Először a Jobbik alelnöke, Volner János írt a Facebookon arról, hogy pedofília gyanújába keveredett Kiss Attila Csaba, nagykőrösi fideszes önkormányzati képviselő. A FüHü úgy tudja, hogy régebbi ügyről van szó, amely nem véletlenül most pattant ki.
Volner csütörtöki Facebook-bejegyzésében az olvasható, hogy nyomozás indult Kiss Attila Csaba ellen szexuális visszaélés bűntett gyanúja miatt. A hvg.hu később Volnerre való hivatkozás nélkül írta meg, hogy kiskorúval folytatott intim kapcsolat miatt tettek feljelentést egy nagykőrösi fideszes önkormányzati képviselő ellen, és a rendőrség meg is erősítette nekik, hogy a Gödöllői Rendőrkapitányság nyomoz az ügyben. Felhívták a feljelentésben említett képviselőt is – akinek a nevét nem közölték a cikkben -, de ő azt nyilatkozta, hogy nem tudja mivel vádolják, semmilyen hivatalos értesítést nem kapott az ügyben, és addig nem is tud nyilatkozni.
A FüHü-nek a helyi MSZP-s önkormányzati képviselő, László Ferenc megerősítette a hírt, és arról beszélt, hogy
senki nem cáfolta még a vádakat,
sem az érintett képviselő, sem pártja. Egy névtelenséget kérő forrásról pedig úgy tudjuk, hogy évekkel korábban történt az eset, és az akkor még 14 év alatti lány kezdeményezte a viszonyt, akinek közeledését a fideszes képviselő nem utasította el. A büntető törvénykönyv szerint pedig ez szexuális visszaélésnek számít.
Információnk szerint nem véletlen, hogy most derült fény az esetre: korábban a helyi polgármester arra kérte az igazgatót, akinek iskolájába a lány járt, hogy
tussolják el az ügyet.
Az érintett igazgatónő megbízását viszont most nem hosszabbították meg, és ezért dönthetett úgy, hogy nem titkolja tovább a tudomására jutott viszonyt.
Orbán Viktort dicsérte méhnyakrákellenes előadásan egy miskolci képviselő
Csöbör Katalin, a Fidesz országgyűlési képviselője egy gimnáziumi egészségvédelmi előadáson szólalt fel, de a méhnyakrák helyett a miniszterelnökről, és a Miskolc térségében végrehajtott fejlesztésekről beszélt, minta kampányolna. (444.hu)
A DK az OLAF-hoz fordul Orbán Viktor apjának pályázati pénze miatt
A Direkt36 tárta fel, hogy Orbán Viktor apjának cége 300 milliós összeget nyert el, hogy részt vegyen a dél-balatoni vasútvonal felújításában, holott korábban a miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy semmilyen rokona nem vesz részt alvállalkozóként uniós projektben.
A DK az OLAF-hoz, hogy kivizsgálják az ügyet. (DK sajtóközlemény/Direkt36)
A közel-keleti békéről beszélve a palesztinokat fenyegette Trump Davosban
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel folytatott megbeszélése után a palesztinoknak nyújtott segélyek felfüggesztésével fenyegetett az amerikai elnök Davosban, ha nem folytatják a béketárgyalásokat Izraellel. (MTI)
Boris Johnson brit külügyminiszter őse a legismertebb svájci múmia
A mumifikálódott test az 1709-ben Strasbourgban született, és 1787-ben Bázelben elhunyt Anna Catharina Bischoffé. Szakértők 2015 óta vizsgálják a múmiát, és csütörtökön ismertetett eredményeik szerint a 67 éves korában meghalt nő Johnson ük-ük-ük-ük-ük-ük-nagyanyja volt. Az 1975-ben felfedezett múmia kiléte évtizedek óta foglalkoztatta a kutatókat. (MTI)
Január közepén az Együtt küldöttgyűlése határozott a listáról, illetve a miniszterelnök-jelölt személyéről is. A listavezető – nem túl nagy meglepetést okozva – Juhász Péter pártelnök lett, a miniszterelnökségre viszont nem ő, hanem az Együtt Országos Politikai Tanácsának elnöke, Szigetvári Viktor pályázhat. A karrierjét a Magyar Szocialista Pártban kezdő, majd később Bajnai Gordon miniszterelnök személyes tanácsadójaként is tevékenykedő politikai kommunikációs szakemberrel beszélgettünk az jelöltségről, az Együtt szellemiségéről és a többi ellenzéki párttal való együttműködésről.
Miniszterelnök-jelölt általában a párt legismertebb politikusa szokott lenni, ezért meglepő, hogy az Együtt önt jelölte. Hogyhogy nem Juhász Péter kapta a feladatot?
