„ A magyar kormánynak fel kellene függesztenie az atomerőmű bővítését ” – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Jávor Benedek, miután az osztrák kormány bejelentette, hogy Paks II. ügyét az Európai Unió Bírósága elé viszik. Szó sincs arról, hogy Ausztria a magyarok ellen fordult volna, sokkal inkább a magyarok érdekeit is képviselik, mert megakadályozzák az ország végzetes eladósodását, valamint a környezeti veszélyekre, az atomerőmű problémáira is ráirányítják a figyelmét. Függetlenül attól, hogy a bíróság csak azt vizsgálja majd, hogy állami támogatással építhető-e atomerőmű az Európai Unióban. Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatáról szólva Jávor Benedek kijelentette, hogy a miniszterelnök veje, Tiborcz István ügyében hiába kezdett nyomozást az ügyészség, mert a bűnüldöző szerv bizonyos esetekben a visszaélések eltussolásában érdekelt, nem pedig a tények feltárásban.
Meglepte az osztrák környezetvédelmi miniszter bejelentetése, hogy Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi atomerőmű építése ellen?
Nem volt ez meglepő, hiszen már az előző osztrák kormányfő, a szociáldemokrata Christian Kern még a választások előtt, gyakorlatilag az utolsó munkanapján bejelentette, hogy a bírósághoz kívánnak fordulni Paks II ügyében. A kérdés pusztán az volt, hogy a választások után megalakuló új, jobb-szélsőjobboldali kabinet megtartja-e a korábbi atomenergia-ellenes nézeteit, vagy a magyar kormány iránt érzet ideológiai rokonszenv fogja inkább döntéseit meghatározni. Elvileg ugyanis felmerülhetett, hogy az új kormányfő, a néppárti Sebastian Kurz kedvezni akar Orbánéknak.
Most, hogy az osztrák kormány bejelentette a döntést, mely szerint a magyar atomerőmű ellen bírósághoz fordulnak, az azt jelenti, hogy Ausztriában fennmaradt a nukleáris energiával szemben fennálló politikai konszenzus , a magyar kormány hiába is szeretne kedvező elbírálást.
De az tudható, hogy Orbán Viktor már a jövő héten felkeresi az osztrák kancellárt, s nyilván igyekszik majd megváltoztatni Kurz álláspontját. Van erre reális esély?
Szerintem semmi. Azzal ugyanis, hogy az osztrákok még a magyar kormányfő bécsi látogatása előtt nyilvánosságra hozták a bírósághoz fordulás szándékát, eldőlt az ügy. Saját magukból csinálnának hülyét, ha ezt az álláspontjukat megváltoztatnák. Emiatt aztán nehéznek ígérkezik a magyar kormányfő jövő heti bécsi tárgyalása, hisz nincs kétség, Orbán a lehetetlent is megpróbálja. Sőt, ez lehet Orbán és Kurz első konfliktusa.
Ha jól értem, a per tárgya az lesz, hogy megépülhet-e a paksi atomerőmű, ha az képtelen nyereségesen működni, illetve ha csak állami támogatással képes fennmaradni. Ennek eldöntésére kérik fel az unió bíróságát?
Az osztrák álláspont szerint az Európai Bizottság megalapozatlan döntést hozott, amikor tudomásul vette, hogy a paksi bővítéshez, illetve az atomerőmű működtetéséhez állami támogatás is felhasználható.
Az állami támogatás ugyanis alapvetően tiltott az EU-ban.
Le kell állítani a paksi bővítést, ha az Európai Bíróság az osztrákoknak ad igazat?
A legszigorúbb döntése a bíróságnak az lehet, ha megalapozatlannak tartja az Európai Bizottság határozatát, amely szerint az atomerő építéséhez felhasználható állami támogatás. Ebben az esetben a magyar kormány nem tudja a költségvetési forrásokból – végső soron adófizetői pénzekből – fedezni az új atomerőmű bővítését, hanem ki kéne termelni a beruházás és a tőke költségeit is. Az erőműnek tehát piaci alapon kéne működni, amire Paks II. nyilvánvalóan képtelen. Vagyis egy életképtelen beruházás születne meg. Ebben a helyzetben a magyar kormánynak a bíróság döntéséig fel kellene függeszteni a projektet
Ha az osztrákok az unió bírósághoz fordulnak majd, annak van az építésre nézve halasztó hatálya, vagy közben Paks II építése, az orosz kölcsönök felélése folyamatos lehet?
