Fontos Archives Page 331 of 478 › Független Hírügynökség

Nyomoznak Mészáros Lőrinc ellen

FüHü

-

2018-02-09

A felcsúti fociakadémia adateltitkolása miatt indult nyomozás az alapítvány elnöke, Mészáros Lőrinc ellen. A feljelentést a DK tette, és már a végrehajtást várják. A tao-támogatások kiadását a minisztériumok is szabotálják.

Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc a felcsúti stadionavatón
MTI Fotó: Beliczay László

Nyomozás folyik a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke ellen – írta a Sztárklikk.

Egy ügyészségi iratból derült ki az eljárás, amely a TAO-programból Felcsútra kerülő közpénzek felhasználását firtató feljelentés kapcsán íródott. A feljelentést Varju László DK-s képviselő nevében Czeglédy Csaba ügyvéd tette, mert a felcsúti alapítvány

a mai napig nem adta ki, mire költötték a tízmilliárdos adófelajánlást.

Ez pedig megalapozza a közérdekű adattal való visszaélés vétségét.

Ráczné Földi Judit, a DK elnökségi tagja – a tao-perek központi alakja a pártban – a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a Sztárklikk által közöltek a közel egy éve tett feljelentésük nyomán keletkezett iratból származnak.

A DK a közérdekű adat eltitkolása miatt jelentette fel Mészárost, plusz hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettest. Az adatper megszakadt, amikor a közadatkérésük bíróságra került. Ezt idén január elején jogerősen megnyerték a Kúrián. Ennek nyomán most már arra várnak, hogy a bíróság értesítse őket,

mikor indul a múlt héten kezdeményezett végrehajtási eljárás,

amikor a bírósági végrehajtó bemegy a felcsúti akadémiára és elviszi a papírokat – mondta Földi Judit.

Arról csütörtökön a Magyar Narancs írt, hogy a focialapítvány azért „nem tudja” átadni az adatokat a DK-nak, mert az emberminisztérium utóellenőrzés keretében elvitte a támogatási dokumentációt. Földi Judit kétségének adott hangot, hogy az ilyen adatokat csak papíron és egyetlen példányban tárolnák.

„Attól tartunk, hogy Mészárosék az EMMI segítségével eltüntetik az iratokat”

– mondta a DK politikusa.

A Demokratikus Koalíció 2016 decemberében 36 sportklubbal szembeni közadatigénylését vitte perre: a kapott pénz felhasználására kíváncsiak, arra, hogy valóban a törvényben meghatározott utánpótlásképzésre fordítják-e, vagy például utazásokra, a klubok fenntartására. A futball mellett kosár- és kézilabdacsapatokhoz is fordultak adatokért. Több keresetük már jogerőssé vált.

A jogerős ítéletet nem csak a klub, hanem minisztériumok se hajtják végre:

a Transparency Internationalnak a gazdasági tárca semmilyen használható iratot nem adott át a sportcélú tao-támogatásokról, amely ezért végrehajtást tervez kérni és büntetőfeljelentést tesz. Az EMMI hiányosan, a tao-támogatások nagyjából egy százalékáról adott ki adatokat.

Eltüntetett milliárdok nyomában

FüHü

-

2018-02-08

0

Egyre szaporodnak a botrányok a fideszes politikusok háza táján, de a közvélemény mintha már immunis volna a „csak” néhány milliárdos korrupciós ügyekre. Az elvakult Fidesz-hívők azzal védekeznek a sorozatos korrupciós botrányok ellen, hogy „itt legalább magyarok zsebében marad” a pénz. Ám ez egyetlen megszorítással igaz: Fidesz-közeli politikusok és családtagjaik számláin landolnak a jórészt uniós forrásból származó milliárdok.