Szerencsére nem hatalmi, hanem politikai, illetve kommunikációs okai voltak. Péter vezeti az Együtt listáját, ő az, aki ezt a bátor, már ellenzékben is konfliktust vállaló, harcos, korrupcióellenes és más ügyekben kiálló Együttet jelképezi. Ugyanakkor azt láttuk, hogy az Együtt politikai karaktere olyan, hogy a Bajnai Gordon örökségét jelentő, szakértői, liberális demokrata és igazságosabb szociálpolitikát egy másik karakter tudja mellette megjeleníteni. Én nem vagyok az a miniszterelnök-jelölt – szemben Szél Bernadettel, Karácsony Gergellyel vagy Vona Gáborral –, aki azt hazudja a választónak, hogy egypárti kormányváltás lesz 2018-ban. Szerintem ez kizárt. Szél Bernadett Szél-tervről beszél és senkivel, semmiben nem működik együtt, Vona Gábor arról, hogy szavazzanak a Jobbikra és egy pártként megoldja az ország bajait – ezek szerintem nem reális tervek.
Alapvetően azért vállaltam a jelöltséget, hogy megjelenítsük ezt a józan hangot, amely reális terveket mond a választóknak 2018 tavaszára és a Fidesz legyőzésére.
Holnap fog megjelenni az Együttnek az első kétszáz napra vonatkozó programja, amelyben bemutatjuk, hogy kell rendszerváltást csinálni, hogy kell igazságos társadalmat és újra szabadságot teremteni. Ehhez be fogunk mutatni olyan kormánytag-jelölteket – direkt nem árnyékkormányról beszélek –, akik az Együtt csapatából alkalmasak arra, hogy a maguk szakterületét elvigyék, mert én abban hiszek, hogy a politikán belül is vannak ilyen emberek. Az Együtt részéről nagyképűség és felelőtlenség volna egy teljes kormánylistát kiállítani. Azt hiszem nevetséges is volna, viszont van néhány olyan szakterület, amelyen olyan embert tudunk javasolni egy majdani ellenzéki kibontakozás számára, aki mindenkinél jobban ért a maga területéhez, és már bizonyított.
Ezzel nem megy némileg szembe az, hogy az első hatvan listás hely felén nők szerepelnek? Ha meghatározzák, hogy harminc helyen mindenképpen nő kell, hogy álljon, akkor végülis nem szakértelem alapján, hanem nemi alapon választanak.
Ezt a két dolgot különválasztanám. A szakértői tudásnál a szakértelem számít önmagában. Azt gondolom, hogy ott is van feladata a politikának, hogy jó példával járjon elöl a nemek arányait tekintve. Ebben kell példát mutatni, mert az üvegplafont a macsó, férfias társadalom nem fogja tudni áttörni, hogyha ebben a nőket nem hozza helyzetbe – egyébként természetesen megalapozott tudás birtokában. A listás képviselőjelöltség szerintem másról szól, nekünk az első hatvan felén és első tíz helyen immár négy nő van. Úgy döntöttünk a párton belül, hogy legalább egyharmadnak nőnek kell lenni, de amikor a jelölési folyamat végigfutott, akkor láttuk, hogy sokkal több női párttársunk, belső munkatársunk, aktivistánk vagy önkormányzati munkában résztvevő emberünk vállalja a jelöltséget. Ez nyilván szimbolikus jelzés is, fontosnak tartottuk, mert
nem lehet máshogy a magyar macsópolitikát áttörni, hogyha nem teszünk azért, hogy a nők demonstratívan is jelen legyenek.
Azt gondolom, hogy a kormánytag-jelölteknek, akiket meg fogunk nevezni, jelentős része nő lesz.
Tehát akkor ez nem egy szimbolikus lépés, hanem azt akarják ösztönözni, hogy több nő vegyen részt a politikában.
Egyrészt azt akarjuk mutatni, hogy az Együtt ezt könnyen meg tudja csinálni. Más pártoknak alig van nő a listáján, alig van nő a jelöltek között. Nem ettől értékes kizárólag egy közösség, de Magyarországon, ahol a Fidesz alig állít nőket, más pártok egynegyede, egyharmada nő, ez egy nagyon fontos érték. Szimbolikus jelzés, hogy a politikát részben úgy kell megújítani, hogy ki-ki magán kezdi, nőket olyan helyzetbe hoz, ahova az előéletük, a képességük alkalmassá teszi őket, és ahonnan korábban kiszorultak.
Miniszterelnök-jelöltségre alkalmas nő nem volt az Együttben?
Nem volt ilyen egyelőre, ebben inkább én kaptam támogatást a közösségen belül, de szerintem majd az a pillanat is eljön, amikor az Együtt női miniszterelnök-jelöltet vagy női listavezetőt állít. Nálunk a vezetést érintően kvóta érvényesül az alapszabályban, de a listánál és az egyéni jelölteknél ez sokkal erősebb. Ha csak a kvótánkat érvényesítettünk volna, akkor tízből három nőnek kéne lennie, most pedig több van.
