros György nem végez illegális migrációt támogató tevékenységet, ezért egyelőre nem alkalmazzák vele szemben a távolságtartást.
Reagálások a kormányintézkedésekre
A Fidesz-frakció üdvözli, hogy a Soros-támogatások után fizetni kell, és szigorúan fel kell lépni azok ellen, akik a migrációt szervezik, támogatják és pénzelik.
A Jobbik „a kormány legújabb szemfényvesztésének” nevezte a kilátásba helyezett intézkedéseket.
Pintér Sándor és Kovács Zoltán mai rendkívüli sajtótájékoztatóján bebizonyosodott, hogy a kormány lebukott és belezavarodott a hazugságaiba. Sem a belügyminiszter, sem a kormányszóvivő nem volt képes értelmesen megmagyarázni, miről is szól valójában a saját törvényjavaslatuk – áll a Jobbik közleményében.
A Fidesz fél valamitől…!?
„Jól látható, hogy a Fidesz tart valamitől! Valószínű azt érzik, hogy hiába vezeti a kormánypárt a közvélemény-kutatásokat. Ha választások előtt az ellenzéki pártok visszalépnek egymás javára, akkor kritikus mennyiségű egyéni mandátumot szerezhetnek.” – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek László Róbert, a Political Capital szakértője. Viszont az ellenzéki csodavárástól is óv a választási szakember, a mai választási rendszerben ugyanis biztos nincs olyan csodaszer, vagy jelöltállítási stratégia, ami a kevesebből több szavazót csinál.
Nincs kormányváltó hangulat, kormányutálat van
Lehetne még most is kormányváltásra gondolni, ha az ellenzék nem egymás kinyírásával lenne elfoglalva – állítja Petsching Mária Zita(PMZ) és Kéri László(KL) abban a páros interjúban, amelyet a Független Hírügynökségnek(FH) adott a közgazdász, politológus házaspár. Orbán kijelentéseit a saját táborának szánja, állítják, a táboron kívül levőkkel nem is törődik. Gazdaságilag Magyarország lecsúszó pályán van, s noha óriási szerencséje volt a kormányfőnek az elmúlt nyolc évben, összességében stagnál a gazdaság, saját erőből lényegében nincs fejlődés. Ha mégis összejönne a váltás, a gazdaságot viszonylag könnyű lenne rendbe tenni, a politikai károk helyrehozatala azonban hosszú ideig tartana. Most azonban az a realitás, hogy a Fidesz megnyeri a választásokat, annak dacára, hogy a többség nem szereti Orbánékat. Ahogy a házaspár fogalmazott: nincs kormányváltó hangulat, kormányutálat van. A váltáshoz tárgyalóképes, politikai bizalommal rendelkező ellenzékre lenne szükség, ilyet azonban nem látunk.
Gulyás Mártonék narancssárgára festették az Állami Számvevőszék központját
A Közös Ország Mozgalom aktivistái Gulyás Mártonnal az élen rendőrök jelenlétében narancssárga festékkel festették le az Állami Számvevőszék Apáczai Csere János utcai központjának épületét.
Az aktivisták most is az ellen tiltakoztak, hogy az ÁSZ a fideszes hatalom érdekeinek megfelelően bünteti az ellenzéket.
Női miniszterelnök jön Romániában
Klaus Iohannis román államfő bejelentette, hogy megbízta kormányalakítással szerdán Viorica Dancila EP-képviselőt, akit az eddig is kormányzó PSD-ALDE szociálliberális koalíció javasolt a miniszterelnöki posztra.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
De az a bűntény, amit a hivatalban lévő belügyminiszter elkövetett, csak az állambiztonsági iratok tanulmányozása alapján válhatott volna ismertté. Az igazságszolgáltatás ezeket a bűnöket nem ismerte, ezért a Biszku perben ez a bűncselekmény még csak szóba sem került. Pedig az, hogy a magyar állambiztonság hány ember elrablását tervezte meg, s közülük hányan haltak meg, azt csak az állambiztonsági iratok tanulmányozása után lehet megtudni.
Előadásában a közszereplők múltjának megismeréséről, annak fontosságáról beszélt Ungváry Krisztián. Emlékezetes például, hogy kormányzása alatt Antall József a kisgazda képviselők között borítékot osztott szét, amellyel azt sugallta, hogy Torgyán József ügynök lehetett. De miután a történész alaposan megismerte a Torgyán dossziét, kiderítette, hogy