Januári hír, hogy Mészáros Lőrinc cége a Vasútépítők Kft.-vel összefogva újíthatja fel a Százhalombatta és Ercsi közötti 15,7 kilométeres szakaszt az eredetileg tervezett összegnél 7 milliárd forinttal drágábban, ezt derítette ki az Alfahír. A Vasútépítők Kft. neve korábban is felmerült a hírekben, ugyanis sokáig a cég vezetője Szijjártó István, a jelenlegi külügyér, Szijjártó Péter édesapja volt. Ebben az üzletben a hvg.hu szerint

még egy érdekes szereplő neve felbukkan:

alvállalkozó a Duna Aszfalt Zrt, az a vállalkozás, amely a gázszerelő bizalmasának és üzlettársának, Szijj Lászlónak a tulajdonában áll. Szerepet kap a kivitelezésben az a V-Híd Zrt. is, amelynek tulajdonosa 90 százalékban Sárváry István, aki 2016 közepéig a Miniszterelnökség államtitkára volt, és a fideszes L. Simon László bizalmi embere.

Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor focimeccsen
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Egy másik, 6,5 milliárd forint értékű közbeszerzést is megnyert Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Kft. és az Euroaszfalt közös konzorciuma az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. szennyvíztisztító-telep korszerűsítése címén, írta a hvg.hu. Az ügylet érdekessége, hogy a felcsúti szennyvízhálózat is benne van, így tehát

Mészáros Lőrinc polgármester bízza meg Mészáros Lőrinc vállalkozót.

Ezermilliárdos pénzosztó rendszer kezdett el recsegni-ropogni az elmúlt napokban, amikor a Kormányinfón szóba kerültek a Településfejlesztési Operatív Program körüli visszaélések. Előre lezsírozták az országban a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozó TOP forrásainak elosztását, ezért az sem baj, ha a pályázatok teljesen egyformák – erről árulkodtak Lázár János szavai. Kiderült, hogy a Tállai András és Hörcsik Richárd fideszes képviselők körzetében fekvő települések

szinte szó szerint azonos pályázatot nyújtottak be,

írja a Magyar Nemzet. Hatvan városa szeretett volna eligazodni a rendszer működését illetően, elkérte a Heves Megyei Önkormányzattól a pontszámokat, amelyek elvileg megalapozták, hogy nekik miért csak pár millió jutott, miközben a közeli települések milliárdokat kapnak. Azt is szóvá tették, hogy a pénzeket elosztó politikusok „ajándékként” jelentik be a támogatást, még azelőtt, hogy a pályázatokat egyáltalán kiírták volna. Mindezt aligha kezelhetik a Fidesz belügyeként a pénzekkel „sakkozó” politikusok, mert a TOP-rendszer 1230 milliárdos forrásai EU-s támogatásként érkeznek az országba, a felhasználásról el kell majd számolni, írta meg az Index.

Matolcsy György alapítványi „biznisze” is jól teljesített

a múlt év végén: Pallas Athéné alapítványai 146 milliárd forintos befektetést tartottak a saját cégeikben – derül ki a részletes adatokból, amiket közadat-igénylésben adtak ki a Zoomnak. Az alapítványok összvagyona 268,5 milliárd volt, vagyis az alapítványok gyakorlatilag vagyonuk több, mint felét saját magukba fektették.

Arról is a Zoom rántotta le a leplet, hogy a trafikmutyihoz hasonló rendszer épülhet ki a napenergia-bizniszben is. Lázár János kancelláriaminiszter dohányügyi tanácsadójaként és barátjaként számon tartott Sánta János, valamint érdekkörének tagjai jó időben beszálltak a megújulóenergia-termelő vállalkozásokba, amelyek egy közelmúltban hozott kormányhatározat értelmében

százmilliárdos állami és uniós támogatásokra is számíthatnak.

Szépen gyarapodik a Kósa Lajoshoz tartozó baráti köréhez tartozó Horváth István feleségének sertés-biznisze, amely 109 millió forintot kapott decemberben az állattartó telep korszerűsítésére. A Hír Tv számolt be arról, hogy Bikácsi Agrár Kft.-nek az elmúlt két évben közel félmilliárd forintot ítéltek oda az állam a vidékfejlesztési program pénzeiből a pályázati nyilvántartás szerint.

A botrány-lista napról-napra újabb visszaélések hírével bővül, de hogy lesz-e következménye bármelyiknek is a választók szemében, aligha tudjuk meg április 9. előtt.

Miért aggódik a világ és miért mi, magyarok?

N. Vadász Zsuzsa

-

2018-02-08

0

Miért aggódik a világ és miért mi, magyarok?