Egy interjúban azt mondta, hogy nem szokott fogadni, de mégis nagy összegben merne abban, hogy bekerülnek a parlamentbe. Honnan ez a magabiztosság?
Minket alapvetően mindenki lebecsül abban, hogy mennyi támogatónk van, de a kis pártokkal kapcsolatos kutatási adatok manipuláció nélkül is minimum óvatosságra intenek. Akkor is 2 százalékra mértek minket, amikor egy nappal később az EP választáson 7 százalékot kaptunk. Teljesen reálisnak tartom, hogy az Együtt három-négy százalékos eredményt érne el, ha holnap lenne a választás. Egy aktív kampánnyal megszerezzük a hiányzó néhány tízezer szavazatot. Úgy döntöttünk Juhász Péterrel közösen, hogy
nem tudunk az MSZP és a DK listájával menni közösen, mert egész egyszerűen egy világ választ el bennünket tőlük.
Más kultúránk van, más politikában hiszünk, és azt is gondoljuk, hogy a hiányzó szavazatokat egy egyértelmű, liberális demokrata kiállással meg tudjuk nyerni. Vannak, akik ezt kedvelik, és a társadalompolitikánk, szociálpolitikánk, lakáspolitikánk, nyugdíjpolitikánk olyan fontos jóléti, egyenlőtlenségi problémákat emelnek be a fókuszba, amelyre más pártok nem figyelnek ennyire. A mi megoldásaink társadalmilag igazságosabbak – ha úgy tetszik baloldalibbak –, mint esetleg a nálunk sokkalta baloldalibb pártoknak a deklarációi. Mi nem a tizenharmadik havi nyugdíjnak az MSZP általi megígérésében hiszünk, mert abba ma belerokkanna a költségvetés, és egy rossz politika, mert lehet igazságosabb és célzott nyugdíjemelést adni. A minimálnyugdíjat, a 2000-es évek alacsony nyugdíjait kell célzottan korrigálni, és emellett olyan nyugdíjrendszert létrehozni, ami az elkövetkező harminc-harmincöt évben is működőképes. Mi a jövő nyugdíjasaira is gondolunk.
Az MSZP-vel és a DK-val akkor nem közösködnek…
Nem közösködünk listán. Egyéni választókerületekben mindenki javára nyitottak vagyunk a visszalépésre.
Tett egy olyan kijelentést, hogy visszalépnek bizonyos feltételek mellett. Ha a többiek nem játszanak a játékszabályok szerint, akkor nem fognak visszalépni?
Mi vagyunk az egyetlen párt jelenleg, akik feltétel nélkül léptetünk vissza néhány választókerületben. Elmondtuk múlt héten, hogy Mellár Tamás meg tudja nyerni a Baranya megye egyes választókerületet, ezért erkölcsi kötelezettségünk, hogy őt ebben támogassuk. Ezt megtettük egyoldalúan, pedig Pécsett van szervezetünk. Visszaléptünk Szél Bernadett és Hadházy Ákos javára is, mert ők olyan politikusok, akik meg tudják nyerni a választókerületüket. Azt akarjuk más pártoknak is ajánlani, hogy nem a párttagkönyv színe dönti el, hogy ki tud egyéni mandátumot szerezni. Kész Zoltán meg tudja nyerni a veszprémi egyes választókerületet, ahol ugye általa töretett meg a kétharmad. Első pártként kezdtünk el kiállni mellette, nem indítunk vele szemben jelöltet, pedig abban a választókörben is ki tudnánk állítani jelöltet és aktivistacsapatot.
Az Együtt biztosan nem lesz az a párt, amely oda nem figyelésből vagy a Fidesznek való elhibázott gesztustételből fakadóan legyártja a kétharmadot.
A kétharmadot meg kell akadályozni, éppen ezért biztos vagyok benne, hogy lesznek olyan egyéni választókerületek, ahol az Együtt egyoldalúan vissza fogja még léptetni a jelöltjeit, függetlenül attól, hogy mit csinál mondjuk az MSZP vagy a DK.
Minden más részben attól is függ, hogy más pártok egyáltalán felülvizsgálják-e az elzárkózásukat a koordinációtól. Egyelőre a DK nem tudott megállapodni velünk, és az MSZP is úgy tartja, hogy ráindul Szabó Szabolcsra Csepel-Soroksáron és Juhász Péterre az V. kerületben. Mi ebben nyilvános vitát már nem akarjuk folytatni, a választók elvárásának megfelelően egyoldalú gesztusokat tettünk az ügyben, és ezt folytatni is fogjuk. A kétharmad megakadályozása nem rajtunk fog múlni, és szerintem a Fidesz abszolút többségét meg lehet törni tavasszal.
Abban bízom, hogy Budapesten létrejön egy olyan politikai megállapodás, amelyben végül LMP-s, DK-s és MSZP-s is lehet egyedül egyéni körzetben, ahol tud mandátumot nyerni, és az Együttnek biztosítani kell a maga helyét, ami a budapesti pártpreferenciákban látszik.