A bírósági eljárás közvetlenül nem akadályozza a beruházást, tehát a magyar kormány azt tovább erőltetheti, az persze más kérdés, hogy ez mennyire felelős döntés lenne. Csak jelezni szeretném, hogy hasonló esetben a magánbefektetésből megvalósuló brit Hinkley Point C atomerőmű vállalkozói – miután az ügy az Európai Bíróság elé került – a döntésig felfüggesztették a beruházást. Ez nem volt ugyan jogi kötelezettség, de nem akarták kockáztatni részvényeseik pénzét.
Ha a magyar kormány nem csatlakozik a projekt felfüggesztéséhez, akkor hazárdjátékot játszik a köz pénzével. Ugyanis milliárdokat önthetnek egy beruházásba, ami meg sem épülhetne.
Egy ilyen bírósági döntés mennyi idő alatt születhet meg, gondolja, hogy a bíróság esetleges lassúsága komoly veszteséget jelenthet Magyarország számára?
Nagy szabadsága van ebben a bírói testületnek, adott esetben a peres feleken is múlik, hogy meddig húzzák az eljárást. Elképzelhető, hogy az év végéig döntés születik, de egy ilyen eljárás két-három évig is elhúzódhat.
A paksi bővítés magyar kritikusai leginkább az iszonyú költségeket, az eladósodást bírálják, az osztrák környezetvédelmi miniszter viszont az atomenergia veszélyeiről beszél, illetve az elhibázott energiapolitikát kifogásolja, hiszen az atom nem fenntartható energiaforrás. Ez tényleg csak az osztrákoknak fontos szempont?
A magyar kormány immár nyolcadik éve egy fenntarthatatlan, környezetre káros és veszélyes, továbbá pénzügyileg katasztrofális energiapolitika mellett kötelezte el magát. Épp a napokban derült ki, hogy a paksi földrengés veszélyeztetettséggel kapcsolatos vizsgálatok sem kellően megalapozottak. Lehet, hogy az atomerőmű környékén magasabb a földrengés-veszély, mint ahogy azt a telephelyengedélyben jelezték. Az osztrákok számára ez nagyon fontos biztonsági kockázat, a perben ugyanakkor kizárólag az állami támogatás tényét vizsgálják majd.
Ausztriában politikai érvként megjelennek a környezetvédelmi, illetve a biztonsági kockázatok is, de
az osztrákok meggyőződése szerint fontos lenne, ha az egész régió a megújuló-, tehát a szél- és a napenergia felé mozogna.
Azt remélem, hogy a jövő heti találkozón az osztrák kormányfő az együttműködésről kezdi el győzködni Orbán Viktort.
A magyar politikusok elsősorban a gigantikus eladósodás miatt bírálják a paksi bővítést, miközben több mérnök műszaki kockázatokról is beszél. A paksi bővítésnél is használt atomerőmű prototípusa ugyanis már több helyen csődöt mondott. Ez nem veszélyes?
De feltétlen, a paksi bővítésnél is használt erőmű garanciája eddig nem a legjobb, hisz Voronyezsben ugyanez a típus két hét után műszaki probléma miatt leállt, komoly építési nehézségek merültek fel Szentpéterváron, ugyancsak kivitelezési problémák merültek fel Fehéroroszországban. A finn szabályozó hivatal szerint a Roszatom nem volt képes határidőre átadni az atomerőmű biztonságos működését garantáló dokumentumokat sem. Ez mind azt támasztja alá, hogy a paksi bővítéssel lutrit játszik a magyar kormány, horribilis pénzért egy alig ismert berendezést választ, ami pénzügyileg soha nem fizetődik ki. A 12 ezer milliárdos beruházás ezermilliárdos veszteséget termel majd. Ráadásul környezetvédelmi és biztonsági kockázatot is jelent.