Habár az elmúlt napokban (vélhetően a választások közeledtére való tekintettel) egyre szaporodnak azok a hírek, hogy ennyi meg annyi milliárd forintot pumpál az egészségügybe a kormány, ez nem segít a tényen: a magyarok borzalmasan rossz állapotban látják az ágazatot. Az élet különféle területe közül emiatt aggodnak a leginkább.

A „Mi aggasztja a világot” címet viselő, 27 országra – köztük Magyarországra – kiterjedő legfrissebb felmérés azt mutatja, hogy a lakosság egyöntetűen eléggé negatívan látja hazája általános helyzetét: a megkérdezett – 65 év alatti – lakosok szerint rosszul alakulnak a dolgok az országukban. Magyarországon a lakosság 76 százaléka véli így.

A három, leginkább aggodalomra okot adó területnek a világban a munkanélküliséget (19), a korrupciót (56) és a szegénységet tartják – a magyarok azonban nem feltétlenül gondolják így: az arányok nálunk 19, 56, illetve szintén 19 százalék. Mi toronymagasan az egészségügy miatt aggódunk a leginkább.

Forás: https://www.ipsos.com/ipsos-mori/en-uk/what-worries-world-january-2018

Figyelemre méltó az is, hogy a magyarok után jócskán – 10 százalékponttal – lemaradva következnek az emiatt szintúgy eléggé, de nálunk azért kevésbé aggódó lengyelek következnek.

A grafikonokat itt böngészheti:

What worries the world? Great Britain – January 2018 from Ipsos MORI

Elios-ügy: az MSZP országosan is kérdez

Bak Mihály

-

2018-02-08

0

A nyomozás vagy annak meghiúsítása a cél Elios-ügyben? – kérdezi a legfőbb ügyésztől Harangozó Tamás. Az MSZP-s politikus az évekkel ezelőtt elindított és lezárt nyomozásról érdeklődik Polt Péternél. Az MSZP már 13 helyi önkormányzatban kérte az OLAF-jelentések kiadását.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal 2015-ben már indított vizsgálatot az Elios Zrt. gyanús közbeszerzései ügyében, és akkor a magyar nyomozóhatóságok is vizsgálódtak, de semmilyen jogsértést se állapítottak meg – emlékeztet írásbeli kérdésében Harangozó Tamás. Az MSZP frakcióvezető-helyettese erről az eljárásról érdeklődik Polt Péternél annak kapcsán, hogy az OLAF újabb jelzésére január 22-én ismét nyomozást rendeltek el az ügyészségen.

Harangozó egyebek közt azt tudakolja a legfőbb ügyésztől, hogy egyáltalán végeztek-e nyomozati cselekményt, ha nem, miért, ha igen, lett-e következménye az eredménytelenségnek.

Végezetül Harangozó Tamás ismételten felveti, hogy vajon nem a sikertelen eljárás-e a célja az ügyészségnek.

Az MSZP a szolnoki eliosos OLAF-aktát helyi képviselői útján kérte ki és kapta meg. A szocialisták az uniós pályázati honlapon kigyűjtötték a közvilágítási korszerűsítési tendereket,

és 13 önkormányzatban már beadták

ugyanazt az indítványt, amelyben közérdekű adatigényléssel kikérik az OLAF-jelentést – mondta el a Független Hírügynökségnek Harangozó Tamás.

Ez Szolnok mellett Zalaegerszegen került eddig napirendre. A zalai megyeszékhelyen szerdán a fideszes többség megszavazta a kiadást, majd egy nappal később – arra hivatkozva, hogy „tévedésből” nyomtak igent – ismételten szavazásra vitték, és elvetették az indítványt.

Közben Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője Áder Jánoshoz fordult, hogy javasolja az Országgyűlésnek: határozatban mondja ki Polt Péter hivatalvesztését.

Tarlós visszavonja a Göncz Árpád elnevezést

Lendvai Péter

-

2018-02-08

0

Tarlós visszavonja a Göncz Árpád elnevezést

Bayer Zsolt az Echo tv Sajtóklub című műsorában szembesült azzal a korábbi döntéssel, mely szerint az Árpád híd lábánál lévő metróállomást Göncz Árpádról neveznék el, már csak azért is, mert magát a városrészt is a volt köztársasági elnökről nevezték el. Bayer akkor erre úgy reagált, a többi szereplő mély egyetértését kivívva, hogy amennyiben ez bekövetkezik, akkor le kell verni a névtáblát.