A Közös Ország Mozgalom közvélemény-kutatásokat indít, hogy meghatározzák az erőviszonyokat bizonyos választókerületekben. Ha kijönnek az eredmények, akkor azok alapján el fognak gondolkozni a visszalépésen, ha sokkal erősebb ellenzéki jelöltek vannak az adott kerületben?
Nézzük meg a kutatást. A Közös Ország Mozgalomnak ezt a projektjét tisztelem, de egy csomó kutatásból csak az ajánlásgyűjtés kezdete után lesz eredmény, tehát azután lehet majd lépni. Az Együtt nyitott lesz arra, hogy az esélyes jelöltek javára visszalépjen. Van olyan választókerület, mondjuk éppen a budapesti VIII-IX. kerületi, ahol biztos vagyok benne, hogy Baranyi Krisztina annyi munkát végzett az elmúlt négy évben országgyűlésen kívüli képviselőként, hogy ő fogja megérdemelni a választók bizalmát, és az ő javára kellene visszalépnie a többi pártnak. Mi tiszteljük a Közös Ország Mozgalom erőfeszítését és bízunk benne, hogy más pártok is tiszteletben fogják tartani a kezdeményezést.
Fotó: FüHü
Azt mondta teljesen más világ amit az Együtt, és amit az MSZP, illetve a DK képvisel, viszont ön sokáig az MSZP-ben tevékenykedett, nem is akármilyen pozíciókban.
Büszke vagyok arra amit az MSZP-ben alkalmazottként, tanácsadóként tudtam végezni huszonéves koromban. Hogyha ők őszinték magukhoz, akkor tudják, én is tudtam nekik segíteni. Én ott választott vezető soha nem voltam, döntéshozó testületnek nem voltam tagja. Nagyon komoly szerepem volt viszont legalább két parlamenti választási kampányban. Ma nem véletlenül nem vagyok az MSZP tagja, ott látok egy olyan belső megújulásra való képtelenséget, ami szerintem nehezíti, hogy megújuljon Magyarországon egy hiteles baloldali képviselet, de ettől még sok dologért hálával tartozom ott sok embernek.
Ami nekem a legutóbbi időben kizárja, hogy bármilyen módon is úgy gondoljam, hogy az MSZP-ben lennék jó helyen, az egyrészt az, hogy Botka Lászlót a Fidesszel való összejátszásban a saját párttársai takarították el a miniszterelnök-jelölti pozícióból.
Ezt, aki egy picit is jól értesült ebben az országban, tudja. Ebben én hitelt adok Botka László szavának, és ez rettenetesen elszomorító. Egy ilyen párt nem tud hitelesen ellenzéke lenni Orbán Viktornak.
Másrészt Botka a “Fizessenek a gazdagok!” szlogennel vágott bele a kampányába 2017 tavaszán, de én amellett, hogy az Együtt programjában is többkulcsos adórendszer áll, ezt nem tekintem egy gazdagellenes propagandára okot adó indoknak. Aki Magyarországon nettó 600 ezer forintot keres, kétségtelen, hogy kilóg a jövedelmi statisztikából, de messze nem gazdag, hanem egy tisztességes, Nyugaton még messze nem polgári egzisztenciára okot adó keresettel rendelkező ember. Ellenségképekkel nem szabad egymást szembefordítani.
A szocialista gazdagellenesség az MSZP migránsozása a maga módján.
A határon túliak szavazati jogának megvonásáról szóló DK-s kezdeményezésről mi a véleménye?
Teljességgel visszataszítónak tartom. Ha az lenne a kérdése a Demokratikus Koalíciónak, hogy kell-e módosítani a határon túliak választójogát, vagy lenne egy jobb javaslatunk az ügyben, akkor abba a vitába én is támogatólag szállnék be. A programunkban mi is elmondjuk, hogy a Fidesz a legrosszabb módon, a határon túli pártokkal sem egyeztetve egy nagyon rossz, a belpolitika exportját lehetővé tevő megoldást vezetett be azzal, hogy borítékban szavazhatnak magyar pártlistára a határon túli magyarok, miközben a Londonban élők pedig nem így. Ezerféle jobb megoldás lenne, de a Demokratikus Koalíció most jogot akar fosztani, meg akarja fosztani a választójoguktól az állampolgárokat. Ebben az ügyben én elfogadom és tudomásul veszem, hogy a magyar társadalom milyen mértékben – esetleg többségben – támogatja ezt a gondolatot, de az Együtt számára akkor hiteles egy liberális demokrata politika, ha nem mondjuk mindenben azt, amit a társadalom aktuális többsége támogat. Nem ez a politika.