Ezt mintha éreznék az emberek, hisz Paks II. még soha nem volt ilyen elutasított, mint ezekben a napokban. Erre talán még az osztrákok is rájátszanak?
Világossá kell tenni, hogy Ausztria nem Magyarországot támadta meg, inkább a magyarok érdekeit is igyekeznek képviselni, amikor a jogi mellett a környezeti veszélyekre is felhívják a világ figyelmét.
Észre kell venni, hogy Paks mellett csak a magyar és az érdekelt orosz kormány áll ki, kart-karba öltve, szövetségben a Roszatommal. Ezzel az alkalmi szövetséggel szemben áll a világ, benne a magyar állampolgárok, talán ezért is utasítja el a magyarok több, mint 60 százaléka ezt a beruházást, ami értelmetlen, felesleges, és költséges is. Ráadásul ellentétes a globális és az európai energiapolitikai trendekkel.
Azt hallotta, hogy Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) Elios-jelentését a Pest megyei ügyészség soron kívül vizsgálja? De közben az is kiderült, hogy az Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak a cégéhez Simicskának is köze van. Meglátása szerint ez nehezíti, vagy könnyíti a vizsgálatot?
Az ügyészséggel kapcsolatban nincsenek illúziók, hisz korábban egy feljelentés alapján már vizsgálta ezt az ügyet, de semmiféle kivetnivalót nem találtak.
Gondolja, hogy most fognak?
Azt gondolom, hogy az ügyészség most is az eltussolásban érdekelt, nem pedig a tények feltárásában; esetleg abban, hogy valakire rá tudják tolni az ügyet. Annak idején nyilvánvalóan Simicska Lajos lehetett kijelölve arra, hogy Orbán Viktor vejének hóna alá nyúljon. Így kerülhetett a Fidesz egykori erős embere közös üzletbe Tiborcz Istvánnal.
Alig hihető ugyanis, hogy Simicska úgy gondolta volna, hogy Tiborcz olyan jó üzletember, hogy nélküle nehéz majd üzletet kötni.
Nyilvánvalóan politikai megrendelésre vettek rész a közös üzletben, hogy a milliárdosok közé lehessen emelni Orbán Viktor vejét.
Ennek a felelősségét nem lehet áttolni Simicska Lajosra, akiről persze nem sok jót gondolok, hisz a közpénzek Közgéphez terelésében jeleskedett. Ezekkel az ügyekkel a mai napig nem számolt el.
Az Elios visszaélésgyanús módon megszerzett milliárdjaiért, illetve a rosszul elvégzett munkáért kizárólag Tiborcz István a felelős. Hiába próbálja a Fidesz a felelősséget másra kenni. Ilyen szintű korrupciós ügy, amikor a miniszterelnök közvetlen családja gyakorlatilag a nyilvánosság szeme láttára lopja a közpénzt, nem fordult elő a rendszerváltás óta, pedig sokat láttunk az elmúlt 28 évben.
Az ellenzék épp ezért is követeli, hogy az OLAF jelentést hozzák nyilvánosságra, a metróvizsgálat anyagához hasonlóan. Csak a kormány dönthet a nyilvánosságról?
A kormányzat nem takarózhat semmivel, még az uniós intézményekkel sem. Ha ugyanis a 4-es metró esetében indokoltnak tartották közérdekre hivatkozva a vizsgálati anyag nyilvánosságra hozatalát, akkor ez a közérdek akkor is fennáll, ha a miniszterelnök családjának a korrupciós ügyei kerülnek terítékre. Ha Orbán Viktor családja tulajdonítja el az uniós közpénzt, akkor jelentős az ennek megismeréséhez fűződő közérdek.
Tehát a kormány kötelessége az OLAF jelentés nyilvánosságra hozása.
Sajnos, ezt kizárólag a kormány teheti meg, az OLAF és az ügyészség nem. Ha mégsem hoznák nyilvánosságra, akkor azzal azt vallják be, hogy a jelentésben foglaltak pusztító hatással lennének a Fideszre, ezért nem hajlandók a nyilvánosságot tájékoztatni a jelentésben foglalt bűncselekményekről.