Tarlós István állítja, semmilyen összefüggés nincs a szélsőséges nézeteiről ismert publicista és a most szárnyra kapott hír között. A hír ugyanis arról szólt, hogy mégsem lesz Göncz Árpád állomás.

„Újra kell gondolnom, hogy mi a helyes döntés – közölte a főpolgármester a Független Hírügynökség érdeklődésére. – A magyarázat egyszerű: a volt államfőnek, akinek én nagy tisztelője voltam és vagyok, több olyan emlékhelye, közterülete van, amely a nevét viseli, tehát érdemes felülvizsgálni a kérdést.”

Információink szerint egyébként a főpolgármester egyszer már elkötelezte magát a Göncz név irányába, így nehéz nem összefüggést találni a Bayer-féle hozzáállás és a mostani visszalépés között. Tarlós ugyan nem beszélt arról, hogy végleg elvetné a gondolatot, mégis meg kell kockáztatnunk, hogy ez fog történni. A főpolgármester ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a nem túl távoli jövőben meg fogja hozni a döntést. Ezt egyébként csakis ő teheti meg, hiszen az ő hatáskörébe tartozik.

Egyesek szerint a támadások jobboldalról – nem pusztán Bayertől – azért is érkeznek, mivel azt a korábbi elképzelést, amely Mádl Ferencnek, Göncz Árpád utódának adta volna oda a Hegyalja utat, a heves ellenállás miatt le kellett venni a napirendről. A Mádl-pártiak azt mondják, hogy Göncznek már van emléktáblája, szobra, városrésze, fája; szerintük 5-0 a javára Mádl Ferenccel szemben, ami persze így nyilvánvalóan nem igaz állítás, de mégis ezzel a mondással igyekeznek nyomást gyakorolni Tarlós Istvánra.

A Mádl elleni tiltakozás, amúgy, egyáltalán nem összevethető a Göncz ellenivel, hiszen az előbbinél a lakók lázadtak az átkeresztelés ellen, és persze nem politikai okok miatt, miközben Göncznél egyértelmű a politikai gyűlölet. Ráadásul, ahogy Tóth Józseftől, a XIII. kerület polgármesterétől tudjuk: a Göncz Árpád városrész elnevezés a lakók számára semmilyen változás nem hozott, nem kellett volna lakcímeiket átíratni, míg a Hegyalja út esetében ezt meg kellett volna tenniük. Az itt lakók tehát a hagyomány és a kényelem alapján, nem pedig Mádl Ferenccel szembeni ellenszenvük miatt voksoltak a változatlanság mellett.

Megkérdeztük a Göncz Árpád Alapítvány elnökét is, mit gondol arról, hogy Tarlós István újra gondolja a metróállomás elnevezését. Azért fordultunk az alapítványi vezetőhöz, Gulyás András volt nagykövethez, mert információnk szerint Tarlós az alapítványnak is elkötelezte magát a Göncz-állomás mellett, vagyis úgy tudjuk, hogy a főpolgármester egyszer már hozott ilyen döntést. Gulyás András azonban, nem lévén hivatalos értesülése a fejleményekről, egyelőre nem kívánt állást foglalni az ügyben.

A Független Hírügynökség a váratlan fordulat alapján azt tippeli, hogy az ügyben a választások előtt már nem lesz döntés. Vagyis Fidesz-győzelem esetén aligha lesz az Árpád hídnál Göncz Árpád állomás. Ami nem azért szomorú, mert a volt elnök emlékezete szempontjából múlhatatlanul fontos lenne egy ilyen gesztus, sokkal inkább azért, mert ha tagadják, ha nem, teljesen nyilvánvaló, hogy ismét a szélsőjobb nyomásának engednek.