Ha csak és kizárólag a társadalom támogatásának akarunk megfelelni egy kampányban, akkor a Demokratikus Koalíciónak holnapután a halálbüntetésről és a melegjogok bővítésének mellőzéséről kellene aláírásgyűjtést csinálnia, és amellett kiállnia.
Azért mondom ezeket a példákat, mert ha itt ülne egy DK-s, akkor azt mondaná, hogy ez egy más kérdés, a halálbüntetést elvi alapon nem lehet bevezetni, de a határon túliak választójogát meg elvi alapon vissza lehet venni. Márpedig ez ugyanaz a kérdés, és a DK számára pedig a határontúlizás a maguk migránsozása. Az Együtt nem ellenségképekre, hanem együttműködésre és méltányosságra alapított politikát akar Magyarországon.
Pontosan mi az álláspontja a határon túliak szavazati jogáról?
A határon túli szavazat jogát illetően az Együtt álláspontja az, hogy az állampolgársággal együtt jár a szavazati jog. A határon túli szavazati jog lehet alkotmányjogilag gyengébb, kisebb értékű szavazati jog, mint a belföldön élő, Magyarországon állandó lakcímmel rendelkezők szavazati joga, így lehet csak egy szavazatuk mások két szavazatával szemben. Elfogadhatatlan ugyanakkor, hogy a Londonban dolgozó, de Londonban állandó lakcímmel nem rendelkező, külföldön élő magyaroknak nincsen joguk levélben szavazni, míg az erdélyieknek vagy más határon túli magyaroknak igen.
A szavazási eljárási jogegyenlőséget biztosítani kell, és a névjegyzékek mentesítését is a tízezernyi halott regisztrálttól.
Mi speciális választókerületekkel vagy úgynevezett kislistás megoldással, célzottan javasolnánk az egyéni választókerületi ág mellett egy új szavazási megoldás létrehozását számukra. A határon túliak magyar pártlistákra való szavazását kivezetnénk a rendszerből. Azt mondanánk, hogy allokáljon a magyar választási rendszer mondjuk kettő darab speciális választókerületet a határon túliak számára: ezzel plafont adnánk és minimalizálnánk is. De egy olyan országban, ahol zsidókat és németeket jogfosztottak pár évtizede, nem szabad jogfosztással kampányolni.
2001 és 2013 között volt az MSZP-nél, 2002-ben pedig a szocialisták levezényelték a hírhedt “23 millió romános” kampányt. Ön abban akkor részt vett?
Én akkor pályakezdő voltam, az akkori kampányigazgatónak voltam a munkatársa.
Ron Werbernek.
Nem Ron Werbernek, Baja Ferencnek. Abban a kampányban, a 23 millió román ügyében én nem vettem részt, azt mások csinálták. Pályakezdő voltam, 23 éves, tehát nekem ahhoz a kampányhoz döntéshozóként, illetve kivitelezőként nem volt közöm.
A nevét és az arcát mégiscsak adta hozzá, valamennyire közösséget kellett vállalnia azzal.
Akkor nem volt benne az arcom, én egy voltam egy széles kampánycsapatban, és nem vettem részt annak a döntéshozatalában. Abban a kampányban hozzám a nyomdai gyártási előkészítések tartoztak, nem kérték ki a véleményemet ilyen kérdésekben. Ha akkor megkérdeznek, azt gondolom, nem értettem volna vele egyet. Az Orbán-Nastase-paktum szerintem nem volt egy szerencsés megállapodás, de semmilyen módon nem vettem részt ezekben a döntéshozatalokban.
Úgy tudtam, hogy Ron Werber jobbkeze volt.
Nem Ron Werbernek voltam a jobbkeze. Bár dolgoztam Ron Werberrel, a 23 millió romános kampányhoz az én tudomásom szerint Ron Werbernek nem volt köze, ő akkor nem tartózkodott Magyarországon.
Vissza az aktualitásokhoz: mit gondol Juhász Péter bulvárszerepléseiről mostanság? Olvastam a küldöttgyűlés szövegét, és ott mintha emiatt odaszúrt volna neki egyet.
Pont hogy nem, kifejezetten gratuláltam neki! Semmiképpen nem odaszúrtam. Egyszerűen van kettőnk között egy stílusbeli különbség. Nagyon örülök, hogy Péter egy nehezebb időszak után új párra talált, gyönyörű gyereke született a gyönyörű és kiváló színésznő párjától. Kifejezetten örültem, hogy Péterék a Best magazin címlapján voltak. Minden politikusnak és minden politikusházasságnak egy döntése, hogy kirakja-e vagy nem rakja ki a magánéletét a nyilvánosságba.
És abból mi következik az Együtt politikájára nézve, hogy a pártelnöknek gyönyörű a felesége és a gyereke?
Az Együtt politikájára nézve semmi, maximum annyi, hogy két olyan férfi vezeti a listát, aki mer gyereket vállalni, és a családi életből is kiveszi a részét. Péter egy nagyon modern családfelfogású ember, én magam is az vagyok, csak én a bulvársajtóban ezt nem mutatom meg. Ebben inkább azt a mentalitást tartom, hogy enélkül is lehet politikusnak lenni, de ez egy személyes döntés.
Szerintem ebben típusok vannak, nincs jó vagy rossz, ez mindenkinek a magándöntése. Az Együttnél nincs arra direktíva, hogy mindenkinek a Best magazinban kell szerepelnie, de nincs is megtiltva.
A Jobbik a nyomozóhatósághoz fordul az Elios-ügyben
A Jobbik szerint Orbán Viktor mozgatja a szálakat az OLAF által vizsgált Elios-ügyben, és a párt arra kéri a nyomozóhatóságokat, hogy teljes körűen tárják fel a visszaéléseket, hogy ne kelljen visszafizetni a támogatást az EU-nak – mondta Szilágyi György, jobbikos országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján. Arról is beszélt, hogy információik szerint Szombathelyen az Eliost akarják megbízni a közvilágítás korszerűsítésével. (Jobbik)
A DK egyéni körzetekben való együttműködésre tett ajánlatot az Együttnek
A Független Hírügynökség információi szerint a Demokratikus Koalíció először közös listára tett javaslatot az Együttnek, majd miután ezt Juhász Péterék elutasították, az egyéni körzetekben való együttműködésre tettek javaslatot, amire eddig még nem kaptak választ. (FüHü)
Hazatért Melbourne-ből Fucsovics Márton
„Úgy érkeztem az AusOpenre, hogy áttörjem a gátat, legalább egy meccs meglegyen. Aztán három lett belőle, Federer ellen nagyon kemény volt” – mondta a magyar teniszező csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy még Novak Djokovics is kezet fogott vele a Federer elleni meccse után. Fucsovics a 63. helyre ugrik előre a világranglistán fantasztikus melbourne-i szereplése miatt. (Index)
Közzétették a MITEM programját
Tizennégy ország huszonhat előadását láthatja az V. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) közönsége április 10. és 29. között a budapesti Nemzeti Színházban. Az idei fesztivál mottója egy Szophoklész idézet: „Szeretetre születtem, s nem gyűlöletre”. (MTI)
A Szegedi Ítélőtábla tegnap elutasította Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatója védőjének a Sukoró-ügyben benyújtott perújítási kérelmét. Mindez annak fényében lehet érdekes, hogy a Hír TV Célpont műsorának információi szerint a sukorói telekcsere megvalósulása során az államot nem érte volna vagyoni kár.
Legalábbis egy új értékbecslés alapján, amely a Célpont című műsorának információi szerint 550 millió forintban, az állam által alkalmazott ár felében határozta meg a sukorói telekcsere velencei-tavi ingatlanjainak maximális értékét.
A Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület közjegyzői kirendelésre készítette el a Fejér megyei telkek értékbecslését. A szakértői véleményt Tátrai Miklós védője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő három évre ítélt volt vezérigazgatójának perújítási indítványához csatolta.
Az ügy előzménye, hogy a 2008-as sukorói telekcsere-szerződés ügyében Tátrai Miklóst a Szolnoki Törvényszék 2015. szeptember 30-án hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt négy év börtönre ítélte. A Szegedi Ítélőtábla a 2016. október 26-án az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és Tátrait felmentette. A Kúria a 2017. június 8-án harmadfokú ítéletével a Szegedi Ítélőtábla másodfokú ítéletét megváltoztatva Tátrai Miklóst hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt három év szabadságvesztésre ítélte.
Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel.
A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A Kúria ítélete szerint a szerződéskötéskor Tátrai Miklós megszegte a rá vonatkozó szabályokat, a megállapodást jogszerűen nem köthette meg, és ennek nyomán 1,2 milliárdos vagyoni hátrány következhetett volna be.
A Célpont legújabb információi szerint „a szakértői testület világosan leírta azt is, hogy az 550 milliós érték is csak papíron van meg, mert a hatályos jogszabályok alapján az ingatlanokra nem építhető olyan épület, amely gazdaságos.”
Ami azt jelenti, hogy az ingatlanegyüttes nem forgalomképes. Az ügyészség értékbecslője azonban nem vette figyelembe a sukorói építési szabályzat korlátozásait.
Osztie Zoltán, a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom plébánosa a Szemlélek blognak elmondta, hogy mégsem tartják meg a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján a szentmisét, illetve a megemlékezést Horthy Miklós kormányzóról.
“Eszünkbe nem jutott, amikor elkezdtük a szervezést, hogy ez a dátum épp a Holokauszt Emléknapjára esik.” – nyilatkozta a plébános a Szemlélek blognak.