A polgármestereknek is védeniük kell a hazát

FüHü

-

2018-02-08

0

A polgármestereknek is védeniük kell a hazát

Sikeres nemzetállamok nélkül nincs sikeres Európa, sikeres Európa nélkül nincs sikeres világ, sikeres városok sincsenek sikeres falvak és sikeres családok nélkül – jelentett ki Orbán Viktor miniszterelnök Veszprémben, a Megyei Jogú Városok Szövetségének 51. közgyűlésén, hozzátéve, „számunkra Magyarország az első”.

„Nektek is személyesen részt kell vállalni és segítenetek kell abban, hogy a magyar emberek meg tudják védeni Magyarországot” – kérte a jelenlévő polgármestereket a kormányfő.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar vidék fejlesztése a nagyvárosok fejlesztése nélkül nem lehetséges. A vidéket csak virágzó megyei jogú városokkal lehet felemelni, ha ugyanis a városok gyengék, a falvak is azok.

A kormányfő jelezte, hogy a Modern városok program után nagyjából kidolgozták a „középvárosok” fejlesztési programját is, majd a „fejlesztési vonatra” rá kell kapcsolni a „falvak szerelvényét” is.

Orbán Viktor egyúttal álhírnek, marhaságnak minősítette azokat az információkat, amelyek szerint a mai kormány változást tervezne az önkormányzati rendszerben. Kijelentette: az önkormányzatok alkotmányos fundamentumai szilárdak.

Sehol sem fognak önkormányzatot felszámolni, minden településnek lehet helyhatósága

– mondta.

Elios-Szolnok: az általános modell szerint ment a csalás

Bak Mihály

-

2018-02-08

0

Elios-Szolnok: az általános modell szerint ment a csalás

Szolnokon is a már megismert egy kaptafára történt az Elios közvilágítási projektje: módosított lámpa-élettartam, ugyanannyival rosszabb „konkurens” pályázatok, személyi összefonódások a nyertes és a pályázati közreműködők között és így tovább.

Krimikből ismert fordulattal kezdődik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentése, amelyet Szolnok polgármestere kapott meg tavaly októberben észrevételek megvételére. Szalay Ferencet egyebek közt arról tájékoztatja az OLAF vizsgálója, hogy

„nem köteles önmagára terhelő nyilatkozatot tenni”.

A 2012 decemberében kiírt uniós keretpályázat alapján 2013 februárjában készült szolnoki kiírás ugyanazt a modellt követi, amelyet a 24.hu tárt fel a magyarországi közvilágítási korszerűsítések kapcsán. Az OLAF 35 magyar város pályázatából 17-et illetett súlyos kifogással, olyan szabálytalanságokat találva, amelyek nélkül

„a projekt egyáltalán nem minősült volna támogathatónak”.

A szolnoki megbízást az Elios Zrt. nyerte meg, amelynek egyik tulajdonosa a pályázat, illetve kivitelezés egy szakaszában Tiborcz István, Orbán Viktor veje volt.

A szolnoki pályázat vizsgálati anyagát az MSZP hozta nyilvánosságra.

A közvilágítási pályázat két részben jelent meg 2013. február 14-én, a támogatási szerződést az év októberében, illetve december végén írták alá. A kivitelezési szerződéseket az Eliosszal 2015. februárjában írta alá az önkormányzat 438 millió 510 ezer, illetve 438 millió 877 ezer 300 forint értékben.

Az OLAF legfőbb megállapításai.

A pályázatok benyújtásának első napja, 2013. február 11-e előtt három nappal az irányító hatóság egyoldalúan módosította az egyik legfontosabb feltételt, a lámpák élettartamának megadását 50 ezerről 100 ezer órára – vagyis az érdeklődőknek egy hétvégéjük volt a végleges ajánlatok elkészítésére.
Nem nyújtottak be igazolást arra, hogy a 100 ezer óra élettartam elérhető úgy, hogy a maximálisan megengedett fényerő-csökkenést ne lépjék túl, noha a gyártó – típustól függően – 60 és 80 ezer óra közé tette a garantált élettartamot.

Leegyszerűsítve ez a körülbelül 40 százalékos fényerőcsökkenés lehet a magyarázata annak, hogy

a kifogásolt lámpasorok környezetében alig van világítás

– mondta el a Független Hírügynökségnek Hadházy Ákos, az LMP társelnöke, aki a szekszárdi – ugyanezen szálra felfűzött beruházásra – évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet.

A műszaki ellenőrök megalapozatlannak minősítették a lámpák megadott élettartamát, megállapítva, hogy 60 ezer óra után cserékre lesz szükség. Ezért javasolták, hogy a szállítói szavatosság idejét terjesszék ki 15-ről 25 évre. Az önkormányzat azonban nem kötött ilyen tartalmú karbantartási szerződést.
A 40 százalékos „spórolás” eredményeképpen keletkezett az a maradványérték, amivel elérhetővé vált papíron a beruházás megtérülése 15 év alatt.
A három pályázati ajánlatot a becsült részköltségekre nem független szereplő kérte, hanem az Elios. Az SMHV Energetikai Kft., a KVIKSZ Kft. és a Polar-Stúdió Kft. ajánlatát ugyanaz a személy készítette, a már ismert módszert alkalmazva: a „gyengébb” ajánlatok pontosan 5 és 7 százalékkal volt magasabb a nyertesnél – a végső ár mellett az egyes résztételekben is.
A becsült költségeket kiegészítő előzetes árajánlatot csak hónapokkal később pótolták, de az eredeti, februári időpontra visszadátumozva.
A pályázat záróértékelését – független auditorként – az INS Kft. készítette, amelynek ajánlatát a cég nevében a későbbi nyertes Elios egyik igazgatója, Mancz Ivett készítette korábban.
Ugyanez az Elios-vezető a pályázatok két mellékletének társszerzője.
A pályázatok projektmenedzsment-tanácsadója a szolnoki önkormányzati városfejlesztő cég mellett az Eupro kft. volt, amelynek rész-, majd egyedüli tulajdonosa Hamar Endre, aki a pályázati időszakban az Elios résztulajdonosa volt – s ennek egy szakaszában Tiborcz Istvánnal közösen.

A nemzetbiztonsági cirkusz folytatódik

FüHü

-

2018-02-08

0

A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának csütörtökre összehívott rendkívüli ülése is határozatképtelen lett. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke szerint a kormánypárti képviselők távolmaradása azt jelzi, „kínos” volt nekik, hogy eljöjjenek, és „összedőlt a Soros-terv”. Minden két hétben megkísérli a testület összehívását.

Immár „nemzetbizonytalansági” bizottságról kell beszélnünk, jelentette ki a testület szocialista elnöke a hamvába holt ülés utáni sajtótájékoztatóján. Molnár Zsolt leginkább arról beszélt, hogy a fideszesek gyávasága miatt továbbra sem látunk tisztán egy sor fontos, a magyar emberek biztonságát érintő ügyben, végül megjegyezte, hogy április 8-án mindenki eldöntheti, akar-e olyan országban élni, ahol ez a cirkusz minden második héten megismétlődhet.

Molnár és a bizottság ellenzéki tagjai továbbra is a magyar közéletet feszítő kérdésekre várták volna Orbán Viktor miniszterelnök válaszát, illetve bizonyító erejű dokumentumait az állítólagos Soros tervről, az 1300 titokban befogadott menekültről és az egyszerűsített honosítás keretében hazánkba áramló megélhetési nyugdíjasokról.

A kormányoldal sem maradt tétlen.

Németh Szilárd egy szintet lépett a távolmaradás indoklásában.

Nemzetbiztonsági bizottsági tagságával „visszaélve” próbált bizalmas információkat kikérni a „Soros-tervről” és a „Soros-hálózatról” az Alkotmányvédelmi Hivataltól az LMP-s Szél Bernadett – nyilatkozta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke a sajtónak. Németh Szilárd szerint ez egy újabb bizonyíték arra, hogy Szél Bernadett „Soros zsebében van”.

A kormánypárti politikus leszögezte: amíg Szél Bernadett a „Soros-tervről” titkosszolgálati információkat akar kiszivárogtatni, addig nem járulnak hozzá ahhoz, hogy részt vegyen az ülésen. Németh Szilárd hozzátette: bár már meghívták, Soros György még nincs ott a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, „de az emberei már bent ülnek”.