Osztie elmagyarázta, hogy egyszerűen úgy választották az időpontot, hogy felcsapták a liturgikus naptárat és kiválasztották a Horthy halálának évfordulójához legközelebb eső szabad szombatot. Miután a különös időzítés nagy port kavart, az egyházi elöljárókkal együtt úgy döntöttek, hogy
sem a megemlékezést, sem a szentmisét nem tartják meg.
A gyorsinterjú végén a plébánost egyébkén arról is kérdezik, hogy az évforduló beszédei a szentmise részét képezték volna-e, amelyre határozott nem volt a válasz, a két dolog különálló.
A kérdés azért volt fontos, mert nemrég Hódmezővásárhelyen tartott egy kampánybeszédként értelmezhető performanszt a mise végén az ottani plébános. Osztie ezzel kapcsolatban annyit mondott:
Az Európai Unió Bírósága mai ítélete szerint a szexuális-érzelmi irányultság pszichológia tesztekkel történő vizsgálata jogsértő, ezért azokat nem lehet figyelembe venni a menedékjogi eljárásban.
A per apropóját a Magyar Helsinki Bizottság meleg ügyfelének kálváriája szolgáltatja, akinek menedékkérelmét azért utasították el, mert az elavult, tudományosan vitatott pszichológiai tesztek nem igazolták homoszexuális irányultságát.
A luxembourgi bíróság ma kimondta: A menedékkérő szexuális irányultságának meghatározása céljából nem vethető alá pszichológiai személyiségtesztnek. Az ilyen teszt elvégzése ugyanis aránytalanul sérti a kérelmező magánélethez való jogát.
Miközben Európa, és az amerikai kontinens nagy része óriási előrelépést ért el az egyenlőség elismerése és az előítéletek felszámolása terén, több mint 70 országban számít továbbra is bűncselekménynek az azonos neműek közötti testi kapcsolat.
Iránban, Szomáliában, Szudánban, Mauritániában és Szaúd-Arábiában halálbüntetés jár érte.
A nemzetközi menedékjog, az uniós, és így a magyar jogszabályok is biztosítják, hogy akit szexuális-érzelmi irányultsága vagy nemi identitása miatt üldözés fenyeget, az menekültstátuszt kapjon, a Helsinki Bizottság számos LMBTI ügyfele védelmet is kapott Magyarországon az elmúlt két évtizedben.
A védelem megadása azonban itt sem „bemondásra” történik, fontos a menedékkérelem szavahihetőségének felmérése. Ez sokkal nagyobb kihívás lehet, mint olyan ügyekben, ahol egy menekülőt politikai vagy vallási okból ér fenyegetés, hiszen a vizsgált téma a magánélet legintimebb területeit érinti. Nem véletlenül mondta ki az Európai Unió Bírósága már egy korábbi ügyben, hogy szigorúan tilos a szexuális élet részleteiről faggatni a menedékkérőt, orvosi vizsgálatoknak alávetni őket vagy sztereotip előítéletek (például „a meleg férfiak mindig nőiesek”, „egy leszbikus nő nem vágyhat anyaságra”) alapján felmérni a szavahihetőségüket.
Magyarország Európában egyedülálló módon pszichológiai vizsgálattal igyekszik megállapítani, hogy egy menedékkérő valóban meleg, leszbikus vagy biszexuális-e.
E gyakorlatot a Magyar Helsinki Bizottság sok éve bírálja, véleményünkkel több hazai bíróság is egyetértett. A hazai vizsgálatokban alkalmazott pszichoanalitikus szemléletű személyiségteszteket a második világháború előtt dolgozták ki (a Rorschach-tesztet a 20-as, a Szondi-tesztet a 30-as években), így a homoszexualitással kapcsolatos megközelítésük is a régmúlt szemléletét tükrözik.
A melegségre vagy biszexualitásra betegségként, személyiségzavarként tekintenek, miközben számos ország korábbi hasonló döntése nyomán a Világegészségügyi Szervezet 1992-ben véglegesen törölte ezeket a mentális betegségek listájáról. E tesztek alkalmazásával a menedékkérő csak akkor „bizonyulhat” melegnek, ha paranoiás, narcisztikus, hisztérikus tüneteket mutat, férfiként nőies, nőként férfias, vagy ha bizonyos színeket előnyben részesít másokkal szemben. A rossz döntés pedig könnyen a kérelmező életébe, testi épségébe is kerülhet. Ennek ellenére a magyar menekültügyi hatóság megcáfolhatatlan bizonyítékként tekint a tudományosan széles körben vitatott és évtizedek óta meg nem újított tesztek alapján íródó „szakértői véleményekre”.
Ma a luxemburgi bíróság is megerősítette a Helsinki Bizottság, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság és a legtöbb európai állam álláspontját, miszerint a szavahihetőség felmérése itt is az eljáró hatóság vagy bíróság feladata. Egy megfelelően képzett tisztviselő vagy bíró erre tökéletesen alkalmas – pontosan úgy, ahogy egy politikai vélemény vagy vallásos hit „őszinteségét” is fel tudja mérni. Ebben a feladatban nyújt támogatást egy brit szakértő és a Helsinki Bizottság által kidolgozott részletes módszertan, amelynek alapmodelljét több ország (például Nagy-Britannia, Svédország vagy Új-Zéland) már hivatalosan is alkalmazza. E módszer segít feltárni a sokszor traumákkal tűzdelt élettörténet azon részeit, melyek fontosak a szavahihetőség megállapításához, a tudománytalan és megalázó módszerek elkerülésével.
A Bíróság ítélete az Unió összes tagállamát kötelezi. Az ítélet így fontos lépés abban a küzdelemben, hogy senkinek ne kelljen halálos fenyegetéssel, kínzással vagy bántalmazással szembenéznie egy életen át, csak azért, mert egy vele azonos nemű embert szeret.
Az LMP szerint felmerül a hivatali vesztegetés és a költségvetési csalás gyanúja is Kósa Lajos feleségének gyanús cégügyei kapcsán, a párt ezért feljelentést tett.
A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter neje ugyanis alig hatmillió forintért szerzett meg egy olyan céget, melynek a cégbírósági adatok szerint 139 millió forintos vagyona mellett összesen harminc millió forint tartozása volt.
Kósa Lajos felesége tehát a hivatalos értékénél 110 millió forinttal olcsóbban jutott a céghez.
Az értékesített cégről semmit nem lehet tudni: bevétele és alkalmazottai nincsenek, és az sem ismert, hogy mi lehet az a százmilliós vagyontárgy, ami valóban értékessé teszi a vállalkozást.
A gyanút tovább növeli, hogy a céget értékesítő Fiák János munkaerő-kölcsönző céget üzemeltet. Márpedig a tranzakciót követően Kósa Lajos olyan törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésben, mely lehetővé tette a nyugdíjas munkaszövetkezetek létrehozását, hatalmas piacot létrehozva ezáltal a munkaerő-kölcsönző cégeknek.
Az Együtt szerint Orbán Viktor a magyar emberek arcába hazudott, amikor tagadta, hogy közpénzből gazdagszik családja, és arra szólítják fel Orbán Viktort, hogy számoljon el azzal, mennyi közpénz folyt be családtagjai vállalkozásaiba.
Juhász Péter, az Együtt elnöke szerint a Direkt36 által megszerzett dokumentumok alapján bebizonyosodott, hogy
az egyik Orbán-cég alvállalkozóként vesz részt az egyik legnagyobb jelenleg zajló állami építkezésben, a dél-balatoni vasútfelújításban.
A Nehéz Kő Kft. nevű fuvarozó cég közel 300 millió forinthoz jut ebből a projektből. Az Orbán család cégei alsóbb szinten vettek részt állami projektben, jelenlétük ezért tudott rejtve maradni.
Az Együttnek az a véleményem, hogy ettől a pillanattól kezdve Orbán Viktor nem hazudhat tovább: bár a családja nem jelenik meg közvetlenül a közbeszerzéseken, de rendszerint ott van az azokat megnyerő cégek alvállalkozójaként. Így tehát arról sem hazudhat tovább, hogy közpénzből gazdagszik családja.
A miniszterelnök jól látható módon nem dicsekszik azzal, hogy saját pénztárcájának tekinti a magyar emberek pénzét, beleértve az EU-s támogatásokat is. Újságírói kérdésre egy éve például még azt hazudta, meg van lepődve, hogy azt állítják, van olyan európai uniós projekt, ahol vállalkozóként, fővállalkozóként vagy alvállalkozóként a családjából elindult valaki.
Németh Szilárd közölte, Szél Bernadett jelenléte miatt nem lehet a Soros-tervről beszélni a bizottságban.
Molnár Zsolt, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista elnöke a múlt héten jelentette be, hogy összehívja a bizottságot, ahova Orbán Viktort is meghívják, hogy válaszoljon a „titokban befogadott” 1300 menekülttel és a „Soros-tervvel” kapcsolatos kérdésekre.
A bizottság csütörtök reggel összeült, de Orbán Viktor nem ment el rá.
Molnár azt mondta, az állítólagos „Soros-terv” létezéséről eddig nem kaptak bizonyítékot senkitől, viszont a kormánytagok és Orbán maga is állandóan erre hivatkozik, ezért hívták meg a miniszterelnököt, de ő nem jelent meg.
A fideszesek az ülés elején megjelentek, de Németh Szilárd az ülésen közölte, Szél Bernadett jelenléte miatt a Soros-terv megakadályozására vonatkozó dolgokat nem lehetne tárgyalni, ezért amíg Szél Bernadett ott van az ülésen, addig ők nem hajlandóak erről beszélni. Németh vezetésével ezután a fideszesek kivonultak az ülésről.
Molnár Zsolt ezután határozatképtelenné nyilvánította a bizottság ülését.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