Tiborcz-illetéket javasol az LMP

FüHü

-

2018-02-08

0

A szabálytalanul felvett uniós fejlesztések kárösszegének megfizettetését, „Tiborcz-illeték” kivetését fogja javasolni az LMP – mondta el a Független Hírügynökségnek Hadházy Ákos. A párt társelnöke a visszaéléseket elkövető cégektől, magánszemélyektől szedetné be az utóbb visszafizetett EU-támogatásokat.

Törvényjavaslatot fog benyújtani az LMP. Ebben azt javasolják, hogy a parlament fogadjon el egy jogszabályt – ahogyan Hadházy nevezte: Tiborcz-illetéket – arra az esetre, ha az Európai Unió utóbb szabálytalannak ítél egy fejlesztést és emiatt visszakér pénzt. Ezt az összeget

azok a cégek, illetve természetes személyek fizessék meg,

amelyek és akik miatt kára keletkezik az országnak.

Hadházy Ákos persze maga se hiszi, hogy a fideszes többség megszavazza a törvényjavaslatot.

Az LMP-s politikus, korábban szekszárdi Fidesz-képviselő megelégedéssel vette tudomásul, hogy városának Elios-ügyében az EU Csalás Elleni Hivatala bizonyítékként fogadta el azt a hangfelvételt, amelyet ő készített 2012. nyarán arról, hogy az Elios megbízottja a közvilágítási pályázat megjelenése előtt fél évvel tájékoztatta a város akkori polgármesterét, Horváth Istvánt a készülő lehetőségről, ahogyan ezt a 24.hu csütörtökön megírta.

Az Európai Bíróság előtt a magyar civiltörvény

FüHü

-

2018-02-08

0

Az Európai Bíróság előtt a magyar civiltörvény

Beérkezett az Európai Bizottság keresete, és ezzel hivatalosan is az Európai Bíróság elé került a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás – közölte a luxembourgi székhelyű bírói fórum.

Az Európai Bizottság júliusban kezdett kötelezettségszegési eljárást a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló magyar szabályozás miatt.

A bizottság decemberben jelentette be, hogy – mivel nem történt előrelépés – harmadik szakaszba lépteti a júliusban megindított jogsértési eljárást a civil törvény ügyében, amely a testület értékelése szerint

indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba,

különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén.

A bizottság emellett úgy véli, hogy a jogszabály indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Az Országgyűlés által júniusban elfogadott törvény értelmében a civil szervezetek kötelesek bejelenteni, ha külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, és ebben az esetben külföldről támogatott szervezetként kell feltüntetniük magukat a kiadványaikon.

A kormány augusztus közepén reagált az Európai Bizottság kritikájára, de nem sikerült kimagyaráznia magát,

így jutott a kötelezettségszegési eljárás bírósági szakba.

Az elmúlt hetekben a felsőoktatási törvény módosítása és az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás is az Európai Bíróság elé került.

Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, bírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben.

Fontos

A felcsúti fociakadémia adateltitkolása miatt indult nyomozás az alapítvány elnöke, Mészáros Lőrinc ellen. A feljelentést a DK tette, és már a végrehajtást várják. A tao-támogatások kiadását a minisztériumok is szabotálják.

a mai napig nem adta ki, mire költötték a tízmilliárdos adófelajánlást.

mikor indul a múlt héten kezdeményezett végrehajtási eljárás,

A jogerős ítéletet nem csak a klub, hanem minisztériumok se hajtják végre:

még egy érdekes szereplő neve felbukkan:

Mészáros Lőrinc polgármester bízza meg Mészáros Lőrinc vállalkozót.

szinte szó szerint azonos pályázatot nyújtottak be,

Matolcsy György alapítványi „biznisze” is jól teljesített

százmilliárdos állami és uniós támogatásokra is számíthatnak.

és 13 önkormányzatban már beadták

Szolnokon is a már megismert egy kaptafára történt az Elios közvilágítási projektje: módosított lámpa-élettartam, ugyanannyival rosszabb „konkurens” pályázatok, személyi összefonódások a nyertes és a pályázati közreműködők között és így tovább.

a kifogásolt lámpasorok környezetében alig van világítás

azok a cégek, illetve természetes személyek fizessék meg,

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA